Előre, 1967. április (21. évfolyam, 6037-6062. szám)

1967-04-20 / 6053. szám

A TORDAI ÜVEGGYÁRBAN NE MAGYARÁZZUK, SZÁMOLJUK FEL A SELEJTET! KIINDULÓPONTKÉNT álljon Itt egy sokatmondó példa : a tordai üveg­gyár ráfizetéssel előállított termékei tavaly jó hétmillió lejjel terhelték az állami költségvetést. Mintegy más­fél millióval többel, mint amennyi az évi tervben a tervszerűsített veszte­ségek (!) között szerepelt. Különös elemzés tárgyát képezhetné, mennyi­ben volt helyes e nagy deficit-„ráha­­gyást“ pénzügyi mutatószámként szentesíteni. Annyi bizonyos : a reá­lis lehetőségekkel, tartalékokkal ke­vésbé számoltak, amikor e telített tervszerűsített veszteségre igent mondtak a felsőbb szervek. De ez csak a dolgok egyik oldala. Mert másutt is alaposan kiütközött a tervezési gyengeség, szűklátókörűség, így például a selejtnél. Mindamellett megemlítendő, hogy 1965-ben a selejt 13,9 százalékot tett ki, az elmúlt esz­tendőre a gazdaságosság szempont­jait, a reális lehetőségeket mellőzve 16 százalékot engedélyeztek belőle ! A hivatalos — mert hát papíron, fe­kete-fehéren — dokumentumok alap­ján talán el sem lehet marasztalni a tordaiakat (legalábbis egyes üzembe­liek szerint) gyenge minőségű munká­ért. Ugyanis a megtűrt 16 helyett csak 14,8 százalék selejtet gyártottak. Ám gyenge vigasz, ingó alapra, ferde szemléletre épült önmegnyugtatás ez, melyet a régi hibás, elszámított „ter­­vezgetések“ pillanatig sem táplálhat­nak tovább, hiszen az említett „csak“ 14,8 százalék selejt mögött több mint hét és fél millió lej érték veszett el tavaly. Az idei gazdasági, pénzügyi terv­ben természetesen az üveggyárban is üresen maradt a selejt-rovat, leg­alábbis az engedélyezett, tervezett szá­zalékarányt illetően. A valóságban a­­zonban nemhogy nem szűnt meg, vagy csökkent a selejt, hanem még növe­kedett. íme, az „evolúciója" : január­ban 16,9, februárban 17,2 százalék. Márciusban pedig — ott jártunkkor, április 6-án még nem volt pontos ki­mutatás a selejtről — Inocan Augus­tin igazgató szerint az üvegáru mint­egy 14,5 százaléka ment tönkre. Kis számítás, és megvan az I. évnegyedi átlagos 16,2 százalék selejtarány, mely jócskán több, mint tavaly és azelőtt! S mindez a párt Központi Bizottsága Munkatársaink jelentik A MAGÁNTULAJDONT KÉPEZŐ lakások építésével foglalkozó buka­resti hivatal arról tájékoztat, hogy az előzőleg leszerződött lakásokon kí­vül májusban további lakások építé­sére jelölik ki a helyet. A Bucuresti Női negyedben például 40 három­szobás és 136 kétszobás lakást építe­nek 10 emeletes tömbházakban. Az Armata Poporului és a Pácsi sugárút övezetében 9 emeletes tömbházakat építenek hat garzonlakással, 54 két­szobás és 60 háromszobás lakással. A Titan lakónegyedben 104 lakás­ra kötnek szerződést. Ezekben a négyemeletes házakban 104 három­szobás és 56 négyszobás lakás épül; tízemeletes blokkokban 20 garzonla­kást és 88 kétszobás lakást rendez­nek be. A leszerződött lakásokat ebben az évben adják át rendeltetésüknek. A szerződés megkötése érdekében az érdekeltek május 1-ig benyújthatják igényeiket a fenti negyedekben épü­lő lakásokra. Egyéb részletek és a lakások ára az iroda Gutenberg utca 1. szám alatti székhelyén ki van függesztve. • RÉGI HIÁNYT szüntet meg a marosvásárhelyi Vasas szövetkezet: a faszobrászatban nélkülözhetetlen vésőgarnitúrák gyártását kezdi meg. A 106 különböző darabból álló gar­nitúra iránt máris nagy az érdeklő­dés, hiszen képzőművészeink és a faipar egyaránt keresi az eddig kül­földről behozott cikket. A sorozat­­gyártás megkezdésére már készül­nek a szerszámok, s az első, kisgar­­nitúrákból álló sorozatok a harma­dik évnegyed végén kaphatók lesz­nek a kereskedelemben. A különle­ges szerszám-acélból készülő véső­garnitúrákból többezer készletre kö­töttek szerződést TELEGDI MAGDA A becsület hétköznapjai Másoknak már valószínűleg nem újság, sőt az új városnegyed lakói­nak, akik naponta többször is igénybe veszik, ma már hétközna­pian megszokott kellék ; bennem viszont, aki első ízben vettem igénybe, elindította az alábbi gon­dolatsort — pedig idestova egy éve jelent meg a kolozsvári új trolibusz­járattal ez a taxator-automata. Jobban mondva taxator-mechaniz­mus, mert nem a megfelelő érme bedobása után nyújtja a jegyet, hanem hitelre, hitelre a szó szoros értelmében, gombnyomásra és függetlenül attól, hogy elnyeli-e vagy sem az ellenértékét. Emiatt fölösleges is az ellenőrzés, hiszen ha valaki „potyázni“ akar, téphet magának pénz nélkül is jegyet. Csupán erkölcsi fedezete van, bár ezen belül szerepe van az erkölcsi nyomásnak : csalni szégyen, s kol­lektív ellenőrzés működik, minden utas tisztessége az utasok közös tisztessége is. Mégsem a módszer tökéletessé­géről akarok beszélni (bár jócskán lehetne tűnődni a civilizáció fejlő­dése és az erkölcs összefüggései­ről, vagy arról, hogy az adott szer­kezet esetében, amikor igazoló sze­repe nincs, miért van mégis szük­ség jegyre), hanem egy szinte utó­pisztikusnak tűnő elképzelésről, é­s ezt azok a meglepő érzések tá­masztották bennem, amelyeken a mechanizmus kezelése után rajta­kaptam magam. De beszéljek világosabban. Vala­miféle büszkeséggel léptem el az automatától, majdnemhogy ünne­pélyesen : lám, megbíznak ben­nem, s én becsületes vagyok. Ugyanakkor, amikor ezeknek a fo­galmaknak utánagondoltam, el is szégyelltem magam. Mi az, amit most felemelőnek érzek, holott máskor annyira természetesnek ta­lálom a becsületességet. Hiszen az önkiszolgáló üzletek kasszáinál so­romra várva nem jut büszkén eszembe : lám, nem dugtam egy kiló cukrot a zsebembe, vagy este lefekvéskor nem tudom be a ja­vamra, hogy aznap nem rövidítet­tem meg valakit vagy nem tettem kárt a közvagyonban. Ez a fajta tisztesség hétköznapi, természetes, nincs benne semmi ami okot adna a büszkeségre. Mi hát a különbség a fenti helyzetek között, s mi az, ami a jelen esetben mégis felkel­tette szinte gyermekes emelkedett­ség-érzetemet ? Egyszerűen az ellenőrzés hiánya — noha ezúttal még csak az intéz­ményes ellenőrzés hiányáról lehet szó. S a két helyzet között nagy a különbség. Nem mintha csupán az ellenőrzés miatt lennénk becsüle­tesek, de annyira hozzászoktunk, hogy a hiányát már szinte meg­tisztelőnek érezzük, s hogy a ter­mészetes állapotot, tehát az ön­magában való tisztességet, még ha tudat alatt is, úgy fogjuk fel, mint a szükségszerű intézkedés függvé­nyét. Hozzászoktunk — döbben­tem rá tehát az igazságra, miköz­ben a kocsi elején leültem egy üres helyre —, s ha nem is a személyes, ránk vonatkozó ellenőrzéshez, de általában az ellenőrzés gondolatá­hoz , hozzászoktunk, mert sajnos a társadalmi élet nagyon sok terü­letén ma még szükség van ellenőr­zésre, és talán ezek a menetjegyek is, amiket az automata gombnyo­másra kibocsát, ellenőrzésül szol­gálnak, statisztikailag és áttéte­lesen , az ellenérték nélkül leszakí­tott jegyek száma taksálja az er­kölcsi színvonalat. Aztán, ahogy hallgattam a forgó­persely búgását, a kasszába hulló aprópénz csörrenését, a jegy-auto­mata kattogását, s mintegy az elő­ző gondolatok szintéziseként, eb­ben a töredéknyi megvalósult utó­piában megéreztem a lehetőségét a társadalmi fejlődés egy olyan fo­kának, egy olyan erkölcsiségnek, amikor majd az ellenőrzés a köz­erkölcs minden területén fölösleges lesz, s ezzel egyidejűleg az ellen­őrzés nélküli tisztesség is minden­napossá, megszokottá válik. | ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA | XXI. évfolyam 6053 si. | 6 oldal ára 25 báni |1967 április 20., csütörtök decemberi plenáris ülésének határo­zata után, mely, mint ismeretes, fon­tos feladatként jelölte meg vala­mennyi iparvállalat számára a selejt csökkentését, kiküszöbölését. FELMERÜL A KÉRDÉS miért érlel selejtet az idő Tordán ? Íme, ezzel kapcsolatban néhány vélemény, nyilatkozat a vállalat vezetői részé­ről: M­OCAN AUGUSTIN igazgató ! — Az első évnegyedben nehezebb körülmények között dolgoztunk. Az üzemfejlesztési munkák következté­ben a villamos meghajtású szállító­­kocsikkal március derekáig más útvo­nalon, jókora kitérővel kellett a kész­árut a raktárba, csomagolóhelyre vin­ni. Emiatt a szállítás közben történt törés is több volt. Másrészt megnöve­kedett az export-tervünk s ezzel e­­gyütt új termékfajták előállítását kel­lett kipróbálni s gyártási eljárásokat bevezetni. Ezek és más nehézségek kedvezőtlenül hatottak a minőségre. TENTU GHEORGHE főmérnökhe­lyettes : — A hatos számú kemencénél át­profilíroztuk a termelést. A közönsé­ges, zöld literes üvegek helyet félfe­hér pezsgős butéliákat készítünk, a­­mi igényesebb technológiát követel. Ugyanakkor fokozatosan csökkentjük a különböző üvegtermékek súlyát, anélkül, hogy ez a minőség rovására menjen. Nehézséget okoz, illetve ká­rosan befolyásolja az üveg színét, hogy egy idő óta gyengébb minőségű, magas vastartalmú homokot kapunk Valeni-ből. Mindezek ellenére azon leszünk, hogy az idei selejtarány ne haladhassa meg a tavalyi szintet, sőt, az alatt maradjon. Annál inkább, mert július 20-ig a termelés és mun­ka tudományos megszervezésének le­hetőségeit is felmérjük... TOMA IOAN főkönyvelő: — Február 8 és március 31 között megvizsgáltuk a ráfizetéses termé­keink helyzetét, igyekeztünk felfedni azokat a tartalékokat, amelyekkel jó részüket rentabilizálhatjuk. Ezáltal az év elején még 3 237 000 lej veszte­séggel nyilvántartott üvegárainknál 1­89 000 lejre csökkentjük a tief leitet az év folyamán. Többek között úgy, hogy a munkanormák felülvizsgálá­sával s tudományosabb megállapítá­sával 923 000, a selejtcsökkentéssel pedig 315 700 lejt takarítunk meg az idén. Különben a selejt egy részét újraolvasztással hasznosítjuk. A RÁFIZETÉS e jelentős leszorí­tása — kivált ha az elképzeléseknek megfelelően hiánytalanul megvalósul — fölötte pozitív dolog. De marad­junk továbbra is szorosan a selejtnél, mert ennek van a legdöntőbb szava a nyereségek, illetve veszteségek alaku­lásában. Nem szándékszunk eltussol­ni azokat az objektív nehézségeket, melyeket a selejtképzéssel kapcso­latban az üveggyár vezetői említet­tek. De nem volna teljes és reális az összkép ha mindenképpen szubjek­tív vonatkozású gyengeségeket, gyár­tási hibákat elhallgatnánk. Mondjuk ezt azért, mert a tordaiak­ több terme­lési szakaszon igencsak vétenek a gyártás­technológia ellen. S ez már az alabástrom malomnál, azaz adago­lásnál kezdődik. A műszaki előírás értelmében sokkal finomabb, sűrűbb, négyzetcentiméterenként 147 szemű szitát kellene használni az alabást­rom őrlésénél. A jelenlegi ritka, 81-es szemű szita gátolja a nyersanyag jó előkészítését. De ezen túlmenően, a fazonálásnál, olvasztásnál, megeresz­­tésnél, sőt az utóműveleteknél is nem egy rendellenesség táplálja a selejtet. A nem megfelelő megeresztések miatt sok üvegtárgy összetörik, melyet te­téz az is, hogy a hőkezelő-kemencék szárító szalagját nem javították meg idejében. A hibátlan üveggyártás egyik alap- Deme János (Folytatása a 2. oldalon) BULGÁRIA NÉPKÖZTÁRSASÁG PÁRT­­ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA A Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Történelmi Múzeumában Bulgária NK párt- és kormány­­küldöttsége, élén Todor Zsivkov elv­társsal ,a Bolgár KP KB első titká­rával, Bulgária NK Minisztertaná­csának elnökével kedden látogatást tett A Kommunista Párt, a Romá­niai Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Történelmi Múzeumában. (Folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs pohárköszöntője Kedves Zsivkov elvtárs ! Tisztelt bolgár küldöttségei tagok ! Tisztelt elvtársnők ! Tisztelt elvtársak és barátaink ! Engedjék meg kifejeznem örömö­met afölött, hogy ezen a fogadáson együtt, lehetünk li­l­ult bolgár ,ven­­­dégeinkkel. Két nap telt el azóta, hogy önök e baráti látogatás keretében Romá­nia földjén tartózkodnak. Az Önök jelenléte Romániában — kedves bol­gár elvtársak — újabb alkalom a román és a bolgár nép közötti, or­szágaink és pártjaink közötti tartós barátság megnyilvánulására. A ro­mán nép úgy örvend Dunán túli szomszédja nagy eredményeinek, mint saját megvalósításainak, és mély megbecsüléssel adózik a bol­gár munkások, parasztok, értelmisé­giek szorgalmas és lelkes munkájá­nak, amelyet a szocializmus felépí­tésének ,a baráti Bulgária felvirá­goztatásának szentel. Különösen hangsúlyozni szeret­ném azoknak a megbeszéléseknek a gyümölcsöző és baráti jellegét, a­melyek küldöttségeink között a tel­jes őszinteség, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szellemében kezdőd­tek meg. Meggyőződésünk, hogy a napokban lezajló megbeszéléseink mindkét nép érdekében új ösztön­zést adnak az országaink és pártja­ink közötti­ kapcsolatok szüntelen fejlesztésének ,az együttműködés bővítésének minden téren. Mi a haladás fontos tényezőjének tekintjük az egyes országok és az egész szocialista világrendszer gyors ütemű fejlődésében, a szocializmus és a béke világerőinek növekedésé­ben, a Románia Szocialista Köztár­saság és Bulgária Népköztársaság között, s nemkülönben az összes szocialista országok között fennálló barátságot és együttműködést. Emeljük poharunkat a bolgár nép új sikereire a szocializmus építésé­ben, a román-bolgár barátság szün­telen fejlődésére, tisztelt vendégünk, Todor Zsivkov elvtárs egészségére, a bolgár küldöttség tagjainak egész­ségére ,a béke és a népek közötti együttműködés ügyére, mindnyájuk egészségére. Todor Zsivkov elvtárs pohárköszöntője Kedves Ceaușescu elvtárs ! Kedves Maurer elvtárs ! Tisztelt elvtársak és barátaink ! Kifejezésre akarom juttatni e fo­gadáson hálánkat és köszönetünket azokért a nemes érzelmekért és tisz­teletért, amelyet irántunk és a bol­gár nép iránt tanúsított Románia Szocialista Köztársaság párt- és ál­­lamvezetősége, Bukarest lakossága. Egyben kifejezzük örömünket a testvéri román nép nagy eredményei fölött, mélységes tiszteletünket alko­tó cselekedetei iránt, a Románia Szocialista Köztársaság fejlesztése és felvirágoztatása szolgálatában ki­fejtett munkája iránt. Ugyanakkor teljes mértékben csat­lakozni kívánok az ön véleményé­hez, Ceausescu elvtárs, hogy hétfőn megkezdett megbeszéléseink a teljes őszinteség, a kölcsönös tisztelet szel­lemében, a nyíltság és barátság szel­lemében folynak és hogy e megbe­szélések gyümölcsözők lesznek. Kétoldali együttműködésünknek — amelynek átfogó bővítésében je­lenleg megállapodunk — nagy fon­tossága lesz országainkra nézve, mindkét nép érdekében. A szocia­lista országoknak a proletár inter­nacionalizmuson alapuló együttmű­ködése, enn­ek szü­,telei, bővítése és elmélyítése jelentős mértékben hoz­zájárul minden testvéri ország, az egész szocialista világrendszer sok­oldalú fellendítéséhez és fejlesztésé­hez, a világbéke erősítéséhez. Engedjék meg, hogy emeljem po­haramat az új életét sikeresen épí­tő testvéri román nép egészségére ; a bolgár—román barátság szüntelen fejlődésére ; a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárá­nak, Ceausescu elvtársnak az egész­ségére ; Románia Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsa elnökének, Maurer elvtársnak az egészségére ; az önök — elvtársak és barátaink ■— egészségére. A fővárosi új lakónegyedekben és a Vulcan üzemben Bulgária Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének tagjai, élen Todor Zsivkov elvtárssal, kedd dél­után megtekintették a fővárost. A magas rangú vendégeket elkísérték a következő elvtársak : Paid, Nicu­­lescu-Mizil, Dumitru Popa, az RKP Bukarest városi bizottságának első titkára, Ion Cosma, a fővárosi nép­tanács elnöke és más hivatalos sze­mélyek. A sugárutak mentén a bukaresti­ek sokasága örömmel üdvözölte a bolgár nép képviselőit, melegen és lelkesen fogadta őket. A vendégek és a kíséretükben levő hivatalos személyek megtekintették a Berceni és a Drumul Taberei la­kónegyedet , azokat a helyeket, ahol az utóbbi években több ezer, a korszerű városrendezés jegyét viselő lakás, üzlet, szociális és kulturális létesítmény épült. Felvilágosítást kaptak a főváros jövőbeli fejlesztési terveiről, az új épületek építészeti elgondolásáról. A hivatalos gépkocsisor ezután gépiparunk egyik alapvető vállalata, a Vulcan üzem felé vette útját. Ma már a magas műszaki színvonalú termékek sokasága készül ebben a vállalatban, amelynek nevéhez a bu­karesti munkásosztály forradalmi harcának hagyományai fűződnek. Az üzem bejáratánál a bolgár nép követeit Mihai Marinescu elvtárs, gépgyártóipari miniszter, a vállalat vezetőségének, pártbizottságának képviselői, számos munkás, techni­kus és mérnök üdvözölte. Fiatalok csoportja virágcsokrokat nyújtott át a vendégeknek és megajándékoz­ta őket az üzem jelvényével. Az üzem makettje előtt Lacie­nne mérnök, műszaki igazgató röviden ismerteti a vállalat fejlesztésének és korszerűsítésének történetét. A termelőkapacitások növekedése, az új technika ma lehetővé teszi az üzem számára, hogy termoenergeti­­kai, kőolaj- és vegyipari, építőanyag- és élelmiszeripari berendezéseket gyártson. Az üzem termékeinek több mint a negyedrészét exportálja. Ezután a vendégek megtekintettek két mechanikai részleget, a kazán­kovács műhelyt és a kovácsoló rész­leget. Mindenütt lelkes fogadtatás­ban részesültek. Az üzem dolgozói erőteljesen megtapsolják őket, élte­tik a tartós román-bolgár barátsá­got, a két nép testvéri együttműkö­dését. Zsivkov elvtársat a munká­sok, technikusok és mérnökök meleg fogadtatásban részesítik. A magas rangú vendég kezet szerít és szívé­lyesen elbeszélget velük. A vendégek megállnak néhány fo­­gaskerékmaxú, automata hegesztő gépsor, több magas műszaki színvo­nalon álló szerszámgép előtt. Zsiv­kov elvtárs és a bolgár párt- és kor­mányküldöttség többi tagja figye­lemmel követi a technológiai folya­mat egyes szakaszait, érdeklődik a munkamódszerekről, a termékek mi­nőségéről. Az üzembeliek ismertetik a vendégekkel a munkaközösség ter­veit, az üzem fejlődési perspektíváit a jelenlegi ötéves tervben. Az üzemrészlegek megtekintése után Todor Zsivkov elvtárs és a bol­gár küldöttség tagjai a következő­ket írták a vállalat emlékkönyvébe: „Bulgária Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nagy érdeklő­déssel tekintette meg a testvéri Ro­mánia egyik legjelentősebb gépgyár­tó vállalatát, a bukaresti Vulcan üzemet. Nagy hatással voltak reánk a magas műszaki színvonalon gyár­tott távfűtési és az ipari gőzt fej­lesztő kazánok, kőolajipari, vegyipa­ri és fémipari berendezések. Nagyra értékeljük az üzem lelkes munkakö­zössége termelésének minőségét és újabb sikereket kívánunk a terme­lési terv teljesítéséhez. Köszönjük a szívélyes fogadtatást.“ A vendégeknek az üzem egyes alaptermékeit ábrázoló maketteket és az üzem fejlődését tükröző albu­mokat ajándékoztak. A bolgár kül­döttség tagjai ajándékokat adtak a vállalat klubjának. Az egyes részlegek megtekintése után nagygyűlésre került sor, ame­lyen több mint 3000 munkás, techni­kus és tisztviselő vett részt. Ion Gheorghe elvtárs, az üzem pártbizottságának titkára megnyitó beszédében tolmácsolta a bolgár nép követeinek, Todor Zsivkov elvtárs­nak a vállalati munkaközösség me­leg üdvözletét. Ezután Constantin Dumitrache, az üzem vezérigazgatója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a Vul­can üzem munkásai, technikusai és mérnökei nagy örömmel látják ven­dégül a bolgár nép küldötteit. Ez a látogatás — mondotta a szónok — újabb megnyilatkozása a romániai és a bulgáriai dolgozók tartós barát­ságának. A román munkások és a bolgár munkások, a két ország dol­gozói közötti testvéri barátság és tisztelet azokban az osztálycsatákban jött létre és edződött meg, amelyeket a nemzetközi szolidaritás és a köl­csönös támogatás jegyében a kizsák­mányolás és az elnyomás ellen vív­tunk. Ezek az érzelmek jelentősen (Folytatása az 5. oldalon) TÁVIRATOK LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének BUDAPEST Abból az alkalomból, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökévé választották, Románia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa és a magam nevében szívélyesen gratulálok, jó egészséget és si­kereket kívánok a szocialista Magyarország további felvirágoztatása, a népeink közötti barátság, a szocializmus és a béke ügye érdekében foly­tatott felelősségteljes tevékenységéhez. CHIVU STOICA, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke FOCK JENŐ elvtársnak, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének BUDAPEST Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa és a magam nevé­ben legjobb kívánságaimat küldöm abból az alkalomból, hogy a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé választották. Meggyőződésem, hogy Románia Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság testvéri barátsági és sokoldalú együttműködési kapcso­latai szakadatlanul fejlődni és erősödni fognak népeink javára, a szocia­lizmus és a béke ügye érdekében. ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Az RKP KB és a Minisztertanács fogadást adott bolgár vendégeink tiszteletére A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és Románia Szocia­lista Köztársaság Minisztertanácsa kedd este a Minisztertanács Palotá­jának termeiben fogadást adott Bul­gária Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége tiszteletére. A fogadáson részt vettek a követ­kező elvtársak : Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Boján Bilgaranov, a Bolgár Kommunista Párt KB Politbürójá­­nak tagja, a KB titkára, Pencso Ku­­badinszki, a Bolgár Kommunista Párt KB Politbürójának tagja, a Mi­nisztertanács alelnöke, Ivan Popov professzor, a Bolgár Kommunista Párt KB Politbürójának tagja, a Tu­dományos és Műszaki Haladási Álla­mi Bizottság elnöke, Konsztantin Popov energetikai és fűtőanyagipari miniszter, Milcso Balev, a Bolgár Kommunista Párt KB tagja, Georgi Bogdanov, Bulgária Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. Részt vettek a következő elvtár­sak : Nicolae Ceaușescu, Ion Gheor­­ghe Maurer, Gheorghe Apostol, Ale­xandra Birladeanu, Emil Bodnara?, Alexandra Draghici, Paul Niculescu-Mizil, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Constantin Dragan, Gheorghe Rádu­­lescu, Leonte Rautu, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Petre Bla­­jovici, Dumitru Coliu, Florian Dan B­­lache, Fazekas János, Gere Mihály, Petre Lupu, Manea Manescu, Dumi­tru Popa, Mihai Dalea, Vasile Patili­­net, Constanta Craciun, Ilie Murgu­­lescu, Gheorghe Gaston Marin, Ro­man Moldovan. A fogadáson jelen volt Ali Yata elvtárs, a Marokkói KP KB főtitkára, aki látogatást tesz országunkban. Jelen volt az RKP KB, az Állam­tanács és a kormány számos tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok és törzstisztek, akadémikusok és más tudományos, kulturális és művészeti dolgozók, román és bolgár újságírók, külföldi sajtótudósítók. Ott voltak Bukarestben akkredi­tált diplomáciai képviseletek vezetői. Elhangzott a két ország állami him­nusza. A fogadáson Nicolae Ceausescu elvtárs és Todor Zsivkov elvtárs po­hárköszöntőt mondott. A fogadás meleg, baráti légkörben folyt le. (Agerpres) Bolgár vendégeink Argeș tartományban ^ Bulgária Népköztársaság párt- és kormányküldött­ségének tagjai, élen Todor Zsivkov elvtárssal, szer­da reggel körútra indultak az országba. ^ A magasrangú vendégeket elkísérik a következő elv­társak: Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Mihai Dalea és Ioan Beldean, Romá­nia szófiai nagykövete. A körút első állomása Argeș tartomány. Holnapi lapszámunkban részletesen beszámolunk a látogatás eseményeiről.

Next