Előre, 1966. július (20. évfolyam, 5804-5830. szám)

1966-07-01 / 5804. szám

A szerda délutáni ülés A szerda délutáni ülé­sen Manea Mănescu kép­viselő előterjesztette a gazdasági-pénzügyi bi­zottság jelentését az 1966—1970 évi nemzet­gazdaság-fejlesztési ál­lami terv törvény­ter­vezetéről, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés vi­tája elé terjesztettek. Ezután megkezdődött az általános vita. Felszó­laltak Petre Duminica, Ion Cosma, Nicolae Dra­­gu, Ion Cercei, Traian Murariu, Gheorghe Ne­­cu­la, Mihai Marinescu, Ladislau Braniu, Gheor­ghe Zarcu, Bujor Almá­san, Anica Ursache, Con­stantin Dinculescu, An­­ghelache Motescu, Nico­lae Giosan. A csütörtök délelőtti ülés Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemz­­zet­isűlésének ötödik ü­­lésszaka csütörtök­ön folytatta munkálatait. Az ülésszakon részt vesznek a következő elvtársak: Nicolae Ceau­­sescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Gheor­ghe Apostol, Alexandru Birladeanu, Emil Bod­ridra?, Alexandru Dra­­ghici, Paul Niculescu- Mizil, Ioe 'Verdeț, Ma­xim Berghianu, Petre Born­a, Constantin Dra­gan, Gheorghe Rádu­­lescu, Leonte Rautu. Je­len vannak az Államta­nács alelnökei, titkára és tagjai. Az­­1966—1970 évekre szóló nemzetgazdaság­fejlesztési állami terv elfogadására vonatkozó törvényjavaslat általá­nos vitájának folytatá­saként felszólaltak a kö­vetkező elvtársak: Con­stantin Dragan, Gheor­ghe Ro?u, Nicolae Aga­­chi, Remus Radulet, Clement Rusu, Nicolae Doggendorf, Dumitru Iambric, Emil Draga­­nescu, Ioan Borda?, Va­sile Vilcu, Ion Nasta, Za­­ha­ra Stancu, Teodor Ha?, Iosif Uglar. Horia Hulubei akadé­mikus, képviselő szót kért és kérdést intézett a Mi­nisztertanács elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok légihadereje bom­bázta a Vietnami DK- ban Hanoi és Haiphong TÁVIRATVÁLTÁS Az Olasz Köztársaság nemzeti napja alkalmából Chivu Stoica az Államtanács elnöke Olaszország haladására és felvirágzására irányuló legjobb kívánságait tolmácsolta Giuseppe Saragat elnöknek. Giuseppe Saragat, az Olasz Köztársaság elnöke válaszá­ban legmelegebb köszönetét nyilvánította az Államtanács­nak és a román népnek a hozzáintézett üzenetért. Világ proletariat, egyesüljetek! ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Xx!"Tvfolyam­"T804TMHrTl^l|daMrT,2rbanr^rTMi!^^ várost, „ön is értesült sajtónkból — mondotta —, hogy az Amerikai Egyesült Államok légi­hadereje, kormánya pa­rancsa alapján kegyetle­nül bombázta Hanoinak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának külvárosait és Haiphong­­nak, az ország legnagyobb kikötőjének külvárosait. Ez a lépés újabb súlyos bűncselekmény a vietna­mi nép ellen, s felháboro­dással töltött el bennün­ket, nagy nemzetgyűlési képviselőket és bizonyára országunk összes honpol­gárait is. Ez a lépés sú­lyosan veszélyezteti a vi­lágbékét. Éppen ezért a következő kérdéssel for­dulok a miniszterelnök elvtárshoz: Milyen maga­tartást fog tanúsítani or­szágunk kormánya az Észak-Vietnam elleni há­ború eme súlyos kiterjesz­tésével kapcsolatban, a­­melyet az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyának újabb határozata idézett elő ? Ion Gheorghe Maurer elvtárs kijelentette, hogy a kérdésre a délutáni ülé­sen válaszol. A délelőtti ülés ezzel befejeződött. A Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka délután folytatja munká­ját. (Agerpres) TURISZTIKAI c­ímDYAMATOI(­ ­Munkatársunktól) A Ma­ros-Magyar Autonóm tar­tomány néptanácsának ke­reskedelmi igazgatósága színes, képes idegenvezető prospektusokat adott ki. Az ízlésesen szerkesztett ki­adványok a tartomány térképén köztik a fonto­sabb útvonalakat és für­dőhelyeket. A POLITIKAI KÖNYVKIADÓ GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT: NICOLAE CEAUSESCU Az ötéves terv — a haladás és prosperitás új szakasza a román nép életében, a szocialista Románia felvirágzásában­* Záróbeszéd az RKP KB 1966 június 27-28-i plenáris ülésén. (A brosúra tömegpéldányszám­ban jelent meg.) FOLYTATJA MUNKÁLATAIT A NAGY NEMZETGYŰLÉS 3. oldalon. A gazdasági-pénzügyi bizottság jelentése 4-5. oldalon. A nemzetgazdaságfejlesztési állami terv megvitatása Előadói beszéd az 1966-1970 évekre szóló nemzetgazdaságfejlesztési állami tervről Előterjesztette ION GHEORGHE MAURER elvtárs Tisztelt elvtársak! A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülés­szakán megvizsgáljuk az ötéves terv tervezetét, azt a nagyszabású programot, amely az 1966—1970-es időszakra és ezen belül külön-külön minden évre irányt szab népünk egész építő tevékenységé­nek a szocialista Románia további felvi­rágoztatása érdekében. Amint azt az RKP KB-nak a tervja­vaslatot megvitató legutóbbi plenáris ülése megállapította, az új ötéves terv előirányzatai a IX. pártkongresszus Irányelveire vannak alapozva. A terv kidolgozásának egész munkáját az az eszme vezérelte, hogy minden tartalékot mozgósítsanak az Irányelvekben kijelölt jelentős célkitűzések teljesítésére, hogy fokozzák mindazon tényezők hatását, amelyek kidomborítják a nemzetgazda­ság dinamikus és korszerű jellegét. S örvendetes dolog az, hogy a tervjavas­lat kidolgozásának munkálatai a maguk egészében újabb lehetőségeket tártak fel az ipari és mezőgazdasági termelés nö­velésére és az export szállítások foko­zására, a lakosság fogyasztására szánt árualap szerkezetének javítására. E mun­kálatok során felülvizsgálták, s így megerősíthették a végrehajtandó nagy­szabású beruházási program anyagi alapját. Az új ötéves terv annak a szorgos te­vékenységnek a gyümölcse, amelyet a párt- és állami szervek végeztek nagy számú szakember és tudós részvételével, a pártvezetőség és személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs állandó irányításával, aki rendszeresen megvizsgálta a munká­latokat és konkrét útbaigazítást adott a különböző problémák megoldási módo­­zatait illetően, fi tevékenység során mé­lyen és bíráló szellemben elemezték a Románia tervszerű fejlesztése során szer­zett egész tapasztalatot, s kiváltképp a termelési és beruházási tervek teljesíté­sében, a mezőgazdasági termelésben az utóbbi időben megjelent új elemeket, va­lamint az ország gazdasági és társadal­mi életének más jelenségeit, így számos tanulmányt készítettek a gazdaság nagy horderejű kérdéseiről, mint a szerszám­gép gyártás, az elektronikai és elektro­technikai termelés, valamint a pótalkat­rész termelés növelése. Mélyreható elem­zéseket és tanulmányokat végeztek an­nak édekében is, hogy lehetőségeket ta­láljanak a meglévő termelőkapacitás jobb kihasználására, az export növelésé­re és az import csökkentésére, és hogy biztosítsák az új beruházási objektumok megfelelő területi elhelyezését. A kon­gresszusi Irányelvek alkalmazásával kap­csolatban felmerült problémákat az év első hónapjaiban megvitatták az összes vállalatokban. A szerzett tapasztalatok hasznosítása és az irányelvekben kijelölt feladatok teljesítésének legmegfelelőbb útjai és eszközei megtalálása szempont­jából rendkívül nagy jelentősége volt az építőipari, a kereskedelmi és gépgyártó­ipari dolgozók országos értekezleteinek, amelyeket a párt­ és a kormány hívott össze. Az eddigi tapasztalatok kritikai érté­keléséből adódó egyik legfőbb következ­tetés az volt, hogy évekre bontották fel az ötéves terv feladatait. A tapasztalat megmutatta, hogy a múltban alkalmazott módszer — a hosszú lejáratú tervsze­­rűsítést a fejlesztés általános keretének felvázolására, a végső paraméterek kije­lölésére korlátozni — nem biztosította az egész gazdaság ritmikus munkájához szükséges koordinátákat, meggátolta a minisztériumokat és a vállalatokat ab­ban, hogy tiszta képet alkothassanak maguknak feladataikról, megnehezítette bizonyos problémák megfelelő megoldá­sát. Az ilyen hiányosságok elkerülése céljából az új ötéves terv konkréten le­szögezi minden egyes ág és vállalat fel­adatait az egész ötéves időszakra és minden esztendőre külön-külön. Az ilyen tervszerűsítés logikus, természetes, megfelel bármilyen bonyolultabb gazda­sági tevékenység létfontosságú követel­ményeinek. A minisztériumok és válla­latok, pontosan ismerve teendőiket egy­ hosszabb időszakra, idejében megtehetik a szükséges intézkedéseket az előirány­zott célkitűzések teljesítésére, jobban megszervezhetik a munkát, különöskép­pen az olyan területeken, amelyek hosz­­szabb előkészítést igényelnek : beruhá­zások, új termékek gyártásba vétele, korszerű technológia bevezetése, tudo­mányos kutatás, káderképzés és egye­bek. Ily módon a gazdaság valamennyi ágában biztosítva vannak a szüntelenül felfelé ívelő, ütemes tevékenység előfel­tételei. Ez pozitíven hat majd ki a mun­katermelékenységre, az önköltségre és a jövedelmezőségre, s általában a termelés hatékonyságára. Az ötéves tervet intenzív kollektív munkával dolgozták ki, a valóra váltá­sához szükséges problémákat elmélyül­­ten és aprólékosan áttanulmányozták, s ennek alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a Nagy Nemzetgyűlés elé jóváha­gyás végett beterjesztett dokumentum tudományosan készült, reális dokumen­tum, híven tükrözi a folyó évtized vé­géig rendelkezésünkre álló erőforrásokat és nemzetgazdasági szükségleteket. A Nagy Nemzetgyűlés szavazatával a jelenlegi ötéves terv törvényerőre emel­kedik, s előirányzatai kötelezővé vál­nak a minisztériumok és a többi köz­ponti intézmény, a néptanácsok, vala­mint az összes vállalatok­­ és gazdasági, állami szervezetek számára. Az ország gazdasági és társadalmi életében végbe­menő állandó változások arra késztet­nek, hogy szüntelenül figyelemmel kí­sérjük a realitásokat és akárhányszor szükségesnek mutatkozik, menet köz­ben alkalmazzuk munkánkat az új kö­rülményekhez. Az ötéves terv elfogadá­sáról szóló törvény módozatokat állapít meg arra nézve, hogy az évi állami ter­vekben megfelelőképpen tükröződjenek azok az előre nem látott jelenségek, amelyek egy ily hosszú időszakban je­lentkezhetnek, illetve azok, amelyek nem az eredetileg megállapított mértékben és intenzitással nyilvánulnak meg. Engedjék meg, elvtársak, hogy a to­vábbiakban kitérjek az ötéves terv ter­vezetének fő előirányzataira és foglal­kozzam az RKP KB tegnap lezárult ple­náris ülésén felmerült néhány problé­mával. Nicolae Ceaușescu elvtársnak a plenáris ülésen tartott előadói beszédé­ből különleges jelentőségű következteté­sek fakadnak, amelyekre a pártszervek­nek és szervezeteknek, a központi és helyi állami szerveknek, a vállalatok­nak, a dolgozók összes munkaközössé­geinek állandóan figyelmet kell fordí­taniuk. A tapasztalat kétségtelenül azt bizo­nyítja, hogy az iparosítás lényeges, meg­határozó feltétel az egész gazdasági és társadalmi-kulturális élet erőteljes ki­bontakoztatására, Romániának a gazda­sági szempontból fejlett államok színvo­nalára történő emelésére, a nép életszín­vonalának rendszeres emelésére, a nem­et­ függetlenség és szuverenitás bizto­sítására. Ebből az alapból indul ki az a következetesség, amellyel pártunk össz­pontosítja a fő erőfeszítéseket a szocia­lista építés művében, a szocialista ipa­­rosítás valóra váltása irányában. Az új ötéves terv is híven kifejezi pár­tunknak ezt az állhatatos politikáját. Mint látták, az előkészítő tanulmányok kidomborították, hogy 1966-1970 között az ipari össztermelés 73 százalék­kal növekedhet, 11,6 százalé­kos évi átlagos ütemben, a kongresszusi Irányelvekben e­­lőirányzott 10,5 százalékos ü­­tem helyett, így az előző szá­mításokhoz viszonyítva az 1970. évi ipari termelés több mint hét milliárd lejjel lesz nagyobb, az egész ötéves idő­szakra vonatkoztatva pedig­­ több mint 14 milliárd lejjel. A termelés magas növeke­dési ütemét irányoztuk elő valamennyi iparágnál és főleg azoknál, amelyek döntő szere­pet töltenek be a gazdaság­ban : a villamos-energiánál, a kohászatnál, a gépgyártásnál — kiváltképpen az elektroni­kánál és az elektrotechnikánál — a vegyészetnél. 1970-ben e­­­­zek az iparágak együttesen fogják szolgáltatni az ország ipari össztermelésének több mint 50 százalékát. Állandó fejlesztésükkel biztosítjuk az ipar modern szerkezetét, s ez­által megteremtjük az egész nemzetgazdaságban a bővített újratermelés megvalósításá­nak, a műszaki fejlesztés min­den termelési ágban való elő­mozdításának és az anyagi erőforrások jobb hasznosításá­nak még kedvezőbb feltéte­leit. Annak az általános irány­zatnak megfelelően, hogy minél jobban hasznosít­suk az ország gazdagságát, a tervjavas­lat egyik fontos célkitűzése a nyers­anyag- és energetikai alap további bő­vítése. Az ez irányban tett nagy erő­feszítések a geológiával kapcsolatos be­ruházások magas színvonalában ölte­nek testet; ezek az egész ötéves idő­szakban csaknem 17 milliárd lejt tesz­nek ki és az ipari beruházások össz­­mennyiségének mintegy 11 százalékát képviselik. E munka középpontjában to­vábbra is az újabb energiahordozó tar­talékok feltárását célzó kutatások álla­nak, s a geológiai munkálatokra fordí­tott alapok több mint kétharmadát a nyersolaj és földgáz rétegek kutatásá­ra szánják. A legmegfelelőbb arány biztosítása a nyersolaj- és földgázerőforrások és a fogyasztás között, a tartalékok növelése és a kitermelésnek az ésszerű kihaszná­lási arányok keretében történő fenntar­tása távlati energetikai politikánk egyik jellegzetes irányzatát jelenti. A villamos­energia termelés méreteinek meghatáro­zására és az elsődleges energia­forrá­sok növelésére végzett kiegészítő tanul­mányok alapján a tervjavaslat felada­tokat tartalmaz, amelyeknek célja en­nek az egyensúlynak megszilárdítása , ezért növeltük a jövőbeni szénkiter­melést, amely meghaladja majd az Irányelvekben 1970-re előirányzott leg­magasabb határt. A bányakitermelési teljesítőképesség jobb kihasználásának, a zsilvölgyi kőszén előkészítési mutatói javításának és a lignitveszteségek csök­kentésének eredményeképpen a szén­­termelés az egész ötéves időszakban egy millió tonnával lehet nagyobb, mint ahogyan azt eredetileg elképzeltük. Az energetikai bázisnak az előirány­zott arányban történő fejlesztése lehe­tővé teszi, hogy a villamosenergia ter­melés —, amely mindig az ipari terme­lés egésze előtt jár — 1970-ig megkét­szereződjék és elérje a 34 milliárd kilo­wattórát, vagyis a IX. pártkongresszus Irányelveiben meghatározott legfelső mértéket. Országunk és más országok gyakorlata bebizonyította milyen sok gazdasági előnnyel jár az, ha a villa­mosenergia termelést nagy kapacitású áramfejlesztő csoportokkal felszerelt nagy erőművekben összpontosítjuk. E tapasztalatot hasznosítva az ötéves terv a legfőbb erőfeszítéseket a vaskapui és a craiovai egyenként több mint 1000 megawattos nagy erőművekre, valamint az egyenként 800 megawattos beszerelt teljesítményű marosludasi és dévai hő­erőművekre irányítja. Tervbe vettük, hogy 1970-ben a gőzturbinás aggregátok átlagos teljesítőképessége kétszer na­gyobb legyen, mint 1965-ben. A villa­mos erőművekben beszerelt teljesítőké­pesség növelésével egyidejűleg a terv­­javaslat előirányozza a villamosenergia szállítási és elosztási rendszer jelentős fejlesztését 400 és 220 kilovoltos vona­lak építésével — amelyek nemzeti villa­mosenergetikai rendszerünk alapját fog­ják képezni —, valamint 110 kilovoltos vonalak építésével. A berendezések­ Mi­p­tomsági és automatizálási készülékekkel való felszerelése, a berendezések meg­előző ellenőrzésének erősítése és a sze­mélyzet szakképzettségének olyan mér­vű szüntelen emelése révén, hogy az összhangban álljon a berendezések mű­szaki komplex színvonalával, biztosí­­tanunk­ kell az elektroenergetikai rend­szer üzembiztonsági fokának növelését. Az ötéves terv tervezete, hazánk ipa­rosítási szükségleteinek megfelelően, előirányozza az acél és a színesfém ter­melés erőteljes növelését. A jelenlegi öt­éves tervben a kohászat fejlesztését az ötvözött acélok termelésének masszív növelése jellemzi, ez ugyanis döntő té­nyező a gépek és berendezések gazda­sági hatékonyságának és minőségének emelésében. Előirányozzuk, hogy 1970- ben az ötvözött acélok termelése az or­szág egész acéltermelésének 3,6 százalé­kát tegye ki, az 1965. évi 5,5 százalékkal szemben, s hogy a jövőben méginkább növekedjék. Nagy jelentőségű célkitűzés ez, amelynek valóra váltása bonyolult problémákat vet fel, mind a műszaki­anyagi feltételek megteremtése, mind pedig a káderképzés szempontjából. A fémbázis bővítését döntő mérték­ben meghatározza a jelenleg épülő új kohászati egységek üzembe helyezése ; ezeknek az egységeknek kell biztosítani az ötéves terv végén a termeléstöbblet mintegy 70 százalékát. A nagy galaci kohászati központ építésének folytatása kohászati iparunk fejlesztésének fő cél­kitűzése. Itt fogjuk összpontosítani a ko­hászati összberuházások csaknem két­ (Folytatása a 2. oldalon) Munkában a Nagy Nemzetgyű­lés KÖZÖS KÖZLEMÉNY Őexcellenciája Ne Win tábornoknak, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsa elnökének Románia Szocialista Köztársaságban tett állami látogatásáról Chivu Stoicanak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására Őexcellenciája Ne Win tá­bornok, a Burmai Unió Forradalmi Ta­nácsának elnöke 1966. június 24 és 27 kö­zött állami látogatást tett Romániában. Látogatása során Őexcellenciája Ne Win tábornok kíséretében volt Ne Win asz­­szony, Thaung Tin parancsnok, bánya­ipari miniszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedésügyi és távközlési miniszter, Daw Khin May Aye és a Bur­mai Unió más hivatalos személyiségei. Románia Szocialista Köztársaság-beli tartózkodása idején Ne Win tábornok, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának el­nöke és kísérete tudomást szerzett Ro­mánia ipari fejlődéséről, és megismerte a román nép történetének és kultúrájá­nak számos vonatkozását. A Forradalmi Tanács elnöke és a kíséretében levő sze­mélyek megtekintették Bukarestet, Plo­­iesti és Bákó tartományi gazdasági léte­sítményeket és ipari központokat, s a két nép közötti őszinte barátság és kölcsö­nös tisztelet érzésének jeléül mindenütt nagy melegséggel és vendégszeretettel fogadták őket. Június 25-én Nicolae Ceaușescu, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára együtt Chivu Stoicá­­val, az Államtanács elnökével, Ion Ghe­orghe Maurerrel, a Minisztertanács elnö­kével és Alexandru Barladeanuval, a Mi­nisztertanács első alelnökével találko­zott Ne Win tábornokkal, a Forradalmi Tanács elnökével. A megbeszélésen jelen volt Ilie Mur­­gulescu, az Államtanács alelnöke, Corne­­liu Manescu külügyminiszer, Andrei Pa­­curaru, az RKP KB tagja, Eduard Me­­zincescu helyettes külügyminiszter és Gheorghe Popescu, Románia Szocialista Köztársaság rangooni nagykövete. Burmai részről jelen voltak Thaung Tin parancsnok, bányaipari miniszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munka­ügyi miniszter, Than Sein ezredes, köz­lekedésügyi és távközlési miniszter és (Folytatása az 5. oldalon)

Next