Előre, 1966. október (20. évfolyam, 5882-5907. szám)

1966-10-19 / 5897. szám

Részletkérdések időszerűsége Most, az ősz folyamán építőtele­pek látogatásakor, szakemberekkel folytatott beszélgetések alkalmával elkerülhetetlenül újra és újra szó esik a téli munkafront előkészítésé­ről. A vélemények, ha különböző­képpen is vannak megfogalmazva, lényegében mindig ugyanazt feje­zik ki: most dől el a jövő évi épít­kezési terv sorsa. A megállapítás nem új. Az évek folyamán sokszor és sokan ismételték el ugyanazt. Mégis előfordult, hogy egyesek megelégedtek e vélemény hangoz­tatásával anélkül, hogy valójában megtették volna az összes szüksé­ges intézkedéseket a téli munka­front megfelelő előkészítésére. Ebben az évben örvendetesen ja­vult a helyzet, ami a legfontosabb az illetékesek nem most kezdenek a télre, azaz a jövő évre gondolni. Sok helyen már hónapokkal ezelőtt az építők asztalára kerültek a kivi­telezési tervek s ahol még nem, ott is következetes erőfeszítéseket tesz­nek ez irányban. Az építőtelepeken a mérnökök, mesterek, természetes mozdulattal mutatnak a már épülő vagy az alapozásnál tartó tömbök­re megjegyezve : ez már a téli mun­kafront. De ugyancsak az építőtelepeken, építkezési trösztöknél tett látoga­tások, néptanácsi ülésszakok, vagy végrehajtó bizottsági üléseken el­hangzott megjegyzések hívták fel a figyelmet néhány olyan részletkér­désre, amelyek meghiúsíthatják az elvben jól elképzelt ütemtervek betartását. Ezek a részletkérdések szinte kivétel nélkül a telepszerve­zés és anyagellátásban észlelt, olykor jelentéktelennek tűnő le­maradások, kihagyások, amelyek viszont később, a hideg, esős idő­szak beálltával egyszeriben komoly akadályokká válhatnak, így pél­dául tudvalevő, hogy a pirosba fel­húzott épületeken a belső munkák elvégzéséhez bizonyos hőmérsékle­tekre van szükség. Ez két dologtól függ : részben a hőerőművek üzem­beléptetésétől, részben pedig az épületasztalos munkák idejében való befejezésétől. Éppen ezért tűnt fel, hogy sok új negyedben a gyor­san épülő tömbházak között a hő­erőművek igen kezdetleges állapot­ban vannak. Most október derekán ezt a lemaradást sürgősen be kell hozni. De mindenki számára vilá­gos, hogy ezt csak a legkövetkeze­tesebb intézkedésekkel lehet elérni. Az épületasztalos munkák elvég­zése is gyorsabb ütemet igényel ar­ról nem is beszélve, hogy ott, ahol hiányoznak ezek az anyagok sürge­tésüknél nem csak a napok, de az órák is számítanak. Az utóbbi időben, az ipari mód­szerek térhódítása következtében a homok és a kavics egyre nagyobb szerepet játszik az építkezés üte­mességében. De ezeknek a tömeg­anyagoknak a kitermelése a hideg idő kezdetével menthetetlenül le­áll. Következésképpen megfelelő tartalékokat kell biztosítani belő­lük. Sajnos azonban éppen ezen a téren tapasztalhatók a legnagyobb kihagyások. Vannak olyan építőte­lepek, ahol olykor még a nyár fo­lyamán is hiánycikk volt a homok és a kavics. És ez a helyzet a fi­gyelmeztetések, ígérgetések ellené­re sem változott. Most viszont már nincs idő a halogatásra. Ezért he­lyenként és szükségletek szerint többszöri váltással, a mosógépek teljes kapacitásának kihasználásá­val meg kell teremteni a tartaléko­kat. Kissé késő ugyan, de ezzel kap­csolatban szükségesnek tartjuk ki­térni még egy kérdésre. Nincsen az az építkezési tröszt, építőtelep, a­­melynek ne lennének némi nézet­­eltérései a tartományi autószállító vállalattal a szállításokban mutat­kozó zökkenők miatt. De ugyanak­kor különös módon nem használják ki megfelelőképpen azokat az idő­szakokat, amikor az autószállító vállalat gépkocsi parkja jóval sza­­­­badabb. Pontosabban — ugyancsak a szakemberek véleményére utalva ■ — feltétlenül szükségesnek bizon | nyul, hogy a kitermelések közelé­ben, olyan helyeken, amelyek télen­­ is könnyen megközelíthetők, bizon | nyos tartalékokat kell terem­­teni ezekből az anyagokból, amit a a gépkocsik a hideg időszak alatt is | zavartalanul szállíthatnak. És végül még egy, de a sorrend­­­ ben egyáltalán nem utolsó kérdés : az építőtelepek bekötő útjainak mi­lyensége. Ezen a téren is főként az­­ utóbbi két évben sokat javult a­­ helyzet. Több építőtelepen mind a­­ gépkocsik, mind a nehéz építkezési B felszerelések könnyen, zavartalanul­­ közlekednek a véglegesen megala­pozott és ideiglenesen betonlapok­kal fedett utakon. De azért a múlt télen is volt példa rá Nagybánya építőtelepén, hogy egyetlen lépege­tő daru beállításához több vagon követ kellett elteríteni. Ez nemcsak a munka ütemére, de az önköltség­re is kedvezőtlenül hatott. Egyelőre kedvez az idő, de egyes építőtele­pek — mint például a nagyváradi — hepe­hupás útjai nem sok jóval kecsegtetnek az esős időszakra. Még nem késő. A felemlített részletkérdésekből még sok min­den megoldható. De halogatásra már nincs idő. Nehogy éppen ezek a „részletkérdések" okozzák majd a meglepetéseket. Világ proletárjai, egyesüljetekl ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XX. évfolyam 5897 sz. I 4 oldal ára 25 báni 1966 okt. 19., szerda LAPUNK TARTALMÁBÓL • A TARTALMAS SZABADIDŐRŐL Beszélgetés Mihai Petrovaival, a szakszervezetek nagybá­nyai művelődési házának igazgatójával • EGY ÚJJÁSZÜLETŐ MŰKEDVELŐ MŰFAJ ÉRDEKÉBEN Az agitációs brigádok tevékenységéről (2. oldal) NEMZETKÖZI ÉLET • A NUREK ÉS A PAMIR KÖZÖTT (Moszkvai tudósítás) • VIETNAMI-BOLGÁR KÖZÖS KÖZLEMÉNY • AZ ENSZ TAGJAINAK SZÁMA ELÉRTE A 121-ET • VÁLASZTÁSOK ECUADORBAN (4. oldal) Az orvos szemével Én is, akárcsak az ország minden dolgozója, őszinte örömmel fogad­tam az RKP KB plenáris ülésének határozatát Nagyra értékelem azt, hogy meg­szűnt mint legmagasabb nyugdíj a havi 1200 lej. Örvendek, hogy a ha­tározat figyelembe veszi az egy munkahelyen töltött éveket. Én már több mint húsz éve dolgozom egy munkahelyen és ez egymagában 10 százalékos nyugdíjnövekedést je­lent. Egy másik dolog, ami szá­momra rendkívül előnyös, a dolgo­zók önkéntes hozzájárulásával lehe­tővé tett pótnyugdíj. Remélem lega­lább tíz évig fizetni fogom, s ez újabb 12 százalékos emelkedését jelenti a nyugdíjjövedelemnek Mindezt összegezve, ha majd nyug­díjba megyek, semmivel sem lesz ke­vesebb a jövedelmem mint ma. Én, mint a munkaképesség megál­lapító orvosi Sepsiszentgyörgy rajo­­ni bizottságának alelnöke a legna­gyobb megelégedéssel vettem tudo­másul a betegnyugdíjasokra vonat­kozó intézkedéseket, melyek arra hivatottak, hogy jelentékenyen javít­sanak a rokkantság, illetve beteg­ségük miatt csökkent munkaképes­séggel rendelkezők, vagy munka­képességüket teljesen elveszített dolgozók anyagi helyzetén. Hiszen ha a nyugdíjkorhatárt még nem is érték el, de 25 évet töltöttek el a munka mezején szinte teljes nyugdí­jat köphetnek. A korhatár felemelése szintén ak­tuális volt, mivel köztudomású, hogy nálunk az emberek átlag életkora emelkedőben van. A törvény le­hetővé teszi, hogy a képzett, tapasztalt dolgozók továbbra is részt vehessenek hazájuk jö­vőjének építésében. Mint orvos különösen örvendek ennek a ténynek, mert magam is tapasztal­tam a már mások által is régóta megfigyelt tényt, hogy azok az idő­sebb korosztályhoz tartozó jó mun­kabírású dolgozók, akik megszokott mindennapos tevékenységüket idő előtt megszakítják, jelentős számban testileg és lelkileg megbetegedhet­nek, elsősorban, mert úgy érzik, hogy rájuk már nincs szükség, szol­gálataikról a társadalom lemondott. Dr. Simó Ferenc, a Sepsiszentgyörgy rajoni egyesített kórház ideggyógyász főorvosa Pártunk és államunk megkülön­böztetett figyelmet szentel az anya- és gyermekvédelemnek, a szocialista haza, a jövő életerős nemzedékének érdekében. A gyermek a házastársak egyen­lőségének és oszthatatlan felelős­ségének tudatát hozza,­ a családi életbe, valósággal szárnyakat ad a szülők gondolatainak, törekvései­nek. A gyermekek jelentik a leg­fiatalabb hajtást nagy családunk ősi fáján, amely hagyományokat emel magasra ágain, anyagi és szellemi kincseket őriz, s dús ko­ronájával óvja az elődök hősi har­ca és önfeláldozása árán elért vív­mányokat. Gyermekeink a holnap iparosított, gazdag és viruló Ro­mániájának örökösei — rájuk bízzuk az országot, hogy tovább vigyék előre a haladás útján. Szép és nemes ez a feladat, amelynek gyermekeink, s általában a jövő nemzedékek csak akkor tehetnek eleget, ha mind számbelileg, mind biológiai szempontból nagy erőt képviselnek. Az ország lakossága gyarapodá­sának, az anya és a gyermekvéde­lemnek, valamint a család erősíté­sének perspektíváival kapcsolato­san a közelmúltban hozott intéz­kedések szervesen hozzátartoznak ahhoz a politikához, amelyet pártunk és államunk folytat a nép egészségének védelmezéséért, anya­gi és szellemi előrehaladásának biztosításáért. Államunk a társadalom alapsejt­jének tekinti, s számos szociális­gazdasági intézkedés révén védi és erősíti a családot. Országunkban a család igen sok előnyt élvez : a nőknek szülés előtt és után fize­tett szabadság jár, a gyermekekért pótlékot fizet az állam; csecse­mőgondozók, napközi otthonok és óvodák hálózatát hoztuk létre ; a gyermekek számára ingyenes az orvosi ellátás és az oktatás. Az újonnan életbe léptetett gazdasági és szociális intézkedé­sek mind fokozottabb mértékben kielégítik a családok anyagi és szellemi szükségleteit, s harmoni­kusan egybefonják a személyes érdekeket az állam érd­ekeivel. A harmadik és a további gyermeke­kért folyósított szülési segély, a csecsemőgondozók, az idényjellegű napközi otthonok, óvodák számá­nak növelése az anyának és a gyermeknek nyújtott orvosi ellátás tökéletesedésével párosul. Ennek a társadalom általános ér­dekeivel összhangban álló prog­ram­nak alkotó részét jelentik a terhesség folyamata megszakításá­nak szabályozására vonatkozó tör­vényerejű rendelet előírásai is. Tapasztalataink, nemkülönben a szakirodalom szolgáltatta adatok azt mutatják, hogy az ismételt ter­hesség-megszakítás azonnali és ké­sőbbi veszélyekkel fenyeget, mint amilyenek a fertőzések, vérzések, átfúródások, a meddőség, a kora­szülések, a magzat elvetélése stb. Mindez pedig kedvezőtlen kiha­tással van a nő szervezetére, lelkiségére, a családra. És megfor­dítva: az élet igazolja, s a szakem­berek megállapításai is tanúsítják, hogy a terhesség,­­ ami az anya és a fejlődő magzat harmonikus együttélése —, jótékony hatással van a nő egészségi állapotára és biológiai funkcióira. Az a gyakorlat, amely lehetővé tette, hogy a nők korlátozás nél­kül igénybe vegyék a sebészeti be­avatkozást, tehát, hogy korláto­zás nélkül éljenek a művi abor­tusszal, oda vezetett, hogy orszá­gunkban a születések száma ked­vezőtlenül alakult. Országunk lakosságának több mint 50 százalékát e nők, mintegy 25 százalékát pedig a 14 éven aluli gyermekek alkotják. Ezek az ada­tok rendkívül sokatmondóak azok számára, akik tudják, hogy milyen nagy fontosságuk van a lakosság e kategóriáinak a nemzet jövője, az egészséges demográfiai egyen­súly biztosítása tekintetében. A népünk fejlődését biztosító demog­ráfiai egyensúly kialakítása céljá­ból az állam két irányban foga­natosított intézkedéseket, neveze­tesen : egyrészt a múltban könyör­telenül pusztító gyermekhalandó­ság csökkentésére, másrészt pedig a születések számának fokozására. Az említett intézkedések ered­­ményességét vizsgálva, a statiszti­kákból megállapíthatjuk, hogy míg (Folytatása a 2. oldalon) A jövő nemzedéke írta: dr. VLAD VASIUL) egyetemi előadótanár, a „Polizu“ Nőgyógyászati Klinika igazgatója (3. oldal) KEZDŐDIK AZ AGROTECHNIKAI TÖMEGOKTATÁS Az agrozootechnikai tömegokta­tás keretében rövidesen újból meg­kezdődnek a tanfolyamok a mező­­gazdasági dolgozók számára. Az új tanévben országos viszony­latban 20 200 hároméves oktatási kör működik, s ezeket a fő mező­­gazdasági termelési ágak szerint szervezik meg. A tanfolyamokat több mint 517 000 szövetkezeti tag, állami gazdasági, gép- és traktorál­lomási, kísérleti állomási dolgozó látogatja majd. Ezen kívül a már végzett hallgatók számára a mező­­gazdasági egységek ismeretgyara­pító tanfolyamokat szerveznek az öntözéses művelés és a lejtős terü­letek, a növényházi és melegágyi zöldségfélék, a gyümölcs- és szőlő­­termesztés agrotechnikájának, az állattenyésztési stb. ismeretek ala­posabb elsajátítására. A tanfolya­mok részvevői számára 22 szak­­könyvet adtak ki csaknem 350 000 példányban, pannókat, filmeket és diafilmeket készítettek. Azoknak a szövetkezeti parasz­toknak, akik nem vehetnek részt ezeken a tanfolyamokon, sorozatos előadásokat rendeznek a művelődé­si otthonokban. (Agerpres) Bukarestben külön vállalat foglalkozik a mezőgazdasági szakiskolák és az agrotechnikai körök számára szükséges szemléltető eszközök előállításával ­ NYUGODT, MÉLTÓ ÖREGKOR Mindig többet nyújtani A második műszakban dolgozók már mind olvasták az aznap meg­jelent új határozatot a nyugdíjak emeléséről, a nyugdíjtörvények javí­tásáról. Délután az üzem sokkal csende­sebb, de a termelés szakadatlanul folyik. A régi kénsavgyárban bevett szokás szerint 4 órakor tartanak rövid szünetet. Sorba jönnek be az étkezőbe, bontják ki csomagjaikat és halkan beszélgetnek. Mind olyan emberek, akik egy egész éle­tet töltenek el nagyon nehéz munkahelyen, akik — Ceausescu elvtárs szavaival élve — „az anyagi termelés legnehezebb és döntő je­lentőségű szektorainak" betöltői. A szavaik is nehézkesek, súlyosak. — Mindig amondó voltam : aki egy helyen nem tud kitartani, a jö­vőjét veszti el. Egy helyen megma­radni pedig annyit jelent, hogy so­ha nem állsz meg, mindig többet nyújtsz annál, amit tegnap tettél. Ez a becsülettel téliesített kötelesség. A tőkési Joan Vida alacsony, kes­­kenyarcú ember, feltűnően keskeny metszésű a szája és a szeme is. A Luigi kemencéknél dolgozik, cso­portvezető. Huszonnégy éve jár be nap mint nap Tőkésről. Első ízben szakképzetlen munkásként lépte át a nagybányai fém- és vegyipari kombinát kapuját, ma egyike a leg­kiválóbb szakmunkásoknak, akinek szakadatlan erőfeszítéseit kitünteté­sek sora jelzi. Lassan bontogatja gondolatait. - Nekem van 24 évem egyhelyben töltve. A határozat szerint ez egyen­lő 36 év régiséggel. Ezt az időt olyan munkahelyen töltöttem, me­lyet az I. csoportba sorolnak, rend­kívüli munkakörülmények között. A nyugdíj­korhatár elérésekor a szolgá­lati időért járó, meg más pótlékok­kal együtt annyi nyugdíjat kapok, amennyi jelenleg a fizetésem. Nem szakítják félbe, csak rábó­lintanak a szavaira. Gondolatban mindenki elvégzi a maga számítá­sát. Tárnai Sámuel, a kénsavgyár mes­tere mondja : — Látja, engem senki sem láthat rosszkedvűnek, pedig nincs nekem könnyű életem. Mondhatni : nagyon nehéz családi életem van . . . Mind­azt, amit az öreg Vida mondott, magamra is vonatkoztathatom, de én egyebet szeretnék ebből az új határozatból hangsúlyozni, azt, ami a jelenlegi körülményeimen fog so­kat javítani. Az erőteljes és vidám mesternek csakugyan meglepő a nyugdíjakra vonatkozó határozatnak ez a na­gyon személyes jellegű vonatkozá­sa. A munkában elért eredményein kívül annyit tudunk róla, hogy szün­telenül tanul, jóindulatúan tréfál­kozva „örök iskolásnak" szokták ne­vezni. Elvégezte a vegyi és kohá­szati szakiskolát, beiratkozott az esti líceumba, és nemrég a zazari technikumban végzett mesterként kapott új beosztást. Húsz éve van még a nyugdíj korhatárig, de úgy látszik más vonatkozásban érinti a közlemény. — Anyám az apám után örökölt nyugdíjat kapja, de nyugdíjas a hú­gom is. Húsz éves korában kellett a termelésből eljönnie, nehéz szív­műtétet hajtottak végre rajta. Az I fokú rokkantsági kategóriában van. A családban a feleségemmel ketten vagyunk keresők, de nekünk is van két gyermekünk, a nagyobbik leányka beteg, az egyik a szatmári Bányai Judit (Folytatása a 2. oldalon) Őszi városgazdálkodási­­ problémák Temesváron! Októberben járunk s az ősz új gondokat hozott a városgazdálko­dás számára is. Új gondokat s ta­lán többet is, mint a nyár. Jó gaz­daként fogadja-e a beköszöntő hű­vös évszakot a néptanács város­gazdálkodási osztálya, gondol-e a közelgő télre — erre kerestünk vá­laszt Temesváron. Az ősz fogalma elválaszthatatlan a begyűjtés, gyümölcsérés fogal­mától. A várost gyarapító építő­munkások sokhónapos munkájá­nak gyümölcse — persze képlete­sen — a kulcs, amely birtokba ad­ja, a város nagy gazdaságának ak­tív részévé teszi az új tömbházat, az új lakónegyedet­ Az idei ősz nem egy ilyen kulcsátadó ünnepet érlelt Temesváron is : az állomás­negyedben 96, a Circumvalatiumin 170 új lakás készült el — és jó ér­demjegyet kapott a frissiben át­adott D—04-es tömbház, Temesvár első kész toronyblokkja is. Az új lakónegyedek környékének szépí­tésében azonban már nem bizo­nyul minden esetben jó gazdának a néptanács : a Tipografilor ne­gyedben, a Rusu Sirianu tömbhá­zai környékén jó cipőmarasztaló sarat, miniatűr hegyvonulatokat és szakadékokat, a szemet egyálta­lán nem gyönyörködtető rendet­lenséget talált az ősz és minden jel arra mutat, hogy a tél sem talál egyebet... A derűs, meleg napok még lehe­tőséget nyújtanak a kinti javító­munkára , a város régi lakásalap­ját képező háztömbök festésére, homlokzatának rendbetételére. Fontos karbantartó, de egyben vá­rosszépítő munka ez. Pillanatnyi­lag a Trandafirilor utcában, a Le­nin és Victoriei körútakon, a Pa­­ciurea-Semenic negyedben és a (Folytatása a 2. oldalon) Mag Mária _ Tudor Ion nyugdíjas 40 évet dolgozott a fővárosi Timpuri Női üzemekben.­­ Most nagy érdeklődéssel tanulmányozza a nyugdíjazásról szóló Törvényter­vezetet A Politechnikai Intézet építőtelepén Tizenhat hónappal ezelőtt nyílt meg a fővárosban, a Dimbovita jobb partján, a 14-es villamos vég­állomásánál a Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej Politechnikai Intézet épí­tőtelepe. Íme néhány számadat, a­­mely az 1. sz. építő-szerelő tröszt dolgozóinak szorgalmát tanúsítja : eddig megmozgattak több mint 320 000 köbméter földet, mintegy 350 oszloppal erősítették az épület alapját, 11 kilométernyi utat építet­tek, körülbelül tíz kilométer hosz­­szúságban fektették le a különböző berendezések csöveit. Az egyik mintegy 4000 négyzetméteres épü­letcsoportnak már a földszintjén dolgoznak, egy másik épületnek pe­dig az alapját öntik. (Agerpres) SRO-40 esztergapadok Az aradi esztergaüzem a napok­ban leszállította hazai vállalatoknak az első tétel SRO—40 horizontális revolveresztergapadokat. A prog­ramvezérlésű, önműködő befogó- és anyagellátó berendezéssel felszerelt esztergákra a rendkívüli precizitás és a nagy teljesítmény jellemző. Az üzem megkezdte az SN—400 tí­pusú, teljesen automatizált eszter­ga sorozatgyártását. Az esztergát üzembeli mérnökök és technikusok tervezték a bukaresti Tervező- és Automatizálási Intézet szakembe­reivel karöltve. Az új eszterga jel­legzetességei : biztos üzemeltetés, egyszerű kezelés, mágneses szalagra felvett programvezérlés. A követ­kező években az aradi üzem továb­bi tíz új esztergatípust állít elő Külföldi vadászok hazánkban Az országból és külföldről is sok vadász keresi fel a gazdag állatvilá­gáról és a táj szépségéről híres Gör­­gényi és Kelemen havasokat és a Hargitát. A vadászok számára újabb utakat és ösvényeket létesí­tettek a nehezen megközelíthető övezetekben, ahol nagyvadra — medvére, szarvasra, vaddisznóra — vadászhatnak. Csaknem 50 magas megfigyelőhelyet létesítettek, a me­nedékházakat és vadászlakókat pe­dig modern bútorzattal rendezték be. (Agerpres) Új önkiszolgáló üzlet épült Margittán (Takács László felvétele) Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke fogadta Monaco hercegét Chivu Stoica, Románia Szocialis­ta Köztársaság Államtanácsának el­nöke hétfő délben fogadta III. Rei­­nier-t, Monaco hercegét, aki a Föld­közi-tenger tudományos kutatásá­val foglalkozó nemzetközi bizott­ság elnökének minőségében részt vesz e bizottság 20. kongresszus­közgyűlésén. A szívélyes légkörben lefolyt ta­lálkozón részt vett Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, Gheorghe Hossu, a Vízügyi Állami Bizottság elnöke, Mihnea Gheor­ghiu, a Művelődés- és Művészet­ügyi Állami Bizottság alelnöke. Jelen volt Jean Louis Pons, Franciaország bukaresti nagykö­vete. A magas rangú vendég kíséreté­ben hivatalos személyek voltak, akikkel együtt részt vesz a hazánk­­beli jelentős nemzetközi tudomá­nyos rendezvényen. Az Államtanács elnöke meghívta ebédre a magas rangú vendéget és a találkozón részt vett személyeket. (Agerpres) T­AVIR­AT NICOL­AE CEAUȘESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának CHIVU STOICA elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének A Kínai Kommunista Párt, a kínai kormány és a kínai nép nevében kifejezzük őszinte köszönetünket Önöknek és a román testvérnépnek a Kínai Népköztársaság kikiáltása 17. évfordulója alkalmából küldött üd­vözlő üzenetért. MAO CE-TUNG, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke CSU DE, a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke LIU SAO-CI, a Kínai Népköztársaság elnöke CSU EN-LAJ, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke

Next