Előre, 1967. március (21. évfolyam, 6010-6036. szám)

1967-03-01 / 6010. szám

S nemzetközi élet! ^ _______.... __________­­_____________________________________ * Újabb súlyos lépés az agresszív háború kiszélesítésének útján Amerikai repülőgépek aknákat dobtak több Vietnami DK-beli folyóba A vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának összekötő kiren­deltsége üzenetben tiltakozott a vi­etnami nemzetközi felügyelő és el­lenőrző bizottságnál amiatt, hogy amerikai repülőgépek aknákat dob­tak több Vietnami DK-beli folyóba. Az üzenet leszögezi, hogy az akna­lerakás újabb, rendkívül súlyos lé­pés az agresszív háború eszkaláció­ja útján, s megállapítja : az akció célja gátolni az ember- és anyag­­szállítást és fokozott katonai nyo­mást gyakorolni Észak-Vietnamra. volt az egyetlen kiút a hétfőn Londonban megkezdődött angol­­amerikai-nyugatnémet tárgyalá­sokon kialakult helyzetből... Mint ismeretes a háromhatalmi tárgyalások a Németország Szö­vetségi Köztársaságában állomá­sozó idegen csapatok fenntartási költségeinek devizában történő kompenzációjára vonatkoznak. Ez a harmadik találkozó ebben a kérdésben. A londoni tárgyalásokat meg­előző időszakban a brit kabinet kérte, hogy az NSZK térítse vissza katonai megrendelések formájában — a Rajna-menti angol csapatok fenntartására fordított devizakiadások teljes értékét. Az angol kormány kép­viselői évi 850 millió márkát kérnek kompenzációként. ,,Nem azt kérjük a nyugatnémetektől — mondotta Callagham angol pénzügyminiszter —, hogy ők vi­seljék a csapataink fenntartási költségeit. Csak azt kérjük, hogy azok a márkák, amelyeket kény­telenek vagyunk az NSZK-ban elkölteni, ismét visszakerüljenek a brit államkincstárba“. Ugyancsak gazdasági okokból kompenzációs kérésekkel fordult Bonnhoz az amerikai kormány is. A Fehér Házra ugyanakkor erős nyomást gyakorolnak e kér­désben a Kongresszus egyes tag­jai, akik követelik, hogy a Pen­tagon vonja vissza Nyugat-Né­­metországban állomásozó csa­pategységeinek egy részét. Mike Mansfield szenátor például, a szenátus­­ demokrata többségének vezetője indítványozta, hogy lé­nyegesen csökkentsék az Euró­pában állomásozó amerikai csa­patok létszámát. Mansfield hatá­rozati javaslatát 42 demokrata és republikánus szenátor támogatta. Közöttük volt William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke és Richard Russel, a fegyveres erők szenátusi bizott­ságának elnöke, akik elhatároz­ták, hogy vegyes albizottságot alakítanak az Európában levő amerikai csapatok csökkentése kérdésének tanulmányozására. Bonn akárcsak az előző két tárgyaláson, ez alkalommal is el szerette volna kerülni az angol és amerikai kompenzációs köve­telések kielégítését. A nyugatné­met gazdaság­ sem mentes ugya­nis a nehézségektől. Ezzel ma­gyarázható többek között, hogy a londoni háromhatalmi tárgyalá­sok előestéjén a DPA hírügy­nökség — bonni hivatalos körök­re hivatkozva — bejelentette, hogy az Erhard-kormány évi 350 millió márkás kompenzációs­ajánlata, amelyet múlt év őszén tett, érvényét vesztette. A fenti hír mélységes elége­detlenséget keltett az angol kor­­mánykörökben. London válasza nem váratott magára. A brit kormány bejelentette, hogy amennyiben Németország Szö­vetségi Köztársasága nem köte­­lezi magát arra, hogy hozzájá­ruljon pénzügyi erőfeszítéseihez, rövidesen visszavonja csapatai­nak egy részét a Rajna vidéké­ről. A jelek szerint a határozott hangvételnek megvolt az ered­ménye, mert a bonni pénzügy­minisztérium közleményt adott ki, amely rámutat : „Tévesek azok a sajtóhírek, amelyek sze­rint a szövetségi pénzügyminisz­térium visszavonta az angol kor­mánynak 1966 októberében tett javaslatát". Ennek ellenére azonban szer­fölött nyomott hangulatban ül­tek össze Londonban a három ország képviselői. S amint vár­ható volt, a tárgyalásokat elha­lasztották, hogy a küldötteknek lehetőségük nyíljon a legutóbbi nyugat-német nyilatkozat által megvillantott lehetőségek tanul­mányozására. L­. Bracoveanu „KELLEMETLEN” VERS Az USA honvédelmi államtitkársága megsemmisítette a Venture című folyó­irat 13 000 példányát, mert egy verset tartalmazott a napalmbombák Viet­namban való felhasználásáról. A verset a képünkön látható Barbara Beidier Vere Beach-i (Florida) lány írta. A Venture című vallásos szellemű folyóiratot a külföldi támaszpontokon állomásozó amerikai katonák gyer­mekeinek vallásos nevelésére használják. A honvédelmi államtitkárság kel­lemetlennek minősítette a verset a vietnami háború szempontjából. Harold Wilson befejezte megbeszéléseit Hágában Harold Wilson brit miniszterelnök és George Brown külügyminiszter befejezte hágai megbeszéléseit Jelle Zijlstra holland miniszterelnökkel és Joseph Luns külügyminiszterrel. Amint a megbeszélések előtt az angol miniszterelnök megjegyezte, a két küldöttség vitáinak középpontjában Anglia közös piaci csatlakozása állt. A France Presse közlése szerint Wil­son ismertette tárgyalófeleivel a Kennedy-menet keretében folyó tár­gyalások alakulását és Anglia pénz­ügyi helyzetét. Brown külügyminisz­ter négy más kérdésről beszélt, neve­zetesen az EGK-hoz való esetleges csatlakozás hatásáról a létfenntartá­si költségek alakulására Angliában, e lépés következményeiről a brit me­zőgazdaságra, a Commonwealth ke­retében fennálló mezőgazdasági egyezményekre és a brit fizetési mér­legre. Hétfő délután Wilson sajtóértekez­leten kijelentette, hogy „a brit kor­mány nem szándékozott Hágában dű­lőre vinni a megvitatott kérdéseket, mivel még nem zárultak le a tárgya­lások az EGK hat tagállamával és nem folytattak megbeszéléseket An­glia EFTA-partnereivel. Nem tettünk egyebet, mint kifejtettük álláspon­tunkat“ — tette hozzá az angol mi­niszterelnök. Ifj. Somoza Nicaragua elnöke Ifjabb Anastasio Somozát, a kor­mányon levő Nacionalista Liberális Párt jelöltjét, aki a február 5-i elnök­­választásokon megszerezte „a győ­zelmet“,a választási­ törvényszék Ni­caragua állam választott elnökévé nyilvánította A választás végleges eredményei szerint Somoza 380 162 szavazatot kapott , az ellenzék jelölt­je, Fernando Aguero által elért 157 432 szavazattal szemben. Költségvetési problémák és a rhodésiai kérdés M­MSZ MINISZTERI TANÁCSA ÜLÉSSZAKÁNAK NAPIRENDJÉN Az Afrikai Egységszervezet hét­főn Addisz Abebában megnyílt mi­niszteri tanácsának 8. ülésszaka el­nökévé Rudolph Grimes libériai kül­ügyminisztert választották meg.. Af­rikai diplomáciai körökben úgy vélik, hogy az értekezlet folyamán a részvevők figyelmét csaknem tel­jesen a szervezet 1967—1968. évi ál­talános költségvetésének megvizs­gálása köti majd le. Az AESZ első, eredetileg 22,5 mil­lió frankra tervezett költségvetését fokozatosan 8,5 millió frankra szál­lították le. A szervezet főtitkára már elkészítette az 1967—1968-as pénzügyi év költségvetés-tervezetét, amely az előző költségvetéssel szem­ben egyharmados növekedést irá­nyoz elő. Noha a jelenlegi Addisz Abeba-i miniszteri tanácskozásnak kifejezet­ten költségvetési jellege van, a po­litikai megfigyelők utalnak arra, hogy a pénzügyi kérdésekkel egy­idejűleg számos politikai jellegű kérdés is szőnyegre kerül, így pél­dául a Szomáliai kormány jegyzé­ket terjeszt az AESZ elé, amelyben kéri, hogy „őrködjék a március 19-i Francia Szomália-i népszavazás megfelelő lebonyolítása fölött“. Aszfa Woszen etióp trónörökös megnyitó beszédéből arra is lehet következtetni, hogy az értekezleten szóba kerül Rhodesia kérdése is. Woszen kijelentette az AESZ-tag­­államok külügyminiszterei előtt, hogy a rhodesiai Smith-rendszer megbuktatásának feladata főleg a rhodésiai felszabadítási mozgalom­ra hárul. ÚJ STATÚTUMOT KAPTAK A KARIB-TENGERI BRIT SZIGETEK A Karib-tenger térségében levő nyolc brit szigetgyarmat közül öt­ben megkezdődtek az ünnepségek, abból az alkalomból, hogy ezek a területek új statútumot kapnak és társult államokká válnak Nagy- Britannia Egyesült Királyság kere­tében. Az új statútum előírásai ér­telmében a szigetek belső önkor­mányzatot kapnak, a külpolitikai és védelmi kérdések pedig továbbra is az angol kormány hatáskörébe tar­toznak. Ugyanakkor ezek a szigetek a Commonwealth egyenjogú tag­államai lesznek. Az új statútum hétfőn lépett ér­vénybe Antigua-szigeten és a Kitts, Nevis és Anguilla szigetekből álló területen. Dominika, Santa Lucia és Grenada szigetek március 1-ig sor­ra elnyerik az önkormányzatot, míg Saint Vincent-sziget, a legna­gyobb e területek közül, ahol az utolsó választások óta belső válság uralkodik, júniusban válik társult állammá. Virgine és Montserrat szi­getek továbbra is angol gyarmatok maradnak. Az angol kormány intézkedése ál­tal érintett területeken 400 000 la­kos él. Többségük az évszázadokkal ezelőtt odahurcolt afrikai rabszol­gák leszármazottja. A lakosság sú­lyos gazdasági nehézségekkel küzd, s ezt használták ki Nagy-Britannia, az USA és Kanada kormányai, ki­kényszerítve egy föderáció meg­alakítását Nyugat-Indiai Társult Ál­lamok néven. A megfigyelők szerint ez a föderáció lehetővé teszi, hogy az amerikai, angol és kanadai mo­nopóliumok teljesen kezükben tart­sák e területek gazdaságát. MÁRCIUS 12 ÉN Kijelölik az új indiai kormány vezetőjét Az Indiai Nemzeti Kongresszus kormánypárt összejövetelén elhatá­rozták, hogy március 12-én jelölik ki az új kormáy vezetőjét. Hírügy­nökségi jelentések szerint ez a kér­dés élénk vitát váltott ki az előző kormány politikájával és az új kormányra háruló feladatokkal kapcsolatban. Különös figyelmet szenteltek annak a helyzetnek is, amely a kormánypárt parlamenti helyeinek jelentős csökkenése foly­tán következett be. Delhiből jelentik, hogy B. Szahaf, Kerala állam kormányzója megbíz­ta Nambudiripadot, a keralai balol­dali front vezetőjét, alakítsa meg az új kormányt. Nambudiripad ki­jelentette a sajtó képviselőinek, hogy 2­3 napon belül benyújtja Kerala állam új kormányának név­jegyzékét, március 6-án pedig a kormány leteszi az esküt. Az AÁSZ-értekezlet mérlege VASÁRNAP VÉGET ÉRT az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) külügyminiszteri értekezlete, amelyen 19 latin-amerikai ország és az Egyesült Államok vett részt. A ta­nácskozáson megfigyelői minőségben jelen volt Spanyolország, Anglia, Iz­rael és Németország Szövetségi Köz­társasága képviselője is. Az összejö­vetel napirendjén az 1918-ban Bogo­tában kidolgozott alapokmány mó­dosítása, a Szövetség a haladásért program fellendítési eszközeinek megvizsgálása és végül, de nem utol­só sorban, az amerikai szervezet államfői találkozójának előkészítése szerepelt. A csaknem húsz évvel ezelőtt lét­rejött­ Amerikai Államok Szerveze­tének tagállamai egyetértenek ab­ban,­hogy a,szervezet,felépítése, va­lamint az alapokmány egyes előírá­sai már nem felelnek meg az „új földrészen“ végbement változások­nak. Csakhogy a módosítások jelle­gét illetően két irányzat alakult ki az AÁSZ-államok sorában. A legtöbb latin-amerikai állam amellett foglal állást, hogy az amerika-közi szerve­zet vegyen fokozottabb mértékben részt a.. kontinens gazdasági és szoci­ális fejlesztésében.. A másik áramlat,­­amelyet főként az Egyesült Államok és bizonyos mértékben Brazília tá­mogat,­ az AASZ katonai jellegének megerősítését szorgalmazza. Egyéb­ként a február 15-e és 26-a között megtartott Buenos Aires-i értekezle­ten­­is e két irányzat hívei között voltak a leghevesebbek a viták. Annak ellenére, hogy a latin-ame­rikai országok többsége­ már számta­lanszor visszautasította Washing­tonnak az­ úgynevezett állandó ame­­rikaközi katonai erők megalakításá­ra vonatkozó terveit és noha a Bue­nos Aires-i tanácskozást megelőzően hallgatólagos megegyezés jött létre a részvevők között, amelynek értel­mében nem vetik fel a szervezet mi­­litarizálásának kérdését, az értekez­let egyik központi problémája mégis ez volt. Az argentin küldöttség u­­gyanis javasolta, hogy alakítsanak egy úgynevezett állandó amerikakö­­zi katonai bizottságot. Nivanor Costa Mendez argentin külügyminiszter bejelentése szerint ennek az lenne a feladata, hogy „gondoskodjék a kol­lektív biztonságról és harcoljon a szubverzió ellen Latin-Amerikában“. EZ A MEGFOGALMAZÁS azonban nem tudta félrevezetni a la­tin-amerikai küldöttek többségét, akik világosan látták, hogy az argen­tin tervezet lényege az országaik bel­­ügyeibe való beavatkozást szolgáló szerv létrehozása. Számos küldött megjegyezte, hogy a bizottság meg­alakítása az első lépést jelentené a nyugati félteke állandó fegyveres erőinek létrehozása útján. Amint várható volt, az argentin indítvány parázs vitát váltott is. Amikor pedig szavazásra került a sor, tizenegy ország, nevezetesen Ve­nezuela, Ecuador, a Dominikai Köz­társaság, Costa Rica, Uruguay, Cil­lé, Haiti, Mexikó, Guatemala, Peru és Kolumbia a javaslat ellen foglalt ál­lást. Mellette szavazott Argentina, Nicaragua, Salvador, Honduras, Pa­raguay és Brazília Az USA, Panama és Bolívia küldöttsége pedig tartóz­kodott a szavazástól. Hírmagyarázók véleménye szerint az Egyesült Álla­mok küldöttsége azért tartózkodott a szavazástól, mert — látván hánya­dán áll a dolog — nem akarta kom­promittálni Johnson­ elnök részvéte­lét az áprilisban sorra kerülő ANSZ- csúcsértekezletén. Az amerikaközi ál­landó katonai bizottság megalakítá­sának argentin tervezete tehát hal­va született. „A latin-amerikaiak — írta ezzel kapcsolatban a France Presse — világosan megmutatták, hogy nem kívánnak semmi olyan in­tézményt, amely többé kevésbé ha­sonlíthat a NATO-szövetséghez". A LATIN-AMERIKAI országok többségének küldöttei rá­mutattak, hogy az amerikaközi rend­szer felülvizsgálásának a gazdasági és társadalmi szükségletekből kell kiindulnia Álláspontjukat határo­zottan kinyilvánították az április 12-e és 14-e között sorra kerülő ál­lamfői találkozó napirendi pontjai­val kapcsolatos vitában is Sikerült kiharcolniuk, hogy az AÁSZ-csúcs­­találkozó fő problémái gazdasági vo­natkozású kérdések legyenek. Kezdetben — amint az UPI jelenti — „az Egyesült Államok határozot­tan elutasította, hogy érdemben tár­gyaljon a gazdasági kérdésekről“. Lassanként azonban az amerikai dip­lomaták taktikát változtattak és vé­gül ők voltak azok, akik a gazdasági integráció megteremtését javasolták az uruguayi Fonta del Estében meg­tartandó AÁSZ-csúcstalálkozó egyik napirendi pontjául. Az USA külügy­minisztere felszólította a latin-ame­rikai országokat, hogy alakítsák meg a földrész közös piacát. Washington tervei szerint a latin-amerikai Közös Piac 1980-ig épülne fel. A szerződést 1968 április 1-ig írnák alá, s a két dátum közötti 12 év alatt fokozato­san létrejönne a gazdasági integ­ráció. A latin-amerikai Közös Piac meg­,­alakításának kérdésében a vélemé­nyek megoszlottak. Egyes országok — Chile, Kolumbia— támogatják a szorosabb gazdasági integráció gon­dolatát, míg mások, mint például Argentína és Brazília, inkább a sza­badkereskedelmi politika hívei. Az Egyesült Államok természetesen ér­dekelve van az említett szervezet lét­rehozásában, mert arra számít, h­ogy annak segítségével méginkább ellen­őrzése alá vonhatja majd az ameri­kai kontinens gazdaságát. A BUENOS AIRES-i tanácskozás résztvevői kidolgozták az alapokmány új szövegét, amely 27 cikkelyből áll. Az AÁSZ vezető szer­ve — az új alapokmány szerint — a közgyűlés lesz, az amerikaközi érte­kezlet helyett. Megemlítendő az is, hogy az AÁSZ külügyminiszteri értekezlete elfogad­ta a Commonwealth-hez tartozó Tri­nidad-Tobago csatlakozási kérését Ez az első eset, amikor az AÁSZ egy nem latin-amerikai országot is fel­vesz tagállamai közé. Ezt a döntést Nagy-Britannia sikereként könyvelik el, amely már rég tervezi egy Com­­monwealth-tömb létrehozását az Amerikai Államok Szervezetének ke­retein belül. A több mint 10 napig tartó Buenos Aires-i értekezleten tehát döntés szü­letett a megvitatott kérdések zömé­ben. Amint a fentiekből is kitűnik azonban, a tanácskozás a nézetelté­rések jegyében folyt le. S a jelek szerint a Washington és a latin-ame­rikai országok többsége közötti né­zeteltérések a jövőben is fennmarad­nak, így, kiszivárgott hírek szerint, Bolívia elnöke nem vesz részt az áprilisi csúcstalálkozón, mert nem szerepel a napirenden országának az a kérése, hogy kapjon kijáratot a tengerre. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a perui elnök sem utazik Punta del Estébe, tiltakozásul az USA ama figyelmeztetése ellen, miszerint ez felfüggeszti a Perui Köztársaságnak nyújtott segélyt, ha amerikai hajók­nak megtiltják a perui vizeken való halászatot. A már régebbi keletű nézeteltéré­seket tehát a Buenos Aires-i találko­záson sem sikerült kiküszöbölni. Székely László UNESCO Az oktatásügyi miniszterek értekezletének előkészítése Párizsból jelenti AI. Gheorghiu, az Agerpres tudósítója . Az­ UNESCO 1966-ban megtartott általános konferenciájának 14. ülés­szakán hozott határozat értelmében ez év november 20 és 25 között Bécsben sor kerül az UNESCO védnöksége alatt az európai országok oktatásügyi minisztereinek értekezletére. Az értekezlet témaköre : A fel­sőfokú oktatás hozzáférhetősége. Ez az értekezlet lesz az UNESCO 1967—1968-ban megvalósítandó kulturális és tudományos együttműkö­dési programjának első kormányközi akciója. René Maheu, az UNESCO vezérigazgatója konzultatív együttmű­ködési különbizottságot hívott össze a bécsi értekezlet napirendjének és munkadokumentumainak előkészítésére. E bizottság az UNESCO párizsi székházában most tartja első ülésszakát. A bizottságban a következő tíz európai ország szakértői vesznek részt: Anglia, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Jugoszlávia, Hollandia, Németország Szövetségi Köztár­sasága, Románia, Svédország és Szovjetunió. Romániát Jean Livescu professzor, docens doktor, oktatásügyi mi­niszter-helyettes, az UNESCO román bizottságának alelnöke képviseli. A bizottság első ülésén a következő barát választotta meg : elnök — Jean Livescu professzor (Románia), alelnök — L. Rosenmayr professzor, (Ausztria), előadó — dr. J. Nittel (Hollandia). Boumedienne elnök beszéde Az Algír melletti Club de Pins palotában megnyílt a február 5-én megválasztott algériai községi szer­vek — a községi népi gyűlések — elnökeinek konferenciája. Az érte­kezlet megvitatja az új községi szervek munkáját és feladatait. H. Boumedienne, Algéria elnöke megnyitó beszédében ismertette az ország bel- és külpolitikáját. Mint hangsúlyozta, Algéria általános gazdasági helyzete, különösképpen mezőgazdasági téren javult. A szó­nok kidomborította az ilyen irányú intézkedések szerepét, majd részle­tesebben taglalta a bányák és az ásványi kincsek államosítását, ami visszajuttatta az algériai nép kezé­be az ország legjelentősebb erőfor­rásait. Boumedienne elnök az ország külpolitikájáról szólva leszögezte, hogy Algéria a jogegyenlőség és a kölcsönös érdek elve alapján együtt­működni kíván az összes államok­kal. Új sajtótörvény Jordániában Ammanban közzétették az új sajtótörvény szövegét. Jordániai hi­vatalos források szerint a törvény március 21-én lép életbe. A törvény automatikusan hatálytalanítja az összes Jordániában megjelenő la­pok és folyóiratok engedélyeit, s kimondja, hogy új engedélyeket csak azok a közlönyök kaphatnak, amelyeknek legalább 15 000 jordá­niai dinár (15 000 font sterling) alap­tőkéjük van. „A törvény célja — jelentette ki Abdel Hamid Charaf serif, jordániai tájékoztatásügyi miniszter — emelni a sajtó színvo­nalát és módot nyújtani, hogy ha­tékonyan közreműködjék az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésé­ben“. A törvény azonban nagy elé­gedetlenséget keltett a jordániai újsá­gírókörök többségében. Az Al Disan, az Al Zsihad, a Falasztine és az Al Urdon című napilap tulaj­donosai tiltakoztak az új sajtótör­vény ellen. Rövidesen összeül a CECA tanácskozó bizottsága Március 9-én összeül Luxemburg­ban az Európai Szén-­­ és Acélközös­ség tanácskozó bizottsága, hogy megvitassa a CECA Főhatóságának egyik határozatát a hat közösségi tagállam széniparának nyújtott szubvenciók általános rendszeréről. Az 1965-ben hozott határozat 1967. december 31-én lejár, de érvényben szeretnék tartani 1968 végéig. A­mint a France Presse megemlíti, a CECA végrehajtó szerve ezzel a határozattal próbálta bizonyos mér­tékben ellensúlyozni a tagállamok széniparában mutatkozó súlyos vál­ságot. Mint ismeretes, a CECA mi­niszteri tanácsa ugyanebből a célból nemrég 22 millió dollár összegű szubvenciót hagyott jóvá a koksz­termelés számára. és Bulgária NK közötti műszaki­tudományos együttműködési bizott­ság 10. ülésszakának befejeztével Pe­­kingben jegyzőkönyvet írtak alá, s ez dokumentációcserét irányoz elő a mezőgazdaság, az ipari kémia és az élelmiszeripar terén. (BTA) A repülőszerencsétlenségek A Kínai NK M­oszkvában megtalálták Lenin egyik 1920. október 20-án kelt eredeti levelét, amelyet eddig csak gépírásos másolatban is­mertek. A levél válasz a tulai kommunistáknak és Lenin a fe­hér gárdisták elleni harc fokozásának fontosságára mutat rá benne. Az eredeti példányt véletlenül találta meg Vlagyimir Arszen­­tyev moszkvai újságíró, magánkönyvtárának rendezése közben, ap­jának egyik könyvében. Az újságíró édesapja a tulai szovjet elnöke volt a forradalom éveiben és csaknem negyedszázadon át meg­őrizte Lenin levelét. (TASZSZ) Csaknem 1500 diák, szakszervezeti tag és más japán ál­lampolgár tüntetett a Tokió mel­letti tachikawai amerikai katonai támaszpont előtt. A tüntetők annak a szerződésnek a meghosszabbítása ellen tiltakoztak, amelynek értel­mében az amerikai katonai légierő továbbra is használhatja ezt a tá­maszpontot. (UPI) A Lunar Orbiter-3 újabb fényképeket közvetített a Hold felszínéről. A felvételek azok­ról az övezetekről készültek, ame­lyeket az első űrhajók leszállására választottak ki. (UPI) A Buenos Aires-i ismert Losada könyvkiadó a Ko­runk regényírói sorozatban nemrég megjelentette George Calinescu Ottilia titka című regényét. (Prensa Latina) következtében a Bundeswehr eddig 66 Starfighter gépet vesztett. Mint ismeretes, ezek alkotják a nyugat­német légierő fő harci gépeit. (Ager­pres) Jordánia ismét felvette a diplomáciai kapcsolato­kat Németország Szövetségi Köz­társaságával. A diplomáciai kapcso­latokat 1965 tavaszán, akkor szakí­tották meg, amikor a bonni kor­mány elismerte Izraelt. (Agerpres) SZÁZTIZEDIK SZÜLETÉSNAP Jozef Suchar, Csehszlovákia legöregebb embere, nemrég ünnepelte százti­­zedik születésnapját. A jó erőben lévő aggastyánt virággal köszöntötték a dédunokái. ELŐRE — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest Piata Scinteii nr. L «-» Telefon • 18 03.02 — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál, és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 40.080 ­rpl

Next