Előre, 1966. november (20. évfolyam, 5908-5933. szám)

1966-11-16 / 5921. szám

1960 november 16., faerde ANDREI MUREȘANU SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁN A­z 1848 as esztendő, amely — mint Marx mondotta — magával hozta „a népek tavaszát“, nem csu­pán forradalmi ugrást jelzett Eu­rópa minden népének történetében, hanem egyben kiinduló­pontja, forrása volt egy olyan lelkesedés­től izzó irodalomnak is, amely mindmáig a hazafiság és a harcos művészet mintaképe maradt. A népek szabadságeszményeinek hangot adó és nevüket az 1848-as forradalom eseményeivel egybeöt­vöző kiváló írók sorába tartozik a francia Victor Hugo, a lengyel Miezkiew icz, a német Georg Her­­ wegh, a magyar Petőfi Sándor, a román Vasile Alecsandri mellett a költő Andrei Muresanu is, akinek most, 1900. november 16-án a 150. születésnapját ünnepeljük. A­ndrei Muresanu az erdélyi kis­városból, Besztercéről származott, egyszerű molnárember fia volt. 1838-ban jegyzi el magát az iro­dalommal a Brassóban megjelenő Foaia pentru minte, inima si lite­­­ ratura hasábjain. Költői fogé­konyságáról, romantizmusáról ta­núskodó lírai alkotásain kívül je­lentős fordítói munkásságot is vég­­ zett. Schiller-, Wieland-, Herder- és Bürger átültetései ragyogó for­dítói erényeset tükröznek. Az 1848-as esztendőben, a forra­dalom hatása alatt írja meg a kor egyik legnagyszerűbb forradalmi dalát, a Desteapta-te románé című költeményt. Ez a dal, amelyet valóságos ro­mán „Marseillaise“-nek tekinthe­tünk, nem csupán az erdélyiekhez szólt, hanem egyformán mindazok­hoz, akiket „a Milcov és a Kárpá­tok találkozásánál a vak szakadás“ sújtott, hogy „más sorsot szabja­nak“ maguknak. H­ívó szava ünnepélyesen, zúgva áradt a szélrózsa minden irányá­ba : „Négy világtáj románjai, most itt az alkalom. Lelketek hogy összeforrjon, ér­zelmetek egy legyen E dal, amelynek viharzó buzdí­tásai lendítették hősi harcba Av­­ram láncát, e dal lobbantja lángra Andrei Muresanu dicsős­é­gének fáklyáját. Az erdélyiek a maguk Alecsandriját látják benne, Petőfihez, a magyar forradalom dalnokához, Rouget de Lisle-hez, a Marseillaise szerzőjéhez hason­lítják. A nemzet énekese ő, akinek alakját dicsfény övezi. Dala, amely ezernyi alkalommal felcsen­dül, a nemzeti szabadságért és egységért vívott harc szimbólumá­vá kristályosul. S ezt nem érintik, nem is érinthetik azok a kisebb ér­­tékű­ mondanivalójú versek, ame­lyeket az abszolutizmus időszaka fáz 1850- -1860 as évek­ egy-egy ha­talmasságának szentelt. 1862-ben, verseskötetének kiadá­­ sakor az Asociatiunea pentru lite­­ratura romina si cultura popom­­lui roman din Transilvania mele­­ gen ünnepli, s a társaság Brassó­ban tartott közgyűlése felkínálja számára a hegyeken túli tarto­mány első nemzeti díját. A díj, igaz, szerény, mindössze 50 arany — ismerte el a társaság elnöke, Andrei Laguna is —, s nem a köl­tő jelentőségével, hanem a társaság pénzügyi helyzetével áll összhang­,­ban, ámde annál „nagyobb az ér­téke erkölcsi vonatkozásban“. És a díj értékét növelendő, jókíván­ságokkal halmozzák el : legyen oly erős, éljen addig, ameddig a Bras­sót övező hegyek. ... A költő életereje azonban ezt követően rohamosan csappan. Idegbántalmak gyötrik, s 1863. no­vember 24-én, 47 éves korában A­ndrei Muresanu kezéből örökre kiragadja a lantot a halál. A­ndrei Muresanu híre átrepült a Kárpátok láncán. M. Eminescu az Epigonii című költeményében V. Alecsandri, Gr. Alexandrescu, D. Bolintineanu, C. Bolliac melllett Andrei Mures­anut is idézi : „Muresanu rozsdaverte hangja rabbilincset tépdel, Érces pendülésfi húrba verdes zsibbadó kezével, M­int a hitreges költő rideg sziklát költöget; H­angjában hegyek siráma, fenyveserdők sorsa hallszik, S gazdagul szegényi sorban, mint a csillagfény kialszik, Ébredésünk papja volt é s időnk prófétája lett." Eminescu emelte tehát Mure­­șanut is azoknak az „álmodó, nagy tiszta lelkek­“nek a sorába, „kik ha szólnak, csillag röppen, s zúgó vizek énekelnek“ ... 1881-ben Szebenben rendezik sajtó alá költeményeinek újabb ki­adását, amelynek előszavába fel­vették a költő 1862-es önvallomá­sain kívül életrajzi adatait is (eze­ket a Gazeta Transilvaniei közölte a költő halálakor). A kiadást kísé­rő jegyzet arról emlékezik, hogy minekutána az 1862. évi kiadás már az utolsó darabig elfogyott, vagyis már évek óta az olvasók kezébe került, nemzetünk, a ro­mán múzsa és a feledhetetlen el­hunyt sok csodálójának szorgal­mazására került sajtó alá Andrei Muresanu költeményeinek ez újabb kiadása“. A­ndrei Muresanu nemcsak köl­tő, a nyelv művésze volt, hanem olyan kiváló, emelkedett szellemű értelmiségi, aki tehetségét, költői hivatását tudatosan állította népe szolgálatába. „A költészet — írta a Románul si poezia lui című cik­kében — az érintkezés eszköze volt azok között, akiket elnyom­tak, akikre rásütötték a rabszol­gaság tüzes bélyegét. A költészet a szabadság testvére, s ezért annak apostola és hírnöke volt és marad mindiglen.“ Egy másik cikkben pedig arról ír, hogy „elegendő volt egyetlen dal, a La Marseillaise, s a francia nép mit sem törődve tűz­­zel-vassal, lendületesen vetette magát a harcba“. A sajtót, mon­dotta másutt, „a szabad emberi szellem“ alkotta meg, hogy elő­mozdítsa „a lélek szabadsága és a zsarnokság, a honpolgári szabad­ság és a kényszer kormánya“ kö­zötti harcot. Pedagógiai tevékenységéről is több írása vall. Ebben a tekintet­ben ki kell emelni az Icoana cres­­terii rele című fordítását (1848), amelyet Dr. F. Saltzman és Carol Han művéből készített, s amely­nek — akárcsak cikkeinek — az volt a célja, hogy hozzájáruljon a nép neveléséhez, műveléséhez. Ilyen irányú írásait, amint azt a Proprietate című cikkében meg­­vallja, nem „a szükséget nem is­merő irodalmároknak“, hanem a „köznépnek“, a „pórnépnek“ szán­ta, amelyre éjjel-nappal gondolt, s amelynek „művelődési előmene­teléről, jólétéről, anyagi felemel­kedéséről hallva öröm töltené el szívét“. A­ndrei Mureșanut elmarasztaló kritika is érte, egyesek a sárba rántották, mások pedig hibáitól el­tekintve az égig magasztalták, s így alakja körül sok volt a tisztá­zatlan kérdés, a homály. A népi hatalom éveiben, a költő halálá­nak 100. évfordulóján Mureșanu egész életművét átértékelték, egy­formán gondot fordítva költői al­kotásaira és művelődési, pedagó­giai, gazdasági vonatkozású írá­saira. D. Pacurariu 1963. évi kia­dása, a Poezii ?i articole, amelyet a költő írásainak és a költőről szóló tanulmányoknak a részletes jegyzéke egészít ki, kétségtelen fontosságú munka, hiszen törté­nelmi hibát hoz helyre, értékítéle­tével megérdemelt helyére állítja Andrei Muresanut, egyszers min­­denkorra megcáfolva a róla alko­tott, hol túlzó, hol pedig lekicsiny­lő nézeteket. A­ndrei Muresanu, mint költő és a művelődés bajnoka, tovább foly­tatta azt a harcos szellemű erdélyi költészetet, amelyet George Bari­­­ tiu indított el a Foaia pentru min­­ te, inimä ?i literaturá révén (1838- ban), s előfutára, kiváló úttörője volt azoknak, akik nyomdokába léptek : George Coșbucnak, St. O. Iosifnak és Octavian Gogának. Vasile Netea a történelemtudományok doktora A nagykorúság küszöbén C saknem 320 000 ifjú ünnepli ebben az évben a nagykorúság kü­szöbének átlépését. A Kommunista Ifjúság Szövetsége novemberben sorozatos ünnepséget rendez ebből az alkalomból. A hagyományos kollektív rendezvények között megemlíthetjük a találkozókat a párt- és állami aktivistákkal, a dolgozókkal, továbbá a kulturális­sport­­vasárnapokat, az irodalmi versenyeket, a munkában élenjáró fiatalok tiszteletére tartott esteket, az ifjúsági tárgyú mozi- és szín­házelőadásokat stb. Az 1966 utolsó napjaiban befe­jeződő akciók jelenleg Bukarest, valamint a rajoni és tartományi központok művelődési házaiban, az ország valamennyi tartomá­nyainak nagyvállalataiban, mű­velődési otthonaiban és mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteiben folynak. IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Inté­zet közli november 15-én . A következő három napra : hideg idő, változó égbolt. Havazás. Mér­sékelt északi szél. Az időszak ele­jén változatlan idő, később az or­szág északnyugati részében fel­melegedés várható. Hőmérsékleti értékek nappal mínusz 2 és 4, éj­jel mínusz 6 és 4 fok között. ALÁÍRTÁK ROMÁNIA ÉS A SZOVJETÍZÍI KÖZÖTTI 1067. (IK­ ÁRUSZÁLLÍTÁSI JEGYZŐKÖNYVFT R­ománia Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió kormány­­delegációinak a barátság és köl­csönös megértés légkörében le­folyt eredményes tárgyalásai befe­jezésekor Bukarestben november 14-én aláírták a Románia Szocia­lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége közötti 1967. évi kölcsönös áruszállításokról szóló jegyzőköny­vet. A két ország közötti kölcsönös áruszállítás volumene 1967-ben 730 millió rubelt tesz ki és mintegy 9 százalékka­l haladja meg az 1966. évi jegyzőkönyvben foglalt volu­ment. R­ománia a Szovjetunióba szer­számgépeket, fútóberendezéseket és más kőolajipari berendezése­ket, elektrotechnikai felszerelése­ket, hajókat, kőolajtermékeket, hengereltárut és acélcsövet, szóda­­termékeket és más vegyipari ter­mékeket, fűrészárut, bútort és más faipari termékeket, konfekciót friss és konzervált gyümölcsöt és zöldségfélét, valamint más árukat szállít. A Szovjetunió Romániának szer­számgépeket, emelő-, szállító- és építkezési berendezéseket, elektro­technikai felszerelést, távközlési felszerelést, személygépkocsikat, kokszot, kokszosítható szenet, vas­ércet, vasötvözeteket, vegyipari termékeket, acél-hengereltárut, gyapotot, különböző fogyasztási cikkeket és más árukat szállít. A­z új kereskedelmi jegyzőkönyv elősegíti a két ország közötti ba­ráti kapcsolat és gazdasági együtt­működés fejlődését. A jegyzőkönyvet Románia Szo­cialista Köztársaság kormányának meghatalmazásából Gh. Cioara külkereskedelmi miniszter, a Szov­jetunió kormányának meghatal­mazásából M. Sz. Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter írta alá. Az aláírásnál jelen volt Gheor­­ghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, Dumitru Bejan, a külke­reskedelmi miniszter első helyet­tese, Mihai Marin külügyminiszter­helyettes, más minisztériumok ve­zetőségének több tagja. Jelen volt A. V. Basov, a Szov­jetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. U­gyancsak részt vettek a tár­gyalásokat folytató küldöttségek tagjai. ★ A jegyzőkönyv aláírása alkal­mából Gheorghe Cioaru ebédet adott az Athenée Palace szálloda termeiben. (Agerpres) Elutazott a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere H­étfő délután hazautazott Bu­karestből N. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi mi­nisztere és az általa vezetett gazdasági küldöttség, amely né­­hány napos látogatást tett hazánk­ban. E­lutazáskor a Baneasa repülő­téren a vendégeket Gheorghe C­ioara külkereskedelmi miniszter, Mihai Marin külügyminiszter-he­lyettes, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium vezetőségének több tagja búcsúztatta. Jelen volt A. V. Basov, a Szov­jetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény jött létre Románia és az EAK között R­ománia Szocialista Köztársa­ság és az Egyesült Arab Köztár­saság küldöttségeinek Bukarest­ben folytatott tárgyalásai nyomán november 14-én hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt és hosz­­szú lejáratú fizetési egyezményt írtak alá az 1967—1970 közötti időszakra, valamint egy jegyző­könyvet a két ország közötti 1967 évi árucserére vonatkozólag. A jegyzőkönyv szerint Románia gépeket és berendezéseket, vegyi­pari termékeket, kőolajipari ter­mékeket, fűrészárut és más faipari termékeket, cementet, dohányt, gumiabroncsot, élelmiszereket és más termékeket szállít az Egye­sült Arab Köztársaságba. Az Egyesült Arab Köztársaság gya­potot, rizst, pamutkelméket és szálakat, szudáni füvet, citrusfélé­ket, földimogyorót stb. szállít Ro­mániába. A jegyzőkönyvet román részről Ilie Voicu külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, az EAK részéről pedig Husszein Khaled Hamdi, az EAK gazdasági és külkereskedel­mi minisztériumának államtitkár­helyettese írta alá. A­z aláírásnál jelen volt Dumitru Bejan, a külkereskedelmi minisz­ter első helyettese, valamint Mo­hamed Fahny Hamad, az Egyesült Arab Köztársaság bukaresti nagy­követe. Részt vettek a tárgyalásokat folytató két küldöttség tagjai is. ★ A­z aláírás alkalmából Ilie Voi­cu ebédet adott az Athenée Pa­lace szálloda termeiben. (Agerpres) Nagykövetségi rangra emelik a román-luxemburgi diplomáciai képviseletet R­ománia Szocialista Köztársa­ság és a Luxemburgi Nagyherceg­ség kormánya között megállapo­dás jött létre a két ország diplo­máciai képviseleteinek nagykövet­ségi rangra emeléséről. A távolság és a tégla önköltsége (Folytatás az 1. oldalról) kézi a reális lehetőségeket. Nyil­ván felvetődik a kérdés : mi az oka annak, hogy a vállalat az első kilenc hónapban a teljes (keres­kedelmi) önköltségnél 645 000 lej túllépést ért el. Alaposabban vizs­gálva a dolgot, kiderül, hogy itt valójában a vállalattól függetlenül érvényesülő tényező hatása jelent­kezik. Az érvényben lévő rendel­kezések értelmében a teljes (ke­reskedelmi) önköltség magában foglalja a késztermék ellátásával és szállításával kapcsolatban fel­merülő költségeket is. Eszerint egyáltalán nem mindegy, milyen távolságra kénytelen a vállalat termékeit szállítani, mivel a kilo­méterek számának növekedése a szállítási költségek — s egyben a teljes önköltség — növekedését von­ja maga után. A meggyesfalvi Téglagyárnál az idei önköltségi terv összeállításá­bnál, a következő átlagos távolsá­gokat irányozták elő : téglánál 151 km, üreges téglánál 151 km, blokk téglánál 100 km. Ezzel szemben a tényleges átlagos távolság, 9 hónap alatt a tégla esetében 209,3 km, az üreges tégláéban 224,8 km, a blokk tégláéban 236,8 km volt. Nem egy esetben a távolságok meghaladják a 300--500 km-t, így például a vál­lalat ez év folyamán 500 000 db. üreges téglát szállított a Iasi-i TRCM-nek (505 km.) 1 967 000 dara­ bot az olténiai TRCM-nek (400 km), 466 ezer darabot a bánáti TRCM- nek (329 km) és a felsorolást még sokáig folytathatnánk. Ez a hely­zet oda vezetett, hogy a szállítási költségeket jelentősen túllépték, amely kedvezőtlenül hatott a vál­lalat egész pénzügyi-gazdasági te­vékenységére A nemzetgazdaság­nak nagy szüksége van építkezési anyagokra, a vállalat igyekszik nö­velni termelési volumenét, de­­min­den egyes terven felül legyár­tott termék, a szállítási távolságok túlhaladása miatt növeli az önkölt­séget. A kérdésnek még van egy olda­la. Az önköltségi terv előirányza­tainak nemteljesítése miatt — no­ha ez nem a vállalat hibája — a munkaközösség elvesztette a jó­munka jutalmazásához szükséges alapot, ami egyáltalán nem hat ösztönzőleg a termelő tevékeny­ségre. Nyilvánvaló, nem kívánhat­ja senki azt, hogy a meggyesfalvi­­ Téglagyár termékei csak a tarto­mány építőtelepein kerüljenek fel­­használásra. Az viszont tagadha­tatlanul fontos nemzetgazdasági ér­dek, hogy a termékek elosztásánál a legmesszebbmenő gazdaságosság elve érvényesüljön, mivel csak így lehet csökkenteni a szállítással és eladással járó költségeket,­­ melyek a gazdaságosabb termelés biztos forrásai. ELŐRE Kinevezték Románia nagykövetét a Csehszlovák SZK-ba R­ománia Szocialista Köztársaság Államtanácsának törvényerejű rendeletével Ion Obradovici elv­­társat kinevezték Románia Szocia­lista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban, Gheorghe Nitescu elvtárs helyébe, aki más megbízatást ka­pott. (Agerpres) A faipari szakszervezetek nemzetközi szemináriuma H­étfőn megkezdte munkálatait Bukarestben a faipari szakszerve­zetek nemzetközi szemináriuma. A szemináriumot az­­építkezési, fa­ipari és építőanyagipari szakszer­vezetek nemzetközi szövetsége rendezte. A szemináriumon ausztráliai, bul­gáriai, kapadói, csehszlovákiai, ku­bai, finnországi, franciaországi, Német DK-beli, Német SZK-beli, olaszországi, jugoszláviai, lengyel­­országi, romániai, magyarországi, szovjetunióbeli szakszervezeti kül­döttek vesznek részt. Jelen van­nak : Porkkala Veiko Ilmari, az építkezési, faipari és építőanyag­ipari szakszervezetek nemzetközi szövetségének főtitkára, Michael O’Callaghan, a Nemzetközi Mun­kaügyi Iroda képviselője és Gena­­gyij Ptasinszkij, a Szakszervezeti Világszövetség küldötte. A szeminárium részvevői négy napon át megvitatják a faipar műszaki-tudományos haladásával kapcsolatos kérdéseket, e haladás hatását az élet- és munkakörül­ményekre, és az iparági dolgozók életszínvonalának emelése érde­kében kifejtett szakszervezeti te­vékenységet. FRANCIAORSZÁG Nyilatkozatok a választási szövetségek kérdéséről Párizsból jelenti Georges Dascal, az Agerpres tudósítója . K­ülönböző francia politikai szer­vezetek vezetői nyilatkozatot adtak a politikai helyzet alakulásáról, fő­ként az 1967 márciusi parlamenti választásokra kötött szövetségek kérdéséről. A­z ifjúsági problémák tanulmá­nyozásának nemzeti napjai befe­jeztével (ezeket a kommunista párt rendezte) Waldeck Rochet, a Fran­cia Kommunis­ta Párt főtitkára vázolta a kommunista párt és a Demokratikus és Szocialista Balol­dal Szövetsége közötti kapcsolato­kat. Többek között megemlítette, hogy a SFID és a Szövetség javas­latai a kommunista párttal való tárgyalások megkezdésére lépést jelentenek előre, de „a Szövetség vezetői még nem mutattak hajlan­dóságot az összes baloldali pártok közös programjának kidolgozásá­ra“. Francois Mitterrand, a Baloldali Szövetség elnöke a Hérault megyei Pezenas-ban egy nyilvános gyűlé­sén a szövetségek kérdését fejte­getve állást foglalt az összes bal­oldali pártokkal való tárgyalások mellett. A­z Egyesült Szocialista Párt Or­szágos Bizottsága határozatot foga­dott el a baloldali szövetségek kér­désében. A határozat többek kö­zött rámutat, „itt az ideje, hogy megszűnjenek a szövetségekkel kapcsolatos tisztázatlan kérdések“. „A választókat nem azzal nyerjük meg — hangoztatja a dokumen­tum —, hogy a centrista veze­tőkkel tárgyalunk, hanem azzal, hogy érdemben vizsgáljuk meg a kérdéseket és építő jellegű, tartós megoldásokat ajánlunk“. HÍREK H­ÉTFŐ délelőtt Berlinbe uta­zott a Kommunista Ifjúság Szövet­ségének küldöttsége, amely Chiri­­la Costica, a KISZ KB tagja, a KISZ Kolozs­ tartományi bizottsá­gának első titkára, vezetésével — a Szabad Német Ifjúsági Szövetség meghívására — baráti látogatást tesz az NDK-ban. ★ G­EORGE IVASCU, az Újságíró Szövetség alelnöke vezetésével ro­mán újságíró-küldöttség utazott a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol a szövetségi kormány sajtó- és tájékoztatási irodájának meghí­vására dokumentációs látogatást tesz. ★ A BÉKE-VILÁGTANÁCS által javasolt nagy kulturális évfordulók keretében hétfő délután a KKRI fővárosi kultúrházában megemlé­keztek G. W. Leibnitz német filozó­fus és matematikus halálának 250 évfordulójáról. A megemlékezést az Országos Békevédelmi Bizottság, a Kulturális és Tudományos Isme­retterjesztő Tanács, valamint az országos UNESCO-bizottság szer­vezte meg. A német tudós életéről és művé­ről dr. Dan Badarau egyetemi ta­nár, Románia Szocialista Köztár­saság Akadémiájának levelező tag­ja beszélt. 3 NEMZETKÖZI ÉLET A BOLGÁR KP IX. KONGRESSZUSA A Todor Zsivkov által előterjesztett jelentés N­emzetközi kérdésekről szólva Todor Zsivkov nagy figyelmet szentelt a Bulgária NK és a többi szocialista ország közötti kapcso­latok fejlesztésének. Amint mon­dotta, ezt következetesen kell megvalósítani, a szocialista inter­nacionalizmus, a jogegyenlőség, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös testvéri megértés alapján. A szó­nok hangsúlyozta, hogy Bulgária az utóbbi időben jelentősen fej­lesztette kapcsolatait a nemrég felszabadult államokkal. Ugyan­akkor az utóbbi években fokozód­tak a bolgár vezetők kapcsolatai más országokbeli államférfiakkal és társadalmi harcosokkal. Rend­kívül hasznosaknak tartjuk e kap­csolatokat és a jövőben is fejlesz­teni fogjuk őket — mondotta a szónok. A balkáni helyzet s e térség bé­kéje fenntartásának és erősítésé­nek problémája rendkívül fontos helyet foglal országunk külpoliti­kájában — jelentette ki Todor Zsivkov. A Bulgária és a többi balkáni ország közötti együttmű­ködés bővítése kedvező kihatással volt e térség általános politikai helyzetére. Létrejött a légkör a balkáni országok közötti konkrét kapcsolatok és kontaktusok to­vábbi fejlesztésére, különösen gazdasági és turisztikai téren. R­ománia Szocialista Köztársa­sággal fenntartott kapcsolataink — hangoztatja a jelentés­t— két testvéri szocialista ország kapcso­lataiként alakulnak. Ehhez külö­nösképpen hozzájárult a Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára vezette párt- és kormányküldöttség 1965 szeptem­berében nálunk tett látogatása, valamint párt- és államvezetőink­nek Románia Szocialista Köztár­saságban tett látogatásai. B­ővül a két ország gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködése. A kétoldalú egyezmény értelmében 1966 és 1970 között 43 százalékkal nő az áru­csere az 1961 és 1965 közötti idő­szakhoz viszonyítva. Meggyőződé­sünk szerint az egyezmény elő­irányzatait túlhaladjuk. Erről ta­núskodik az is, hogy az 1967. évre szóló árucsere- és fizetési jegyző­könyv értelmében, amelyet a két ország a napokban írt alá Buka­restben, a jövő évi árucsere volu­mene kétszerese lesz az 1966. évi árucserére vonatkozó előirányza­toknak. Létrejöttek és bővülnek az együttműködési kapcsolatok a bolgár és a román intézmények, minisztériumok alkotási szerveze­tek és szövetségek között. A jelentés hangsúlyozza, hogy Bulgária egész nemzetközi tevé­kenységében a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért, a világbéke vé­delméért, az összes kérdések bé­kés és építő megoldásáért harcol. A Bolgár KP KB első titkára el­ítélte az USA vietnami agresszió­ját és rámutatott, hogy a bolgár nép, a világ békeszerető erőivel együtt szolidaritását fejezi ki Viet­nam népével és politikai, gazda­sági, erkölcsi és katonai segítsé­get nyújt neki az agresszor leve­réséhez. A jelentés nagy része Bulgária NK gazdasági helyzetének elem­zésével foglalkozott. A negyedik országfejlesztési ötéves tervet tel­jesítettük — hangsúlyozta Todor Zsivkov. Jelentős lépést tettünk előre a szocializmus műszaki­­anyagi alapjának építése irányá­ban. A negyedik ötéves terv évei­ben az ország ipari termelése át­lag 11,7 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés 3,2 százalékkal nőtt. A továbbiakban az előadó utalt az ötödik ötéves tervre (1966— 1970), amelynek irányelveit a kongresszus megvitatja és jóvá­hagyja. Ennek az ötéves tervnek a fő feladata folytatni a szocializ­mus műszaki-anyagi alapjának megteremtését, tökéletesíteni a szocialista termelési viszonyokat. Az új ötéves terv éveiben — mon­dotta az előadó — a párt célul tűzte ki a társadalmi termelés gyorsított ütemű fejlesztését külö­nösen a nehéziparban, a magasabb fokú gazdasági fejlődés biztosítása és a nép életszínvonalának eme­lése céljából. 1970-ben Bulgária nemzeti jövedelme mintegy 50 százalékkal nagyobb lesz, mint 1965-ben. Az egész nemzetgazda­ság állóalapja 90 százalékkal nö­vekszik, az ipari össztermelés több mint 70 százalékkal, a mezőgazda­­sági termelés több mint 30 szá­zalékkal. A fogyasztási alap össz­­volumene mintegy 40 százalékkal, a lakosság reáljövedelme pedig több mint 30 százalékkal növek­szik. A párt folytatja a termelő­­eszközök gyártásának elsődleges fejlesztését és még nyomatékosab­ban veti fel a minőség javításá­nak kérdését, mint az ötéves terv egyik fő feladatát. A­zt az időszakot, amelyről a je­lentés szól — hangsúlyozta Todor Zsivkov — nemcsak a termelő­erők gyors fejlődése jellemzi, ha­nem a megfelelő módosulások a termelési viszonyokban a politi­kai és ideológiai kapcsolatokban. A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a népi értelmiség so­raiban bekövetkezett mennyiségi és minőségi változások, a dolgo­zók anyagi és kulturális színvona­lának emelkedése-még magasabb fokra emeli a munkás-paraszt szövetséget, megerősíti a munká­sok, parasztok és értelmiségiek egységét. Todor Zsivkov vázolta a továb­biakban a szocialista demokrácia bővítésének feladatait, a Népi Gyűlés tevékenységét és a Haza­fias Arcvonal szerepét. A jelentés utolsó fejezete belső pártkérdésekkel foglalkozott. Jelentése végén Todor Zsivkov a következőket mondotta : Mi a párt és a nép ezentúl is hozzá fo­gunk járulni a szocialista világ­közösség és a nemzetközi munkás­­mozgalom erejének és egységének erősítéséhez, amelynek az a törté­nelmi feladata, hogy új világot, háborúk, erőszak és kizsákmányo­lás nélküli világot, olyan világot építsen az emberiségnek, amely méltó minden századok nagy for­radalmárai és humanistái álmá­hoz. A délutáni ülésen Todor Prahov, a Központi Revíziós Bizottság el­nöke a napirend második pontjá­nak jelentését terjesztette elő. A kongresszusi küldöttek egy­hangúlag jóváhagyták a Bolgár KP KB jelentésével és az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelv­­tervezettel kapcsolatos határozat szövegező bizottságának összeté­telét. Megválasztották­­ a szerve­zeti szabályzat módosításait szö­vegező bizottságot és a dolgozók kéréseit és bejelentéseit tanulmá­nyozó bizottságot is. Ezután megkezdődött a Bolgár KP KB jelentésével és a Központi Revíziós Bizottság jelentésével kapcsolatos vita. ★ Szófiából jelentik C. Prisacaru és C. Linte, az Agerpres különtu­­d­ősitől. Szófiában kedden folytatódtak a Bolgár Kommunista Párt IX. kong­resszusának munkálatai. A­z ülés megnyitása után Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára emelkedett szólásra, s tol­mácsolta a kongresszusnak a Szov­jetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép üdvözletét. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára jelentéséhez és Todor Pra­hov, a Központi Revíziós Bizott­ság elnöke jelentéséhez hozzászólt Stefan Vaszujev, a BKP Szófia vá­rosi bizottságának első titkára, Pa­vel Tricskov, a BKP Blagoev­­grad körzeti bizottságának első tit­kára, Ruszka Petrova, a Plovdiv körzeti mezőgazdasági munkaszö­vetkezet elnöke, Ivan Popov pro­fesszor, a Tudományos és Műszaki Haladás Állami Bizottságának el­nöke és mások. H­atalmas taps közepette Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára emelkedett szólás­ra. A kongresszusi küldöttek lel­kesen megtapsolták a Román Kommunista Párt és az egész ro­mán nép üdvözletét. A bolgár televízió közvetítette Nicolae Ceausescu elvtárs beszé­dét. A román televízió egyenes adásban közvetítette a beszédet a szófiai Universziada teremből. ★ Szófiában ünnepi hangversenyt tartottak a Bolgár KP IX. kong­resszusa alkalmából. A hangver­senyen részt vettek a kongresszusi küldöttek és a külföldi pártkül­döttségek tagjai. Bezárult a bolgár ipari kiállítás V­asárnap bezárult a Bukarest­ben megrendezett bolgár ipari ki­állítás. A november 1 és 13 között megtartott kiállítás nagy érdeklő­dést keltett a szakemberek és a bukaresti nagyközönség körében. Sok fővárosi és vidéki román szak­ember beszélgetést folytatott a ki­állításon jelen lévő bolgár szak­emberekkel, behatóan érdeklődött a bolgár ipari termékek műszaki jellegzetességei és teljesítőképes­­sége iránt. A kiállítás berekesztése alkal­mából, Ivan Davidov, Bulgária NK Kereskedelmi Kamarájának főtitkára, a kiállítás igazgatója nyilatkozott Mircea Bumbac-nak, az Agerpres munkatársának. Nyi­latkozatában többek között ezeket mondotta : Bukarestben rendezett kiállításunknak az volt a célja, hogy megismertesse a román nép­pel, a szakemberekkel, a kereske­delmi aktivistákkal és az összes látogatókkal a bolgár gépgyártás, vegyipar és villamossági ipar le­hetőségeit. Kiállítottunk ezenkí­vül fémipari, gyógyszeripari és könnyűipari termékeket is. Ö­römmel tölt el, hogy a kiállítás érdeklődést keltett csaknem 100 000 ember tekintette meg. Nagy megtiszteltetést jelentett számunkra, hogy a kiállítást meg­látogatták Románia Szocialista Köztársaság párt- és államvezetői, élükön Nicolae Ceaușescu elvtárs­sal, az RKP KB főtitkárával. A román szakemberekkel és ke­reskedelmi szervezetekkel ez idő­szakban létrejött kapcsolatok új lehetőségeket teremtettek a bol­gár ipari termékek országukban történő elhelyezésére. A kiállítás egybeesett azokkal a megbeszélé­sekkel, amelyeket Bulgária és Ro­mánia képviselői az 1967. évi áru­csere-egyezmény megkötése céljá­ból folytattak. Ez az egyezmény előirányozza, hogy a jövő évben a kölcsönös árucsere csaknem két­szerese legyen az ez évinek. A kiállítás rendezésében— mon­dotta befejezésül Ivan Davidov — nagy segítséget kaptunk a romá­niai Kereskedelmi Kamara veze­tőségétől, s ezúton is köszönetet mondunk érte: Önök nagyszerű csarnokkal rendelkeznek, amely nagy lehetőségeket nyújt szép ki­állítások rendezésére. (Agerpres)

Next