Előre, 1966. december (20. évfolyam, 5934-5960. szám)

1966-12-10 / 5942. szám

KÉLKÉL­ZHETETJES ELVFELTÉTEL HZ MIMMÉ Kt­ZttTTI BÉKÉS KAPCSOLATOK KIÉPÍTÉSÉHEZ HAZÁNK KÉPVISELŐJÉNEK FELSZÓLALÁSA M ENSZ POLITIKAI BIZOTTSÁGÁBAN ■Veto Tortbbát jelenti Nicolae Io­­neven, az Agerpres különtudósító­­ja. Az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottsága folytatja a vitát annak a nyilatkozatnak a teljesítési stádiu­máról, amely az államok belügyei­­be való beavatkozás megengedhe­­tetlenségéről, az államok függet­lenségének és szuverenitásának tiszteletben tartásáról szól. Akárcsak az előző napokban, csütörtökön is számos felszólaló szállt határozottan síkra a népek azon joga mellett, hogy minden külső beavatkozás nélkül maguk döntsenek sorsuk felől, s ítélte el az idegen beavatkozást. „A be nem avatkozás elve — jelentette ki Franciaország képviselője, amikor a vita tárgyát képező probléma különleges jelentőségét hangsú­lyozta — vonatkozik mindazokra a tényezőkre, amelyek egy állam nemzeti lényét alkotják.“ Jugoszlá­via képviselője határozottan síkra­­szállt ennek az elvnek a védelmé­ben és felhívta a figyelmet arra, mennyire káros következmények­kel jár a gazdasági kapcsolatok felhasználása az államok belügyei­­be való beavatkozásra. Mircea Malita helyettes külügy­miniszter, a román küldöttség ve­zetője ezeket mondotta : A nemzetközi társadalom szuve­rén entitásokból áll, amelyek fő törvénye minden nép azon elide­geníthetetlen jogának a feltétlen tiszteletben tartása, hogy maga dönthessen sorsa felől, a nemzeti szuverenitás és függetlenség a tel­jes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, tiszteletben tartása. A be nem avatkozás elvét egyöntetűen elismerik ugyan, de számos esetben megtörtént, hogy figyelmen kívül hagyták vagy dur­ván megsértették , különböző esz­közökkel beavatkoznak mások bel­­ügyeibe, egészen az erőszak és a fegyveres agresszió használatáig menve. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy az Egyesült Ál­lamok vietnami háborúja milyen súlyosan veszélyezteti a világbé­két. Napjainkban minden helyi konfliktus a feszültség és az egész nemzetközi élet megmérgezésének forrása, s körülötte gravitálnak az összes államok érdekei. A román küldöttség — mondotta a felszólaló — ez alkalommal is új­ból leszögezi a román kormány következetes álláspontját, amely szerint hagyni kell, hogy a viet­nami nép akaratának és nemzeti törekvéseinek megfelelően egyedül dönthessen sorsáról. E célból pa­rancsoló követelmény, hogy az Egyesült Államok, amely a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság bombázásával agressziót követett el egy szuverén állam ellen, te­gyen tanúbizonyságot valóságér­zékről és szüntesse be haladékta­lanul, feltétel nélkül és végérvé­nyesen a bombázásokat. A jelenlegi körülmények megkö­vetelik — mondotta a felszólaló —, hogy valamennyi ország tartóz­kodjék az államok közötti kapcso­latok alapvető elveivel ellentétes cselekményektől. Az Egyesült Nemzetek 21 éves fennállása alatt több mint 50 or­szág vált függetlenné — mondotta a továbbiakban Mircea Malita. Ezen országok központi törekvése az, hogy jövőjüket saját belátásuk szerint népük érdekeinek megfe­lelően építsék ki. Nem akarják, hogy ezt a folyamatot, amely ko­runk jellemző tünete, idegen be­avatkozás zavarja meg, mivel ez lényegében hadüzenet nélküli és burkolt háború ezen országok el­len. Még kevésbé lehetnek közöm­bösek az intervenció szélsőséges formáival szemben, mint fegyve­res erő alkalmazása, idegen terüle­tek bombázása, olyan rendszer rá­­erőszakolása az államra, amelyet az illető ország nem óhajt. Minden államnak szigorúan tiszteletben kell tartani a tavaly mindannyiunk által elfogadott nyilatkozatot, amely szerint „minden állam el­idegeníthetetlen joga, hogy maga válassza meg politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendsze­rét, anélkül, hogy valamely állam ebbe bármilyen formában beavat­kozhatna“. Románia külpolitikájával igyek­szik előmozdítani a nemzetközi törvényesség alapelveinek érvé­nyesülését az államok közötti kap­csolatok kiépítésében. Ezeket az elveket leszögezi alkotmánya és külpolitikai dokumentumai. Romá­nia támogatja azt a kezdeménye­zést, hogy ezen az ülésszakon is­mét nyilvánítsák ki a be nem avat­kozás elvének elsőrendű fontossá­gú szerepét a nemzetközi kapcso­latokban. Ennek az alapvető elv­nek újbóli leszögezésében és meg­szilárdításában — minden úton és minden körülmények között — lát­juk mi a béke megerősítéséhez ve­zető utat, az önkény és az erőszak érvényesülési körének csökkenté­sét a nemzetközi kapcsolatokban. Ennek az elvnek az újbóli leszöge­­zése nélkülözhetetlen előfeltétel ahhoz, hogy kiépítsük az államok között a békés kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés szilárd alapját. Argentína A „fegyverszünet“ vége Fél évvel ezelőtt, közvetlenül a Leoni-kormány megbuktatása után az argentin politikai meg­figyelők több napon át találgat­ták, milyen viszony alakul ki az államcsínnyel hatalomra ju­tott Ongaria-kabinet és a szak­szervezetek, az ország egyik fő politikai ereje között. Ongania tábornok akkoriban figyelembe vette a szakszervezetek népsze­rűségét, el nem hanyagolható hatásukat a tömegekre és bé­kejobbot ajánlott fel. Miközben betiltotta a politikai pártokat, feloszlatott minden politikai csoportosulást, a szakszerveze­tek tevékenységét nem akadá­lyozta meg. A kommentátorok szerint hallgatólagos megegye­zés jött létre a junta és a szak­­szervezetek között. Ennek elle­nére már akkoriban felvetődött az a kérdés, meddig tarthat a béke két homlokegyenest kü­lönböző politikai célt szolgáló erőcsoportosulás között, mint a szakszervezetek és a bel- és kül­földi monopóliumok érdekeit ki­szolgáló katonai junta között. Annál is inkább, mert a kato­nák államcsínyének egyik célja nyilvánvalóan a peronista szak­­szervezetek hatalom felé vezető útjának elvágása volt. A leg­utóbbi argentínai események máris arra utalnak, hogy a fél évvel ezelőtt kötött „fegyver­­szünet“ felbomlott. Ongania tá­bornok gazdasági intézkedései nem felelnek meg a szakszerve­zeteknek, mert azok érzékenyen érintik az argentin dolgozók érdekeit. A tábornok-elnök ugyanis bejelentette, hogy tel­jesen szabaddá teszik a valuta­cserét. Ez az intézkedés min­denekelőtt a hazai és külföldi tőkecsoportosulásoknak kedvez. A kormánynak ez és a hason­ló intézkedései elmérgesítették ▼Iszonyát az Argentínai Általá­nos Munkásszövetséggel, amely csütörtökön nyilvánosságra ho­zott közleményében erélyesen követeli a juntától, hogy változ­tasson jelenlegi gazdasági poli­tikáján. A szakszervezetek ugyanakkor követelik a bezárt gyárak üzemeltetését, az utóbbi időben kirobbant súlyos gazda­sági konfliktusok érdemleges megoldását. A szakszervezetek szerint az országban uralkodó súlyos gaz­dasági helyzetért mindenekelőtt a nemzetközi monopóliumok és a pénzoligarchia a felelős. Az Általános Munkásszövetség do­kumentuma nem korlátozódik csupán a tények és vádak fel­sorakoztatására, hangsúlyozza, hogy december 14-én általános sztrájkkal indul meg a harc a kormány gazdasági politi­kája ellen. A kormány pedig ha nem hallgatja meg a mun­kások követelését, végleg elszi­getelődik és teljes konfliktusba kerül a szakszervezeti mozga­lommal. Hegyi Károly RABRUHÁSOK GEORGETOWN UTCÁIN A z autójából kilépő Alexandr Raylt, Guayana belügyminisz­terét a tüntetők nagy csoport­ja fogadta a minap, amikor a par­lament épülete elé érkezett. Közü­lük sokan rabruhát viseltek. De nem ez volt abban az időszakban az egyetlen tüntetés. Guayana főváro­sának, Georgetownnak a lakói gyű­léseken és felvonulásokon tiltakoztak „A nemzeti biztonságról" című tör­vény ellen, amelyet a kormány ezekben a napokban terjesztett a parlament elé. Ezzel a törvénnyel a kormány szükségállapotot akar bevezetni az országban, lehetőséget adva a rendőri közegeknek, hogy letartóztassa az ellenzéki demok­ratikus erőket, hogy betiltsa a poli­tikai gyűléseket és összejöveteleket. Az említett tüntetők viselte csíkos rabruhák pedig azt jelképezik, mi­lyen állapotok uralkodnak majd az országban a törvény életbeléptetése után. A Burnham-korm­ánynak ez a min­den ellenzéki hang elfojtására irá­nyuló népellenes politikája nem új keletű. Az angol és amerikai mono­­poltőkés körök által támogatott és ezek érdekeit képviselő kormány két évvel ezelőtt került hatalomra, miu­tán eltávolították az ország éléről a Népi Haladó Pártot és ennek mi­niszterelnökét Cheddi Jagant. Az an­gol kormány évekig halogatta a függetlenség megadását volt gyar­matának, míg végre ez év nyarán - amikor látta, hogy a Burnham­­kormány jól szolgálja az angol tőke érdekeit - beleegyezett egy alaposan megcsonkított függetlenségbe. Az azóta bekövetkezett események iga­zolták Cheddi Jagan megállapítását! „Minden bizonnyal az a független­ség, amit nekünk adnak teljesen for­mális lesz, mert az angol hatóságok minden eszközzel továbbra is befo­lyásuk alatt tartják a kormányt­. A Burnham-kormány különösen gazdaságilag szolgálja az angol és az egyre fokozottabb erővel jelent­kező amerikai tőke érdekeit. Tág te­ret engednek a külföldi tőkebefekte­tésnek. D­jabb és újabb angol és amerikai vállalatok cégtáblái jelen­nek meg Georgetownban, iparválla­latok, bányák és kőolajlelőhelyek kerülnek külföldi tulajdonba. A kö­zelmúltban feltárt kőolajlelőhelyek kiaknázási jogát például két ameri­kai és egy angol vállalat kaparintot­ta meg. Az amerikai Reynolds Me­tals Co. pedig negyedmillió acre bauxittartalmú terület kitermelésére kapott koncessziót. Huszonöt évi adómentességgel együtt ! Külföldi kézben van az ország villamosipara, a cukoripar, az arany és gyémánt­­bányászat. Guayana hazafias erői az ország tényleges gazdasági és politikai függetlenségéért harcolnak. Éppen ezek az erők ellen akarja alkalmaz­ni a kormány a terror­törvényt. E törvényt jellemezve Harry Lall, a mezőgazdasági dolgozók szakszer­vezetének, az ország legnagyobb szakszervezetének vezetője egyik tiltakozó nagygyűlésén találóan ál­lapította meg : „Mint két vízcsepp, úgy hasonlít egymáshoz ez a törvény és a Dél-Afrikában érvényben lévő fajüldöző rendszabály". E törvény ellen tiltakozott Guayana Népi Ha­ladó Pártja. Az emberi jogok védel­mi ligája, az „Új élet" nevű haladó csoportosulás, a Jogászok Nemzeti Tanácsa és más demokratikus szer­vezetek. A parlamenti többséggel rendelke­ző kormánynak sikerült elfogadtatni a parlamenttel ezt a törvényt, így Guayanában a nyílt terror korsza­ka kezdődik. Az országból érkező hírek szerint a haladó erők ennek el­lenére következetesen folytatják az idegen érdekeket szolgáló kormány­­politika elleni harcot. Lányi Gábor ELTEMETTÉK MARIO ALICATÁT Rómából jelenti I. Margineanu az Agerpres tudósítója . Rómában december 8-án elte­mették Mario Alicatát, az Olasz Kommunista Párt Igazgatóságának és Politbürójának tagját, a L’Uni­­ta című lap igazgatóját. A gyász­gyűlésen, amelyen részt vett Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és a­­párt más vezetői, Pietro Ingrao, az Olasz Kommunis­ta Párt Politbürójának tagja és a politikai és kulturális élet más sze­mélyiségei emlékeztek meg az el­­húnytról. A temetésen jelen voltak külföl­di kommunista és munkáslapok képviselői. A Scânteia részéről je­len volt Constantin Mitrea helyet­tes főszerkesztő. Egyezmény jött létre a Kuwaiti Gazdasági Fejlesztési Alap küldöttsége és az Iraki kor­mány képviselői között. Az egyez­mény előirányozza, hogy a két or­szág közti gazdasági együttműkö­dés keretében Kuwait finanszíroz­za Irak iparfejlesztési terveit. (Agerpres) Robbanás történt a kelet-anatóliai Dumlu egyik ka­szárnyájában. A robbanás 65 ka­tonát megölt , és 27-et megsebesí­tett. (Agerpres) Megtartotta első ülését az új nyugatnémet kormány. Amint a kormány szóvivője a tíz órás tanácskozás után közölte, a miniszterek kidolgozták a kor­mány programját, amelyet decem­ber 13-án Kurt Georg Kiesinger kancellár a bel- és külpolitikai nyilatkozat keretében terjeszt majd a Bundestag elé. (Agerpres) A bolgár diákok ünnepe alkalmából Szófiában ez évben is sor került a Bolgár KP vezetősé­gének szokásos találkozójára az or­szág diákságának képviselőivel. (Agerpres) Sajtóértekezleten közölték, hogy a Szovjetunió az NSZK-ba is exportál majd Moszkvics és Volga személygépkocsikat. A Szov­jetunió a világ 60 országába szállít személyautókat, s a tervek szerint személygépkocsi-termelése 1970- ben eléri az 1 500 000-et. (Agerpres) Damaszkuszban bejelentették, hogy elkobozták az Iraq Petro­leum Company szíriai területen levő összes javait. (Agerpres) A­z Égei-tengeren Milo sziget köze­lében elsüllyedt az Irakb­an görög ke­reskedelmi hajó. A hajó fedélzetén 271 személy tartózkodott. A mentési munkálatok a segélyké­rő jelzések után nyom­ban megkezdődtek, de csak részleges ered­ménnyel jártak. Mind­össze 44 embert sikerült megmenteni. A hajó az első S.O.S. jelzéseket éjjel két óra körül adta le. Tíz perc­cel később a jelzések hirtelen megszűntek, a­­miből a szakértők arra­ következtetnek, hogy a hajó súlyos sérülést szenvedett és néhány perc alatt elsüllyedt. Sztefanopulosz görög miniszterelnök felkérte a minisztereket és a fő­tisztviselőket, hogy tart­sanak egyhetes gyászt. Ugyanakkor elhatároz­ták, hogy bizottságot alakítanak a szerencsét­lenség körülményeinek kivizsgálására. Egyide­jűleg bírósági vizsgála­tot is elrendeltek. Legutóbb 1963 decem­berében történt hasonló méretű hajókatasztrófa, amikor a Lakonia görög hajó kigyúlt és Madei­rától északra elsüllyedt. A DEVIAI HŐERŐMŰ A napokban zúgtak fel először a Várna közelében épült hő­erőmű felvételünkön látható részlegének motorjai STOCKHOLMI NAGYKÖVETÜNK ÁTNYÚJTOTTA MEGBÍZÓLEVELÉT Stockholmból jelenti az Ager­­pres. December 8-án Eduard Mezin­­cescu, Románia Szocialista Köztár­saság stockholmi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete át­nyújtotta megbízólevelét VI. Gusz­táv Adolf svéd királynak. Ez alka­­lomból a svéd király és a román nagykövet között szívélyes beszél­getés folyt le. összeült a Biztonsági Tanács összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvizsgálja a Rhodesia elle­ni kötelező szankciók bevezetésé­vel kapcsolatos brit kérést. Algé­ria, Szenegál, Zambia, India és Pakisztán kérte, hogy szavazati jog nélkül részt vehessen a vitá­ban. Ezt követően a George Brown külügyminiszter vezette angol kül­döttség határozattervezetet ter­jesztett elő, amely zárlatot irányoz elő a rhodesiai vasérc, króm, nyers­vas, cukor, hús és más termékek exportjára. Viszontagságos észak-európai turné A dél-vietnami hazafiak sikeres akciói A koppenhágai Kereskedelmi Akadémián rendezett előadáson felszólalt Tran Van An dél-vietna­mi államminiszter. Az akadémia épülete előtt az ifjúsági szerveze­tek számos képviselője tüntetett a saigoni miniszter jelenléte ellen. Az USA vietnami agressziója miatt a héten több tiltakozó tüntetés volt Koppenhágában, s ezért a rendőr­séget riadókészültségbe helyezték. A rendőrök megakadályozták a fiatalokat, hogy behatoljanak a Kereskedelmi Akadémia épületé­be. Tran Van An beszéde közben az épület előtt összesereglett tüntetők jelszavakat hangoztattak : támoga­tásukról biztosították a vietnami népet, elítélték az Egyesült Álla­mok agresszióját, a saigoni kor­mány akcióit. Svédországban és Norvégiában, ahol Tran Van An korábban­ tett látogatást, szintén tüntetések voltak . A Felszabadulás hírügynökség közlése szerint a Bien Koa tarto­mányban működő dél-vietnami hazafias erők ezen a héten feltar­tóztatták és tönkretették a 11. amerikai ezred hét M—41-es tank­ból és M—113-as páncélkocsiból álló menetoszlopát. Amint a hírügynökség rámutat, ez volt a harmadik támadás a 11. amerikai páncélos ezred ellen, s a két előző során a hazafiak 165 ka­tonai járművet semmisítettek meg és csaknem 300 ellenséges kato­nát tettek harcképtelenné. VARRODA A DZSUNGELBEN A dél-vietnami felszabadított te­rületeken Így készül a katona­ruha Előadás Románia külpolitikájáról a Nemzetközi Diplomáciai Akadémián Párizsból jelenti Al. Gheorghiu, az Agerpres tudósítója . Dr. Victor Dimitriu, Románia Szo­cialista Köztársaság párizsi nagykö­vete csütörtökön közlést tartott a Nemzetközi Diplomáciai Akadémián Románia külpolitikájáról. (A Nem­zetközi Diplomáciai Akadémia 1926- ban létesült Párizsban kormányközi szervként, 91 tagállama van. Alapító tagja és egy ideig alelnöke volt Ni­­colae Titulescu is). Dr. Victor Dimitriu nagykövet részletesen ismertette külpolitikánk alapelveit, a román kormány politi­káját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Jelen volt több ország nagykövete, a Párizsban akkreditált diplomáciai testület több más tagja, neves diplo­maták, francia és külföldi újságírók. NÉGER-VONAT A Dél-afrikai Köztársaságban külön­­vonaton szállítják a néger munkáso­kat a bányákba ELŐRE — Szerkesztőség és kiadóhivatal , Bukarest Plaza Sem­teil nr. 1. — Telefon : 18 03.02 — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál, és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél — Nyomda : Combinatnt Poligraf­ic Casa Seinteil rj Az SZVSZ Főtanácsának ülésszaka A Kínai NK szakszervezeti küldöttségétől megvonták a munkálatokon való részvétel jogát Szófiából Jelenti az Agerpres tu­dósítója . December 8-án a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának ülés­szakán folytatódott a vita, amelyet kezdettől fogva a feszült légkör, éles polemizáló szellem, egy nem­zetközi demokratikus szervezet munkálataival teljesen összeegyez­tethetetlen sértő jelzők és meg­jegyzések jellemeztek. A Kínai Népköztársaság szak­­szervezetei képviselőjének beszé­dével kapcsolatban felszólalt Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára, s az ülésszak elnöksége nevében hatá­rozati javaslatot terjesztett elő. A határozati javaslat rámutat: „a jelenlegi szófiai ülésszakon a kínai képviselők megsértették a főtanács belső szabályzatát és ez kétségessé teszi a Kínai NK szakszervezetei egyes küldötteinek azt a jogát, hogy részt vegye­nek az ülésszak munkáján. Ebből kiindulva a hatá­rozattervezet javasolja, fosszák meg a kínai szakszervezetek kül­döttségét attól a jogtól, hogy részt vegyen az SZDSZ 16. ülésszaka főtanácsának munkálatain. A határozattervezetet, amely kö­rül élénk vita folyt, támogatták az uruguayi, csehszlovákiai, libanoni, chilei, indiai, mongóliai szakszer­vezetek képviselői. A határozattervezet szavazásra bocsátásával kapcsolatban felszó­lalt Constantin Dragan elvtárs, a Romániai Szakszervezetek Általá­nos Szövetsége Központi Tanácsá­nak elnöke, s állást foglalt a terve­zet ellen. Az ülésszak légkörére utalva, kifejezte sajnálkozását, hogy a munkálatok nem folynak a kölcsönös tisztelet konstruktív szellemében, hogy nem észlelhető korrekt magatartás és nem mond­tak le a más szervezetek bel­­ü­gyeibe való beavatkozásról. „Amint azt szakszervezeteink képviselői több más alkalommal is hangsúlyozták — folytatta a szó­nok —, az SZDSZ ülésszakain nincs helye éles polémikus vitá­nak, a más szervezetek elleni sértő támadásoknak és jelzőknek, füg­getlenül attól, hogy ezek kinek a részéről nyilvánulnak meg. Mindez semmi jót sem eredményez a mun­kásosztály számára, egysége szá­mára, hanem, ellenkezőleg, kárár­a van az akcióegységért folytatott küzdelemnek.“ Azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy vonják meg a kínai szakszer­vezetek küldöttségétől az ülésszak munkálatain való részvétel jogát, a szónok hangsúlyozta : egy ilyen intézkedéssel az SZVSZ komoly felelősséget vállal magára, és — miután ez csak súlyosan mélyíthe­ti a nézeteltéréseket, veszélyeztetve az SZVSZ egységét — a romániai szakszervezetek küldöttsége a ha­tározattervezet ellen szavaz. A határozati javaslat ellen fog­laltak állást más küldöttségek is, rámutatva egy ilyen intézkedés ál­datlan hatásaira. Rendkívül saj­náljuk — mondotta a Vietnami DK szakszervezeteinek képviselője —, hogy szemtanúi vagyunk ennek az SZVSZ keretében előállt súlyos helyzetnek. Követelte, hogy az SZVSZ keretében valósítsák meg az összes részvevők meghallgatásá­nak elvét a szervezet alapvető kér­déseinek megoldása érdekében. A többségi elv alkalmazása a kérdé­sek megvitatásában — hangsúlyoz­ta a szónok — nem segíti elő azok megoldását. Tartózkodtunk és a jövőben is tartózkodni fogunk at ■ tól, hogy olyan vitában vegyünk részt amely a nézeteltérések elmé­lyülésére vezet. Rámutatva, hogy az ülésszak munkálatain részt ve­vő valamely küldöttség eltávolítá­sa csorbítaná az SZVSZ tevékeny­ségét és tekintélyét az észak-viet­nami szakszervezetek képviselője határozottan ellenezte a kínai kül­döttség kizárását az SZVSZ jelen­legi ülésszakáról. Ezután felszólalt a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front kép­viselője. Kijelentette, hogy a mos­tani helyzetben amikor az ameri­kai imperializmus ellen küzdünk, egyre szorosabb egységbe kell tö­mörülnünk. A Szakszervezeti Vi­lágszövetségben fennálló sajnála­tos ellentétek és az itt lezajlott in­cidensek kárt okoznak a szövet­ségnek, a vietnami dolgozóknak, a vietnami nép harcának és az e harc támogatásáért folyó mozga­lomnak. Rámutatott hogy a dél­­vietnami küldöttség nem járul hozzá ahhoz, hogy felfüggesszék a kínai küldöttségnek az ülésszak munkálatain való részvételi jogát. A kubai szakszervezetek képvi­selője rámutatott, hogy a Kubai Szakszervezeti Központ egyre na­gyobb erőfeszítéseket kíván tenni a világ összes dolgozói erőinél­ egyesítéséért, és hangsúlyozta, hogy a határozati javaslat ellen foglal állást. Véleményünk szerint egy ilyen határozat csak árthat az SZVSZ-nek — mondotta. Ezután felszólalt a Koreai NDK szakszervezeteinek képviselője. Rámutatott, nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy a kínai küldött­séget fosszák meg az SZVSZ főta­nácsa jelenlegi ülésszakának mun­kálatain való részvételi jogtól, majd hangsúlyozta, hogy ez az in­tézkedés kárt okoz az SZVSZ te­­vékenységének és a szocialista vi­lágrendszernek. Az SZVSZ jelen­legi ülésszakának — mondotta a szónok — újból meg kell fontolnia azokat a következményeket, ame­lyekkel egy ilyen rendellenes in­­tézkedés járna. A venezuelai szakszervezetek képviselője rámutatott, hogy rend­kívül sajnálatos a szófiai viták le­folytatási módja, és helytelenítet­te a főtanácsban képviselt szak­­szervezeti központok közötti tá­­­­madásokat. Nem támogatjuk a tá­madásokat, bárhonnan jönnének is. Az a javaslat, hogy fosszák meg a kínai küldöttséget az ülés­szak munkálatain való részvétel jogától, veszélyezteti a nemzetkö­­­zi munkásosztály politikai harcát — és a munkásmozgalom összes harcosai kötelesek minden erőfe­szítést megtenni e helyzet orvos­lásáért. Mi — mondotta a szónok — nem szavazzák meg a határozat­­tervezetet. Annak ellenére, hogy a fenti or­szágok szakszervezeti mozgalmá­nak képviselői szembehelyezked­tek a határozattervezettel és nem szavazták meg azt, az ülésszak el­fogadta a határozattervezetet, s a Kínai Népköztársaság szakszerve­zetei küldöttségének így nincs jo­ga részt venni az SZVSZ Főtaná­csa jelenlegi ülésszakának mun­kálatain. A délutáni ülésen közölték, hogy Szetiati Szuraszto, az SZVSZ titkára az elnökséghez benyújtott nyilatkozatban helytelenítette azt a határozatot, hogy a kínai kül­döttséget megfosszák az ülésszak munkálatain való részvétel jogá­tól. A határozat meghozatala után alkalmam volt beszélgetni — kü­lönböző országok szakszervezeti mozgalmainak képviselőivel — és mélységes aggodalmat észleltem annak következményei miatt. Sze­rintük a határozat nemcsak, hogy nem oldja meg a vitás kérdéseket, hanem súlyosan árthat a szakszer­vezeti mozgalom, a munkásosz­tály és a nemzetközi munkásmoz­galom egységének és alapvető ér­dekeinek. Szocialista országok és olyan országok szakszervezeti ve­zetői, ahol a dolgozók a tőke rab­igájában sínylődnek, teljesen hely­telenítették mind az ülésszak lég­körének elfajulásához és elmérge­sedéséhez vezető sértő jelzőket és szidalmazást, mind a viták lefoly­tatási módját, és azt a módszert, hogy a többség útján határozato­kat kényszerítsenek ki. Méltán tették fel sokan a kérdést: milyen sorsra jut az SZDSZ, ha a kizárá­sok útjára lépett, aminek káros hatását a nemzetközi munkásmoz­galom története nem egyszer iga­zolta, s ami még inkább megen­gedhetetlen a jelenlegi körülmé­nyek között, amikor inkább, mint valaha, szükséges, hogy ne tegye­nek egyetlen olyan lépést sem, amely súlyosbítja az ellentéteket és elmérgesíti a helyzetet a mun­kásmozgalomban. Constantin Linte

Next