Előre, 1967. augusztus (21. évfolyam, 6140-6164. szám)
1967-08-01 / 6140. szám
ELŐRE AUGUSZTUS 7 KEDD Vili. hónap — III. évnegyed 31 nap — 213 + 112 Napkelte : 5.02 Napnyugta : 19.41 Holdkelte : 0.09 Holdnyugta : 10.12 IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet jelenti: Szép, meleg idő várható, éjjel és reggel többnyire derült égbolttal. A délután folyamán elvétve záporeső, zivatar, főleg a domb- és hegyvidéken. Gyenge szél. Hőmérsékleti értékek: éjjel 12—22 fok, nappal 24— 84 fok között. A következő három napra általában szép és meleg idő várható. Helyenként záporok. Gyenge, mérsékelt szél. Hőmérsékleti értékek éjjel 10—20 fok, nappal 22—32 fok között. TELEVÍZIÓ KEDD : 18.00 Gazdasági krónika. — 18.30 Gyermek- és iskolásműsor. — 19.30 Esti híradó, időjárásjelentés. — 20.00 Robin Hood kalandjai. — 20.30 Színházi est: D. R. Popescu A KÉPTELEN SZERELEM NYARA című darabját a brailai Állami Színház művészei adják elő. — 21.55 Az olasz reneszánsz költészetéből. — 22.10 Könnyűzenei vetélkedő (filmszalagra vett közvetítés Belgrádból). — 22.45 Éjszakai híradó. SZERDA 18.00 Gazdasági TV- krónika. — 18.30 Gyermekadás. — 19.00 Az ifjúság klubja. — 19.30 Esti híradó, időjárásjelentés. — 20.00 TVVAKÁCIÓ — zenés szórakoztató műsor. — 20.30 Orvosi adás — 20.50 Városok és városok : Segesvár és Nagyvárad. — 21.00 A jövő hét műsorából. — 21.15 EGY NAP MINT AZ OROSZLÁNOK (olasz játékfilm). — 23.00 Éjszakai híradó. KRIMI A padon ötéves kislány a nagymamájával. Tisztes távolra tőlük egy bácsi. Szemben velük most ül le egy másik padra e sorok írója. — És tudod, ha most nem adod ide nekem a revolveredet, behúzok egyet. A bácsi nevet. — Kiütöm a szemed. Monokli lesz a szemed körül. — Hehe — nevet a bácsi és előveszi a zsebéből szemüvegtokját. — Ez nem revolver — roppant a kislány. — Mondjuk, hogy revolver — emlékezik jó ötven év távolából a bácsi a varázsszóra. — Add ide a revolveredet, mert leütlek és hívom a rendőrséget. A bácsi kezében a fekete szemüvegtokkal, rosszallóan összevonja szemöldökét. De azért kíváncsi.— Miért hívod a rendőrséget ? — Mert te loptad el a gyöngyöt. Nyisd ki ezt a tokot ! — parancsolja a kislány. A bácsi engedelmeskedik. — A szemüveghez nem szabad nyúlni — mondja a nagymama. — Játsszál csak szépen tostább. A kislány engedelmes, nem nyúl a szemüveghez és tovább játszik. — Lőj r&ml ■— kiáltja a bácsinak. — Puff — emeli rá a mutatóujját a bácsi. — Puff —■ emeli a bácsira a mutatóujját a kislány. — Én lettem hamarább. Meghaltál. E sorok írója ekkor fölkelt és tisztességtudóan megállt a nagymama előtt. — Nem gondolja, asszonyom, hogy szombat este féltízkor, amikor az „Angyalt" közvetítik a tévében, ennek a kislánynak már rég aludnia kellene ? — Mit szól bele ? — ripakodott rám tüstént a nagymama — Nem a maga gyereke, Szász János ÖNT IS VÁRJÁK A SZARVAS FOGADÓBAN ! Ki-ki fantáziája, szíve szerint hódol a vendéglátás évezredes szokásának. Az eszkimó a feleségét, az újguineai egyetlen kunyhóját adja a vendégnek, máshol sóval és kenyérrel, vagy erős szilvapálinkával fogadják a betérőt. A gyergyószentmiklósi OCL vezetősége a Gyilkostó felé vezető műút mentén, ott ahol hegyipatak utolsót finisel a hegyek között, épített sajátságos vendégfogadót: „Pihenjen egy szuszra, kóstolja meg a szénen sült bócot amit sehol úgy nem készítenek, mint ezen a vidéken, rendeljen magának évadban őzgerincet és igyon előtte fenyővizet, utána zsidvai bort. Ha úgy tetszik, töltsön egy éjszakát kemping házainkban. Kellemes széna illat és mélységes csend veszi karjaiba. Szeretnénk ha ezzel is kedvesebbé tennénk önnek Gyergyót és vidékét. ..“ Valahogy így szól a meghívás. Fantázia és őszinte vendégszeretet diktálja. Tapasztalatból mondjuk, kár lenne visszautasítani. ZÖLD LAJOS • A SZERSZÁMKÉSZÍTÉS nemcsak ügyes kezet, de magas műszaki műveltséget követelő szakma — mondják a mesterségükre büszke szerszámosok. Joggal, hiszen egy-egy bonyolult megmunkáló készülék vagy mérőeszköz elkészítéséhez nem elegendő a szakmai tanfolyamon megszerzett elemi ismeret, feltétlenül nagyobb tudás kell hozzá. Fejlődő szerszámgyártásunk az utóbbi években nem rendelkezett kellő számú jól képzett szakmunkással, az utánpótlás nevelését a következő iskolaévektől várják az üzemek. A szakiskolák idei felvételi vizsgái után az eddiginél jóval több tanulót irányítottak erre a szakmára. Az ország legnagyobb szerszámgyára, a rozsnyói üzem szakiskolája, amelynek tanulólétszáma az előző esztendőkben alig haladta meg az 500-at, az 1967—68-as tanévigén 727-re növeli tanulóinak számát. A felvételi vizsgán sikeresen szereplő ifjakból a rozsnyói és brassói szerszámgyárnak, a Rulmentul golyóscsapágy-gyárnak és a csavargyárnak nevelnek szakembereket. Ezen a héten nagyszabású internátusbővítési munkálatokhoz fogtak hozzá Rozsnyón: négyszáz autónak adnak kényelmes, korszerűen berendezett bentlakást a következő tanévben. (Munkatársunktól) • JÚLIUS 27 és 30 között Bukarestben megtartották az Oktatási Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (FISE) vezető szervének, az adminisztratív bizottságnak ülésszakát. Az ülésszakon 14 európai, afrikai, latinamerikai és ázsiai ország küldöttei és meghívottai széles körűen megvitatták e nemzetközi szervezetnek a legutóbbi ülésszak óta folytatott tevékenységét, s kijelölték további feladatait. Munkatervet fogadtak el, amelyben a legfontosabb akciók között szerepel az is hogy az UNESCO-val együttműködésben kollokviumot rendeznek .Az oktatás a tudományos, a műszaki és társadalmi fejlődés feltételei között“ témakörrel és két regionális összejövetelt tartanak az afrikai és latin-amerikai nevelők számára. Az ülésszak több intézkedést hozott a FISE szervezeti szabályzatának módosítására. A következő napokban az oktatási, tudományos és kulturális dolgozók szakszervezeti szövetségének meghívására a vendégek ellátogatnak több Olt völgyi, Prahova völgyi és tengerparti üdülőhelyre és felkeresik Brassót is. „VÁMOSOK" A MALOMBAN Szigyártó László, Erdélyi Mihály, Németh Ferenc és Pascu Rusalim a szilágysomlyói parasztmalom alkalmazottai voltak. Németh felelősi minőségben, a többiek beosztottjaiként dolgoztak. Másfél éven keresztül, 1965 őszétől 1967 februárjáig, nagyon jól megértették egymást — a rosszban. Közösen „vámolták“ ugyanis az ürletők kukoricáját. Innen is egy kicsit, onnan is egy kicsit — ez volt a módszerük, amelyet előre és közösen dolgoztak ki. Belülről, a malomból nem fenyegethette tehát őket veszély, mert mindnyájan benne voltak az üzletben, a „vám“-ból pedig valamennyien részesültek. A zsákokból kilopott tíz kilók mégis gyanút keltettek, ugyanis többen is rájöttek, hogy a liszt mindig kevesebb volt, mint a korpa és a szemeskukorica különbsége. Másfél év alatt 2200 kiló „vámot" szedtek. Illetve ennyire van bizonyíték, tanú. Gyanút keltett az üzlet másik oldala is, az értékesítés. A pluszokon ugyanis túl kellett adni, vevőket kellett rá keresni, így aztán olyanok is vittek isi lisztet a malomból, akik nem vittek be szemet. Természetesen megfelelő ellenértékért. A Somlyó rajoni törvényszék Pagea Russi'mot 7 hónapi, társait pedig másfél-másfél évi fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős. r - ‹' ? ›■« y Faur Teodor népművész, a Borosjenő rajoni Birsa község „aranykezű embere" apjától tanulta a fazekas mesterséget. Nevét ma már nemcsak az országban, sok külföldi városban is ismerik. Munkái nemrég kerültek a kolozsvári és a fővárosi múzeumokba is. A KÖZÉLET HÍREI Fogadás az RKP KB-nél Július 29-én Paul Niculescu-Mizil elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Mihai Dalea elvtárs, az RKP KB titkára és Ghizela Vass elvtársnő, az RKP KB tagja, az RKP KB osztályvezetője fogadta Erwin Scharf elvtársat, az Ausztriai KP KB Politbürójénak tagját, Max Schneider elvtársat, az Ausztriai KP KB tagját és Heinrich Faltenbauer elvtársat, az AKP salzburgi szervezete titkárságának tagját, akik hazánkban töltötték pihenőszabadságukat. A találkozó meleg, elvtársi légkörben folyt le. HALTENYÉSZET 1192 HEKTÁRON A Duna-deltában, Letea szigetén a tervben előírt teljes kapacitással kezdett dolgozni a Stipoc haltenyészet, amely 1192 hektár produktív területével egyike az ország legjelentősebb halipari létesítményeinek. A haltenyészet fő rendeltetése a Sireasa-Lontea és Pardina nádtermesztési és haltenyészeti körzetek halállományának pótlásához szükséges pontyivadék tenyésztése, de ezenkívül évente legalább 900 000 kilogramm pontyot termel fogyasztásra. Ebből a célból hét ivadéktenyésztő halastavat és tíz szaporító medencét létesítettek gépesített halászat céljára, továbbá hatalmas szivattyúállomásokat a halastavak vizének feltöltésére és kiürítésére. BEMUTATÓ MOZIK MŰSORÁBÓL DON GABRIEL lengyel film, rendezte Ewa és Czeslaw Petelski, főszerepben Bronislaw Pawlik, Barbara Krasstówna, Ryszarda Hanin. A lengyel filmművészet számára oly kimeríthetetlen témaforrés : a háború itt csak háttér és ürügy. A tulajdonképpeni téma egy magába zárkózott tudós fonák tragédiája, aki nem állja ki a gyakorlati élet, a nagy történelmi válság próbatételét. Bemutatja a CAPITOL, a kertben is. A CSIRKEFOGÓK francia-olasz koprodukció, rendezte Maurice Labro, főszerepben Marina Vlady, Robert Hossein. Bűnügyi film, 36 színészekkel. Ha kicsit régi is, a jó színészek annál szebbek és fiatalabbak. (Mint képünkön is látható). S tán még izgalmasabb is, mint a múlt heti szuperszínes és szupergépesített, de meglehetősen banális X. komisszár. Bemutatja a REPUBLICA, a hét végén pedig a FESTIVAL és a DINAMO stadion is. ARKANZASI ARANYÁSÓK színes szélesvásznú nyugatnémet-francia koprodukció, rendezte Paul Martin, főszerepben Brad Harris, Mario Adorf, Dieter Borsche, Marianne Hoppe, Olga Schoberowa, Philippe Lemaire, stb. Sokan vannak még. Aki bírja a nyugatnémet Vadnyugat-utánzást, az persze majd most is „nagyon bírja”. Azért az eredeti jobb. Csakhogy szegény ember vízzel főz a babkávé helyett Emile zabkávét. De van olyan is, aki akkor már inkább iszik friss, tiszta forrásvizet. Vagy turci pálinkát, vagy tejet, vagy gyümölcslevet, vagy akármi más eredeti, igazi italt... Bemutatta a hét végén a LUCEAFÁRUL és a REPUBLICII stadion. ragomirban 20 éves tisztviselő a nagybányai „Andezit“ vállalat keretében a herzsai munkásszálló adminisztrátoraként működött. Ritka pontossággal szedte be a herzsai bányászoktól a házbért és a fürdőhasználati díjakat. Mindig a fizetés napján jelent meg, nem is volt senkinek nála hátraléka. Egyetlen dolgot mulasztott el, a beszedett pénzek átadását. Ezek a lakbérek soha nem jutottak el az „Andezit“ vállalathoz. Mikor ez feltűnt végre, a vaskövetkezetességű ifjú tisztviselőnél egy árva bánit se találtak, ugyanazzal a rendszerességgel amivel a béreket beszedte mind a 11 901 lejt elitta Dragomir Ivant négy és fél év fegyházra, vagyonelkobzásra és két évi jogvesztésre ítélték. A Napi Krónika SZERKESZTŐJE Gáli András Ha a papírhalmaz maga alá temeti az injekcióstűt, (Folytatás az 1. oldalról) ha végett. Persze hogy fordulhatna, ha nem sajnálná a fáradtságot, az energiát. De miért fáradjon ? Hisz ott a körorvos, vezesse szép sorjába azt a csekély 113-féle kimutatást, naplót, szakregisztert... Nézetem szerint a közorvosi bürokrácia forrását a felettes és oldalági közigazgatási és egészségügyi szervek kényelemszeretetében kell keresni. No meg a kimutatásosdiban, a régi betokosodott gyakorlatban. Mi szükség van például arra a jelentésre, hogy a művelődési házban tartott egészségügyi szakelőadáson hány pionír és háziasszony vett részt és hányan tapsoltak. ..? S miért kell mindezt külön jegyzőkönyvben megörökíteni ? Miért kell fölösleges papírmunkára kárhoztatni a gyógyítás szakembereit ? Asztalos László keserűen panaszolta, hogy mily bonyolult és nehézkes az egy éven aluli, illetve felüli gyerekek adatainak nyilvántartása, hogy mennyire agyon van bonyolítva a fertőző- és ragályos megbetegedések egyedi eseteinek jelentése, nyilvántartása is. — Lassan-lassan mi is bürokratákká válunk. Gyógyítás helyett kimutatások gyártásával foglalkozunk. Ha ez így tart, az injekciós tűt maga alá temeti a papírhalmaz — teszi még hozzá. — S joggal. Olyan veszély fenyegeti a körorvosok munkáját, amelylyel szembe kell néznie mind az Egészségügyi és Népjóléti Minisztériumnak, mind a helyi néptanácsok szakosztályainak. Itt az ideje, hogy az illetékesek alaposan, tudományosan felmérjék, milyen jellegű ügyviteli munkát kell végeznie a körorvosnak, milyen úton-módon lehet és kell csökkenteni a körzetekben a bürokráciát, hogy az orvosnak több ideje maradjon hivatása betöltésére, a betegek gyógyítására. MENET KÖZBEN (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági felméréseket végzett volna : szüksége van-e rájuk vagy sem . Előfordult, hogy kampányok idején más tartományokból irányították ide a gépeket ideiglenes céllal, aztán végleg a gazdaságok nyakán maradtak ezek, mint ahogy a kombájnokkal is megtörtént. Vesztegel sok gép azért is, mert az új technika elavulttá, feleslegessé tette őket. Egyes egységekben, mint például az Ágota rajoni nagysinki állami gazdaságban rendellenesség észlelhető nemcsak a felszerelések, anyagi eszközök, hanem az emberi munkaerő, sőt a szakemberek helyes felhasználásában is. Ezzel magyarázható, hogy a két évvel ezelőtt rentábilis gazdaság tavaly s 1967 első felében veszteséggel dolgozott. Természetesen intézkedéseket hozunk az ilyen állapotok mielőbbi megszüntetése végett. A márciusi párthatározat szellemében a farmok létesítésével párhuzamosan gondunk lesz arra, hogy a legrövidebb időn belül a termelésben fellelhető, gátló körülményeket megszüntessük. Tökéletesítenünk kell a termelőegységek arcélét ésszerű szakosítás által, olyan szakembereket kell megbíznunk irányításukkal, akik képesek gyakorlatba ültetni a nagyüzemi adottságok között legtöbbet hozó termelési eljárásokat. A magunk részéről segíteni fogjuk őket abban, hogy reális alapokból fakadó maximális termelést és jövedelmet biztosító célokat tűzzenek maguk elé. NICOLAE IONESCU-LAZU Ez év július 28-án hosszas és nehéz szenvedés után elhunyt: N. Ionescu-Lazu elvtárs, a hazai munkásmozgalom régi harcosa. N. Ionescu-Lazu 1892-ben született Bukarestben, munkáscsaládban, s már az első világháború előtt belépett a szocialista mozgalom soraiba. A két világháború közötti időszakban kiemelkedő szerepe volt a magántisztviselők szakszervezetekbe tömörítésében. Tagja volt az MSZT-hoz tartozó MagántisztviselőkSzakszervezeti Szövetsége, valamint az Egységes Szocialista Párt vezetőségének. 1938-ban beválasztották a Szociáldemokrata Párt Központi Bizottságába, s e minőségében felelősségteljes feladatokat végzett, következetesen harcolva a kommunisták és a szocialisták akcióegységéért. 1944. augusztus 23. Után, mint az SZDP vezetőségének tagja lankadatlanul munkálkodott a Munkásegységfront megszilárdításán, valamint az RKP és az SZDP marxistaleninista alapon történő egyesítésének megvalósításán. Felelősségteljes munkát végzett az állami apparátusban és a szocialista szövetkezeti mozgalomban. N. Ionescu-Lazu hosszas és gazdag publicisztikai tevékenységet folytatott a szocialista és a haladó demokratikus sajtóban. Mindazok, akik ismerték, örökre megőrzik emlékét. Az elhunyt, temetése vasárnap, július 30-án volt a Ghencea-civil temetőben. Az izgalmas nyári történetről (Folytatás az 1. oldalról) már az utakról van szó, szeretném megemlíteni, hogy rövidesen gyönyörű erdei út vezet a madarasi Hargita menedékházig. Felújítottuk a turistajelzéseket Kirulfürdő, a madarasi Hargita, az almási barlang felé. A turisták rendelkezésére áll a kiruji kertheyiség, a Szejke vendéglő és a székelykeresztúri Sóskút új nyári kerthelyisége. Homoródon székely fafaragással díszített épületbe költözött a büfé. Rosszul állunk viszont az udvarhelyi Homorúd borozó berendezésével, amely augusztus 1-én kellett volna megnyissa kapuit. A marosvásárhelyi Métárul szövetkezet azonban nem készítette el idejében. — Mindez elsősorban az átutazó vendégeknek fontos. Mit csinál viszont az, aki éppen Székelyudvarhelyen akar néhány napot tölteni ? — Tudom mire céloz, a szállodára, amely semmiképpen sem elégíti ki a követelményeket. Most csupán annyit mondhatok, hogy a tartományi szervek is tanulmányozzák ezt a kérdést... — És addig is, hol hajthatja álomra fejét a turista ? — Ha nincs helye a szállodában, ami gyakran előfordul, akkor a nemzetközi turisztikai útvonalak mentén fekvő falvakban, valamint Székelyudvarhelyen magánszemélyeknél talál szállásra, az ONT közvetítésével. De alhat a szejkei camping-házakban, vagy a Sportszállóban is. — Szükség volna néhány menedék- vagy turistaházra is. — Tervünkben szerepel 3 menedékház építése de mindeddig nem készültek el mert csak nemrégiben hagyták jóvá a műszaki költségvetést. Tervünkben szerepel ezenkívül a Szertesz forrás vizének palackozása, a környéken pedig turistafogadó építése. Három campingtábort is létesítettünk: Décsfalván, Sikaszóban, és a kirulfürdői úton. — A székelyudvarhelyi hatóságokat tehát — úgy látszik MÉGISCSAK FOGLALKOZTATJA A TURISZTIKA KÉRDÉSE. De eredményeiket eddig „rejtegették", a létező lehetőségeket pedig nem használták ki kellő mértékben. Szerintem a népszerűsítést a reklámozás terén többet lehetne tenni. Talán akkor Tamás Gáspár sem írta volna: őrzik a csudálatos szépséget, hogy mások ne lássák. — Ebben sok az igazság, ki is használom az alkalmat, hogy közöljem az Előre olvasóival : „Udvarhely... várja a turistákat.“ I FOGYASSZÁK I I a Lido típusú tömlős krémtúrókat, valamint az I I ízletes erjesztett sajt-különlegességeket, a sváj- I || ci, cedar, hollandi, trappista és Mureana sajtlé- i gléket, amelyek ízléses műanyag-csomagolásban I I kaphatók a szaküzletekben. 3 ALEXANDRU ORASCU Százötven évvel ezelőtt, a fanarióta kornak teljében 1817 július 30-án született Hristea Orascu szerdán és Elena Orascu fiaként. Alexandra Orascu a Sf. Sava kollégiumban Nicolae Balcescu és Ion Ghica iskolatársa volt s hamarosan az eminens tanulók sorába került. Már kollégiumi diák koriban megnyilvánult a matematika és a rajz iránti hajlama. Egyéni rátermettsége és a nagy átalakulások korát élő múltszázadi társadalom szükségletei alapján, az iskola befejeztével olyan pályát választott, amelyre kevesen léptek abban az időben — a műépítészetet. A főváros műépítésze mellett folytatott néhány éves gyakorlat után az Iskolák Elöljárósága 1841-ben Németországba küldte, hogy az ottani fejlettebb műépítészeten specializálja magát s viszszatérése után foglalja el a Sf. Sava Akadémia különleges egyetemi kurzusain a műépítészet előadótanárának katedráját. A berlini egyetem, majd a müncheni Művészeti Akadémia diákjaként Alexandra Orascu megismerkedett a kor erősen neoklasszicizmus befolyása alatt álló műépítészeti irányzataival, ismeretszerzés céljából ellátogatott Olaszországba, Franciaországba, Dániába és más számottevő kulturális hagyománynyal rendelkező országba. Mivel mindig különös előszeretettel vonzódott a matematika iránt, az Iskolák Elöljáróságának ajánlása alapján Münchenben behatóan tanulmányozta az ábrázoló mértant, a matematikának ezt a műépítészetben igen fontos alkalmazást nyerő válfaját. E sokoldalú felkészültség alapján 1847-ben „kiváló“ minősítéssel elnyerte a műépítészi diplomát. A Németországban szerzett tanulmányainak hatására, úgyszintén a XIX. századbeli hazai műépítészetben is észlelhető neoklasszikus hatás eredményeként Alexandra Orascu a klasszicizáló műépítészeti felfogást képviselte, amelyet a stílus keresetlensége és a kiegyensúlyozottság jellemzett ésazt a célt követte, hogy városaink újjáépítésében hidat verjen a múlt és a korigény közé. A román realitásokat jól ismerő s korának új eszméi iránt fogékony Alexandra Drascu ugyanakkor megértette, hogy az értelmiséginek nemcsak az a hivatása, hogy a műveltséget terjessze, hanem az is, hogy a társadalom akár forradalmi úton való megváltoztatásáért is küzdjön. Ezért, amikor a Párizsban élő román diákok egyesülete 1848 elején hazatérésre szólította fel a külföldön tanuló ifjakat, ő is elhagyta Münchent, bár rövid idővel azelőtt további egy évre meghoszszabbította a külföldi specializálódás folytatására szánt tanulmányidejét. 1848 márciusában visszatért Bukarestbe és részt vett a forradalom előkészítésében. Az ideiglenes kormány a főváros műépítészévé nevezte ki s ebben a minőségében megszervezte a város és a Cimpus Libertatis feldíszítését a forradalmi ünnepségek és tüntetések alkalmából. Ezzel egyidejűleg részt vett a forradalom időszakában folytatott politikai tevékenységben, s Al. Golescu, C. A . Rosetti, Cézár Bolliac és mások mellett beválasztották az alkotmányozó gyűlési választások előkészítő bizottságába. 1848 szeptember 13-án, a megszálló török csapatok számos más hazafival együtt Oráscut is letartóztatták s csak Omer Pasa személyes beavatkozásának köszönhette, hogy megmenekült a szibériai deportálástól. Omer Pasa ugyanis mint műépítészt és mint embert nagyra becsülte Alexandra Oráscut. Rövid idő elteltével párizsi száműzetésbe ment, ahova 1849 novemberében együtt érkezett meg Nicolae Balcescuval. Csaknem egy évi franciaországi tartózkodás után visszatért hazájába, ahol kinevezték Craiova város műépítészének, majd később felkérték, hogy szervezze meg az első műszaki és tudományos arcélű felsőoktatási intézményeket, amelyeket Barbu Stirbei uralkodásának idején 1851-ben alapítottak meg : a polgári mérnökfakultást és a művezető mérnökképző iskolát, ezekben az iskolákban az ábrázoló mértant, műépítészetet, híd- ésútépítés szakot adott elő, megalapozva a felsőmatematika és a műszaki tantárgyak hazai felsőoktatását. Diákjai részére lefordította Lefebvre de Fourcy, a párizsi egyetem professzorának immár klasszikussá vált ábrázoló mértan tankönyvét. Oktatói munkássága mellett állami építészként is dolgozott és mostoha körülményei között is hozzájárult a főváros városépítészetének korszerűsítéséhez. A román fejedelemségek egyesülését megelőző időszakban Alexandra Orascu, az 1848-as forradalmi vezetők Bukarestben maradt részével együtt megalapította az Egyesülés Központi Bizottságát, amely titkárává választja. Ebben a minőségében tevékenyen részt vett az egyesülésért folytatott harcban, a nemzeti párt megszervezésében Havasalföldön és az, ad hoc olyan választások előkészítésében. Alexandra Ghica fejedelmi helytartó nagyra becsülte munkásságát és rábízta a Sf. Sava Akadémia palotájának építését, amelynek alapkövét 1857-ben helyezték le. Később ezt a főiskolát nevezték el Bukaresti Egyetemnek. E monumentális épület, amelyet Alexandra Orascu neoklasszikus stílusban tervezett és 1869-ben fejezett be, hoszszú ideig, Románia fővárosa legfontosabb épületének számított. Az. Egyesülést követően Alexandra Orascu-t a középítészek igazgatójává nevezték ki, majd a Bukaresti Egyetem megalapításával egyidejűleg a tudományos tanszék dékánjává választották (1864). A Szenátusban ő képviselte az egyetemet ,majd később Románia középítkezésügyi minisztereként működött. Hazánk mérnökei és technikusai első szakmai egyesületének megalapítása is az ő nevéhez fűződik. Alexandra Orascut joggal tartották a múlt század legjelesebb román műépítészének , számos monumentális épületet alkotott Bukarestben, Iasiban, Konstancán és Ploiestien, amelyek közös jellemvonása a méretek harmonikus összhangja, és az egyszerű keresetlen stílus. Az 1885—1892 időszakban, mint a Bukaresti Egyetem rektora, az egyetemi ifjúság magasztos törekvéseit támogatva, a főiskolások és más haladó értelmiségiek egy csoportjával együtt megalapította Az összes románok kulturális egységéért Ligát, amely díszelnökévé választotta. Életének utolsó éveiben, a fiatal énítésznemzedék kiemelkedő képviselőivel — mint Ion Mincu, Al. Sávulescu, J. Socolescu — megalapította a román műépítészek társaságát, amely elnökévé választotta, valamint országunk első műépítészeti főiskoláját ,amelyből fokozatos átalakulások után az ország fővárosának Műépítészeti Intézete fejlődött ki. A műépítész és matematikus, a hazafi és a tudós Alexandra Orascu — Gheorghe Lazar, Petrache Poenara és a román iskola más megalapítói úttörő hagyományának követője és folytatója — 1894 december 16-án hunyt el. Magasfokú emberi-erkölcsi tulajdonságai révén Alexandra Orascut Románia múltszázadbeli történetének egyik kiemelkedő, jeles képviselőjeként tartják számon. Șerban Orascu mérnök, a Fémipari Üzemeket és Felszereléseket Tervező Intézet dokumentációs hivatalának vezetője Az I—IV. kategóriában korlátlan mennyiségben sorsolnak ki Renault 16, Skoda 1000 MB , Fiat 850 és Trabant 601 típusú személygépkocsit. Az V. VI. kategóriában sorshúzás útján 10 személygépkocsit sorsolnak ki, éspedig 2 Renault 16, 2 Fiat 1300, 2 Skoda 1000 MB, 2 Fiat 850, és 2 Trabant 601 típusú autót. Tízszer egymás után húznak ki egyenként 9 számot 49-ből, öszszesen tehát 90 számot húznak ki. 30 lejjel benevezhet mind a tíz húzásra. A szelvények árusításának utolsó napja 1967 augusztus 5. szombat. kí I-mUli !e mßWß %feilÄS- - vv,■ íi- Í’Í SKODA M B1000 fÍat8°° m PRCNO MN TRABANT 601 W EXPRESSZI j . ^|Bi|