Előre, 1966. március (20. évfolyam, 5700-5726. szám)

1966-03-24 / 5720. szám

1966. március 24., csütörtök További külföldi ifjúsági küldöttségek érkeztek a KISZ kongresszusra A keddi nap folyamán újabb külföldi ifjúsági küldöttségek ér­keztek a fővárosba, hogy részt ve­gyenek a Kommunista Ifjúság Szö­vetségének IV. kongresszusán. Megérkezett a Vietnami DK Ifjú­munkás Szövetségének a küldött­sége, Truong Dinh Bang, a Vég­rehajtó Bizottság tagja vezetésé­vel ; a lengyel ifjúsági szerveze­tek együttműködési bizottságának a küldöttsége, élen Zygmunt Naj­­dowskivel, a Szocialista Ifjúsági Szövetség alelnökével ; Bulgária NK Dimitrovi Kommunista Ifjú­sági Szövetségének a küldöttsége, Georgi Atanaszovnak, a CKISZ KB első titkárának vezetésével ; a DIVSZ küldöttsége élen Rodolfo Mechinivel; a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség küldöttsége, élen Jiri Neuberttel, a CSISZ KB titká­rával ; a Német Szabad Ifjúság küldöttsége, Wolfgang Hergernek, az NSZI KB titkárának vezetésé­vel ; a Magyar NK Kommunista Ifjúsági Szövetségének a küldött­sége, élen Pataki Lászlóval, a KISZ KB titkárával ; a Brazil Kommu­nista Ifjúsági Szövetség küldött­sége, Mario Oliveira vezetésével; a Kameruni Demokrata Ifjúság küldöttsége, Joseph Tchatchoua, a KDI DIVSZ-képviselőjének veze­tésével ; a Kanadai Kommunista Ifjúsági Liga küldöttsége, Wilfred Szeczesnynek, a KIL DIVSZ-titká­­rának vezetésével ; az Iraki De­mokrata Ifjúsági Szövetség kül­döttsége, élen Behnam Petrossal, az IDISZ DIVSZ-képviselőjével ; a Japán Demokrata Ifjúsági Liga küldöttsége, Hitoszi Szaszakinak, a JDIL főtitkárának vezetésével; a Libanoni Demokrata Ifjúsági Szö­vetség küldöttsége, Bou-All Jo­­sephnek, az LDISZ DIVSZ-képvise­­lőjének vezetésével; a Mali Köz­­társasági Szudáni Szövetség ifjú­sági szervezetének a küldöttsége, Karamoko Keltának, a szervezet DIVSZ-képviselőjének vezetésével; a Marokkói Ifjúmunkás Szövetség küldöttsége, élen Awab Abdelka­­derrel, az MIMSZ főtitkárával; a Ciprusi Egyesült Demokrata If­júság küldöttsége, Nikosz Hriszto­­doulounak, a CEDI KB titkárának a vezetésével; a „Grigorisz Lambra­­kisz“ Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség küldöttsége ; az Osztrák Szabad Ifjúság küldöttsége, Wal­ter Poldnak, a szövetségi titkárság tagjának vezetésével ; a Spanyol Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége. Érkezéskor a küldöttségek foga­dására megjelent Petru Enache, a Kommunista Ifjúság Szövetségé­nek első titkára, a KISZ KB több titkára, bürótagja és aktivistája. Jelen voltak Románia Szocialista Köztársaságban akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. (Agerpres) SPORT Hasznos bemutató A 23 August műjégpályán a na­pokban megrendezett nemzetközi műkorcsolyázó bemutató több szempontból is hasznos volt. Rész­ben, mert műkorcsolyázóink gya­rapították tudásukat, nemzetközi tapasztalatukat, részben pedig, mert lemérhettük néhány Német DK-beli és csehszlovák élvonal­beli műkorcsolyázó bemutatóján : hol tartanak a mieink ? És elfo­gultság nélkül állíthatjuk: női egyéniben Elena Mois, az ifjúsági Hustia Beatrice és Ciubuca Mari­­lena szabadon választott gyakor­lata művészi tartalom és kivitele­zés szempontjából is megközelí­tette a csehszlovák bajnokság má­sodik helyezettjének, Augostova Alena, vagy a német Sibille Stoll­­fig bemutatóját. A fiúk közül a kis Fazekas György is aratott olyan sikert, mint például a cseh­szlovák ifjúsági bajnok Csechma­­nek Pavel, a Hustia Beatrice-Fa­zekas György — legfiatalabb ifjú­sági párosunk — bemutatóját még többször nyíltszíni tapssal jutal­mazta a közönség. A Pacuraru Elena-Radu Ionian felnőtt páro­sunk azonban még sokat kell csi­szoljon gyakorlatán. A verseny végén rövid interjút kértünk a vendégek edzőitől. HEIDENRICH MARIANNE (NDK) : — Nagyon sok fiatal tehetséges versenyzőjük van. A program ki­vitelezésénél viszont több finom­ságra, könnyedségre kell töreked­ni, s szinte általános gyenge pont: a sima futások nagyon hullámo­­sak. URBAN OSKAR (Csehszlová­kia) : Véleményem szerint fiatal mű­­korcsolyázóknál arra kell vigyáz­ni, hogy programjuk kivitelezé­sét minél tökéletesebben elsa­játítsák, mert később már nagyon nehéz lesz „csiszolni“ a hibákon.­­ A román versenyzők közül ki tetszett a legjobban ? Mindketten végig futották a ke­zükben lévő programot és szinte egyszerre válaszoltak : — Fazekas György és Hustin Beatrice, B. I. Megjelent a FALVAK DOLGOZÓ NÉPE 12. (981.) száma A Falvak Dolgozó Népe e heti számában megjelent szakcikkek nagy része a mezőgazdasági egy­ségek előtt álló legidőszerűbb kérdéseket taglalja. Ezek közül is kiemeljük Cristian Bistriceanu­­nak, a Mezőgazdasági Főtanács takarmányalap igazgatósága mér­nökének írását, melyben a szerző hasznos tanácsokat ad a lucerna­termesztéssel kapcsolatosan. A többi között részletesen megis­mertet azokkal a tudományos módszerekkel, melyekkel e fehér­­jedús takarmánynövény hektár­hozamát növelhetjük Ugyanak­kor értékes útbaigazításokkal szolgál a lucerna öntözésének megszervezésére, silózására, lég­huzatos szárítására tárolására vo­natkozólag. Dr. Adam Gheorghe, a Brassó tartományi mezőgazda­­sági tanács alelnöke Az adottsá­gok többre köteleznek című cik­kében elemzi a tartomány MTSZ- eiben az állattenyésztés helyzetét, kitér az e téren elért eredmé­nyekre, a még fennálló fogyaté­kosságokra és megszabja azokat a tennivalókat, melyek hozzáse­gíthetik a tartomány termelőszö­vetkezeteit az állattenyésztés to­vábbi fellendítéséhez. Mihai Mac­­rn, a Suceava tartományi dragu­­seni-i termelőszövetkezet mér­nöke tapasztalatátadó cikkében arról számol be, hogyan sikerült gazdaságukban tyúkonként 177 drb. tojást elérniük. Aktuális és figyelemreméltó továbbá Bán­junk óvatosan a permetező és po­rozó szerekkel. Előtérben a ga­bonaföldek feljavítása. Bemutat­juk a Csanád—309 új tavaszi za­bot és a Hektárok ezrein hono­sítják meg az öntözéses művelést című írások is. Az e heti szám kulturoldala is gazdag tartalommal jelentkezik. A magazin oldal bel- és külföldi technikai és tudományos újdon­ságokkal, érdekességekkel, hasz­nos tudnivalókkal ismerteti meg az olvasót. A külpolitikai rovat az ENSZ Gazdasági és Társadalmi Tanácsa, valamint a Kereskedel­mi és Fejlesztési Tanács üléssza­káról, az elmúlt hét legfontosabb eseményeiről tudósít. ­ 27. uszálysornál (Folytatás az 1. oldalról) dúlnak innen. Jónéhány tengeri mérföldnyire távolodnak el a part­tól. Esztendőkkel ezelőtt egy kicsi csoport csupán a kikötő medencé­jében végzett méréseket. Most pe­dig a román tengerpart egész hosz­­szában rendszeresen mérik, való­sággal feltérképezik a tenger mélységeit, a mélytengeri áramlá­sokat, a fenéket borító homok mozgását, a hullámok erősségét. Ezek nélkül az adatok nélkül nem lehet megtervezni a rakpartokat és gátakat. Segítségükkel építették meg az utóbbi esztendőkben Tomis kikötőjét. Az eddig elmondottakból is lát­hatjuk, hogy milyen sokágú a 27. uszálysoron tanyázók szakmája és foglalkozási köre. Van köztük ha­jóskapitány, kotrógép-kezelő, hid­rotechnikai munkás, búvár, vil­lanyszerelő, tengerész, az úszóda­ruk gépésze. Mesterségek valósá­gos kábele. De e sokféle foglalko­zást mégis szétválaszthatjuk két nagy csoportra: egyik csoport a hajómentőké, másik pedig a parti berendezések építőié, javítóié. A tengerparton épült valamennyi vé­dőgát, a viharok során keletkezett károk kijavítása a tenger színe alatt, mind az ő munkájukat, hoz­záértésüket dicséri. Induljunk el a legújabb hidro­technikai munkák nyomában. A 35-36. uszálysorról kiindulva ju­tunk el a rakpart közelébe. Né­hány különleges csónakot találunk itt. Ezek a „búvár-állomások", ezekről tartják az összeköttetést a mélyben dolgozókkal. Mindegyik egy-egy „kilövőpálya" vagy „őrál­lomás“, amihez éppen hasonlítani akarom. Két ember megszakítás nélkül a légpompa mellett teljesít szolgálatot, itt van a telefonista, aki „tartja a vonalat" a mélységbe merült búvárral. Egy negyedik férfi a kábel végét tartja, ez köti a csónakhoz a búvárt. Négy ember vigyázza az ötödik mélybeli mun­káját. Minden pillanatban figyel­meseknek, gondosaknak kell len­niük : rajtuk múlik a mélybeli bú­vár biztonsága. Szinte még a moz­dulataik is egybe vannak hango­lódva. Azt az ötödiket, aki a mély­be szállt alá, Nicu Nicolaenak, Ilie Tincának vagy Ion Gherasimnak hívják. Álljunk szóba velük. Egyes filmekből vagy regényekből kiala­kított képzeletünk azt várná, hogy hajdani kalózok elsüllyedt kincsét kutatják fel vagy drámai küzdel­met vívnak a cápákkal. Első sza­vukkal megcáfolják az ilyen el­képzeléseinket. A tenger mélyében dolgozó ember ugyanis­­ építőmun­kás. ITT: A 35—36. uszálysoron ugyanis a búvárok ... kőművesek. Köztük az egyik, Ion Davidescu a Beszterce völgyében, a Pingorasi-i erőmű építésénél is dolgozott. A most épülő rakpart, ahol a közel­jövőben hajók kötnek majd ki, masszív, magas fal, amelynek az alapjait azonban a tenger színe alatt 12 méter mélységben rakják le. Először fémkarjaikkal a kotró­hajók túrták fel a tenger fenekét. Nyomban utána a búvárok eresz­kedtek alá, hogy átvizsgálják a feltúrt tengerfeneket. Majd a da­rusok köveket hajigáltak a rak­part alapzatába. Két méter vastag­ságú alapzatot készítettek el így, a rakpart fundamentumát. 12—2­0­10. Megint a búvárok kö­vetkeznek, hogy megállapítsák az alapzat vastagságát. Biztosan tá­jékozódnak. Az alapzatnak simá­nak kell lennie, mint egy asztal­lapnak. Persze, fentről senki sem tudná elsimítani. Dehát ezért van­nak ők, a búvárok. A víz hideg, zavaros, áthatolhatatlan. Hol van az az áttetsző kristálytükör, hol az akváriumok légköre, amelyeket egyes ilyen, tengerfenéki színes­filmek elénk varázsolnak ? A bú­várok javarészben tapogatózva ha­ladnak előre. Ketten, hárman, váll­vetve tolják mind tovább az ellen­őrző sínt. Igen, egy vasúti sínt. Még a felszínen is nehéz lenne odébb tolni. Hát még a tenger mélyében, ahol mindegyre apró kövek állják útját. A búvár a ke­zével távolítja el ezeket a köve­ket. Minden tenyérnyi helyért har­cot vívnak, amíg végre a talapzat sima. Engedhetik az eljövendő fal „tégláit". Daruk engedik le őket. 30-40 tonnás betontömb egy-egy ilyen „tégla". Aki járt Konstan­­cán, láthatta a Kaszinó előtt az ilyen tömböket, amelyeken min­den hullámverés megtörik. Ará­nyaikat és szilárdságát megcso­dálja a látogató. De ezek szinte semmik azokhoz képest, amelyek­ből a rakpart fala megépül. Felül­ről nehezen lehetne pontosan elta­lálni a kellő helyüket. Megint a búvárok segítségére szorulunk. És ők újra aláereszkednek, telefonon közlik, hogy milyen irányban en­gedje a daru a betontömböket. Hetekig, hónapokig tart ez így. Mígnem egy szép napon a hatal­mas fal kezd kiemelkedni a vízből. Mintha egy különös sziget szü­letne. HOLNAP VAGY HOLNAP­UTÁN ezen a falon, a rakparton százak és ezrek állnak majd és köszöntik a messze tengerekre in­duló hajósokat. Zsebkendők lobog­nak a szélben. Ha majd ott állok közöttük én is, zsebkendőm lobo­­gásával a búvárokat is köszöntöm, őket, a mélységek tengerészeit. • CSŐTÉSZTA,SPAGETTI, METÉLT, LASKA I RE M­D Tartományi Kitermelési és Fémvegyészeti Vállalat Csíkszereda, Maros-Magyar Autonóm tartomány rendelésre szállít : • VS3 típusú 1800x930x400 mm-es fém Öltöző­szekrényt, nagykereskedelmi ára 1200 lej. • Fémből készült A 1 típusú zománcozott irodai szekrényt, ára 892,16 lej; • Fémből készült A 1 típusú recés felületű duk­­kózással festett irodai szekrényt, ára 916 lej; • Fémből készült S 1 típusú dukkózással festett szerszámszekrényt, ára 445,45 lej. Rendelések az IREMC címére, Maros-Magyar Autonóm tartomány, Csíkszereda, Gheorghe Coșbuc u. 20. sí. * H­ÍREK BOLGÁR vendégek ÉRKEZTEK Mihai Marinescu gépgyártóipari miniszter meghívására kedden szakemberek kíséretében hazánk­ba érkezett Mari Ivanov, a Bulgá­ria NK Minisztertanácsa mellett működő gépgyártásügyi bizottság elnöke. A vendégeket Giurgiuban Virgil Actarian gépgyártóipari minisz­terhelyettes üdvözölte. Délután a bolgár vendégeket fo­gadta Mihai Marinescu gépgyártó­ipari miniszter. (Agerpres) Románia Szocialista Köztársaság kormánya és Ceylon kormánya megegyeztek, hogy colomboi és bukaresti diplomáciai képvisele­tüket nagykövetségi rangra eme­lik. SVÁJCI kiállítás a fővárosban Svájci fémforgácsoló szerszám­gépeket, precíziós mérő- és ellen­őrző készülékeket állítottak ki a fővárosban, a Herästräu parkban levő kiállítási csarnokban. A kedd reggeli megnyitó ünnepségen részt vett Hristache Zambett, a Keres­kedelmi Kamara alelnöke, a Kü­l­ügyminisztérium, a Külkereskedel­mi Minisztérium, a Gépgyártóipari Minisztérium több főtisztviselője, külkereskedelmi vállalatok képvi­selői. Ott volt Charles-Albert Du­bois, Svájc bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. A kiállítás március 31-én zárul (Agerpres) ELŐRE IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Inté­zet közli március 23-án. Általában szép idő, északnyuga­ton átmeneti felhősödés, mérsékelt szél várható. Délen emelkedő, az ország többi részén alig változó hőmérséklet, nappal 10 és 20 fok, éjjel mínusz 2 és plusz 8 fok kö­zött. Egyes helyeken a fentinél magasabb nappali hőmérséklet vár­ható. A következő három napra, kez­detben szép idő, majd lassú, foko­zatos lehűlés várható. Helyenként, kivált délen eső. Mérsékelt, időn­ként élénkülő nyugati szél. Kez­detben alig változó, majd némileg csökkenő hőmérséklet, nappal 8 és 16 fok, éjjel mínusz 4 és plusz 6 fok között. CONSTANTIN BARASCHI Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája, a Művelődés- és Mű­vészetügyi Állami Bizottság, a Képzőművészek Szövetsége és a Nicolae Grigorescu Képzőművé­szeti Intézet mély fájdalommal tu­datja, hogy 1966 március 22-én el­hunyt Constantin Baraschi szob­rászművész. Constantin Baraschi 1902 no­vember 17-én született Cimpu­­lung-Muscelen. Mint D. Paciu­­rea tanítványa a bukaresti Belle arte iskolát végezte, majd szakta­nulmányait Franciaországban, a korabeli nagy művészek irányítá­sával folytatta. C. Baraschi több mint 40 eszten­deig foglalkozott művészi alkotó munkájával. Mesterien kezelte a szobrászművészet kifejező eszkö­zeit, számos kiemelkedő alkotással — szoborral, monumentális mell­szoborral és dekoratív munkával — gazdagította kultúránk kincses­tárát. A művész 1924 óta szerepel al­kotásaival a hivatalos kiállításo­kon, egyéni kiállításokat rendezett, részt vett számos külföldi képző­­művészeti kiállításon. Mint a Nicolae Grigorescu Kép­zőművészeti Intézet professzora, lelkes didaktikai munkásságot fej­tett ki. Értékes tanulmányt írt Tratat despre sculptura címmel. Az alkotó munkában, a didakti­kai és közösségi munkában szer­zett érdemeiért Constantin Ba­­raschit a nép művésze megtisztelő címmel, kétszer Állami Díjjal, va­lamint különböző érdemrendekkel és érdemérmekkel tüntették ki. 1955-ben megválasztották Romá­nia Szocialista Köztársaság Aka­démiája levelező tagjává. Halálával súlyos veszteség érte művészeti életünket, amelynek a szobrász egész tehetségét és mun­kaerejét szentelte. ROMANIA SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁG AKADÉMIÁJA, A MŰVELŐDÉS- ÉS MŰVÉSZET­ügyi Állami bizottság, Ro­mánia SZOCIALISTA KÖZTÁR­SASÁG KÉPZŐMŰVÉSZEINEK SZÖVETSÉGE, A NICOLAE GRI­GORESCU KÉPZŐMŰVÉSZETI INTÉZET ANTONIN NOVOTNY BESZÉDE Prágából jelenti az Agerpres . Antonin Novotny, a Csehszlovák KP KB első titkára, a Csehszlo­vák SZK elnöke beszédet mondott a strakonicei (Nyugat-Csehország) rajoni pártkonferencián, amelyen a pártszervezeteknek a XIII. párt­­kongresszus előtti feladatait vitat­ták meg. Beszédében rámutatott, hogy az utóbbi években a nem­zetgazdaság örvendetes eredmé­nyeket ért el és az ország gazda­sága a rohamos fejlődés és a mi­nőségi javulás útján halad. A nemzetközi kérdésekről szól­va Novotny aggodalmát fejezte ki a vietnami hadműveletek kiter­jesztésére törekvő USA agressziós cselekményeivel és a Német SZK revansista akcióival kapcsolatban. • NEMZETKÖZI ÉLET A tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság munkálatai Genfből jelenti Horia Liman, az Agerpres tudósítója. A tizennyolc hatalmi bizottság 250. ülésén Vasile Dumitrescu, a román küldöttség vezetője elnö­költ. Adrian Fisher amerikai küldött, az első felszólaló módosításokat javasolt a nukleáris fegyverek el­terjesztésének megtiltására vonat­kozó amerikai szerződéstervezet­hez. Támogatta a NATO-ban ter­vezett hasonló kollektív atomvé­delmi egyezmények gondolatát. Ja­vasolta, hogy határozzák meg a nukleáris állam és a nem nukleá­ris állam fogalmát. Chalfont lord (Anglia) azzal a kijelentéssel kezdte felszólalását, hogy azonnali leszerelésről még nem lehet beszélni. Véleménye sze­rint kolaterális intézkedésekkel kell közeledni az általános és tel­jes leszerelés felé. Hangoztatta, hogy a nyugati államok nem mond­hatnak le a NATO-beli nukleáris integrálás tervéről Európában to­vábbra is amerikai atomfegyvere­ket kell tartani — mondotta. Az angol küldött támogatta az ame­rikai tervezetet. A Maung Maung burmai delegátus hangsúlyozta, hogy a szerződésnek olyan kötelezettségeket kell előírnia, amelyek nukleáris és a nem nuk­leáris államok számára egyaránt elfogadhatók. Két azonnali intéz­kedést javasolt: a hasadó anyagok termelésének megszüntetését és a moszkvai atomcsend egyezmény­nek a föld alatti nukleáris kisér­­etekre való kiterjesztését. Csernik csehszlovák és Lukanov bolgár küldött a Szovjetunió egyez­ménytervezete mellett foglalt ál­lást, hangsúlyozva, hogy az már a leszerelés megvalósítása előtt ki­zárja a termonukleáris háború le­hetőségét. Véleményük szerint az amerikai tervezet nem segíti elő az általános és teljes leszerelést, mert az USA nukleáris stratégiá­ját ahhoz a feltételhez köti, hogy felléphessen a társadalmi és a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. A bolgár küldött kijelentet­te, hogy a leszerelés lényege az atomfegyverek megsemmisítése. Az NDK-beli KDU vezetőségének levele Mint az Agerpres jelenti Berlin­ből, a Német Demokratikus Köz­társaságban működő Keresztény­­demokrata Unió vezetősége levelet intézett az NSZK-beli Keresztény­­demokrata Unió kongresszusának részvevőihez és a KDU—KSZU valamennyi tagjához. A levél rá­mutat, hogy a német nép jelenleg válaszút előtt áll: vagy folytatja a fegyverkezési hajszát, vagy pedig a béke útjára lép. A levél hangsú­lyozza : a nyugatnémet vezető kö­rök azon törekvése, hogy hozzájus­sanak a nukleáris fegyverhez, Né­metország kettészakadásának el­mélyüléséhez és állandósulásához vezet. A megegyezés útjának meg­találásához el kell ismerni a két német állam reális létét — hang­zik a levél. A Német Demokratikus Köztár­saság számos javaslatot tett a bé­ke megőrzése és a két német ál­lam közötti megegyezés céljából. Ezek között megemlíthető az Ál­lamtanács nyilatkozata, amelyben kéri, hogy az NDK-t vegyék fel az ENSZ-be, valamint Walter Ulbrichtnek az összes európai álla­mokhoz intézett hat pontból álló javaslata. A levél befejezésül rámutat, hogy az NDK-beli Kereszténydemokrata Unió támogatja azt a javaslatot, hogy még az idén létesítsenek egy össznémet fórumot, amely nyíl­tan megvitatná a keleti és a nyu­gati németek közös érdekű kérdé­seit. A KÉT ALTAJ LÁBÁNÁL Nemrég jártam Kirgiziában, eb­ben a közép-ázsiai hegyes-völgyes szovjet köztársaságban. A terüle­tet északon a Kirgiz Altaj és a Kinga Altaj, délen pedig a Tien- San hegység határolja. FRUNZE — A PARKVAROS A Szovjetunióban óriásiak a tá­volságok s ezért a repülő a legal­kalmasabb közlekedési eszköz. Frunzébe, Kirgizia fővárosába is repülővel érkeztem. A város az ország északi részén fekszik, a Kir­giz Altaj lábainál. A hatalmas hegység délről öleli át a várost. Frunze a szocialista forradalom után született az egykori cári kor­mányzósági mezővároska, Pispek helyén. Jelenlegi­­nevét 1926-ban nyerte M. V. Frunzeról, a fiatal szovjet köztársaság legendás hírű katonájáról és államférfiáról. A városnak jelenleg több mint 300 000 lakója van. A száz méter széles Dzerzsinszkij sugárút, a Május 1 sugárút, az Ifjúgárda su­gárút és a többi utca szilfákkal, nyárfákkal, hársfákkal és tiensani borókafenyővel van dúsan szegé­lyezve, s az embernek az az érzé­se sűrű lombos oázisban jár eb­ben a csapadékban szegény or­szágban. Frunze valóságos park­város. Amint Aszkar Szajev épí­tésztől megtudtam, a főváros min­den egyes lakójára kereken 100 négyzetméter zöldövezet esik. Kel­lemesen lepett meg az oszlopos­árkádos középületek impozáns képe. A városi Szovjet, az Opera- és Balettszínház, a Mezőgazdasági Főiskola és az Orvostudományi In­tézet tipikusan keleti stílusban é­­pültek, de belső berendezésük már teljesen modern. A városnak 63 általános iskolá­ja, sok műszaki középiskolája, e­­gyeteme, politechnikuma, orvos­képző főiskolája és agronómiai fő­iskolája van. A Kirgiz Köztársaság Tudományos Akadémiája is sok kutatóintézettel rendelkezik. Az Opera - és Balettszínházon kívül két drámai színháza, filharmóniá­ja, 23 filmszínháza, 40 könyvtára van mintegy 2 300 000 kötettel. AMI MÁR MEGVAN ÉS AMIT TERVEZNEK Valamikor a kirgizek nomád pásztoréletet éltek. Elég volt egy kedvezőtlen időjárási év ahhoz, hogy juhaik ezerszámra pusztulja­nak és ők a legsötétebb nyomorú­ságba kerüljenek. Száz ember kö­zül ha kettő tudott írni-olvasni. Néhány timárműhelyen, malmon és olajütőn kívül egyéb ipara nem volt az országnak. A szovjet hatalom itt is nagy változásokat eredményezett. Fel­lendült az állattenyésztés, a­­mely a mezőgazdaságnak ma is a legfőbb termelő ága. A kiterjedt havasi legelőkön rengeteg a juh, a szarvasmarha és a ló. A pász­torok azonban ma már nincsenek kiszolgáltatva a természet szesze- Kligmai útijegyzet­ ­yeinek. Modern felszereléssel rendelkeznek, hordozható rádió adó-vevő készülékük van és első hívásra baj esetén már meg is je­lenik a segítséget hozó helikopter. A termékeny völgyekben gyapotot, cukorrépát, dohányt, mákot, bur­gonyát termesztenek és nagy terü­leteket telepítettek be gyümölcs­fával. Kirgiziának jelenleg 3070 vál­lalata van, köztük 304 nagyüzem. Ez nem is kevés a mintegy 200 000 négyzetkilométernyi és 2,6 millió lakosú ország számára. Főbb ipar­ágai : bányaipar, gépgyártás, kő­olajipar, könnyű- és élelmiszer­ipar, építőanyagipar. Egész Kö­­zép-Ázsiában itt vannak a leg­gazdagabb kőszénlelőhelyek, de az altalaj gazdag rézben, cink­ben és aranyban is. A higany és antimónium kitermelése terén Kirgizia vezet a Szovjetunióban. A hétéves terv során a köztársa­ság ipara kétszeresére növekedett, a beszerelt villanyáram 530 000 kw-tal gyarapodott. Ez alatt, az idő alatt építették fel Frunzéban a hőerőművet, a Narin folyón egy hatalmas vizierőművet, most épül az 1 200 000 kw-os Toktogulsz­­kaja-i vizierőmű. Olyan új ipar­ágak is születtek, mint az elek­trotechnikai ipar, a precíziós ké­szülékek ipara is tehergépkocsi ipar. A hétéves terv egyik nagy cél­kitűzése volt a 600 kilométer hosz­­szú, a fővárost Os városával ösz­­szekötő országút, amely nagy ma­gasságokban kígyózik át a Tien San hegységen. Tizenegy évi mun­ka után most adták át az utat ren­deltetésének. TENGER A HEGYEK KÖZÖTT Frunzéból keleti irányban utaz­tunk tovább az ősrégi selyem­úton, amelyen egykor kínai teve­karavánok közvetítették az árut két ország között. Ezen az úton haladt át egykor Marco Polo, a híres utazó a felkelő nap országa felé. Egy keskeny szikla­szoroson áthaladva a völgy hirte­len kitárul és az az érzésünk, hogy tengerpartra értünk. Itt terül el óriási magasságban a 180 kilomé­ter hosszú, 58 kilométer széles és helyenként 700 méter mély Iszik- Kul tó. Noha a tó 1610 méter ma­gasságban fekszik a tengerszint felett, mégsem fagy be soha. Az Iszik-Kul meleg tavat jelent. A frunzei fizikai- és matematikai intézet szakemberei urániumizotó­­pok segítségével megállapították, hogy a tó 110 000 éves. A tó környékén nagyon sok gyógyforrás fakad, amelynek vize gyógyító hatással van különböző légzőszervi betegségekre, érmeg­betegedésekre, női betegségekre, idegbajokra, és még sok más baj­ra. A tó partja mind erősebb ver­senytársa lesz a Krímnek és a Kaukázusnak. A tóparton már sok üdülőotthon, szanatórium, pionír - tábor, turistaház épült, összesen 10 000 férőhellyel. Az üdülőhelye­ket gyorsan kibővítik úgy, hogy a legközelebbi években már 60 000 személy tudjon itt nyaralni. ÁZSIAI HOMÉROSZ A letűnt századok hőskoráról ma­napság már csak könyvekből szer­zünk tudomást. Kirgíziában a­­zonban alkalmam volt megismer­kedni egy valóságos élő Homérosz­­szal. Szajakbaj Karalajevnek hív­ják a 74 éves öregembert. Ahogy Homérosz járta Hellász dombjait, megénekelve és összegyűjtve Iliász és Odisszeusz hőstetteit, Szajakbaj Karalajev éppen így járja ma az ország városait és falvait s ének­li meg Manasze, a kirgiz nép le­gendás hősének tetteit. A szabad­ságért és igazságért küzdő Ma­nasze hőskölteménye régen kelet­kezett, s eredete a századok ho­mályába vész. De a nép regései nemzedékről nemzedékre tovább adják, gazdagítják. Szajakbaj Kara­lajev híre olyan nagy Kirgíziában, hogy amikor valahová megérkezik, a falu vagy a település apraja­­nagyja köréje seregük és türelem­mel hallgatja akár órák hosszat regéit. Manasze regéje, amelyet Karalajev szokott előadni, 600 ezer versszakaszból áll, három­szor terjedelmesebb a híres hindu Mahabharata-nál és 16-szor hosz­­szabb az Iliásznál. Magnetofonsza­lagra vették és négy kötetben nyomtatták ki kirgiz nyelven. Ka­ralajev nemcsak kivételesen te­hetséges előadó, hanem nagyszerű rögtönző is. Csupán Manasze­lová­ról több száz szakasznyi verset költött. Nekem is alkalmam volt őt meghallgatni. Mielőtt regélni kez­dett volna, fáradt, semmivel sem törődő, apatikus öregembernek néztem. De nyomban megváltozott a véleményem, mihelyt mesélni kezdett. Szokatlan élénk mozdula­tokkal, szép hanglejtéssel adott elő, mintha szemtanúja lett volna a nagy népi hős harcainak, küz­delmeinek. Birodalmak omlottak porba, újak emelkedtek fel, nemzedékek haltak ki és újak születtek, de Ma­nasze regéje túlélte a századokat s ma is él a nép nyelvében. Az öreg regés már élete alkonyán van, de regéi tovább élnek a fia­talság körében s a Manasze hős­tettein lelkesülő ifjúság az új élet építése során bizonyítja be, hogy méltó hősi elődeihez. Silviu Podino FRUNZE EGYIK FŐ ÚTVONALA (A TASZSZ felvétele)

Next