Előre, 1966. november (20. évfolyam, 5908-5933. szám)

1966-11-01 / 5908. szám

2 ORSZÁGOS BAJNOKSÁGOK Néhányszor immár leírtuk : befe­jeződött az atlétikai idény. Leírtuk, amikor az utolsó nemzetközi össze­csapás is lekerült a műsorról, ami­kor a csapatbajnokság utolsó for­­­­dulóját is lebonyolították, ennek el­­­­lenére azonban, az igazi finálé va­­­­sárnap volt, amikor az 1966. évi me­zei futóbajnokoknak is átadták a bajnoki mezt. Ez volt a hivatalos idényzárás, amelynek rendezvényét Pitesti látta vendégül, s amelynek során Nicolae Mustate (Bukaresti Dinamo), Viorica Gabor (Brassói Dinamo), Elisabeta Baciu (Romani TSU sportiskola) és Radu Rusu (Ko­lozsvári CSM) hódította el az or­szágos bajnoki címet — sorrendben — a 45-ös férfi, a 29-es női, a 97-es lány és a 147-es fiú mezőny leg­jobbjaként. Kötöttfogású birkózásban még n­em volt bajnokavatás, a bajnokot viszont már ismerjük. Ez a Bukaresti Dinamo csapata, amely szombaton­­ a Dinamo—Steaua rangadón ismét jobbnak bizonyult ellenfelénél (17—­­ 15), s így az utolsó forduló csupán formalitás lesz számára. Másik két sportágban, kosárlab­­­­dában és röplabdában az őszi­­ idény szokásos heti fordulója szere­pelt műsoron, és akárcsak eddig, ezúttal sem született semmi megle­petés. Kosárlabdában és röplabdá­ban is, a férfi és a női mezőnyben is várt eredményekkel fejeződtek be a találkozók. A magyarázat termé­szetesen az, hogy vasárnap is az erősek és a gyengék mérkőztek egymással, az egyetlen kivétel ez alól a Galaci Politehnica—Brassói Tractorul férfi röplabda találkozó, ez azonban a várakozásnak megfe­lelően a vendéglátó szerepét betöl­tött galaciak 3:0-ás sikerét eredmé­nyezte, játszmánként 13-ra, 4-re és 3-ra. Meglepetés nincs — ezt már em­lítettük, de ez csak a végeredmé­nyekre érvényes. A végeredménye­ken belül ugyanis akadt néhány vá­ratlan fordulat. Ezek közé sorolhat­juk mindenekelőtt azt, hogy a Bras­sóban vendégszerepelt Bukaresti Dinamo férfi röplabdázói alul ma­radtak (—13) az első játszmában a helyi Politehnicával szemben (vég­eredmény 3:1 a Dinamo javára), hogy a Craiovai Universitatea női csapata csak 3:2-re győzött a Bu­karesti CP ellen, miután 2:0-ra ve­zetett, hogy ugyancsak a craiovai lányok 2:0-ás vezetés után csak 18:16-ra nyertek a döntő, ötödik játszmában, hogy a többszörös or­szágos bajnok Bukaresti Rapid női röplabdázói 11-ig, 14-ig és 8-ig „en­gedték" az újonc Bukaresti ICF csa­patát, s végre, hogy a női­ mezőny­ben csupán az országos bajnok Bu­karesti Dinamó mutatott az átlagnál — ez pedig nem színvonal — töb­bet. Mit mondhatunk a kosarazókról ? Győztek a favoritok. És ezen kívül ? A marosvásárhelyiek A-osztályú fér­fi csapata, az IMF megszerezte első győzelmét — az újonc Bukaresti Academia Militare ellen—, a Ko­lozsvári Universitatea női csapata pedig — saját pályáján — hosszú idő után vereséget mért a Brassói Vointara. A férfi mezőnyben továbbra is veretlen a Bukaresti Steaua és a Bu­karesti Dinamo. És meddig ? Ha minden jól megy, a kettőjük közötti rangadóig. Kiss Antal PRONOSPORT Progresul-Buk. Stiinta elhalasztva Otelul-Metrom X Chimia-Siderurgistul X Ceahlaul-Buk. Dinamo X Clujeana - Ind. Sirmei X Unirea-Nagyb. Minerul 2 Lup. Minerul-Resicai CSM 1 Vagonul-ASA 1 Gaz metan-Aradi CFR 1 Messina-Alessandria 1 Palermo-Pisa X Savona-Padova X Livorno-Catanzaro 1 5+7 — ennyi az esélyesek száma az őszi elsőségre! A TIZEDIK forduló után va­gyunk. Az őszi idény során még csak háromszor lépnek pályára a csapatok, három fordulóval a „fél­idő“ előtt viszont nagyon bonyolult a helyzet a rangsorban. Mind az élen, mind e kullogok háza táján. Annyira, hogy jelenleg 12 csapat (öt az első csoportban és hét a má­sodikban) tart igényt az őszi első­ségre, másik 14 pedig egyforma eséllyel próbálkozik „lemondani“ a sereghajtó-szerepről. És mindössze két csapat, a második csoportbeli Aradi CÉH és Dési Unirea alkotja a B-osztályban a zárómezőnyt. I. CSOPORT : Továbbra is a Ba­kui Dinamo vezet — 14 ponttal. Előnye két pont — a Bukaresti Dinamo Victoria, a Bukaresti Sti­­inta, a Galaci Siderurgistul és a Suceavai Chimia előtt. A felsorolt öt csapatból áll egyébként az élme­zőny, a felsorolt öt csapat egyike lesz az őszi bajnok. Az első számú esélyes természetesen a Bákói Di­namo, a második meg a Bukaresti B-OSZTÁLYÚ LABDARÚGÁS -tiinta, annál is inkább, mert a fő­iskolások számára még a 10. for­duló is hátra van, ők ugyanis va­sárnap a válogatott edzőpartnerei voltak. Az első helyezett Bákói Dinamó Piatra Neamton játszott, ahol bi­zony nem remekelt, s így a mint­egy 6000 szurkoló, köztük nagyon sok bákói is, csak mérkőzés előtt gondolt rangadóra, mérkőzés után azonban úgy távozott a stadionból, mint általában szokott : csalódot­tan. Mert a 90 perc nem jelentett különösebb élményt, az első félidő­ben még gól sem esett, szünet után még csak öngóllal (a helyi Gh. Au­rel révén) jutott vezetéshez, a Di­namo. Az egy gólos vezetés 31 per­cet tartott, minthogy a 83. percben Meder — egyéni akcióból — hely­rehozta Gh. Aurel hibáját, döntet­lennel ért véget tehát a két Bákó tartományi együttes gyenge szín­vonalú összecsapása. Az első csoport külön érdekessé­ge : nincs középmezőny ! Nincs azért, mert a már említett öt tagú élmezőny után következő csapatok, vagyis a hatodik helyezett Pascani CFR és a tizennegyedik helyezett Brr­. Vilceai Öltül között alig négy pont a különbség, de közben csak egy, két vagy három pont vá­lasztja el a legtöbb csapatot egy­mástól. Ezek után természetesen minden eredmény lényeges válto­zás­t eszközölhet. Elég ha megem­lítjük, hogy például a Bukaresti Metalu­rgistul egy 2 : 1-es győzelem árán a 14. helyről a 10-re tornász­ta fel magát ... II. CSOPORT : 1. Marosvásá­rhe­­lyi ASA — ugyancsak 14 ponttal. A további sorrend : 2. Nagybányai Minerul - 13 ; 3. Temesvári CFR — 13 ; 4. Aradi Vagonul — 12 ; 5. Resicai CSM — 12 ; 6. Kolozsvári Clujeana — 12 ; 5. Nagyváradi Cri­­vui — 11 ... Ez az élmezőny. S az őszi bajnokjelölt ? Talán a Maros­vásárhelyi ASA. Már csek azért is, mert otthon általában nincsenek problémái — hacsak legközelebb a nagyváradiak nem lepik meg — s a nagy vetélytársak legtöbbjén im­már túl van. Legutóbb például az Aradi Vagonokt „könyvelték el“ a marosvásárhelyiek, igaz, számukra pont nélkül. Az Aradon sorra ke­rült mérkőzésen ugyanis a helyiek felülmúlták, az éllovast, a Vagonut a harmadik csapat, amely mindkét ponttól megfosztotta Bene Tibor érdemes sportmester tanítványait. Ennek ellenére az ASA nem ját­szott alárendelt szerepet, többet nyújtott mint a Bákói Dinamo Piatra Neamton, a második félidő­ben például ő volt a kezdeménye­ző, a csatárok azonban — eddig a legeredményesebb az egész B osz­tályban, — ezúttal egyszer sem ta­lálták el az aradi kaput! A Vago­nul ezzel szemben kétszer vette be a Sólyomot, először a 6. percben Schweillinger, majd a 77. percben Macavei révén. E csoportban a legjobb „hetes“ után következik az öt tagú közép­mezőny, majd a két kullogó. Utol­só a Dési Unirea — 10 mérkőzés­ből 4 pont és 8 : 29-es gólarány Úgy látszik, a C-osztályból felke­rült désiek nem bírják a B-osztá­­lyú iramot, ezért „igyekeznek“ visszakerülni oda, ahol több örö­met tudnak (a tavaly legalábbis tudtak) szerezni szurkolóiknak .. Antal András Bukarest Dinamo Victoria—Moreni Piacára 4:0 (Bakcsy Zsigmod felvétele) Ahol szünet volt és ahol nem. A vasárnapi szünetet kihasz­­nálva, több A-osztályú lab­darúgó csapat barátságos mérkő­zést játszott, így Bukarestben a Dinamo a Steauaval, a Rapid meg a Progresuslal játszott. Mindkét mérkőzés élvezetes és színvonalas volt, de vajon, miért csak akkor, amikor nincs szó bajnoki pontok­ról ? A két győztes, különösen a Steaua csatársora nagy góllövő „étvággyal“ játszott és 9 góllal terhelte meg a Dinamo két kapu­sának (Datcu, illetive Niculescu) hálóját, három ellenében. Vég­eredmény 9—3 a Steaua javára Góllövők : Soc 9, Creiniceanu, Vi­­gu, Constantin, Voinea, illetve Hajdú, Stefan és Ene II. A Rapid­­nak, Dimitriu II. „hiányában“ már „csak“ 2—0-ra futotta erejéből a Progresullal szemben, Codreanu és Jamaischi góljával. Egy hét után „újrajátszották", de most már Aradon és bajnoki pontok nélkül, az UTA-Jius mér­kőzést. És újra a zsilvölgyi fiúk vezettek (Martinovics góljával) a 80. percig, de ekkor Tirlea ered­ményes, volt, s így sikerült az UTA-nak „kihúzni“ az 1—1-es döntetlent. A CSALHÓ ÉS KÖRNYÉKE Meredek sziklák, ködbebújt csúcsok között, a Csalhó magas fennsíkján épült fel a hegység egyik legismertebb, és legfelke­­resettebb menedékháza, a Doc­­hia. Tornácáról nem minden­napi kilátás nyílik minden ég­táj felé. Talán kezdjük azzal, hogy a napfelkelte sehol sem oly szép, mint innen nézve, de említsük meg azt is, hogy kelet felé, a hegy lábánál ezüstös szalagként terül el, a „moldvai tenger", a Békás-tó. A Csalhó éppen ezért ma már nemcsak a moldvaiak, hanem az ország minden turistájának kedvenc kirándulóhelye. A Bucegi-en kívül talán nincs még egy oly jól kiépített, any­­nyi menedékházzal teletűzdelt hegység hazánkban, mint a Csalhó és környéke. És ez nem­csak a helyi szerveket dicséri, hanem a vidéket is. A Csalhón és környékén annyi természeti szépség, egyedülálló csodálni való található, mint kevés he­lyen országunkban. Elég, ha fel­sorolunk néhányat, hogy állítá­sunkat igazoljuk. / +.Ők, akik Moldva felől közelednek, a Bé­kás-tó és gát megcsodálásával, hajóúttal kezdhetik a kirándu­lást, akik Erdély felől jönnek, a már Európa hírű Békás-szo­rost vágják át, a Gyilkostó kör­nyékét járhatjá­k be. Mindeh­hez hozzájárul a Csalhó mere­dek szikláival, magas csúcsai­val, és az azokról szem elé tá­ruló kilátással. De írjunk le egy olyan útvo­nalat, amely talán a leghíre­sebb természeti szépségeket érinti, és legjobban megfelel ol­vasóinknak. Utunkat kezdjük Gyergyónál, ahonnan autóbusz­­szal könnyen elérhető a Cohárd alatt elterülő üdülőhely, a Gyil­­kos-tó környéki villák és me­nedékházak. Utunkat innen folytathatjuk egy következő busszal. A merész szerpentinek a már annyiszor leírt és meg­festett Békás-szoroson keresz­tül, a Bisztra patak mentén ve­zetnek majd Békásnál érnek vé­get. A hatalmas völgyzárógát közelében található kikötőben hajóra szállhatunk. A kényelmes motorosok, a környék elsőszámú közlekedési eszközei sorban érin­tik a partmenti falukat. Ten­geri utunk" Ceahláu falu kikö­tőjénél ér véget. Innen a kék háromszög jelzést követve öt óra alatt elérhetjük a Doch­ia menedékházat. Útközben elha­ladunk a 7 Noembrie menedék­ház mellett, majd a Panaghia és a Toaca, a Csalhó legmaga­sabb csúcsa (1904 m) alatt. A Dochia menedékháztól, igaz kis­sé hosszú, de látványos út ve­zet a Bisztra patak mentén Magyar Békásig, ahonnan autó­busszal visszatérhetünk Gyer­­gyóba. A két, esetleg három napos kirándulás elég komoly fizikai megerőltetést kíván, de az érin­tett természeti szépségek bőven kárpótolják, az útnak indulót. Gyarmath János TURISZTIKAI TANÁCSADÓ ELŐRE Sakkozóink útban a döntőbe a havannai sakkolimpián Ifjúsági férfi kosárlabda válogatottunk bronzérmet nyert Ankarában Sportolóink elmúlt heti nemzetközi találkozói kevésbé vol­tak annyira „változatosak“, mint például egy héttel ezelőtt, így a szerdai hetes labdarúgó találkozó után, már csak a sakkozóknak, az ifjúsági férfi kosarasoknak és a temesvári labdarúgóknak jutott a nemzetközi találkozókból. Még lett volna egy háztömb körüli mo­torkerékpáros nemzetközi verseny is, ha ezt az utolsó pillanatban el nem ... mossa az eső. Az elmúlt napokban folytatódtak a havannai sakkolimpia cso­­portküzdelmei Hazánk csapata ezúttal Marokkó és Porto Rico vá­logatottja ellen aratott újabb két győzelmet (egyformán 4:0-ra), az ötödik fordulóban pedig 2:2 arányú döntetlenre játszott a bolgár együttessel. Az eddigi eredmény­ek alapján válogatottunknak min­den esélye megvan arra, hogy csoportelsőként ott legyen a döntő­ben. Jelenleg a 7. csoport élén áll , 17,5 ponttal, második Bulgá­ria 16,5 ponttal. A tornával egyidőben ugyancsak Havannában rendezte meg kongresszusát a Nemzetközi Sakkszövetség (PIHE) is. Egyik ülése keretében elhatározták, hogy a következő olimpiát 1968-ban a svájci Luganoban rendezik meg. Az elmúlt hét második nemzetközi sporteseményét sportolóink számára az ankarai IV. ifjúsági kosárlabda Balkán-bajnokság je­lentette. A legutolsó bukaresti közepes szereplés után, csapatunk ez alkalommal sem adott többet, s így négy találkozóból csak egyet sikerült megnyernie. De ... egy kis „szerencsével“ megszerezte a harmadik, helyet és a bronzérmet. Első Jugoszlávia, második Tö­rökország. Mivel vasárnap „szélcsend“ volt az A-osztályú labdarúgó baj­nokságban, a Temesvári Politehnica barátságos mérkőzésre látta vendégül a szovjet Terek Groznyij csapatát. A mindvégig színvo­nalas mérkőzést a vendégek nyerték 1—0-ra. E héten az események fénypontját a már nagyon várt Romá­nia—Svájc nemzetközi labdarúgó mérkőzés képezi, ez alkalommal ugyanis hazánk csapata is bemutatkozik az első Európa bajnok­ságon. A hét folytatódik ugyancsak egy vonzó számmal, az Olasz­ország—Románia rögbi találkozóval, amelyre az első „Nemzetek Kupája“ torna keretében kerül sor, és ugyancsak hét végéig talán már tudni fogjuk azt is, ki lesz a Pitesti Dinamo ellenfele a Vásárvárosok Kupa harmadik fordu­lójában. . . _ , Lengyel Sándor A nyugdíjtörvény-tervezet vitája A temesvári Március 6 fémipari vállalatban (Munkatársunktól). — Az üzem­ben és vállalatban, otthon, barátok és ismerősök körében megjelenése óta állandó beszéd­ téma az új nyugdíjtörvény-tervezet. Érdeklő­déssel s a felfedezés örömével tárgyalják a törvénytervezet egy­­egy szakaszát öregek és fiatalok egyaránt. De a legalaposabb elem­zésre, a legrészletesebb megisme­résre mégsem az ilyen egyéni be­szélgetések, hanem a kollektív megbeszélések adnak leginkább alkalmat. Éppen ezért, népes közönség gyűlt össze a temesvári Március 6 fémipari vállalat dísztermében, amikor megtudták, hogy az új nyugdíjtörvény-tervezet megvita­tására kerül sor. Nem mint egy­szerű hallgatók jöttek el az embe­rek, hiszen csaknem mindenkinek volt köszönő szava, kérdezni való­ja. — Pártunk határozata — mon­dotta Mihai Linzianu marós — örömmel tölt el valamennyiünket. Ez a határozat a szocializmus épí­tésében elért sikereinket fejezi ki, a népgazdaság felvirágzásáról, a nemzeti jövedelem szüntelen gyarapodásáról tesz tanúbizony­ságot. Belőlük ered, bennük van a forrása. Az új nyugdíjtörvény­tervezet ismét bebizonyítja, mi­lyen nagy gondot fordít pártunk és államunk az életszínvonal­ szün­telen emelésére. Vállalatunk dol­gozói ezért fogadták olyan szere­tettel, ezért ösztönöz bennünket jobb munkára. Kerekes Mihály, a tervosztály vezetője és sok más felszólaló el­mondotta, hogy a nyugdíjak jelen­tős növekedése csak úgy valósul­hat meg, ha minden egyes dolgozó még több igyekezettel és odaadás­sal járul hozzá az anyagi javak megteremtéséhez. A Március 6 vállalat minden dolgozója nevében vállalták, hogy úgy fognak csele­kedni. A köszönő szavakon túl számos felszólaló kérdéssel vagy javaslat­tal állt elő a kollektív megbeszé­lésen. A többi között Laurentiu Eugen mester azt javasolta, hogy a pótnyugdíjak folyósításában ve­zessenek be majd bizonyos prog­resszivitást az olyanok számára, akik hosszú ideig 35—40 évig fi­zetnek be erre az alapra. A megbeszélés hosszúra nyúlt, de a részvevők elégedetten hagy­ták el a gyűléstermet. Választ kaptak olyan kérdésekre, ame­lyekkel nem voltak tisztában a nyugdíjtörvény-tervezetből (a gyű­lésen részt vett ugyanis a városi néptanács népjóléti osztályának egyik munkatársa is) és ugyanak­kor ismét kifejezhették hálájukat és elismerésüket pártunk állandó gondoskodásáért. A közszállítási vállalatok felkészültek-e a télre? (Folytatás az 1. oldalról) víz­berendezésről a szabad ég alatt szó sem lehet, hogy a mosásról, napi karbantartásról és műszaki ellenőrzésről ne is beszéljünk. A városi néptanácsnak még kell találnia e módot arra, hogy sürgő­sen változtasson ezen a tarthatat­lan helyzeten, mert ilyen körülmé­nyek között nem beszélhetünk a nagyváradi téli autóbuszforgalom zavartalan biztosításáról. Temesváron válaszol: TAPUREANU VASILE a közszállítási vállalat (ITT) igaz­gatója. A Temesvári Közszállítási Válla­lat már kora tavasszal, az első ne­gyedévi terv teljesítésének elem­zése alkalmából elkészítette a téli előkészületek tervét. Mi valósult meg ebből a valóban idejében ösz­­szenyitott aprólékos tervből ? — A tél, még ha az enyhébbek közé is tartozik, mindig próbára te­szi egy város közszállítását. Néha elegendő egy párcentis hó- vagy jégtakaró arra, hogy felborítsa a közszállítás szigorú rendjét — ter­mészetesen csak akkor, ha váratla­nul érkezik, ha felkészületlenül ta­lál. Ezt igyekeztünk és igyekszünk elkerülni, ezért készült el oly ko­rán a téli terv is. Persze ebben a tervben elsősorban a hosszabb időt igénylő munkák szerepelnek : a villamosvonalak megerősítése, a betonalátétek kicserélése — csu­pán a rónáci és freidorfi villamos­­vonalakon 600 ilyen alátétet he­lyeztünk el az idén — más villa­­mosvonalakon például 3800 méter­nyi kontakthuzalt szereltünk fel, öt biztonsági légi áramkikapcsoló­berendezést helyeztünk üzembe, ki­cseréltük az elkopott automata és mechanikai váltókat, a villamosko­csik régi erőműkábeleit, általános javítást végeztünk hat SR—211-es motoron, levezető láncokkal láttuk el a trolibuszokat az esős és havas időben előforduló veszély téren, de kellemetlen kis áramütések ellen és számos más, hasonló jellegű in­tézkedést hajtottünk végre a nyári és koraőszi hónapokban a közszál­­lítás biztonsága és zavartalansága érdekében. De az ilyen szigorúan vett mű­szaki jellegű előkészületeken túl, azaz velük egyidőben a temesvári közszállítási vállalat gondoskodott a hóeltakarító felszerelések előké­szítéséről is. A vállalat garázsai­ban munkára készen áll mind a 13 ■hóeke és egy nagykapacitású hó­­eltakarító villamoskocsi, és a vál­lalat vezetősége három traktort kötött le szerződésileg a freidorfi gép- és traktorállomástól a téli közlekedés kritikus napjaira. A raktárban három vagon nagyszem­cséjű,szitált homok és 10 vagon só vár Sorára. Megérkezett a kocsive­zetők és jegyszedők téli egyenru­hája és 3­7 darab meleg vattaru­ha is. Vállalatunk javaslatot terjesztett a néptanács elé a több mint 150 000 lakosú város közszállításának teher­mentesítésére a csúcsidőpontban. Csupán annyiról van szó, hogy egyes intézmények 15­-30 perccel később kezdjék meg a napi mun­kát, mint az iparvállalatok zöme. Gondolunk itt például az olyan in­tézményekre, mint a DSAPCB, ahol a tervezők ugyancsak reggel 7-kor kezdik a munkát, pedig a kicsit ké­sőbbi munkakezdés ennél az egyet­len vállalatnál ötszáz utassal keve­sebbet jelentene a forgalom csúcs­időpontjában. És ez csak egyetlen példa. A javaslat jelentőségét két egyszerű számadat igazolhatja leg­jobban : reggel fél hét és hét óra között járműveink átlagban 22 000 utast szállítanak, alig egy félórá­val később, hét és fél nyolc között ez a szám 2000—2500-ra zuhan ! A néptanács városgazdálkodási osztá­lyán a napokban kerül sor a javasy * Évnyitás előtt a mezőgazdasági tömegoktatásban (Folytatás az 1. oldalról) teli Országos Szövetségével együtt — tartományi és rajoni szerveik bevonásával — irányítják e nagy­fontosságú s nagy tömeget felöle­lő téli akciót, így például a Főta­nács gondoskodik a különböző ok­tatási formák és kategóriák tan­terveinek összeállításáról, a szük­séges tankönyvek s általában az egész didaktikai anyag biztosítá­sáról és szétosztásáról, a lektorok toborzásáról és felkészítéséről. Ez­zel párhuzamosan a Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége a tartományi és rajoni szövetségek, valamint az MTSZ-ek vezetőtanácsai révén gondoskodik a tulajdonképpeni szakkörök meg­szervezéséről a részvevők beszer­vezéséről és megfelelő szakcso­portba való beosztásáról, a helyi­ségek kijelöléséről, berendezésé­ről fűtéséről stb. E feladatok el­végzéséhez ajánlatos már most, ké­sedelem nélkül hozzáfogni, hogy az első előadás elhangzásakor min­den a helyén legyen, beleértve a táblát a szükséges krétával, a filmvetítőt, és így tovább. Az idei tanévtől elkezdve a há­roméves ciklusokon kívül létrehoz­nak egy új, felsőbb fokú oktatási formát is az eddig tanultak elmé­lyítésére (egyéves időtartamra). Ennek keretében növénytermesz­tési, zöldségtermesztési, gyümölcs- és szőlőtermesztési valamint állat­­tenyésztési ágak működnek. Az említett oktatási formába az MTSZ-ek elnökeiből, brigádveze­­tőiből, a csoportvezetőkből s a há­roméves tanfolyamot már elvég­zett MTSZ tagokból toborozzák a hallgatókat. Jellemző új vonása lesz még az 1966—1967-es agrozootechnikai ok­tatási évadnak, hogy valamennyi tanfolyamon — függetlenül azok formájától, időtartamától — az el­ső két előadás keretében általáno­sabb, de az illető szakcsoport munkakörét feltétlenül érintő gaz­dasági kérdéseket ismertetnek, így például a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek keretében szervezett tanfolyamokon a munkaszervezés, a munkanormák, a pótjavadalma­zás, a felhalmozási alap növelésének szerepe és jelentősége, felhaszná­lásának leggazdaságosabb módja, illetve az elmondottakhoz kapcso­lódó alapvető tudnivalók képezik az első két leckeanyagot. Az álla­mi gazdaságokban viszont a ter­melés szakosításáról s a tevékeny­ség tervszerűsítésének fontosságá­ról tartják az első két előadást. A GTA-k keretében szervezett téli szakoktatás keretében egyrészt a legújabb géptípusok alapvető tech­nikai sajátosságait, másrészt az újabb technológiai eljárásokat is­mertetik. Azok számára, akik nem vesznek részt az említett oktatási formákban, a kultúrotthonok ke­retében — akárcsak más években —, ezúttal is előadássorozatokat rendeznek. Hány és milyen kategóriájú cso­portot szervezzenek egy-egy MTSZ- ben, kit melyik csoportba a leg­­ajánlatosabb beosztani, hogy a ki­alakult munkaköréhez tartozó szakismereteket valóban elmélyít­hesse, a helyiségek kijelölése, az időrend megállapítása — íme csak néhány azokból a feladatokból, amelyekhez most érdemes, most kell hozzáfogni, hogy teljes legyen a siker. 1966. november 1., kedd Marosvásárhelyen (Munkatársunktól). — A Szak­szervezeti Szövetségek marosvá­sárhelyi helyi tanácsa jogtanácso­sokból, a néptanács jogügyi é népjóléti ügyosztályainak a dolgo­zóiból, szakszervezeti aktivistákbó álló kollektívákat szervezett és küldött ki az ipari vállalatokba különböző intézményekbe, ahol­­ szakszervezeti aktíva megkezdte a nyugdíj-tervezet megvitatását. A gyűléseken részt vettek meghívot­tak is, a vállalatvezetőség tagjai munkások, mérnökök, tisztviselők a vállalat nyugdíjasai és mások.­­ 38 kollektíva mintegy 50 marosvá­sárhelyi üzemben és intézményben vett részt a nyugdíjtörvény-terve­zet megvitatásában. Ilyen gyűlése­ket tartottak a konzervgyárban tartományi erdőigazgatóságon,­­ kereskedelmi vállalatokban és­­ kábelgyárban többszáz részvevő­vel. A feltett kérdésekre a jogügyi szakemberek válaszoltak, az el­hangzott véleményeket és javas­latokat — az első napon mintegy 27-et — a szakszervezetek helyi tanácsa továbbította felettes szer­veinek, ahol összesítik a beérke­zett javaslatokat és felterjesztik a Szakszervezeti Szövetségek Orszá­gos Tanácsához. lat megvitatására több temesvári intézmény vezetőivel. Reméljük, eredményesen. Marosvásárhelyen válaszol: GÁSPÁL SÁN­DOR, a Közüzemek aligazgató­­ ja. Marosvásárhelyen, ahol naponta 85 000 utast szállítanak a különbö­ző vonalakon közlekedő autóbu­szok, a megnövekedett géppark­nak mindezidáig nem sikerült fe­dett garázsolást biztosítani s ez a téli hónapokban különösen sok ne­hézséget okoz. Emellett számos akadály is felmerül ebben az idő­szakban s igy az utazóközönség — számolva az előző évek tapasztala­taival — méltán szeretné tudni, mit tett a közüzemek igazgatósága a téli utasforgalom zavartalan biz­tosítása érdekében ? — Nálunk, ahol a város rohamos fejlődésével, az utasforgalom és a gépkocsipark gyarapodásával nem haladt párhuzamosan a garázsépí­tés, a téli időszak legnagyobb prob­lémáját a szabad ég alatt parkoló autóbuszok motorjainak megvédése okozza. Ha ugyanis a motor az éj­szaka folyamán befagy, reggel megbénul a közszállítás. Ezért há­rom évvel ezelőtt bevezettük és ta­valy kifejlesztettük a motorok gőz­zel történő melegben tartását. Az idén a gépkocsipark nyolcvan szá­zalékát már el tudjuk látni. A nyári hónapokban a gőzfejlesztő kazán főjavítását elvégeztük, s így azt bármikor üzembe állíthatjuk. Az előzőnél nem kevésbé fontos szempont — és ennek biztosítása egyike intézkedési tervünk 45 pont­jának — hogy az autóbuszokat is fűtsük. Ennek érdekében november 15-ig befejezzük a kocsikban a belső melegítőcsövek szerelését. A forró gázokat ugyanis nem enged­jük a kipufogócsövön egyszerűen elillanni, hanem a kocsiban lefek­tetett és védőburokkal ellátott cső­vezetéken át engedjük a kipufogó­hoz. Ezzel mielőtt elillanna, mele­gét „átadja“ , így állandó enyhe hőmérsékletet biztosítunk az au­tóbuszokon. Megjegyzem, hogy ezt a módszert az országban eddig csak mi alkalmaztuk. A közszállításban országos kér­dés a sofőrhiány, sajnos mi sem ál­lunk túlságosan jól a gépkocsive­zetők számát illetően, s ezt olykor, különösen csúcsforgalom idején érezzük. A tavalyi kezdeményezé­sek alapján az idén is segítségül hívtuk öntudatos gépkocsivezető­inket. A taxisofőrök közül, akik ön­ként vállalják, hogy a reggeli, déli vagy esti csúcsforgalomban 2-3 fordulóval besegítenek, tizet kivá­lasztunk és ezek a vállalt időre öt autóbuszt kapnak. Ezt az időt ter­mészetesen külön megfizetjük ne­kik és közreműködésükkel sikerült a csúcsforgalomban biztosítani a zavartalan közszállítást. Ezzel bizo­nyos mértékig csökkenteni tudjuk a sofőrhiányt. Másik nagy „téli probléma“ a folyamatos javítások megszervezése. Ezen most úgy segí­tünk, hogy a vasárnapokra, mikor az utasforgalom kevesebb, mint hétköznapokon, komplex­ javító csoportot állítunk be. Ez a csoport vasárnapokon végzi majd el az előirányzott kocsikon szükséges ja­vításokat és biztosítja, hogy az au­tóbuszok hétfő reggelre üzemképe­sek legyenek. Igazgatóságunk a téli időszak ne­hézségeivel számolva számos más intézkedést is foganatosított, így például október és november folya­mán a szakmai továbbképző tan­folyamokon a motorok téli üze­meltetésének különböző módszere­iről, az őszi és téli közlekedési ve­szélyek elhárításának lehetőségei­ről stb. szólnak az előadások. Ugyanakkor, a személyzet külön oktatásban részesül és utasítást kapott arra, hogy a legmesszebb­menő türelmet és udvariasságot ta­núsítsa az utasokkal szemben. Mindezeket egybevetve állíthatom, hogy a téli előkészületekkel jól ha­ladunk és időre be is fejezzük a szükségeseket remélve, hogy az utasszállítás zavartalanságát ezek­ben a hónapokban is sikerrel bizto­sítjuk. Baktai Etelka Mag Mária T. Sándor Atila

Next