Előre, 1966. szeptember (20. évfolyam, 5856-5881. szám)

1966-09-11 / 5865. szám

­gyesül­jetek! XX. évfolyam 5865 sz. 6 oldal­ára 25 báni 1966 szeptember 11., vasárnap MAI SZÁMUNKBAN: A TUDOMÁNY VILÁGA VASÁRNAPI MELLÉKLETÜNK Párt- és államvezetők látogatása Bákó tartományban Miután áthaladtak a híres Tatros völgyén, Tg. Ocna, Adjud és Bákó rajonon, megtekintve impozáns ipari kombinátokat, virágzó városokat és fal­vakat, miután lelkes és eredményes találkozókon vettek részt e tájak dolgozóival. Nicolae Ceaușescu, Ion Gheorghe Maurer, Petre Blajovici,Dumit­­ru Coliu elvtársak folytatták útjukat a virágzó bákói tájakon. Lapunk mai számában beszámolunk a Sovinesti-en, a Piatra Neamt­ és Tg. Neamt vá­rosban és rajonban tett látogatásról. A szépséges Beszterce völgyében Bákó tartományi látogatásukat folytatva, Nicolae Ceaușescu, Ion Gheorghe Maurer, Petre Blajovici és Dumitru Coliu elvtársak a helyi párt- és állami szervek képviselői­nek kíséretében csütörtök délben Piatra Neamț-ra utaztak. A Besz­terce két oldalán kanyargó ország­út mentén Hemeiusi, Andriesesti, Girleni, Lespezi, Racova $és köz­ségek ezrekre menő lakosai sora­koztak fel a vendégek üdvözlésére. Buhuriban, amelynek lakosai közül sokan az ismert helyi textilipari vállalatban dolgoznak, a lakosság lelkes fogadtatásban részesítette a vezetőket. Piatra Neamt rajon első falujá­ban, Podoleniben a gépkocsisor egy pillanatra megáll egy remekbe szabott moldvai fenyőfakapu előtt, mintegy jelezve, hogy az ember egy takaros és gazdag moldvai ház­ba lép be. A vendégeket itt a la­kosok nevében Teodor Miron, a rajoni pártbizottság első titkára üdvözli. A szocialista iparosításra és a ter­melőerők helyes elosztására irá­nyuló pártpolitika eredményeként az ország e részén is a virágzó me­zőgazdasági egységek mellett gaz­daságunk két fontos iparága talál­kozik a villamosenergia és a kémia. Ezeket a Beszterce folyón gyöngy­szemként sorakozó vízierőművek és a savinesti-i és Piatra Neamt-i nagy vegyipari kombinátok képvi­selik. Több, kiváló minőségű műfonalat és műrostot A sovinesti-i műfonal és műrost üzem. A Román Kommunista Pár­tot, a szocialista hazát ütemesen él­tető vegyipari munkások ezreinek tapsa közepette üdvözli a vendége­ket Constantin Scarlat elvtárs vegyipari miniszter, Mihail Béri mérnök, az üzem igazgatója és Ni­colae Dragason, a pártbizottság titkára. Sorra látogatják a poliamid-, textil- és melán osztályokat. Az üzem igazgatója egy műfonal ter­mékekből rendezett kiállítás előtt jelenti, hogy a vegyészet e modern fellegvárában dolgozó szorgalmas kollektíva az év első nyolc hónap­jában terven felül 250 tonna fonalat adott, s a terven felüli globális ter­melés értéke 30 millió lejt, az ön­költségnél elért megtakarítás pedig mintegy 15 millió lejt tett ki. Sávinesti-en az alig néhány évvel ezelőtt működésbe lépett „régi“ üzem mellett nem egészen két év alatt egy újabb korszerű „vár“ épült, ahol a földgázát selyemszá­lakká és kordhálókká fogják majd átalakítani. A retongyártó üzemben rövidesen megkezdődik a próbaüze­meltetés. A jelenlegi ötéves terv­ben még egy üzem építését irá­nyozták elő. Ilyképpen Savinesti 1970-ben az 1965. évi termelésnél 4,2-szer több műfonalat és műros­tot fog adni. Nicolae Ceaușescu és Ion Gheor­ghe Maurer elvtársak behatóan ér­deklődnek a termelési folyamat iránt, s több ajánlást tesznek a mű­szálak és műrostok minőségének javításával, a szakemberek kutató­munkájának fejlesztésével, a ká­derképzéssel és a specializálással kapcsolatban. Az üzemépületek megtekintése után az udvaron nagygyűlést tar­tottak, amelyen az üzem igazgatója a kollektíva nevében kinyilvánítot­ta a párt­ és a kormány iránti mély szeretetet és hálát, örömét fejezte ki az üzemi látogatással és az ez alkalommal kapott értékes útmuta­tásokkal kapcsolatban. Ezután NICOLAE CEAU§ESCU elvtárs emelkedett szólásra. Az RKP Központi Bizottsága és Ro­mánia Szocialista Köztársaság kor­mánya nevében melegen üdvözölte a jelenlevőket, majd ezeket mon­dotta: Üzemük rohamosan fejlő­dik : 1970-ig újabb jelen, melán és más kiváló termékeket előállító gépsorokat építenek, a termelés jó­val meghaladja majd a jelenlegi színvonalat. Jó dolog az, hogy ilyen rövid idő alatt elsajátították a gé­pek hozzáértő kezelését és elfogad­ható minőségű rostokat és fonala­kat állítanak elő. Azért mondom, hogy „elfogadhatókat“, mert jobb minőségűeket is lehet gyártani. Sok olyan nő dolgozik itt, aki műszá­lakból vagy műfonalakból készült ruhákat visel, s bizonyára nem ör­vend annak, ha e ruhák és kötött­áruk nem tartósak vagy kifakul­nak. Talán ezért majd a textilipari dolgozókat, a kikészítő munkáso­kat hibáztatják, holott amazok sze­rint ezért elsősorban a műfonala­­kat és műrostokat előállítók viselik a felelősséget. Ezért arra kell töre­kednünk — s itt elsősorban az üze­mi kutatók igen nagyszámú cso­portjára gondolok —, hogy kiküszö­böljék a termelésben mutatkozó fogyatékosságot, erősítsék az e­­gyüttműködést a bukaresti kutató­­intézetekkel, hogy minél jobb mi­nőségű termékeket adjanak, ame­lyek egyaránt kielégítsék a hazai lakosság és az export igényeit. Azt hiszem mindannyiuk eltö­kélt szándéka a legrövidebb időn belül elérni ezt a célt, így Önök is, az összes Bákó tartományi dol­gozókkal, az ország dolgozóival együtt hozzájárulnak a IX. párt­­kongresszuson kidolgozott program megvalósításához, amely az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra, egész gazdaságunk gyors­ütemű fejlesztését, szocialista köz­társaságunk további felvirágozta­tását, hazánk összes dolgozóinak növekvő jólétét irányozza elő. A Sovinesti-Békás országút ha­talmas eleven sorfallá változott ezen a napon. Lakosok ezrei kö­szöntötték a Békásra utazó párt­us államvezetőket. Pingárati köz­ségnél lovasok sorakoznak fel az országúton, Tarcanban, e jelentős erdőipari központban pedig nagy­számú villamosfűrésszel és e régi mesterségre jellemző hagyományos rönkfordítóval felszerelt munkába készülő erdei munkás köszönti a vendégeket. Festői népviseletbe öl­tözött fiatal lányok málnával, áfo­nyával és más erdei gyümölccsel teli kosárkákat tartanak. Ugyan­ilyen örömteli a hangulat Békáson, a villamosenergia jelképévé vált fiatal városban. Miközben a vendégek a völgyzá­rógát felé tartanak, az ősrégi balla­dákból ismert hegytetőkön, ahol juhnyájak legelnek, megszólalnak a havasi kürtök, furulyák és va­dászkürtök. Pásztorok és erdőőrök üdvözlete ez. A völgyzárógát bejá­ratánál nagyfeszültségű áramveze­ték két oszlopából alakított diadal­kapu várja a vendégeket. A vízi­erőmű gátjánál Alexandru Bucur elvtárs, a tartományi néptanács al­­elnöke a vidék turisztikai fejlesz­tésének perspektíváiról tájékoztat­ja a vezetőket. Ahol a történelem egybefonódik a mai építéssel A Cozla, Petricica és Cernegura hármas hegytömbjétől övezett ré­gi és mégis fiatal város, Piatra Neamt ünneplőben, fáklyafénynél, hatalmas lelkesedéssel fogadta kedves vendégeit. A dicsőséges történelmi múltú helység lakosai­nak köszöntése ez, azé a helységé, amely az utóbbi években megifjo­­dott, modernizálódott. A város lakosai büszkélkednek az utóbbi években felépített 2800 lakással, az új és korszerű kul­­túrházzal, mozikkal és iskolákkal, a nagy turista szállóval. A Ma­gistrate Chimiei és a Calea Bica­­zului sugárutakon levő korszerű tömbházak erkélyeiről, akárcsak a város többi negyedeiben levő há­zakról nemzeti színű és vörös zászlók lengenek, lakosok ezrei hosszasan éltetik a párt- és állam­­vezetőket érkezésükkor. A Stefan cel Mare fejedelmi udvarába vezető 80 lépcső mindkét oldalán korabeli öltözékben plájá­­sok sorakoznak fel. Fiatal lá­nyok sietnek a párt- és államve­­zetők üdvözlésére és aranyló bor­ral teli kancsókból kínálják őket. Ezután megtekintik a város régé­szeti múzeumát. Itt Constantin Matase professzor, a múzeum igaz­gatója bemutatja a vendégeknek népünk ősei kultúrájának tanú­­jeleit: kerámia tárgyakat és vas­szerszámokat, amelyeket a Bitca Doamnei mellett felfedezett dák várban és más moldvai helysé­gekben találtak. A múzeumból va­ló távozáskor a vendégek a kö­vetkezőket írják az arany könyvbe: „Nagy érdeklődéssel tekintettük meg a Piatra Neamt-i régészeti múzeumot, ahol hazánk múltjának értékes emlékeit őrzik. Mele­gen gratulálunk e kulturális in­tézmény lelkes szervezőinek.“ Ezután a vendégeknek megmu­­tatják a Turnul lui IJtefan-t, majd megtekintik a Sfintul loan temp­lomot. Mindkettő a nagy vajda alapítványa. A gépkocsioszlop ezután a mai város felé halad és lassan vonul a lakosok tízezreinek sorfala között akik lelkesen köszöntik a párt- és államvezetőket. A város központjában nagygyű­lést tartanak. A késői órák ellené­re többezer lakos van jelen. An­gela Manóié, az 8 Martié kötszö­­vő-gyár munkásnője, Mihai Vicol, a nitrogénes műtrágyakombinát mérnöke, Gheorghe Cretu orvos köszöntötte a párt- és államveze­­tőket és kifejezésre juttatta a Piatra Neamt városi és rajoni munkásoknak, mérnököknek, tech­nikusoknak és a többi dolgozók­nak azt az elhatározását, hogy rendíthetetlenül végrehajtják az RKP IX. kongresszusának hatá­rozatait. Ion Angelescu, a városi pártbizottság első titkára beszédé­ben a következőket mondotta : Pártunknak az ország szocialista iparosítására irányuló következe­tes politikája folytán városunk­ban is nagy, országos jelentőségű iparvállalatok jelentek meg, ame­lyek messze, a határokon túlra viszik hazánk és városunk hírne­vét. Ezeken az egységeken kívül a Beszterce mentén épített vízi­­erőművek gyöngyfűzérében testet ölt pártunknak az ipar fej­lesztéséhez szükséges erőteljes energetikai bázis létesítésére és fejlesztésére irányuló politikája nagyszerű eredményei. „Ne kíméljü erőt a nép jóléte érdekében!" Hatalmas taps és éljenzés köze­pette felszólalt NICOLAE CEAU" §ESCU elvtárs. Engedjék meg — mondotta — hogy mindenek előtt tolmácsoljam Piatra Neamt város és vajon ös­­­szes lakosainak a párt Központi Bizottságának és szocialista ha­zánk kormányának meleg üdvöz­letét ! Szívből köszönöm a meleg fo­gadtatást, a pártról, Központi Bi­zottságáról és a kormányról mon­dott elismerő szavakat. Mi ezek­ben a megnyilvánulásokban, ame­lyekkel egyébként az egész tarto­mányban, az egész országban, az üzemekben, szövetkezetekben, kul­turális intézményekben találkoz­tunk, amikor kapcsolatba kerül­tünk munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, a kommunista pártunk, a nép érdekeinek meg­felelő helyes marxista-leninista politikája iránti töretlen bizalom kifejezését látjuk. Városuk ősrégi város. Itt élt és vívta csatáit atefan cel Mare —­ és (Folytatása a 2. oldalon) A romani csőgyár tervei előtt. humule­tiek lelkes tapssal fogadjá­k a párt- és államvezetőket. teken este befejeződött. Lapunk valamint a tartományi párt­keddi számában beszámolunk aktívával megtartott találko­a párt- és államvezetők Roman­zóról. A párt- és államvezetők Bá- és Bákó rajonokban illetve vá­­ltó tartományi látogatása pon­­tosokban tett látogatásáról, Sürget szeptember 15 (Munkatársunktól). Már csak napokban lehet számolni az új tanév megkezdéséig hátralévő időt. Ahol idejében gondoltak a tanévnyitásra, ilyen­kor már túl vannak az utolsó előkészüle­teken és berendezték az új tantermeket, rendbe tették a ré­gieket. Máramaros falvaiban száznál több új tantermet vesznek birtokukba szeptember 15-én az iskolások. Új iskolá­ban kezdik meg a ta­nulást a dobrai, szent­­miklósi, madarászi, lázári és sok más köz­ség gyermekei. Hogy a tervbe vett új isko­lák nagy többsége határidőre elkészült nem kevés érdemük van benne a falvak lakosainak, a mező­­gazdasági termelő­szövetkezeti tagok­nak, akik szabad ide­jükben mindig kész­ségesen segítették az építőket. A dobraiak és a lázáriak például nem kevesebb mint 150—180 000 lej érté­kű hazafias munká­val segítették a helyi néptanácsokat, hogy az új iskola idejében tető alá kerüljön. S egy kicsit hozzáér­tőbb szervezéssel, a helyi lehetőségek kö­rültekintőbb kihasz­nálásával a községi néptanácsok bizony befejezhették volna a batizi és más új is­kolák építését. Nem akarunk ünnepron­­tók lenni, de el kell mondanunk, hogy míg Nagykároly ra­jonban a tervezettnél több tantermet épí­tettek a nyáron, ad­dig Szatmár és Avas rajonokban még az előirányzatokat sem fejezik be mind. A meglévő iskolák ta­tarozását sem min­denütt egyformán szervezték meg a köz­ségi néptanácsok Má­­ramarosban. Míg Csa­­náloson, Mezőtere­­men, Érkáváson, A­­pában, Erdődön vagy Szakaszon még jú­liusban, augusztusban elvégezték a legap­róbb javításokat is, addig Szentkirályon, Érkörösön, Szamos­­dobon, Nagypeleskén és néhány Avas ra­joni községben, még szeptember 8-án is akadt elég sok mun­ka az iskoláknál. Ér­körösön és még egy­két helységben meg­késtek a villany be­vezetésével. Szamos­­dobon és Nagypeles­kén még mindig áll­ványokat, meszes med­reket lehet látni az is­kolában. Udvariban az utolsó napokra hagyták a kerítés épí­tését. Kevés idő van már hátra szeptem­ber 15-ig, de a közsé­gi néptanácsok még sok helyen behozhat­ják a lemaradást. Vetőszántás — félgőzzel Udvarhely rajonban 2500 hek­tárnyi területen készült el a mag­ágy. Való igaz lehetne több is, illetve több kellene legyen. De­­hát ennyi van s pillanatnyilag kü­lönben is éppen e mutató a leg­kedvezőbb az időszerű munkák tükörképében. Persze az elkövet­kező 4—5 nap során még vala­melyest javul a statisztika. A traktorok ugyanis — ha csak fél­gőzzel is — be szántanak, s így az optimális vetési idő kezdetéig további 1000 hektár alkalmassá válhat a búza magágyának. A ve­tési előkészületek egészét tekint­ve, ennek ellenére úgy véljük, sok a tisztázatlan kérdőjel. Olyan kérdőjelek, amelyek már most sok traktort kötnek le. De vegyük sorjába a problémákat. Ahol a rajonban megfordul­tunk, végeredményben alig volt vetőszántás. Amit a statisztika kimutat persze nem hamisítás. A nyári szántás minősült át vető­szántássá, ami egyben azt is je­lenti, hogy e területeken a búza búzát követ. S ha számba ves­­­szük, hogy a kapások beérésének időpontja bizony kitolódott, való­színűnek látszik, hogy kényszer­­megoldásként további „átminősü­­lés“ javítja majd a kimutatást. Felmerül viszont a kérdés : a „nyári örökség“ mellett nem vol­na-e mit szántani ? De igen. Ud­varhely vajonban hagyomány — jó hagyomány — az, hogy a búza tekintélyes hányadát here után vetik. Szentmártonon például a 440 hektáros vetésterületből nem­kevesebb mint 260 hektárt here­föld képvisel, s helyenként még jobb az arány. Mindez persze azt is kellene jelentse, hogy a táp­anyagutánpótlás biztosításával együtt az időbeni vetés előfelté­tele is megoldódott. Sajnos nem így van. Mert Szentmártonra visszatérve például azért nem szántják meg a hereföldeket, mert késik, illetve késett a kaszálás. Nem vitatjuk, a takarmányalap egyensúlya esetenkénti elbírálást igényel abban a tekintetben, hogy mennyire fontos a néhány centi­méternyi nagyságú herét lekaszál­ni. Elvileg ugyanis elképzelhető a zöldtrágyázás is. E néhány sorral csupán arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy mikorra fejeződ­het be a vetés, ha még a here utáni magágy előkészítése is bele­torkollik az októberi munkacsúcs­ba. Azt ugyanis, hogy nehéz lesz az idei október, nem szükséges magyarázgatni. És azt sem, most van az utolsó alkalom ezt a mun­katorlódást széthúzni. Természe­tesen a kérdés eldöntése nem­­csupán úgy vetődik fel, hogy le­­kaszálják-e vagy pedig nyomban felszántják az e célra kijelölt he­reterületeket, hanem úgy is, hogy meggyorsítják-e a betakarítást. Jelenleg ugyanis a szárítás a ne­hezebb probléma s mégis érthe­tetlenül kevés gazdaságban élnek például a silózás nyújtotta alka­lommal. Persze az elővetemények kínál­ta lehetőségek, illetve problémák közül csak egy a lóhere. Minden termelőszövetkezetben a konkrét helyzet szabja meg, hogy mit le­het tenni. Várakozásra viszont sehol sincs ok. Különösen nem le­het az olyan hegyvidéki szövet­kezetekben, mint például Atyha, ahol elsőként kell vetni és mégis csak 6 hektáron készült el a mag­ágy. Akárcsak Farcádon, Zetelakán, Felsősófalván és több más he­lyen, ahol szintén csak a vető­­szántás kezdetén tartanak. És ha a traktorok kihasználása e na­pokban nem is jelent nehézséget, a teljesítmény-elbírálásnál nem lehet közömbös az sem, hány gép dolgozott a búza magágyán. Flóra Gábor Újdonságok a Viitorul myagárugyárból (Munkatársunktól). — Újjászületésének idő­szakát éli a nagyvá­radi Viitorul mű­­anyagárugyár. A bő­vítési és korszerűsí­tési munkálatok első szakasza befejezés e­­lőtt áll. A második szakasz a gyár továb­bi bővítését és kor­szerűsítését foglalja magában, amelyre összesen 25 millió lejt fordítanak. De persze mindez nem marad eredmény nélkül : a beruházási munkála­tok végeztével a gyár termelése megkétsze­reződik, a terméklis­ta pedig újabb 50 áru­cikkel bővül, főleg háztartási cikkek és gyermekjátékok, más­részt kozmetikai cik­kek képezik majd a 650-re kerekedett ter­méklista főbb pont­jait. És természete­sen a termelés kor­szerűsítésének egyik fő célkitűzése, amint azt látogatásunkkor Mokos László főmér­nök elmondotta, a gyártmányok minő­ségének tökéletesíté­­se. Másik újdonságot a nagyváradi Viitorul gyárban a nemrég lé­tesített, úgynevezett alkotó műhely képe­zi, amelynek nagy ta­pasztalatokkal ren­delkező munkakollek­­tívája a műanyag fel­dolgozó ipar számá­ra tervez új, a régiek­nél tökéletesebb fel­szereléseket, szerszá­mokat. Ez az arány­lag nem nagyszámú munkaközösség már­is bebizonyította te­vékenységének ered­ményességét. Eddig 15 új műanyag fel­dolgozó gépi felsze­relést terveztek és több mint 200 új szer­számot és készüléket állítottak elő. Külföldi szakemberek Zsil völgyében (Munkatársunktól) — Csütörtö­kön látogatást tettek Zsil völgyében az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága szén­ipari tanácsának tagjai, akik az el­múlt napokban Bukarestben egy nemzetközi szimpozionon vettek részt. Ezt követően­­ most a Zsil­­völgyébe látogattak el, s Aninó­­szán és Lupényban tanulmányoz­ták az itteni vastag széntelepeken alkalmazott festésművelési mód­szereket és munkaszervezést. Jelen voltak Anglia, Bulgária, Csehszlo­vákia, Franciaország, Német Szö­vetségi Köztársaság, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia, Magyar­­ország és a Szovjetunió bányász­szakemberei. A külföldi szakember-csoport tagjai még csütörtök délután Zsil­­völgyéből a Motru bányamedencé­be utaztak, hogy itt országunk egyik legkorszerűbb fejtésmódsze­reivel ismerkedjenek meg. A gépesítés és automatizálás gyümölcsei (Munkatársunktól). — Nyolc hó­nap leforgása alatt 1 és fél millió lej értékű bútort gyártott terven felül a Karánsebes melletti Balta Sarata-i faipari vállalat. Az ered­mény jórészt számos munkafázis gépesítése révén vált lehetővé. Legújabban 3 újfajta hajlított szék gyártását kezdték meg itt. Az aradi vagongyárban gyorsan terjed az automata és félautomata hegesztés. Ennek különösen a billenő vago­nok gyártásánál van nagy haszna. Most a vagongyártás további 7 munkahelyén vezették be az auto­mata hegesztést.

Next