Előre, 1965. szeptember (19. évfolyam, 5546-5571. szám)
1965-09-02 / 5547. szám
ELKERÜLHETŐ-E A KORMÁN FELÜLI KÉSZLET A KONFEKCIÓIPARBAN György Béla, a nagyváradi készruhagyár főkönyvelője nem titkolta elégedetlenségét, amikor a normán felüli készletekről érdeklődtünk. — Őszintén szólva már unom ezt a problémát. Felettes szerveink is egész évben emiatt nyaggattak bennünket. Pedig igazán nem rajtunk múlott, hogy ilyen helyzet alakult ki a gyárban. Arról van szó ugyanis, hogy a vállalat raktárhelyiségeiben, főképp az anyagraktárban egész év folyamán jelentős mennyiségű készlet feküdt terven felül (ennek értéke egy adott időszakban meghaladta a 10 millió lejt). A felesleges készletek miatt 11 nappal lelassult a forgóalap forgási sebessége — ez 9 millió lej befagyasztását jelentette — s a jövedelemből 500 000 lej ment rá a késedelmi kamat kifizetésére. Az anyaggazdálkodásból származó nehézségeket más bajok is tetézték : hosszabb ideig tartó kiesések voltak a termelésben, sok volt a minőséget kifogásoló reklamáció. ■ — Nálunk, akárcsak a konfekcióipar minden területén, elképzelhetetlen a terven felüli készletek kialakulásának megelőzése — panaszkodott Schlesinger József főmérnök. Ugyanis sokféle férfiöltönyt, felöltőt és télikabátot készítünk. Mivel a divathoz igazodó igények állandóan változnak, s ennek megfelelően módosul évközben tervünk is, sohasem vagyunk biztosak abban, hogy milyen választékot, mekkora mennyiségben kell gyártanunk. Szögezzük le már az elején, hogy ennek az elmélkedésnek semmi köze a valósághoz. Egy konfekciógyár példájával támaszszuk alá ezt a megállapítást. — Vállalatunk profilja eltér a nagyváradiétól — mondja a marosvásárhelyi konfekciógyár igazgatója — mi fehérneműt, férfi és gyermek ingeket készítünk. Mivel olcsóbb nyersanyagból dolgozunk, értéktervünk jóval kisebb. A szín- és mintaválaszték viszont nálunk is elég nagy és gyakran változik. Ez kétségtelenül megnehezíti és komplikálja az anyagbeszerzést, de nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy pontosan meghatározzuk a reális szükségleteket. Jórészt a folyamatos anyagellátásnak és a készletekkel folytatott helyes gazdálkodásnak köszönhető, hogy a tervet hónapról hónapra ütemesen teljesítettük, nem voltak kiesések a termelésben és a forgóalap forgási sebessége két nappal meggyorsult az előirányzotthoz képest. Ennyit elöljáróban mindkét helyről. S most már nézzük meg részleteiben az anyaggazdálkodást Nagyváradon és Marosvásárhelyen. Nagyváradon nehézséget okozott, hogy a bukaresti Panduri szövődé, az ugyancsak fővárosi Postavaria Romana, a nagydisznódi Matasca Rosie vállalat és a buhuri posztógyár adós maradt az első félévben 184.000 méter gyapjú és relonszövet leszállításával. A hiányzó nyersanyagot mással kellett pótolnia a gyárnak. Nem volt azonban egy egységes elképzelés arra vonatkozóan, hogy mivel helyettesítsék. Hogy biztosítsák a termelés folyamatosságát, sok esetben olyan anyagból is konfekcionáltak árut, amit különböző okok miatt nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett értékesíteni. Nagyjából a következő elvet követték : „Feldolgozunk mindent, függetlenül attól, kell-e valakinek, vagy nem". Ezzel kapcsolatosan hadd említsünk meg két konkrét példát. A múlt év végén az enyhe tél miatt csökkent a kereslet a télikabátokból. Ezt jól tudták a gyáriak. Mégis még januárban is elég nagy mennyiségben rendeltek télikabát-szövetből és hozzávaló bélésanyagból. A szövet hónapokig raktáron hevert. Egy részét most dolgozzák fel... a IV. negyedévre. Princz Bélának, az eldási osztály helyettes vezetőjének véleménye szerint tökéletesen mindegy, hogy a nyersanyag, vagy a készáru fekszik raktáron!? !) Meggondolatlanul jártak es akkor is, amikor évközben jelentős tétel import műbőrtvettek át a Belkereskedelmi Minisztériumtól kabát gyártásra, anélkül, hogy előzetesen meggyőződtek volna, alkalmas-e ez az anyag ilyen célokra ? Az árucikk gyártását leállították és ott maradt raktáron több mint 500 000 lej értékű műbőr. Azeladási lehetőségek és a beszerzési tervek összehangolásának hiánya, az ide-oda kapkodás, egyes árucikkek szerződéses fedezet nélküli gyártása juttatta tulajdonképpen vakvágányra Nagyváradon az anyaggazdálkodást. S hogy ezt másképp is lehetett volna csinálni, erről Gavril Comsa a marosvásárhelyi testvérvállalat eladási osztályának a vezetője beszélt: — Régi jól bevált szokásunk, hogy rendszeresen járjuk az üzleteket s kipuhatoljuk, milyen anyagokból konfekcionált áruk fogynak el a leggyorsabban. A kívánalmak ismerete alapján szerződéskötéskor csak olyan választékokat kínálunk a kereskedelemnek, melyekről előre tudjuk, hogy elkelnek. Ezt a szempontot vesszük figyelembe akkor is, ha évközben módosul tervünk. Az értékesítési lehetőségek felmérése csak kiindulópont az anyagbeszerzés megszervezésében. A következő lépés : a termelés szükségleteihez mért anyagfogyasztás operatív és pontos kiszámítása. Constantin Davidoaia, a nagyváradi vállalat beszerzési osztályának vezetője elismerte, hogy az anyagigényléseket sokszor nem reális kalkuláció, hanem hozzávetőleges becslés alapján készítették el. „Inkább többet, mint kevesebbet" — ehhez az alapelvhez igazodott éveken keresztül az anyagbeszerzési osztály. S mi sem bizonyítja meggyőzőbben az ilyen túlzott előrelátás hátrányait, mint az, hogy a gyár raktárában még olyan felhasználatlan szövetanyagok is találhatók, amelyek 1963-ban kerültek oda. Egyesektől (például a főkönyvelőtől) olyan véleményt is hallottunk, miszerint a normán felüli készletek felduzzasztásához hozzájárult a fajlagos fogyasztási normák csökkentése. Eléggé furcsa álláspont! Hiszen ha elfogadjuk ezt az állítást, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a takarékosság anyagfelhalmozáshoz, pénzügyi nehézségekhez vezet. A gyakorlat viszont ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Marosvásárhelyen Csíki Vincze, a termelési osztály vezetője a következőket mondotta ezzel kapcsolatban : — Mintegy 150 000 lej értékű nyers és segédanyagot takarítottunk meg az idén a szabásminták ésszerű kombinálásával. A megtakarított vászonból varrt ingeket azonnal leszerződtettük és értékesítettük. Eladásuk nem okozott nehézséget, mivel a legdivatosabb színeket és modelleket gyártjuk. Arra is nagy gondot fordítunk, — mondotta Deutsch Gyula, a beszerzési osztály vezetője — hogy rendszeresen figyelemmel kísérjük az anyag mozgását. Mivel állandóan tiszta képünk van a folyó készletekről, azonnal intézkedhetünk, ha észrevesszük, hogy valamilyen anyagból több van a szükségesnél. Ilyenkor kapcsolatba lépünk más konfekciós vállalatokkal, hogy elhelyezzük a felesleget. A nagyváradi készruha gyárban viszont a beszerzési osztályon nem találtunk pontos NAGY MIHÁLY (Folytatása a 2. oldalon) Üzembe helyezték a szilágyzoványi téglagyárat A Krisána tartományi Szilágyzoványban üzembe helyeztek egy új téglagyárat, amely évente 11 500 000 darab téglát termel. A kemencék módosítása révén a téglaégetés mintegy kétnappal csökken. I A jó bor olyan, mint a gyémánt. Megsárgult krónikákban az áll, hogy a Cotnari volt a fejedelmek bora. S a borok fejedelme is ő? Öblös, hűs pincékben, évszázados falak árnyékában, ígérő hordók előtt az ember hajlamos arra, hogy akár esküt legyen az igenre. A színe, zamata, tilafa, tüze — ez a bor névjegye. Csakhogy az esküvés hangulata engem például nemcsak Cotnariban fogott már el, hanem Murfátláron, Zsidvért, Husiban, Arad-Hegyalján, legutóbb pedig Dragosaniban, a szőlészeti és borászati kísérleti állomáson. Butonescu Gheorghe, a laboratórium főkutatója négy „tűsarkú" üvegre mutatott. — Melyiknél állapodjunk meg ? összenéztünk barátaimmal. Melyiket is szeressük? A Rieslinget? A Feteascat ? A Sauvignont? A Román Muskotályt ? Nézegettük a két ujjnyira töltött pohárban a nedűt, néztük alulról, felülről, világosságnál, árnyékban. Megforgattuk a pohárban, hagytuk, hogy illata szétáradjon, s aztán mélyen leszívtuk. A híres borokat érem szabad csak úgy, egyből felhajtani. A Román Muskotályt választottuk. A főkutató mosoygott. Akkor nem tudtuk, mire vélni, ő viszont tudta, hogy a muskotály útban van ■ Ljubljana felé. Részt vesz a XII nemzetközi borversenyen. Ő azt is tudta, hogy a drogosani-i bor újra érmet hoz haza Iga-Iza lett. Drogosani aranyérmet szerzett Romániának. A színével is kápráztat. Az ereje pedig ... Hogy is mondta Voltaire ? „Az agy minden rostját mozgásba hozza“. A román földben termett Muskotály ilyen. Az aranyérmet nyert dragosani-i muskotály különösen. Jóra Vinurilor című riportkönyvében Constantin Prisnea megemlíti, hogy az olimenti tájakon a szőlészeti hagyományok öszszefonódnak a nép íratlan történelmével. Nem maradt fenn írásos bizonyíték arról, hogy a szőlővenyige mikor és hogyan került ide. De tény az, hogy időszámításunk kezdetén a Pad völgyében már termesztették a szőlőt. Itt voltak a legnagyobb hordók. B. P. Hasdeut is sokat foglalkoztatták az Olteme táján kialakult szőlőtermesztés kezdeti lépései. Szerinte a gordin fajta, mivel ezt a szót egyetlen más nyelvben sem találta meg, valószínűleg dák elnevezés. Szerinte nem Traian császár seregei hozták be elsőnek a szőlőt a Kárpátok lábainál elterülő vidékre. Mikor idejöttek, a szőlőtermesztés már meg volt honosodva itt. Figyelemre méltóak azok a feljegyzései is, amelyek a korunkhoz közelebb álló időről szólnak. A Tismanai kolostor híres-neves sztárece Nicodem (1360—1410) fáradhatatlanul munkálkodott a szőlőtermesztés fejlesztésén. A tájnyelv hosszú időn át emlegette is a „Nicodin szőlőjét". A dragosani-i szőlőket és borokat a XVI. századból eredő írások idézik először. Dokumentumok bizonyítják, hogy Mihai Viteazul nagy szőlőket ajándékozott a kolostoroknak. Feljegyzések tanúsítják azt is, hogy Mátéi Basarab messze vidéken ismert szőlőjét „Bőrőfie"-nak nevezték. Iancu Jianu sokszor bujdosott el itteni szőlőiben görög üldözői elől. Állítólag innen indult el Arnotára, hogy találkozzék Tudor Vladimirescuval. Nem kétséges tehát, hogy Drágásani az oltyánok legrégibb szőlője, és most itt terem az egyik legjobb bor. Persze, még nagyon sok jó borunk van rajta kívül. Az aranyérmes muskotály azonban olyan ízt hagy az ember szájában, mint a szétharapott szőlő. Édes és kesernyés egyben Őszinte bor a muskotály. Már az első pohárnál figyelmeztet : vigyázz, minél többet iszol, annál jobban kívánsz. De hamis is : ízével, illatával csalogat, erejével elkábít. Még nem mindegyik drágosani-i szőlőnedű ilyen, de ilyen lesz. Ezt a folyamatot gyorsítja meg a szőlészeti és borászati kísérleti állomás. Nagy múltja van az intézménynek. A drágosani-i szőlészeti csemeteiskola 1898-ban alakult. Szaporítással és oltással foglalkozott. Az 1935-ös esztendő az intézmény történetének fontos fejezetére emlékeztet. Akkor létesült a kísérleti állomás. A cserheteiskolát és a kísérleti állomást hét évvel később egyesítették. Még így is csak százhuszonnégy hektár földje volt. SZEKERES LAJOS riportja Múltja belefér egy dióhéjba, jelene ezer hektárra terjed ki, és magában foglal tíz laboratóriumot, nyolc felső, meg vagy húsz középképzettségű szakembert. S ne feledjük el a 32, illetve most már a 33 arany és 17 ezüstérmet. Mind nemzetközi versenyen szerzett díjak. Nem vagyok szakember, de abból, amit Condei Gheorghe főkutató, a kísérleti állomás tudományos titkára és a többi mérnök elmondott, megértettem, hogy gigászi munka eredménye a harminchárom aranyérem. Úgy tizenöt éve, a népi állam felmérhetetlen anyagi támogatóval, mindent elölről kezdtek. Számbavettek minden tőkét, dombhajlatot, kitartóan mérték a levegő hőmérsékletét, figyelték a szél hullámzását-rezgését, felfogták a négyzetméter földre hullt esőt, és szorgalmasan jegyezték füzeteikbe a szőlész-parasztok évtizedes tapasztalatait. Érdemes néhány számmal érzékeltetni kutató munkájuk, méreteit, eredményeit. Az utóbbi években hatvan tudományos megfigyelést adtak át a termelésnek. Nyolcvankilenc kísérletet végeztek. Egyebek között bebizonyították, hogy öntözéssel 68—70 százalékkal növelhető a szőlő hektárhozama. Évtizedes hiedelmeket döntöttek meg. Minden korábbi feljegyzés kitartóan állította, hogy a drágásani-i talaj gazdag káliumban, nincs szüksége műtrágyára. „Lehet, hogy nincs szüksége, de jó néven veszi, ha adunk neki" — mondták a fiatal kutatók. Komplex műtrágyával kísérleteztek, és megint nekik lett igazuk, 38—42 százalékkal emelték a termelést ezeken a területeken. „A termés minőségére is hatott a műtrágyázás“ — figyelmeztetett Condei Gheorghe mérnök. — A gyakorlattal, a gyakorlatért más-más szavakkal, de ennek a programnak a megfogalmazását hallottam, a kísérleti állomás legfiatalabb mérnökétől, Marcusescu Mirceatól kezdve, egészen a legkeresettebb emberig, Ionescu Mihai pincemesterig. Mindenféle kísérletezés a termelés növelését célozza. S nemcsak az állomáson belül, az ő földjein, hanem a rajon, sőt az egész tartományban. Értékes megfigyeléseiket országos szinten is alkalmazták. Sokat lehetne ezekről beszélni, de maradjunk meg egyetlen témánál, amiből - remélem - kiderül, hogy nemcsak boraikért érdemelnek arany- és ezüstérmet a drágasani-i szőlészeti kutatók. Példamutató kapcsolatot teremtettek Drágasani raján termelőszövetkezeteivel. S nem levelezés útján vagy telefonon adott szaktanácsokkal, hanem személyes érintkezéssel, sok-sok anyagi és műszaki segítséggel. Nem tudok mindent felsorolni. De a rajonban ez utóbbi években háromezer hektár szőlőt telepítettek a dombhajlatokba. Minden tő a kísérleti állomáson szerzett tapasztalat alkalmazásával került földbe. A termelőszövetkezetek az idén 19 millió ültetőanyagot termesztenek. Kell-e hangsúlyoznunk, hogy kiknek a szaktanácsai alapján tornáztatták fel a számokat? Ha fűrészporra, oltóvesszőre, hirtelen kifogyott műtrágyára van szükségük, kihez fordulnak ? és ebbe a fejezetbe tartozik a szakember-kiképzés is. Évente nagyon sok tapasztalt, de elméleti ismeretekkel kevésbé rendelkező szövetkezeti szőlész fordul meg a kísérleti állomáson. Három év alatt, — hogy legalább egy számmal példázzuk az igyekvésüket — 2000 szőlőoltót képeztek ki. Évente 10—12 gyakorlati bemutatót tartanak az állomáson, s ki tudná számon tartani, hogy az évek során a szövetkezetek szőlőseiben hány rögtönzött „leckét" tartottak, gyakorlati szemléltetéssel egybekötve Mindennek az eredménye ? A. tudományos titkár elgondolkozott. — Hektárhozamokat említsek ? Moligánokat idézzek ? ... Kérem, higgye el, hogy tíz évvel ezelőtt a kísérleti parcellákon elért eredményeink csodának számítottak. Most száz, sőt ezer hektárokon érünk el hasonlókat és senki sem csodálkozik. A szenzáció megszokott dolog lett. Ez Drágásan jelene. A jövője pedig . A falra függesztett térképre mutatott. Hosszas, alapos munka eredménye. Felmértek minden domboldalt, hajlatot, számbavették hová lehet még szőlőt ültetni. A kilencedik pártkongresszus úgy határozott, hogy 1970-ig 75 000 hektárra növeljük a szőlővel beültetett területet. Ennek a feladatnak a teljesítéséből Drágásani is jókora részt vállalt magára. Hiszen a drágásani-i rögökben arany és ezüst érmek teremnek. I I I I I I I I MÉG EGY ARANYÉREM Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMANIA SZOCIALISZA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Chivu Stoica az Államtanács elnöke I . 7.... '• ' fogadta Svájc nagykövetét Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke folyó év szeptember 1-én búcsúkihallgatáson fogadta Emile Bisangot, Svájc bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Románia Szocialista Köztársaságból való végleges távozásával kapcsolatban. A kihallgatás szívélyes légkörben folyt le. Jelen volt Grigore Geamanu, az Államtanács titkára. (Agerpres) XIX. évfolyam 5547 sz. 4 oldal ára 25 iráni 1965 szept 2a csütörtök A Slatina-i alumínium üzem 30 tonna űrtartalmú timföldsilója ÜZLETHÁLÓZAT A LAKÓNEGYEDEKBEN Új törekvések és igények a kereskedelemben „Az eladásra kerülő megnövekedett árumennyiség megköveteli, hogy a kereskedelem vezető szervei, az összes kereskedelmi szervezetek jobban dolgozzanak. Fordítsanak több figyelmet a kereskedelmi hálózat fejlesztésére, az új egységek jó elhelyezésére, a jó munkához szükséges eszközökkel való ellátásra.“ (A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának a IX. Kongresszuson elhangzott jelentéséből.) Az utóbbi években Marosvásárhelyen is jónéhány lakóegység létesült. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy üzlethálózatuk milyen tanulságok jövőbeni érvényesít - ssét teszi szükségessé. HA NINCS EGYSÉGES ELGONDOLÁS Előre kell bocsátani, hogy az új negyedek üzlethálózatának létesítése terén sok minden történt az utóbbi időben. Tervezésüket a modern városrendezési követelményekkel összehangolt előírások szabályozzák, sok változatban kidolgozott típustervek segítik elő. Helyes alkalmazásuknak azonban — különösen, ha a közelben régi városrész is van — elengedhetetlen feltétele a kereskedelmi szervek, tervezők és építők szoros együttműködése. Ennek a nagy körültekintést igénylő együttműködésnek már a tervezés kezdeti szakaszában kell létrejönnie. A sokoldalú dokumentálódás fontosságát hangsúlyozva példaként megemlíthetjük a November 7 negyedet, ahol ma már — a gyönyörű gyógyszertárat és postahivatalt is beleértve — szinte teljes az üzlethálózati ellátása — akár a többi negyedé — általában megfelelő. Bizonyos tekintetben azonban sok minden kifogásolható itt: önkiszolgáló élelmiszerüzletének túl kicsi raktára például nem egyszer okozott és okoz zökkenőket az ellátás folyamatosságában. Az pedig, hogy a raktár egyik fele — a fűtéssel összefüggő, műszaki megoldás miatt — magasabb szintű, a túlzsúfoltság mellett az áru mozgatását is megnehezíti. Más egységek célszerűtlen elhelyezése viszont sok felesleges járkálást követel a vásárlóktól, s a helyzet javítását célzó gyakori változtatások újból szükségmegoldásokat szülnek. A szűknek bizonyult zöldségüzletet is egy tágas, átalakított épületbe kellett elhelyezzék, de így túl messze került az élelmiszerüzlettől, a különben megfelelő hús és hentesáru üzlet rövidesen szintén odaköltözik, hogy helyükbe textil és cipőüzletet nyissanak, míg a Szabóság munkaterméből nemrégen kellett leválasztani egy részt, hogy legyen hely próbálni... ERŐSÖDŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A CÉLSZERŰSÉGÉRT... Ilyen súlyú hibák mostanában aligha fordulhatnak elő, ugyanis egyre hatékonyabb, az érdekelt szervek— különösen a tervezők és a tartományi kereskedelmi igazgatóság — együttműködése. S mivel ezen a szinten kerül sor az alapvető kérdések eldöntésére, komoly eredmények vallanak arról, hogy milyen sokat jelent a harmonikus együttműködés. Elégedett vele többek között Várnai András építész, a tartományi tervezőintézet városrendészeti részlegének vezetője éppúgy, mint Kuligovsky László, a kereskedelmi igazgatóság szervezési osztályvezetője. Ha elvileg teljes is az összhang, mégis előfordulnak olyan esetek, amelyek csorbítják az eredményességét. Noha a tervezőintézet késlekedése miatt az igazgatóságnak nem marad elég ideje a létesítendő lakótelep kereskedelmi hálózatára vonatkozó dokumentáció elmélyült tanulmányozására, máskor a lakosság számát és a fejlődés perspektíváját feltüntető adatok nem elég pontosak. Nem nehéz elképzelni, hogy mindez milyen káros következményekkel jár. Egész sor másodrangúnak tűnő — de mégis fontos — probléma is felmerül, amelyeknél nehéz közös nevezőre jutni. A kereskedelmi szervek sehogyan sem tudtak beletörődni , például abba, hogy a nagy kirakatokat napsütésben függönnyel kell, letakarnak, mert különben tönkre megy az áru, elviselhetetlenné válik az üzletben a hőség. A tervezők viszont ósdinak és alkalmazhatatlannak tartják a vászonernyőket.... A Carpati sétány lakóegységében épülő komplexumnál végül másfél méteres betonpárkánnyal sikerült mindkétkövetelményt összeegyeztetni. Megoldatlan még viszont az, hogy a szimpla ajtók miatt télen több üzletben eléggé alacsony a hőmérséklet. AMI A KERESKEDELMI VÁLLALATOKRA HÁRUL Ha az üzlethálózat létesítésére vonatkozó legfontosabb szempon-ADRIÁN MIKLÓS (Folytatása a 2. oldalon) TÁVIRAT HO SI MIN elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága elnökének, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének. FAM VAN DONG elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének HANOI Kécíves elvtárs. .. A—A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, Minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében szívélyes jókívánságainkat és meleg elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek és Önök útján a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a testvéri vietnami népnek a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltása 20. évfordulója alkalmából. A köztársaság kikiáltása óta eltelt két évtizedben a vietnami nép, a Vietnami Dolgozók Pártja kipróbált vezetésével, kimagasló eredményeket ért el az ország északi részén a szocializmus építésének művében, a gazdasági és kulturális fejlődésben, a dolgozók életszínvonalának emelésében. A vietnami népnek, a függetlenség megvédéséért és hazája teljes szabadságáért folytatott harca a román nép teljes szolidaritását, rokonszenvét és támogatását élvezi. Szilárdan állást foglalunk az 1954. évi genfi egyezmények előírásainak alkalmazása, az USA Dél-Vietnamban viselt agresszív háborújának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság, bombázásának beszüntetése, az összes idegen, csapatok Vietnamból való kivonása, valamint a vietnami nép azon elidegeníthetetlen jogánál, tiszteletben tartása, mellett, hogy érdekeinek és akaratának megfelelően ,maga oldhassa meg saját Belső problémáit. Kedves elvtársak, tiszta szívből újabb nagy sikereket kívánunk önöknek és a testvéri vietnami népnek a szocialista társadalom létrehozásában. Kinyilvánítjuk az egész, román népnek azt a töretlen hitét, hogy a vietnami népnek a függetlenségért, a szuverenitásért, hazája egyesítéséért és területi integritásáért vívott hősies harca győzelemmel fog végződni. „Meggyőződésünk, hogy az országaink között létrejött baráti kapcsolatok és testvéri együttműködés szüntelenül fejlődni fog a román és a vietnami nép javára, a szocializmus és a világbéke ügye javára. NICOLAE CFAULESCU, CHIVU STOICA, a Román Kommunista Párt Románia Szocialista Köztársaság Központi Bizottságának főtitkára Államtanácsának elnöke ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke KÉSZÜLÉK A BÁNYAPOR FELSZÍVÁSÁRA A nagybányai bányakutatási szakemberek támogatásával a borsabányai kitermelőtelep újítói egy készüléket terveztek és szerkesztettek a bányapor felszívására. Az új készülék műszaki tulajdonságai megegyeznek a külföldön használt hasonló készülékekéivel. Az új készüléket először a borsabányai bányákban alkalmazzák. KÖZELEG AZ ŐSZI VETÉS IDEJE Brassó tartományban a traktorokon a sor Brassó tartományban végefelé közeledik a kalászosok betakarítása. Szeben és Segesvár radionok mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben, valamint a Brassó városhoz tartozó MTSZ-ekben már napokkal ezelőtt végeztek az aratással és a csépléssel. Tartományszerte legsürgősebb teendő most a jövő évi termés magágyának gondos előkészítése az őszi vetéshez szükséges magmennyiségek biztosítása. E napokban a legnagyobb területen Sepsi és Fogaras rajonok MTSZ-eiben kell nyári szántást végezni. Mindkét helyen 10 000 hektáron kell aláforgatni a talajt. A többi radonokban e területek 4500 és 8000 hektár között váltakoznak. Ezek ellenére e hét elejéig a legtöbbet Sepsi (7294) és Fogaras rajonokban (6200) hektárt szántottak. E dicséretes eredmények titka abban rejlik, hogy e két rajonban különös figyelmet szenteltek arra, hogy mindenféle idejében utat nyissanak a traktoroknak : késedelem nélkül szállították a szalmát, hordták és terítették a földekre a trágyát. A gép- és traktorállomások dolgozói is lelkesen bekapcsolódtak e munkába, számos helyen meghosszabbított váltásban szántották a területeket. Ennek eredményeként e két rajonban számos MTSZ-ben e napokban a traktorok az utolsó hektárokon forgatták alá a talajt. Jól haladnak a szántással Medgyes rajonban is, ahol a 7500 hektár területből már több mint 5500-at felszántottak. Egyes rajonokban a szántás üteme nem kielégítő. Ágota rajonban például augusztus 30-ig a tervezett 5000 hektárból mindössze 2762 hektár területet szántottak fel. A lassú ütem oka a területek kései felszabadításában, a traktorok teljesítőképességének elégtelen kihasználásában keresendő. Ez utóbbihoz hozzájárul az ágotai gép- és traktorállomás vezetősége is. Augusztus 27-én például a déli órákban mintegy 50 traktoros állt le gépével, mivel behivatták őket a központba. Késlelteti a munkát a vontatott trágyahordás is, augusztus 26-ig például mindössze 11 hektár területre hordtak ki 180 tonna istállótrágyát. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy számos helyen, mint például Alcman, Rétisen, Rusun és egyebütt is ezideig keveset szántottak. Napirenden levő sürgős teendő a vetőmagvak tisztítása és laboratóriumi ellenőrzése. E téren is jelentős különbségek vannak az egyes rajonok között. Míg Medgyes és Sepsi rajonokban immár 1715, illetve 1565 tonna búza, rozs és árpa vetőmagot tisztítottak meg, addig Kézdi rajonban csupán 386, Szebenben 577, Fogarason 589, tonna vetőmag tisztítását végezték el. Brassó tartomány mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben 60 782 hektár területet kell megszántani a közeljövőben elvetendő kalászosok számára. Augusztus 30-ig 39 154 hektáron forgatták alá a talajt. Sietni kell e munkával az állami gazdaságokban is, ahol még több mint 9000 hektár terület várja az eke vasát. Tartományszerte tehát a traktorokon a sor ! BARTHA ALBERT