Előre, 1966. július (20. évfolyam, 5804-5830. szám)
1966-07-01 / 5804. szám
A szerda délutáni ülés A szerda délutáni ülésen Manea Mănescu képviselő előterjesztette a gazdasági-pénzügyi bizottság jelentését az 1966—1970 évi nemzetgazdaság-fejlesztési állami terv törvénytervezetéről, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés vitája elé terjesztettek. Ezután megkezdődött az általános vita. Felszólaltak Petre Duminica, Ion Cosma, Nicolae Dragu, Ion Cercei, Traian Murariu, Gheorghe Necula, Mihai Marinescu, Ladislau Braniu, Gheorghe Zarcu, Bujor Almásan, Anica Ursache, Constantin Dinculescu, Anghelache Motescu, Nicolae Giosan. A csütörtök délelőtti ülés Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzzetisűlésének ötödik ülésszaka csütörtökön folytatta munkálatait. Az ülésszakon részt vesznek a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Alexandru Birladeanu, Emil Bodridra?, Alexandru Draghici, Paul Niculescu- Mizil, Ioe 'Verdeț, Maxim Berghianu, Petre Borna, Constantin Dragan, Gheorghe Rádulescu, Leonte Rautu. Jelen vannak az Államtanács alelnökei, titkára és tagjai. Az1966—1970 évekre szóló nemzetgazdaságfejlesztési állami terv elfogadására vonatkozó törvényjavaslat általános vitájának folytatásaként felszólaltak a következő elvtársak: Constantin Dragan, Gheorghe Ro?u, Nicolae Agachi, Remus Radulet, Clement Rusu, Nicolae Doggendorf, Dumitru Iambric, Emil Draganescu, Ioan Borda?, Vasile Vilcu, Ion Nasta, Zahara Stancu, Teodor Ha?, Iosif Uglar. Horia Hulubei akadémikus, képviselő szót kért és kérdést intézett a Minisztertanács elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok légihadereje bombázta a Vietnami DK- ban Hanoi és Haiphong TÁVIRATVÁLTÁS Az Olasz Köztársaság nemzeti napja alkalmából Chivu Stoica az Államtanács elnöke Olaszország haladására és felvirágzására irányuló legjobb kívánságait tolmácsolta Giuseppe Saragat elnöknek. Giuseppe Saragat, az Olasz Köztársaság elnöke válaszában legmelegebb köszönetét nyilvánította az Államtanácsnak és a román népnek a hozzáintézett üzenetért. Világ proletariat, egyesüljetek! ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Xx!"Tvfolyam"T804TMHrTl^l|daMrT,2rbanr^rTMi!^^ várost, „ön is értesült sajtónkból — mondotta —, hogy az Amerikai Egyesült Államok légihadereje, kormánya parancsa alapján kegyetlenül bombázta Hanoinak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának külvárosait és Haiphongnak, az ország legnagyobb kikötőjének külvárosait. Ez a lépés újabb súlyos bűncselekmény a vietnami nép ellen, s felháborodással töltött el bennünket, nagy nemzetgyűlési képviselőket és bizonyára országunk összes honpolgárait is. Ez a lépés súlyosan veszélyezteti a világbékét. Éppen ezért a következő kérdéssel fordulok a miniszterelnök elvtárshoz: Milyen magatartást fog tanúsítani országunk kormánya az Észak-Vietnam elleni háború eme súlyos kiterjesztésével kapcsolatban, amelyet az Amerikai Egyesült Államok kormányának újabb határozata idézett elő ? Ion Gheorghe Maurer elvtárs kijelentette, hogy a kérdésre a délutáni ülésen válaszol. A délelőtti ülés ezzel befejeződött. A Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka délután folytatja munkáját. (Agerpres) TURISZTIKAI címDYAMATOI( Munkatársunktól) A Maros-Magyar Autonóm tartomány néptanácsának kereskedelmi igazgatósága színes, képes idegenvezető prospektusokat adott ki. Az ízlésesen szerkesztett kiadványok a tartomány térképén köztik a fontosabb útvonalakat és fürdőhelyeket. A POLITIKAI KÖNYVKIADÓ GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT: NICOLAE CEAUSESCU Az ötéves terv — a haladás és prosperitás új szakasza a román nép életében, a szocialista Románia felvirágzásában* Záróbeszéd az RKP KB 1966 június 27-28-i plenáris ülésén. (A brosúra tömegpéldányszámban jelent meg.) FOLYTATJA MUNKÁLATAIT A NAGY NEMZETGYŰLÉS 3. oldalon. A gazdasági-pénzügyi bizottság jelentése 4-5. oldalon. A nemzetgazdaságfejlesztési állami terv megvitatása Előadói beszéd az 1966-1970 évekre szóló nemzetgazdaságfejlesztési állami tervről Előterjesztette ION GHEORGHE MAURER elvtárs Tisztelt elvtársak! A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszakán megvizsgáljuk az ötéves terv tervezetét, azt a nagyszabású programot, amely az 1966—1970-es időszakra és ezen belül külön-külön minden évre irányt szab népünk egész építő tevékenységének a szocialista Románia további felvirágoztatása érdekében. Amint azt az RKP KB-nak a tervjavaslatot megvitató legutóbbi plenáris ülése megállapította, az új ötéves terv előirányzatai a IX. pártkongresszus Irányelveire vannak alapozva. A terv kidolgozásának egész munkáját az az eszme vezérelte, hogy minden tartalékot mozgósítsanak az Irányelvekben kijelölt jelentős célkitűzések teljesítésére, hogy fokozzák mindazon tényezők hatását, amelyek kidomborítják a nemzetgazdaság dinamikus és korszerű jellegét. S örvendetes dolog az, hogy a tervjavaslat kidolgozásának munkálatai a maguk egészében újabb lehetőségeket tártak fel az ipari és mezőgazdasági termelés növelésére és az export szállítások fokozására, a lakosság fogyasztására szánt árualap szerkezetének javítására. E munkálatok során felülvizsgálták, s így megerősíthették a végrehajtandó nagyszabású beruházási program anyagi alapját. Az új ötéves terv annak a szorgos tevékenységnek a gyümölcse, amelyet a párt- és állami szervek végeztek nagy számú szakember és tudós részvételével, a pártvezetőség és személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs állandó irányításával, aki rendszeresen megvizsgálta a munkálatokat és konkrét útbaigazítást adott a különböző problémák megoldási módozatait illetően, fi tevékenység során mélyen és bíráló szellemben elemezték a Románia tervszerű fejlesztése során szerzett egész tapasztalatot, s kiváltképp a termelési és beruházási tervek teljesítésében, a mezőgazdasági termelésben az utóbbi időben megjelent új elemeket, valamint az ország gazdasági és társadalmi életének más jelenségeit, így számos tanulmányt készítettek a gazdaság nagy horderejű kérdéseiről, mint a szerszámgép gyártás, az elektronikai és elektrotechnikai termelés, valamint a pótalkatrész termelés növelése. Mélyreható elemzéseket és tanulmányokat végeztek annak édekében is, hogy lehetőségeket találjanak a meglévő termelőkapacitás jobb kihasználására, az export növelésére és az import csökkentésére, és hogy biztosítsák az új beruházási objektumok megfelelő területi elhelyezését. A kongresszusi Irányelvek alkalmazásával kapcsolatban felmerült problémákat az év első hónapjaiban megvitatták az összes vállalatokban. A szerzett tapasztalatok hasznosítása és az irányelvekben kijelölt feladatok teljesítésének legmegfelelőbb útjai és eszközei megtalálása szempontjából rendkívül nagy jelentősége volt az építőipari, a kereskedelmi és gépgyártóipari dolgozók országos értekezleteinek, amelyeket a párt és a kormány hívott össze. Az eddigi tapasztalatok kritikai értékeléséből adódó egyik legfőbb következtetés az volt, hogy évekre bontották fel az ötéves terv feladatait. A tapasztalat megmutatta, hogy a múltban alkalmazott módszer — a hosszú lejáratú tervszerűsítést a fejlesztés általános keretének felvázolására, a végső paraméterek kijelölésére korlátozni — nem biztosította az egész gazdaság ritmikus munkájához szükséges koordinátákat, meggátolta a minisztériumokat és a vállalatokat abban, hogy tiszta képet alkothassanak maguknak feladataikról, megnehezítette bizonyos problémák megfelelő megoldását. Az ilyen hiányosságok elkerülése céljából az új ötéves terv konkréten leszögezi minden egyes ág és vállalat feladatait az egész ötéves időszakra és minden esztendőre külön-külön. Az ilyen tervszerűsítés logikus, természetes, megfelel bármilyen bonyolultabb gazdasági tevékenység létfontosságú követelményeinek. A minisztériumok és vállalatok, pontosan ismerve teendőiket egy hosszabb időszakra, idejében megtehetik a szükséges intézkedéseket az előirányzott célkitűzések teljesítésére, jobban megszervezhetik a munkát, különösképpen az olyan területeken, amelyek hoszszabb előkészítést igényelnek : beruházások, új termékek gyártásba vétele, korszerű technológia bevezetése, tudományos kutatás, káderképzés és egyebek. Ily módon a gazdaság valamennyi ágában biztosítva vannak a szüntelenül felfelé ívelő, ütemes tevékenység előfeltételei. Ez pozitíven hat majd ki a munkatermelékenységre, az önköltségre és a jövedelmezőségre, s általában a termelés hatékonyságára. Az ötéves tervet intenzív kollektív munkával dolgozták ki, a valóra váltásához szükséges problémákat elmélyülten és aprólékosan áttanulmányozták, s ennek alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a Nagy Nemzetgyűlés elé jóváhagyás végett beterjesztett dokumentum tudományosan készült, reális dokumentum, híven tükrözi a folyó évtized végéig rendelkezésünkre álló erőforrásokat és nemzetgazdasági szükségleteket. A Nagy Nemzetgyűlés szavazatával a jelenlegi ötéves terv törvényerőre emelkedik, s előirányzatai kötelezővé válnak a minisztériumok és a többi központi intézmény, a néptanácsok, valamint az összes vállalatok és gazdasági, állami szervezetek számára. Az ország gazdasági és társadalmi életében végbemenő állandó változások arra késztetnek, hogy szüntelenül figyelemmel kísérjük a realitásokat és akárhányszor szükségesnek mutatkozik, menet közben alkalmazzuk munkánkat az új körülményekhez. Az ötéves terv elfogadásáról szóló törvény módozatokat állapít meg arra nézve, hogy az évi állami tervekben megfelelőképpen tükröződjenek azok az előre nem látott jelenségek, amelyek egy ily hosszú időszakban jelentkezhetnek, illetve azok, amelyek nem az eredetileg megállapított mértékben és intenzitással nyilvánulnak meg. Engedjék meg, elvtársak, hogy a továbbiakban kitérjek az ötéves terv tervezetének fő előirányzataira és foglalkozzam az RKP KB tegnap lezárult plenáris ülésén felmerült néhány problémával. Nicolae Ceaușescu elvtársnak a plenáris ülésen tartott előadói beszédéből különleges jelentőségű következtetések fakadnak, amelyekre a pártszerveknek és szervezeteknek, a központi és helyi állami szerveknek, a vállalatoknak, a dolgozók összes munkaközösségeinek állandóan figyelmet kell fordítaniuk. A tapasztalat kétségtelenül azt bizonyítja, hogy az iparosítás lényeges, meghatározó feltétel az egész gazdasági és társadalmi-kulturális élet erőteljes kibontakoztatására, Romániának a gazdasági szempontból fejlett államok színvonalára történő emelésére, a nép életszínvonalának rendszeres emelésére, a nemet függetlenség és szuverenitás biztosítására. Ebből az alapból indul ki az a következetesség, amellyel pártunk összpontosítja a fő erőfeszítéseket a szocialista építés művében, a szocialista iparosítás valóra váltása irányában. Az új ötéves terv is híven kifejezi pártunknak ezt az állhatatos politikáját. Mint látták, az előkészítő tanulmányok kidomborították, hogy 1966-1970 között az ipari össztermelés 73 százalékkal növekedhet, 11,6 százalékos évi átlagos ütemben, a kongresszusi Irányelvekben előirányzott 10,5 százalékos ütem helyett, így az előző számításokhoz viszonyítva az 1970. évi ipari termelés több mint hét milliárd lejjel lesz nagyobb, az egész ötéves időszakra vonatkoztatva pedig több mint 14 milliárd lejjel. A termelés magas növekedési ütemét irányoztuk elő valamennyi iparágnál és főleg azoknál, amelyek döntő szerepet töltenek be a gazdaságban : a villamos-energiánál, a kohászatnál, a gépgyártásnál — kiváltképpen az elektronikánál és az elektrotechnikánál — a vegyészetnél. 1970-ben ezek az iparágak együttesen fogják szolgáltatni az ország ipari össztermelésének több mint 50 százalékát. Állandó fejlesztésükkel biztosítjuk az ipar modern szerkezetét, s ezáltal megteremtjük az egész nemzetgazdaságban a bővített újratermelés megvalósításának, a műszaki fejlesztés minden termelési ágban való előmozdításának és az anyagi erőforrások jobb hasznosításának még kedvezőbb feltételeit. Annak az általános irányzatnak megfelelően, hogy minél jobban hasznosítsuk az ország gazdagságát, a tervjavaslat egyik fontos célkitűzése a nyersanyag- és energetikai alap további bővítése. Az ez irányban tett nagy erőfeszítések a geológiával kapcsolatos beruházások magas színvonalában öltenek testet; ezek az egész ötéves időszakban csaknem 17 milliárd lejt tesznek ki és az ipari beruházások összmennyiségének mintegy 11 százalékát képviselik. E munka középpontjában továbbra is az újabb energiahordozó tartalékok feltárását célzó kutatások állanak, s a geológiai munkálatokra fordított alapok több mint kétharmadát a nyersolaj és földgáz rétegek kutatására szánják. A legmegfelelőbb arány biztosítása a nyersolaj- és földgázerőforrások és a fogyasztás között, a tartalékok növelése és a kitermelésnek az ésszerű kihasználási arányok keretében történő fenntartása távlati energetikai politikánk egyik jellegzetes irányzatát jelenti. A villamosenergia termelés méreteinek meghatározására és az elsődleges energiaforrások növelésére végzett kiegészítő tanulmányok alapján a tervjavaslat feladatokat tartalmaz, amelyeknek célja ennek az egyensúlynak megszilárdítása , ezért növeltük a jövőbeni szénkitermelést, amely meghaladja majd az Irányelvekben 1970-re előirányzott legmagasabb határt. A bányakitermelési teljesítőképesség jobb kihasználásának, a zsilvölgyi kőszén előkészítési mutatói javításának és a lignitveszteségek csökkentésének eredményeképpen a széntermelés az egész ötéves időszakban egy millió tonnával lehet nagyobb, mint ahogyan azt eredetileg elképzeltük. Az energetikai bázisnak az előirányzott arányban történő fejlesztése lehetővé teszi, hogy a villamosenergia termelés —, amely mindig az ipari termelés egésze előtt jár — 1970-ig megkétszereződjék és elérje a 34 milliárd kilowattórát, vagyis a IX. pártkongresszus Irányelveiben meghatározott legfelső mértéket. Országunk és más országok gyakorlata bebizonyította milyen sok gazdasági előnnyel jár az, ha a villamosenergia termelést nagy kapacitású áramfejlesztő csoportokkal felszerelt nagy erőművekben összpontosítjuk. E tapasztalatot hasznosítva az ötéves terv a legfőbb erőfeszítéseket a vaskapui és a craiovai egyenként több mint 1000 megawattos nagy erőművekre, valamint az egyenként 800 megawattos beszerelt teljesítményű marosludasi és dévai hőerőművekre irányítja. Tervbe vettük, hogy 1970-ben a gőzturbinás aggregátok átlagos teljesítőképessége kétszer nagyobb legyen, mint 1965-ben. A villamos erőművekben beszerelt teljesítőképesség növelésével egyidejűleg a tervjavaslat előirányozza a villamosenergia szállítási és elosztási rendszer jelentős fejlesztését 400 és 220 kilovoltos vonalak építésével — amelyek nemzeti villamosenergetikai rendszerünk alapját fogják képezni —, valamint 110 kilovoltos vonalak építésével. A berendezések Miptomsági és automatizálási készülékekkel való felszerelése, a berendezések megelőző ellenőrzésének erősítése és a személyzet szakképzettségének olyan mérvű szüntelen emelése révén, hogy az összhangban álljon a berendezések műszaki komplex színvonalával, biztosítanunk kell az elektroenergetikai rendszer üzembiztonsági fokának növelését. Az ötéves terv tervezete, hazánk iparosítási szükségleteinek megfelelően, előirányozza az acél és a színesfém termelés erőteljes növelését. A jelenlegi ötéves tervben a kohászat fejlesztését az ötvözött acélok termelésének masszív növelése jellemzi, ez ugyanis döntő tényező a gépek és berendezések gazdasági hatékonyságának és minőségének emelésében. Előirányozzuk, hogy 1970- ben az ötvözött acélok termelése az ország egész acéltermelésének 3,6 százalékát tegye ki, az 1965. évi 5,5 százalékkal szemben, s hogy a jövőben méginkább növekedjék. Nagy jelentőségű célkitűzés ez, amelynek valóra váltása bonyolult problémákat vet fel, mind a műszakianyagi feltételek megteremtése, mind pedig a káderképzés szempontjából. A fémbázis bővítését döntő mértékben meghatározza a jelenleg épülő új kohászati egységek üzembe helyezése ; ezeknek az egységeknek kell biztosítani az ötéves terv végén a termeléstöbblet mintegy 70 százalékát. A nagy galaci kohászati központ építésének folytatása kohászati iparunk fejlesztésének fő célkitűzése. Itt fogjuk összpontosítani a kohászati összberuházások csaknem két (Folytatása a 2. oldalon) Munkában a Nagy Nemzetgyűlés KÖZÖS KÖZLEMÉNY Őexcellenciája Ne Win tábornoknak, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsa elnökének Románia Szocialista Köztársaságban tett állami látogatásáról Chivu Stoicanak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására Őexcellenciája Ne Win tábornok, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke 1966. június 24 és 27 között állami látogatást tett Romániában. Látogatása során Őexcellenciája Ne Win tábornok kíséretében volt Ne Win aszszony, Thaung Tin parancsnok, bányaipari miniszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedésügyi és távközlési miniszter, Daw Khin May Aye és a Burmai Unió más hivatalos személyiségei. Románia Szocialista Köztársaság-beli tartózkodása idején Ne Win tábornok, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke és kísérete tudomást szerzett Románia ipari fejlődéséről, és megismerte a román nép történetének és kultúrájának számos vonatkozását. A Forradalmi Tanács elnöke és a kíséretében levő személyek megtekintették Bukarestet, Ploiesti és Bákó tartományi gazdasági létesítményeket és ipari központokat, s a két nép közötti őszinte barátság és kölcsönös tisztelet érzésének jeléül mindenütt nagy melegséggel és vendégszeretettel fogadták őket. Június 25-én Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára együtt Chivu Stoicával, az Államtanács elnökével, Ion Gheorghe Maurerrel, a Minisztertanács elnökével és Alexandru Barladeanuval, a Minisztertanács első alelnökével találkozott Ne Win tábornokkal, a Forradalmi Tanács elnökével. A megbeszélésen jelen volt Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszer, Andrei Pacuraru, az RKP KB tagja, Eduard Mezincescu helyettes külügyminiszter és Gheorghe Popescu, Románia Szocialista Köztársaság rangooni nagykövete. Burmai részről jelen voltak Thaung Tin parancsnok, bányaipari miniszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedésügyi és távközlési miniszter és (Folytatása az 5. oldalon)