Előre, 1967. szeptember (21. évfolyam, 6165-6190. szám)

1967-09-12 / 6174. szám

XXI. évfolyam 6174 sz. 4 oldal ára 25 iráni 1967 szept. 12., kedd NÉHÁNY TANULSÁG A NYUGATI SÍKVIDÉK ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁSÁRÓL Életet oldó VÍZ... e három­szavas mondatnál jobban aligha lehet jellemezni, hangsúlyozni az öntözéses gazdálkodás előnyeit, je­lentőségét. Hiszen aszályos vidékek tikkadt földjének sok tíz- és száz­ezer hektárja válhat termékennyé a víz áldásos megjelenésével. Ha­zánkban a csapadék egyenlőtlen eloszlása következtében gyakran egész országrészek sínylik meg az eső hiányát, ami természetesen el­sősorban a mezőgazdasági termelés­re hat hátrányosan. Ennek elkerü­lése végett, a párt és az állam gon­doskodása folytán, helyezzük any­­nyira előtérbe az öntözéses gaz­dálkodás általános meghonosítását. A nagyszabású munkálatok ter­mészetesen kiterjednek az or­szág egyik legfontosabb mezőgaz­dasági vidékére, a nyugati síkság­ra is. Az utóbbi egy-két esztendő eredményei mindennél jobban iga­zolják az öntözés elterjesztésének szükségességét, mind a Bega és a Körösök, mind pedig a Szamos men­tén. A nagylaki, a csigidi, a nagy­­szentmiklósi állami gazdaság, a szalontai, a zarándi és több más termelőszövetkezet gabonaföldjei, cukorrépatáblái (a kertekről nem is beszélve) sok-sok mázsával na­gyobb átlagtermésekkel fizettek, mint az öntözetlen területek. Eze­ket a terméseredményeket vizsgál­va, a hozamok szintjét értékelve első tanulságként azt a következ­tetést vonhatjuk le, hogy az öntö­zéses területeken a jelenleginél gazdagabb átlaghozamokat érhetünk el. Közhelynek tűnik, mégis el kell ismételnem, hogy a cél érdekében a gazdaságoknak jobban ki kell használniuk belső tartalékaikat. Mire gondolok ? Arra, amit az élenjáró egységek oly mintaszerűen megvalósítottak: az öntözések szá­mát és idejét mindenütt optimális körülmények között lehet meghatá­rozni, az öntözést mindenütt vala­mennyi növény sajátosságainak megfelelően lehet elvégezni. És ugyan miért ütközne akadályba a többi termeléstechnikai szabály al­kalmazása? A Mezőgazdasági Fő­tanács, a funduleai kutatóintézet, számos kísérleti állomás és terme­lőegység kifürkészte már az öntö­zés sokféle fortélyát, tehát kellő szakmai útbaigazítással, tanáccsal szolgálhat. Minden gazdaságban ott a jól felkészült mérnök, a rajoni, tartományi mezőgazdasági szervek is a termelők rendelkezésére áll­nak. Egyszóval olyan szubjektív és objektív tényezők birtokában va­gyunk, amelyek szavatolják a kor­szerű növénytermelés sikerét. Biz­tosítani kell tehát mindenütt az öntözéses gazdálkodás körülmé­nyei között legjobban termő fajtá­kat, vigyázni kell arra, hogy meg­felelő legyen a vetésállomány, az öntözött földekre több szerves- és műtrágyát juttassunk, a legnagyobb gondossággal ápoljuk, védjük az öntözéses kultúrákat. Nem vitás, hogy az ország nyugati síkságán öntözéssel azok a termelőegységek értek el ki­tűnő terméseredményeket, amelyek földjeiken kifogástalan telkesítési munkákat végeztek. Olyan körül­mény ez, amelyre feltétlenül fel akarom hívni valamennyi idevaló gazdaság, mezőgazdasági szerv fi­gyelmét. Megfelelő telkesítés (ta­­lajegyengetés, szintezés, feltöltés, csatornahálózat stb.) nélkül a víz­ből nem fakadhat mindig élet. A bő hozam viszont sohasem marad el, ha kielégítő a vízforgalom. Az öntözéses gazdálkodás azon­ban nem mindenütt eredményezett többlethozamot. Éspedig azért, mert Brasoveanu Gheorghe mérnök, a Mezőgazdasági Főtanács ta­­laj,javítási igazgatóságának igazgatója (Folytatása a 3. oldalon) Eszmecsere felsőfokú oktatásunk fejlesztéséről A felvételi vizsga az ifjak tájékozottságát és érdeklődését tegye próbára A tanulmány sok vitára ad lehető­séget, mert egyrészt több felvetett kérdésben nincsenek határozott ki­tételei, másrészt néhány újszerű el­képzelést tartalmaz, amelyekről a tantestület körében még nem alakult ki általános vélemény. A magam részéről üdvözlöm annak a hangsúlyozását, hogy a felsőfokú oktatásnak a jövőben átfogóbbnak kell lennie, anélkül természetesen, hogy elhanyagolná a különböző gaz­dasági, technikai, társadalmi, kultu­rális stb. munkaterületek igényeit. Általános jelentőségű és nagyon aktuális probléma a felvételi vizs­garendszer tökéletesítése. Megítélé­sem szerint a jelenlegi felvételi vizs­garendszer nem alkalmas arra, hogy írta: DEMETER JÁNOS, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudo­mányegyetem prorektora teljes hitelességgel megítélte a jelöl­tek iskolai felkészültségét és intel­lektuális képességeit, fejlődési pers­pektíváját. Az új felvételi rendszernek biztosí­tania kell, hogy a vizsgatémák át­­fogóbbak legyenek s próbára tegyék ne csak az adatok memorizálását, hanem az ifjak általános tájékozott­ságát, logikáját, érdeklődését, olva­sottságát is. (Valamilyen tesztmód­szerre gondolok, sok kérdéssel, ame­lyekre a feleleteket pontoznák), így a vizsgaeredmény három ele­men alapulna: a tulajdonképpeni vizsgán, az érettségi jegyen és a kér­dőívre adott válaszok osztályozásán. A középiskolák jeles végzettjeit fe­lesleges felvételi vizsgára állítani. Perspektivikusan arra is gondolni kell, hogy ha majd általánosan ki­épül a középfokú szakmai oktatás, a felsőoktatás mentesüljön a felvételi vizsgától. Az utóbbi évek felvételi vizsgái­nak tükrében a középfokú oktatás meglehetősen kedvezőtlen színben tűnik fel. Véleményem szerint azon­ban a tömeges bukás nemcsak a kö­zépiskolák hiányosságára, hanem gyakran a felvételi vizsgák hibás módszerére is rámutat. A szűk vizsga­­kérdések leszűkítik az ellenőrzés körét. Éppen ezért helyes volt eddig is és meg kellene tartani a jövőben is azt az intézkedést, amely előírja, hogy a felvételinél vegyék figyelem­be az érettségi eredményét. Az érett­ségi jegy az ifjú iskolai, mondhat­nám intellektuális hozománya, a­­mely nélkül nem alkothatunk hű képet tudásáról, különösen a két­­három tárgyból feltett egy-két kér­dés alapján. Egyes fakultásokon indokoltnak látszik a tanulási idő csökkentése. Az időt pénzben kell mérnünk min­den munkaterületen, s a lehetőségek szerint takarékoskodnunk kell vele. Nem válik ez kárára az oktatás szín­vonalának, mert a tananyag sok fa­kultáson, — többek között az idő­csökkentéssel­­kapcsolatosan említett fakultásokon is, — feleslegesen zsú­folt. Vannak összevonható tárgyak és vannak felesleges ismétlések az egyes tárgyak tananyagában. A ta­nulási idő csökkentése a stúdium­ban említett szakaszon hozzájárulna az oktatás színvonalának emelésé­hez is, amennyiben arra kötelezné a tanárokat, hogy koncentráltabban, a lényegre szorítkozva tanítsanak. MIT LÁTHATUNK AZ ÚJ SZÍNIÉVADBAN? A színházak néhány hét múlva — egyesek már a közeli napokban — újra megnyitják kapuikat a közön­ség előtt. Mindenütt folynak a pró­bák, miközben a legtöbb színház társulatának egy részét őszi vendég­­szereplésre küldte a tavalyi évad egy-két sikeres előadásával. A kez­dődő évad műsorterve csaknem mindenütt kialakult már , csak­nem , azaz a legtöbb helyen még nem egészen végleges formában, va­lamivel nagyobb késéssel, mint más esztendőkben. Ez a késedelem és bi­zonytalanság arra enged következ­tetni, hogy mint minden évben, az idén is várnak ránk meglepetések — minden bizonnyal kellemesek is, úgy értve, hogy például a műsorter­vekben kissé titokzatosan meghirde­tett „új hazai színmű“ a mai drá­mairodalom olyan sikere lesz, mint a tavalyi évadban volt Baranya A közvélemény vagy Méhes György 33 névtelen levél című vígjátéka vagy pedig a „modern nyugati szer­ző“ név és cím nélkül ígért darab­jában az új színpadi irodalom olyan érdekes darabját fogjuk megismerni, mint amilyen — mondjuk — A vágy villamosa volt a maga idejében. De mit ígérnek színházaink a jö­vő esztendőre ? Klasszikus és mo­dern, komoly és vidám darabokat vegyesen, s bízvást elmondhatjuk, hogy ez a „mindenből mindenkinek“ elv , amely kétségtelenül bizo­nyos változatosságot jelen az évad műsorán belül, de elkerülhetetlen egyhangúságot is, ha öt-tíz évad re­pertoárját, illetve húsz-egypár társu­lat játékrendjét állítjuk egymás mellé — szinte valamennyi színház műsorösszeállítását elsőrendű szem­pontként határozta meg az idén is. Még a bukaresti Nemzeti Színház műsora is a változatosság kívánal­mai szerint lett az idén rugalma­sabb, mint az elmúlt években volt. Delavrancea Napnyugta című tör­ténelmi drámájának felújítását (is­mét George Calboreanuval a fősze­repben, de mellette Oanaként a fia­tal, tehetséges Ilinca Tomoroveanu­­val) egy Arghezi-színmű követi a műsorban, a Fecskendő (Seringa), amely több mint húsz évvel ezelőtt aratott sikert, ugyancsak a Nemzeti­ben. A Rómeó és Júlia felújításá­nak bizonyára az lesz a legfőbb va­rázsa, hogy Shakespeare halhatat­lan szerelmeseit a mai román szín­pad két roppant érdekes színész­­egyénisége, Silvia Popovici és Ion Caramitru játssza. Érdeklődéssel várhatjuk Dosztojevszkij Félkegyel­műjének színpadi változatát is a Nemzeti előadásában (a világhírű regénynek csak megfilmesített vál­tozata jutott el hozzánk eddig), a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ötvenedik évfordulója alkalmá­ból pedig színházi eseménynek ígér­kezik a John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című híres riportsorozata alapján készült német színpadi mű bemutatója (feldolgoz­ta Heiner Müller és Hager Stalh, fordította Alexandru Philippide) Színpadi szerzőt avat továbbá a Nemzeti Színház Marin Préda, az ismert regényíró Martin Bormann című darabjának bemutatójával, s ismét színpadhoz juttatja Sidonia Dragujanut Játék az igazsággal című új színdarabjával. A bukaresti színházak közül a Lu­cia Sturdza Bulandra Színház mű­sora ígérkezik még irodalmi szem­pontból is igen színvonalasnak. Itt Shakespeare Julius Caesarja, Csehov Cseresznyéskertje, Caragiale Elve­szett levele mellett a modern drá­mairodalomból Osborne Nézz vissza haraggal gény, az angol új hullám elindítójának tartott darabja és egy másik angol szerző, Peter Shaffer Játék a sötétben című vígjátéka sze­repel műsoron. De érdekes darab­címekre figyelhettünk fel a Come­dia Színház játékrendjében is : itt Diderot híres, eredetileg is dialó­gusban írt remekének, a Rameau unokaöccsének modern színpadi vál­tozatát David Esrig rendezi, bemu­tatásra kerül továbbá Eugen Barbu új darabja, A szent. Több érdekes bemutatót hirdetett Lukács Erzsébet (Folytatása a 2. oldalon) A DÉVAI HŐERŐMŰ ÉPÍTŐTELEPÉN csütörtökön hozzáláttak az első két, egyenként 200 megawattos áramfejlesztő gépcsoporthoz szük­séges füstkémény építéséhez. A 220 méter magas kémény alapjának át­mérője 36 méter. A kémény, amely hidraulikus csúszózsaluzással és más korszerű módszerek alkalma­zásával épül, az ország legmaga­sabb ilyen építménye lesz. A hőerőmű építőtelepén több ob­jektumnál egy-két hónappal meg­előzték a grafikont. Az év első nyolc hónapjában végzett munka értékben 5,5 millió lejjel haladja meg a tervelőirányzatokat. (Ager­­pres) TÁVIRAT NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának CHIVU STOICA elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak! Repülőgéppel átutazva országuk területe felett, abból az alkalomból, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatást tett Bulgária Népköztársa­ságban, amely, látogatás során aláírtuk a szocializmus és az európai biz­tonság érdekét szolgáló barátsági, kölcsönös együttműködési és segít­ségnyújtási szerződést, szívélyes üzenetünket és legjobb kívánságainkat küldjük. WALTER ULBRICHT, a Németországi Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német DK Államtanácsának elnöke WILLI STOPH, a Német DK Minisztertanácsának elnöke SZILÁGYI DOMOKOS Mi­re a rettenthetet­ Kétségtelen, hogy nomád hajla­maink vannak. Nyáron világszerte megindul a korszerű, szervezett népvándorlás. Ha már szervezés­ről van szó, egy szerény javaslat : nem ártana bevezetni nálunk is az autóstop-rendszert. Az kiabál, akinek a háza ég­­ , engem is megbüntettek a Hunyad tartomá­nyi autóforgalmi vállalat zord el­lenőrei. Aki ugyanis körül szeretne nézni a Retyezáton, annak el kell mennie, mondjuk, Hátszegre. Ha aztán megjárta a hegyeket s visz­­szatért a hátszegi támaszpontra, kiáll az út szélére és integet. Mert Brassóig személyvonalon kb. 12 órát kell utazni, háromszori átszál­lással. Autóval ugyanez 6 óra, ki­tűnő műúton, Szebenen-Fogarason át. De ha elkapnak az ellenőrök, nem olcsó mulatság. Az államnak ugyan még drágább, hiszen az el­lenőri fizetést közel sem fedezi a büntetések összege — ember le­gyen a talpán, aki a sofőrök eszén túljár. Távolsági fuvarok (esetünk­ben Temesvár—Bukarest) vezetői tartományok szerint rangsorolják az ellenőröket: a hunyadiak rá­menősek, a brassóiak jámborak és így tovább. Az előbbieknek eset­leg meg sem áll a sofőr, inkább az utólagos fejmosást választja. (No meg az utas háláját, pénzben elbeszélve.) Az autóstop-rendszer megszervezésével, azt hiszem, min­denki nyerne : utasok (végső soron ők vannak legtöbben), állam (el­lenőr-hálózat leépítése) és sofőrök (sorsolás a tagdíjakból begyűlt ösz­­szeg alapján). Nos, e gyakorlati kitérő után zengjük dicséretét Mike úrnak. A Retyezát öt menedékháza közül rangban (azaz magasságban) má­sodik a Pietrele, a hegység északi vonulatán (1480 méteren), ennek gondnoka Mike úr. Fején az elma­radhatatlan kötött sapkával, ott trónol a kantin-vendéglő pénztárá­ban, kolozsvári káposztát, túrós puliszkát, berlini barna sört, ros­­tonsültet számláz (100Wn-os felárral mert a menedékházba ló­fuvar szállítja az árut, de pompásan főz­nek!). A telepnek saját áramfejlesz­tője van — ott az olcsó vizienergia: a hegyipatak (amelynek egyik ága fölé — ne tessék nevetni! —, ere­deti ötlettel, állandó­ vízöblítéses angol W.C.-t építtetett Mike úr), s vannak közös, 20—40 személyes há­lótermek és vannak ízléses zseb­villácskák, kétszemélyes szobákkal. Orvos-ismerősöm, aki a kirán­dulás­ vezetői tisztét látta el, le­gendákat mesélt Mike úrról. A me­nedékház voltaképpen az ő műve. Rend, fegyelem, tisztaság. Borra­való nincs. Aporodért sört kaptam egyszer véletlenül — Mike úr szó nélkül kicserélte. A rettenthetetlen erkölcsű Mike úr, azazhogy rettenthetetlen híre nem hagyott nyugton. Sikerül-e megszelídíteni, sőt, uram bocsá’, lekenyerezni ? Sikerült. Búcsúzáskor. Orvos-ismerősöm tudta a dürgést Antineuralgicát, Spasmoverint, Papeverint, antibio­tikumokat, koffeint s kötszert adott, és Mike úr elfogadta, és kért­e Vat­tát. A kitűnő menedékháznak nincs mentőszekrénye. 2—3—8 órás uta­­kat kell megtenni a tavakig, csú­csokig, szikláról-sziklára ugrálva, mint a zerge. (Amelyből bőven lát­ni odafönn.) Nem kezdőknek való (figyelmeztet rá a Scinteia-alma­­nach is, 1967, 329.1 ). Esés, csont­törés akár, nincs kizárva. S a me­nedékházban minden van, csak éppen orvosi menedék nincs. Or­vos-ismerősömnek egy orvos-isme­rőse, kinek megrögzött szokása magával cipelni az orvosi táskát, pár évvel ezelőtt gombamérgezés­­ből mentett meg az életnek egy szerencsétlen turistát. De a magam tapasztalatával is szolgálhatok : az utolsó délelőttön kisebb cso­portosulás a hegyi ösvényen, úgy Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA REDACJIA @1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEI1 Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02. Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35)Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63) , Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20, tel. 34.18); Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82); Nagyvárad (str. Litoralului 21, tel. 1.45.43); Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64); Szatmár (Piata Libériát 1­­1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 6,50 lej. negyedévre 19,50 lej. félévre 39 lej. egy évre 78 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). A fővárosi Balta Alba negy­edben várja a tanév­nyitást ez a nyolc osz­tályos új iskola HA MEGSZŰNNE A FORMALIZMUS A SEPSISZENTGYÖRGYI GYÁMHATÓSÁG MUNKÁJÁRÓL Papíron 22 tagból áll a sepsi­szentgyörgyi gyámhatóság aktívája, amely havonta számba veszi a te­endőket és megszabja a halasztást nem tűrő ügyek megoldásának sor­rendjét. A formalitások szerint te­hát minden tökéletes ; a kollektíva nem találomra foglalkozik egy-egy kérdéssel, nem alkalomszerűen lát hozzá az adódó problémák megol­dásához, hanem tervszerűen. Min­den tag a maga városnegyedében, adott választókerületben követi fi­gyelemmel a gyámság alá helyezet­tek sorsának alakulását, a megje­lölt körzetben segít, támogat. Valójában azonban más a hely­zet. Ha a város lakosai közül vala­ki gyámsági ügyben fordul a helyi néptanácshoz, Popovics Eugenia vagy az őt helyettesítő Székely Ol­ga tisztviselőnő telefonál, esetleg üzen a mindig tettre kész Török Sándornak, Nagy B. Jánosnak, Pa­taki Károlynak, Ugrón Jozefiná­nak. Közülük az éppen kéznél lévő aztán a helyszínre siet, elbeszélget a gyámságra szorulóval, annak kö­zelebbi és távolabbi rokonaival, a szomszédokkal. Jegyzőkönyvet, eset­leg leltárnaplót készít és kiállítja a kiskorú személyi nyilvántartási ívét. Az esetet és útjának eredmé­nyét aztán megbeszéli Popovics Eu­genia felelőssel, olykor a végrehaj­tó bizottság tagjaival. Az eljárás ezúttal valóban szabályszerű, s a segítségnyújtással sincs baj. A gyámhatóság megbízottjai minden egyes esetben nyomon követik a nyilvántartásba vett kiskorúak sor­sának alakulását. Székely Olga, a kollektíva tagja, például kapásból tudja, hogy mi történt az utóbbi időben a kis Orbán Gáborral, Sza­bó Jóskával, vagy hogyan viselke­dik az utóbbi időben Ciocanu Mar­gareta, a mostohánál is mostohább édesanya. Ha bonyolultabb helyzet adódik, a gyámhatóság a végrehaj­tó bizottság elnökéhez, titkárához is fordulhat. Együttes erővel eddig több kényes problémát oldottak meg. Szóval nem is a jószándék, a tett­­rekészség körül van hiba, hanem inkább a gyámhatósági tevékenység szűk keresztmetszete okoz nehézsé­geket. Mindössze néhány ember se­rénykedik és töpreng azon, hogy az ügymenetben különösebb zökkenő ne álljon elő. Az utóbbi hónapok­ban például Nagy B. János 13 íz­ben, Török Sándor kilenc alkalom­mal szállt ki a helyszínre, hogy a gyámságra szorultaknak megadja az „első segélynyújtást“ és elkészítse a nyilvántartással járó formaságo­kat ,a míg Péter Ildikó, Gyárfás Mária, Farkas József, Dávid Attila, Ugrón Jozefina egy-egy ilyen utat tett meg. A kollektíva többi tagja pedig egyet sem! Márpedig a gyámkodás alapkövetelménye, hogy aki a gyereket első ízben megláto­gatta, vissza-visszatérjen hozzá s első útján se csak a kérdőívek és más rovatok­ papírok­­ kitöltésére szorítkozzék. De az ilyen arányta­lan munkamegoszlás mellett hogyan is lehetne minden egyes, gyámság alá helyezett kiskorú lépéseit nyo­mon követni ? Ha a gyámhatóság házatáján bárki alaposabban körülnéz, a kis „gyám­csoport“ lelkiismeretes, odaadó mun­kája, eddig elért eredményei mellett ■a hiányosságokat is­­nyomban észre­veszi. Tartós sikereket, jelentősebb megvalósításokat nem lehet elérni csupán néhány szorgalmas ember al­kalmi fáradozásával. — Rájöttek er­re az illetékesek ? Ez év március 21- én, a gyámhatóság tevékenységét a végrehajtó bizottság külön ülésén vi­tatták meg. A 30/1967-es, erre vonat­kozó végzés általános, amolyan örök­érvényű megállapításokat tartalmaz íme, az első pont: „A gyámkollektíva tagjai segítsé­gével a gyámhatóság a jövőben is felfedi a hatósági felügyeletre szoru­ló kiskorúak eseteit. Bizonyos időkö­zönként helyszíni ellenőrzést végez, hogy meggyőződjék arról, hogyan Kolozsi Márton (Folytatása a 2. oldalon) NAPLÓ 50 méternyire a menedékháztól, öreg pásztor nyomta földhöz a vi­pera nyakát, fejszenyéllel. Ilyen­kor sütkéreznek ezek a kígyók, 11 óra tájt­ megy az ösvényen, rá­lépsz, észre sem veszed, kész a baj. Szérum van ugyan a menedék­házban — a párizsi Pasteur Intézet gyártmánya —, de szavatossági ideje már lejárt. Hótt lovon patkó. Nyári-őszi idényben legalább 100 ember cserélődik naponta Mike úrnál. S nem ártana Mike urat alaposabban lekenyerezni. Megnyílik-e 15-én ? (Munkatársunktól). — Megnyílik-e a kézdivásárhelyi líceum is 15-én? Még nem egészen biztos. Kiss Lajos igazgató, Szabó Lajos aligazgató és mások is jó néhányan kétségbeesetten rohannak ide-oda, sürgetnek és alku­doznak, mert az idő is nagyon sürget. De egyelőre ott tátonganak a kivert falak, villany nincs, villanyszerelők nincsenek, a helyiségek egy része s a folyosó festetten, de festő sehol. Ez a kép fogadott pár nappal tan­évnyitás előtt. Mindezért az iskola igazgatósága nem hibás. A 200 000 lej értékű javí­tásra a szerződést még januárban megkötötték a Brassó tartományi építkezési tröszt sepsiszentgyörgyi építővállalatával s ebben előírták, hogy a nyári vakáció idején nemcsak megkezdik, de teljesen be is fejezik az átalakítási munkálatokat. Idő tehát volt rá bőségesen, hogy az építővál­lalat felkészüljön, anyagot beszerezzen s elvégezze a munkát. A sepsiszentgyörgyi építővállalat vezetőségének haladéktalanul intéz­kednie kell, hogy akár éjjel-nappal dolgozva, sürgősen fejezzék be a munkát. Azokat pedig, akik előidézték a fentvázolt helyzetet, remélhetőleg szigorúan felelősségre vonják ! Jó utat, sok sikert! • MA RAJTOL XVI. KERÉKPÁROS KÖRVERSENYÜNK MEZŐNYE • A BRASSÓ-MAROSVÁSÁRHELY SZAKASZ LEGJOBBJA NYERI AZ ELŐRE DÍJAT Az előkészületek befejeződtek. Együtt a mezőny, rajtra készen mindenki. Versenyzők, edzők, kísé­rők. Kezdődhet a kerékpárosok or­szágúti vetélkedője, a hagyományos maratoni futam, Románia XVI. ke­rékpáros körversenye. Kezdődik is, már csak órák választanak el a rajttól, attól az ünnepélyes pillanat­tól, amikor a veteránok egyike, Ni­­colae Ion Tapu, az első román kör­verseny résztvevője és negyedik helyezettje útnak engedi a XVI. rendezvény mezőnyét. A hét és a következő hét legnagyobb sportese­ménye ez. Közel két hétig tart, s ez idő alatt több mint 1600 kilométert taposnak le a benevezettek. Antal András (Folytatása a 2. oldalon) KÜLFÖLDRŐL JELENTIK BEFEJEZŐDÖTT AZ AESZ MINISZTERI ÉRTEKEZLETE Vasárnap éjjel Kinshasában be­fejeződött az Afrikai Egységszerve­zet miniszteri értekezlete. Az egy heti tárgyalások nyomán a részve­vők 35 határozatot fogadtak el, eb­ből 20 az afrikai országok gazdasá­gi, kulturális és szociális együttmű­ködésére vonatkozik, öt határozat adminisztratív, tíz pedig politikai jellegű. Az AESZ miniszteri tanácsának 9. ülésszakán Justin Bomboko,­­Kongó Köztársaság (Kinshasa) külügymi­nisztere, a konferencia elnöke mon­dott záróbeszédet. Hangsúlyozta, hogy az értekezletet az együttműkö­dés, a szívélyesség és a testvériség szelleme jellemezte. Kijelentette, szeretné, ha ugyanilyen hangulat uralkodna a csúcsértekezleten is, Afrika jövője érdekében. Bomboko rámutatott, hogy lefolyásánál és határozatainál fogva ez volt a ki­lenc AESZ-miniszteri ülésszak közül a legkonstruktívabb. GÖRÖG-TÖRÖK TÁRGYALÁSOK Alekszandropolisz görög határvá­roskában befejeződtek a Konsztan­­tin Kolliasz görög és Süleyman De­­mirel török miniszterelnök közötti tárgyalások. A tárgyalások befejez­tével közös közleményt adtak ki. E szerint a tárgyaló felek „megegyez­tek, hogy megfelelő utakon foly­tatni fogják a lehetőségek felkuta­tását álláspontjaik közeleb vitelére a ciprusi kérdésben. Ugyanakkor szükségesnek vélték intézkedéseket tenni a ciprusi feszültség fokozásá­nak meggátolására és folytatni az erőfeszítéseket a békés rendezés megtalálására közös megegyezéssel.“

Next