Előre, 1965. szeptember (19. évfolyam, 5546-5571. szám)

1965-09-02 / 5547. szám

ELKERÜLHETŐ-E A KORMÁN FELÜLI KÉSZLET A KONFEKCIÓIPARBAN György Béla, a nagyváradi készruhagyár főkönyvelője nem­ titkolta elégedetlenségét, amikor a normán felüli készletekről ér­deklődtünk. — Őszintén szólva már unom ezt a problémát. Felettes szerve­ink is egész évben emiatt nyag­gattak bennünket. Pedig igazán nem rajtunk múlott, hogy ilyen helyzet alakult ki a gyárban. Arról van szó ugyanis, hogy a vállalat raktárhelyiségeiben, fő­képp az anyagraktárban egész év folyamán jelentős mennyiségű készlet feküdt terven felül (en­nek értéke egy adott időszakban meghaladta a 10 millió lejt). A felesleges készletek miatt 11 nap­pal lelassult a forgóalap forgási sebessége — ez 9 millió lej befa­gyasztását jelentette — s a jöve­delemből 500 000 lej ment rá a késedelm­i kamat kifizetésére. Az anyaggazdálkodásból származó nehézségeket más bajok is tetéz­ték : hosszabb ideig tartó kiesé­sek voltak a termelésben, sok volt a minőséget kifogásoló rek­lamáció. ■ — Nálunk, akárcsak a konfek­cióipar minden területén, elkép­zelhetetlen a terven felüli kész­letek kialakulásának megelőzése — panaszkodott Schlesinger Jó­zsef főmérnök. Ugyanis sokféle férfiöltönyt, felöltőt és télikabátot készítünk. Mivel a divathoz iga­zodó igények állandóan változ­nak, s ennek megfelelően módo­sul évközben tervünk is, sohasem vagyunk biztosak abban, hogy milyen választékot, mekkora mennyiségben kell gyártanunk. Szögezzük le már az elején, hogy ennek az elmélkedésnek semmi köze a valósághoz. Egy konfekciógyár példájával támasz­­szuk alá ezt a megállapítást. — Vállalatunk profilja eltér a nagyváradiétól — mondja a ma­rosvásárhelyi konfekciógyár igaz­gatója — mi fehérneműt, férfi és gyermek ingeket­ készítünk. Mivel olcsóbb nyersanyagból dolgozunk, értéktervünk jóval kisebb. A szín- és mintaválaszték viszont nálunk is elég nagy és gyakran változik. Ez kétségtelenül megne­hezíti és komplikálja az anyagbe­szerzést, de nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy pontosan meghatározzuk a reális szükség­leteket. Jórészt a folyamatos anyagellátásnak és a készletekkel folytatott helyes gazdálkodásnak köszönhető, hogy a tervet hónap­­ról­ hónapra ütemesen teljesítet­tük, nem voltak kiesések a ter­melésben és a forgóalap forgási sebessége két nappal meggyorsult az előirányzotthoz képest. Ennyit elöljáróban mindkét helyről. S most már nézzük meg részleteiben az anyaggazdálkodást Nagyváradon és Marosvásárhe­lyen. Nagyváradon nehézséget oko­zott, hogy a bukaresti Panduri szövődé, az ugyancsak fővárosi Postavaria Romana, a nagydisz­­nódi Matasca Rosie vállalat és a buhuri posztógyár adós maradt az első félévben 184.000 méter gyapjú és relonszövet leszállítá­sával. A hiányzó nyersanyagot mással kellett pótolnia a gyár­nak. Nem volt azonban egy egy­séges elképzelés arra vonatkozó­an, hogy mivel helyettesítsék. Hogy biztosítsák a termelés fo­lyamatosságát, sok esetben olyan anyagból is konfekcionáltak árut, amit különböző okok miatt nehe­zen, vagy egyáltalán nem lehe­tett értékesíteni. Nagyjából a kö­vetkező elvet követték : „Feldol­gozunk mindent, függetlenül at­­tól, kell-e valakinek, vagy nem­". Ezzel kapcsolatosan hadd említ­sünk meg két konkrét példát. A múlt év végén az enyhe tél miatt csökkent a kereslet a téli­kabátokból. Ezt jól tudták a gyá­riak. Mégis még januárban is elég nagy mennyiségben rendel­tek télikabát-szövetből és hozzá­való bélésanyagból. A szövet hó­napokig raktáron hevert. Egy ré­szét most dolgozzák fel... a IV. negyedévre. Princz Bélának, az eldási osztály helyettes vezető­jének véleménye szerint tökélete­sen mindegy, hogy a nyersanyag, vagy a készáru fekszik raktá­ron!? !) Meggondolatlanul jártak es ak­kor is, amikor évközben jelentős tétel import műbőrt­­vettek át a Belkereskedelmi Minisztériumtól kabát gyártásra, anélkül, hogy előzetesen meggyőződtek volna, alkalmas-e ez az anyag ilyen cé­lokra ? Az árucikk gyártását le­állították és ott maradt raktá­ron több mint 500 000 lej értékű műbőr. Az­­eladási lehetőségek és a be­szerzési tervek összehangolásá­nak hiánya, az ide-oda kapkodás, egyes árucikkek szerződéses fe­dezet nélküli gyártása juttatta tulajdonképpen vakvágányra Nagyváradon az anyaggazdálko­dást. S hogy ezt másképp is le­hetett volna csinálni, erről Gavril Comsa a marosvásárhelyi test­vérvállalat eladási osztályának a vezetője beszélt: — Régi jól bevált szokásunk, hogy rendszeresen járjuk az üz­leteket s kipuhatoljuk, milyen anyagokból konfekcionált áruk fogynak el a leggyorsabban. A kí­vánalmak ismerete alapján szer­ződéskötéskor csak olyan válasz­tékokat kínálunk a kereskede­­lemnek, melyekről előre tudjuk, hogy elkelnek. Ezt a szempontot vesszük figyelembe akkor is, ha évközben módosul tervünk. Az értékesítési lehetőségek fel­mérése csak kiindulópont az anyagbeszerzés megszervezésé­ben. A következő lépés : a terme­lés szükségleteihez mért anyag­­fogyasztás operatív és pontos ki­számítása. Constantin Davidoaia, a nagyváradi vállalat beszerzési osztályának vezetője elismerte, hogy az anyagigényléseket sok­szor nem reális kalkuláció, ha­nem hozzávetőleges becslés alap­ján készítették el. „Inkább töb­bet, mint kevesebbet" — ehhez az alapelvhez igazodott éveken keresztül az anyagbeszerzési osz­tály. S mi sem bizonyítja meg­győzőbben az ilyen túlzott előre­látás hátrányait, mint az, hogy a gyár raktárában még olyan fel­használatlan szövetanyagok is ta­lálhatók, amelyek 1963-ban ke­rültek oda. Egyesektől (például a főköny­velőtől) olyan véleményt is hal­lottunk, miszerint a normán fe­lüli készletek felduzzasztásához hozzájárult a fajlagos fogyasztá­si normák csökkentése. Eléggé furcsa álláspont! Hiszen ha elfo­gadjuk ezt az állítást, arra a kö­vetkeztetésre kell jutnunk, hogy a takarékosság anyagfelhalmo­záshoz, pénzügyi nehézségekhez vezet. A gyakorlat viszont ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Marosvásárhelyen Csíki Vincze, a termelési osztály vezetője a kö­vetkezőket mondotta ezzel kap­csolatban : — Mintegy 150 000 lej értékű nyers és segédanyagot takarítot­tunk meg az idén a szabásminták­­ ésszerű kombinálásával. A meg­takarított vászonból varrt inge­ket azonnal leszerződtettük és ér­tékesítettük. Eladásuk nem oko­zott nehézséget, mivel a legdi­vatosabb színeket és modelleket gyártjuk. Arra is nagy gondot fordí­tunk, — mondotta Deutsch Gyu­la, a beszerzési osztály v­ezetője — hogy rendszeresen figyelem­mel kísérjük az anyag mozgá­sát. Mivel állandóan tiszta ké­pünk van a folyó készletekről, azonnal intézkedhetünk, ha ész­revesszük, hogy valamilyen anyagból több van a szükséges­nél. Ilyenkor kapcsolatba lépünk más konfekciós vállalatokkal, hogy elhelyezzük a felesleget. A nagyváradi készruha gyár­ban viszont a beszerzési osztá­lyon nem találtunk pontos NAGY MIHÁLY (Folytatása a 2. oldalon) Üzembe helyezték a szilágyzoványi téglagyárat A Krisána tartományi Szi­­lágyzoványban üzembe helyez­tek egy új téglagyárat, amely évente 11 500 000 darab téglát termel. A kemencék módosítása révén a téglaégetés mintegy két­­nappal csökken. I A jó bor olyan, mint a gyémánt. Megsárgult krónikákban az áll, hogy a Cotnari volt a fejedelmek bora. S a borok fejedelme is ő? Öblös, hűs pincékben, évszáza­dos falak árnyékában, ígérő hor­dók előtt az ember hajlamos arra, hogy akár esküt legyen az igenre. A színe, zamata, tilafa, tüze — ez a bor névjegye. Csakhogy az esküvés hangulata engem például nemcsak Cotnariban fogott már el, hanem Murfátláron, Zsidvért, Husi­ban, Arad-Hegyalján, legutóbb pe­dig Dragosaniban, a szőlészeti és­­ borászati kísérleti állomáson. Butonescu Gheorghe, a labora­­tórium főkutatója négy „tűsarkú" üvegre mutatott. — Melyiknél állapodjunk meg ? összenéztünk barátaimmal. Me­lyiket is szeressük? A Rieslinget? A Feteascat ? A Sauvignont? A Ro­mán Muskotályt ? Nézegettük a két ujjnyira töltött pohárban a nedűt, néztük alulról, felülről, világosság­nál, árnyékban. Megforgattuk a pohárban, hagytuk, hogy illata szétáradjon, s aztán mélyen leszív­tuk. A híres borokat érem szabad csak úgy, egyből felhajtani. A Román Muskotályt választot­tuk. A főkutató moso­ygott. Akkor­­ nem tudtuk, mire vélni, ő viszont­­ tudta, hogy a muskotály útban van ■ Ljubljana felé. Részt vesz a XI­­I nemzetközi borversenyen. Ő azt is tudta, hogy a drogosa­­ni-i bor újra érmet hoz haza Iga-I­za lett. Drogosani aranyérmet szerzett Romániának. A színével is kápráztat. Az ereje pedig ... Hogy is mondta Voltai­re ? „Az agy minden rostját moz­gásba hozza“. A román földben termett Muskotály ilyen. Az arany­érmet­ nyert dragosani-i muskotály különösen. Jóra Vinurilor című ri­portkönyvében Constantin Prisnea megemlíti, hogy az olimenti tája­kon a szőlészeti hagyományok ösz­­szefonódnak a nép íratlan törté­nelmével. Nem maradt fenn írásos bizonyíték arról, hogy a szőlő­venyige mikor és hogyan került ide. De tény az, hogy időszámítá­sunk kezdetén a Pad völgyében már termesztették a szőlőt. Itt vol­tak a legnagyobb hordók. B. P. Hasdeut is sokat foglalkoztatták az Olt­eme táján kialakult szőlőter­mesztés kezdeti lépései. Szerinte a gordin fajta, mivel ezt a szót egyetlen más nyelvben sem találta meg, valószínűleg dák elnevezés. Szerinte nem Traian császár sere­gei hozták be elsőnek a szőlőt a Kárpátok lábainál elterülő vidékre. Mikor idejöttek, a szőlőtermesztés már meg volt honosodva itt. Fi­gyelemre méltóak azok a feljegy­zései is, amelyek a korunkhoz kö­zelebb álló időről szólnak. A Tis­­manai kolostor híres-neves sztáre­­ce Nicodem (1360—1410) fáradha­tatlanul munkálkodott a szőlőter­mesztés fejlesztésén. A tájnyelv hosszú időn át emlegette is a „Ni­­codin szőlőjét". A dragosani-i szőlőket és boro­kat a XVI. századból eredő írások idézik először. Dokumentumok bi­zonyítják, hogy Mihai Viteazul nagy szőlőket ajándékozott a ko­lostoroknak. Feljegyzések tanúsít­ják azt is, hogy Mátéi Basarab messze vidéken ismert szőlőjét „Bőrőfie"-nak nevezték. Iancu Jianu sokszor bujdosott el it­­teni szőlőiben görög üldö­zői elől. Állítólag innen indult el Arnotára, hogy találkozzék Tu­dor Vladimirescuval. Nem kétséges tehát, hogy Drá­gásani az oltyánok legrégibb sző­lője, és most itt terem az egyik legjobb bor. Persze, még nagyon sok jó bo­runk van rajta kívül. Az aranyér­mes muskotály azonban olyan ízt hagy az ember szájában, mint a szétharapott szőlő. Édes és keser­nyés egyben Őszinte bor a mus­kotály. Már az első pohárnál figyelmeztet : vigyázz, minél töb­bet iszol, annál jobban kívánsz. De hamis is : ízével, illatával csalogat, erejével elkábít. Még nem minde­gyik drágosani-i szőlőnedű ilyen, de ilyen lesz. Ezt a folyamatot gyorsítja meg a szőlészeti és bo­rászati kísérleti állomás. Nagy múltja van az intézmény­nek. A drágosani-i szőlészeti cse­meteiskola 1898-ban alakult. Sza­porítással és oltással foglalkozott. Az 1935-ös esztendő az intézmény történetének fontos fejezetére em­lékeztet. Akkor létesült a kísérleti állomás. A cserheteiskolát és a kí­sérleti állomást hét évvel később egyesítették. Még így is csak száz­­huszonnégy hektár földje volt. SZEKERES LAJOS riportja Múltja belefér egy dióhéjba, je­lene ezer hektárra terjed ki, és magában foglal tíz laboratóriu­mot, nyolc felső, meg vagy húsz középképzettségű szakembert. S ne feledjük el a 32, illetve most már a 33 arany és 17 ezüstérmet. Mind nemzetközi versenyen szerzett dí­jak. Nem vagyok szakember, de ab­ból, amit Condei Gheorghe főku­tató, a kísérleti állomás tudomá­nyos titkára és a többi mérnök el­mondott, megértettem, hogy gigá­szi munka eredménye a harminc­­három aranyérem. Úgy tizenöt éve, a népi állam felmérhetetlen anya­gi támogatóval, mindent elölről kezdtek. Számbavettek minden tő­két, dombhajlatot, kitartóan mér­ték a levegő hőmérsékletét, figyel­ték a szél hullámzását-rezgését, felfogták a négyzetméter­­ földre hullt esőt, és szorgalmasan jegyez­ték füzeteikbe a szőlész-parasztok évtizedes tapasztalatait. Érdemes néhány számmal érzé­keltetni kutató munkájuk, méreteit, eredményeit. Az utóbbi években hatvan tudományos megfigyelést adtak át a termelésnek. Nyolcvan­kilenc kísérletet végeztek. Egyebek között bebizonyították, hogy öntö­zéssel 68—70 százalékkal növelhe­tő a szőlő hektárhozama. Évtize­des hiedelmeket döntöttek m­eg. Minden korábbi feljegyzés kitar­tóan állította, hogy a drágásani-i talaj gazdag káliumban, nincs szüksége műtrágyára. „Lehet, hogy nincs szüksége, de jó néven veszi, ha adunk neki" — mondták a fia­tal kutatók. Komplex műtrágyával kísérleteztek, és megint nekik lett igazuk, 38—42 százalékkal emel­ték a termelést ezeken a területe­ken. „A termés minőségére is ha­tott a műtrágyázás“ — figyelmez­tetett Condei Gheorghe mérnök. — A gyakorlattal, a gyakorlatért más-más szavakkal, de ennek a programnak a megfogalmazását hallottam, a kísérleti állomás leg­fiatalabb­ mérnökétől,­­ Marcusescu Mirceatól kezdve, egészen a leg­keresettebb emberig, Ionescu Mihai pincemesterig. Mindenféle kísérle­tezés a termelés növelését céloz­za. S nemcsak az állomáson belül, az ő földjein, hanem a rajon, sőt az egész tartományban. Értékes megfigyeléseiket országos szinten is alkalmazták. Sokat lehetne ezekről beszélni, de maradjunk meg egyetlen témá­nál, amiből - remélem - kiderül, hogy nemcsak boraikért érdemel­nek arany- és ezüstérmet a drága­­sani-i szőlészeti kutatók. Példamu­tató kapcsolatot teremtettek Drá­gasani raján termelőszövetkezetei­vel. S nem levelezés útján vagy telefonon adott szaktanácsokkal, hanem személyes érintkezéssel, sok-sok anyagi és műszaki segít­séggel. Nem tudok mindent fel­sorolni. De­ a rajonban ez utóbbi években háromezer hektár szőlőt telepítettek a dombhajlatokba. Minden tő a kísérleti állomáson szerzett tapasztalat alkalmazásá­val került földbe. A termelőszövet­kezetek az idén 19 millió ültető­anyagot termesztenek. Kell-e hang­súlyoznunk, hogy kiknek a szak­tanácsai alapján tornáztatták fel a számokat? Ha fűrészporra, oltó­­vesszőre, hirtelen kifogyott mű­trágyára van szükségük, kihez for­dulnak ? és ebbe a fejezetbe tartozik a szakember-kiképzés is. Évente na­gyon sok tapasztalt, de elméleti ismeretekkel kevésbé rendelkező szövetkezeti­ szőlész fordul meg a kísérleti állomáson. Három év alatt, — hogy legalább egy szám­mal példázzuk az igyekvésüket — 2000 szőlőoltót képeztek ki. Éven­te 10—12 gyakorlati bemutatót tartanak az állomáson, s ki tudná számon tartani, hogy az évek so­rán a szövetkezetek szőlőseiben hány rögtönzött „leckét" tartottak, gyakorlati szemléltetéssel egybe­kötve Mindennek az eredménye ? A. tudományos titkár elgondolko­zott. — Hektárhozamokat említsek ? Moligánokat idézzek ? ... Kérem, higgye el, hogy tíz évvel ezelőtt a kísérleti parcellákon elért eredmé­nyeink csodának számítottak. Most száz, sőt ezer hektárokon érünk el hasonlókat és senki sem csodálko­zik. A szenzáció megszokott dolog lett. Ez Drágásan­ jelene. A jövője pedig . A falra függesztett térképre mu­tatott. Hosszas, alapos munka eredménye. Felmértek minden domboldalt, hajlatot, számbavet­­ték hová lehet még szőlőt ültetni. A kilencedik pártkongresszus úgy határozott, hogy 1970-ig 75 000 hektárra növeljük a szőlővel beül­tetett területet. Ennek a feladatnak a teljesítéséből Drágásani is jó­kora részt vállalt magára. Hiszen a drágásani-i rögökben arany és ezüst érmek teremnek. I I I I I I I I MÉG EGY ARANYÉREM Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMANIA SZOCIALISZA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Chivu Stoica az Államtanács elnöke I . 7­....­ '• ' fogadta Svájc nagykövetét Chivu Stoica, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke folyó év szeptember 1-én búcsúkihallgatáson fogadta Emile Bisangot, Svájc bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Románia Szocialista Köztársaságból való végleges tá­vozásával kapcsolatban. A kihall­gatás szívélyes légkörben folyt le. Jelen volt Grigore Geamanu, az Államtanács titkára. (Agerpres) XIX. évfolyam 5547 sz. 4 oldal ára 25 iráni 1965 szept 2a­ csütörtök A Slatina-i alumínium üzem 30 ton­na űrtartalmú timföldsilója ÜZLETHÁLÓZAT A LAKÓNEGYEDEKBEN Új törekvések és igények a kereskedelemben „Az eladásra kerülő megnövekedett árumennyiség megköveteli, hogy a kereskedelem vezető szervei, az összes kereskedelmi szerve­zetek jobban dolgozzanak. Fordítsanak több figyelmet a kereskedel­mi hálózat fejlesztésére, az új egységek jó elhelyezésére, a jó mun­kához szükséges eszközökkel való ellátásra.“ (A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának a IX. Kon­gresszuson elhangzott jelentéséből.) Az utóbbi években Marosvásár­helyen is jónéhány lakóegység lé­tesült. Érdemes tehát megvizs­gálni, hogy üzlethálózatuk mily­en tanulságok jövőbeni érvényesít­ - s­sét teszi szükségessé. HA NINCS EGYSÉGES ELGONDOLÁS Előre kell bocsátani, hogy az új negyedek üzlethálózatának lé­tesítése terén sok minden történt az utóbbi időben. Tervezésüket a modern városrendezési követel­ményekkel összehangolt előírások szabályozzák, sok változatban ki­dolgozott típustervek segítik elő. Helyes alkalmazásuknak azonban — különösen, ha a közelben régi városrész is van — elengedhe­tetlen feltétele a kereskedelmi szervek, tervezők és építők szo­ros együttműködése. Ennek a nagy körültekintést igénylő együttműködésnek már a tervezés kezdeti szakaszában kell létrejönnie. A sokoldalú doku­­mentálódás fontosságát hangsú­lyozva példaként megemlíthetjük a November 7 negyedet, ahol ma már — a gyönyörű gyógyszertá­rat és postahivatalt is beleértve — szinte teljes az üzlethálózat­i ellátása — akár a többi negyedé — általában megfelelő. Bizonyos tekintetben azonban sok minden kifogásolható itt: önkiszolgáló élelmiszerüzletének túl kicsi rak­tára például nem egyszer okozott és okoz zökkenőket az ellátás fo­lyamatosságában. Az pedig, hogy a raktár egyik fele — a fűtéssel összefüggő, műszaki megoldás mi­att — magasabb szintű, a túlzsú­foltság mellett az áru mozgatását is megnehezíti. Más­­ egységek cél­szerűtlen elhelyezése viszont sok felesleges járkálást követel a vá­sárlóktól, s a helyzet javítását célzó gyakori­ változtatások újból szükségmegoldásokat szülnek. A szűknek bizonyult zöldségüzletet is egy tágas, átalakított épületbe kellett elhelyezzék, de így túl messze került az élelmiszerüzlet­től, a különben megfelelő hús és hentesáru üzlet rövidesen szintén oda­­költözik, hogy helyükbe textil és cipőüzletet nyissanak, míg a Szabóság munkaterméből nemré­gen kellett leválasztani egy részt, hogy legyen hely próbálni... ERŐSÖDŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A CÉLSZERŰSÉGÉRT... Ilyen súlyú hibák mostanában aligha fordulhatnak elő, ugyanis egyre hatékonyabb, az érdekelt szervek­­— különösen a tervezők és a tartományi kereskedelmi igazgatóság — együttműködése. S mivel ezen a szinten kerül sor az alapvető kérdések eldöntésére, komoly eredmények vallanak ar­ról, hogy milyen sokat jelent a harmonikus együttműködés. Elé­gedett vele többek között Várnai András építész, a tartományi ter­vezőintézet városrendészeti rész­legének vezetője éppúgy, mint Kuligovsky László, a kereskedel­mi igazgatóság szervezési osztály­­vezetője. Ha elvileg teljes is az összhang, mégis előfordulnak olyan esetek, amelyek csorbítják az eredmé­nyességét. Noha a tervezőintézet késlekedése miatt az igazgatóság­nak nem marad elég ideje a léte­sítendő lakótelep kereskedelmi hálózatára vonatkozó dokumen­táció elmélyült tanulmányozására, máskor a lakosság számát és a fejlődés perspektíváját feltüntető adatok nem elég pontosak. Nem nehéz elképzelni, hogy mindez milyen káros következményekkel jár. Egész sor másodrangúnak tűnő — de mégis fontos — probléma is felmerül, amelyeknél nehéz közös nevezőre jutni. A kereske­delmi szervek sehogyan sem tud­tak­ beletörődni , például abba, hogy a nagy kirakatokat napsü­tésben függönnyel kell, letakar­nak, mert különben tönkre megy az áru, elviselhetetlenné válik az üzletben a hőség. A tervezők vi­szont ósdinak és alkalmazhatat­­lannak tartják a vászonernyő­ket.... A Carpati sétány lakóegy­­ségében épülő komplexumnál vé­gül másfél méteres betonpár­kánnyal sikerült mindkét­­követel­ményt összeegyeztetni. Megoldat­lan még viszont az, hogy a szim­pla ajtók miatt télen több üzlet­ben eléggé alacsony a hőmérsék­let. AMI A KERESKEDELMI VÁLLALATOKRA HÁRUL Ha az üzlethálózat létesítésére vonatkozó legfontosabb szempon-ADRIÁN MIKLÓS (Folytatása a 2. oldalon) TÁVIRAT HO SI MIN elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága elnökének, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének. FAM VAN DONG elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének HANOI Kécíves elv­társ. ..­­ A—­A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa, Minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében szívélyes jókívánságainkat és meleg elvtársi üdvözle­tünket küldjük Önöknek és Önök útján a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ kor­mányának és a testvéri vietnami népnek a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltása 20. évfordulója alkalmából. A köztársaság kikiáltása óta eltelt két évtizedben a vietnami nép, a Vietnami Dolgozók Pártja kipróbált vezetésével, kimagasló eredmé­nyeket ért el az ország északi részén a szocializmus építésének mű­vében, a gazdasági és kulturális fejlődésben, a dolgozók életszínvona­lának emelésében. A vietnami népnek, a­ függetlenség megvédéséért és hazája teljes szabadságáért folytatott harca a román nép teljes szolidaritását, rokon­­szenvét és támogatását élvezi. Szilárdan állást foglalunk az 1954. évi genfi­ egyezmények előírásainak alkalmazása, az USA Dél-Vietnamban viselt agresszív háborújának és a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság, bombázásának beszüntetése, az összes idegen, csapatok Vietnamból való kivonása, valamint a vietnami nép azon elidegeníthetetlen jogá­nál, tiszteletben tartása, mellett, hogy érdekeinek és akaratának meg­felelően ,maga oldhassa meg saját Belső problémáit. Kedves elvtársak, tiszta szívből újabb nagy sikereket kívánunk önöknek és a testvéri vietnami népnek a szocialista társadalom létre­hozásában. Kinyilvánítjuk­ az egész, román népnek azt a töretlen hitét, hogy a vietnami népnek a függetlenségért, a szuverenitásért, hazája egyesítéséért és területi integritásáért vívott hősies harca győzelemmel fog végződni. „Meggyőződésünk, hogy az országaink között létrejött baráti kap­csolatok és testvéri­ együttműködés szüntelenül fejlődni fog a román és a vietnami nép javára, a szocializmus és a világbéke ügye javára. NICOLAE CF­AULESCU, CHIVU STOICA, a Román Kommunista Párt Románia Szocialista Köztársaság Központi Bizottságának főtitkára Államtanácsának elnöke ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke KÉSZÜLÉK A BÁNYAPOR FELSZÍVÁSÁRA A nagybányai bányakutatási szakemberek támogatásával a borsabányai kitermelőtelep újítói egy készüléket terveztek és szer­kesztettek a bányapor felszívásá­ra. Az új készülék műszaki tulaj­donságai megegyeznek a külföl­dön használt hasonló készüléke­kéivel. Az új készüléket először a borsabányai­ bányákban alkal­mazzák. KÖZELEG AZ ŐSZI VETÉS IDEJE Brassó tartomány­ban a traktorokon a sor Brassó tartományban vége­­felé közeledik a kalászosok betakarítása. Szeben és Se­gesvár radionok mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteiben, valamint a Brassó városhoz tartozó MTSZ-ekben már na­pokkal ezelőtt végeztek az a­­ratással és a csépléssel. Tartományszerte legsürgő­sebb teendő most a jövő évi termés magágyának gondos előkészítése az őszi vetéshez szükséges magmennyiségek biztosítása. E napokban a legnagyobb területen Sepsi és Fogaras ra­­jonok MTSZ-eiben kell nyári szántást végezni. Mindkét he­lyen 10 000 hektáron kell alá­forgatni a talajt. A többi ra­donokban e területek 4500 és 8000 hektár között váltakoz­nak. Ezek ellenére e hét ele­jéig a legtöbbet Sepsi (7294) és Fogaras rajonokban (6200) hektárt szántottak. E dicsére­tes eredmények titka abban rejlik, hogy e két rajonban különös figyelmet szenteltek arra, hogy mindenféle idejé­ben utat nyissanak a trakto­roknak : késedelem nélkül szállították a szalmát, hord­ták és terítették a földekre a trágyát. A gép- és traktorál­lomások dolgozói is lelkesen bekapcsolódtak e munkába, számos helyen meghosszabbí­tott váltásban szántották a te­rületeket. Ennek eredménye­ként e két rajonban számos MTSZ-ben e napokban a traktorok az utolsó hektáro­kon forgatták alá a talajt. Jól haladnak a szántással Med­­gyes rajonban is, ahol a 7500 hektár területből már több mint 5500-at felszántottak. Egyes rajonokban a szántás üteme nem kielégítő. Ágota rajonban például augusztus 30-ig a tervezett 5000 hek­tárból mindössze 2762 hektár területet szántottak fel. A lassú ütem oka a területek kései felszabadításában, a traktorok teljesítőképességé­nek elégtelen kihasználásá­ban keresendő. Ez utóbbihoz hozzájárul az ágotai gép- és traktorállomás vezetősége is. Augusztus 27-én például a déli órákban mintegy 50 trak­toros állt le gépével, mivel behivatták őket a központba. Késlelteti a munkát a vonta­tott trágyahordás is, augusz­tus 26-ig például mindössze 11 hektár területre hordtak ki 180 tonna istállótrágyát. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy számos helyen, mint például Alcm­an, Réti­­sen, Rusun és egyebütt is ez­­ideig keveset szántottak. Napirenden levő sürgős te­endő a vetőmagvak tisztítása és laboratóriumi ellenőrzése. E téren is jelentős különbsé­gek vannak az egyes rajonok között. Míg Medgyes és Sepsi rajonokban immár 1715, illet­ve 1565 tonna búza, rozs és árpa vetőmagot tisztítottak meg, addig Kézdi rajonban csupán 386, Szebenben 577, Fogarason 589, tonna vetőmag tisztítását végezték el. Brassó tartomány mező­­gazdasági termelőszövetkeze­teiben 60 782 hektár területet kell megszántani a közeljövő­ben elvetendő kalászosok szá­mára. Augusztus 30-ig 39 154 hektáron forgatták alá a ta­lajt. Sietni kell e munkával az állami gazdaságokban is, ahol még több mint 9000 hek­tár terület várja az eke vasát. Tartományszerte tehát a trak­torokon a sor ! BARTHA ALBERT

Next