Előre, 1965. szeptember (19. évfolyam, 5546-5571. szám)

1965-09-01 / 5546. szám

KÖZELEG A BÚZA­­VETÉS IDEJE SIETNI KELL AZ ELŐKÉSZÜLETEKKEL MARGITTA RAJONBAN Hosszú ősz ígérkezik az Érmel­­léken. Ám a gabonák jó körül­mények között való elvetése nemcsak a hosszú őszön és a szép időn múlik, sokkal in­kább az embereken. Legutóbb a termelőszövetkezetek veze­tőivel, a mezei brigádosok­­kal beszélgettünk el a küszöböl­ álló búzavetésről. Ezúttal a trak­torosokat kerestük fel. Az éri­i­­hályfalvi traktorállomás gépke­zelői 12 egységben mintegy 9000 hektár magágy előkészítését, el­vetését vállalták . Nagy, frissen felszántott parcellákat láttunk a gépállo­máshoz tartozó termelőszövetke­zetek határában. De azért sok még az aláforgatatlan terület is. Elégedettek lehetnek-e a talaj­­előkészítés ütemével ? —• kér­deztük Kádár Ferenc GTI igaz­gatótól. — Csak úgy mondhatnék igent, ha valamennyi búzának kijelölt tábla fel volna már szántva. Je­lenleg azonban mindössze 5500 hektár szántással dicsekedhe­tünk. Igaz, hogy néhány terme­lőszövetkezetben az általánosnál jobb az ütem. Érkörtvélyesen és Érsemlyénben például már 80—90 százalékos a teljesítmény. Vi­szont Miskolton, Részegen és Ér­keserűn s másutt alig 35—45 szá­zalék. Néha a traktorokkal is elő­fordul, hogy ezért vagy azért megkésnek a munkával. De ez utóbbi egységekben igen lassan halad a terület felszabadítása, emiatt vesztegelnek a gépek. Ré­szegén három szalmaprést is üzemeltettünk, csakhogy minél előbb szabad legyen a tarló. Ám a mezei brigádok mind halogat­ják a szalmabálák elhordását, pedig pótkocsikat is bocsátottunk rendelkezésükre. Értarcsán egy 100 hektáros parcella felszántá­sát halogatják a szövetkezet ve­zetői. — Az elmúlt napokban Nagy­váradon tartományi színtű ta­nácskozást tartottak a búzater­mesztés legidőszerűbb kérdései­ről. Több szakember javasolta, hogy az idén a tavalyinál is ko­rábban kell befejezni az őszi ve­tést. Hogyan látják ezt az érmi­­hályfalvi traktorosok ? — Magam is részt vettem a ta­nácskozáson. Persze, hogy egyet­értünk a javaslattal, annál is in­kább, mert az idei eredmények nálunk is ezt bizonyítják. A gá­­lospetri és az érmihályfalvi ter­melőszövetkezetek az elmúlt őszök ig október 20-ig befejezték a vetést, s az egy hektárra szá­mított búzatermésük 500—600 ki­lóval több volt, mint az előirány­zat. Ezzel szemben Miskolcon és más szövetkezetekben, ahol meg­késtek a vetéssel, 300—400 kiló­val kisebbek voltak a hozamok, mint az előbbieknél. És nem vé­letlenül. Mi úgy számítjuk, hogy október 18—20-ig mind a 12 egy­ségben befejezhető a vetés. Ele­gendő gépi erővel rendelkezünk, ha szükséges akár 9—10 vetőgép is dolgozhat egy-egy község ha­tárában. Az a tény is mellettünk szól, hogy az idén jóval több búza került korai előveteményű növények után, ám nagyon sok függ a mezei brigádoktól is. Em­lítsek példák­at ? Tavaly Szala­­cson és Értarcsán nem egyszer előfordult, hogy a vetőgép órá­kat vesztegelt a tábla szélén, vagy hamarabb abba­hagyta a munkát, mert a mezei brigádok nem gondoskodtak róla, hogy elegendő vetőmag legyen kiszál­lítva a határba. Gálospetriben az idén mindössze 40 hektár búzát vetnek kukorica után, de a szö­vetkezet vezetői már most meg­tették az előkészületeket ezeknek a tábláknak a betakarítására. Három brigádra osztották ki a területet és többek között azt is elhatározták, hogy nem a hagyo­mányos módszer szerint takarít­ják be a termést, hanem a csö­vet szárával együtt vágják le, így sokkal hamarabb felszabadul a föld.­­ Az utóbbi esztendőben a leg­több termelőszövetkezetben jól elsajátították a vetés legújabb módszereit. Általában megfelelő a növénysűrűség, egyenletesen kel ki a mag. Az aratásnál azon­ban még az idén is lehetett látni egy-két foghíjas búzatáblát. — A magunk részéről igyek­szünk a legmesszebbmenően ele­get tenni ennek a követelmény­nek. Például minden őszön a leg­jobb, legtapasztaltabb gépkezelő­ket osztjuk a vetéshez. Így pél­dául Nemes Károlyt, Pille Gyu­lát és másokat, akik már 8—10 éve vetik a búzát. A kampány kezdetén ötnapos kiképzésben részesítjük őket, felfrissítjük is­mereteiket. Persze azért még megtörténik, hogy a gépkezelő sem elég figyelmes. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a ta­valy is többnyire ott maradtak foghíjasok a búzák, ahol a me­zei brigádosok gyakran cserél­­getik a vetőgéphez beosztott em­bereiket. Vasadon és Szalacson szinte naponta más személyeket osztottak be a vetéshez, nem azo­kat, akiket mi előzőleg kiképez­tünk a traktorállomásnál. A gya­kori cser­énél szinte elkerülhetet­len a foghíj, hisz az új ember nem tudja pontosan tegnap hol maradt félbe a vetés, hol kéne csatlakozzanak a sorok, milyen mélyre tették a magot tegnap a csoroszlyák. S ha netalán a leg­nagyobb figyelem mellett is ki­marad egy-két keskenyebb sáv, a mag kikelése után a mezei bri­gádosok szokassanak újra búzát a sávokra és húzzák be gereblyé­­vel. Javasolnám a szövetkezetek vezetőinek, hogy ösztönzés céljá­ból külön premizálják a leg­egyenletesebben kikelt parcellák vetőit. SIKE LAJOS Több mint 18 000 kiló korai burgonyát takarítottak be hektáronként a Zenesti-i (Bókó tartomány) állami gazda­­ság dolgozói. Ciobanu Victor főmérnök, Ionita Gheorghe brigados és Tofan Maria az u­­burgonya minősé­gét vizsgálják „Mint ismeretes, a fejlett mezőgazdaságban döntő szerep hárul az állattenyésztésre. Éppen ezért egy másik nagyjelentőségű célkitűzés, amelynek teljesíté­sére összpontosítanunk kell az erőket, az állattenyész­tés fejlesztése, részarányának növelése a mezőgazda­­sági termelés és jövedelmek egészében. E téren a leg­­főbb tennivaló a tehenek számának növelése, hogy az egész szarvasmarhaállomány legalább felét tegyék ki, s a tejhozam fokozása". (Az RKP IX. Kongresszusának anyagából) Mit ad és mit adhat Maros rajonban a szarvasmarha-tenyésztés Ha Maros rajonban mostan­ság a szarvasmarhatenyésztésről esik szó gyakran hallani: 100 hektár területre ennyi meg eny­­nyi szarvasmarha jut. De, hogy mennyi ebből a tehén ? Ezt már ritkábban említik, holott a fő hangsúly éppen a törzsállomá­nyon van. E jelenség, bizonyos szempontból tartományi problé­ma. A hozam iránti igényesség címén végrehajtott selejtezési túlkapások meggyérítették a te­hén állományt, miközben az u­­tánpótlás, a növendéküszők ne­velése is háttérbe szorult. így tek, amelyeknek tenyésztésbe vétele biztosítja a kívánatos arányt. Ez kétségtelenül így van, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az állomány­mozgás ellenkező irányban is megnyilvánul Az első félévben például 2223 növendéküsző ment át ugyan a törzsállományba, a tehenek 100 hektárra eső lét­szám­sűrűsége azonban — amint a fentiekből is kitűnik — nem mutat növekedést. Ahhoz tehát, hogy valóban emelkedjék a törzsállomány, gátat kell vetni a meggondolatlan selejtezések­ellett „első“ tehenek életkora meghaladta a három és fél évet, így nyilván drága árat fizetnek a tenyésztésért, mindamellett, hogy a szaporulat is alacsony. A tenyésztésbevétel időpontjá­nak kitolódása elsősorban az ál­latok fejletlenségére vezethető vissza. Mint ismeretes, kellő ta­karmányozás mellett a növendé­kek 18 hónapos korban rendsze­rint elérik a kívánatos testsúlyt és fejlettséget, tenyészéretté vál­nak. Nos, ha áttanulmányozzuk a rajoni helyzetet kitűnik, hogy a május végén ellenőrzött négy­ezer 18 hónapon felüli üszőből ezer fedezetlen maradt. He­lyenként a statisztika még rosz­­szabb képet mutat Madarason 31-ből 15, Ákosfalván 176-ból 37, Szabadon 62-ből 20, Pannton pe­d A „borjúaszalóktól" a növendékneveld­ékig • Ha nem használ a gyógyszer, segít a szív • „Divat": a tehénhízlalás • Új mérce, új igényekkel történhetett meg, hogy az olyan hagyományos állattenyésző vidé­keken, mint Csík, Udvarhely és Gyergyó csökkent a törzsállo­mány. Maros rajonban viszonylag ki­sebb mértékben szorult háttérbe a tehén a szarvasmarha állomá­nyon belül, ám a létszámcsökke­nés itt is számottevő Január el­sején 100 hektár mezőgazdasági területre 28 szarvasmarha jutott, ebből 9,9 tettén (február végén 9,5), mely arány­a félév végéig négytized százalékot romlott. Ahhoz tehát, hogy valóraváltsák a tartományi mezőgazdasági ta­nács plenáris ülésének májusi határozatát , mely szerint a tehenek és előhasi üszők száma a szarvasmarha állomány 45 százalékát kell hogy kitegye — év végéig még 2400 egyeddel szükséges növelni a törzsállo­mányt Megvalósítható ez ? Dr Olteanu Stefan a mező­­gazdasági tanács alelnöke úgy vélekedik, hogy igen. Amint mondotta, jelenleg 3926 tizen­­két hónapon felüli üszővel ren­delkeznek a termelőszövetkeze­tek. A rajoni mezőgazdasági ta­nács felülvizsgálta a hizlalásra átállított teheneket,­­ Így mint­egy száz darab máris visszake­rült a tenyészállatok csoportjá­ba, további háromszáz darabot pedig az IRIC révén cseréltek át jó fejős egyedekre. A helyzet gyökeres megváltoztatása azon­ban csakis a tenyészállatnevelés nagyobb felkarolásával, minősé­gének megjavításával lehetsé­ges. ■ Az állatorvos nemcsak doktor A tudatos állatnevelés megho­nosításában oroszlánrész hárul az állatorvosokra. Nagyon sok helyt a gyakorlatban az történik ugyanis, hogy a születés után hizlalásra fogott borjakat job­ban takarmányozzák, mint a te­­nyészborjakat Találóan jegyezték meg Korookán : elválasztás után a borjak bekerülnek az aszaló­ba. Elsősorban ezzel magyaráz­ható, hogy rajonszerte nagyon kitolódik az első borjazás idő­pontja. Sáromberkén a legutóbb­­ig 91-ból 83 (!!) üsző nincs fedeztetve. íme, miért nem éri el Maros rajonban a tehénlétszám a ter­vezettet ! Az igazsághoz tartozik, hogy helyenként a takarmányhiány is befolyásolta a tenyészérettség kitolódását. Hangsúlyoznunk kell továbbá azt, hogy a gondos­kodás mellőzése hasonlóképpen komoly következményekkel jár. A legeltetési idény megkezdése után például, amikor mozoghat­tak az állatok, úgyszólván egyik napról a másikra teljesítették a fedeztetési tervet a termelőszö­vetkezetek többségében. Csupán ebből a szempontból is értékelve a kifutók szerepét érdemes vol­na végre a tenyészüszők számá­ra mozgási lehetőséget biztosí­tani. Sáromberkén például, ahol — mint már említettük — há­rom és fél évre borjaztak le az állatok, a növendékek a nyári melegben is az istállóban hever­nek. Pedig jó tágas hely ál! FLORA GÁBOR (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5546 sz.­­ 4 oldal­ára 25 báni­­ 1965 szept. 1., szerda TÁVIRAT NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának CHIVU STOIC­A elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST Kifejezzük mélységes köszönetünket a Korea felszabadulásának XX. évfordulója alkalmából küldött meleg üdvözletükért. Meg vagyunk győződve arról, hogy a két ország népeinek a pro­letár internacionalizmus elvein alapuló baráti és együttműködési kapcsolatai a jövőben méginkább erősödnek és fejlődnek az imperia­lizmus elleni közös harcban, a világbéke és a szocializmus ügyének győzelme nevében. Tiszta szívből kívánunk önöknek és a testvéri román népnek újabb győzelmeket a szocializmus építéséért folyó harcban. KIM IR SZEN, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszteri Kabinetjének elnöke COJ EN GEN, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése Elnökségének elnöke A baleset híre még aznap be­írta az egész gyárat, s mint­­yenkor lenni szokott, mindenki véleményt nyilvánított. A látszat­ból ítélve a sofőr volt a hibás, egalábbis így mondták azok, akik itták a balesetet Márpedig ezek okán voltak, mert az első váltás épp akkor tódult ki a kapun. A lejárató sofőrök nem siettek az íélettel, sőt kis idő múlva azt kezd­ék hangoztatni, hogy hasonló kö­rülmények között bármelyikükkel megtörténhetett volna a baleset. Hogy éppen G.P ült a kormány­­keréknél, az véletlen , ha éppen ő vezette azt a gépkocsit, ame­lyik halálra gázolta a portást, ez is azt bizonyítja, hogy nem csak a sofőrön múltak a történtek. Kovács Ferenc mérnök osztály­BARABÁS ISTVÁN riportja vezető tanára volt G. P.-nek a sofőriskolában : - A legkomolyabb tanítványom volt egész idő alatt mind a fegye­lem, mind a tanulás szempontjá­ból. Figyelemmel kísértem, mert tudtam, hogy a gépek szenvedé­lyes szeretete hozta az iskolába. Nem ismerem a baleset körülmé­nyeit, de megrendített a hír, hogy éppen a legjobb tanítványommal történt meg Petrescu Alexandru a bejárató sofőrök csoportvezetője 26 éve dolgozik a brassói Steagul Rosu gyárban Minden itt készült gép­kocsitípus „átment a kezén", ahogy mondani szokás Mint ta­pasztalt embert megkértem be­széljen a bejárató sofőrök munká­járól is­­ Feladatunk az, hogy a futó- EGY BALESET KAPCSÁ­N szalagról lekerült kész gépkocsit próbaútra vigyük Ez az út még része a termelési folyamatnak A bejáratást az országúton végez­zük s ebből sok bonyodalom származik Amellett, hogy a sok gépkocsival még mi is terheljük az amúgyis zsúfolt forgalmat,­­ főleg ilyenkor, nyáron — meg­történhetik, hogy az első útját fu­tó gépkocsi működésében apróbb rendellenességeket fedezünk fel Ilyenkor a természetes megoldás az lenne hogy kint hagyjuk az úton, amíg utána küldünk, hogy bevon­­tassák. Igen ám, de akkor jön a milícia, hogy akadályozzuk a for­galmat, ne hagyjunk kint az úton kocsit Erre az üzem vezetősége rendeletet ad, hogy lehetőleg minden áron hozzuk be őket , akkor a sofőr mégis tovább megy azzal a gondolattal, hogy ide­bent jobb körülmények között ja­vítja ki a hibát s az országúti for­galmat sem akadályozza. Ez tör­ténhetett G P.-vel is. Biztosat nem tudok mondani. Azt hiszem, az a tény, hogy éppen az egyik leg­­fegyelmezettebb kollégánkkal tör­tént az eset, meg kell,­ hogy gon­­dolkoztasson mindannyiunkat. Be akarta hozni az autót, s tessék, itt találjuk szemben magunkat azok­kal a nehézségekkel, melyeket a bejárató sofőrök számára az or­szágúti forgalom jelent . Mi lenne a megoldás ? - Megengedhetetlen ma már az, hogy egy ilyen nagykapacitású gépkocsigyárnak ne legyen egy saját útja, melyen kipróbálják a kocsikat. A traktorgyár meg tud­ta oldani ezt a kérdést. De kér­dezzen meg egy tapasztalt sofőrt, mondjuk Trifan Vasilet, neki mi a véleménye ? - Amíg az országúton járunk, addig fennáll a balesetek lehető­sége Velem is megtörtént, hogy üzemzavar adódott elő a motor működésében s hogy megkíméljek egy szekerest, nekimentem a vil­ (Folytatása a 2. oldalon) Lapunk tartalmából • Művelődési krónika (2. oldal) • Hírek a Szovjetunióból • Sport (3. oldal) • Nemzetközi élet (4. oldal) Hivatalos látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban Kambodzsa állam vezetője Chivu Stoica elvtársának, Romá­nia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének meghívá­sára ez év decemberben hivata­los látogatást tesz Románia Szo­cialista Köztársaságban Norodom Szlanuk herceg, a kambodzsai ál­lam vezetője. TÁVIRAT ION GHEORGHE MAURER úr Őexcellenciájának, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Az Apimondia 1965 augusztus 26 és 31 között Bukarestben meg­tartott jubiláns XX. nemzetközi kongresszusának részvevői, az öt világrész 48 országának méhészeit képviselve, meleg köszönetüket nyil­vánítják Románia Szocialista Köztársaság kormányának, a román nép­nek a ma bezáruló kongresszus jó lefolyásához teremtett feltételekért. E kongresszus számottevő esemény volt a méhészvilág életében, s ki­magasló mozzanatot jelentett, a Méhészegyesületek Nemzetközi Szövet­ségének, az Apimondiának tevékenységében. Őszinte köszönetünket és mély hálánkat nyilvánítjuk Excellen­­ciádnak azért az érdeklődésért, amelyet a román állam e kongresszus iránt tanúsított számos kimagasló személyiség részvételével, valamint a különleges figyelemért, amellyel e kongresszust övezték. Kérjük, legyen meggyőződve arról, hogy soha sem felejtjük el a méhészvilág e jelentős eseményének magas színvonalát. A kongresz­­szus módot nyújtott arra, hogy megismerjük a méhészettel és a méhé­szeti termékekkel kapcsolatos legújabb kérdéseket, hogy hasznos véle­mény- és tapasztalatcserét folytassunk, s hogy barátságok szövődjenek a világ különböző részeiből összejött emberek között. A kongresszus külföldi részvevői felemelő érzéssel távoznak az Önök szép országából, felejthetetlen emlékeket visznek magukkal a román, nép vendégszeretetéről, szorgalmas, alkotó munkájáról. Tiszta szívből haladást és virágzást kívánunk a nagylelkű román népnek. V. HARN AJ S. CANNAMELA. elnök az Apimondia főtitkára Befejeződött az Apimondia jubiláris XX. nemzetközi kongresszusa Kedden befejeződött a főváros­ban az Apimondia jubiláris XX. nemzetközi kongresszusa. E nagyjelentőségű nemzetközi összejövetel részvevői hat napon át megvitatták a méhészeti ku­tatások és gyakorlat legújabb eredményeit, a méhészek jelen­legi törekvéseit. A kongresszus kiváló alkalmat szolgáltatott szé­leskörű tapasztalatcserére, a tu­dományos adatok kicserélésére a méhészet terén. Módot nyújtott arra, hogy a méhészek megis­merjék egymást, baráti kapcso­latokat létesítsenek, jelentősen hozzájárulva a méhészek nemzet­közi együttműködésének fejlesz­téséhez. A plenáris záróülésen kiosztot­ták a díjakat a kongresszus al­kalmából rendezett versenyek nyertesei között. Hazánk az első helyet foglalta el a méhészeti tárgyú filmek versenyében, 3 szá-L. ^ - - - -•« • 1 , l i’ r- )-3 (4) n T -v »uOo­­ x.az u t» . .. soron bemutatott méhészeti ter­mékekért. Az utolsó plenáris ülésen V. Hajnal professzor köszönetet mondott az országos rendező bi­zottság nevében a méhészeti kutatóknak és gyakorló méhé­szeknek, akik a világ sok orszá­gának képviseletében nagy szám­ban vettek részt a kongresszu­son és hozzájárultak a munkála­tok jó menetéhez. Felszólalt nagyszámú küldött és meghívott, s kinyilvánította köszönetét és háláját államunknak, a rendező­­bizottságnak a kongresszus meg­szervezéséért, a vendégszerete­tért, amellyel népünk a kon­gresszusi részvevőket övezte, va­lamint azért, hogy lehetővé tet­ték számukra hazánk megisme­rését. Ezután dr. Silvestro Canna­­mela, az Apimondia főtitkára fel­olvasta a táviratot, amelyet a kongresszus részvevői Ion Ghe­orghe Maurerhez, Románia Szo­cialista Köztársaság Miniszterta­nácsának elnökéhez intéztek. Ezt követően megtartották a Méhészegyesületek Nemzetközi Szövetségének — az Apimondiá­nak — közgyűlését, amelyen kongresszusi küldöttek és meg­hívottak is részt vettek. A köz­gyűlés munkálatait V. Hajnal professzor, az Apimondia elnöke vezette. A közgyűlés többek kö­zött elhatározta, hogy a követ­kező kongresszust, amelyet az Egyesült Államok Kanadával e­­gyütt rendez meg, 1967-ben a tartsák meg. Az Apimondia állandó szék­helye továbbra is Rómában lesz, míg Prágában nemzetközi köz­pontot létesítenek a szakfolyó­iratok és dokumentációs anyagok kicserélésére. A közgyűlés ratifi­kálta Japán felvételét az Api­mondia tagállamai közé, s jóvá­hagyta a következő kongresszu­son megvitatandó témákat. * Az Apimondia kongresszusán részt vett számos küldött, és meg­hívott 3-8 napos kiránduláso­kat tesz az országban. Románia Szocialista­­ Köztársa­ság Minisztertanácsa kedd este fogadást adott a Snagovi Palota parkjában az Apimondia jubilá­ris XX. nemzetközi kongresszusa részvevőinek tiszteletére. Jelen voltak : Gheorghe Apos­tol, a Minisztertanács első alel­nöke, Gogu Radulescu, a Minisz­tertanács alelnöke, miniszterek, központi és társadalmi intézmé­nyek vezetői. Ott voltak Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. A fogadás alatt pohárköszön­tők hangzottak el. A fogadás baráti légkörben folyt le. (Agerpres) (Agerpres) FOGADÁS A SNAGOVI PALOTÁBAN Az első idei cukor TEMESVÁR A bánáti cukor­gyárak legyártották az első ton­nákat az idei cukorból. A cukor­gyárakban egész sor műszaki ja­vítást hajtottak végre, hogy minél nagyobb mennyiségű és minél jobb minőségű cukrot gyártsanak. Az aradi cukorgyárban például üzembe helyeztek egy vízszulfitá­­ló és -savanyító berendezést, s ez­zel növelték a cukormésziszap tisztasági fokát. A temesvári gyárban megjavították a répasze­let főzési rendszerét. Tekintettel arra, hogy az idei termés mind mennyiségi, mind minőségi szem­pontból kitűnő, mindkét gyárban intézkedéseket tettek, hogy na­ponta az előirányzottnál nagyobb mennyiségű cukorrépát dolgozza­nak fel.

Next