Előre, 1965. október (19. évfolyam, 5572-5598. szám)

1965-10-19 / 5587. szám

A­ZÉS TEMESVÁRON IS JÓMINŐSÉGŰ LAKÁSOK ÉPÍTÉSE Bánátban nem alkalmazható a bákói módszer ? Bállóban találkoztunk azzal a nagyon hasznos újítással, hogy az új lakásba költöző lakónak a kul­csokkal együtt minőségi bizonyít­ványt is átnyújtanak, amolyan ga­rancia­levél felét, amelyen fel­tüntetik mindazok nevét, akik a lakás építésén, szerelésén, befe­jező munkálatain stb. dolgoztak. Az építők, azon túl, hogy lehető­séget nyújtanak a lakónak, hogy a legkisebb hiba esetén pontosan tudja (cím és telefonszám is sze­repel ezen a lapon) kihez kell fo­lyamodjon ennek gyors és opera­tív kijavítása érdekében, mintegy plusz felelősséget vállalnak a munkálatok minőségéért, amely nemcsak az átadás és az ezzel járó formaságok befejezésének pillanatáig tart, hanem azon jóval túl. A bákói építők jó és hasznos kezdeményezése sajnos nem ju­tott el például Bánát tartomá­nyig, bár, ez a kezdeményezés végső fokon nem is abban a nyomtatványban konkretizálódik, amelyet a lakó kap meg, hanem abban a fokozott gondosságban, amellyel a minőség kérdését ke­zelik. A Temesváron tapasztaltak, az érd­ekeltek véleménye alapján el­mondhatjuk, hogy a Bánát tarto­mányi építkezési tröszt évek óta ugyanabban a „betegségben“ szen­ved , nem tudja utólérni önma­gát. Ha a hibák gyökerét keres­sük az „objektív" nehézségek szinte áthághatatlan falába ütkö­zünk. — Nem tudjuk a lakásépítkezé­­sek ütemességét biztosítani, mert a dokumentációk késve érkeznek, a pénzügyi alapokat is csak nagy­­sokára utalják ki — mondotta Mihaescu Gheorghe, a Bánát tar­tományi építkezési tröszt főmér­nöke. S állítását nyomós érvekkel tá­masztotta alá : 1966-ban 2530 la­kást kell átadjanak Bánát tarto­mányban. Ennyit ír elő a globá­lis terv, amely szeptember végén még nem volt felosztva sem hely­ségekre, sem lakástípusokra. Te­hát még távolról sem lehetett szó dokumentációról, ennek alapján anyagszükséglet megállapításról stb. sem. Az 1965—1966-os téli front pedig csupán az ez évben megkezdett tömbházak befejezé­séből áll, semmiképpen sem be­szélhetünk új épületek alapozá­sáról, falak felhúzásáról a tél be­állta előtt. Mi következik ebből ? Hogy a jövő évben átadásra ke­rülő tömbházakat csak tavasszal, nyár elején kezdik építeni, hogy aztán hajrával év végéig befe­­jezzék. Az előző évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy ez a hajrá min­den esetben negatívan hat ki a minőségre. Vegyük példának a Paciurea- Semenic övezetben 1964 december 31-én átadott­­ tömbházat. Csu­pán néhány lakás meglátogatása elégséges ahhoz, hogy a befejező munkálatok „minőségéről“ meg­győződjünk. Ruben Petre lakásában a par­kett kötőanyaga a réseken feljött és a perzsaszőnyege szinte telje­sen tönkrement. A H blokk leg­több lakásában parkett helyett vi­­nilin lappal borították a padlót. S minden ilyen lakásban a vinilin borítólap felpúposodott és megpe­­nészedett. Az egész házban víz­foltosak a falak, a mennyezetről pattogzik le a mész s egy-egy szoba plafonja olyan, mintha va­laki azzal szórakozott volna, hogy sörétes puskával össze-vissza lö­völdözze. A konyhákban és für­dőszobákban rossz az olajfestés. Az okok nyilvánvalóak. A tömb­ház erőltetett ütemben készült, a falak, a vakolás még nem száradt meg, amikor a festők már dolgoz­tak. Igen, az okok nyilvánvalóak, de miért kell emiatt a lakó szen­vedjen ? És mit tehet ebben az esetben ? Reklamál. Egyik kér­vényt a másik után írja, bizottság száll ki, maj­’ egy újabb bizott­ság, megállapítja, hogy a panasz jogos, és minden marad a régi­ben. IM* o ví«ti?nrV'vWV pt átvevőnek, a temesvári ILLT- nek ? Cherciu Traian mérnök, az ILLT osztályvezetője elmondja, hogy elvben nagyon ésszerű és egyszerű az eljárás: az ILLT megbízottja, aki az egész építke­zés folyamán jelen volt az építő­telepen és menet közben is fel­hívta az illetékesek figyelmét egyes eljárásokra, részt vesz az átvevő bizottságban is. Az ez al­kalommal észlelt minőségi hibák­ról jegyzőkönyvet vesznek fel és megállapítják a határidőket is, ameddig az építő el kell végezze a a munkálatokat. Ez nagyvonalak­ban meg is történik. Az úgyneve­zett „burkolt“ hibákat, amelyeket az átvevésnél még nem vehettek észre, de amelyek a használat alatt előtűnnek, az építő a garan­cia év folyamán kell kijavítsa. A garancia év letelte után minden felelősségtől mentesnek érzi ma­gát, akármennyire nyilvánvaló, hogy ő a hibás. De maradjunk egyelőre a garancia éven belül s lássuk, hogyan valósul meg a gyakorlatban az elvi eljárás. A Paciurea-Semenic övezet­i tömbházában több mint 9 hónap­ja laknak a lakók. A „burkolt“ minőségi fogyatékosságok az első 2—3 hónapban már előtűntek s azóta folyik a harc az ILIT és az 1. számú építőtelep csoport veze­tősége között, anélkül, hogy a sür­gős és jogos panaszokat orvosol­ták, a hibákat kijavították volna. A garancia évből csupán három hónap maradt! Ha az építőknek sikerül a vitát még 3 hónapig el­húzni ... De ne bocsátkozzunk jóslásokba. Az ILIT okulva az eddigi rossz tapasztalatokból, más módszerhez folyamodott, hogy az építőket „rákényszerítse“ a hibák kijaví­tására. Felbecsüli az elvégzendő javítások értékét és az összeget levonja abból az 5 százalékból, amelyet az építőnek csak a ga­rancia év leteltével folyósít a bank. Ha az építők kijavítják a hibákat megkapják a levont ösz­­szegeket is. Ha nem, akkor az ILLT az illető összegért más vál­lalattal javíttatja meg az új laká­sokat, így jártak el a Paciurea- Semenic övezetben felépült E, F és G blokkok esetében, amelyeket ez év nyarán adtak át a haszná­latnak, s ahol máris észrevehetők az ismert hibák : hézagos parkett, lepergett olajfesték, foltos falfes­tés, elgörbült ajtók stb. A módszer talán nem túlságo­san „elegáns“, de valószínűleg ha­tásosabb lesz, mint az eddigi vi- BAKTAI ETELKA (Folytatása a 2. oldalon) PRÓBA ÉRZÉKENYSÉGBŐL Októberi hétköznap, dél­előtt, a Balcescu bulváron Bukarestben. A turistaválla­­lat új blokkja és a Li­do szálló között, a benzinkútnál cső­dület. A járdán tovasiető em­berek sorra megállnak, széle­sítik a csoportosulást. Hado­nászás, kiabálás. Mire oda­érek, a hangulat meglehető­sen fel van forrósodva. — Szadista­­ — Nem hallja, magának beszélünk! — őt kellene felhúzni a macska helyére! Teherautó áll a csoportosu­lás közepén, a bukaresti vl­­lanyüzem egyik szerelőkocsi­ja, azzal a bizonyos mozgóko­sárral, amely szükség szerint ereszkedik alá, vagy emelke­dik magasba, hogy elérje a javításra szoruló villanykör­tét. De most nem a körtét ja­­vítják. Az acélkosár felett, a faágon egy macskakölyök lóg, hasánál fogva odakötözve. — Már tíz perce így kínoz­za szegényt! — mondja mel­lettem egy középkorú, köpcös ember, látható felháborodás­sal Aránylag még ő a leg­nyugodtabb, mert a többiek... Legjobban az bosszantja az embereket, hogy a kosárban álló férfi nem is hederít a kiabálásra. Közömbösen, szenvtelen arccal nézi a tö­­­meget, mintha neki igazán semmi köze nem lenne ehhez, nem ő akasztotta volna fel a macskakölyköt. — Láttam a szememmel ő volt — bizonygatja egy asz­­szony. Mintha csak meg akarná erősíteni ezt az állítást, a fér­fi most felmegy a kosárral az ágig, valamit babrál a macs­ka körül, aztán újra aláeresz­kedik kiváncsi tekintetek. S egyszerre olyan zúgás, mintha a jó téli krivec felkelt volna. Ez az ember valóban szadista, ez már nem vagányos csíny. A macskakölyök most egyik lábánál fogva lóg alá, és nyá­vog ijedten — Azonnal engedje le ! — Telefonáljunk be a vil­lanyüzembe. Jöjjenek ki gyor­san. — Felírjuk a kocsi számát. Tessék, itt a ceruza. — Az ilyen embernek el kell húzni a nótáját ! — Szállítsuk le a kocsiról! Tovább forr­a a hangulat, talán ki is szállítanák azt a közömbös, egykedvű férfit, de lohol most valaki a turista­­vállalat felöl, és félig komo­lyan, félig nevetve magyaráz­za meg a helyzetet. Próba volt az egész. . fil­mesek próbája. Vajon felfi­gyelnek-e a legforgalmasabb bulváron egy kínlódó macs­kára és egy állatkínzóra ? Mennyire érzékenyek a buka­resti járókelők ? Egy szuszra mondja ezt a filmes, közben a macskakölyök már a sofőr ölében pihen, az pedig en­gesztelően simogatja A cso­portosulás még nem oszlik, az emberek mintha nem hinné­nek a filmesnek. Meg kell mutatni az egyik ablak füg­gönye mögé rejtett felvevő­­gépet. — Múltkor a kirándulóhe­lyeken firkálókat vettek ilyen rejtett kamerával — mondja mellettem a köpcös férfi. — Láttam a moziban. — Hang­jában elégedettség. Megkönnyebbülten indu­lunk tovább. Kicsit belső elé­gedettséggel, mintha csak­ugyan megmentettünk volna egy szerencsétlen állatot lel­ketlen kínzója kezéből. Pedig itt ma csak a filmeseknek si­került valami. Bebizonyíta­niuk, hogy mennyire eleven a mai utca emberének érzé­kenysége. Senki sem dohog a becsapásért­ Talán önmaga előtt is mindenki vizsgázott ma a­ bulváron. Próba volt érzékenységből. Hogy ne tompuljon el soha. Mert, de embertelen is nél­küle az ember ! BEKE GYÖRGY gyesüljetek! ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5587 sz. [­4 oldal ára 25 iáni 1965 okt. 19., kedd Fák őszi napsütésben Hajdan a Duna-Delta lobogó máglyává alakult. A nérói látvány az első hó beköszöntésének a kü­szöbén kezdődött. Ilyenkor a meg­késett madarak sikoltozva emel­kedtek a magasba, seregestől raj­­zottak lángra lobbant fészkeik fö­lött. Itt töltötték a nyárszakot, itt kotlottak, itt költötték ki fiókái­kat - ilyenkor pedig búcsút mond­tak a dunai gyülekezési helynek. A náderdőket emésztő lángnyel­vek, a komor füstoszlopok messzi útitársukat szegődtek. Elhagyták Haimacul Mare, Crusina, Peripra­­va és Gradina lui Omer erdősé­geit, a szittyókat, ahol a fiókák első szárnypróbálgatásra merész­kedtek, a smaragdból metszett tó­csákat és a szarkofággá dermedt alabástrom-tavakat. A dunai madarak a tél bekö­szöntésével manapság is világgá szélednek. Sajnálkozásuk azonban ott kiúgat a messzi­ magasban vo­nuló sorokban A Nílus Deltájába távoznak, megszállják a Gangesz partjait, fázós csapatokba verőd­nek a Perzsa öbölbe, Angola, Mo­cambique és Zambezi tükörtavaira szállnak le. A vörös törökrécének a Razelm­­ón, a Popina szigeten van a szállása, és Tibetbe vonul. Közben más madárfajok, a sarki jégvár honosai kiröppennek a föld­golyó északi csücskére ereszkedő árnyéksapka alól és őszutótól ta­vaszig megszállják a folyam tor­kolatát. A Tigris és az Eufrátesz, a Nílus és a Vörös tenger madarai a Du­­na-Deltában találkoznak egymás­sal, lelkükben magukkal hozzák a függőkertek nosztalgiáját, szárnyu­kon a Szfinx és a piiramisok por­szemét, a babiloni frízek ragyogó zománcát. Ozirisz birodalmából szabadulton szállnak, tekintetükben Poszeidón szikrája, a tritónok ri­koltásával töltik meg a jéget. A Boszporusz zátonyai fölött talán a termékenység internőjére és a ha­jósok védasszonyára, Artemiszre emlékeznek, akinek körülrajongott epheszoszi szobrát nemrég pillan­tották meg a tenger fövenyén. A madarak megfeledkeznek a fáraók­­ról és a masztabák mélyén örök­­álmukat alvó tanácsosaikról, akik bennük látták megtestesülni a lel­ki erőt, s akik emberfejjel ábrá­zolták őket —,a madarak a­ Duna- Deltában a kozmogóniával ismer­kednek, és az ég magasában kö­rözve vallják, hogy Tulcea hét hal­ma alig emelkedett ki az ősvízből. A Duna-Deltában az egzotikus madarak egykori kultusza eleven : hajdan oltárokat emeltek nekik, hieroglifákba rótt másuk egy szá­zadról a másikra mentette a hal­hatatlan eszméket. A bálványo­zott Delta a Fekete tenger öble volt, a­ tenger árja azonban visz­­szavonult, és ránk hagyta ezt a csodálatos alkóvot, a Razelm cik­­cakkos partjait, Histria és Herac­­leia vár­ romjait. A nyugati eget takaró felhők mögül, mint tízkarú gyertyatartóból törnek elő a nap­sugarak. Az itteni levegő feledésre késztet. Ezért térnek vissza évről évre az élet forrásához, a Deltá­ba tojni az ókor olyan ritka ma­darai, mint a flamingó, mert a Delta az a táj, ahol a világ önma­gát fedezi fel, mint az özönvíz után, ahol alig most válik el a föld a víztől, a fény a sötétségtől. Madárröptéről tekinteni le a Deltára napjaink kiváltsága. Ez a sassal, a levegő ég urával emeli egyenrangúra az embert. A költöz­ködő madarak légi útjaira lépett helikopter repülő zongora­­­hang- A DELTA-A VÍZ ÉS A FÉNY BIRODALMA TRAIAN FILIP Riportja áradattal tölti meg a tocsogókat, a nádast, a tengert. A helikopter­ről úgy ismerkedünk a víz vará­zsával, akárcsak a darvak és a hattyúk őszi napokon, amikor kar­csúvá nyúlik a tulceai obeliszk ár­nya és mutatóként terül el a Delta életteli számlapjára. A helikopter felbukkanását kez­detben iszonyattal fogadták a vízi birodalomban. A buckákon őrizet­lenül legelésző csordák és méne­sek — hogy a vaddisznó kendők­ről ne is beszéljünk — nekiron­tottak a sűrűnek, eszeveszett vág­tába fogtak, a tavakba és csa­tornákba rontottak, úszva mene­kültek, míg a hatalmas gépmadár el nem tűnt. A nád, mint a ka­sza alatt dőlt a nyomukban, a táj pedig az amerikai pampákra vagy az iramló vadállatok nyomán hul­lámzó zöld afrikai sivatagokra ha­sonlít. Csaknem minden madárf­­é­(Folytatása a 2. oldalon) Korszerű nád-rakodó gépek a Duna-deltában Elszállításra kész t­anszformátorok a craiovai Electrop­­tere üzemekben A galaci kohászati kombinátban Befejezték a 110 kilovoltos kapcsoló állomás első részét A galaci Gheorghe Gheorghiu-Dej kohászati kombinátban befejezték a 110 kilovoltos kapcso­lóállomás első részét és megkezdték az üzemel­tető és irányító villamos berendezés szerelését. Ez egyike az első objektumoknak, amelyek 1966 elején kezdik meg működésüket. Az előregyár­­tott betonelemek használata és a munkálatok komplex gépesítése révén az építést hat hónap­nál kevesebb idő alatt fejezték be. Az állomás több mint 4000 négyzetméternyi területét vas­beton pipervíkkel szilárdí tolták meg. Az­ épület, külsejét a modern vonalak jellemzik. Az új állo­más fogja ellátni villamos árammal a vastag­lemez-hengerművet, az acélöntödét, a nagyol­vasztók részlegét és más objektumokat. A magas műszaki színvonalon álló berende­zést nagyrészt a craiovai­­Electroputere és a bu­karesti Automatica gyártotta. Képviselők beszámolói választóik előtt A március 7-én megvá­lasztott néptanácsi képvi­selők ezekben a napokban számos helységben meg­kezdték beszámolóikat vá­lasztóiknak a néptanácsok hat havi munkájáról. A beszámolók kitűnő al­kalmat szolgáltatnak a vá­lasztóknak ahhoz, hogy közvetlenül ellenőrizzék a képviselők munkáját, vé­leményt mondjanak a nép­tanácsok tevékenységéről, új javaslatokat tegyenek a tartományok, városok vagy községek további fejlesz­tésére. A képviselőkkel együtt a lakosok tömegesen vesz­nek részt a városok és köz­ségek közötti hazafias ver­senyben, amelynek célja előmozdítani a jó gazdál­kodást az­­feszes helysé­gekben. Bukarest tartományban az idén több mint 900 000 négyzetméter utcaterüle­ten végeztek hazafias mun­kával karbantartási és ja­vítási munkálatokat. U­­gyanakkor 270 000 díszfát ültettek, több mint 400 hektárnyi parkot és utca­kertet létesítettek, több mint 12 000 kutat építettek és javítottak ki stb. A Kri­­sana tartományi városok és falvak lakói részt vet­tek több mint 1000 kilomé­ternyi út javításában és karbantartásában, 60 sport­telep, napozó, és strand lé­tesítésében, Ploiesti tarto­mányban pedig egyéb ob­jektumokon kívül több mint 2000 kilométer utat és 400 000 négyzetméter utcát és járdát javítottak ki hazafias munkával. Az idén a falvakon is mind több járdát építenek, élő­­sövényt ültetnek. Ezen a téren jó eredményeket ér­tek el Bukarest, Brassó, Dobrudzsa, Iasi, a Maros, Magyar Autonóm és más tartományokban. Az idei első nyolc hó­napban a lakosok segítsé­gével végzett munkálatok értéke az évi előirányzat 90 százalékát teszi ki. (Agerpres) Kibővült az Athenée Palace szálloda Az Athenée Palace szál­loda új szárnya nemsokára befogadja első vendégeit. A 134 szoba építése, vala­mint az egész építkezés során korszerű műszaki és műépítészeti megoldáso­kat alkalmaztak. A fűtést a mennyezetbe szerelt alu­mínium hősugárzó lemezek biztosítják. Nyáron ugyan­ezek a lemezek kondicio­nált levegőt terjesztenek, amelyet előzőleg hűtőbe­rendezésen vezetnek át és ezáltal biztosítják a szobák kellemes levegőjét. A szo­bák falait különböző, kelle­mes színű és szemet nyug­tató tapétával borították, az előcsarnokok, folyosók és fogadótérm­ek falát pe­dig népi motívumokat áb­rázoló furnirlapocskákkal burkolták. A tölgyfából készült ablakokat és ajtó­kat különleges szigetelő garnitúrákkal látták el. Az ablakoknál hőszigetelő üve­get használtak. Az új épületrész hét eme­letén eredeti tervezésű fémlépcsőn lehet közleked­ni, valamint három felvo­nón. Az új szárny használatba adása után, az építők meg­kezdik a régi szálloda kor­szerűsítési munkálatait. (Agerpres) Hétvégi kirándulások A szép őszi napsütés több mint 1500 bukaresti lakosnak tette lehetővé, hogy a heti munka után gyönyörködhessen hazánk szépségében. Szombaton az Országos Turisztikai Hi­vatal 30 autóbusza indult el H­rsső-Pojána, Tusnád, Pirial Rece felé, a Prahova és az Olt völgyébe, vala­mint az argesi Gh. Gheor­ghiu-Dej vízierőmű építő­telepéhez. Vonattal indul­tak el különböző hegyvi­déki helységekbe a hegy­mászók csoportjai, és a Bucegi meg a Ciucas hegy-­­ség menedékházai felé vették útjukat. Erre a hétre újabb autó­buszkirándulásokat tűznek ki Bukarest-Braila-Galac útiránnyal, dunai sétaha­józással egybekötve, to­vábbá Bukarest-Brassó- Poj­ána-Törcs­vár-Campu- Lung-Muscel útiránnyal, s ugyanakkor megrendezik a szokásos hétvégi kirán­dulásokat is. 1250 lóerős iszapszivattyú A ploiesti 1 Mai kőolaj felsze­relés-gyár dolgozói sikerrel kí­sérletezték ki az 1250 lóerős Dup­­lex-iszapszivattyút, amely a 40 DH-315 új berendezéshez ké­szült. Az említett berendezést már sorozatban gyártják. A szi­vattyú több mint 300 légkör nyo­másnak ellenáll. Az ilyen szivaty­­tyúkkal, valamint négy, egyen­ként 700 lóerős Diesel-motorral és más kiváló felszereléssel ellá­tott 40 DH-315 berendezés fel­használható mind kutató, mind kitermelő kőolaj- és gázszondák fúrására. A berendezés 7000 mé­ter mélységig fúr. Nagyszabású talajtér­képezés A napokban fontos munkaülé­­­sek zajlottak le Krisana tarto­mányban a tartományi, majd ezt követően valamennyi rajoni me­zőgazdasági tanácsnál. Ezeken az üléseken azokat a problémákat és teendőket vitatták meg, ame­lyeket a IX. pártkongresszus dokumentumai szögeznek le a mezőgazdasági terület növelésé­vel, a talaj termőerejének foko­zásával kapcsolatban. A munkaülések konklúzióiról rövid interjút kértünk Budur Maria elvtárstól, a tartományi területrendezési és tervezési hi­vatal (ORPOT) igazgatójától. - Kérjük ismertesse né­hány szóban, hogy milyen fontosabb munkálatokra ke­rül sor a tartományban a következő öt évben.­­ Röviden fogalmazva olyan, a mezőgazdasági termelés növe­lését szolgáló nagyszabású mun­kálatokról van szó, melyeknek során kiterjesztjük az öntözési rendszert, a csatornahálózatot, gátakat építünk, nagy területeken lecsapoljuk a vizet, kiigazítjuk a folyómedreket. Mindehhez nyil­ván szakszerű felméréseket kell végezni. — Az első lépéseket meg­­tették-e már ? — Természetesen. A tartomá­nyi bizottság létrejötte után megalakítottuk a rajoni bizottsá­gokat, amelyek csoportokat al­kotva az egész rajon, illetve az egész tartomány területét átfog­ják. Községről községre járva, a mérnökök és az MTSZ vezetőta­nácsi tagok bevonásával, minde­nütt megállapítják a szükséges teendőket. Alig néhány napja tart ez a felmérő munka, máris nagy területet térképeztek fel a tartományban. Október 25-ig be­fejeződik az adatgyűjtés és 27- ig elkészül minden rajonban az összesítés, majd a tartományi összesítés után a konkrét intéz­kedési terv összeállítása, hogy a jövő év elején tartományszerte megkezdhessék a gyakorlati munkát. — A szövetkezetek tagsága hogyan fogadja és hogyan se­gíti ezt az akciót ? — A tartomány mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteiben ed­dig­­is végeztek szórványosan le­­csapolási, gátépítési és hasonnó munkákat, most azonban mind­ezekre szervezett formában, or­szágos akción belül kerül sor. A szövetkezeti tagok értékes segít­séget nyújtanak a szakemberek­nek, sok helyen tapasztalt, idő­sebb MTSZ-tagok szegődnek a felmérő csoportok mellé, akik, jól ismervén a vidéket, okos in­dítványokat tesznek a vizek el­vezetésére, hasznosítására. Máris elég sok értékes javaslatot gyűj­töttünk össze. — A tartománynak műven vidékeit érinti leginkább ez a nagyarányú akció ? — A következő években jelen­tősen növekszik az öntözött te­rület különösen Borosj­enő, Kö­rös, Szalonta és Margitta rajon­ban. Belényes, Szilágysomlyó, Honc­ő és Élesd rajonban pedig inkább a szerteszét folyó vizek hasznosítása révén növekszik majd az elkövetkező években a mezőgazdasági egységek ter­melése. ILLÉS FERENC

Next