Előre, 1966. február (20. évfolyam, 5676-5699. szám)

1966-02-01 / 5676. szám

VERSENY­VÁLLALÁS 1966-RA A SLATINAI ALUMÍNIUMÜZEM Az alumíniumgyártás szak­emberei teljes lendülettel be­kapcsolódtak a hazai színes­fém-kohászat fejlesztéséért kifejtett nagyarányú munká­ba. Ezt tükrözik az üzem idei vállalásai, mely szerint : • 4 millió 300 ezer lejjel teljesítik túl az össztermelé­­st; • 4 millió 300 ezer lejjel az árutermelési tervet; • 300 tonna öntött alumí­niumot termelnek ter­ven felül; • 200 tonnával teljesítik túl az exporttervet; • 0,6 százalékkal növelik a munka termelékenységét; • 1 millió 200 ezer lejt ta­karítanak meg az önköltség csökkentésével; • 1 millió lejjel növelik a jövedelmet. EBBŐL MÁJUS 8-IG : • 1 millió 400 ezer lejjel növelik az össztermelést, • 1 millió 400 ezer lejjel az árutermelést • 400 tonna öntött alumí­niumot adnak terven felül; • 300 ezer lejt takarítanak meg ; • 250 ezer lejjel növelik a vállalat jövedelmét. A BRASSÓI HIDROMECANICA ÜZEM A nemzetgazdaság igényeit egyre jobban kielégítő kor­szerű gépek és felszerelések gyártását célozzák a brassói Hidromecanica gépgyártóinak vállalásai. Ebben az évben a­­mellett, hogy javítják a gyár­tásban levő termékek műsza­ki gazdasági jellemzőit, kor­szerű új gépek és felszerelé­sek gyártását kezdik meg. Tervfeladaton kívül gyártás­ba vesznek 5,5 kilowattos és 12 kilowattos hidraulikus kapcsolókat, a hidraulikus berendezéshez szükséges szi­vattyút és egyebeket. A meny­­nyiségi tervet túlteljesítik a következő arányban : • 20 hidraulikus tengely­­kapcsolót gyártanak terven felül a tolató Diesel mozdo­nyokhoz • 5 turbófutót a 700 lóerős motorokhoz. • 700 ezer lejjel növelik az össztermelést. • 800 ezer lejjel az eladott és kifizetett áruk értékét. • 0,2 százalékkal növelik a munka termelékenységét is, • 350 ezer lejt takarítanak meg az önköltség csökkenté­­sével­ A május 8-ig terjedő ver­senyszakaszban törlesztik a vállalások csaknem felét. Többek között 300 ezer lejjel növelik az eladott és kifize­tett áruk értékét, a 20 hidrau­likus tengelykapcsolóból le­gyártanak 8-at. A TENKEI ÁLLAMI GAZDASÁG A Krisána tartományi ten­­kei állami gazdaság munká­sai, mérnökei és technikusai vállalták, hogy terven felül 1 020 000 lejjel növelik az össztermelést, 1 381 500 lejjel az árutermelést , 80 tonna húst állítanak elő terven fe­lül ; napi 15 grammal túlha­ladják a malacok (az elvá­lasztástól 30 kilogrammos súlyig) napi súlygyarapodá­sát. 493 000 lejt takarítanak meg az önköltség csökkenté­sével, 630 000 lejjel növelik a jövedelmet és 208 000 táp­egységet takarítanak meg. EBBŐL MÁJUS 8-IG : 463 000 lejjel növelik az össz­termelést, 512 000 lejjel az árutermelést, 40 tonna húst állítanak elő, 201 000 lej meg­takarítást érnek el az önkölt­ség csökkentésével , 247 000 lej jövedelmet érnek el , 85 000 tápegységet takarítanak meg. HÚSZ NAP UTÁN SARMASÁGON Kevés híján 14 százalékkal nőtt a Krisána tartományi Bá­nyatröszthöz tartozó sarmasági bányaüzem idei termelési elő­irányzata a tavalyihoz képest. E viszonyszám azt jelenti, hogy 67 000 tonnával több lignitet kell felszínre hozni, a megrendelők­höz eljuttatni. Természetesen, megfelelő arányban nőttek a na­pi feladatok is, az egység egészé­re nézve csakúgy, mint a részle­gekre. Például, míg a 2-es rész­legnek decemberben 365 tonnát kellett naponta kitermelnie, ja­nuárban már 402-t. Milyen műszaki feltételekkel nézett a bányaüzem a megnöve­kedett feladatok elébe ? Mit tet­tek vezetői és a tröszt, hogy fennakadás nélkül kerüljön a napvilágra a medence kincse ? Gáli Antal, tervezési osztály­­vezető : — A bányászatban általában háromféle munka folyik egyszer­re : a kitermelés, a feltárás és előkészítés. A két utóbbi a jövő­nek szól, a feltárás évekkel, az előkészítés pedig hónapokkal előtte jár a kitermelésnek, össz­­hanguktól nagymértékben függ az előirányzatok teljesítése. A feltárási és előkészületi munká­kat idejében elvégeztük. Hogy a 14 százalékos többletet megva­lósíthassuk, decemberben 5 fejté­si front helyett hetet készítettek elő bányászaink januárra. E két front naponta 250 tonna lignittel jelent többet. A meddőhányás gépesítése céljából 400 méteres sodronypálya készült el, ami le­hetővé tette a csillék gyorsabb forgalmát, jobb kihasználását. Míg a csilleürítés régebb 15 per­cet is igénybe vett, ma mindösz­­sze 3 perc alatt történik. Coltan Nicolae mérnök az 1-es részleg vezetője: — Megjavítottuk a műszaki segítségadást. Míg tavaly csak az első váltásban volt főmester, most a másodikba és a harma­dikba is beosztottuk. Ezzel gya­korlatilag egyöntetű lett a mű­szaki irányítás. Az új kombájn jelentősen növelte az ütemet. Míg decemberben egész hónap­ban 11 métert haladtunk előre a frontfejtéssel, januárban már 20-ig elértük a 17 métert. Struminger Silvia, főgépész: — Újratekercseltük a villany­­motorok forgórészeit, az összes tartalékmotorokat beszereztük, MENET KÖZBEN AZ ÜTEMRŐL szükség esetére, tartaléknak egy 630 kilovoltos transzformátort. Az új feladatok teljesítésében szükséges feltételek előkészíté­se során felülvizsgáltunk több berendezést, így egy festőkom­bájnt is. Húsz nap teljesítményei iga­zolják a vezetők szavait, azt, hogy az évkezdést, alapos előké­születek, az ütemesség feltételei­nek biztosítása előzték meg. A feltárási munka két fontos ré­szét, az elővárást és a betono­zást 115,31 illetve 135,20 száza­lékban, az előkészületeket pedig 100,1 százalékban végezték el január 20-ig. A bányaüzemnek naponta átlagban 1300 tonna lig­nitet kell útnak indítania a meg­rendelőkhöz. Az első két dekád­ban a tervezett 25 860 tonna he­lyett 27 174 tonnát szállítottak le. Ha a leszállítás ütemes volt, annak kellett lennie a kiterme­lésnek is. S ez így is van. A kö­vetkeztetést fedik a tények, a teljesítmények. A sarmasági bá­nyászok 100,07 százalékban tel­jesítették 20 napra szóló elő­irányzatukat. Terv szerint na­ponta 1672 tonna lignitet kell ki­termelniük. A 16 munkanap alatt csak három ízben , január 6-án, 13-án és 14-én fordult elő, hogy a mennyiség alatt maradtak, a többi napokon, kisebb-nagy­obb mértékben felül voltak azon. Nem hullámzanak a napi teljesít­mények, egyenletes a kiterme­lés, nincsenek kényszerű „rákap­csolások“, amelyeket a „hullám­völgyekből“ való kijutás tenne szükségessé. Legalábbis erre en­ged következtetni az összesített eredmények vizsgálata, az üze­mi szintű elemzés. Részlegenként, külön-külön azonban nem ilyen kedvező a kép, itt-ott megcsorbult az egyen­letesség. Míg az 1-es részleg 100,44, a 2-es pedig 105,37 száza­lékban teljesítette 20 napi ter­vét,a 3-as üzemrész, a kövesdi, adós maradt, azzal, csak 93,6 (!) százalékot ért el. Lám, az üzemi szintű eredmények rendellenes­ségeket is takarnak,­­ a legjobb teljesítményt elért 2-es üzemrész terven felüli többlete, átlag fö­lötti mennyiségei billentették helyre a mérleg serpenyőit, rése­ket tömtek be. Kövesden, 16 napból 10 napon át az előirányzat alatt voltak, egy ízben majdnem 100 tonnával. Erre azt mondhatná valaki, mi­nek firtatni a részleteket, ha már egyszer a bányaüzem azt jelent­hette a trösztnek, hogy eleget tett feladatainak ? Ha megtörtént a kiegyenlítődés ? Az ilyen kér­désekre a bányászok maguk és a vezetőség is így válaszolna : ha mindenütt egyöntetű, ütemes lett volna a termelés, sokkal több szenet adhattunk volna terven felül. S ez így igaz. Mi az oka az egyenlőtlenségek­nek? A napi termelési jelen­tésekhez fűzött megjegyzések tanulmányozása elindított az okok felé. Az 1-es részlegen ja­nuár 6-án a tervezett 890 tonna helyett azért hoztak felszínre csak 754 tonnát, mert a csille­ürítő állomás fémszalagján mű­szaki m.'i'hibásod?.* történ­t * emiatt egy ideig nem volt üres csille. Az ilyen természetű za­var azonban nem tipikus. Annál inkább egy másik, amelyet a villamosmotorok gyakori kiégé­se idéz elő. Kövesden egyszerre, január 4-én három motor mond­ta fel a szolgálatot, majd 10 nap­pal később, újabb kettő. Ezeken a napokon elég mély hullám­völgyben volt itt a kitermelés. Struminger Silvia főgépész mondta el: az első tíz napon 10 motor égett ki. Tartalékmoto­rokkal ugyan jól el van látva az üzem, csakhogy a járatokban való körülményes szállítás miatt egy-egy motorcsere átlagban 4 GY. SZABÓ GYULA (Folytatása a 2. oldalon) A Tecuci-i konzervgyár az elmúlt évben 23 ezer tonna konzervet szállított a keres­kedelemnek gazdag választék­ban. Képünk a készáruraktár egy részét ábrázolja. K­ÉREM AZ ÉTLAPOT! • Miből válogathat a vendég? • Gazdag választék­ látszólag • Több helyi ételkülönlegességet! • A Belke­reskedelmi Minisztérium Közélel­mezési Igazgatóságának intézkedései Milyen kár, hogy az újságíró egyszer-egyszer nem húzhat va­rázscsizmát, mint a mesében szokás, s a bűvös mondásra „hipp-hopp, ott legyek, ahol aka­rok“ nem száguldhatja be napon­ként, percek alatt az országot. Ha ezt nem is teheti, a varázs­csizmát pótolja egyrészt a posta. S így, — mint most is, gondolat­ban — pillanatok alatt hét nagy­város hét vendéglőjében lehet je­len és válogathat a különféle fo­gások között. Január első és má­sodik hetének étlapjai itt hever­nek az asztalon. Lássuk hát, a kedves vendégekkel együtt, mi­ből válogathatunk a fővárosban (Dunarea vendéglő), Kolozsváron (Somesul vendéglő), Nagybányán (Bucuresti vendéglő), Iasi-ban (lakiul vendéglő), Nagyváradon (Transilvania vendéglő), Temes­váron (Cina vendéglő) és Kons­­tancán (Marea Neagra vendéglő). Ha külön-külön vizsgáljuk az étlapokat, gazdagnak tűnik a vá­laszték. De ez csak a látszat! Ha alaposabban hasonlítunk, kide­rül, hogy nagyon sok az egyfor­ma fogás. Mintha csak egymás étlapját másolták volna le! Nézzük csak : halleves, hús­gombóc, csorba, csontleves, csorba erdélyi módra, csorba görög módra, csorba moldvai módra, húsleves, sertéscsülök babbal, káposztával, sóbafőtt kö­rítéssel, töltöttkáposzta, bécsi­szelet körítéssel, rizsesszárnyas, marhasült körítéssel. Ezek a ké­szítmények csaknem mind a hét vendéglőben megtalálhatók és periodikusan ismétlődnek. Per­sze, ez még önmagában nem vol­na probléma, ha az étlapok a felsorolt fogások mellett gazda­gabb választékot kínálnának. Olvasóink véleményét is kikér­tük ezzel kapcsolatban. Mit mon­danak a felsorolt vendéglők és általában az ország más városai­nak ételkészítményeiről ? Mit mond például a megrögzött ven­déglői kosztos ? Vagy aki csak esetenként mond le az otthoni ebédről ? Mit mond a terepjáró, aki ma itt, holnap ott ül asztal­hoz ? A válaszok általában egy­behangzóak : kevés a speciális készítmény és sok az egyforma íz, így az étlapon feltűntetett kü­lönféle sültek ízben szinte sem­miben sem különböznek egymás­tól. Gyakran ismétlődik az étlap is. Terepjárók mondották el: rendszerint 3—4 óra után eltű­nik az étlapon szereplő fogások nagy része. A fenti kérdésekkel kapcsola­tosan a Belkereskedelmi Minisz­térium Közélelmezési Igazgató­ságának aligazgatója, Iuliu Bol­­deanu nyilatkozott. " Mi a véleménye az aligazga­tó elvtársnak a fenti városok ét­lapjairól ? Megfelelőnek tartja-e általában az ország különböző vendéglőinek ételválasztékát ? — Számunkra is ez az egyik legfőbb kérdés. A választék ugyan gazdagodott, de nem mondhatnám azért, hogy nincse­nek problémáink ilyen vonatko­zásban. Valóban, egyes helyeken nem elég változatos a vendéglői kosztolás, annak ellenére, hogy az általános konyhaétlap 2000 receptet tartalmaz. Az igazság az, hogy egyes vendéglők felelő­sei sablonosan intézik munkáju­kat. Nemrég Marosvásárhelyen jártam, ott azt tapasztaltam, hogy a naponkénti ételválaszték gazdag. Jóllehet, a központi ven­déglőkben is ebédre legfeljebb 10—12 asztalt foglalnak el a ven­dégek, mégis számos fogásból válogathatnak. Ez azt bizonyítja, hogy ott, ahol a vendéglők veze­tői, a pincérek, tanulmányozzák és feljegyzik a vendégek javasla­tait, észrevételeit, gazdagabb az ételválaszték is. Itt­­mondha­tom azt is: nemrég minisztériu­munk részletes útmutatást dolgo­zott ki, amelynek értelmében a közélelmezési egységeknek lehe­tőségük van arra, hogy gazdagít­sák a választéklistát, vagyis el­készíthetik saját receptek alap­ján a fogyasztók által igényelt ételeket is. — Mégis azt tapasztaltuk, hogy kevés vendéglő él ezzel a lehető­séggel. Hiányoznak a helyi kü­lönlegességek. — Régi mulasztást pótoltunk, amikor 1965 elején külön csopor­tokat küldtünk ki a fő turiszti­kai útvonalakon levő egységek­hez, hogy segítsenek az ottani szerveknek helyi jellegű egysé­gek létesítésében, illetve bizo­nyos vendéglők átszervezésében, így foglalkoztunk a nagyváradi Crisana egységgel, a kolozsvári Bucuresti komplexummal, a cra­­iovai Oltenia vendéglővel. Jelen­leg folyamatban van a temes­vári bánáti jellegű éttermek és a pitesti Arges vendéglő átszer­vezése. Az említett egységekben főként olyan ételféleségeket kér BALOGH IRMA (Folytatása a 2. oldalon) XX. évfolyam 5676 sz. 4 oldal ára 25 iráni 1966 február 1., kedd A Panciu-i líceum, új épületet kapott, amelynek 22 tantermében 32 tanerő neveli, oktatja a több mint ezer főnyi diáksereget. A líceum jól fels­zerelt laboratóriumai lehetővé teszi­k az elméleti előadások­ gyakorlati elmélyítését. Képünk az iskola fizikai laboratóriumát mutatja be, ahol Stanciu Iftimie szaktanár az elek­­tromos berendezésekről tart gyakorlati bemutatót a XI. b. tanulóinak. A FALUSI KÖNYVHÓNAP— Bánát tartományban (Munkatársunktól). — Bánság több mint 600 községében és fa­lujában nyitották meg ünnepé­lyesen a szép hagyománnyá, szo­cialista hagyományunkká nőtt könyvhónapot. Sok szeretettel, gondosan megszervezett, és öröm­mel, érdeklődéssel várt esemé­nye, ünnepe ez községeink, fal­­vaink dolgozóinak. A falu min­dennapi életében, fejlődésében elért eredmények is eleven bizo­nyítékai az írott szó, a könyv hatalmas térhódításának, még­is ide kívánkozik néhány szám­adat: Bánát falvaiban és közsé­geiben ma 650 könyvtár fogadja évi 350 000 rendszeres olvasóját, több mint 2 millió kötetnyi könyvvagy­onnal. — Hogyan szervezték meg az idén a falusi könyvhónapot ? — erről tájékoztatott, kérésünkre Mihai Ianculescu elvtárs, a te­mesvári tartományi könyvtár igazgatója. — Az idei falusi könyvhónap­nak különös jelentőséget adnak ötéves tervünk nagy célkitűzé­sei. Ahhoz, hogy a IX. pártkon­gresszus nagyszerű Irányelveit követve megvalósíthassa a reá háruló feladatokat, a dolgozó pa­rasztságnak az eddiginél is több tudásra, bővebb iste­­nettárra van szüksége. A hazai klasszikus és jelenkori írók és a világirodalom alkotásai, a népszerű tudomá­nyos és politikai művek mellett, elsősorban szakkönyvekből vi­szünk ki többet, nagyobb válasz­tékban a falusi könyvtárakba, könyvkereskedésekbe. A fogyasz­tási szövetkezetek speciális könyvstandokat, a termelőszö­vetkezetekben, állami gazdasá­gokban és GTÁ-kban könyvter­­jesztési akciókat szervezünk. A művelődési otthonokban, könyv­tárakban és iskolákban irodalmi esteket rendezünk, amelyeken a bánsági írók mellett számos fő­városi író is részt vesz. A könyv­kiadó vállalatok képviselői újra ellátogatnak tartományunk fal­vaiba és községeibe, hogy elbe­szélgessenek olvasóikkal, meg­hallgassák javaslataikat, taná­csaikat. A KISZ-bizottságok, nő­bizottságok és más tömegszerve­zetek irodalmi versenyek és szimpozionok rendezésével teszik változatosabbá, vonzóbbá, gazda­gabbá a könyv ünnepét. * Az Arges tartományi Racovița községben a könyvhónap meg­nyitóján több mint 400 lakos vett részt. A megnyitó ünnepségen fővárosi írók felolvastak műve­ikből, a legújabb könyvekről be­szélgettek a falusiakkal. Itt, akár­csak a Krisana, Dobrudzsa, Iasi, Maros-Magyar Autonóm, Suceava tartományi falvak­ban a­­megnyitó­­ ünnepségeket irodalmi rendezvények, műsoros előadások követték. Eredményes kutatómunka A dicsőszentmártoni vegyipari kombinátban eredményes tudo­mányos kutatótevékenység fo­lyik. A számítások szerint az utóbbi öt évben minden kutató­­tevékenységre fordított egy lej, 50 lej értékű termeléstöbbletet eredményezett. A kombinát szak­embereinek legújabb eredményei közül megemlíthetjük a nátrium­­karbonát fluidizációs szárítási el­járását. Az új eljárással e termék hatóanyaga 87 százalékról 99 szá­zalékra növekszik, s ez több mint fél millió lej megtakarításhoz vezet évente. A szakemberek te­vékenységének egy másik ered­ménye az ionkicserélők alkalma­zása egyes vegyi termékek előál­lításánál. A kutatók jelenleg a nátriumszulfát elektrolízises gyár­tásának lehetőségeit, az ipari só­sav vastartalmának csökkentését és más olyan problémákat tanul­mányoznak, amelyeket a terme­lőfolyamatok és a termékek ja­vítása vet fel. ION GHEORGHE MAURER ELVTÁRS MEGÉRKEZÉSE BELGRÁDBÓL Vasárnap éjjel Belgrádból jö­vet a fővárosba érkezett Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt KB Vég­rehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, Romá­nia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, aki Pe­tar Stambolics elvtársnak, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége KB Végrehajtó Bizottsága tag­jának, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására baráti látogatást tett Jugoszlá­viában. (Agerpres) Útra kel a Sibiu (Munkatársunktól) A kons­­tancai kikötőben első útjára készül a 4500 tonnás SIBIU nevet viselő hajó. A SIBIU az első kereskedelmi hajó ebben az évben. Év végéig még 7 hajót adnak át rendeltetésé­nek, összesen 114 900 tonna kapacitással. Három dokumentum­film­ forgatását fejezték be a na­pokban a temesvári Vasutas Klub műkedvelő filmesei. A három közül talán a legérde­kesebb az a kisfilm, amely a rekordidő­­ 12 óra alatt elké­szült jabori vasúti híd építé­sét örökíti meg. A CFR film­klub tagjai most fejezték be „A félénk“ című tanulmány­filmjüket és befejezés előtt áll az „Amit nem tud ez utas“ című játékfilm is. (Munkatársunktól) Automata kutak Harminchárom új automata kutat kapcsoltak be a brazi ipari komplexum vízellátásá­ba. A tíz kilométer hosszúság­ban elterülő kutak hozama óránként 1600 köbméter. A hazai barlangok térképe Megjelent a hazai barlangok első térképe. A térképet szak­értői munkaközösség állította össze, élen Traian Orghidan egyetemi tanárral, az Akadé­mia Barlangkutató Intézeté­nek igazgatójával. A térkép 985 barlangot tüntet fel a Ke­leti-Kárpátokban, a Déli-Kár­pátokban, a Nyugati-Érchegy­­ségben, az erdélyi fennsíkon és Dobrudzsában. TÁVIRAT KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, az MSZMP KB első titkárának DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar NK Elnöki Tanácsa elnökének KÁLLAI GYULA elvtársnak, a mag­yar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének BUDAPEST Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmá­ból a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa, Minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében meleg elvtársi üdvözletünket és legszívélyesebb jó­kívánságainkat tolmácsoljuk Önöknek és önök útján a magyar nép­nek. A román nép szívből örvend azoknak a jelentős sikereknek, amelye­ket a testvéri magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezeté­sével vívott ki a gazdaság és a szocialista kultúra fejlesztésében a Magyar Népköztársaság húsz éve alatt. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy országaink és pártjaink kö­zött a barátság és a testvéri együttműködés kapcsolatai alakultak ki és fejlődnek szakadatlanul mindkét nép, a szocialista országok s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, a szocializmus és a világbéke ügye javára. Tiszta szívből újabb nagy sikereket kívánunk Önöknek és az egész magyar népnek a szocialista Magyarország további felvirágoztatásá­nak szentelt tevékenységben. NICOLAE CEAUSESCU a,Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára CHIVU STOICA Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke ION GHEORGHE MAURER Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Román kormányküldöttség utazott Londonba Vasárnap délután Alexandra Birladeanunak, a Minisztertanács első alelnökének vezetésével a fővárosból román kormánykül­döttség utazott Londonba, hogy az­ angol kormány meghívására hivatalos látogatást tegyen Nagy- Britanniában. A küldöttségben részt vesz Gheorghe Cioara kül­kereskedelmi miniszter és Ge­orge Macovescu külügyminisz­ter-helyettes. A küldöttséget tanácsosok és szakértők kisérik. Elinduláskor a küldöttség tag­jait a következő elvtársak kísér­ték ki az Északi-pályaudvarra : Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Radulescu, Fazekas János, Ghe­orghe Gaston Marin, Roman Moldovan és Ion Marinescu, Constantin Scarlat, Aurel Vijoli, Emil Draganescu miniszterek, Mircea Malita külügyminiszter­helyettes, valamint egyes gazda­sági minisztériumok vezetőségé­nek tagjai. Jelen volt Leslie Charles Glass, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres)

Next