Előre, 1966. március (20. évfolyam, 5700-5726. szám)
1966-03-01 / 5700. szám
1966. március 1., kedd Szervezettség, időszerűség, alaposság A MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY TUDOMÁNYOS BRIGÁDJAINAK TAPASZTALATAIRÓL Hazánkban a tudományos és kulturális ismeretek terjesztése hatalmas méreteket öltött, a kulturális-nevelő tömegtevékenység egyik fő célkitűzésévé vált. A Maros-Magyar Autonóm tartományban a kulturális-tudományos ismeretközlés 1965- ben számottevően fejlődött, nagy tömegeket fogott át. A munka szervezettebben bontakozott ki, s hatékony formákat használtak az ismeretek továbbítására. A tartomány területén a múlt esztendőben mintegy 12 200 előadás hangzott el különböző témákról, s ezeket több mint 1 685 000-en hallgatták meg. A sokéves tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy a tudományos-kulturális ismeretek terjesztésének legjobb formája a tudományos brigád. A továbbiakban éppen e formával szándékszunk részletesebben foglalkozni, összegezve — az eddigi eredmények és a még fennálló hiányosságok ismeretében — a jövőbeni teendőket. A Maros-Magyar Autonóm tartományban 92 tudományos brigád működik. Ezek a tavaly több mint 940 kiszálláson vettek részt, tevékenységük során mintegy 175 000 dolgozóval találkoztak, s hozzávetőleg 6000 kérdésre adtak tudományosan megalapozott feleletet. Tevékenységük előmozdította a dolgozók kulturális-tudományos ismereteinek gyarapodását, szocialista öntudatuk fejlődését. A mi tapasztalataink is azt igazolják, hogy a tudományos brigádok sikerének záloga munkájuk operativitásában, időszerű kérdések hatékony felvetésében, a gyakorlat követelményeinek szüntelen szem előtt tartásában rejlik. Nem kevésbé lényeges tényező e tekintetben a szervezettség, a tudományos alaposság, a perspektivikus és tervszerű munka. Tartományunkban a brigádok tagjai közé a legjobb szakembereket válogatták be, a kiszállásokat körültekintőbben készítették elő, a dolgozó parasztokkal való találkozók pedig egyre színvonalasabbá váltak. A tartomány élenjáró tudományos brigádjai — a Marosvásárhely városi, a Dicső, Udvarhely, Gyergyó, Maroshévíz és Régen rajoni tudományos brigádok — szorgalmát és munkakészségét a többi között az is tükrözi, hogy igyekeztek szüntelenül növelni tevékenységük hatókörét, s e célból útitervükbe iktattak olyan távoleső, viszonylag nehezen megközelíthető helységeket is, amelyeket a megelőző időszakban nem nagyon látogattak. Az új társadalmi-gazdasági szerkezetű, nagy fejlődési távlatokkal rendelkező szövetkezeti falu olyan követelményeket támaszt, amelyek szükségessé teszik a kulturálisnevelő tömegtevékenység színvonalának szakadatlan emelését. Éppen e követelmények fényében kell elemeznünk tehát azokat a megoldásra váró feladatokat, melyek teljesítése soron levő probléma. Jóllehet, nem általános jelenség, de még előfordul, hogy egyes akciókat nem készítenek kellőképpen elő, hogy a kiszállásokra a brigádok nem indulnak el jól dokumentáltan, nem ismerik eléggé az illető helységek társadalmi-gazdasági és kulturális körülményeit, hogy az év bizonyos időszakaiban a brigádok tevékenysége lanyhul, hogy nem fordítanak gondot a szövetkezeti falu legfontosabb kérdéseinek felvetésére, s hogy egyes vidékeken elkerülik a közlekedési utaktól távolabb eső, de a brigádok tevékenysége szempontjából nem kevésbé fontos helységeket. Ismerve a tudományos brigádok munkájának e főbb fogyatékosságait, az előttük álló célkitűzéseket, a jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk tevékenységük egyes fontos sajátosságainak figyelembevételére, így például konkrét, közvetlen kapcsolatot kell teremtenünk a brigádok tagjai és a szövetkezeti parasztok között, hogy ez jobb kölcsönös megismerést és bizalmat eredményezzen. Szüntelenül tökéletesítenünk kell a brigádok összetételét, be kell vonnunk munkájukba jól felkészült, a problémákat mélyrehatóan ismerő szakembereket, orvosokat, mérnököket, tanárokat és tanítókat, közgazdászokat, újságírókat, párt- és állami aktivistákat, mert csakis így biztosíthatjuk hogy a brigádoknak feltett különféle vonatkozású (társadalmi-politikai, tudományos, kulturális és más jellegű) kérdések dokumentált és pontos feleletre találjanak. Nagy jelentőségű ebből a szempontból a falusi értelmiség hatékonyabb bevonása a brigádok munkájába. Igen fontos, mondhatni döntő feltétel, hogy a brigádok tevékenysége az időszerű problémák felé orientálódjék, mert a falusi dolgozó tömegek ily módon jobban megismerik az országos eredményeket, valamint azokat a verőfényes távlatokat, amelyeket az RKP IX. kongresszusa nyitott meg népünk előtt. Az elért eredmények alapján, a feladatok ismeretében, bízvást állíthatjuk, hogy tartományunkban a tudományos brigádok — a kulturális tömegtevékenység hatékony eszközeiként — egyre színvonalasabb tevékenységgel fognak hozzájárulni a dolgozó tömegek tudományos ismerettárának, művelődési életének gazdagításához, s ily módon mindazoknak a nagyszerű feladatoknak a teljesítéséhez, amelyeket a Román Kommunista Párt tűzött ki szocialista hazánk szüntelen felvirágoztatása érdekében. KAPUS JÁNOS, a tartományi tudományos és kulturális ismeretterjesztő bizottság titkára vettük a tudományos brigádok, kultúrcsoportok segítségét stb. Az eredmény azonban messze mögötte maradt a befektetett energiának. Tevékenységünk azonban nem lankadt s olyan új formákat kerestünk, amelyek a hallgatóság érdeklődését aktívvá tegyék. Fáradozásunk nem volt hiábavaló. Ma már elmondhatjuk, hogy új és meggyőző — éppen ezért vonzó — ismeretterjesztés útján járunk. A tudományos ismeretterjesztés általunk alkalmazott új formája csak rajonunkban új, mert hasonló próbálkozásokra már sor került tartományi, illetve országos viszonylatban is. Munkánk eredményességét elsősorban abban látjuk, ahogyan végezzük. A továbbiakban erről a hogyanról szeretnénk adattal szolgálni. Az előkészület aránylag nem vett hosszú időt igénybe (mindössze egy hónapot), azonban annál tágabb körben és annál intenzívebben bontakozott ki. Marosvásárhelyen tapasztalatcserén vettünk részt a kísérletekkel egybekötött elődások módszeréről. Utána tervjavaslatot készítettünk, szervezési problémákról illetve az előadássorozat tartalmi felépítéséről. Megalakítottuk a 8 tagból álló előadó kollektívát, az ismeretterjesztés terén legtapasztaltabb tanárokból (a kémiai, biológiai és csillagászati előadásoknak megfelelő szokásokból). Az előadók elkészítették előadásaik vázlatait, a bemutatásra kerülő kísérleteket, a szemléltető anyagokat, a tervbe foglalt előadások sorrendjének megfelelően. Időközben két községben, Szentléleken és Farkaslakán, a helyi szervek vezették a „beiskolázást“. November 21-én beindították Szentléleken, majd két héttel később Farkaslakán is az előadássorozatot. A sorozat összesen 7 előadást foglal magába, illetve, a megnyitó és a befejező, öszszegező előadással együtt öszszesen kilencet. Hogyan néz ki szerkezetileg egy ilyen előadássorozat ? 1. A megnyitó napirendje: hogyan és milyen eszközökkel vizsgálja az ember a világmindenséget, a vegyészet az ember sokrétű tevékenységében, a kémia fejlődése a századok folyamán, mit jelent a mezőgazdasági termelés kémizálása, hazánk egyik legújabb iparága, a petrokémia és annak gazdasági jelentősége, az élet határai. A bevezető esten az előadó kollektíva tagjai rövid betekintést nyújtottak a kémia, biológia, illetve csillagászattan tárgykörébe és ezen keresztül felkeltették a hallgatók érdeklődését a következő előadássorozat tartalmi része iránt. Ez sikerült is, mert már a következő előadáson még hússzal növekedett a részvevők száma. A befejező előadáson, pontosabban a záróesten, amely egyetlen témát ölelt fel . Az ember nemcsak megismeri a természetet, hanem uralja is azt — sikerült nemcsak összegezni az előző előadások főbb pontjait, hanem tovább is mutatni, amennyiben a hallgatósággal közösen sikerült kidomborítani, hogy tanulni és többet tudni hasznos és szükséges is. A hallgatóság eddig talun még nem tapasztalt pontossággal, az iskola legnagyobb termében várta az előadók érkezését. Rendesen beiskolázott hallgatóink voltak, hogy az egész sorozaton jelen legyenek és ne csak szórványosan egyik vagy másik előadáson. A kísérletekkel, illetve diafilm vetítéssel egybekötött előadások iránti érdeklődés fokára jellemző, hogy meghívást kaptunk a szomszéd faluba, Malomfalvára is. Az előadó kollektíva lelkesen, pontosan, öntudatosan végezte a munkáját. Minden tagra 7 kiszállás jutott és a zord téli idő ellenére egyetlen egyszer sem hiányzott közülük senki. Az előadássorozat befejeztével a hallgatók közül nagyon sokan büszkén elmondották, hogy ők egyetlen alkalommal sem hiányoztak. A kísérleti jelleggel indított előadássorozatunk sikeresnek bizonyult s a szerzett tapasztalatok felhasználásával újabb községekbe látogatunk el ezzel az előadássorozattal: Vlahita községbe, Kápolnásfaluba, Zetelakára és Korondra. FEKETE ALBERT, az Udvarhely rajoni ismeretterjesztő bizottság titkára jenelt fel az előadásra. Ebből a nehéz, de érdekes munkából a kollektíva minden tagja derekasan kivette a részét. Az első előadásnak bevezető jelleget szántunk. Ez a kémiai alapismereteket kísérleti alapokon mutatja be és magyarázza. Az ezt követő előadás a talaj, a levegő, a föld kémiai összetételét ismerteti. A harmadik előadás a szerveskémia fontosabb fogalmaival és a szerves anyagok felépítésével foglalkozik. A bemutatott kísérleteken keresztül mintegy előkészíti a talajt a negyedik előadásnak, amely az élő anyaggal és ennek kémiai összetételével foglalkozik, rámutatva arra, hogy a bonyolult élő anyag ugyanolyan kémiai elemekből épül fel mint az élettelen ásványi anyagok. Az előadások iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg. A hallgatóság számos kérdést intézett az előadóhoz, felvilágosítást kértek az előadás anyagán kívül, a mindennapi életükhöz szorosan kapcsolódó jelenségek kémiai magyarázatáról. Reméljük, hogy hozzájárulásunkkal egy olyan hatásos ismeretterjesztési módszert vezetünk be, amely elősegíti a dialektikus materializmus talaján álló tudományos ismeretterjesztést. Elősegíti a materialista világkép formálását, megerősítését és elmélyítését a hallgatóság soraiban. CZÉGENI JÓZSEF egyetemi adjunktus Gazdag tartalmat — vonzóbb formában Radonunkban a természettudományos ismeretek terjesztése különösen jelentős, mivel több olyan fajunk is van, ahol a megfelelő tudományos ismeretek hiányában a nagyapák korából, vagy még előbbről örökölt misztikus hiedelmek még mindig fellelhetők. A természettudományos nevelésben sok mindent megpróbáltunk : különböző előadásokat, szimpozionokat tartottunk, igénybe Kísérletező brigádok Dolgozóink igénye a tudományos ismeretterjesztés minősége iránt jelentősen megnőtt, hiszen a tudományos ismeretek hiányában elképzelhetetlen a tudomány és a modern technika vívmányainak az alkalmazása. Hogy csak egy igen időszerű példával éljünk : a mezőgazdaság kemizálása szükségszerűen maga után vonja az érdeklődés növekedését a kémiai ismeretek iránt. Az előadások fokozottabb hatékonyságával kapcsolatos feladataink minél jobb megoldása érdekében született meg a kísérleti brigádok létrehozásának gondolata. Az elképzelésünk az volt, hogy a konkrét kísérleti tényekből kiindulva adjuk meg a kellő alapismereteket, majd ezt követően a konklúziókban a konkrét kísérleti tények alapján a dialektikus materializmus törvényeit — mint például a világ anyagi egysége, az anyag mozgása stb. — vonzó módon igazoljuk. A kísérleti brigádok előadás ciklusokkal próbálkoztak. Ezeknek az volt a céljuk, hogy nagy vonalakban közérthetően ismertessék a kémia legfontosabb alaptörvényeit s ennek segítségével felszámoljuk a még létező misztikus, tudománytalan méreteket. Az előadások anyagát egy szakemberekből álló bizottság előtt mutatták be a brigád tagjai. A szakemberek részletesen megvitatták az előadást és az így megfelelőnek talált anyag került a hallgatóság elé. A bizottság egy négy előadásból álló ciklust talált a legmegfelelőbbnek. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az előadók mind jól képzett szakemberei legyenek az illető szaktudománynak, s arra is, hogy előzetesen alaposan és sokoldalúan készül ELŐRE A népszerűséget a lelkiismeretes munka alapozza meg „A körülöttünk levő tárgyakat a szemünkkel látjuk, a hangokat a fülünkkel fogjuk fel, a levegőben terjedő illatokról, szagokról az orrunk segítségével szerzünk tudomást. Ezek mind kicsi ablakocskák, amelyeknek a segítségével megismerkedünk a körülöttünk levő világgal“. Rendszerint ezekkel a szavakkal kezdi Zsoók János lélektan tanár az előadásokat. A teremben összegyűlt hallgatóság kíváncsian tekinget az asztalra kirakott furcsa dobozok és papírtekercsek felé. Az érdeklődés fokozódik, amikor a tanár bejelenti, hogy a találkozón az agy működéséről fog beszélni. Egymásután kerülnek bemutatásra az asztalra készített tárgyak, amelyek elvitathatatlanul bizonyítják a lelki jelenségek anyagi eredetét. Majd Bálint Mihály tanár emelkedik szóra és elmondja, milyen utat kellett megtennie az embernek ahhoz, hogy a természet és a társadalom jelenségeit tudományos alapon magyarázza meg. Előadásába belefűzi a misztikus felfogások káros voltát, amely az ember mindennapi munkáját az évszázadok folyamán rossz irányba befolyásolta. Ezután Borsodi László tanár a babonákról tart rövid előadást, magyarázza azok eredetét, idézeteket olvas fel, sőt kísérlet segítségével a lidércfény eredetét is megmagyarázza. Bartalis Árpád fizikatanár előadása szorosan kapcsolódik az előbbi hároméhoz. Azt mondja el, hogy az ember a tudomány segítségével miként hajtja igájába a természetet, ura lesz nemcsak a földnek, de a világűrnek is. A rakéta működését szemlélteti is. Az erre a célra készített kis rakétamotor a hallgatóság csodálkozó morajlása közepette lép működésbe. Az előadásokat figyelemmel hallgatják a dolgozók, mert azok mindenki számára érthetőek és megtartják a tudományos szintet. Hat ehhez hasonló összeállítású tudományos brigáddal rendelkezik a Csík rajoni Művelődési és Művészeti Bizottság. Amíg a tudományos brigádok a kívánt szintet elérték, hosszú utat kellett megtenniük. Sok tapasztalatot kellett szerezniök. A népszerűség, amelynek most a rajonban örvendenek, a lelkiismeretes munka, az állandó tanulás, a brigádtagok fáradságot nem ismerő munkájának gyümölcse. Ma már nincs olyan tudományos brigádtalálkozó, ahol az előadók ne alkalmaznának szemléltető eszközt, ne végeznének el egykét kísérletet. Az előző években inkább a feltett kérdésekre válaszoltak. Ez sok esetben megosztotta az érdeklődést és a hallgatóság rendszerint a legutolsó kérdésre adott válasszal távozott. Tapasztalva ezt, a feltett kérdésekre a választ úgy adjuk meg, hogy azok egy kerek egészet képezzenek, egy jelenséget magyarázzanak meg több tudományág szempontjából. Ma már minden tudományos brigádtag három-négy előadásra van felkészülve, amelyet a kérdéseknek megfelelően tud alkalmazni. Tervbe vettük, hogy a brigád-előadásokon filmet is fogunk vetíteni, a témának megfelelően. Ez még jobban hozzá fog járulni a dolgozók tudományos neveléséhez, örvendetes dolog az, hogy a községi néptanácsok az elmúlt évekhez viszonyítva egyre komolyabb munkát fejtenek ki a tömegek mozgósításában: Madarason, Menaságon, Szentmártonban, Csíkszentgyörgyön, Bánkfalván az utóbbi időben a tudományos brigádok többszáz ember előtt beszéltek. Tervünk az, hogy a tavaszi munkák beállta előtt minden termelőszövetkezetet meglátogassunk a tudományos brigáddal s ha majd a tavasz eljön, szeretnénk ezzel a nevelési formával a gyimesi „patakokba“ is eljutni. SÁNTHA JENŐ a Csík rajoni tudományos ismereteket terjesztő bizottság titkára Érdeklődéssel várjuk a falu kérdéseit Brigádunk összetétele már két éve ugyanaz, így jól öszszeszoktunk. Ismerjük egymás hivatali beosztását, elfoglaltságát, érdeklődési területeit, képességeit. Brigádunknak van orvos szakértője, jogi szakértője, számtan-fizikatanára, aki műszaki és fizikai kérdésekben jártas, természetrajz tanára, aki biológiai, növény- és állattani és bizonyos fokig mezőgazdasági szakértő, valamint földrajz-történelem tanára , aki a bel- és külpolitikai kérdéseket világítja meg kiszállásaink alkalmával. A brigád tagjai kiszállás előtt pár nappal kézhez kapják azokat a kérdéseket, melyeket faluról küldtek megválaszolás céljából. Kidolgozzák a válaszokat és ha lehet szemléltető anyagot is visznek magukkal, hogy előadásaikat érdekesebbé, érthetőbbé tegyék. A falusi dolgozók érdeklődési köre igen változatos, a tudományok szinte minden területére kiterjed. Az előadáson megjelenők száma azonban jórészt a helyi közegek mozgósító munkájától függ. De ha egyszer eljöttek, a falusi dolgozók minden esetben érdeklődéssel hallgatják az előadásokat, melyeket sohasem nyújtunk hosszúra, nehogy fárasztóak legyenek. Legtöbb esetben kérdéseket is kapunk az előadásokkal kapcsolatosan, vagy ezektől függetlenül is. Különben minden előadás után felhívjuk a hallgatókat, hogy bármilyen kérdést feltehetnek az elhangzottakkal kapcsolatosan, vagy attól függetlenül is. Tapasztalataink szerint igen nagy az érdeklődés az orvosi előadások iránt. Egy-egy előadás után mindig akadnak olyanok, akik a brigád orvos tagjaival külön megbeszélést tartanak, előadják személyes panaszaikat, vagy észrevételeiket, saját vagy családjuk valamelyik tagjának egészségére vonatkozólag. Sok mezőgazdasági szakkérdés hangzik el a növény- és állatnemesítésről, valamint a növényi és állati kártevők elleni védekezésről is. Kedvenc témája a hallgatóságnak a természeti jelenségek tudományos magyarázata. Hatásosnak bizonyult a nap és holdfogyatkozás, földrengések, tűzhányók, a dörgés és villámlás, valamint más természeti jelenségek megmagyarázása a tudomány szempontjából. A hatást, az érdeklődést a feltett kérdések mutatták. Sokan igénylik általában a nemzetközi helyzet megvilágítását és kormányunk külpolitikai tevékenységének ismertetését is. E kérdéssel kapcsolatos nagy érdeklődés a falvak lakosságának növekvő politikai tájékozódottságát és érdeklődését tanúsítja. Sok kérdés érkezett, melyekben a technika vívmányainak magyarázatát kérték kezdve a rádiótól, televíziótól az űrállomásokig, mások jelentős számban jogi problémákra kértek magyarázatot. Mindig érdeklődéssel várjuk a falu kérdéseit. Szívesen felelünk rájuk és még nem volt olyan kérdés, még rögtönzött kérdés se, melyre ne tudtunk volna válaszolni a tudomány legújabb eredményei alapján. GNÄDIG ANDRÁS a marosvásárhelyi tudományos brigád tagja Konklúzió helyett Kultúrmunka falun — a kultúrotthon fogalmához kötött tevékenység. Ma már azonban nem egyenlő a régi értelemben vett kultúrmunkával, nem csak táncot, a folklór ápolását jelenti, hanem olyannak kell lennie, hogy az emberek tudatára hasson. Ha a kultúrotthonban fellép a tánccsoport, az énekkar pedig elénekel egy dalt az még nem hat közvetlenül az emberek tudatára. Még a színjátszó csoport tevékenysége sem, mivel az is érzelmi ráhatással kerül az emberek tudatába. Nem jelenti ez a lebecsülését mindannak, amit eddig végzett két évtizeden keresztül a kultúrotthonok hálózata — és végezni fog ezután is, hiszen nem maradhat el mától kezdve sem a művészi öntevékenységnek, a lelki alkat formálására hivatott műskedvelésnek nemes hivatása a kultúrotthonokból. Csupán azt kell magukévá tenniük mindazoknak akik a kultúra házának működését irányítják, hogy a szocialista építés kiteljesedésének szakaszában, az ember űrrepülésének éveiben egyoldalú lenne a kultúrotthon tevékenységét csak a dalra, táncra, színdarabra korlátozni. Az emberek többet igényelnek, többet követelnek a kultúrotthontól. Nem elégednek meg azzal, hogy a falu színjátszó csoportja évente 2—3 darabot bemutasson (amit szerencsés esetben kiegészít a tartományi székhely hivatásos együttese, vagy a szomszéd község színjátszói). Az sem túlságosan nagy igény részükről, ha keveslik a dalt és a táncot, amit a helyi erőkkel nyújt a kultúrotthon. Többet kérnek, mert maguk is érzik az idő rohanását, a tudomány és a technika fejlődését, hiszen a falusi életforma is megváltozott e két évtized alatt. Ezer és ezer faluba jutott el a villamos áram, a falusi háziasszony is egyre inkább villanyvasalóval vasal, a rádió hangszórója szolgáltatja a zenét, sok falusi ház tetején a szélkakas helyett a televízió antennájának szárnyai terpeszkednek, s a képernyőn táncoló elektronok fürge nyalábja a ház lakói elé varázsolja a világ eseményeit. Ne csodálkozzunk hát, ha a civilizáció ilyen térhódítása mellett az emberek többet követelnek a kultúrotthontól, mint amennyit sok faluban eddig adott. Ne vegyük rossznéven az emberektől, hogy amikor a villamos áramot használják — ha már ezt a példát említettük, maradjunk meg ennél — ismerni is szeretnék annak titkait. A mai falu lakosságának zöme nagyon rövid idő alatt futotta be a történelmi fejlődés egész szakaszát, s ma a tudomány és technika forradalmának mind nagyobb eredményeivel ismerkedik meg. Gyermekkorában azonban olyan körülmények között élt, amelyek közepette nem sajátíthatta el a mai tudományos eredmények megértéséhez szükséges alapismereteket. Nemcsak hogy ezeket nem sajátíthatta el, de tudatának alakulását a tudománytalan nevelés befolyásolta, sok esetben oly mértékben, hogy annak mind a mai napig megmaradt a hatása, olyannyira, hogy fékezheti a materialista világszemlélet gyors ütemű kialakulását. Az egyre növekvő tudásszomj kielégítésében fontos szerep hárul a kulturális tevékenység nem mai keletű, de mind fontosabb formájára , a tudományos brigádra. E brigádok működésével kapcsolatosan elmondottakhoz egy dolgot kell még hozzátenni : sokkal nagyobb mértékben kell e tevékenységet folytatni, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a brigádok irányítására, munkájuk tartalmára, s arra, hogy munkájuk ne szorítkozzék csupán a téli időszakra. BUDA VASILE a tartományi művelődés- és művészetügyi bizottság titkára