Előre, 1965. október (19. évfolyam, 5572-5598. szám)

1965-10-01 / 5572. szám

TANÉVNYITÁS A FŐISKOLÁKBAN Minden új főis­kolai tanévnyi­tás jó alkalom eredményeink és fogyatékosságaink számbavételére, feladataink felmérésére. Idei tan­évnyitásunk azonban különösen felelősségteljes időben történik. Még egész dolgozó népünk az RKP IX. kongresszusának hatá­sa, s az országunk eljövendő fej­lődésében elhatároló fontosságú s azt hosszú időre megszabó ha­tározatok mély benyomása alatt él. A kongresszus munkálatai ékesszólóan bizonyították, hogy a marxista-leninista tanítástól vezérelt Román Kommunista Párt politikai irányvonala — az egyedül helyes. Ennek eredmé­nyeképpen lendületes ütemben fejlődött egész nemzetgazdasá­gunk, véglegesen győzött városo­kon és falvakon a szocializmus, jelentősen növekedett a dolgozók életszínvonala. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa nagy hord­erejű feladatokat ró az elkövet­kezendő években a felsőoktatás­ra is. Az 1966—70 közötti idő­szakban — többek között — 110 ezer szakembert, mérnököt, köz­gazdászt, tanárt szakképesíte­nek. A felsőfokú oktatási intéze­tekben pártunk erőteljesen tá­mogat minden ezirányú munkát. Az oktatás anyagi alapjának fej­lesztésére minden fokon, a kö­vetkező öt évben több mint 3­01 milliárd lejt ruháznak be. A fel­sőfokú oktatási hálózat iskoláz­tatási területe kb. 270 000 m2-rel bővül. Ebben az időszakban fel­épül a bukaresti Politechnikai Intézet, diákotthonok és étkez­dék létesülnek, összesen több mint 15 000 férőhellyel. A kongresszus határozatai fel­hívják az Oktatásügyi Minisz­térium és a tanerők figyelmét arra, hogy állandóan tökéletesít­sék a tanterveket és tanköny­veket, pedagógiai módszereiket, megfelelő műszaki berendezés­sel lássák el a laboratóriumokat, biztosítsák az oktatási folyamat kifogástalan menetét. Az RKP KB főtitkára, Nicolae Ceau­­sescu elvtárs kongresszusi jelentésében kifejezte a párt mély megbecsülését az ok­tatók eddigi eredményei iránt s azt a meggyőződését, hogy a megkezdett munkát még nagyobb sikerrel folytatjuk. „A párt, egész népünk nagyrabecsüli az oktatásban foglalkoztatott több mint 175 000 tanerő mindennapos áldozatteljes munkáját, melynek célja felfegyverezni az ifjú nem­zedéket a fejlett tudománnyal és kultúrával. Meggyőződésünk, hogy a tantestület tagjai a jövő­ben is lelkesen munkálkodnak azoknak a nemes feladatoknak teljesítésén, melyek rájuk hárul­nak hazánk ifjúságának nevelé­sében, abban, hogy tovább nö­veljék az oktatás szerepét a szo­cializmus építésének művében." Ez az előlegezett bizalom mind­annyiunkat egyaránt kötelez ! Az idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a marosvásár­helyi Orvos- és Gyógyszerész­képző Intézet; felkészült az új tanévre, az új Hallgatók fogadá­sára, az egész in­tézet munkájá­nak jó kibontakozására. Pár nap­pal ezelőtt zárultak az idei fel­vételi vizsgák, s ennek eredmé­nyeképpen intézetünkbe 71 álta­lános orvoskari, 34 gyerekgyó­gyász, 56 fogász és 38 gyógysze­részhallgatót vettek fel. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a tavalyi felvételizőkhöz viszo­nyítva az idei jelentkezők ter­mészettudományos felkészültsé­ge jobb. Ez a tény középisko­láink, szaktanáraink eredményes munkáját dicséri. De az elért színvonallal most sem lehetünk megelégedve. További erőfeszí­tések szükségesek, hogy a közép­iskolák fizikai, kémiai, biológiai oktatása tovább mélyüljön. Ez teszi majd lehetővé a felsőfokú oktatásban a hasonló tantárgyak egyre tökéletesebb orvosi profi­­tálását. Napjainkban az orvostudo­mány oly mérföldes léptekkel halad, hogy tanterveink képte­lenek lépést tartani fejlődésé­vel. Ezért állandó feladatunk, helyi erőkkel is, mindent elkö­vetni az új ismeretek bevezeté­sére, az elavult felfogások mel­lőzésére, valamint az egyes tan­tárgyak oktatásában mutatkozó párhuzamosságok kiküszöbölésé­re. Az egyre inkább fejlődő és tagolódó (de ugyanakkor szinte­­tikus tárgyakba integrálódó) tu­domány lehetetlenné teszi, hogy az orvosi oktatás hat, a gyógy­szerészeti oktatás öt éve alatt minden olyan szakismeretet be­mutassunk, amellyel az eljöven­dő orvos és gyógyszerész az élet­ben találkozik. Az Oktatásügyi Minisztérium új tantervei gya­korlatibbá tették az orvosi és gyógyszerészeti oktatást. Csak arra vállalkozhatunk, hogy a fő­iskolán átfogó ismeretekkel ren­delkező „általános" orvosokat és gyógyszerészeket képezzünk. A szakosítás kérdését az egyetemi oktatás utáni időszakban to­vábbképző tanfolyamok révén kell megoldani. Az oktatás gya­korlati irányba való fejlesztése (Folytatása az 5. oldalon) Írta : Dr. CSÖGÖR LAJOS, a marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerészképző Intézet rektora „Só nélkül nincsen élet". Ez a messze múltból eredő szólásmon­dás biológiai igazságot tartal­maz Mindennapi táplálékunk ízesítője szimbólum-erővel hatott és hat, még napjainkban is. Szo­kás kenyérrel és sóval fogadni közösségben a kedves vendéget, a szeretet és bőség jegyében. Sót kiborítani haragot jelent­­ a megbecsült tartalom „prédálása" miatt. Az emberpalánta jólfejlett­­­ségét dicséri a kétkezi mérlege­lés : „Nehéz mint a só !" és ne tessék nevetni a két évezredes ta­nácson : „Ha nem tetszik, menj panaszra a sóhivatalhoz !" A Castrumok, római erődítmények idején ugyanis a sóbányászat irányításával és a sószállítás ellen­őrzésével foglalkozó kancellá­riák bírósági fórumot is képvisel­tek a lakosság ügyes-bajos dol­gainak intézésében ... Hát itt, Parajdon bizony - aho­gyan Telegdy Károly igazgató mondja — „nátriumklorid-centriku­­san" gondolkodik és tevékenyke­dik az ember, lévén a só központi kérdés termelésben és terápiában egyaránt. Mert bánya és termé­szetes hévíz-fürdő együtt van je­len növekvő foglalkoztatással és látogatottsággal. Hangsúlyt kap az a tény is, hogy só nélkül teljes értékű vegy­ipar sincs. Ezt a parajdi bánya és a közelben levő dicsőszentmárto­­ni kombinát egymásra utaltsága alapvetően bizonyítja. Nézegetem a kristály- és kőzet­­gyűjteményt az igazgató munka­szobájában. Mennyi változat ! Nagy téglalap alakú darabon cseppkő képződésű sóvirágok bimbói és kelyhei leheletkönnyű­nek tűnnek. Emitt hófehér, szem­csés tömítődésű mintadarab, mint­ha egy modern művész nonfigu­ratív munkája volna ... Amott át­tetsző kristály-óriás. A kicsiny gyűjtemény mintha hirtelen kitágulna, szinte orszá­gos méretekben mutatja, hogy a kősó majdnem minden nátrium­­vegyület és szénnátrium, valamint a klór és a klórvegyületek kiindu­lási nyersanyaga. Jelen van nem­csak fehér asztalunkon, hanem a szóda- és szappangyártásban, színezékek előállításánál, a tar­tósító- és bőriparban , a kohá­szat ércek klórozó pörkölésekor nem nélkülözheti, hogy a mező­­gazdasági szükségletekről ne is szóljunk. Igen, a kősó elsőként volt jelen - a szódagyártással - a kémiai nagyipar megalapozásakor (T787). De ami számunkra még fonto­sabb, jelen van saját vegyipa­runk mind magasabb és magasabb szintet elérő fejlődésében. A sóki­termelésnek tehát rendkívüli a je­lentősége. „Nagy figyelmet kell fordíta­nunk a kitermelés fokozására a meglevő bányákban - hangsú­lyozza a párt Központi Bizottsá­gának jelentése a IX. kongresszu­son. E tekintetben nagy jelentő­­sége van a korszerű bányanyitási, előkészítési és kitermelési módsze­rek elterjesztésének. Emeljük a bányamunkák, főként a földalatti munkák gépesítési fokát, javulni fog a munkaszervezés a munka­­védelem és a munkabiztonság. Szigorúan tiszteletben kell tarta­ni a kitermelés és a tartalékok színvonala közötti ésszerű arányt". E korszerű követelmények nyo­mán hirtelen fakó emlékképek vil­ LÁSZLÓ BÉLA riportja vannak elém az 1946-os esztendő­ből... ... D. Munteanu mérnökkel er­kélytől erkélyig haladva botorkál­tunk le a régi tárnába. A mély­ben szentjánosbogarakként pislá­koltak a bányalámpák. A harang­szerű boltozat alatt mintha min­den négyzetméteren veszély lesel­kedett volna. Igazán nem óhaj­tottunk valahonnan fentről sóvi­rágesőt ... Az aszály esztendeje volt az , a kapitalista örökség természeti csapással súlyosbodott. A gyengén táplált bányász kín­­nal-bajjal, ékekkel hasította a só­tömböket. Tompán csattant a csá­kány, amelyet műszak előtt és után magukkal hurcoltak a fáradt karok, le­s fel a megszámlálha­­tatlannak tűnő meredek lépcső­sorokon. A rakodó a vállán ci­pelte terhét, gyéren megvilágí­tott, lengő pallókon át, fekete mélység fölött a sodronykötélen csüngő „kosárhoz" . . Aztán csi­korgó, idegtépő zaj , fent elin­dult négy pár ló, körben-körben, húzta inaszakadtan mintegy 1,10 méter mélységből az iszonyatos terhet... .. .1965 nyara. Immár új bányá­ba szállók alá, páros liftaknában. Nyílik a görgő-ajtó, s egyszeriben neonfényekkel megvilágított ka­­tedrális tárul elém... A tetőszer­kezettől le a kamramélyekig a trapezoid alakzatú masszív falakat mintha levakolták volna, oly si­mák, szürkésfehéren ragyognak. Réselőgépek formálják ilyen egyen­letesre. Alap- és harántfekvésben acélfogazataikkal mohón harapják a kijelölt rétegeket. A fejtések fel­ső szintjein mindenütt szigetelt kábelvezetékeken lépdelünk át. Aztán a lőmesterek a kivágott tömbökbe lyukakat fúrnak, aszra­­littal tömítik, s elektromos utasítást adnak a Bickford-gyújtózsinór­­nak ... Bizony, a robbanás hangja erősebb, mint Gergely Károly (Pufi) főmester cintányérjáé a bá­nyász-zenekarban ... Fülemet és tenyeremet a falhoz lapítva hallom és érzem a dörrenést-remegést, a hang és a rezgés erejét, amely - geofizikai észlelés szerint - 600 méterig terjed tova a sórétegek­ben ... A megrakott csillék egy­más után gördülnek be a liftbe. Fent a pályaudvaron forgótenge­lyen állítják vágányzatra, s a Die­sel-motoros tízenként libasorban vontatja sómalomba a rakományt. No és a tartalékok ? Hiszen minden bánya kimerül egyszer... - vetődhet fel a kérdés. Nos, az újharmadidőszak föld­kéregmozgásai gazdag nyomot hagytak itt, amikor emelgették és süllyesztették az ősszerkezetet, s kiszorítottak tengernyi vizet me­dencéikből. A beszáradt helyeken - lepárlódással - kilométeres mélységű, összefüggő kősórétegek keletkeztek. Hozzávetőleges számítás szerint a sóvidéki masszív vonulat 2 mil­liárd 300 millió tonna ilyen ásvá­nyi anyagot rejt magában, és mennyit bányásztak ki eled­dig ? A sóváradi Castrum irányí­totta négy római bányából - a katlanban fekvő terep domborza­tának horpaszai ma is mutatják ezek nyomát - mintegy 960000 tonnát. 1867-től 1962 végéig, ösz­­szesen hat bányából­­ 850000 tonnát. S hogy a kapitalista és a szo­cialista termelés üteme közötti különbséget szintén a statisztika beszédes nyelvén szemléltessük, hadd jegyezük meg : az 1931 januárjától 1937 decemberéig ki­termelt mennyiség az 1965-ös év (Folytatása a 2. oldalon) Ismét elkészült egy automata selyemszövő gép a kolozsvári Unirea gyárban. Vasile Bobis mester, Sajgó Ferenc és Ion Culcer szerelők az új gép mű­ködését ellenőrzik. Határidő előtt A Máramaros tartományi ipar határidő előtt teljesítette az első három negyedév tervfeladatait és nem egészen kilenc hónap alatt csaknem 40 százalékkal ter­melt többet, mint 1959-ben egész évben. Ezt a sikert annak tulaj­doníthatjuk, hogy tovább növel­ték a berendezések és gépek ki­használási mutatóit, fejlesztettek egyes vállalatokat, határidő előtt üzembe helyezték a máramaros­­szigeti faipari kombinátot, töké­letesítették a termelési folyama­tokat. A máramarosi ipar ön­költségcsökkentéssel előirányza­ton felül több mint 12 millió lejt takarított meg. A vegyipari-ko­hászati egységek és a gépgyártó vállalatok már most elérik a hatéves terv végére előirányzott önköltségcsökkentést és terme­lésnövelést. TÁVIRAT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa őszinte részvétét fejezi ki abból az alkalomból, hogy Rónai Sándor elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának elhunytával súlyos veszteség érte Önöket. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Államtanácsa egyesüljetek ......, SKED XIX. évfolyam 5572 sz. 6 oldal ára 25 iráni­­ 1965 okt. 1., péntek ! Gyorsítsuk meg a vetést a gépek teljesítőképességének fokozásával! A Bukarest tartományi állami­­ gazdaságok élenjáró gépkezelői­nek tapasztalata azt bizonyítot­ta, hogy — abban az esetben, ha kukorica után vetünk — a­ vetőszántág előtti tárcsázás na­gyon megkönnyíti a magágyelő­­készítést. A tárcsázás rendkívül termelékeny munka (egy traktor naponta 18—20 hektárt is meg­tárcsázhat), tehát a traktorokat se kötjük le túlságosan, az ön­költséget se befolyásoljuk kedve­zőtlenül. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a legjobb eredményt ott érik el, ahol megülepedett mag­ágyba vetik a búzát. Ezért az élenjáró GTA-k lehetőleg két­­három hetes szántásba vetnek, s nemcsak a kukorica szár mielőb­bi eltávolításáról gondoskodnak, hanem a traktorokat is két vál­tásban dolgoztatják. A Krisána tartományi gép- és traktorállo­mások például idejében felké­szültek arra, hogy a traktorok nagy része éjjel is szántson és tárcsázzon. Csak így érhető el, hogy minden egyes traktor nor­mán felül több mint 160 hektár földet szántson fel. A traktorok munkájának megszervezése, hogy nappal vessenek, éjjel szántsa­nak és tárcsázzanak, lényegesen meggyorsítja a munka ütemét s ezért minél több brigádnak al­kalmaznia kell ezt a módszert. Különösen ott, ahol hantos a szántás, vagy nagy a talajned­vesség a szántás tárcsázása ne­héz munka és alaposan igénybe veszi a két meghajtó kerékkel ellátott traktort. A traktor von­tató erejének fokozása érdeké­ben — a tordai kísérleti állomás tapasztalatai alapján — ajánla­tos a szántás utáni tárcsázásra a traktor meghajtó kerekeit ka­paszkodókkal ellátott kerekekre kicserélni. A traktor vontató erejének megnövekedése lénye­­gesen növeli a munka termelé­kenységét és fölöslegessé teszi azt a gyakorlatot is, hogy két 45 lóerős traktor vontat egy-egy tárcsáskoronát. A GTÁ-k dolgozóinak legfőbb figyelme most a búza optimális időpontban való elvetésére össz­pontosul. A Kolozs tartományi alsókosályi mezőgazdasági ter­­melőszövetkezet földjein szeptem­ber 27-én elvetett búza hektá­ronként 3683 kg szemtermést adott, míg az október 27-én, vagyis jóval az optimális idő után vetett búza csupán 2200 kg­­ot termett, jóllehet a trágyázás­ és talajviszonyok mindkét eset­ben teljesen azonosak voltak. A vetési idő megrövidítése érdeké­ben ki kell használni minden le­hetőséget, amellyel fokozni lehet a vetőgépek termelékenységét, hogy minél rövidebb idő alatt minél nagyobb területet vethes­sünk be. A kalászosok vetésénél a vetőgép sebessége nem lehet nagyobb 5—6 kilométernél órán­ként, mert nagyobb sebességnél nem lesz egyenletes a vetés és az előírt vetőmagmennyiség nor­máját sem lehet betartani. Ez­ért más lehetőségeket kell igény­be venni a munka termelék­eny­­ségének fokozására Ezek közé tartozik első­sorban a munkaszé­lesség növelése. A traktorra füg­gesztett kultivátor vontató rúd­­jának felhasználásával a Bánát tartományi Freidorf-i GTA gép­kezelői két vetőgépet kapcsoltak egy traktorhoz s így könnyen kezelhető gépegységet hoztak lét­re, amellyel 27 hektárnyi terü­letet is be tudnak vetni naponta. Azzal, hogy két vetőgépet kapcsolunk egy traktorhoz, lé­nyegesen növelhetjük a vetés ütemét. Ezen kívül üzem- és ke­nőanyag megtakarítást érünk el, mivel adott területet, kevesebb traktorral vetünk be. Nagy kiter­jedésű, sík területen ez a mód­szer szinte nélkülözhetetlen az idei év sajátos körülményeit te­kintve. Gépjavító műhelyeink egyébként 1500 kapcsoló beren­dezést is gyártottak a mezőgaz­dasági egységek számára, ame­lyeket a tavaszi vetési kam­pányban már jó eredménnyel al­kalmaztak. Gyakori eset, hogy a vetési munka során nagy idővesztesé­get okoz a vetőgépek leállása a vetőmagkészlet pótlása céljából. Az erre fordított idő csökkentése és a vetőmagkezelők munkájá­nak megkönnyítése érdekében az élenjáró gépkezelők előre kiszá­mított pontokon helyezik el a vetőmagot tartalmazó zsákokat és ott egészítik ki a vetőmaglá­dában levő készletet. Csökkent­­hető a magellátásra fordított idő azáltal is, hogy a vetőmagot ki­sebb zsákokba töltjük, amelyek könnyebben kezelhetők. Hogy az így megtakarított idő mit je­lent, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy éltraktorosaink ennek következtében napi 1—2 hektárral toldják meg normáju­kat. Ezzel a módszerrel például a Csík rajoni kozmási mező­­gazdasági termelőszövetkezetben Kovács János és Bakó Ágoston traktorosok szeptember közepén egy-egy vetőgéppel 12—13 hek­tár területet vetettek be na­ponta. A jó magágy biztosításán és az optimális vetési idő betartá­sán kívül a bőséges termés elő­készítésének alapfeltétele a ve­tés minősége, a hibátlan vetés. Nagy figyelmet kell fordítani a hektáronkénti vetési form­a be­tartására, ami a vetőgépek lel­kiismeretes és hozzáértő beállí­tásával érhető el. Nem kevésbé fontos a helyes vetési mélység beállítása, hogy a vetőmag a ta­laj minőségének, lazaságának megfelelően a legkedvezőbb mélységbe jusson. Ügyelni kell arra, hogy a vetés folyamán ne változzék meg a vetési mélység. Különösen fontos ez a követel­mény a búza egyenletes kelése és későbbi fejlődése szempontjá­ból. A munkaellenőrzések során tehát fordítsunk nagy figyelmet mindezekre. Gazdaságaink számos szerve­zési intézkedéssel is elősegíthetik a vetési munka minőségét. Aján­latos szem előtt tartani a rendel­kezésre álló erők összpontosítá­sának követelményét. Tanácsos a gépeket egymással szomszédos parcellákon, csoportosítva dol­goztatni, lehetőleg kerülni kell az emberek szétküldését a gazda­ság minden részébe. A csoport­►s ,,, .r , . Vi'-A-- * a*rl-rjrin ,T'* * I n*nfixiní ItfiyC*,-*-•! i.-. -----• ,, és hatékonyabbá teszi a vezető szervek irányító és ellenőrző te­vékenységét. Fontos feladat hárul gépkeze­lőinkre a vetési kampányban. Hozzáértésüktől, lelkiismeretes munkájuktól, az őszi vetés jó minőségben és kellő időben tör­ténő elvégzésétől függ elsősor­ban a jövő évi bőséges termés. I. BIANU A mezőgazdaság gépesítésé­vel foglalkozó kutatóintézet munkatársa AMITŐL AZ ÁTADÁSI HATÁRIDŐ BETARTÁSA FÜGG KORSZERŰ KONCEPCIÓ ÉS KIVITELEZÉS (Munkatársunktól). Vajdahu­­nyad komplex, masszív ipari táj­egységébe újabb vasbeton ké­mény magasba nyúló testét illesz­tik be az építők. A második „ez­res“, az épülő, súlyos alkatú 1000 köbméteres nagyolvasztó kémé­nye felett ott ágaskodik a to­ronydaru acélszerkezete. Külsőleg nem különbözik a hat­éves terv első felében üzembe helyezett 7-es számú kohótól a Kohászati Kombinát legfiatalabb nagyolvasztója. Nagyságra iker­testvérek, mégsem teljesen azo­nosak. A mostani „ezres“ terve­zésénél az IPROMET szakembe­rei hasznosították az előző mű­ködtetése és főjavítása során szerzett tapasztalatokat. Dan Aurel mérnök, az építőte­lep vezetője, és Mudretchi Lud­wig mérnök, a szerelési munká­latok vezetője, az egész mérnöki gárdával együtt korszerű mód­szerekhez folyamodik az ütem gyorsítására. 41 nap alatt húzták fel a kohó kéményét, egyhar­madnyi idő alatt, mint az előző­ét. És ehhez a munkaütemhez igazodnak a mesterek, munká­sok. Kiváló szervezőnek bizo­nyult ezúttal is a tapasztalt mes­ter, Heitz Alfréd. Az érctároló rakodóhídja felépítését és szere­lését úgy irányította, hogy min­den munkaszakaszt határidő előtt befejezzenek. A gáztisztító berendezés iszap­­kiválasztójának tartószerkezetét is rövid idő, két hónap alatt si­került felszerelni. Ipari módszerekkel szerelik a berendezéseket. Előzetesen össze­illesztik a talajon az egyes töm­böket, amelyeket nagy teherbírá­sú daru emel helyükre. A kohó három előhevítő berendezésének szerelésénél jól bevált ez a mód­szer. A vastag lemezlapokat 14 tonnás, kettős köpenygyűrűs tömbbé szerelik össze a földön. A két Cowper-léghevítőt sikerült ugyancsak nagy részegységenkén­ti előzetes összeszereléssel rövid idő alatt felszerelni. Esetenként különleges készülé­keket terveztek az építővállalat mérnökei az előszerelés meg­könnyítésére. Eredeti megoldás­sal sikerült például az előmele­gítő berendezés kupoláját — amelynek fémlapjai késve érkez­tek az építőtelepre — szokatlanul rövid idő alatt felszerelni. A kü­lönleges készülék segítségére egyetlen tömbbé összeszerelt utolsó gyűrűket már a talajon beépítették az ugyancsak össze­szerelt kupolába s így emelték az egészet helyére. A következő időszak legfonto­­sabb teendőjét, a kohó 285 ton­na súlyú fémpajzsának szerelé­sét készítik elő jelenleg az építő­vállalat mérnökei. Befejezték már a tűzhely három gyűrűjé­nek előszerelését. Most a szerelé­si munka menetének részletmeg­oldásait dolgozzák ki: a belső hűtőberendezés elemeit több tu­catnyi súlyú részegységgé akar­ják összeszerelni. Az építők-szerelők, tisztában vannak azzal, hogy a nagytelje­sítményű kohó tervszerinti üzem­be helyezésével milyen sokat nyer, kohászatunk. Kovács János brigádja — az építővállalat leg­jobb samottozóit tömöríti — gyorsan halad az első léghevítő samottozásával. Silas Traian, Bu­­zea Gheorghe, Székely István, Wotsch Johann brigádjának tag­jai és a többiek minőségileg ma­gas színvonalon oldják meg fel­adatukat. TÁVIRATOK MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének LIU SAO-CI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének CSU DE elvtársnak, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnökének CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa nevében leg­melegebb jókívánságainkat küldjük önöknek és Önök útján a testvéri kínai népnek a Kínai Népköztársaság kikiáltása 16. évfordulója alkal­mából. A forradalom győzelme és a népi hatalom bevezetése — e hatal­mas történelmi jelentőségű esemény — óta eltelt években a kínai nép energikusan és odaadással dolgozva kommunista pártja vezeté­sével mélyreható forradalmi változásokat valósított meg és kimagasló sikereket ért el a szocializmus építésében. E munka eredményeként a Kínai Népköztársaság ma virágzó szocialista állam, amelyben nagy lendületet vett az ipar, fejlődik a szocialista mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra, emelkedik a lakosság életszínvonala. A Kínai Népköztársaság jelentősen hozzájárul az imperializmus agresszív poli­tikája elleni harchoz, a népek felszabadító mozgalmának támogatásá­hoz, a béke és a haladás ügyéhez világszerte. A román nép tiszta szívből örvend a népi Kína nagyszerű meg­valósításainak és nagy nemzeti ünnepe alkalmából újabb jelentős győ­zelmeket kíván a szocializmus építésének művében a kínai népnek. Népünk nagyra értékeli a Román Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt között. Románia Szocialista Köztársaság és a Kí­nai Népköztársaság között fennálló testvéri barátság és elvtársi együttműködés kapcsolatait, amelyek a marxizmus-feninizmus, a szo­­cialista internacionalizmus, a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a kölcsönös előny elvein alapulnak. Kifejezzük meggyőződé­sünket, hogy e testvéri kapcsolatok továbbra is fejlődni fognak népe­ink, a szocialista országok egysége és összeforrottsága, a szocializmus és a béke ügye érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára CHIVU STOICA, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke MAKARIOSZ érsek­iexcellenciájának, a Ciprusi Köztársaság elnökének A Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a román nép, az Államtanács és a magam nevében örömmel és szívélyesen üdvöz­­­löm önt és őszintén jó egészséget, személyes boldogságot kívánok ön­­­nek, ragyogó jövőt a ciprusi népnek. CHIVU STOICA, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke

Next