Előre, 1967. március (21. évfolyam, 6010-6036. szám)
1967-03-01 / 6010. szám
S nemzetközi élet! ^ _______.... _______________________________________________ * Újabb súlyos lépés az agresszív háború kiszélesítésének útján Amerikai repülőgépek aknákat dobtak több Vietnami DK-beli folyóba A vietnami néphadsereg főparancsnokságának összekötő kirendeltsége üzenetben tiltakozott a vietnami nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottságnál amiatt, hogy amerikai repülőgépek aknákat dobtak több Vietnami DK-beli folyóba. Az üzenet leszögezi, hogy az aknalerakás újabb, rendkívül súlyos lépés az agresszív háború eszkalációja útján, s megállapítja : az akció célja gátolni az ember- és anyagszállítást és fokozott katonai nyomást gyakorolni Észak-Vietnamra. volt az egyetlen kiút a hétfőn Londonban megkezdődött angolamerikai-nyugatnémet tárgyalásokon kialakult helyzetből... Mint ismeretes a háromhatalmi tárgyalások a Németország Szövetségi Köztársaságában állomásozó idegen csapatok fenntartási költségeinek devizában történő kompenzációjára vonatkoznak. Ez a harmadik találkozó ebben a kérdésben. A londoni tárgyalásokat megelőző időszakban a brit kabinet kérte, hogy az NSZK térítse vissza katonai megrendelések formájában — a Rajna-menti angol csapatok fenntartására fordított devizakiadások teljes értékét. Az angol kormány képviselői évi 850 millió márkát kérnek kompenzációként. ,,Nem azt kérjük a nyugatnémetektől — mondotta Callagham angol pénzügyminiszter —, hogy ők viseljék a csapataink fenntartási költségeit. Csak azt kérjük, hogy azok a márkák, amelyeket kénytelenek vagyunk az NSZK-ban elkölteni, ismét visszakerüljenek a brit államkincstárba“. Ugyancsak gazdasági okokból kompenzációs kérésekkel fordult Bonnhoz az amerikai kormány is. A Fehér Házra ugyanakkor erős nyomást gyakorolnak e kérdésben a Kongresszus egyes tagjai, akik követelik, hogy a Pentagon vonja vissza Nyugat-Németországban állomásozó csapategységeinek egy részét. Mike Mansfield szenátor például, a szenátus demokrata többségének vezetője indítványozta, hogy lényegesen csökkentsék az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámát. Mansfield határozati javaslatát 42 demokrata és republikánus szenátor támogatta. Közöttük volt William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke és Richard Russel, a fegyveres erők szenátusi bizottságának elnöke, akik elhatározták, hogy vegyes albizottságot alakítanak az Európában levő amerikai csapatok csökkentése kérdésének tanulmányozására. Bonn akárcsak az előző két tárgyaláson, ez alkalommal is el szerette volna kerülni az angol és amerikai kompenzációs követelések kielégítését. A nyugatnémet gazdaság sem mentes ugyanis a nehézségektől. Ezzel magyarázható többek között, hogy a londoni háromhatalmi tárgyalások előestéjén a DPA hírügynökség — bonni hivatalos körökre hivatkozva — bejelentette, hogy az Erhard-kormány évi 350 millió márkás kompenzációsajánlata, amelyet múlt év őszén tett, érvényét vesztette. A fenti hír mélységes elégedetlenséget keltett az angol kormánykörökben. London válasza nem váratott magára. A brit kormány bejelentette, hogy amennyiben Németország Szövetségi Köztársasága nem kötelezi magát arra, hogy hozzájáruljon pénzügyi erőfeszítéseihez, rövidesen visszavonja csapatainak egy részét a Rajna vidékéről. A jelek szerint a határozott hangvételnek megvolt az eredménye, mert a bonni pénzügyminisztérium közleményt adott ki, amely rámutat : „Tévesek azok a sajtóhírek, amelyek szerint a szövetségi pénzügyminisztérium visszavonta az angol kormánynak 1966 októberében tett javaslatát". Ennek ellenére azonban szerfölött nyomott hangulatban ültek össze Londonban a három ország képviselői. S amint várható volt, a tárgyalásokat elhalasztották, hogy a küldötteknek lehetőségük nyíljon a legutóbbi nyugat-német nyilatkozat által megvillantott lehetőségek tanulmányozására. L. Bracoveanu „KELLEMETLEN” VERS Az USA honvédelmi államtitkársága megsemmisítette a Venture című folyóirat 13 000 példányát, mert egy verset tartalmazott a napalmbombák Vietnamban való felhasználásáról. A verset a képünkön látható Barbara Beidier Vere Beach-i (Florida) lány írta. A Venture című vallásos szellemű folyóiratot a külföldi támaszpontokon állomásozó amerikai katonák gyermekeinek vallásos nevelésére használják. A honvédelmi államtitkárság kellemetlennek minősítette a verset a vietnami háború szempontjából. Harold Wilson befejezte megbeszéléseit Hágában Harold Wilson brit miniszterelnök és George Brown külügyminiszter befejezte hágai megbeszéléseit Jelle Zijlstra holland miniszterelnökkel és Joseph Luns külügyminiszterrel. Amint a megbeszélések előtt az angol miniszterelnök megjegyezte, a két küldöttség vitáinak középpontjában Anglia közös piaci csatlakozása állt. A France Presse közlése szerint Wilson ismertette tárgyalófeleivel a Kennedy-menet keretében folyó tárgyalások alakulását és Anglia pénzügyi helyzetét. Brown külügyminiszter négy más kérdésről beszélt, nevezetesen az EGK-hoz való esetleges csatlakozás hatásáról a létfenntartási költségek alakulására Angliában, e lépés következményeiről a brit mezőgazdaságra, a Commonwealth keretében fennálló mezőgazdasági egyezményekre és a brit fizetési mérlegre. Hétfő délután Wilson sajtóértekezleten kijelentette, hogy „a brit kormány nem szándékozott Hágában dűlőre vinni a megvitatott kérdéseket, mivel még nem zárultak le a tárgyalások az EGK hat tagállamával és nem folytattak megbeszéléseket Anglia EFTA-partnereivel. Nem tettünk egyebet, mint kifejtettük álláspontunkat“ — tette hozzá az angol miniszterelnök. Ifj. Somoza Nicaragua elnöke Ifjabb Anastasio Somozát, a kormányon levő Nacionalista Liberális Párt jelöltjét, aki a február 5-i elnökválasztásokon megszerezte „a győzelmet“,a választási törvényszék Nicaragua állam választott elnökévé nyilvánította A választás végleges eredményei szerint Somoza 380 162 szavazatot kapott , az ellenzék jelöltje, Fernando Aguero által elért 157 432 szavazattal szemben. Költségvetési problémák és a rhodésiai kérdés MMSZ MINISZTERI TANÁCSA ÜLÉSSZAKÁNAK NAPIRENDJÉN Az Afrikai Egységszervezet hétfőn Addisz Abebában megnyílt miniszteri tanácsának 8. ülésszaka elnökévé Rudolph Grimes libériai külügyminisztert választották meg.. Afrikai diplomáciai körökben úgy vélik, hogy az értekezlet folyamán a részvevők figyelmét csaknem teljesen a szervezet 1967—1968. évi általános költségvetésének megvizsgálása köti majd le. Az AESZ első, eredetileg 22,5 millió frankra tervezett költségvetését fokozatosan 8,5 millió frankra szállították le. A szervezet főtitkára már elkészítette az 1967—1968-as pénzügyi év költségvetés-tervezetét, amely az előző költségvetéssel szemben egyharmados növekedést irányoz elő. Noha a jelenlegi Addisz Abeba-i miniszteri tanácskozásnak kifejezetten költségvetési jellege van, a politikai megfigyelők utalnak arra, hogy a pénzügyi kérdésekkel egyidejűleg számos politikai jellegű kérdés is szőnyegre kerül, így például a Szomáliai kormány jegyzéket terjeszt az AESZ elé, amelyben kéri, hogy „őrködjék a március 19-i Francia Szomália-i népszavazás megfelelő lebonyolítása fölött“. Aszfa Woszen etióp trónörökös megnyitó beszédéből arra is lehet következtetni, hogy az értekezleten szóba kerül Rhodesia kérdése is. Woszen kijelentette az AESZ-tagállamok külügyminiszterei előtt, hogy a rhodesiai Smith-rendszer megbuktatásának feladata főleg a rhodésiai felszabadítási mozgalomra hárul. ÚJ STATÚTUMOT KAPTAK A KARIB-TENGERI BRIT SZIGETEK A Karib-tenger térségében levő nyolc brit szigetgyarmat közül ötben megkezdődtek az ünnepségek, abból az alkalomból, hogy ezek a területek új statútumot kapnak és társult államokká válnak Nagy- Britannia Egyesült Királyság keretében. Az új statútum előírásai értelmében a szigetek belső önkormányzatot kapnak, a külpolitikai és védelmi kérdések pedig továbbra is az angol kormány hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor ezek a szigetek a Commonwealth egyenjogú tagállamai lesznek. Az új statútum hétfőn lépett érvénybe Antigua-szigeten és a Kitts, Nevis és Anguilla szigetekből álló területen. Dominika, Santa Lucia és Grenada szigetek március 1-ig sorra elnyerik az önkormányzatot, míg Saint Vincent-sziget, a legnagyobb e területek közül, ahol az utolsó választások óta belső válság uralkodik, júniusban válik társult állammá. Virgine és Montserrat szigetek továbbra is angol gyarmatok maradnak. Az angol kormány intézkedése által érintett területeken 400 000 lakos él. Többségük az évszázadokkal ezelőtt odahurcolt afrikai rabszolgák leszármazottja. A lakosság súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, s ezt használták ki Nagy-Britannia, az USA és Kanada kormányai, kikényszerítve egy föderáció megalakítását Nyugat-Indiai Társult Államok néven. A megfigyelők szerint ez a föderáció lehetővé teszi, hogy az amerikai, angol és kanadai monopóliumok teljesen kezükben tartsák e területek gazdaságát. MÁRCIUS 12 ÉN Kijelölik az új indiai kormány vezetőjét Az Indiai Nemzeti Kongresszus kormánypárt összejövetelén elhatározták, hogy március 12-én jelölik ki az új kormáy vezetőjét. Hírügynökségi jelentések szerint ez a kérdés élénk vitát váltott ki az előző kormány politikájával és az új kormányra háruló feladatokkal kapcsolatban. Különös figyelmet szenteltek annak a helyzetnek is, amely a kormánypárt parlamenti helyeinek jelentős csökkenése folytán következett be. Delhiből jelentik, hogy B. Szahaf, Kerala állam kormányzója megbízta Nambudiripadot, a keralai baloldali front vezetőjét, alakítsa meg az új kormányt. Nambudiripad kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy 23 napon belül benyújtja Kerala állam új kormányának névjegyzékét, március 6-án pedig a kormány leteszi az esküt. Az AÁSZ-értekezlet mérlege VASÁRNAP VÉGET ÉRT az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) külügyminiszteri értekezlete, amelyen 19 latin-amerikai ország és az Egyesült Államok vett részt. A tanácskozáson megfigyelői minőségben jelen volt Spanyolország, Anglia, Izrael és Németország Szövetségi Köztársasága képviselője is. Az összejövetel napirendjén az 1918-ban Bogotában kidolgozott alapokmány módosítása, a Szövetség a haladásért program fellendítési eszközeinek megvizsgálása és végül, de nem utolsó sorban, az amerikai szervezet államfői találkozójának előkészítése szerepelt. A csaknem húsz évvel ezelőtt létrejött Amerikai Államok Szervezetének tagállamai egyetértenek abban,hogy a,szervezet,felépítése, valamint az alapokmány egyes előírásai már nem felelnek meg az „új földrészen“ végbement változásoknak. Csakhogy a módosítások jellegét illetően két irányzat alakult ki az AÁSZ-államok sorában. A legtöbb latin-amerikai állam amellett foglal állást, hogy az amerika-közi szervezet vegyen fokozottabb mértékben részt a.. kontinens gazdasági és szociális fejlesztésében.. A másik áramlat,amelyet főként az Egyesült Államok és bizonyos mértékben Brazília támogat, az AASZ katonai jellegének megerősítését szorgalmazza. Egyébként a február 15-e és 26-a között megtartott Buenos Aires-i értekezletenis e két irányzat hívei között voltak a leghevesebbek a viták. Annak ellenére, hogy a latin-amerikai országok többsége már számtalanszor visszautasította Washingtonnak az úgynevezett állandó amerikaközi katonai erők megalakítására vonatkozó terveit és noha a Buenos Aires-i tanácskozást megelőzően hallgatólagos megegyezés jött létre a részvevők között, amelynek értelmében nem vetik fel a szervezet militarizálásának kérdését, az értekezlet egyik központi problémája mégis ez volt. Az argentin küldöttség ugyanis javasolta, hogy alakítsanak egy úgynevezett állandó amerikaközi katonai bizottságot. Nivanor Costa Mendez argentin külügyminiszter bejelentése szerint ennek az lenne a feladata, hogy „gondoskodjék a kollektív biztonságról és harcoljon a szubverzió ellen Latin-Amerikában“. EZ A MEGFOGALMAZÁS azonban nem tudta félrevezetni a latin-amerikai küldöttek többségét, akik világosan látták, hogy az argentin tervezet lényege az országaik belügyeibe való beavatkozást szolgáló szerv létrehozása. Számos küldött megjegyezte, hogy a bizottság megalakítása az első lépést jelentené a nyugati félteke állandó fegyveres erőinek létrehozása útján. Amint várható volt, az argentin indítvány parázs vitát váltott is. Amikor pedig szavazásra került a sor, tizenegy ország, nevezetesen Venezuela, Ecuador, a Dominikai Köztársaság, Costa Rica, Uruguay, Cillé, Haiti, Mexikó, Guatemala, Peru és Kolumbia a javaslat ellen foglalt állást. Mellette szavazott Argentina, Nicaragua, Salvador, Honduras, Paraguay és Brazília Az USA, Panama és Bolívia küldöttsége pedig tartózkodott a szavazástól. Hírmagyarázók véleménye szerint az Egyesült Államok küldöttsége azért tartózkodott a szavazástól, mert — látván hányadán áll a dolog — nem akarta kompromittálni Johnson elnök részvételét az áprilisban sorra kerülő ANSZ- csúcsértekezletén. Az amerikaközi állandó katonai bizottság megalakításának argentin tervezete tehát halva született. „A latin-amerikaiak — írta ezzel kapcsolatban a France Presse — világosan megmutatták, hogy nem kívánnak semmi olyan intézményt, amely többé kevésbé hasonlíthat a NATO-szövetséghez". A LATIN-AMERIKAI országok többségének küldöttei rámutattak, hogy az amerikaközi rendszer felülvizsgálásának a gazdasági és társadalmi szükségletekből kell kiindulnia Álláspontjukat határozottan kinyilvánították az április 12-e és 14-e között sorra kerülő államfői találkozó napirendi pontjaival kapcsolatos vitában is Sikerült kiharcolniuk, hogy az AÁSZ-csúcstalálkozó fő problémái gazdasági vonatkozású kérdések legyenek. Kezdetben — amint az UPI jelenti — „az Egyesült Államok határozottan elutasította, hogy érdemben tárgyaljon a gazdasági kérdésekről“. Lassanként azonban az amerikai diplomaták taktikát változtattak és végül ők voltak azok, akik a gazdasági integráció megteremtését javasolták az uruguayi Fonta del Estében megtartandó AÁSZ-csúcstalálkozó egyik napirendi pontjául. Az USA külügyminisztere felszólította a latin-amerikai országokat, hogy alakítsák meg a földrész közös piacát. Washington tervei szerint a latin-amerikai Közös Piac 1980-ig épülne fel. A szerződést 1968 április 1-ig írnák alá, s a két dátum közötti 12 év alatt fokozatosan létrejönne a gazdasági integráció. A latin-amerikai Közös Piac meg,alakításának kérdésében a vélemények megoszlottak. Egyes országok — Chile, Kolumbia— támogatják a szorosabb gazdasági integráció gondolatát, míg mások, mint például Argentína és Brazília, inkább a szabadkereskedelmi politika hívei. Az Egyesült Államok természetesen érdekelve van az említett szervezet létrehozásában, mert arra számít, hogy annak segítségével méginkább ellenőrzése alá vonhatja majd az amerikai kontinens gazdaságát. A BUENOS AIRES-i tanácskozás résztvevői kidolgozták az alapokmány új szövegét, amely 27 cikkelyből áll. Az AÁSZ vezető szerve — az új alapokmány szerint — a közgyűlés lesz, az amerikaközi értekezlet helyett. Megemlítendő az is, hogy az AÁSZ külügyminiszteri értekezlete elfogadta a Commonwealth-hez tartozó Trinidad-Tobago csatlakozási kérését Ez az első eset, amikor az AÁSZ egy nem latin-amerikai országot is felvesz tagállamai közé. Ezt a döntést Nagy-Britannia sikereként könyvelik el, amely már rég tervezi egy Commonwealth-tömb létrehozását az Amerikai Államok Szervezetének keretein belül. A több mint 10 napig tartó Buenos Aires-i értekezleten tehát döntés született a megvitatott kérdések zömében. Amint a fentiekből is kitűnik azonban, a tanácskozás a nézeteltérések jegyében folyt le. S a jelek szerint a Washington és a latin-amerikai országok többsége közötti nézeteltérések a jövőben is fennmaradnak, így, kiszivárgott hírek szerint, Bolívia elnöke nem vesz részt az áprilisi csúcstalálkozón, mert nem szerepel a napirenden országának az a kérése, hogy kapjon kijáratot a tengerre. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a perui elnök sem utazik Punta del Estébe, tiltakozásul az USA ama figyelmeztetése ellen, miszerint ez felfüggeszti a Perui Köztársaságnak nyújtott segélyt, ha amerikai hajóknak megtiltják a perui vizeken való halászatot. A már régebbi keletű nézeteltéréseket tehát a Buenos Aires-i találkozáson sem sikerült kiküszöbölni. Székely László UNESCO Az oktatásügyi miniszterek értekezletének előkészítése Párizsból jelenti AI. Gheorghiu, az Agerpres tudósítója . Az UNESCO 1966-ban megtartott általános konferenciájának 14. ülésszakán hozott határozat értelmében ez év november 20 és 25 között Bécsben sor kerül az UNESCO védnöksége alatt az európai országok oktatásügyi minisztereinek értekezletére. Az értekezlet témaköre : A felsőfokú oktatás hozzáférhetősége. Ez az értekezlet lesz az UNESCO 1967—1968-ban megvalósítandó kulturális és tudományos együttműködési programjának első kormányközi akciója. René Maheu, az UNESCO vezérigazgatója konzultatív együttműködési különbizottságot hívott össze a bécsi értekezlet napirendjének és munkadokumentumainak előkészítésére. E bizottság az UNESCO párizsi székházában most tartja első ülésszakát. A bizottságban a következő tíz európai ország szakértői vesznek részt: Anglia, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Jugoszlávia, Hollandia, Németország Szövetségi Köztársasága, Románia, Svédország és Szovjetunió. Romániát Jean Livescu professzor, docens doktor, oktatásügyi miniszter-helyettes, az UNESCO román bizottságának alelnöke képviseli. A bizottság első ülésén a következő barát választotta meg : elnök — Jean Livescu professzor (Románia), alelnök — L. Rosenmayr professzor, (Ausztria), előadó — dr. J. Nittel (Hollandia). Boumedienne elnök beszéde Az Algír melletti Club de Pins palotában megnyílt a február 5-én megválasztott algériai községi szervek — a községi népi gyűlések — elnökeinek konferenciája. Az értekezlet megvitatja az új községi szervek munkáját és feladatait. H. Boumedienne, Algéria elnöke megnyitó beszédében ismertette az ország bel- és külpolitikáját. Mint hangsúlyozta, Algéria általános gazdasági helyzete, különösképpen mezőgazdasági téren javult. A szónok kidomborította az ilyen irányú intézkedések szerepét, majd részletesebben taglalta a bányák és az ásványi kincsek államosítását, ami visszajuttatta az algériai nép kezébe az ország legjelentősebb erőforrásait. Boumedienne elnök az ország külpolitikájáról szólva leszögezte, hogy Algéria a jogegyenlőség és a kölcsönös érdek elve alapján együttműködni kíván az összes államokkal. Új sajtótörvény Jordániában Ammanban közzétették az új sajtótörvény szövegét. Jordániai hivatalos források szerint a törvény március 21-én lép életbe. A törvény automatikusan hatálytalanítja az összes Jordániában megjelenő lapok és folyóiratok engedélyeit, s kimondja, hogy új engedélyeket csak azok a közlönyök kaphatnak, amelyeknek legalább 15 000 jordániai dinár (15 000 font sterling) alaptőkéjük van. „A törvény célja — jelentette ki Abdel Hamid Charaf serif, jordániai tájékoztatásügyi miniszter — emelni a sajtó színvonalát és módot nyújtani, hogy hatékonyan közreműködjék az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésében“. A törvény azonban nagy elégedetlenséget keltett a jordániai újságírókörök többségében. Az Al Disan, az Al Zsihad, a Falasztine és az Al Urdon című napilap tulajdonosai tiltakoztak az új sajtótörvény ellen. Rövidesen összeül a CECA tanácskozó bizottsága Március 9-én összeül Luxemburgban az Európai Szén- és Acélközösség tanácskozó bizottsága, hogy megvitassa a CECA Főhatóságának egyik határozatát a hat közösségi tagállam széniparának nyújtott szubvenciók általános rendszeréről. Az 1965-ben hozott határozat 1967. december 31-én lejár, de érvényben szeretnék tartani 1968 végéig. Amint a France Presse megemlíti, a CECA végrehajtó szerve ezzel a határozattal próbálta bizonyos mértékben ellensúlyozni a tagállamok széniparában mutatkozó súlyos válságot. Mint ismeretes, a CECA miniszteri tanácsa ugyanebből a célból nemrég 22 millió dollár összegű szubvenciót hagyott jóvá a koksztermelés számára. és Bulgária NK közötti műszakitudományos együttműködési bizottság 10. ülésszakának befejeztével Pekingben jegyzőkönyvet írtak alá, s ez dokumentációcserét irányoz elő a mezőgazdaság, az ipari kémia és az élelmiszeripar terén. (BTA) A repülőszerencsétlenségek A Kínai NK Moszkvában megtalálták Lenin egyik 1920. október 20-án kelt eredeti levelét, amelyet eddig csak gépírásos másolatban ismertek. A levél válasz a tulai kommunistáknak és Lenin a fehér gárdisták elleni harc fokozásának fontosságára mutat rá benne. Az eredeti példányt véletlenül találta meg Vlagyimir Arszentyev moszkvai újságíró, magánkönyvtárának rendezése közben, apjának egyik könyvében. Az újságíró édesapja a tulai szovjet elnöke volt a forradalom éveiben és csaknem negyedszázadon át megőrizte Lenin levelét. (TASZSZ) Csaknem 1500 diák, szakszervezeti tag és más japán állampolgár tüntetett a Tokió melletti tachikawai amerikai katonai támaszpont előtt. A tüntetők annak a szerződésnek a meghosszabbítása ellen tiltakoztak, amelynek értelmében az amerikai katonai légierő továbbra is használhatja ezt a támaszpontot. (UPI) A Lunar Orbiter-3 újabb fényképeket közvetített a Hold felszínéről. A felvételek azokról az övezetekről készültek, amelyeket az első űrhajók leszállására választottak ki. (UPI) A Buenos Aires-i ismert Losada könyvkiadó a Korunk regényírói sorozatban nemrég megjelentette George Calinescu Ottilia titka című regényét. (Prensa Latina) következtében a Bundeswehr eddig 66 Starfighter gépet vesztett. Mint ismeretes, ezek alkotják a nyugatnémet légierő fő harci gépeit. (Agerpres) Jordánia ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat Németország Szövetségi Köztársaságával. A diplomáciai kapcsolatokat 1965 tavaszán, akkor szakították meg, amikor a bonni kormány elismerte Izraelt. (Agerpres) SZÁZTIZEDIK SZÜLETÉSNAP Jozef Suchar, Csehszlovákia legöregebb embere, nemrég ünnepelte száztizedik születésnapját. A jó erőben lévő aggastyánt virággal köszöntötték a dédunokái. ELŐRE — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest Piata Scinteii nr. L «-» Telefon • 18 03.02 — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál, és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 40.080 rpl