Előre, 1966. november (20. évfolyam, 5908-5933. szám)

1966-11-01 / 5908. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Sok múlik a költségelemek elosztási módján is... Az önköltségi ár szintjének he­lyes, objektív megállapítása nagy elméleti és gyakorlati jelentőség­gel bír, annál is inkább, mert túl­menően a vállalat pénzügyi meg­valósításainak tükrözésén, nemzet­­gazdasági szempontból fontos sze­repet tölt be a társadalmi munka­­ráfordítás, a nemzeti jövedelem növekedése, stb. pontos felmérésé­ben valamint az eladási árak meg­állapításában-Pártunk és kormányunk számos dokumentumában értékes útmuta­tásokat találunk az önköltség ár­szintjének csökkentésében meglé­vő belső tartalékok felfedésére és ezek értékesítésére. Az ipari vál­lalatok túlnyomó többsége példa­mutatóan teljesítette az önköltségi ár tervfeladatait s párhuzamosan ezzel jelentős megtakarításokat értek el. Nicolae Ceaușescu elv- SZAKEMBEREKÉ A SZÓ társ, az RKP KB október 12—14-i plenáris ülésének záróbeszédében felmérve az ez év — az ötéves terv első esztendeje — első három év­negyedében elért eredményeket, rámutatott arra, hogy „Növekedett az egész gazdasági tevékenység hatékonysága, az önköltségnél je­lentős megtakarításokat és terven felüli jövedelmet értünk el... Je­lenleg fő feladatunk az összes erő­ket az 1966. évi terv minden terü­letén való teljesítésére irányítani és megteremteni a szükséges felté­teleket a jövő évi terv teljesítésére való áttéréshez.“ Pártunk útmutatásai nagy hang­súlyt helyeznek a gazdasági veze­tés megjavítására, a tervszerűsíté­­si módszerek további tökéletesíté­sére. A jelenlegi szakaszban idő­szerű feladat, hogy a vállalati szakemberek még nagyobb figyel­met fordítsanak az önköltségi ár helyes tervszerűsítésére és kiszá­mítására, az ezt alkotó költségele­mek elosztási módjára, azaz felül­vizsgálására. Azokban a vállalatokban, ahol széleskörűen bevezették a tudomá­nyos munkanormákat és ahol a nyilvántartások operatívan tükrö­zik a részlegek és a műhelyek szintjén is a pénzügyi-gazdasági jelenségeket, sikeresen alkalmaz­zák az önköltségszámítás normatív­­módszerét. E módszer hatékonysá­ga abban áll, hogy lehetővé teszi a normázott direkt költségelemektől és az indirekt költségelemek rész­arányaitól való bármilyen eltérés következetes és rendszeres nyomon követését és az eltérések okainak felfedését, így módjukban áll a szakembereknek idejében megten­ni a szükséges műszaki-gazdasági intézkedéseket az önköltség csök­kentése érdekében. Számos üzemben ahol a tömeg­szériában gyártott termékek mel­lett gyártanak kis szériájú és egyedi termékeket az indirekt költségelemek elosztását alapos körültekintéssel kell végezni, mert ellenkező esetben meghamisítód­­hatnak ezek részarányai egyes ter­mékek javára, azaz rovására. Ez annál is inkább fontos szempont, mert a műszaki előrehaladás során (a gépesítés és automatizálás szé­les körű alkalmazása, a technoló­giai folyamatok villamosítása stb.) viszonylag megnövekedik az indi­rekt költségek volumene. Hasonló a probléma azokban az iparágak­ban, vállalatokban, ahol egy és ugyanazon technológiai folyamat során különböző termékeket nyer­nek és ezért a termelési költségek termékenkénti azonosítása nehéz­kes. A fémipari vállalatokban pél­dául az öntvények gyártásánál melléktermék a kohógáz és a ko­hó­salak. Ezek értékét előzetesen kivonják az össztermelési költsé­gekből és csak ezután kerül sor az öntvény költségének megálla­pítására. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet helyesen megál­lapítani a kohógáz értékét, anélkül, hogy ezáltal ne szen­vedjen az öntvények önkölt­sége ? Számos gazdasági-műszaki tényező figyelembe vételével mély­reható gazdasági elemzés alapján összehasonlítva más tüzelő­anyagok értékével, lehetőség nyílik a mel­léktermékek értékének a felméré­sére is. A fent említett esetekből kitű­nik, hogy mennyire lényeges prob­léma megfelelő elosztási­ kulcsok kidolgozása költségelemekként, az­az termékekként. Általában bár­milyen költségelemet, amelyet nem lehet azonosítani termékegységen­ként, konvencionális módszerekkel osztják el. Számos elosztási kulcs ismeretes, mint például a direkt­­bérekhez­ vagy a berendezések működési idejéhez való viszonyí­tás stb. A legésszerűbb és legindo­koltabb módszer minden vállalat­ban különböző, megfelelően az iparág sajátosságainak. Egy adott módszer sablonos alkalmazása ha­mis képet nyújthat a pénzügyi megvalósításokról, s mi több, ve­szélyeztetheti egyes termékek ren­tabilitását. A vállalati szakembe­reken múlik, hogy a legmegfele­lőbb módszert alkalmazzák és adott esetekben termékenként kü­lönböző módszereket használjanak. Ilyen vonatkozásban eredményes tapasztalatról számolhatnak be a tordai üveggyárban, ahol a beren­dezések működtetésének és kar­bantartásának , valamint a rész­legek általános költségeinek elosz­tását a direkt költségekhez viszo­nyítva végzik, a vállalat általános költségeinek elosztását pedig a részlegekkénti önköltséghez viszo­nyítva. Figyelembe véve, hogy a tordai vállalatnál a termékskála nagyon gazdag, véleményünk szó- Gheorghe Sica az Állami Tervbizottság Pénzügyi­Önköltség Igazgatóságának helyettes igazgatója (Folytatása a 3. oldalon) Az előregyártott elemeket készítő üzem Craiova egyik legújabb ipari egysége. Jellegzetessége, hogy felszerelése és gépei legnagyobb részt ha­zánkban készültek XX. évfolyam 5908 sz. 4 oldal dra 25 báni 1966 november 1., kedd Száz vagon takarmány így leírva nem sokat mond a szám. Ami mögötte van annál többet. Mert önmagába véve is bravúr ha egy szövetkezet 100 hektárról öntözés nélkül 100 va­gon pillangóst takarít be. Fél­egyházán (Krisána tartomány) a tervezett hozamot messze túlha­ladva ilyen rekorddal büszkél­kednek- Igen, büszkélkednek. És nem alaptalanul. Mert a három­számjegyű „valóság“ olyan ki­egészítő jelzőt is kap, hogy az utolsó szál szénáig kiváló minő­ségű takarmányt raktároztak el. És, hogy a takarmánytermesz­tésben eddig elfolyó tartalékot, a trágyalevet használták fel ered­ménnyel. Mindez így van, ám mi mégis egy nem kevésbé örven­detes jelenséget kívánunk most kiemelni. Azt, hogy bár a terme­lőszövetkezet takarmánymérlege „lazsálást“ is megengedne, a fél­egyháziak nem élnek e lehetősé­gekkel. Teljében az őszi kam­pány, a betakarítás, a vetés, a hordás szinte emberfeletti erőfe­­­­szítást követel, a déli brigádos­­értekezleten viszont e gondok mellett a silózásról sem feled­keznek meg. Igaz, csak egy trak­tort tudtak e célra felhasználni, egy jó ötlet révén azonban (há­rom pótkocsit állítottak be a hordásra) a kihasználás tökéle­tes. És a minőség ? Elég talán ha elmondjuk, először történik meg a gazdaságban, hogy a kukorica­töréssel egyidőben a koré is fel­szecskázva a pótkocsiba hull. S közben a határban már zöldell a koratavaszi takarmánynak ve­tett rozs, a téli zöldtakarmány tehát „a nyári zöld“ hasza alá éréséig tart. És jut takarmány a háztáji állomány számára is. El­mondva mindez nagyon egyszerű és természetes dolognak tűnik. S lényegében az is. Csakhogy a szövetkezet néhány évvel ezelőtt komoly takarmányhiánnyal küz­dött- S hogy mindez ma máskép­pen van, az nemcsak a hektárho­zam növekedésének köszönhető, hanem a takarmánytermesztéssel szembeni felelősség nagykorúso­­dásának is. Flóra Gábor Műemlékek renoválása (Munkatársunktól)­­A jó múltkoriban a sajtóban cikk jelent meg arról, hogy Má­­ramarosban megkés­tek több műemlék­­épület renoválásával, javításával, az illeté­kesek nem használták fel az e célra előirány­zott pénzösszegeket. Nos, elmondhatjuk, hogy az említett írás jó szolgálatot tett. S ha mostanában bejár­juk a tartományt, több helyen is munkában láthatjuk a műemlék­védőket. Mint ismere­tes, Máramaros legne­vezetesebb műemlékei közé tartoznak a több száz éves fatemplo­mok, amelyeknek leg­jellegzetesebb példá­nyai Visó, Sziget, Nagysomkút és Lápos rajonokban lelhetők fel. Ezeken a vidéke­ken jelenleg is öt fa­templom javításán dolgoznak. A beavatott kezek gondosan kicse­rélik a tetőzet­­kor­hadt zsindelyeit, ere­deti formájában állít­ják vissza az évszáza­dok alatt megrongált falrészeket. Mint a műemlék­vé­delem tartományi ille­tékeseitől megtudtuk, a közelmúltban elké­szültek az aranyos­­meggyesi várkastély javításának a terve­­ik, mely egyébként az er­délyi reneszánsz épít­kezések egyik legszebb példánya. Ugyancsak a közelmúltban készí­tették el a terveket az erdődi vár maradvá­nyainak a megőrzésé­re is. Jiff közszállítási vállalatok­­ felkészültek-e a télre ? Az első sárguló falevelek még nem hullottak le a fákról, ami­kor a közszállítási vállalatok — országszerte — már a télre gondol­tak. A szeptember eleji meleg na­pokon nehéz volt elképzelni a beha­vazott utakat, a süvöltő szelet, a megállóknál télikabátban topogó embereket. De aki nem előrelátó nyáron, annak télen lesznek gondjai. Ezért a téli utasszállítás zavartal­an lebonyolításáról már a nyár vé­gén kell gondoskodni. Nagyváradon, Temesváron és Marosvásárhe­lyen tettük fel ugyanazt a kérdést, milyen felkészülten várják a hi­deg évszakot a városi közszállítá­si vállalatok. Nagyváradon válaszol: POP­A LIVIU, a 12 Octombrie községgazdál­kodási vállalat osztályfőnöke.­­ A téli intézkedési terv még szeptemberben elkészült a megsza­bott határidők október 1 és 15, az utolsó november 15. A határidők mellett azt is megállapítottuk, ki felel személy szerint a feladatok teljesítéséért. — Az októberi határidők lejár­tak. Milyen mértékben valósultak meg az intézkedési terv előirányza­tai ? — Október 15-re kellett befejez­nünk a villamosok fűtőberendezé­séhez szükséges ellenállások szere­lését — ezt el is végeztük. A kü­lönböző védelmi anyagok ellenőr­zése is megtörtént. A központi mű­hely tatarozása, a tető javítása is csaknem kész. Nagy könnyebbség lesz télen, hogy ezt a műhelyt be­kapcsoljuk a távfűtési hálózatba. A különböző „téli“ anyagokat is, mint só, homok, glicerin, láncok stb. ide­jében megrendeltük. — Mindezeket látva azt állíthat­nánk, hogy a nagyváradi közszál­lítási vállalat idejében és jól felké­szült a télre, hogy a hideg évszak beállta nem okoz különösebb gon­dokat. Ezt állíthatnánk, ha ... Ha az autóbuszok számára is hasonló jó „teleltetési“ feltételeket tudná­nak biztosítani. Mi a helyzet ezen a téren ? — Az történt, hogy a Dimitrie Cantemir utcai garázst, amely javí­tóműhellyel, motorbemelegítéshez szükséges felszereléssel stb. műkö­dött, a tartományi néptanács hatá­rozata alapján lebontják, mert a terepet fel kell szabadítani a lakás­­építkezés számára. Ugyanez a ha­tározat a közszállítási vállalat szá­mára kijelölt egy másik telepet, amely a helyi kereskedelmi szerve­zet építőanyag raktára volt. Az építők — a határozat értelmében — „kitelepítették“ a közszállítási vál­lalat autóbuszait és munkához lát­tak. A kereskedelmi szervezet azonban nem sietett átadni a saját területét, így a közszállítási válla­lat egy adott pillanatban abban a helyzetben volt, hogy az utcán tar­totta járműveit. Mivel ezt — több mint 50 autóbuszról lévén szó — nem lehetett se végleges, de még ideiglenes megoldásnak sem tekin­teni, körülnéztünk, hol helyezhet­nénk el a járműveket. „Honfogla­ló“ körútunk alkalmával választá­sunk a Vársáncra esett. Az autó­buszok tehát most a Vársánc sza­bad térségében parkolnak — ame­lyet hazafias munkával kaviccsal feltöltöttünk, hogy sáros időben is ki- és bevihessük a járműveket — de ezen a szabad térségen semmi­lyen üzemeltetési, bemelegítési, fe­­lülvizsgálási lehetőség nincs. A kedvező késő őszi időjárás még nem hozta felszínre azokat a ne­hézségeket, amelyek elé a tél fog­ja állítani a vállalat dolgozóit. Az első fagy alkalmával az indítás szinte lehetetlen lesz, mert meleg­(F­oly­tatása a 2. oldalon) NAPIRENDEN Évnyitás előtt a mezőgazdasági tömegoktatásban A kapunyitásig természetesen még van idő, de itt van november s vele jön az agro-zootechnikai tö­megoktatás megkezdésének ideje, melyhez a jó, az eddig eltelt éveké­nél lényegesen jobb feltételeket le­het és kell már most megteremte­ni. Az 1966—1967-es tanév egyrészt továbbfolytatása lesz majd az évekkel ezelőtt kezdődött s általá­­nosult szakoktatásnak, másrészt számos új jellemvonást is tartal­maz. Miben nyilvánul ez meg? A Mezőgazdasági Főtanácsnál s a Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Országos Szövetségénél kapott tájékoztató szerint abban, hogy a tantervek, az egész tan­anyag (beleértve a tankönyveket, a filmeket, diafilmeket stb.) s ál­talában az oktatási formák meg­szervezése is — sokkal inkább mint eddig — a mai követelmé­nyekhez, igényekhez igazodik. A gépesítés kiterjedése, a munka­­megosztás fokozódása, az egyre hangsúlyozottabban jelentkező sza­kosodás, mindinkább szükségessé teszi, hogy az általános ismeretek elmélyítésén túlmenően nagyobb hangsúlyt helyezzenek a differen­ciált szakismeretekre. Úgy, aho­gyan megköveteli az élet, a gya­korlat. A Mezőgazdasági Főtanács a Mezőgazdasági Termelőszövetkeze­t Folytatása a 2. oldalon ) Amir Abbas Hoveida iráni miniszterelnök látogatása ION GHE0RGHE MAURER, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKE VACSORÁT ADOTT­ ­ Ion Gheorghe Maurer, a Mi­nisztertanács elnöke feleségével szombat este a Minisztertanács székházának termeiben vacsorát adott Amir Abbas Hoveida, Irán miniszterelnöke és felesége tiszte­letére. r­észt vett Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke felesé­gével, Gheorghe Cioara, Mihai Ma­­rinescu, Alexandru Boabu, Du­­mitru Mosora, Nicolae Giosan, Stefan Balan, Adrian Dimitriu miniszterek, George Macovescu és Vasile Gliga külügyminiszter­­he­­z ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke hang­súlyozta, különleges­­megelégedé­sére szolgál, hogy Látogatást tesz Romániában Őexcellenciája, Irán miniszterelnöke, a jeles államfér­fi, a mélyen tisztelt Hoveida asz­­szony és a kíséretükben levő sze­mélyiségek. A szónok rámutatott, hogy jeles vendégeink látogatása szervesen hozzátartozik a román­iráni kapcsolatoknak az utóbbi években elért pozitív fejlődésé­hez, s egyidejűleg újabb ékesszóló kifejezése kormányaink azon kö­zös óhajának, hogy sokoldalúan fejleszteni kívánják Románia Szo­cialista Köztársaság és Irán együttműködését. Népeink nem egyszer igyekez­tek közös erőfeszítéseket tenni és kölcsönösen támogatni egymást létérdekeik védelmében. I. Gh. Maurer miniszterelnök a továbbiakban kidomborította, hogy országaink kapcsolatai, kife­jezésre juttatva a két nép törek­véseit a jobb kölcsönös megisme­résre és folytatva e régi hagyo­mányokat, jelenleg egyre széle­sebb körben fejlődnek, egyre gyü­mölcsözőbbek. A szónok ezután kiemelte, hogy a két ország ál­lamvezetői között kialakult köz­vetlen kontaktusok nagymérték­ben hozzájárultak a Románia és Irán közötti baráti kapcsolatok és együttműködés erősítéséhez. A Minisztertanács elnöke hang­súlyozta, kellemesen emlékszik vissza a császári Felsége Moham­mad Reza Pahlavi Aryamehr he­lyettesek, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Jelen volt Mehdi Samir, az Iráni Nemzeti Bank kormányzója, Fa­­rokhroo Parsay asszony, helyet­tes oktatásügyi miniszter és az iráni miniszterelnök kíséretében levő többi hivatalos személy. A meleg szívélyesség légkörében lefolyt vacsora során Románia Szocialista Köztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke és Irán mi­niszterelnöke pohárköszöntőt mon­dott. (Agerpres)­á­togatására Románia Szocialista Köztársaságban, valamint saját látogatásaira Iránban. Románia Minisztertanácsának elnöke utalt az említett látogatá­sok alkalmával lefolyt megbeszé­lésekre, s leszögezte, hogy ezek konstruktív szellemben, az őszin­teség és a szívélyesség légkörében bontakoztak ki, s a román-iráni kapcsolatok további fejlődése szempontjából rendkívül eredmé­nyesek voltak. Románia és Irán együttműködé­se ismételten tanúsítja, hogy a társadalmi rendszer szempontjá­ból fennálló különbségek nem akadályozhatják és nem is szabad hogy akadályozzák a népek együttműködését és jó egyetértését, ha fennáll az ilyen irányú közös óhaj. Ion Gheorghe Maurer elnök kijelentette ezután, hogy orszá­gaink jelenlegi kapcsolatai, ame­lyek a kölcsönös tiszteleten ala­pulnak, szerencsés példáját képe­zik a különböző társadalmi-politi­kai rendszerű államok együttmű­ködésének. A szónok a továbbiakban fog­lalkozott a nemzetközi biztonság és a világbéke szavatolása kérdé­seivel, s hangsúlyozta, hogy ezek a problémák napjainkban leg­­messzebbmenően foglalkoztatják a világ összes népeit. A jelenlegi nemzetközi helyzet megköveteli minden egyes állam­tól, legyen az nagy vagy kis állam, hogy pozitív szerepet töltsön be az emberiség e létfontosságú prob­ (Folytatása a 3. oldalon) A hivatalos tárgyalásokon 100 000 Carpati- Super robogó A temesti 6 Martie üzem eddig csaknem 100 000 darab legújabb típusú Carpati-Super robogót gyártott és szállított a kereskede­lemnek. A szakemberek most­­dolgoznak egy új típusú robogó tervein. Az elegáns vonalú robogót a jövő év folyamán veszik gyártásba. (Agerpres) A 2. OLDALON SÜTŐ ANDRÁS Tejes angyal A tej — a már-már álombéli fe­hér öröm — apám meghatódott karján tette meg néhány méternyi útját az istállóból a süttőig, ahol a fekete lábas várt reá. Néha letet­tem a kanalat, hogy újra számba­­vegyem apám mozdulatát, az óva­tos ajtónyitást, a lábujjhegyjárást, a nesztelen lábaskeresést az edé­nyek között. Mintha robbanóa­nyaggal dolgozott volna. Nem ak­art felébreszteni bennünket. Ez a bukólikus hangulat szakad föl bennem akár a köd, hajnalon­ként, amikor— távol a hajdani ré­szektől — Marosvásárhelyt a kisál­­lomás valamint az MIPC-DCC-Gaz- Metan és az ICM vasbegyűjtő vál­lalat mozgása közepette fölébre­dek. Igazságtalan lennék, ha pa­naszt emelnék ellenük. Felkönyö­kölök a párnán, hallgatom a ki­­lencven-száz lóerős dieseleket, Carpati-okat, Tátrákat. Csöndes ter­mészetű, morgolódó óriások. Hang­juktól megreszket az asztalon a virág, összecsendülnek a poha­rak. Ha épp az ablakom alatt áll­nak meg, füstös leheletükben len­gedezik a csipkefüggöny. A sofő­rök cigarettáznak, beszélgetnek Belebeszélnek a szobámba, akár egy tölcsérbe. Megtudom, hogy egyikük Brassóból jön, a másik Medgyesre indul, hogy lágy a gu­mi. Sebaj ! Helyben föl is pumpál­ják, sűrített levegővel. Ami abból áll, hogy a gumicső végét a sze­lepre illesztik, a sofőrkisegítő beül a volán mellé és gázol. A motor feltúrázva üvölt perceken át, be­rohan a fiam, kérdi : mi lehet ? Megmagyarázom neki, hogy oda­kint a lágy gumiabroncs ellen fo­lyik a küzdelem. Gyönyörködünk a lóerők hangjában. Figyeljük — szakemberek lévén mindketten — a gyertyák működését. Ha a vonat belefütyül a zajba, az már csak kedves, érzelmes sóhaj. De kedves nekünk a percenként elvágtató ló­paták csattogása, a szekerek zör­gése is. Jól esik fülünknek az ócs­kavas-begyűjtő állomás szörnyűsé­ges dobogása is. Hát, amikor egy Universal-traktor megáll a kapunk előtt, az akácfa alatt ! A traktoros bekopog valahová a rokonához, a gép félórákig jár magára, célta­lan. Újabb alkalom a tanulmányo­zásra. Hajnali fél négykor semmi tülekedés a bámészkodásban , ki­hajolok az ablakon, megszámo­lom rajta a forgó-sivító kis kere­keket, s elfelejtem, mit mondott az este az orvos a televízió képernyő­jén, miszerint a zaj : káros, meg miegyéb. Azt is mondotta , föl­kaptam rá a fejem—, hogy uram­­bocsá ! — isfomorfekélyt „vált ki". Túlzás, gondolom. Hadd dübörög­jön itt minden, akár egy modern szabadvers. Haladunk, hát zajo­sabbak vagyunk, ez csak termé­szetes. S ekkor jön a tejes angyal ! Fe­hér köpenyben, papucsban, a szentgyörgy téri tejes üzlet kis sze­kerével. Ők ott korán fejik a tehe­neket, pontosan öt órakor érkezik. S menten vége az ipar költészeté­nek. A vonat érzelmes lágy füttyét, a mozdony álmosító pöfögését, a dieselek, Tátrák dugattyúinak sza­kadatlan moraját egy kis vaskere­­kű szekér, meg egy fehérköpenyes angyal (azt hiszem, öreg angyal) űzi el, oly diadalmasan, hogy a kilencven lóerő tulajdonosa ká­romkodva bámul utána. Hogy le­het húsz vagy n­arminc üres fejes üveggel (mert az angyalka azokat is összeszedi menet, azaz ébresz­tés közben) , akkora hatalmas és idegesítő zajt csapni ! Az ócska­vashordó, miközben billenőkocsi­­járól egy mozdulattal ötven mázsa vasat seper le a földre, rosszak­ra állapítja­ meg, hogy ez az angyal egyszerűen­­ neveletlen. Nincs az az ájult ember, akit hajnali öt óra­korba zörgő üvegeivel, a vaskere­­kű szekerecskéjével föl ne ébresz­­tene,­ káromkodásra ne serkentene. Az ócskavashordó ember meg­sejtett valamit, hogy az angyalka zajcsapása emberi figyelmetlen­ségből, sőt a fül (vagy szív?) tájékán kialakult vastagbőrűségből szár­mazik. Elveszítette volna valahol háború, vagy erős légnyomás következtében — a dobhártyáját ? Kétlem. Másra gyanakszom. Egy­szerűen elmosódtak tudatában azok az ismertető jegyek, amelyek az embereket elválasztják a néma kapuktól, melyek elé sorra elhelye­zi a csecsemő-erősítő tejesüvege­ket. ..

Next