Előre, 1967. augusztus (21. évfolyam, 6140-6164. szám)
1967-08-03 / 6142. szám
ELŐRE Naai krónika Mint minden évben, az idén is hatalmas közönséget — köztem igenc sok külföldi vendéget — vonz a műkedvelő énekesek-táncosok folklórfesztiválja, amely negyedszerre nyílt meg ez évben a tengerparti üdülőhelyeken. Képünk a Bánát tartományi Bisztró nyires táncegyüttesének nagysikerű mamaiai fellépésén készült. (V. Bírca felvétele) AUGUSZTUS 3 CSÜTÖRTÖK Vm. hónap — m. évnegyed 31 nap —215 +158 Napkelte : 5.05 Napnyugta : 19.38 Holdkelte : 1.32 Holdnyugta : 18.18 IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet jelenti : Általában szép idő várható, változó égbolttal, elszigetelten záporok, villámlás. Hőmérsékleti értékek : éjjel 10 és 20 fok, nappal 22 és 32 fok között. A következő három napra , általában meleg idő várható. Helyi záporok, villámlás. Hőmérsékleti értékek : éjjel 11 és 21 fok, nappal 23 és 33 fok között. TELEVÍZIÓ CSÜTÖRTÖK : 18.00 NAPIRENDEN : A termelés és a munka tudományos megszervezése — 18.20 Előadás a jelenkori román nyelvről. — 18.50 A pionírok stúdiója. — 19.30 Esti híradó, időjárás jelentés. — 20.00 Tarzan kalandjai — 20.30 Rajzfilm — 20.45 Olasz könnyűzene... filmszalagról. — 21.00 A Föld körül : Ausztráliai képek. — 21.40 Románc est IOANA RADU-val. — 21.55 Giottotól Brancusi-ig (XVI. adás). — 22.15 ...számú dosszié. — 22.25 Teodora Lucaciu szopránénekesnő szólóestje. — 22.50 Éjszakai híradó. PÉNTEK : 18.00 Turisztikai adás. — 18.20 A közúti közlekedés híradója. — 18.30 Gyermek- és iskolásműsor. — 19.30 Esti híradó, időjárás jelentés. — 20.00 SZIVEK FUTÁRA (filmszalagra vett előadás Nicole Courcellel). — 20.30 Riport a Gáinai leányvásárról. — 21.15 ÚTBAN A HOLD FELÉ (hazai játékfilm). — 22.35 Panoráma. — 22.50 Éjszakai híradó: ÚJ BÚTORTÍPUSOKAT GYÁRT A HELYI IPAR (Munkatársunktól) — A marosvásárhelyi ILEFOR helyi ipari vállalat és rajoni egységei új bútorok prototípusait gyártották le, amelyek közül több már sorozatban készül. Ilyenek például a gyermekszobába való különálló bútordarabok, mint a Dimbovija, a bébi-típusú ágyak, pionír-típusú tanulóasztal és könyvesállvány, amelyekből az év hátralevő részében 2 200 000 lej értékű mennyiség készül. A vállalat ugyanakkor elkészítette több új szobaberendezés és különálló bútordarab prototípusát is, amelyeket a fővárosban rendezendő szerződéskötésekkel egybekötött kiállításon mutat be. A különböző típusú gyermekágyak, a többféleképpen összeállítható könyvespolc, a 24 darabból álló, tetszés szerint variálható kombinált szoba stb. máris nagy érdeklődést vívott ki. Az új bútorok fumíros, illetve melaminos borítással készülnek. HA FÜRÖDNI AKAR, HOZZON MAGÁVAL VIZET ! (Munkatársunktól). — Tartja magát Szatmáron is a kánikula. Ahogy elnézi az ember délutánonként a Szamoson fürdőzők ezreit, az az érzése, hogy egyszer kipancsolják hűsölő buzgóságukban a folyót. Van tehát melege az öreg Szamosnak, s nem kevésbé a városi vízműveknek, hisz a sokezer fürdőszoba mellett az üzemi, vállalati tussolók is több vizet igényelnek mint bármikor. Ami egyébként a legtermészetesebb dolog, mert a forró nyár nehezebbé teszi a munkát, az ember hamarabb izzad. Márpedig, alig akadnak manapság olyanok, akik munka végeztével ne frissen, ápottan szeretnének a jól megérdemelt ebédhez ülni. Más lapra tartozik az, amikor nincs mód a tussolásra, a felfrissülésre. A fűrészgyár — az IF — talán az egyetlen olyan vállalat Szatmáron, ahol a munkások százai nem tudnak becsületesen lemosakodni, letussolni a műszak után. De nehogy azt gondolja valaki, hogy azért, mert az említett üzem nem költötte el a szociális célokra kiutalt összegeket! Elköltötte ! Szép, korszerű fürdőt épített, méltót a vállalat nagyságához, híréhez. Kezdetben víz is csordogált a csapokon, a gátteresek, géplakatosok, anyagosztályozók és más szakmabeliek örömére. Csakhogy az öröm nem tartott túl sokáig. A berendezésben valami defekt adódott, s a csapok kiszáradtak. Nyolc hónapja (!), de különösen mióta beköszörítött az igazi nyár, a munkások naponta elzarándokolnak munka végeztével a fürdőig, hátha ismét megered egyszer a Csap. Ám a csap makacs, nem akar megeredni. Legalább a sok kérdezgetéstől, járkálástól kímélnék meg az üzem vezetői a dolgozókat. Irnák ki a hirdetőtáblára: aki fürödni akar, hozzon magával vizet! • A RAPSODIA ROMANA népi együttes augusztus 4 és 25 között a Szovjetunióban vendégszerepel. Ezzel kapcsolatban a fővárosi Újságírók Házában kedden sajtóértekezletet tartottak, s ezen ismertették az együttes turnéjának programját. A román dal és tánc képviselői 16 előadást tartanak Moszkvában, Leningrádban, Kiievben és Szocsiban. Ez lesz a neves román népi együttes tizedik külföldi vendégszereplése. A Rapsodia Romana külföldi turnéin csaknem 400 előadást tartott 18 európai, ázsiai, észak-amerikai országban, körülbelül egymillió néző előtt. (Agerpres) •r»Vt Oík» ' ’ EGYIK VÁGTA, MÁSIK TRANCSÍROZTA... (Munkatársunktól) „Fecser Jenő mezőteremi (Nagykároly rajon) csizmadia suszterájában juhhús kapható“. Fentnevezett bizonyára, tudta hogy ez a — nyomra vezethető — hír szájról-szájra jár, de mivel műhelyére a rámás csizma mellé nem tehette ki a mészáros cégérét is, kénytelen volt a reklámnak ezzel a formájával élni. Orosz Sándorral egyezkedtek, Orosz vállalta magára a beszerzést, Fecser a vágást, a trancsírozást és a vevőkör biztosítását. Már nyolc juhot árultak ki, amikor a két üzlettárs összeveszett. Orosz azzal vádolta Fecsert, hogy megrövidítette 3 kiló hússal, tudtára is adta, hogy új, tisztességesen osztozkodó társat keres. Állta a szavát. A Mátéi Emiltől szerzett juhok ezentúl nem a cipészműhelyben kerültek eladásra. Erre a teremi suszter elkezdett magánszámlára dolgozni. Ő vette, vágta s mérte ki a húst, most már meg akarta mutatni, hogy ő ebben a szakmában egyedül is boldogul. A két hajdani üzlettárs egyébként — kénytelen-kelletlen — újra osztozik, immár a közös sorsban. Orosz Sándorra három havi fegyházat mértek, Fecser Jenőt négy hónap fegyházbüntetésre ítélték. VÍZMŰ ÉPÜL A RIUSORULUI VÖLGYÉBEN A Riusorului völgyében vízmű épül, amely ipari és ivóvízzel látja majd el Máramaros legfiatalabb bányakitermelését, a susori kitermelést. Vízgyűjtőgátat és három, lépcsőzetesen elhelyezett szivattyúállomást építenek. . A jövő év második felében elkészülő Vízmű fedezi az említett kitermelés egész vízszükségletét és javítja Felsőbánya vízellátását is.Agerprest * KOLOZS TARTOMÁNYI KÉZMŰIPARI CIKKEK EXPORTRA A Kolozs tartományi kézműipar állandóan bővíti exporttermékeinek választékát. A külkereskedelemnek számos fonatos dísztárgyat és használati cikket (virágkosarak, kisebb piaci kosarak, székek, kalapok stb) készítenek fűzfavesszőből, kukoricacsuhából, szalmából és fagyapotból. Új termelőfelületek létesítésével, a meglevők bővítésével, valamint a bedolgozási rendszer kiterjesztésével az idén több mint 17 millió lejjel növekszik ezeknek a cikkeknek a kivitele. A Kolozs tartományi kézműipari tárgyak exportjának értéke az év végéig meghaladja a 35 millió lejt. (Agerpres) MI VAN A termék: orez glasat. Tehát 1 rizs. De milyen rizs? Mindegy, kipróbáljuk. Minden újdonságot ki kell próbálni és, ha érdemes, felkarolni! Azért, hogy mégse vegyek abszolút zsákbamacskát — mivelhogy a zacskót feltépni és tartalmát szemügyre venni nem szabad —, megkérdezem az elárusítónőnek álcázott ellenőrt az önkiszolgálóban : — Tessék mondani, mit jelent az, hogy „orez glasat"? — Azt, hogy sokkal nagyobb szemű, tisztább, mint a másik rizs, tehát jobb minőségű, ezért drágább is. .. Megnyugodva megvettem az újdonságot. Otthon mindjárt fel is bontottam a zacskót. Hm. Rizsnek rizs. Hogy nagyobb szemű? Lássuk. A másikból, a régiből van még vagy félmaréknyi. Kiöntöttem az asztalra és mellé egy félmaréknyit ebből, az újból. Aztán néhány szemet vettem a tenyeremre, ebből is, abból is. És mivel a rizsszem hosszának és átmérőjének lemérésére szolgáló speciális műszerekkel még nincs ellátva a háztartásom, kénytelen voltam csak úgy, szemmérték alapján kimondani a szentenciát : az új rizsszem semmivel sem nagyobb a réginél. Ennél a pontnál tehát becsaptak. De lássuk a tisztaságát. Körülbelül a felét tüzetesen átvizsgáltam. És az eredmény? _ A rizshéjtörmelékek előfordulási százalékaránya semmivel sem alacsonyabb, mint a régi rizsben szokott lenni. Tehát ennél a pontnál is becsaptak. Vagy talán csak rosszul tájékoztatott az elárusítónőnek álcázott ellenőr? Valószínűnek tetszik. Lehet, hogy ZACSKÓBAN ? az a „glasat" egészen mást jelent. Elő a szótárakkal. „Glasat : cukormázzal bevont". Megnyaltam,, sőt megrágtam egy szemet. Nem édes. Ez nem stimmel. Másutt kell puhatolózni. „Glazúr : üvegmáz, fénymáz, zománc". Ez az, megvan. Üveges, zománcos ! Lássuk megint a két félmaréknyi rizsét ebből a szempontból. Valóban, a régi rizs egy gondolattal lisztesebb, tompább fényű, mint az új. Óriási! Nem kell majd annyit mosni az újat, mint a régit. Eszembe jut egy híres szakácsnő, aki egyszer megkérdezte tőlem : tudom-e, hány lében kell megmosni a rizsét ? Gondolkodás nélkül rávágtam: hat-hét lében. Elnézően mosolygott: rosszul tudja, drágám, a rizsét annyi léből kell mosni, amíg a víz egészen áttetszővé válik.. . Nos, glazúr ide, meg oda, nekifogtam mosni a kimért adagot, a szakácsnő receptje szerint. És, nehogy tévedjek a számolásnál minden új lénél húztam egy strigulát a konyhafalra (majd lemosom). Az eredmény? Kilenc ! Kilencszer kellett cserélnem a mosólevet, amíg úgy ahogy áttetszővé vált... Mindezek ellenére én felkarolom ezt az új terméket is, reám számíthat a kereskedelem és, közvetve, az élelmiszeripar. Csak egyetlen szerény kérésem volna : máskor ne tessenek engem így becsapni, mint most ezzel a glazúrozott rizzsel! Tessék tudomásomra hozni őszintén, nyíltan, hogy mi van a zacskóban ? HORVÁTH JÚLIA MEGJELENT A kolozsvári nyomdaipari vállalat a Műszaki Könyvkiadó gondozásában kinyomtatta a „Determinarea uzurii cu radioizotopi“ című munkát, amely az Atomfizikai Intézet kolozsvári osztályának, a Politechnikai Intézetnek a laboratóriumaiban, valamint különböző üzemi laboratóriumokban végzett kutatások eredményeit tartalmazza. A könyv tudományos és gyakorlati értékét főként a kutatások eredményei alapján kidolgozott több eredeti módszer növeli. A gépipari mérnökök, technológusok és tervezők gazdag dokumentációs anyagot találnak ebben a munkában. (Agerpres) MIÉRT NINCS ELÉG KÉPESLAP? Három városban : Segesváron, Gyulafehérváron és Petrozsényban időztem hosszabb-rövidebb ideig. Szálloda-ügyeim elintézése után levelezőlapokat kerestem, hogy ismerőseimet hollétemről tudósítsam. Ez már anyiáiyira hozzátartozik az emberek nagyrészének szokásaihoz, mint teszem fel a múzeumok látogatása. Nekem annál is inkább szívügyem a képeslap, mert nem egy fiatal ismerősöm, így kislányom is, szenvedélyes gyűjtőjük.Segesváron, Gyulafehérvárott találtam is szép képeslapokat. Szebbnélszebb felvételek tucatnyi változata között válogathattam. Annál nehezebb lett volna válogatni Petrozsényban. Mindössze kétféle levelezőlapot kínáltak. Az egyik a Bucarat, a másik pedig Petrozsényt ábrázolta. A várost egy távolabbi tetőről, vagy repülőgépről örökíthették meg, mert a hegyoldalra felhúzódó helységből csak apró házak látszottak. Érdeklődtem: a másfajta képeslapok talán elfogytak ? A válasz az volt, hogy mindössze ez a két felvétel található Zsilvölgyéről. Pedig Petrozsény maga, nem is szólva a környékről, ezer és ezer szebbnél szebb felvételre kínál lehetőséget. A Sztrigy, Zsílvölgye, kínálva kínálja változatos tájait. Itt a Nemzetközi Turisztikai Év. Éppen a Hunyad tartományiak nem akarnák népszerűsíteni szép tájaikat, amelyek méltán vonzanának sok látogatót ? H. E. • BOB : Fossodent, Irinel. Ezek lesznek a brassói Nivea gyár új kozmetikai termékei. Az első, a Bob elnevezésű, egy teljesen új kozmetikai cikkt, év végéig előreláthatólag a kereskedelembe, tehát a fogyasztókhoz is eljuthat. Ez egy pasztilla alakba préselt száraz habszappan. A sorrendben két utóbbi kozmetikai cikk, a Fosfodent és az Irinel fogpaszta lesz, az eddigi gyártmányokhoz képest javított minőségben. Az Irinel típus például gyermekek számára készül, kellemes gyümölcsízeket áraszt és üdíti a szájat. A laboratóriumi kísérletek sikerrel befejeződtek, kidolgozására megtörténtek a szervezési-technikai előkészületek, hogy rövidesen megkezdjék sorozatgyártásukat. (Munkatársunktól) CUKORNÁDSZÁLLÍTÓ VAGONOK KUBÁNAK A Turnu Severin-i mechanikai üzemben megkezdték a sorozatgyártását azoknak a különleges cukornádszállító vasúti kocsiknak, amelyeket Kubába exportálunk. Egyegy vagonnal 30 tonna cukornád szállítható óránként 80 kilométeres sebességgel. (Agerpres) A KÖZÉLET HÍREI ELUTAZOTT A „PORTUGÁL" GUINEA ÉS A ZÖLDFOKI-SZIGETEK AFRIKAI FÜGGETLENSÉGI PÁRTJÁNAK KÜLDÖTTSÉGE Kedd délben elutazott a fővárosból „Portugál“ Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának küldöttsége, amely élén Amilcar Cabrallal, a párt főtitkárával az RKP KB meghívására látogatást tett országunkban. A küldöttség elutazásakor a következő elvtársak voltak jelen a Baneasa repülőtéren : Petre Blajovici, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, Mihai Dalea, az RKP KB titkára, Ghizela Vass, az RKP KB tagja, az RKP KB osztályvezetője. Az Amilcar Cabral főtitkár vezette küldöttség látogatásának utolsó szakaszában megtekintette Bukarest új városnegyedeit. A Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Történelmi Múzeumát, látogatást tett az Oktatásügyi Minisztériumban, a Központi Mezőgazdasági Kutatóintézetben és a Nicolae Balcescu Agronómiai Intézetben. ★ AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNÁL FOGADTÁK A. FANTISZ ELVTÁRSAT, A CIPRUSI AKEL PÁRT HELYETTES FŐTITKÁRÁT Mihai Dalea elvtárs, az RKP KB titkára Bujor Sion elvtárssal, az RKP KB sajtó- és könyvkiadói osztályának vezetőjével együtt augusztus 1-én fogadta A. Fantisz elvtársat, a ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (Akel) helyettes főtitkárát, a Harangi című lap igazgatóját, aki országunkban töltötte pihenőszabadságát. A találkozó meleg, elvtársi légkörben folyt le. A vendég ellátogatott a Scinteia szerkesztőségébe is, s ott beszélgetést folytatott Dumitru Popescu elvtárssal, a lap főszerkesztőjével. A vendég kedden elutazott a fővárosból. FOGADÁS SVÁJC NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Charles Albert Dubois, Svájc bukaresti nagykövete kedd este fogadást adott a nagykövetség termeiben Svájc nemzeti napja alkalmából. A fogadáson részt vett Petru Burlacu külügyminiszter-helyettes, Vasile Routa külkereskedelmi miniszterhelyettes, Ion Pas, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézetének elnöke és más hivatalos személyek. Jelen voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. Kedd este Charles Albert Dubois nagykövet beszédet mondott a rádióban Svájc nemzeti napja alkalmából. Kedd délelőtt Fazekas János, a Minisztertanács alelnöke fogadta Szirmai Jenőt, a Magyarországi Szövetkezetek Központi Szövetségének elnökét, aki a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének (Centrscoop) meghívására tesz látogatást országunkban. A szívélyes légkörben lefolyt fogadáson részt vett Constantin Mateesci, a Centrocoop elnöke. — A bronzkorszak edényei jóval finomabb kidolgozásúak, mint a népvándorlás koráé. Pedig azt hinné az ember, hogy az egymást követő korok kézművessége mind fejlettebb. A bronzkorszak előbb volt mint a népvándorlás, a bronzkorszak edénye mégis finoman csiszolt, a népvándorlás koráé pedig durvább iszapolású. Mi az oka ennek ? A bronzkorszak embere egy helyben élt, állandó településeken, míg a népvándorlás idején... Nem tudós tanárember szavai ezek. Erőss Gábor mondta, egy keresztúri szabómunkás. Tíz nyáron át járta dr. Molnár Istvánnal a környéket, sokezer évvel ezelőtt élt emberek nyomait tárták fel. Leghíresebb leletük a Székelyszálláson talált mintegy 3000 római pénzérme. Az eké dobta fel. Sovány, kékeszöld szemű, 47 esztendős férfi Erőss Gábor. Hobbyja : a régészkedés. — Mindig szerettem a történelmet, így most megtanulhatom. Mert én csak 7 elemit jártam. De szeretek tanult emberek társaságában forogni. S néhány perc múlva oda kanyarítja a szót, hogy ő csak „kutatja“ a történelmet, de a nagyapja valóságosan „csinálta“ is. Ez a nagyapa, Sipos Sándor „futkosó hűtős“ — ahogy akkoriban a községi küldöncöt nevezték — a segesvári csatát megelőző este személyesen beszélt Petőfi Sándorral. A város szélén, a Győrfi-kúriában emléktábla, rajta az áll, hogy ott vacsorázott utolsó estéjén a költő. Keresztúrról indult el 1849 július 31-én reggel végzetes útjára. A vacsorára Macskásyékhoz — Erőss Gábor szerint — Sipos Sándor hívta. Így mondja : — Abban a tornácos házban volt a Bem hadiszállása. Szemben, a mostani bodega előtt tisztek álldogáltak. „Petőfi őrnagy urat keresem“ — szólított meg nagyapám egy civilt. „Én vagyok az“ — nézett nagyot a költő. „Tessék velem jönni, várják vacsorára az őrnagy urat“, így emlékszik erre a család minden tagja. Nem cáfolom meg Erőss Gábor emlékezetét. Még azt sem, hogy Sipos Sándor állítólag másnap Segesvárra is elkísérte a költőt, de a csatavesztés után ő — vagyis Sipos — ismerve a mezei rejtett utakat, megmenekült. A költő pedig ... Keresztúr húsz és egynéhány kilométerre esik Segesvártól, s történelmi tény, hogy Petőfi itt töltötte utolsó estéjét. A városban pedig száz meg száz Petőfi-legenda kering ma is, a történelem ködébe vesző, de a szeretet hullámhosszán továbbadott történetek... S ha Segesváron járnak, a keresztúriak, megállnak egy pillanatra a fehéregyházi emlékműnél. Ott, ahol az elmúlt hetekben a párt- és államvezetők kegyelettel adóztak — Brassó tartományi látogatásuk során — a népforradalom halhatatlan költőjének emléke előtt, s ahol jelenlétükben magyarul és románul csendültek fel a költő szavai... Bizonyságaként, hogy nemcsak egy táj, de az egész ország népe híven őrzi nálunk a nép nagy fiainak erőt adó emlékét. Erőss Gábor igazít el a múzeumhoz. Dr. Molnár István igazgató nincs idehaza, ő ennek a múzeumnak az alapítója. Előbb a diákjaival kezdett hozzá az ásatásokhoz, s mikor jókora anyag összegyűlt, állami támogatással megalapította a keresztúri múzeumot. A kulturális élet egyik központja azóta is. Tulajdonképpeni múzeumi „tevékenysége“ mellett állandó propagálója például a képzőművészetnek. Egyik kiállítás be se zárul, nyílik a másik. Az idén a bukaresti néprajzi múzeum anyagát tekinthették meg a keresztúriak, aztán Veress Pál kolozsvári festőművész állította ki képeit. Az ő tárlatát 3560-an nézték meg, sokan vásároltak is képeket. Most Pálffy Árpád kerámikus, a csíkdánfalvi fekete kerámia lelkes istápolója állít ki. Ő is e táj szülötte, Hodgyai fiú, de amióta Józsa Béla falujából elkerült, nevét világszerte meghordozta a siker. Nyolc mészberakásos műtárgya New Yorkban az ENSZ-palotában van kiállítva. Keresztúri tárlatának negyedik napján léptem be a múzeumba. Egy csoport turistával jártam végig a termeket. Beszédjükből azt vettem ki, hogy a Gyárfás-kúriából, a Petőfi-körtefától jöttek ide, a másik keresztúri nevezetességhez. őszinte csodálkozás és elismerés fakadt fel egyikből-másikból. Pálffy keze alatt a kerámia régi mestersége modern művészetté válik. Bizonyságaként, hogy a népművészetben nagy megújító, ihlető erő rejlik, amit hozzáértő művész a korszak szintjén hozhat felszínre. A bejáratnál megnéztem a vendégkönyvet. Az első négy nap 504 látogató írta be a nevét. Egy vásár is történt. Pávai Ferenc zenetanár 500 lejért megvette a Zsófika című kerámiát. Harminc esztendővel ezelőtt Bözödi azt írta, hogy kivitel, nagyobb forgalom nincs itt. Akkoriban a keresztúri áru még a szomszédos vidékekre sem jutott el. Most aztán nemcsak a szomszédos vidékeken, de messze Párizsban is megismerhetik a keresztúriak nevét. A Törekvés kisz népművészeti részlegének mintás abroszait a francia főváros asztalaira is felterítik. Ezt mint a város büszkeségét említik meg. A hazai népművészet becses értékeivel együtt a keresztúri abrosz is világhódító útra indult. Előbb persze az országot hódította meg, látni Bukarest, a tengerpart, valamennyi nagyobb város népművészeti boltjaiban. A keresztúriak számára pedig biztos jövedelem, jó megélhetés ez. Az állandó szövetkezeti alkalmazottak száma mintegy hatszáz, ezen kívül 120 személy bedolgozik, vagy 13 otthon készített népművészeti tárgyait a szövetkezethez hozza be, innen kap nyersanyagot, itt kapja meg munkája ellenértékét. Még a szomszédos falvakból is vannak ilyen bedolgozók, Újszékelyről, a két Galambfalváról, Rugonfalváról, Siménfalváról. Főkéntasszonyok, akik a nagy dologidőben a téesz földjét munkálják, szabad perceikben pedig tovább folytatják a háziipar ősi mesterségét. Mert a háziipar régi itt, az emberi emlékezet gyökeréig nyúlik vissza. Jónéhány szövetkezeti kísérletet is számon tartanak a múltból, amikor megpróbálták a varrottas kézimunkák szövetkezeti értékesítését. Egyáltalán, a szövetkezeti gondolat nem újkeletű ezen a vidéken. Éltek itt a nép életét valóban jobbítani akaró emberek, akik sok ilyen kezdeményezéssel megpróbálkoztak. Egy ideig itt élt Balázs Ferenc is, az apostollelkű „népember“ — egy keresztúri szava ez —, akiről, évfordulója kapcsán, a múltkoriban emlékezett meg — érdemeihez méltóan — irodalmi életünk. Dehát az egykori szövetkezeti kísérletek jórésze ellankadt, az akkori társadalmi rendszer, nemcsak hogy nem támogatta, de egyenesen gáncsolta őket. A keresztúri és környéki háziipar lényegében megszűnt kereseti forrás lenni. A szocialista építés áramában ez is újjáéledt s ma családok százainak nyújt megélhetést. A Törekvés népművészeti részlege igyekszik felkutatni a falusi tehetségeket és bevonni őket a munkájába. A mintákat is falusi asszonyoktól gyűjtötték és gyűjtik össze. De ezek a népi motívumok mégsem kerülnek mindig az abroszokra. Készítményeik egy része — sajnos, nagyobb része — a régi giccses falvédők stílusát utánozza. — Mi is szívesebben készítenénk másféléket»- mondja Sófalvi Jenőné, a minőségellenőr és Dornean Sára meg László Erzsébet buzgón helyesel neki. — Dehát miért nem készítenek ? — Ebből rendel a tartomány és az országos központ. Ez olcsóbb is, a népi mintásokat még nem tudjuk „sorozatban“ készíteni. Hosszú idő óta tavaly rendeltek először tőlük népi motívumos abroszokat. Román és székely népi minták, szépek, ízlésesek, valóban népművészet ez, ha ipari szinten készítik is. Ezekkel csakugyan ízlésnevelést végezhetnek. Mert a kisipari szövetkezeteknek, véleményem szerint, ez is egyik feladatuk. Éppen mert ipari méretekben dolgoznak, nem terjeszthetik ipari sorozatban a giccset, az ízléstelenséget. Ebben mind a három asszony szívesen egyetért velem. Remélem, hogy a kisz tartományi és országos irányítói is egyet fognak érteni. A Törekvés egyik részlege papucsokat készít. A papucskészítők között találkoztam három fiatal lánynyal, egyszerű munkásnőkkel. A siménfalvi Szikszai Anna a csomagolásnál dolgozik, afiatfalvi Bábi Juliánna és a vargyasi Kusztura Mária a felsőrész-készítésnél. Mindhárman érettségi bizonyítvánnyal a zsebükben jöttek ide. Mindhárman élethivatásuknak tekintik, hogy a szövetkezet munkásaivá váljanak. Érettségizett, műveit munkásnők. És nem panaszkodnak arra, hogy nincs szerencséjük az életben, hogy valaki is furcsállná a választásukat. Természetes, magától értetődő ebben a kicsi városkában, hogy érettségizett leányok munkásoknak állnak be. Azt hiszem, hogy ezért dicséret illeti az iskolát is, az ősi keresztúri alma materi, amely sok-sok derék nemzedéket bocsátott ki a falai közül. Ahol ezt az egészséges szellemet ezek a lányok magukba szívták. Ez az iskola kicsit Keresztúr jelképe volt két századon át. A nagyobbra törekvés, a tudásvágy, az akarat és áldozatkészség jelképe. Gondoljuk csak el: egy falu gimnáziumot alapít két századévvel ezelőtt, amikor nagyobb városokban még elemi iskola sincs mindig. Hadd idézzem megint Bözödit: „Páratlanul áll egész Erdélyben ez az iskola, mert nem fejedelmi adományból, vagy egyházi támogatással jött létre annak idején, hanem a nép kezdeményezésére és a nép költségén. Az iskola létesítője egy szabómester fia, Szabó Sámuel tanár, aki 1787-ben külföldi egyetemekről hazajőve, itthon kelt útra a székely falvakban, hogy a gimnázium felállításának alapját összegyűjtse... A pénzadományok mellett a korondmelléki falvak meszet, a havasalattiak deszkát, gerendát, zsindelyt, a keresztúrszékiek homokot, követ, gabonát hordtak, ingyen napszámot vállaltak, így épült fel 1796-ra a nép iskolája. Helyébe a XIX. század elején építették az internátusként ma is álló kőépületet, a falvak megismételték az adakozást, anyagot hordtak, napszámosokat állítottak .. És ugyanez az összefogás megismétlődik a harmincas években, amikor anyagi fedezet hiányában a gimnázium felső osztályait be akarják csukni. Nagy Lajos nyugdíjas tanár akkoriban tagja volt a fenntartási bizottságnak, így emlékezik : — A nép, az egyszerű nép mozdult meg újra. Nem hagytuk az iskolát. Adományokból tartottuk fenn magunkat, de átvészeltük a nehéz időket. Nagy Lajos rajztanár nyolcvanadik esztendejében sem tette le az ecsetet és a ceruzát. Rajzol, fest, ez az időtöltése. Régi rajzokat rostál, egykori tanítványait. Mint egy arcképcsarnokban úgy vonulnak el előttem a gimnázium egykori nemzedékei. Az újabb nemzedékeket pedig a líceum folyosóján, az érettségi tablókon láthatom. Jeles emberek, a nép hű fiai tanultak itt. Végigjárom az öreg épületet, emlékező lélekkel. A diákok vakáción vannak, nem zavar senki. "Ott áll az új épület a város szélén, ahol befordul a segesvári út. Csakugyan a város jelképeként. Várost jelentett akkor is, egy darabka várost, amikor körülötte még falu volt minden, a házak is, az emberek is, a hangulat is. Most új jelképei nőttek Keresztúr városának, ipari üzemek, szövetkezetek, múzeum, érettségizett munkások, egészséges közszellem. Az országos szocialista fellendülés nagy keretében Székelykeresztúr is várossá, igazi várossá növi ki magát. S a jelképek : a hajdani gimnázium és modern iparüzem — szépen és harmonikusan egybeolvadnak. , Százados küszködés, munka és álmodozás után. Keresztúr azt hiszem végképp átlépte a falu és a város mezsgyéjét. FALU ÉS VÁROS MEZSGYÉJÉN «■» BEKE GYÖRGY riportja 5 A labdarúgó idény küszöbén kétszer 0:2, majd 3:2!— Így lett első a Bukaresti Dinamo Három héttel a hivatalos őszi idény rajtja előtt, dicséretre méltó kezdeményezéssel rukkolt ki a Testnevelés és Sport Bukarest városi Tanácsa : a legmagasabb bajnoki osztályban szereplő fs egy fővárosi csapat részvételével műsorra tűzte a Bukarest Kupa labdarúgó tornát. Mi volt a torna célja ? Mindenekelőtt az, hogy a Dinamo, a Steaua, a Rapid és a Progresul felmérhesse , hol tart a felkészüléssel, hogy valamennyien kipróbálhassák az újonnan leigazolt és még nem leigazolt (de ki tudja ?) játékosokat, az új csapatrészeket, az „új“ csapatot, hogy tovább csiszolhassák — most már a zöld gyepen és félhivatalos összecsapásokon — új taktikai elgondolásaikat. És az eredmény ? A csapatok kétkét mérkőzést játszottak, a Dinamo legyőzte az országos bajnok Rapidot és a kupagyőztes Steauát, tehát veretlenül nyerte a tornát; a Steaua lehengerelte a Progresult és a második helyen végzett; a Progresul 9 gólt kapott a katonacsapattól, s talán már „készültünk visszaléptetni“, a B-osztályba, amikor 48 órával később, aránylag simán lelépte az országos bajnok Rapidot (!), ez utóbbi két vereséggel a tarsolyában nem mutatott semmi különöset. A négy mérkőzésre közel százezer szurkoló előtt került sor (és hol?... a Republicii stadionban !), ami mindennél jobban bizonyítja, hogy a labdarúgás — kudarc ide, kudarc oda — mégis csak a legnépszerűbb sportág hazánkban. És ezúttal, e barátságos torna során a színvonal sem maradt el. A Steaua például valóságos iskolajátékot mutatott be (a Progresul ellen kilencven percig, a Dinamo ellen negyvenöt percig), olyat, amilyet csak régen, a CCA egykori aranycsapatától láttunk. Sajnos, a Dinamo elleni második félidőben a katonacsapatnak már nem ment jól a játék — főleg a cserék miatt, s erre fel (ez még sajnálatosabb) néhány játékosa sportszerűtlen magatartással csökkentette a tornán nyújtott szép teljesítmény értékét. Hajlandók vagyunk elhinni, hogy a jövőben ez nem fog megismétlődni, s ha ez valóban így lesz, akkor állítjuk: a Steaua a bajnoki címért fog vetélkedni az augusztus 20- án induló idényben. A Dinamo legújabb szerzeményeivel együtt sem nyújtott annyit, mint a Steaua, ennek ellenére azonban megnyerte a tornát. És azért, mert jelesre vizsgázott küzdőképességből. Mindkét ellenfele 2:0-ra vezetett ellene az első félidőben, de szünet után 3—3 gólt rúgott, anélkül, hogy egyet is kapott volna ! A Progresul nagy érdeme, hogy az első napon kapott kilenc gól után éppen az országos bajnok ellen szépített, meglehetősen szép és szervezett játékkal, éppen ezért nem emlegetjük egyelőre a B-osztályt. A Rapidról semmit, a tornáról pedig összességében elérte célját, újabb „kutatási“ lehetőségeket is biztosított, az eredményeket, a végső sorrendet viszont csak amolyan tájékoztatónak vesszük és semmi esetre sem kiinduló pontnak. Tesszük ezt azért, mert hiányzott a bajnoki pont, az az ördögi kincs, amely lényegesen befolyásolni szokta egy-egy mérkőzés eredményét, egy-egy összecsapás színvonalát, egy egész bajnokság kimenetelét. A Bukarest Kupa torna mindenesetre biztató volt, egyelőre optimisták vagyunk és türelmetlenül várjuk a bajnoki rajtot. Hátha éppen az 50. rendezvény jelenti majd a határkövet labdarúgó sportunkban. Antal András Akik nem találtak helyet a lelátókon. .. (BAJCSY ZSIGMOND felvétele)