Előre, 1967. február (21. évfolyam, 5986-6009. szám)
1967-02-14 / 5997. szám
laiii Hiiii v.Ti.wiiii Hiii.ii MMm’Hi Kiiaiiii Mi Wiiii Ha Hiili „SZÓT KÉR AZ UTAS" Beszélgetés megjelent cikkeink kapcsán PAVEL STEFAN elvtárssal, a Gépkocsi, Hajózási és Légiszállítási Minisztérium alminiszterével Szocialista társadalmunk számos gyakorlati intézkedéssel igyekszik minél több időt biztosítani tagjainak a művelődésre, a szórakozásra, pihenésre. Mindnyájunk igénye időt nyerni, perceket, félórákat spórolni bevásárláskor, hivatalos ügyeink intézésekor, lerövidíteni az utazással, a vonaton, autóbuszon eltöltött drága időt. Sajnálatos módon azonban — ahogy Kolozs, Brassó, Máramaros és Bánát tartományokban szervezett ankétjainkból, olvasóink leveleiből, tudósításaiból is kiderült : az autószállítási vállalatok ilyenirányú törekvései messze az igények mögött maradnak még. Sok időveszteséget és hosszúságot okoz a lakosságnak a közszállítás nehézkessége, pontatlansága Megjelent cikkeink összegezéseként, legfontosabb következtetéseinkkel a Gépkocsi, Hajózási és Légiszállítási Minisztérium illetékes alminiszteréhez fordultunk felvilágosításért. Az említett és más tartományok lakossága is gyakran panaszkodik : sok időveszteséget és bosszúságot okoz, hogy az autóbuszjáratok sofőrjei nem tartják tiszteletben a menetrendet, késnek a járatok. Elemzésünk során kiderült, hogy összeszámolni is nehéz, mennyi társadalmilag hasznos idő vész kárba emiatt. Ezrek várakoznak a megállóknál naponta, ahelyett, hogy pihennének, vagy művelődésre használnák fel idejüket. A helyi autószállítási vállalatok gépkocsi, és sofőrhiányra hivatkoznak. Megállapítottuk azonban, hogy számos szervezési fogyatékosság is akadályozza a zavartalan közszállítást, így például a kocsik nem megfelelő karbantartása stb. ami természetesen kihat a közszállítás milyenségére is. Milyen javulás várható, milyen perspektívákra számíthatunk az elkövetkezendő időszakban az utasszállítás terén ? — Autószállításunk az elmúlt esztendőben sokat fejlődött, igyekezett lépést tartani a nemzetgazdaság követelményeiv-el, az igényekkel. Míg ez a szállítóeszköz 1950-ben csak 9 százalékát bonyolította le a globális utasszállításnak, ma már az utasok 40 százaléka veszi igénybe járműveinket. Elképzelhető, hogy nem volt egyszerű lépést tartani az igények ilyen irányú növekedésével.. A minisztérium az autópark állandó bővítésével, a szállítási egységek tevékenységének ésszerűbb megszervezésével, az autóbuszok kihasználási fokának növelése révén próbált eleget tenni a növekvő követelményeknek. Ez persze nem mindig sikerült. A lakosság és a nemzetgazdaság növekvő igényei minket is arra köteleznek, hogy az RKP KB 1960 december 21—23-i plenáris ülése dokumentumainak szellemében tovább javítsuk munkánkat, használjuk fel gazdaságosabban szállító eszközeinket. A lehetőségek és perspektívák mindenesetre biztatóak. 1967-ben például 212 millió utast fogunk szállítani, vagyis majdnem háromszor annyit, mint ezelőtt hat esztendővel. Az idén 800 új autóbuszt helyezünk forgalomba, egyrészt helyettesítjük velük elhasznált szállítási eszközeinket, másrészt növeljük autóparkunk kapacitását. Hálózatunk az idén például 40 000 kilométerrel növekedik. Új tartományközi gyorsjáratokat indítunk a Galac-Bákó, Galac-Brassó, Galac—Konstanca, Marosvásárhely—Brassó stb útvonalakon. Az utazási körülményeket akarjuk tovább javítani azzal, hogy 1967 és 1970 között 18 új autóállomást építünk és rendezünk be korszerű felszereléssel. (Bukarest, Konstanca, Kolozsvár, Nagybánya stb.) Ezeket a vasútállomások közvetlen közelébe építjük, hogy minél jobb összeköttetést biztosítsunk a lakosságnak. Jobb munkakörülményeket igyekszünk teremteni gépkocsivezetőinknek például azzal is, hogy az idén 18 szállót építünk a fontosabb útvonalak mentén és megkezdjük más 23 szállónak az alapozását. Meglévő útvonalainkon is növeljük a járatok számát. Az 1967-es új autóbusz-menetrendbe, amely május 27-én lép életbe, 230 új járatot iktattunk be. Ezek lennének nagyjából a kilátások. Az autószállítás rohamos növekedése azonban még sok megoldásra váró problémát vet fel a szállítás kapacitását, az utak minőségét és a munkaszervezést illetően. A gyári munkaidő előtti és utáni utaszsúfoltság nagykapacitású autóbuszokat követel. Ezekkel viszont még nem rendelkezünk. Reméljük, hogy a Gépgyártóipari Minisztérium az elkövetkező években tervbe veszi ilyen nagykapacitású autóbuszok gyártását is. Az autóbuszjáratok pontossága ugyanakkor nagyrészt függ az utak minőségétől és tartósságától. A gondozatlan utak következtében szállítási eszközeink idő előtt megrongálódnak, késést, a járat kiesését és végeredményben az utasok elégedetlenségét eredményezik. Meg kell mondanunk azonban, hogy nem minden néptanács fordít megérdemelt figyelmet az utak karbantartására, végső fokon tehát a zavartalan közlekedés biztosítására. Ilyen példa számos akad. Megengedhetetlenül rosszak például a Szilágysomlyó— Szatmár, Élesd—Feketeerdő, Lugos—Valea Pai, Hátszeg—Gura Máriás, Oravita—Bozovici—Dalbosat, Oravita—Rudária stb. közötti utak. A gondozatlan utak sok esetben megnehezítik hazánk festői szépségű tájainak a meglátogatását is. Példa erre a Szeben—Paltini?, Szeben—Gítul Berbecului közötti útszakasz stb. Valóban el kell ismernünk, hogy az utasszolgálatot sok esetben szervezési fogyatékosságok is megnehezítették. Sok helyen csak egy váltásban szervezték meg a karbantartó műszaki szolgálatot, ami növelte a veszteglési időt és elősegítette a késéseket A minisztérium vezetősége ezért intézkedett, hogy minden vállalatnál megszervezzék a két illetve három váltásos műszaki szolgálatot, hogy minimumra csökkentsék a veszteglési időt. Bánát, Krisána és Hunyad tartományi vállalataink, amelyek ennek ellenére még máig sem szervezték meg az állandó műszaki szolgálatot, semmivel sem tudják igazolni a késedelmességet. Kivétel nélkül minden cikkünkben felvetődött egyes autóbuszvezetők és jegykezelők méltánytalan magatartásának a kérdése. Viselkedésük udvariatlan, nem tartják be a munkafegyelmet. Fogyatékosnak találtuk az autószállítási vállalatoknál a nevelőmunkát. Nem is az adminisztratív szankciók számát keveselljük. Van olyan autószállítási vállalat is, ahol minden második embert megbüntettek két hónap leforgása alatt. Sőt a legtöbb helyen a nevelő jellegű előadások, filmvetítések, a milícia valamint a törvényszék képviselőivel való találkozók számát sem kevesell-Lejegyezte Zöld Lajos (Folytatása a 3. oldalon) VERESS DÁNIEL SZŐKE PANNI A vakáció első napjaiban még mindig csak a bizonyítvánnyal foglalkoztunk. Hogy került, a tíz jeles mellé, világ csúfsára az a fránya kilences. Az a határozottan megrajzolt, egy lábon álló köröcske, és éppen magaviseletből ! Elővettem a gyereket. Karinthy diák hőseihez sem méltatlan védőbeszédet vágott ki, melyben szó volt, önkritikailag, az év eleji fegyelemsértésekről, cmelyeket nyilván „javulás" követett, bár a tanítónéni nem vette észre. Majd a pedagógusok merevségéről és vétkes elfogultságáról, kritikailag, és végül a véletlen pajkos bukfencéről. Egyszóval mindenről, ami jó és baljós csillagzatok formájában egy IV. b. osztályos nebuló életvitelét befolyásolni képes, míg végtére a fene fátumok szépen hurkolódó kilencessé változtatják, az összeadott jót és rosszat, a leckekönyv hatodik oldalának hetedik sorában. Persze minden ellenérvünket előkoroztuk anyjával együtt, a racionalista humanista felvilágosítástól a suhogó mogyorófa-veszszőig. A tárgyalások, mint oly sokszor az életben is, kompromiszszummal zárultak , majd a jövő negyedévben ... A kötelező olvasmányok listája csak harmadnap került szóba, mikor egy igen laza tanulmányi programtervezetet is összeállítottunk, „hogy a gyerek teljesen ki ne zökkenjen" jelszóval. Tíz szerző, tizenkét cím. Beleolvasok. Három József Attila vers, köztük a Mama és az Anyám. Nagyon helyes, bólintottam rá, hadd tudja meg a fiú, hogy volt másfajta gyerekkor is, mint az övé és kortársaié, mikor nem az volt a központi probléma, hogy négy család egymásra licitáló tagjai mit is hordjanak télifája alá. Gyorsan le is vettem a polcról Szabolcsi Miklós monográfiáját s megmutogattam a képeket. Hadd váljanak elevenebbé, konkrétabbá az ismeretek : ez a költő gyerekkorában, ez az édesenyja, ezek lánytestvérei, ebben a komor bérkaszárnyában laktak... Aztán Arany János nevén akad meg a szemem. A szegény jobbágy... A másik címet figyelmetlenül átugrom. A szerző neve önmagában biztosíték arra, hogy a legkitűnőbbet kapja a serdülő. Este, mikor elcsendesedett a ház, feleségem megkérdezi, emlékszeme a Szőke Pannira ? Hirtelen nem tudom, hová tegyem. Valamelyik bálon ? - próbálkozom. - Dehogy, a balladára - vág közbe. Nem, a balladára nem nagyon emlékeztem. Aztán, amikor a kezembe nyomta a kötetet, megértettem a fel nem tett kérdést. Megdöbbentem, de rögtön ellenőriztem magam, valóban arról van szó ebben a néhány versszakban, amire én gondolok ?Az iskoláján összefoglalható tartalom ennyi : Szőke Panni, a jobbágylány nem dolgozik, henyél, mégis olyan cifra, majd elrepül. Apjának földcsúra elengedi a robotot, sőt, csak a vékát kell tartania, még ő kap. Lányát aztán felviszik Pestre, egy nagy házba, „nevelőbe". Jó dolga van. Sokan, különösen a tiszt urak mulatoznak vele. Később visszakerül a faluba. Mi lett, Szőke Panni ? - kérdi a költő. Elfonnyadt, görnyedve ül, rongyos. A szentencia * Vidd ki, apja, temetőbe. íme, hogyan kommentálja Arany tudós monográfusa, Riecl Frigyes : „Itt már megtaláljuk a félhomályt, de ez nem önkéntes elsősítése az elbeszélésnek, hanem a kényes tárgy költői következménye Ez a félhomály jótékonyság a szerencsétlen leányra nézve : a költő diszkréciójának természetes eredménye." Pontos és szemérmes megfogalmazás. Arany János egy igen kényes tárgyat rejtett a műfaj megkövetelte, Rembrandt technikáját idéző, átlátszó félhomályba. Ez eddig rendben is van, de hogyan magyarázzam én ezt meg a gyereknek ? A bevezetés még csak menne : a kizsákmányolok nem csak a munka eredményét, magát a munkást is megvásárolják. Testét, lelkét, szellemét. De, hogy lépjek tovább, a szerencsétlen Panni leányzó felé ? Egész sereg új fogalmat kellene bevezetnem mint nyilvános ház, prostitúció. Nem, ez igazán nem tíz-tizenegy éves gyerekeknek való téma. Nem tudom elhessenteni meghökkenésemet, s kérdéseimet . Milyen ismérvek s elgondolások alapján választotta a tantervszerkesztő pontosan ezt az Arany János költeményt a negyedik osztályosok kötelező olvasmányai közé ? Prüdéria és álszenteskedés nélkül kérdem ezt ! Azt hiszem, itt valamilyen otromba melléfogás történt. De szabad ilyennek történnie ? XXI. évfolyam 5997 ez. r oldal ára 25 iráni 1967 február 14., kedd Több mint 22000 él munkás Kolozs tartományban (Munkatársunktól) Mint már röviden hírt adtunk róla 22 392- en kapták meg a szocialista verseny élenjárója címet és jelvényt a Kolozs tartományi gyárakban, üzemekben és munkatelepeken. Az összesített adatok szerint az elmúlt esztendőben örvendetesen gyarapodott az élenjáró dolgozók száma, 1965-ben ugyanis 18 737 dolgozó érdemelte ki a fenti címet. Nőtt az élenjáró csoportok és brigádok száma is : 1965-ben 1702, 1966-ban pedig 1895 csoport, illetve brigád tűnt ki. A jelvények átadása alkalmat szolgáltatott arra, hogy a szakszervezeti csoportokban megvitassák az elért eredményeket. Megállapították, hogy ez a folyamatos anyagellátásnak, a technikai feltételek biztosításának és a versenyszervezés megjavításának köszönhető A jelvények átadásakor, tartomány szerte újabb vállalások hangzottak el. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS A BURGONYA- ÉS CUKORRÉPA-TERMESZTÉS GÉPESÍTÉSÉNEK FOKOZÁSÁRÓL Csíkszeredán befejeződött a burgonya- és a cukorrépa-termesztés gépesítésének fokozásával foglalkozó országos tanácskozás, amelyet a Mezőgazdasági Főtanács szervezett. Részt vettek számos mezőgazdasági tanács és egység tudományos kutatói és szakemberei. A tanácskozáson felolvasták a Mezőgazdasági Főtanács és a mezőgazdasággépesítési kutatóintézetek szakembereinek a múlt évben készített tanulmányát, majd megvizsgálták, miként gépesíthető minden termelési fázis (kapálás, kártevők elleni küzdelem, betakarítás stb). A többi között hangsúlyozták, hogy tökéletesítették a meglévő felszereléseket és új gépeket terveztek. Az ország gép- és traktorállomásai még az idén több mint 1500 új gépet és komplex aggregátot kapnak, többek között csaknem 600 cukorrépafejelő és -szedő gépet, amelyeket hazánkban először használnak. A vita során kitűnt, hogy a berendezéseket olykor nem használják ki ésszerűen. A tanácskozás sokrétű intézkedési tervet fogadott el a burgonya- és cukorrépatermesztés javítására. (Agerpres) A Politikai Könyvkiadó gondozásában megjelent: NICOLAE CEAUSESCU Beszéd a vasúti szállítás tevékenységével kapcsolatos munkaülésen. — 1967 február 10 — A brosúrát nagy példányszámban nyomtatták ki KAPCSOLÁSOK , KAPCSOLATOK A fővárosi Electromagnetics üzemi automata telefonközpontokat gyártó részlegén Gheorghe Stan és társai utolsó ellenőrzésnek vetik alá az új típusú központok kapcsolásait, amelyek segítségével 900 ember léphet majd kapcsolatba egymással Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hazaérkezett Szomáliából Befejezve tunéziai és Szomáliai hivatalos látogatásait, Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke feleségével és a kíséretében lévő hivatalos személyekkel együtt szombat délután viszszaérkezett a fővárosba. Érkezéskor a Baneasa repülőtéren jelen voltak a következő elvtársak : Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Ilie Verdej, Maxim Berghianu, Petre Borna, Constantin Dragan, Stefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Fazekas János, Petre Lupu, Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, miniszterek, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, román újságírók és külföldi sajtótudósítók. Jelen voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. (Agerpres) a következő táviratot intézte Aden Abdulla Oszmánhoz, Szomália Köztársaság elnökéhez : Távozva a baráti Szomália Köztársaságból, őszinte köszönetünket fejezzük ki Excellenciádnak és Aden Abdulla Oszmán asszonynak azért a meleg vendégszeretetért, amellyel bennünket öveztek egész Szomáliai látogatásank idején. Ugyanakkor kérem fogadja legmelegebb jókívánságaimat, önnek személyesen egészséget és boldogságot, a szomáli népnek jólétet és békét kívánok. Kifejezem meggyőződésemet, hogy a román—szomáli kapcsolatok szüntelenül fejlődni fognak a két nép érdekében.★ Ciprus területi vizei és Törökország területe felett áthaladva, Chivu Stoica, az Államtanács elnöke üdvözlő táviratot küldött a különrepülőgép fedélzetéről Makariosznak, Ciprus Köztársaság elnökének és Cevdet Sunaynak, a Török Köztársaság elnökének Elutazás Mogadiscióból Szombaton Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, a kíséretében levő személyekkel együtt befejezte Szomáliai hivatalos baráti látogatását. A mogadisciói repülőtérre a vendégeket kikisérte Aden Abdulla Oszmán, Szomália elnöke és felesége, Muktar Mohamed Husszein, a nemzetgyűlés elnöke, Abdul-Razak Hadzsi Husszein, a Minisztertanács elnöke, Ahmed Juszuf Dualeh külügyminiszter, valamint a kormány több tagja, képviselő, a Szomáliai fővárosban akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. A hivatalos repülőgépet a határig elkísérte a Szomáliai nemzeti hadsereg több sugárhajtású repülőgépe. ★ Chivu Stoica, az Államtanács elnöke a különrepülőgép fedélzetéről KÖZÖS KÖZLEMÉNY Chivu Stoicának, Románia Szocialista Köztársasága Államtanácsa elnökének Szomáliai látogatásáról Aden Abdulla Oszmán, Szomália Köztársaság elnöke meghívására 1967. február 8 és 11 között Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, feleségével hivatalos baráti látogatást tett Szomália Köztársaságban. A Szomáliai tartózkodás idején Chivu Stoica, az Államtanács elnöke és a kíséretében levő személyiségek megtekintettek ipari és mezőgazdasági objektumokat, s meleg, baráti fogadtatásban részesültek a két ország közötti jó viszony tanúságaként. Az Államtanács elnökét úgyszintén köszöntötte Mogadiscio polgármestere, aki átadta neki a város kulcsát. A látogatás lehetővé tette az Államtanács elnöke és a kíséretében lévő személyiségek számára, hogy megismerjék a Szomáliai nép gazdasági, szociális és kulturális életének különböző vonatkozásait. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Szomália Köztársaság elnöke között hivatalos megbeszélések folytak, s ezek során ,az őszinteség és a kölcsönös megértés légkörében megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok menetét, és hasznos véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetnek a két országot érdeklő időszerű kérdéseiről. A megbeszéléseken részt vettek még : a román részről: Bujor Almasan bányaipari miniszter, George Macovescu helyettes külügyminiszter, Stefan Cleja nagykövet, külügyminisztériumi igazgató, Ion Patrut tudományos igazgató a Kőolajipari Minisztériumban . — Szomáliai részről : Abdul-Razak Hadzsi Husszein miniszterelnök, Ahmed Juszuf Dualeh külügyminiszter, Juszuf Adam Boukah tájékoztatásügyi miniszter ; Abdullahi Issza Mohamud ipar- és kereskedelemügyi miniszter; Mohamed Awaleh Libán, kabinetfőnök a Köztársaság Elnökségén ; Mohamed Hazsi Husszein ipar- és kereskedelemügyi minisztériumi vezérigazgató ; Abdulrahman Abby Farah külügyminisztériumi ideiglenes vezérigazgató. A felek megelégedéssel állapították meg ,hogy a két ország közt fejlődik a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, és kidomborították az ennek bővítésére fennálló lehetőségeket, kifejezve azt a közös óhajt és elhatározást, hogy ebben az irányban tevékenykedjenek. A felek egyben állást foglaltak a két ország és nép közötti baráti kapcsolatok sokoldalú fejlesztése mellett. Ebben a tekintetben megegyeztek abban ,hogy nagyköveteket akkreditálnak a két országban, Vgyszintén megállapodtak elvben, hogy műszaki-tudományos együttműködési egyezményt kötnek. Megállapodás jött létre arra is, hogy a legközelebbi alkalommal tárgyalásokat folytatnak gazdasági és kulturális együttműködési egyezmények kötése érdekében. Számba véve az afrikai földrészen végbement mélyreható változásokat, a felek kiemelték a történelmi jelentőségét annak, hogy Afrika és a világ sok térségében lerázták a gyarmati igát, rámutattak, hogy a független afrikai államok erőfeszítéseket tesznek nemzeti létük érvényesítéséért, politikai és gazdasági függetlenségük fejlesztéséért és szilárdításáért. Amint a felek hangsúlyozták, napjainkban rendkívüli fontossága van annak, hogy a nemzetközi élet (Folytatása a 4. oldalon) Uzoni művelődési élet MIT TEHET, HOGYAN SEGÍTHET A NÉPTANÁCS? Ha szövetkezeti áruújdonság, villanyszerelő csoport, művészegyüttes érkezik a faluba, nem kell azt közhírré tenni, perceken belül tudnak róla .Falun a hír szárnyon jár... Valószínű Uzonban is, de úgy látszik nem akármilyen hír. Mert nem lévén kéznél a művelődési otthon munkaterve, a néptanácsnál bizony azt sem tudták megmondani, milyen színdarabot próbálnak esténként a műkedvelők. Pedig próbálnak. Caragiale-darabbal készülődnek a március 5-i néptanácsi képviselő választásokra. A nőbizottság 30 tagú dalcsoportot, dalárdát verbuvált, népdalokat, indulókat énekelgetnek. S versenyképesen, közfellépésre alkalmas színvonalon. A rigmusbrigád sem tétlenkedik. Kiss Zsigmond frappáns négysorosait énekszámok egészítik ki. Jó a szöveg, ügyes az öszszeállítás, nem vallnak szégyent vele. A fogyasztási szövetkezet vezetői, alkalmazottai meg Goldoni Fogadósnéját viszik színre. Esténként ugyancsak próbálnak. Minderről persze tudnak a néptanácsnál. De csak úgy, nagy általánosságban ... hogy a dalcsoport és a rigmusbrigád versenyre készül, hogy „színdarab is lesz“ a választások napján, hogy az együttes a napokban Lisznyópatakán vendégszerepelt, hogy Fehér Adél, a művelődési otthon igazgatója ügyes, rátermett, érti a dolgát. Mindez igaz. De ennyi ismeret vajon elégséges ? Ha a községi néptanács végrehajtó bizottsága csak nagy általánosságokban tudja, hogy mi történik a művelődési otthon házatáján, ha csak hallomásból tudnak az egyes rendezvények előkészületeiről, vagy csak ha időnként pillantanak bele az „átküldött“ munkatervbe, hogyan irányíthatják, támogathatják szakszerűen a falu művelődési életét ? A szakavatott irányítás, a sokoldalú segítségnyújtás ugyanis alapos helyzetismeretet feltételez. Legalább azt kellene pontosan tudniuk, hogy milyen darabot próbálnak, milyen visszásságokra hívja fel a közvélemény figyelmét a rigmusbrigád, milyen dal, illetve táncszámokkal készülődnek egy-egy fontosabb eseményre a falu műkedvelői, milyen színvonalú előadásokra lehet számítani, mennyire érti a dolgát a szakirányító és így tovább. Ha nem így történik az irányítás formálissá válik s a végrehajtó bizottság tagjai sem menetközben sem alkalomszerűen nem nyújthatják azt, amit hivatásuknál, beosztásuknál fogva joggal elvárunk tőlük. Végrehajtó bizottsági gyűléseken ugyanis hiába elemzik a kulturális tevékenységet, ha jártasságuk csak az előadások megtekintésére vagy a művelődési otthon igazgatójának beszámolójára szorítkozik. Szűkös ismeretanyag birtokában csak általános megállapításokat tehetnek. Márpedig a segítséget menetközben kellene adni, az egyes rendezvények előkészítési szakaszában, próbák idején is. Ottjártunkkor például a kulturális versenyig 12 nap állt a rigmusbrigád rendelkezésére. S ekkor kezdtek hozzá a szöveg betanulásához. Igen ám, de a szöveget még nem láttamozta a Sepsi rajoni művelődési ház rigmusszakértője. Hátha módosítást javasol ? Mindent elölről kell kezdeni... A verseny előtt két héttel az uzoniak vendégszereplésre ruccantak át Lisznyópatakára. Miért épp akkor, hisz a verseny előtti napokon minden erőt a kivitelezés tökéletesítésére kellene összpontosítani ! Igen ám, de a verseny egyik előfeltétele az előzetes vendégszereplés. Ezért a művelődési otthon vezetősége valósággal kikönyörögte a lisznyópataki fellépést... Dalárdaszámokkal is részt kívánnak venni a vetélkedőn, de a verseny előtt 12 nappal például még azt sem döntötték el, hogy a nőbizottság énekesei, dalcsoportként, vagy dalárda elnevezéssel indulnak-e. A művelődési otthon vezetősége az év elején szimpozion rendezését tervezte, a választások előkészítését így próbálták ünnepélyesebbé tenni. Ez is februárra maradt, a versenyre való készülődés időszakára, a választások napjának előestéjére... torlódás, bizonyos fokú kapkodás jelei léptennyomon. S minderre a községi néptanács végrehajtó bizottsága is felfigyelhetett volna. Ha figyelmesebben követi a versenyre való felkészülés egész menetét, ha a választási rendezvények iránt fokozottabban érdeklődik, ha a falu művelődési életének irányítását másként értelmezi. Körültekintőbben, alaposabban — ezt tanácsolhatjuk. Mert akkor az irányítás hatékonyabb lesz és a segítségadásukra azt mondják : épp jókor jött, most jól fog. Ez az igazi segítség. S épp ez kell: a tényleges segítség .A falu művelődési életének vezetésében is hatékony irányítási formákra és módszerekre van szükség. Kolozsi Márton NE FELEJTSE EL MEGÚJÍTANI ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT Előfizetéseket elfogadnak a postahivatalok, levélkézbesítők és a vállalatok önkéntes lapterjesztői Gyorsított tervezés A marosvásárhelyi DSAPC kollektívája átadta a megrendelőknek az erre az esztendőre előirányzott építkezések összes terveit. A szerződéses kötelezettségekhez képest lerövidítették a tervezési határidőket, ami annak köszönhető, hogy a tervezőket és a műépítészeket mentesítették különböző adminisztratív munkák alól, grafikon szerint követték a munkálatok menetét és diszpécserszolgálatot létesítettek a munka előkészítésére és ellenőrzésére. Marosvásárhelyen A tervezési fázisok számának csökkentése révén a szakemberek az idén átcsoportosították az egész munkatervet és 3-6 hónappal előbbre hozták különböző fontos tervek átadási határidejét. A 7000 lakást magába foglaló marosvásárhelyi Kövesdomb lakótelep és más szociális-kulturális építkezések egész dokumentációját legalább hat hónappal korábban adják át az építőknek, s így jobban előkészíthetők és megszervezhetők az építőtelepek. (Agerpres)