Előre, 1966. november (20. évfolyam, 5908-5933. szám)
1966-11-16 / 5921. szám
1960 november 16., faerde ANDREI MUREȘANU SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁN Az 1848 as esztendő, amely — mint Marx mondotta — magával hozta „a népek tavaszát“, nem csupán forradalmi ugrást jelzett Európa minden népének történetében, hanem egyben kiindulópontja, forrása volt egy olyan lelkesedéstől izzó irodalomnak is, amely mindmáig a hazafiság és a harcos művészet mintaképe maradt. A népek szabadságeszményeinek hangot adó és nevüket az 1848-as forradalom eseményeivel egybeötvöző kiváló írók sorába tartozik a francia Victor Hugo, a lengyel Miezkiew icz, a német Georg Her wegh, a magyar Petőfi Sándor, a román Vasile Alecsandri mellett a költő Andrei Muresanu is, akinek most, 1900. november 16-án a 150. születésnapját ünnepeljük. Andrei Muresanu az erdélyi kisvárosból, Besztercéről származott, egyszerű molnárember fia volt. 1838-ban jegyzi el magát az irodalommal a Brassóban megjelenő Foaia pentru minte, inima si lite ratura hasábjain. Költői fogékonyságáról, romantizmusáról tanúskodó lírai alkotásain kívül jelentős fordítói munkásságot is vég zett. Schiller-, Wieland-, Herder- és Bürger átültetései ragyogó fordítói erényeset tükröznek. Az 1848-as esztendőben, a forradalom hatása alatt írja meg a kor egyik legnagyszerűbb forradalmi dalát, a Desteapta-te románé című költeményt. Ez a dal, amelyet valóságos román „Marseillaise“-nek tekinthetünk, nem csupán az erdélyiekhez szólt, hanem egyformán mindazokhoz, akiket „a Milcov és a Kárpátok találkozásánál a vak szakadás“ sújtott, hogy „más sorsot szabjanak“ maguknak. Hívó szava ünnepélyesen, zúgva áradt a szélrózsa minden irányába : „Négy világtáj románjai, most itt az alkalom. Lelketek hogy összeforrjon, érzelmetek egy legyen E dal, amelynek viharzó buzdításai lendítették hősi harcba Avram láncát, e dal lobbantja lángra Andrei Muresanu dicsőségének fáklyáját. Az erdélyiek a maguk Alecsandriját látják benne, Petőfihez, a magyar forradalom dalnokához, Rouget de Lisle-hez, a Marseillaise szerzőjéhez hasonlítják. A nemzet énekese ő, akinek alakját dicsfény övezi. Dala, amely ezernyi alkalommal felcsendül, a nemzeti szabadságért és egységért vívott harc szimbólumává kristályosul. S ezt nem érintik, nem is érinthetik azok a kisebb értékű mondanivalójú versek, amelyeket az abszolutizmus időszaka fáz 1850- -1860 as évek egy-egy hatalmasságának szentelt. 1862-ben, verseskötetének kiadá sakor az Asociatiunea pentru literatura romina si cultura popomlui roman din Transilvania mele gen ünnepli, s a társaság Brassóban tartott közgyűlése felkínálja számára a hegyeken túli tartomány első nemzeti díját. A díj, igaz, szerény, mindössze 50 arany — ismerte el a társaság elnöke, Andrei Laguna is —, s nem a költő jelentőségével, hanem a társaság pénzügyi helyzetével áll összhang,ban, ámde annál „nagyobb az értéke erkölcsi vonatkozásban“. És a díj értékét növelendő, jókívánságokkal halmozzák el : legyen oly erős, éljen addig, ameddig a Brassót övező hegyek. ... A költő életereje azonban ezt követően rohamosan csappan. Idegbántalmak gyötrik, s 1863. november 24-én, 47 éves korában Andrei Muresanu kezéből örökre kiragadja a lantot a halál. Andrei Muresanu híre átrepült a Kárpátok láncán. M. Eminescu az Epigonii című költeményében V. Alecsandri, Gr. Alexandrescu, D. Bolintineanu, C. Bolliac melllett Andrei Muresanut is idézi : „Muresanu rozsdaverte hangja rabbilincset tépdel, Érces pendülésfi húrba verdes zsibbadó kezével, Mint a hitreges költő rideg sziklát költöget; Hangjában hegyek siráma, fenyveserdők sorsa hallszik, S gazdagul szegényi sorban, mint a csillagfény kialszik, Ébredésünk papja volt é s időnk prófétája lett." Eminescu emelte tehát Mureșanut is azoknak az „álmodó, nagy tiszta lelkek“nek a sorába, „kik ha szólnak, csillag röppen, s zúgó vizek énekelnek“ ... 1881-ben Szebenben rendezik sajtó alá költeményeinek újabb kiadását, amelynek előszavába felvették a költő 1862-es önvallomásain kívül életrajzi adatait is (ezeket a Gazeta Transilvaniei közölte a költő halálakor). A kiadást kísérő jegyzet arról emlékezik, hogy minekutána az 1862. évi kiadás már az utolsó darabig elfogyott, vagyis már évek óta az olvasók kezébe került, nemzetünk, a román múzsa és a feledhetetlen elhunyt sok csodálójának szorgalmazására került sajtó alá Andrei Muresanu költeményeinek ez újabb kiadása“. Andrei Muresanu nemcsak költő, a nyelv művésze volt, hanem olyan kiváló, emelkedett szellemű értelmiségi, aki tehetségét, költői hivatását tudatosan állította népe szolgálatába. „A költészet — írta a Románul si poezia lui című cikkében — az érintkezés eszköze volt azok között, akiket elnyomtak, akikre rásütötték a rabszolgaság tüzes bélyegét. A költészet a szabadság testvére, s ezért annak apostola és hírnöke volt és marad mindiglen.“ Egy másik cikkben pedig arról ír, hogy „elegendő volt egyetlen dal, a La Marseillaise, s a francia nép mit sem törődve tűzzel-vassal, lendületesen vetette magát a harcba“. A sajtót, mondotta másutt, „a szabad emberi szellem“ alkotta meg, hogy előmozdítsa „a lélek szabadsága és a zsarnokság, a honpolgári szabadság és a kényszer kormánya“ közötti harcot. Pedagógiai tevékenységéről is több írása vall. Ebben a tekintetben ki kell emelni az Icoana cresterii rele című fordítását (1848), amelyet Dr. F. Saltzman és Carol Han művéből készített, s amelynek — akárcsak cikkeinek — az volt a célja, hogy hozzájáruljon a nép neveléséhez, műveléséhez. Ilyen irányú írásait, amint azt a Proprietate című cikkében megvallja, nem „a szükséget nem ismerő irodalmároknak“, hanem a „köznépnek“, a „pórnépnek“ szánta, amelyre éjjel-nappal gondolt, s amelynek „művelődési előmeneteléről, jólétéről, anyagi felemelkedéséről hallva öröm töltené el szívét“. Andrei Mureșanut elmarasztaló kritika is érte, egyesek a sárba rántották, mások pedig hibáitól eltekintve az égig magasztalták, s így alakja körül sok volt a tisztázatlan kérdés, a homály. A népi hatalom éveiben, a költő halálának 100. évfordulóján Mureșanu egész életművét átértékelték, egyformán gondot fordítva költői alkotásaira és művelődési, pedagógiai, gazdasági vonatkozású írásaira. D. Pacurariu 1963. évi kiadása, a Poezii ?i articole, amelyet a költő írásainak és a költőről szóló tanulmányoknak a részletes jegyzéke egészít ki, kétségtelen fontosságú munka, hiszen történelmi hibát hoz helyre, értékítéletével megérdemelt helyére állítja Andrei Muresanut, egyszers mindenkorra megcáfolva a róla alkotott, hol túlzó, hol pedig lekicsinylő nézeteket. Andrei Muresanu, mint költő és a művelődés bajnoka, tovább folytatta azt a harcos szellemű erdélyi költészetet, amelyet George Bari tiu indított el a Foaia pentru min te, inimä ?i literaturá révén (1838- ban), s előfutára, kiváló úttörője volt azoknak, akik nyomdokába léptek : George Coșbucnak, St. O. Iosifnak és Octavian Gogának. Vasile Netea a történelemtudományok doktora A nagykorúság küszöbén C saknem 320 000 ifjú ünnepli ebben az évben a nagykorúság küszöbének átlépését. A Kommunista Ifjúság Szövetsége novemberben sorozatos ünnepséget rendez ebből az alkalomból. A hagyományos kollektív rendezvények között megemlíthetjük a találkozókat a párt- és állami aktivistákkal, a dolgozókkal, továbbá a kulturálissportvasárnapokat, az irodalmi versenyeket, a munkában élenjáró fiatalok tiszteletére tartott esteket, az ifjúsági tárgyú mozi- és színházelőadásokat stb. Az 1966 utolsó napjaiban befejeződő akciók jelenleg Bukarest, valamint a rajoni és tartományi központok művelődési házaiban, az ország valamennyi tartományainak nagyvállalataiban, művelődési otthonaiban és mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben folynak. IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet közli november 15-én . A következő három napra : hideg idő, változó égbolt. Havazás. Mérsékelt északi szél. Az időszak elején változatlan idő, később az ország északnyugati részében felmelegedés várható. Hőmérsékleti értékek nappal mínusz 2 és 4, éjjel mínusz 6 és 4 fok között. ALÁÍRTÁK ROMÁNIA ÉS A SZOVJETÍZÍI KÖZÖTTI 1067. (IK ÁRUSZÁLLÍTÁSI JEGYZŐKÖNYVFT Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió kormánydelegációinak a barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt eredményes tárgyalásai befejezésekor Bukarestben november 14-én aláírták a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti 1967. évi kölcsönös áruszállításokról szóló jegyzőkönyvet. A két ország közötti kölcsönös áruszállítás volumene 1967-ben 730 millió rubelt tesz ki és mintegy 9 százalékkal haladja meg az 1966. évi jegyzőkönyvben foglalt volument. Románia a Szovjetunióba szerszámgépeket, fútóberendezéseket és más kőolajipari berendezéseket, elektrotechnikai felszereléseket, hajókat, kőolajtermékeket, hengereltárut és acélcsövet, szódatermékeket és más vegyipari termékeket, fűrészárut, bútort és más faipari termékeket, konfekciót friss és konzervált gyümölcsöt és zöldségfélét, valamint más árukat szállít. A Szovjetunió Romániának szerszámgépeket, emelő-, szállító- és építkezési berendezéseket, elektrotechnikai felszerelést, távközlési felszerelést, személygépkocsikat, kokszot, kokszosítható szenet, vasércet, vasötvözeteket, vegyipari termékeket, acél-hengereltárut, gyapotot, különböző fogyasztási cikkeket és más árukat szállít. Az új kereskedelmi jegyzőkönyv elősegíti a két ország közötti baráti kapcsolat és gazdasági együttműködés fejlődését. A jegyzőkönyvet Románia Szocialista Köztársaság kormányának meghatalmazásából Gh. Cioara külkereskedelmi miniszter, a Szovjetunió kormányának meghatalmazásából M. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter írta alá. Az aláírásnál jelen volt Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, Dumitru Bejan, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Mihai Marin külügyminiszterhelyettes, más minisztériumok vezetőségének több tagja. Jelen volt A. V. Basov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Ugyancsak részt vettek a tárgyalásokat folytató küldöttségek tagjai. ★ A jegyzőkönyv aláírása alkalmából Gheorghe Cioaru ebédet adott az Athenée Palace szálloda termeiben. (Agerpres) Elutazott a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere Hétfő délután hazautazott Bukarestből N. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere és az általa vezetett gazdasági küldöttség, amely néhány napos látogatást tett hazánkban. Elutazáskor a Baneasa repülőtéren a vendégeket Gheorghe Cioara külkereskedelmi miniszter, Mihai Marin külügyminiszter-helyettes, a Külkereskedelmi Minisztérium vezetőségének több tagja búcsúztatta. Jelen volt A. V. Basov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény jött létre Románia és az EAK között Románia Szocialista Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság küldöttségeinek Bukarestben folytatott tárgyalásai nyomán november 14-én hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt és hoszszú lejáratú fizetési egyezményt írtak alá az 1967—1970 közötti időszakra, valamint egy jegyzőkönyvet a két ország közötti 1967 évi árucserére vonatkozólag. A jegyzőkönyv szerint Románia gépeket és berendezéseket, vegyipari termékeket, kőolajipari termékeket, fűrészárut és más faipari termékeket, cementet, dohányt, gumiabroncsot, élelmiszereket és más termékeket szállít az Egyesült Arab Köztársaságba. Az Egyesült Arab Köztársaság gyapotot, rizst, pamutkelméket és szálakat, szudáni füvet, citrusféléket, földimogyorót stb. szállít Romániába. A jegyzőkönyvet román részről Ilie Voicu külkereskedelmi miniszterhelyettes, az EAK részéről pedig Husszein Khaled Hamdi, az EAK gazdasági és külkereskedelmi minisztériumának államtitkárhelyettese írta alá. Az aláírásnál jelen volt Dumitru Bejan, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, valamint Mohamed Fahny Hamad, az Egyesült Arab Köztársaság bukaresti nagykövete. Részt vettek a tárgyalásokat folytató két küldöttség tagjai is. ★ Az aláírás alkalmából Ilie Voicu ebédet adott az Athenée Palace szálloda termeiben. (Agerpres) Nagykövetségi rangra emelik a román-luxemburgi diplomáciai képviseletet Románia Szocialista Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya között megállapodás jött létre a két ország diplomáciai képviseleteinek nagykövetségi rangra emeléséről. A távolság és a tégla önköltsége (Folytatás az 1. oldalról) kézi a reális lehetőségeket. Nyilván felvetődik a kérdés : mi az oka annak, hogy a vállalat az első kilenc hónapban a teljes (kereskedelmi) önköltségnél 645 000 lej túllépést ért el. Alaposabban vizsgálva a dolgot, kiderül, hogy itt valójában a vállalattól függetlenül érvényesülő tényező hatása jelentkezik. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében a teljes (kereskedelmi) önköltség magában foglalja a késztermék ellátásával és szállításával kapcsolatban felmerülő költségeket is. Eszerint egyáltalán nem mindegy, milyen távolságra kénytelen a vállalat termékeit szállítani, mivel a kilométerek számának növekedése a szállítási költségek — s egyben a teljes önköltség — növekedését vonja maga után. A meggyesfalvi Téglagyárnál az idei önköltségi terv összeállításábnál, a következő átlagos távolságokat irányozták elő : téglánál 151 km, üreges téglánál 151 km, blokk téglánál 100 km. Ezzel szemben a tényleges átlagos távolság, 9 hónap alatt a tégla esetében 209,3 km, az üreges tégláéban 224,8 km, a blokk tégláéban 236,8 km volt. Nem egy esetben a távolságok meghaladják a 300--500 km-t, így például a vállalat ez év folyamán 500 000 db. üreges téglát szállított a Iasi-i TRCM-nek (505 km.) 1 967 000 dara bot az olténiai TRCM-nek (400 km), 466 ezer darabot a bánáti TRCM- nek (329 km) és a felsorolást még sokáig folytathatnánk. Ez a helyzet oda vezetett, hogy a szállítási költségeket jelentősen túllépték, amely kedvezőtlenül hatott a vállalat egész pénzügyi-gazdasági tevékenységére A nemzetgazdaságnak nagy szüksége van építkezési anyagokra, a vállalat igyekszik növelni termelési volumenét, deminden egyes terven felül legyártott termék, a szállítási távolságok túlhaladása miatt növeli az önköltséget. A kérdésnek még van egy oldala. Az önköltségi terv előirányzatainak nemteljesítése miatt — noha ez nem a vállalat hibája — a munkaközösség elvesztette a jómunka jutalmazásához szükséges alapot, ami egyáltalán nem hat ösztönzőleg a termelő tevékenységre. Nyilvánvaló, nem kívánhatja senki azt, hogy a meggyesfalvi Téglagyár termékei csak a tartomány építőtelepein kerüljenek felhasználásra. Az viszont tagadhatatlanul fontos nemzetgazdasági érdek, hogy a termékek elosztásánál a legmesszebbmenő gazdaságosság elve érvényesüljön, mivel csak így lehet csökkenteni a szállítással és eladással járó költségeket, melyek a gazdaságosabb termelés biztos forrásai. ELŐRE Kinevezték Románia nagykövetét a Csehszlovák SZK-ba Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának törvényerejű rendeletével Ion Obradovici elvtársat kinevezték Románia Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, Gheorghe Nitescu elvtárs helyébe, aki más megbízatást kapott. (Agerpres) A faipari szakszervezetek nemzetközi szemináriuma Hétfőn megkezdte munkálatait Bukarestben a faipari szakszervezetek nemzetközi szemináriuma. A szemináriumot azépítkezési, faipari és építőanyagipari szakszervezetek nemzetközi szövetsége rendezte. A szemináriumon ausztráliai, bulgáriai, kapadói, csehszlovákiai, kubai, finnországi, franciaországi, Német DK-beli, Német SZK-beli, olaszországi, jugoszláviai, lengyelországi, romániai, magyarországi, szovjetunióbeli szakszervezeti küldöttek vesznek részt. Jelen vannak : Porkkala Veiko Ilmari, az építkezési, faipari és építőanyagipari szakszervezetek nemzetközi szövetségének főtitkára, Michael O’Callaghan, a Nemzetközi Munkaügyi Iroda képviselője és Genagyij Ptasinszkij, a Szakszervezeti Világszövetség küldötte. A szeminárium részvevői négy napon át megvitatják a faipar műszaki-tudományos haladásával kapcsolatos kérdéseket, e haladás hatását az élet- és munkakörülményekre, és az iparági dolgozók életszínvonalának emelése érdekében kifejtett szakszervezeti tevékenységet. FRANCIAORSZÁG Nyilatkozatok a választási szövetségek kérdéséről Párizsból jelenti Georges Dascal, az Agerpres tudósítója . Különböző francia politikai szervezetek vezetői nyilatkozatot adtak a politikai helyzet alakulásáról, főként az 1967 márciusi parlamenti választásokra kötött szövetségek kérdéséről. Az ifjúsági problémák tanulmányozásának nemzeti napjai befejeztével (ezeket a kommunista párt rendezte) Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára vázolta a kommunista párt és a Demokratikus és Szocialista Baloldal Szövetsége közötti kapcsolatokat. Többek között megemlítette, hogy a SFID és a Szövetség javaslatai a kommunista párttal való tárgyalások megkezdésére lépést jelentenek előre, de „a Szövetség vezetői még nem mutattak hajlandóságot az összes baloldali pártok közös programjának kidolgozására“. Francois Mitterrand, a Baloldali Szövetség elnöke a Hérault megyei Pezenas-ban egy nyilvános gyűlésén a szövetségek kérdését fejtegetve állást foglalt az összes baloldali pártokkal való tárgyalások mellett. Az Egyesült Szocialista Párt Országos Bizottsága határozatot fogadott el a baloldali szövetségek kérdésében. A határozat többek között rámutat, „itt az ideje, hogy megszűnjenek a szövetségekkel kapcsolatos tisztázatlan kérdések“. „A választókat nem azzal nyerjük meg — hangoztatja a dokumentum —, hogy a centrista vezetőkkel tárgyalunk, hanem azzal, hogy érdemben vizsgáljuk meg a kérdéseket és építő jellegű, tartós megoldásokat ajánlunk“. HÍREK HÉTFŐ délelőtt Berlinbe utazott a Kommunista Ifjúság Szövetségének küldöttsége, amely Chirila Costica, a KISZ KB tagja, a KISZ Kolozs tartományi bizottságának első titkára, vezetésével — a Szabad Német Ifjúsági Szövetség meghívására — baráti látogatást tesz az NDK-ban. ★ GEORGE IVASCU, az Újságíró Szövetség alelnöke vezetésével román újságíró-küldöttség utazott a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol a szövetségi kormány sajtó- és tájékoztatási irodájának meghívására dokumentációs látogatást tesz. ★ A BÉKE-VILÁGTANÁCS által javasolt nagy kulturális évfordulók keretében hétfő délután a KKRI fővárosi kultúrházában megemlékeztek G. W. Leibnitz német filozófus és matematikus halálának 250 évfordulójáról. A megemlékezést az Országos Békevédelmi Bizottság, a Kulturális és Tudományos Ismeretterjesztő Tanács, valamint az országos UNESCO-bizottság szervezte meg. A német tudós életéről és művéről dr. Dan Badarau egyetemi tanár, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának levelező tagja beszélt. 3 NEMZETKÖZI ÉLET A BOLGÁR KP IX. KONGRESSZUSA A Todor Zsivkov által előterjesztett jelentés Nemzetközi kérdésekről szólva Todor Zsivkov nagy figyelmet szentelt a Bulgária NK és a többi szocialista ország közötti kapcsolatok fejlesztésének. Amint mondotta, ezt következetesen kell megvalósítani, a szocialista internacionalizmus, a jogegyenlőség, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös testvéri megértés alapján. A szónok hangsúlyozta, hogy Bulgária az utóbbi időben jelentősen fejlesztette kapcsolatait a nemrég felszabadult államokkal. Ugyanakkor az utóbbi években fokozódtak a bolgár vezetők kapcsolatai más országokbeli államférfiakkal és társadalmi harcosokkal. Rendkívül hasznosaknak tartjuk e kapcsolatokat és a jövőben is fejleszteni fogjuk őket — mondotta a szónok. A balkáni helyzet s e térség békéje fenntartásának és erősítésének problémája rendkívül fontos helyet foglal országunk külpolitikájában — jelentette ki Todor Zsivkov. A Bulgária és a többi balkáni ország közötti együttműködés bővítése kedvező kihatással volt e térség általános politikai helyzetére. Létrejött a légkör a balkáni országok közötti konkrét kapcsolatok és kontaktusok további fejlesztésére, különösen gazdasági és turisztikai téren. Románia Szocialista Köztársasággal fenntartott kapcsolataink — hangoztatja a jelentést— két testvéri szocialista ország kapcsolataiként alakulnak. Ehhez különösképpen hozzájárult a Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára vezette párt- és kormányküldöttség 1965 szeptemberében nálunk tett látogatása, valamint párt- és államvezetőinknek Románia Szocialista Köztársaságban tett látogatásai. Bővül a két ország gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködése. A kétoldalú egyezmény értelmében 1966 és 1970 között 43 százalékkal nő az árucsere az 1961 és 1965 közötti időszakhoz viszonyítva. Meggyőződésünk szerint az egyezmény előirányzatait túlhaladjuk. Erről tanúskodik az is, hogy az 1967. évre szóló árucsere- és fizetési jegyzőkönyv értelmében, amelyet a két ország a napokban írt alá Bukarestben, a jövő évi árucsere volumene kétszerese lesz az 1966. évi árucserére vonatkozó előirányzatoknak. Létrejöttek és bővülnek az együttműködési kapcsolatok a bolgár és a román intézmények, minisztériumok alkotási szervezetek és szövetségek között. A jelentés hangsúlyozza, hogy Bulgária egész nemzetközi tevékenységében a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a világbéke védelméért, az összes kérdések békés és építő megoldásáért harcol. A Bolgár KP KB első titkára elítélte az USA vietnami agresszióját és rámutatott, hogy a bolgár nép, a világ békeszerető erőivel együtt szolidaritását fejezi ki Vietnam népével és politikai, gazdasági, erkölcsi és katonai segítséget nyújt neki az agresszor leveréséhez. A jelentés nagy része Bulgária NK gazdasági helyzetének elemzésével foglalkozott. A negyedik országfejlesztési ötéves tervet teljesítettük — hangsúlyozta Todor Zsivkov. Jelentős lépést tettünk előre a szocializmus műszakianyagi alapjának építése irányában. A negyedik ötéves terv éveiben az ország ipari termelése átlag 11,7 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3,2 százalékkal nőtt. A továbbiakban az előadó utalt az ötödik ötéves tervre (1966— 1970), amelynek irányelveit a kongresszus megvitatja és jóváhagyja. Ennek az ötéves tervnek a fő feladata folytatni a szocializmus műszaki-anyagi alapjának megteremtését, tökéletesíteni a szocialista termelési viszonyokat. Az új ötéves terv éveiben — mondotta az előadó — a párt célul tűzte ki a társadalmi termelés gyorsított ütemű fejlesztését különösen a nehéziparban, a magasabb fokú gazdasági fejlődés biztosítása és a nép életszínvonalának emelése céljából. 1970-ben Bulgária nemzeti jövedelme mintegy 50 százalékkal nagyobb lesz, mint 1965-ben. Az egész nemzetgazdaság állóalapja 90 százalékkal növekszik, az ipari össztermelés több mint 70 százalékkal, a mezőgazdasági termelés több mint 30 százalékkal. A fogyasztási alap összvolumene mintegy 40 százalékkal, a lakosság reáljövedelme pedig több mint 30 százalékkal növekszik. A párt folytatja a termelőeszközök gyártásának elsődleges fejlesztését és még nyomatékosabban veti fel a minőség javításának kérdését, mint az ötéves terv egyik fő feladatát. Azt az időszakot, amelyről a jelentés szól — hangsúlyozta Todor Zsivkov — nemcsak a termelőerők gyors fejlődése jellemzi, hanem a megfelelő módosulások a termelési viszonyokban a politikai és ideológiai kapcsolatokban. A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a népi értelmiség soraiban bekövetkezett mennyiségi és minőségi változások, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedése-még magasabb fokra emeli a munkás-paraszt szövetséget, megerősíti a munkások, parasztok és értelmiségiek egységét. Todor Zsivkov vázolta a továbbiakban a szocialista demokrácia bővítésének feladatait, a Népi Gyűlés tevékenységét és a Hazafias Arcvonal szerepét. A jelentés utolsó fejezete belső pártkérdésekkel foglalkozott. Jelentése végén Todor Zsivkov a következőket mondotta : Mi a párt és a nép ezentúl is hozzá fogunk járulni a szocialista világközösség és a nemzetközi munkásmozgalom erejének és egységének erősítéséhez, amelynek az a történelmi feladata, hogy új világot, háborúk, erőszak és kizsákmányolás nélküli világot, olyan világot építsen az emberiségnek, amely méltó minden századok nagy forradalmárai és humanistái álmához. A délutáni ülésen Todor Prahov, a Központi Revíziós Bizottság elnöke a napirend második pontjának jelentését terjesztette elő. A kongresszusi küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a Bolgár KP KB jelentésével és az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvtervezettel kapcsolatos határozat szövegező bizottságának összetételét. Megválasztották a szervezeti szabályzat módosításait szövegező bizottságot és a dolgozók kéréseit és bejelentéseit tanulmányozó bizottságot is. Ezután megkezdődött a Bolgár KP KB jelentésével és a Központi Revíziós Bizottság jelentésével kapcsolatos vita. ★ Szófiából jelentik C. Prisacaru és C. Linte, az Agerpres különtudősitől. Szófiában kedden folytatódtak a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusának munkálatai. Az ülés megnyitása után Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára emelkedett szólásra, s tolmácsolta a kongresszusnak a Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép üdvözletét. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára jelentéséhez és Todor Prahov, a Központi Revíziós Bizottság elnöke jelentéséhez hozzászólt Stefan Vaszujev, a BKP Szófia városi bizottságának első titkára, Pavel Tricskov, a BKP Blagoevgrad körzeti bizottságának első titkára, Ruszka Petrova, a Plovdiv körzeti mezőgazdasági munkaszövetkezet elnöke, Ivan Popov professzor, a Tudományos és Műszaki Haladás Állami Bizottságának elnöke és mások. Hatalmas taps közepette Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára emelkedett szólásra. A kongresszusi küldöttek lelkesen megtapsolták a Román Kommunista Párt és az egész román nép üdvözletét. A bolgár televízió közvetítette Nicolae Ceausescu elvtárs beszédét. A román televízió egyenes adásban közvetítette a beszédet a szófiai Universziada teremből. ★ Szófiában ünnepi hangversenyt tartottak a Bolgár KP IX. kongresszusa alkalmából. A hangversenyen részt vettek a kongresszusi küldöttek és a külföldi pártküldöttségek tagjai. Bezárult a bolgár ipari kiállítás Vasárnap bezárult a Bukarestben megrendezett bolgár ipari kiállítás. A november 1 és 13 között megtartott kiállítás nagy érdeklődést keltett a szakemberek és a bukaresti nagyközönség körében. Sok fővárosi és vidéki román szakember beszélgetést folytatott a kiállításon jelen lévő bolgár szakemberekkel, behatóan érdeklődött a bolgár ipari termékek műszaki jellegzetességei és teljesítőképessége iránt. A kiállítás berekesztése alkalmából, Ivan Davidov, Bulgária NK Kereskedelmi Kamarájának főtitkára, a kiállítás igazgatója nyilatkozott Mircea Bumbac-nak, az Agerpres munkatársának. Nyilatkozatában többek között ezeket mondotta : Bukarestben rendezett kiállításunknak az volt a célja, hogy megismertesse a román néppel, a szakemberekkel, a kereskedelmi aktivistákkal és az összes látogatókkal a bolgár gépgyártás, vegyipar és villamossági ipar lehetőségeit. Kiállítottunk ezenkívül fémipari, gyógyszeripari és könnyűipari termékeket is. Örömmel tölt el, hogy a kiállítás érdeklődést keltett csaknem 100 000 ember tekintette meg. Nagy megtiszteltetést jelentett számunkra, hogy a kiállítást meglátogatták Románia Szocialista Köztársaság párt- és államvezetői, élükön Nicolae Ceaușescu elvtárssal, az RKP KB főtitkárával. A román szakemberekkel és kereskedelmi szervezetekkel ez időszakban létrejött kapcsolatok új lehetőségeket teremtettek a bolgár ipari termékek országukban történő elhelyezésére. A kiállítás egybeesett azokkal a megbeszélésekkel, amelyeket Bulgária és Románia képviselői az 1967. évi árucsere-egyezmény megkötése céljából folytattak. Ez az egyezmény előirányozza, hogy a jövő évben a kölcsönös árucsere csaknem kétszerese legyen az ez évinek. A kiállítás rendezésében— mondotta befejezésül Ivan Davidov — nagy segítséget kaptunk a romániai Kereskedelmi Kamara vezetőségétől, s ezúton is köszönetet mondunk érte: Önök nagyszerű csarnokkal rendelkeznek, amely nagy lehetőségeket nyújt szép kiállítások rendezésére. (Agerpres)