Előre, 1966. szeptember (20. évfolyam, 5856-5881. szám)

1966-09-01 / 5856. szám

196f1. szeptember 1., csütörtök E­l­ő­­R­E ______3 LEONTIN SÄLÄJAN ELVTÁRS TEMETÉSE A fővárosi gyászgyűlés CONSTANTIN DRÁGÁN ELVTÁRS BESZÉDE Elvtársak és elvtársnők ! Rendkívül nehezek és fájdal­masak ezek a pillanatok, amikor örökre el kell válnunk Leontin Säläjan elvtárstól. Elvesztése gyásszal tölti el népünk szívét, a népét, amelyet Salajan elvtárs — mint a párt és az állam har­cosa — állandóan önfeláldozóan és hévvel szolgált. Annak az embernek az élete, akit ma utolsó útjára elkísérünk szorosan összefonódott a kizsák­mányolt és elnyomott emberek életével, azoknak az életével, akiknek soraiból kiemelkedett. Már az inas években megismerte a munkásság szenvedésekkel te­li nyomorúságos életét, s felhá­borodással tiltakozott a társadal­mi igazságtalanságok ellen. Leon­tin Salajan elvtárs egész fiata­lon megtalálta helyét a forradal­mi munkásmozgalom soraiban. Az egységes szakszervezetek keretében aktivált, amelyek a Román Kommunista Párt irányí­tásával és vezetésével a munkás­­osztály akcióegységéért küzdöt­tek, nehéz harcot folytattak a ki­zsákmányolás ellen a demokrati­kus szabadságjogokért. Salajan elvtárs a temesvári vasutas-szak­szervezet vezetőbizottsága kere­tében tevékenyen kivette a ré­szét számos munkásakció meg­szervezéséből. Már akkoriban bebizonyította forradalmári ké­pességeit, a munkásosztály, a román nép ügye iránti mélysé­ges ragaszkodását. Belépése a kommunista párt soraiba — még azokban az években amikor a párt mély illegalitásban műkö­dött — természetes következmé­nye volt fejlődő osztályöntudatá­nak, kommunista harci tulajdon­ságainak, forró hazafiságának. A felvilágosult munkásra, a kom­munistára jellemző kiváló képes­ségekkel vívta ki azoknak az elvtársainak a megbecsülését, bi­zalmát és tiszteletét, akikkel dol­gozott, a román, magyar és más nemzetiségű munkásokét a Bá­nátban és Nagyváradon, ahol a tartományi pártszervezetek élén értékesen hozzájárult az ország fasizálása és a hitlerista háború elleni forradalmi harcok meg­szervezéséhez. Leontin Salajan elvtárs egyé­nisége, munkaképessége, tehetsé­ge és hozzáértése erőteljesen ér­vényre jutott az ország szocialis­ta építésének éveiben. Ezekben az években élete utolsó napjaiig fáradhatatlanul, forradalmi eltö­kéltséggel és szenvedéllyel dol­gozott a párt politikájának való­­raváltásáért, a román nép napfé­nyes és boldog jövőjének megte­remtéséért, Románia Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek fejlesztéséért és megszilárdításá­ért. Munkásosztályunk, a dolgozók — a Román Kommunista párt és Központi Bizottsága körül szorosan tömörülve — szüntele­nül előrehaladnak, egyre újabb és újabb csúcsokra emelkednek a szocializmus és a kommuniz­mus útján. Megbecsülik és min­dig meg fogják becsülni a mun­kásosztály, a nép hűséges fiait, akik egész életüket Románia ha­ladása és felvirágzása ügyének, a nép boldogságának szentelték. Leontin Saläjan elvtárs ezek so­raiban megtisztelő helyet vívott ki munkája és harca révén. Megadva neked Saläjan elv­társ, a végtisztességet, a munkás­­osztály, a dolgozók kifejezik azt a töretlen szándékukat, hogy minden erejüket latba vetik a IX. pártkongresszuson kijelölt nagyszerű célok valóraváltásá­­ért, lelkesen és önfeláldozóan küzdenek, hogy szocialista ha­zánk egyre erősebbé, egyre vi­rágzóbbá váljék, a nép élete pe­dig minél gazdagabb legyen, ahogyan ezt te kívántad. Ezért az ügyért küzdöttél és dolgoztál lankadatlanul egész életeden át. Búcsúzunk tőled Leontin Sala­jan, drága elvtársunk ! ALEXANDRU DRÁGHICI ELVTÁRS BESZÉDE Elvtársak és elvtársnők. Barátaink ! Mélységesen fájó szívvel ve­szünk ma búcsút szeretett munka- és harcostársunktól, Leontin Sula­­jantól, a kommunista párt és a román nép hűséges fiától, a szo­cializmus ügyének, a szocialista Románia erősítésének és felvirá­goztatásának fáradhatatlan har­cosától. Túlságosan korán, alko­tóerejének teljében ragadta el a halál közülünk, valamennyiünk nagy szomorúságára. Leontin Salajan elvtárs halálá­val a párt és az állam kiváló ak­tivistát veszít el, aki minden ere­jét a munkásosztály forradalmi harcának, a román nép legneme­sebb, fennkölt eszményeinek szentelte. Leontin Salajan elvtársnak lel­kes kommunista és hazafias tevé­kenysége, egész élete — attól kezdve, hogy mint haladó szel­lemű munkás részt vett a kom­munista párt szervezte akciókban a nemzeti és társadalmi felszaba­dulásért, az ország haladásáért és felvirágoztatásáért, egészen a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­zottsága tagjának és Románia Szocialista Köztársaság Fegyve­res Erői miniszterének nagy fele­lősséggel járó funkciójáig — a határtalan odaadás és hűség pél­dája volt a párt és a nép ügye iránt, amelyet szüntelenül rendít­hetetlen hittel szolgált. Azokban az években, amikor a párt megszervezte és vezette a néptömegek harcát a fasizmus el­len és az ellen, hogy az országot kiszolgáltassák a hitlerista Német­országnak, Leontin Salajan forra­dalmi harcossá formálódott Te­mesváron ebben a régi munkás­­hagyományokkal rendelkező köz­pontban. Itt, az élet kemény isko­lájában korán megtanulta gyűlöl­ni a kizsákmányolást és az el­nyomást, megtanult elszántan szembeszállni velük, megedződve az osztálycsaták tűzében, ame­lyeknek a megszervezéséhez min­den erejével hozzájárult. Megfé­­lemlíthetetlenül és mindig cselek­vően vett részt a munkásharcok­ban és a párt szervezte népi tün­tetéseken, a demokratikus sza­badságjogoknak és Románia füg­getlenségének megvédéséért ví­vott harcban. A bánáti helyi párt­­szervezet vezetőségében egyike volt azoknak, akik megszervezték a hitlerista hadigépezet elleni sza­botázsakciókat és a fasizmus el­leni pártvezette harcot az ország­nak ebben a részében. Románia felszabadulása után, azoknak a hatalmas népi moz­galmaknak a forrongásában, a­­melyeket a párt szervezett meg a politikai hatalom kivívásáért és az ország új úton való fejleszté­séért. Leontin Salajan, aki lan­kadatlanul, szenvedéllyel dolgo­zott a Román Kommunista Párt Bánát és Nagyvárad tartományi szervezeteinek vezetőségében és a Központi Bizottság apparátusá­ban, erélyes és határozott, fedd­hetetlen és kitartó aktivistának bizonyult, a forradalom szolgála­tába állítva legjobb képességeit, tudását és tapasztalatát, áldozat­­készségét és odaadását. Kiváló tulajdonságai folytán már az RKP 1945. évi Országos Konferenciá­ján beválasztották a Központi Bi­zottságba, majd 1955-ben a Polit­büro póttagjává, a IX. kongres­­­szuson pedig a Végrehajtó Bizott­ság tagjává választották. A párt és az állam egységes vezető kol­lektívájában értékesen hozzájá­rult a párt sorainak szüntelen erősítéséhez, a szocializmus épí­tése művének vezetéséhez és az új társadalmi rend megteremté­séhez. A párt és az állam nagyra ér­tékeli Salajan elvtárs kimagasló érdemeit annak a politikának a valóra váltásában, amely a fegy­veres erők fejlesztésére, a harci és politikai felkészültség növelé­sére, a haza védelmi potenciáljá­nak szüntelen erősítésére irányul. Köztársaságunk fegyveres erői­nek vezetésében, ahol a felszaba­dulás utáni időszak legnagyobb részében tevékenykedett Leontin Salajan minden energiáját, egész hozzáértését és szervező képes­ségét latba vetve munkálkodott. Annak tudatában, hogy a párt­aktivistának bárhol legyen is, ura kell, hogy legyen szakmai is­mereteinek, kitartóan dolgozott, hogy szüntelenül tökéletesítse ka­tonai felkészültségét. Különös szenvedéllyel harcolt a katonai káderek kialakításáért, hogy a katonákat a nép jólétének szen­telt fáradhatatlan munka, a haza iránti, a párt és a szocializmus ügye iránti forró szeretet szelle­mében neveljék, hogy fegyveres erőink megfeleljenek annak a nép által rájuk bízott feladatnak, hogy megvédjék a forradalmi vívmányokat, az ország szuvere­nitását és függetlenségét. Fárad­hatatlan harcosa volt a párt arra irányuló politikájának, hogy szo­rosra fűzze a testvéri barátság kapcsolatait a román hadsereg és a többi szocialista ország hadse­regei között, a békének és a né­pek biztonságának megvédése ér­dekében. A párt soraiban kifejtett hos­­­szas, csaknem 30 éves tevékeny­sége alatt alakult ki Leontin Sa­lajan , a pártaktivista, az ál­lamférfi, a katonai vezető. A tö­megek hozzáértő szervezőjének, a pártpolitika fáradhatatlan pro­pagandistájának bizonyult, egyi­ke volt azoknak a kimagasló har­cosoknak, akiket a párt nevelt és oktatott a forradalmi harcban, a szocializmus építésének folyama­tában. Mi, akik együtt dolgoz­tunk vele és közelről ismertük mind az illegalitás éveiben, mind azután, a párt vezetőségében és a kormány keretében végzett közös munkában, mindig nagyra érté­keltük energiáját, munkaerejét, szívós kitartását, derülátó kedé­lyét, az emberek iránti gondosko­dását. Salajan elvtársban megtestesül­tek azok a magasrendű erkölcsi vonások, amelyeket pártunk nap mint nap ápol a kommunisták soraiban — a forró hazaszeretet, a munkásosztály erőibe vetett bi­zalom és a munkásosztály oda­adó szolgálata, szilárdság az el­lenséggel szembeni harcban, elv­szerűség, önfeláldozó szellem, a munkában tanúsított szenvedély. Ezek a jellemvonások megszerez­ték számára elvtársai, a munká­sok, parasztok, értelmiségiek, egész népünk szeretetét és tiszte­letét. Leontin Salaj annak, aki forrón szerette és egyre hatalmasabb­nak, virágzóbbnak kívánta látni hazáját, az a boldogság jutott osztályrészül, hogy forradalmi pátosszal teli életet élhetett és láthatta azoknak az eszmények­nek a megvalósulását, amelyekért a kommunista párt dicsőséges zászlaja alatt harcolt. A munkás­­osztálynak és nemzetiségre való különbség nélkül az összes dol­gozóknak a kommunista párt ve­zette harca és erőfeszítései ré­vén Románia szabad és virágzó országgá vált, amelyben a sorsa urává lett nép saját napfényes, bőséges jövőjét teremti meg. A legnagyobb megbecsülés, a­­melyet hazánk dolgozói mindazok iránt tanúsítanak, akik életüket a nép érdekeinek, a román nem­zet felvirágoztatásának szentel­ték, az a kimeríthetetlen energia, amellyel a párt körül szoros egy­ségben tömörülő népünk mun­kálkodik a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán kidol­gozott nagyszerű program meg­valósításán, hogy a civilizáció és a haladás mind magasabb csú­csaira emelje drága hazánkat , a szocialista Romániát. Ezekben a percekben, amikor mélységes fájdalommal veszünk búcsút tőled, drága Salajan elv­társ, utolsó üdvözletünket és há­lánkat tolmácsoljuk a párt Köz­ponti Bizottsága, a Miniszterta­nács, az összes kommunisták és az egész román nép nevében mindazért, amit a pártért, a ro­mán népért, a szocialista hazáért tettél egész forradalmi tevékeny­ségedben. Ragyogó alakod kitö­rölhetetlenül élni fog szívünk­ben ! Búcsúzunk tőled szeretett és fe­lejthetetlen harcostársunk ! ION IONIJA VEZÉREZREDES ELVTÁRS BESZÉDE Elvtársak ! A román szocialista hadsereg katonái, altisztjei, tisztjei és tá­bornokai gyászoló szívvel, az egy­ségek gyászfátylas zászlait meg­hajtva utoljára tisztelegnek Le­ontin Salajan hadseregtábornok, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagja, Románia Szo­cialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere előtt. Mérhetetlen fájdalommal ve­szünk búcsút öntől, a szeretett és tisztelt parancsnoktól, aki magas tisztségében, amelyet a párt rá­bízott, fáradságot nem ismerve tehetségét, hozzáértését, egész munkaképességét szenvedélyes odaadással a fegyveres erők — a nép forradalmi vívmányai, a haza szabadsága, függetlensége és szuverenitása megvédésének pajzsa — fejlesztésének és meg­szilárdításának szolgálatába állí­totta. Leontin Salajan a nagyvezér­kar főnökeként, a miniszter első helyetteseként, majd pedig 1955- től a fegyveres erők minisztere­ként fáradhatatlanul küzdött, hogy szilárdan és következetesen alkalmazza a Román Kommunis­­­­ta Párt marxista-leninista poli­tikáját, a haza védelmi képessége erősítésének politikáját. A népi forradalom, a szocialis­ta építés éveiben a párt gondos­kodása révén a hadsereget mo­dern fegyverzettel és techniká­val szerelték fel, a parancsno­kok, pártaktivisták, mérnökök és technikusok értékes katonai ká­dereit formálták ki, évről évre a jól felkészült, a fegyverkezelést jól ismerő katonáknak, a l­iza megbízható védelmezőinek kor­osztályait nevelték és képezték ki. Leontin Salajan hadseregtá­bornok elvtárs, aki a párt által a dolgozók boldogságáért folyta­tott harc iskolájában nevelt és edzett harcos forradalmár nagy­szerű vonásait, az új típusú pa­rancsnok képességeit testesítette meg, értékesen hozzájárult mind­ezen megvalósításokhoz, mind­annyiunk számára példakép volt és marad arra nézve, hogyan kell odaadással és önzetlenül szolgál­ni a haza és a nép érdekeit. Egyik jellemvonása volt az is, hogy állandó gondot fordított a különböző rangfokozatú katonák kommunista, hazafias nevelésére, a haza, a nép, a párt iránti ha­tártalan szeretet, a szocializmus nagyszerű ügye iránti odaadás szellemében. Számottevően köz­reműködött a csapatok kiképzési és nevelési folyamatának tökéle­tesítésében, s eleven példája volt annak, hogyan kell odaadó mun­kával szüntelenül tökéletesíteni saját katonai felkészültségét. A tiszti és altiszti káderek, a kato­nák tömege állandóan érezte sze­­retetét és melegségét, igényessé­gét és elvszerűségét, állandó gon­doskodását anyagi és szellemi szükségleteiről. Hadseregünk katonái — köz­katonától tábornokig — örökre megőrzik szívükben Leontin Sa­lajan hadseregtábornok elvtárs a párt és a nép hűséges fia, a szocializmus, a haza erősítése és felvirágoztatása odaadó harcosa emlékét. Fegyveres erőink katonái, tiszt­jei, tábornokai biztosítják a párt Központi Bizottságát, az ország kormányát, hogy szilárdan fog­nak küzdeni a Román Kommu­nista Párt politikájának, a vé­delmi képesség erősítésének tán­toríthatatlan valóraváltásáért. Forró hazafiságtól áthatva meg­fogadják, fáradhatatlanul fognak dolgozni a katonai tudás alapos elsajátításáért, a harci és politi­kai felkészültség további emelé­séért. Fegyveres erőink mindig becsülettel fogják teljesíteni a párt által rájuk bízott azon szent feladatukat, hogy megvédelmez­zék a nép forradalmi vívmányait, Románia Szocialista Köztársa­ság szuverenitását és független­ségét. Búcsúzunk tőled, drága Leon­tin Salajan hadseregtábornok elvtárs! (Folytatás az 1. oldalról) amelynek örökké tisztelettel adó­zunk. Beszédet mondott Constantin Dragán elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének elnö­ke, Ion Ionita vezérezredes elv­társ, az RKP KB tagja, Romá­nia Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere, Alexandra Draghici elvtárs, az RKP KB Állandó Elnökségé­nek és Végrehajtó Bizottságá­nak tagja ,az RKP KB titkára. A párt- és államvezetők kö­rülveszik a koporsót, amelyet nyolc tábornok visz. Megindító légkörben, az Internacionálé akkordjaira a koporsót elhelye­zik az emlékmű félkör alakú terme alapzatának egyik krip­tájában. 21 tüzérségi üdvlövés dördül el. A fekete gránitlapra a követ­kezőket vésték : Leontin Gh. Salajan 19. 6. 1913 — 28. 8. 1966 Ez a felirat arra az emberre emlékeztet, aki egész életét a pártnak, a munkásosztály forra­dalmi harcának, a román nép legnemesebb szabadság-, füg­getlenségi és haladás-törekvé­seinek, a szocialista haza erősí­­tésének és felvirágoztatásá­nak szolgálatába állította. (Agerpres) Részvéttáviratok külföldről Leontin Salajan elvtárs el­hunytéval kapcsolatban az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa táviratot küldött a Román Kommunista Párt Központi Bizottságainak és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának. A távirat így hangzik : „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély részvétét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy idő előtt el­hunyt Leontin Salajan hadsereg­tábornok, a Román Kommu­nista Párt és Románia Szocialista Köztársaság kiváló aktivistája, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Romá­nia Szocialista Köztársaság fegy­veres erőinek minisztere, aki ere­jét és ismereteit a szocializmus romániai építése művének, Ro­mánia fegyveres erői létrehozá­sának és erősítésének szentelte. A szovjet emberek e súlyos veszteség alkalmából osztoznak a román nép fájdalmában.“ A Román Kommunista Párt Központi Bizottságához és Romá­nia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsához részvéttávirat érkezett a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és Bul­gária Népköztársaság Miniszter­­tanácsa részéről. A távirat így hangzik : „A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és Bulgária NK Minisztertanácsa őszinte és legmélyebb részvétét fejezi ki az­zal kapcsolatban, hogy idő előtt elhunyt Leontin Salajan hadse­regtábornok a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Románia Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere, önökkel együtt, kedves elvtár­sak, mélyen fájlaljuk Leontin Salajannak, a Román Kommu­nista Párt hű fiának, a hadsere­geink és népeink közötti barátság és együttműködés következetes harcosának, annak az embernek a halálát, aki életét a­­ szocializ­mus győzelmének szentelte a test­véri Románia Szocialista Köztár­saságban“. Ion Gheorghe Maurer, Romá­nia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke részvét­táviratot kapott Jozef Cyrankie­­wicztől, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöké­től. A távirat így hangzik : „A Lengyel Népköztársaság kor­mánya és a magam nevében kife­jezem önnek, miniszterelnök elv­társ, mélységes fájdalmunkat és részvétünket Leontin Salajan elvtárs, hadseregtábornok, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, Románia Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere, a baráti Románia ki­váló párt- és állami aktivistája korai elvesztése miatt." Románia Szocialista Köztársa­ság Fegyveres Erőinek Miniszté­riumához részvéttávirat érkezett Raul Castro Ruztól, a kubai for­radalmi fegyveres erők miniszte­rétől, Heinz Hoffmann hadsereg­tábornoktól, a Német Demokrati­kus Köztársaság honvédelmi mi­niszterétől , Ivan Gosnjak hadse­regtábornoktól, Jugoszlávia SZSZK honvédelmi államtitká­rától. Az országból A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Minisz­tertanács további számos távira­tot kapott az ország minden ré­széből, amelyeknek feladói rész­vétüket fejezik ki Leontin Sala­jan elvtárs elhunytéval kapcso­latban. Táviratok érkeztek a következő vállalatok munkaközösségei részé­ről : aradi vagongyár, aradi esz­tergagyár, slatinai aluminium­­kombinát, ploiesti-i 1 Mai üzem, temesvári Tehnometal, Hunyad tartományi erdőgazdálkodási igaz­gatóság, Brassó tartományi vasút­­igazgatóság és más tartományi gazdasági szervezetek, Danubia­na gumiabroncs-gyár, Bucuresti konfekció és kötöttárugyár, Stea­­gul Rosu tehergépkocsi-gyár, ro­mám csőgyár, Gheorghe Gheor­ghiu-Dej városi műgumikom­­binát, craiovai vegyipari kombi­nát, nagybányai központi ércelő­készítő üzem és vegyipari és fémipari kombinát, szebeni In­­dependenta üzem, galaci lemez­hengermű és az 1. számú építő­­szerelő építő­telep-csoport, brai­lai Progresul nehézgépgyár, dol­­cesti-i hőerőmű, iasi-i antibioti­kumgyár, kolozsvári 16 Februárié vasúti javítóműhely, oltenitai ha­jógyár, vajdahunyadi kohászati építővállalat, felsőbányai és suio­­ri bányakitermelések, darma­­nesti-i finomító, Tg. Ocna-i fúró­­vállalat, a galaci és nagybányai CFR-komplexumok, pitesti-i és bákói CIL. Részvéttáviratok érkeztek még a következő egységek részéről: aradi GOSTAT-tröszt, a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek Kolozs tartományi szövetsége, castelui, frumusicai és szentan­­nai gép- és traktorállomás, pan­­ciui és feketehalmi állami gazda­ság, bokszegi és mavrodini me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek. Úgyszintén részvéttáviratot küldtek Tasnádszántó községnek, Leontin Salajan elvtárs szülőfa­lujának a lakosai. Részvétét tolmácsolta továbbá a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság, az Akadémia iaşi-i és kolozsvári fiókjai, az Új­ságíró Szövetség, a Ploiesti tarto­mányi Városrendezési, Műépíté­szeti és Építéstervezési Igazgató­ság, valamint egyes kórházi in­tézmények munkaközösségei. Számos táviratot küldtek vál­lalatok, intézmények és falvak pártszervezetei, néptanácsok, helyi szakszervezeti tanácsok KISZ-szervezetek és nőszerveze­tek stb. Több távirat érkezett katonai egységek parancsnokaitól, tisz­tektől, altisztektől, fegyveres erő­ink katonáitól. A Minisztertanács sok részvét­táviratot kapott vallásfelekeze­tek képviselőitől. Számos más részvéttávirat ér­kezett Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsához, Mi­nisztertanácsához és a Fegyveres Erők Minisztériumához. (Agerpres) Gyászgyűlések az országban Kedden a vállalatokban, in­tézményekben, mezőgazdasági egységekben további gyászgyűlé­seket tartottak Leontin Salajan elvtárs elhunytéval kapcsolat­ban. A fővárosi Timpuri Női üzem­ben Gheorghe Ionescu igazgató felidézte Leontin Salajan elvtárs egyéniségét, rámutatott, hogy az elhunyt egész életét a román né­pet vezérlő nagy eszmények meg­valósításának szentelte. A Vulcan üzem dolgozóinak nagygyűlésén felszólalt Marin Popescu technikus is. Valamen­­­nyiünket mélyen megrendített a szomorú hír — mondotta. Sala­jan elvtárs, aki forrón szerette hazáját, amelyet fiatal kora óta szabadnak és virágzónak akart látni, igazi forradalmár életét él­te. Gheorghija Sofilea és Elisabeta Dicu, a Filatura Româneasca de Bumbac munkásnői méltatták Leontin Salajan elvtárs rendkí­vüli érdemeit a szocializmus épí­tésében hazánkban, államunk erősítésében. Gyászgyűlést tartottak a Gép­gyártóipari Minisztériumban, a­­hol részt vettek e minisztérium és a Fémipari Minisztérium alkal­mazottai. A nagyváradi CFR zónaműhe­­lyekben tartott gyászgyűlésen részt vett több száz vasúti mun­kás, textilgyári munkásnő, a Nagyvárad-Észak választókerü­let számos állampolgára, akiknek Leontin Säläjan elvtárs nagy­nemzetgyűlési képviselője volt. Ioan Baru mozdonyvezető egye­bek között a következőket mon­dotta : „Säläjan elvtársat 1945 óta ismertem, amikor a volt Bi­har megyei pártszervezet titkári tisztségét töltötte be. A korrekt­ség, a becsületesség és a szerény­ség példaképe volt, s e tulajdon­ságok a jó szervező képességgel együtt megszerezték számára mindazok bizalmát és nagyrabe­csülését, akik ismerték. Gyászgyűlést tartottak a vaj­dahunyadi kohászati kombinát olvasztóra­ is. Felszólalt Tom­a Adam mester, Aurel Mihailescu és Nicolae Marculescu munkások. Eszembe jutnak az inasévek, a súlyos szenvedések, amelyekben részünk volt annak idején, ami­kor megismertem Leontin Sala­jan elvtársat, aki vállvetve dol­gozott együtt velünk ebben az üzemben — mondotta Ion Albu, a szatmári Unió üzem főmérnö­ke. Azóta évek teltek el, ame­lyek során régi munkatársunk, akit a párt nevelt és edzett a forradalmi harcban, a párt egyik kiváló aktivistájává vált, aki teljes mértékben hozzájárult né­pünk mai vívmányaihoz. A brassói traktorgyártók szá­zai előtt Simion Säpunaru, Vir­gil Baras munkások, Dumitra Diaconescu és Ioana Constantin mesterek kifejezték azt az elha­tározásukat, hogy az elhunyt em­lékének egyre jobb munkaered­ményekkel, a párt kijelölte fel­adatok egyre eredményesebb tel­jesítésével róják le kegyeletüket. Gyászgyűlések voltak még a slatinai aluminium üzemben, a petrillai bányakitermelésben, a piski vasúti központban, a ko­lozsvári 16 Februárié műhelyek­ben, az aranyosgyéresi Sodrony­­iparnál, a Craiova tartományi vasútigazgatóságnál, a Turnu Se­vering mechanikai üzemben, a colibasi autóalkatrész-gyárban, a govorai srodagyárban, a brailai Progresul vállalatban, a galaci és a konstancai hajógyárban és néptanácsnál, a boldesti-i olaj­­kitermelésnél, a ploiesti-i olajfi­nomítóban, a tirgoviștei felszere­lésgyártó üzemben, a nagyváradi timföldgyárban, a botosani-i Mol­dova textilgyárban, a temesvári mechanikai üzemben, az aradi vagongyárban, a szebeni Inde­­pendenta vállalatban, a suceavai faipari kombinátban, a fogarasi és a dicsőszentmártoni vegyipari kombinátban, a nagybányai Gheorghe Gheorghiu-Dej vegy­ipari és fémipari kombinátban, a Iasi-i Al. I. Cuza Egyetemen, a Marosvásárhelyi Orvosi és­ Gyógyszerészeti Intézetben, az Olténia tartományi­ cetatei, a Su­­ceava tartományi forasti-i, a Iasi tartományi Tirgu Frumos-i, a Maros-Magyar Autonóm tarto­mányi náznánfalvi mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben, a Bákó tartományi girovi állami gazdaságban. A katonai egységekben kedden további gyászgyűléseket tartot­tak, amelyeken tábornokok, tisz­tek, katonai mesterek, altisztek, tisztesek és katonák mondottak beszédet. Leontin Salajan elvtárs — mu­tatott rá P. Teicä ezredes — nemrégiben felkereste egységün­ket. Részt vettem több olyan te­vékenységi formában, amelyet ő vezetett. Lelki melegséggel, töké­letes nyugalommal, atyai gondos­kodással viseltetett a tisztek, ka­tonai mesterek, altisztek és köz­katonák iránt. Emléke örökre él­ni fog szívünkben. A nagyváradi helyőrségben Gh. Cräciun vezérőrnagy, I. Pá­pa, St. Neagoe tisztek és mások megilletődötten méltatták az el­hunyt egyéniségét Hasonló érzelmeiket fejezték ki Brassó helyőrség katonái ne­vében Gh. Minar, P. Ivanovici, Gh. Cârtuta tisztek, valamint a szebeni Nicolae Balcescu kato­natiszti főiskola hallgatói, Romá­nia Szocialista Köztársaság fegy­veres erőinek összes katonák

Next