Előre, 1967. szeptember (21. évfolyam, 6165-6190. szám)

1967-09-17 / 6179. szám

XXI. évfolyam 6179 sz. 6 oldal ára 25 iráni 1967 szept. 17., vasárnap A TERMELÉS ÉS A MUNKA TUDOMÁNYOS MEGSZERVEZÉSE IGÉNYLI A tanulmányokat kövessék gyakorlati intézkedések Beszélgetés VASILE LANJOS elvtárssal, az RKP Maros-Magyar Autonóm tartományi bizottsága gazdasági osztályának helyettes vezetőjével, a Munka és Termelés Tudományos Megszervezésével Foglalkozó Komisszió tagjával A gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozása érdeké­ben a Maros-Magyar Autonóm tartományban alapos, mindent át­fogó tanulmányok készültek, amelyben 58 ipari vállalat vezetői és 1400 szakember vett részt. Eddig összesen 2185 intézkedést irá­nyoztak elő, amelyek gyakorlatbaültetése 2,1 milliárd lej értékű globális többtermelést biztosít az ötéves terv előirányzatain felül. A megállapított intézkedések gyakorlatba ültetésével a tar­tomány ipari vállalatainak előirányzaton felüli jövedelme 1970 vé­géig meghaladja az 565 000 000 lejt. Minél előbb alkalmazzák azon­ban e jelentős gazdasági tanulmány alapján hozott intézkedéseket, annál hamarabb érik be azoknak gyümölcse. Ebből adódik Vasile Lan­ou elvtárshoz intézett első kérdésünk : — Az elkészült tanulmányok­ból melyek azok a pontok, ame­lyeknek gyakorlati alkalmazása már­is lehetséges ? — A tanulmányok, egész sor lehe­tőséget elemezve, számos olyan in­tézkedést sugallnak, amelyeknek al­kalmazása már 1967-ben lehetséges és hatásuk szinte azonnal észlelhető a termelésben. Itt mindenekelőtt a termelőkapacitás növeléséről van szó, a termelőfelület és a felszerelé­sek ésszerűbb kihasználásának biz­tosításával, a munkaerő és az idő­alap felhasználásának megjavításá­val, a munkahelyek jobb megszerve­zésével, a szűk keresztmetszetek fel­számolásával stb. A tanulmányokban ezekkel a kérdésekkel gyakorlati szempontból foglalkozunk és válla­latról vállalatra konkrét irányt mu­tatunk. — Milyen gyors intézkedések biztosíthatják a mielőbb mutat­kozó eredményeket ? — A lehetőségeknek szinte nincs is határuk s az ipari vállalatokban mindenütt van olyan terület, ahol azonnali beavatkozással gyors ered­ményeket lehet elérni, így például a dicsői Vegyipari Kombinátban az I. karbid kemence üzemeltetésének bizonyos módosításával, az I. és II. karbid kemencék korszerűsítésével évente 1800 tonna karbidot le­het termelni előirányzaton fe­lül. A fajanszlapok égetőkemencés kihasználási fokának növelése éven­te terven felül 10 000 négyzetméter­nyi terméket tesz lehetővé. Persze számos olyan lehetőség is akad, amely azonnali eredményhez vezet s ezek együttesen 167 000 000 lej érté­kű termékkel többet jelentenek s azt is lehetővé teszik, hogy 144 alkalma­zottat szabadítva fel 11 százalékkal emelkedjék a munka termelékeny­sége és az ötéves terv előirányzatai­val szemben 76 000 000 lej jövede­lem-többlethez jusson a kombinát. Ez a példa azonban természetesen nem­ egyedülálló. A ludas-radnóti hőerőműnél előirányzott tennivalók, a termelés és munka tudományosabb megszervezésével, a műszaki feltéte­lek javításával például a 100 MW-os 4. számú tömbnél lehetővé válik a 3—4 MW-os többlet­terhelés. Ugyan­akkor a­ gépcsoportok programon kí­vüli állásainak csökkentése szintén jelentős lehetőségeket rejt, s ezek megoldása együttesen 370 000 000 kWh-val több villamos energia elő­állítását teszi lehetővé. Ez 115 000 000 lej értékű termelési növekedést biz­tosít, ugyanakkor lehetővé teszi 73 alkalmazott mentesítését s a munka termelékenységet 12,5 százalékkal emelve több mint 9 000 000 lej jöve­delem-többlethez segíti a vállalatot. Ami az alkalmazható intézkedése­ket illeti, nemcsak ezen a két he­lyen cselekedhetnek operatív mó­don. A marosvásárhelyi 23 AUGUST bútorgyárban a szerelés, kidolgozás és kárpitozás folyamatosságának megszervezése mintegy 60 000 000 lej értékű több termelést, és több mint 55 000 000 lej előirányzaton felüli jövedelmet biztosít, miközben a munkatermelékenység évről évre meghaladja az előirányzott mutató számot. Az Electro-Mures vállalat­ban a televízió antennák folyamatos gyártása, egyes termékek technológiá­jának tökéletesítése, a termelőműhe­­l­yek átprofilálása és átcsoportosítása 46 millió lej értékű termékkel többet jelent, a munka termelékenysége 8 százalékkal emelkedik és hozzávető­leg 17 000 000 lejjel növekszik terven felül a vállalat jövedelme az ötéves tervben. Íme, néhány tennivaló, amelyek operatív intézkedések után sok mil­lió lej hasznot jelentenek a nemzet­­gazdaságnak. Az idézett néhány példa szemléltetően igazolja az ipari termelés szunnyadó nagy tartalé­kait, amelyek feltárulnak a munka és a termelés tudományosabb, elmé­lyültebb és hozzáértőbb megszerve­zésével. Hangsúlyozni szeretném a­­zonban, hogy az intézkedések végre­hajtása nemcsak hozzáértést és operativitást, de nagyfokú felelőssé­get és körültekintést igényel. Mind­ez azonban ipari vezetőinkből nem hiányzik és bízunk abban, hogy a tanulmányokban feltárt gazdasági lehetőségek kihasználása csak a kez­deti szakaszt jelenti a nagy tarta­lékok hasznosításában. Itt kell meg­jegyeznem, hogy eddig már az elő­irányzott tennivalók közül mintegy 600-at életbe léptettek, s azokkal együtt, amelyeket 1967 végéig — ezek egyben a következő tervév elő­készítését is jelentik — gyakorlatba ültetnek a Maros-Magyar Autonóm tartomány ipari vállalataiban, sike­rül az 1967. évi tervelőirányzatokon felül 225 000 000 lej értékű globális többtermelést elérnünk, ugyanak­kor a munkatermelékenység 2,6 szá­zalékkal emelkedik és több mint 78 000 000 lej jövedelem-többletet biztosítunk. Lejegyezte: Gáspár Tibor (Folytatása a 2. oldalon) NE FELEJTSE EL MEGÚJÍTANI ŐELŐRE ELŐFIZETÉSÉT TÖMÖRY PÉTER Bebútorozott lakás Úgy veszem észre, sokszor a „Hogy mik vannak“ szignók érde­­kességhajhászó írásai — legtöbb­ször hírlapi kacsák —, elfelejtetik velünk, hogy igazán érdekes dol­gokat is olvassunk, vagyis ponto­sabban, ne csak a puszta érdekes­ség könnyen elpergő szenzáció illa­tát ízlelgessük, hanem azt is ahon­nan valamivel mélyebb érzés is belénk hull. Olyan dolgokra gon­dolok, amelyek nem a messzi dé­len, a messzi nyugaton vagy a messzi múltban, de közvetlen kö­zelünkben történnek és nem szu­per-unikum magas emberekről, há­romlábú csirkékről, kétnyakú zsi­ráfról stb., hanem a gondoskodás szinte be sem mérhető, cseppet sem hivalkodó határtalanságáról, az emberek közöli érzések óceá­nok rekordmélységeinél is mé­lyebb és érdekesebb tettekben fo­­gamzó példáiról szólnak. Mert ugyebár érdekes manapság min­den a Jaguártól az eszkimó kaja­kig s szinte hajlamosak lettünk az­ NAPLÓ­ ra, hogy közvetlen környezetünkön átülnézve az idegen, a messzi tá­jak érdekességei érdekeljenek. Pe­dig talán csak arról van szó, hogy benne élünk a mindennapok oly sokat emlegetett hőstetteinek forgatagában, amelyek ma sem koptak el, csupán egyes eléggé si­lányul megírt tudósítások koptat­ták el őket bennünk. Megbocsát­­tassék nekem ez a körülményes bevezető, annál is inkább, mert amiről írni szeretnék nem léphet fel a szenzációkeltés igényével, de hiszem, megmelegíti sok ember­nek a bizalmát legalább olyannyi­ra, mint nekem. Arról van szó, hogy a minap egy barátommal találkoztam, aki ép­pen az idén végezte el a Polite- Gicnikai Intézetet és mint okleveles mérnök meginvitált egy kis diplo­­ma-fölszentelésre Miközben iszo­gattunk, természetesen a jövőről s ennek első nem közömbös fel­tételéről a „reparticióról“ is szó esett Máramarosszigetre helyez­ték, éppen most jött onnan haza és olyan dolgokról mesélt, amelye­ket jó, ha az ország többi részé­ben élők is megtudnak. „Tudod öregem, nagyon viszo­­lyogtam a vidéktől. Az ember el­végre nem azért gürcöl öt évet az egyetemen, hogy aztán vala­milyen sárfészekbe beragadjon. Nem, ne hidd, hogy nem vállal­nám azt is. De mégis. Arra vágy­tam, hogy zavartalanul dolgozhas­sak s a munka kösse le minden erőmet, ne kelljen apró és éppen ezért bosszantó pitiáner ügyekkel bajlódnom, amelyek felőrlik az energiámat, anélkül, hogy valami hasznosat adhatnék erte valakinek. Beszélgettem én már végzősökkel, tudom mit jelent, mikor nincs la­kás, még meg sem tud mosdani az ember rendesen ésatöbbi. Megval­lom őszintén, nagyon szorongó érzésekkel ültem vonatra. Majd­nem két napi utazás után érkez­tem meg Máramarosszigetre. Kicsi város nem mondom — nem New York —, de a gyár az modern Odamentem legelőször. Végigvit­tek a szekciókon. Megmutatták az irodámat. A friss virág az asztalo­mon fel sem tűnt még akkor. Őszintén szólva minden nagyon tetszett. Itt lehet dolgozni. Olyan üzem mint amilyeneket a híradó­ban mutatnak. Fehér köpeny, csil­logó tisztaság és kissé bódító éterszag. Na, ne hülyéskedj, az éterszag nincs a híradóban. Nem erről van szó De csak rö­högd a lerendezésem, mert mind­járt elájulsz a meglepetéstől. Mi­után megnéztem a gyárat behivat a­dik­. Leültet a kerosszékbe. Gon­doltam most következik a lelki­duma, hogy így meg úgy, hallot­tam már ezerszer. Úgy is történt. Csak most, ahogy visszagondolok rá, nem is volt éppen olyan stu­pid szöveg mint amilyet vártam, és határozottan állítom, hogy volt abban valami rendkívüli ünnepé­lyesség, ahogy megkínáltak ko­nyakkal és odaérkezésem egészsé­gére ittunk. Jól éreztem volna magam, csak mindegyre­ arra gon­doltam, hogy jó, jó pajtikáim, de, ha még sokáig tart ez a ceremó­nia itt, mikor keresek majd lakást, mert hát bármennyire is patikatisz­ta a gyár mégsem alhatom itt, míg a világ s még két nap. Mon­dom éppen erre gondoltam, mikor az igazgató ünnepélyesen felállt s azt mondta, hogy itt a lakásom kulcsa, nem tudja fog-e tetszeni a bútor amivel berendezték, de a gyár csinálta, s ha véletlenül nem tetszene kicserélhetem. Utána mind gratuláltak, hogy használjam e­­gészséggel s vigyek mielőbb asz­­szonyt ésatöbbi ésatöbbi. Monda­nom sem kell öregem, hogy stílbú­torral berendezett kétszobás lakás várt. Utána tudtam meg, hogy ná­luk már ez a szokás az azonnali lakáskiutalás, benne a részletre törlesztendő bútorral, ne mondják a fiatalok, hogy az isten háta mögé kerültek. ..“ őszintén megvallva hozzáadtam barátom meséjéhez egy bizonyos füllentési állandót s csak akkor le­pődtem meg, mikor hazamenvén az egész család ujjongva fogadott, hogy öcsémék háromszobás lakást kaptak Désen. Mindketten az idén végeztek. S mikor huncut, örömmel teli mosolygással az or­rom előtt meghimbálták a kulcsot nagyon szép gondolatok pattan­tak bennem a gondoskodásról, emberségről... Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA CHIVU STOICA ÉS ION GHEORGHE MAURER ELVTÁRSAK FOGADTÁK A BELGA PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGET Chivu Stoica, az Államtanács el­nöke pénteken fogadta a Paul Stru­­ge szenátusi elnök vezette belga parlamenti küldöttséget. Jelen volt Sstefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Constan­ta Craciun, az Államtanács alelnö­­ke, az Államtanács több tagja, nagy­nemzetgyűlési képviselők. ★ Ion Gheorghe Maurer, a Miniszter­­tanács elnöke péntek délelőtt fogad­ta a belga parlamenti küldöttséget, élén Paul Strugeval, a szenátus el­nökével. A találkozón, amely szívélyes lég­körben folyt le, részt vett St. S. Nicolau akadémikus a Nagy Nem­zetgyűlés alelnöke, Stefan Milcu akadémikus, a Románia-Belgium­ ba­ráti parlamenti csoport elnöke és C. Paraschivescu-Balaceanu képvi­selő. (Agerpres) Országlátta vitaminok találkozóhelyén Nézzünk csak a térképre... Észak­nyugaton a Retyezát, délkeleten a Pá­­ring-hegység fogja közre a zsilvölgyi szénmedencét. Zöld folt ?... Itt ne is keressük. A vidék lakóinak még szűk­­markúan sem juttatott a természet zöldségtermesztésre alkalmas terüle­tet. Ez az oka, hogy a petrozsényi, a lupényi, az urikányi, a petrillai, a ló­­nyai háziasszony az üzletekben és a AZ ELŐRE ANKÉTJA piacon található „behozatalból” vásá­rol. Kosarába, kamrájába, ételébe or­száglátta vitaminok kerülnek. Olténiá­­ból a szőlő, Bánátból a paradicsom, Bákóból a paprika, Dobrudzsából a dinnye, Suceavából a burgonya és így tovább. Nincs is olyan tartomány, a­­melynek egyes állami gazdaságai, ter­melőszövetkezetei ne szerepelnének — váltakozva — a petrozsényi COVLF szállítóinak listáján. Nem kis gondot jelenthet az illetékes szerveknek a mindennapi zöldáru biz­tosítása. PETROZSÉNYBEN, LU­PÉNKBAN, URIKANYBAN, PETRIL­­LÁN, LÓNYAN, így látják a vásárlók... Ankétünk során — piacokon zöldség- és gyümölcsüzletekben — számos vá­sárlóval beszélgettünk. Alkalom volt ez arra is, hogy feltegyünk néhány kér­dést : milyen a választék és a minő­ség ? Kapható-e minden, ami kell és hogyan ? Íme, néhány a sok-sok válaszból . .. Van, mondhatni minden. Szer­dán és pénteken még jobb a piac. Én csak itt vásárolok. Kerülöm az üzlete­ket, mert ott szembetűnően rákönyö­kölnek az elárusítók a mérlegre“. (Nagy Mária, Petrozsény, Slatioara utca 8). „A minőség változó. Mi emberek sem vagyunk mind egyformák. ..“ (Ba­­lanya Vilma, Petrozsény, Carpati utca 10). „Örvendek a közvetítőket kizáró árszabályozásnak. Fel kellene számolni viszont a sorban állást, is. Akad még üres hely a piaci kőasztaloknál, elfog­lalhatnak a zöldség- és gyümölcsüzle­tek elárusítói s nyomban megszűnné­nek a sorok“. (Koncz Lujza, lupényi háziasszony). „Rég nem volt ilyen jó az ellátás. Tisztaság és a vevők iránti magatartás tekintetében a környék egyik legjobb egységének tartom az urikányi üzletet. Eg­­ón ’ van csupán : a sor és megint a sor ! Két személy árusít, noha legalább négyre ■ volna szükség”. (Dr. Branner Katalin, uriká­nyi orvos). „Megtörténik, hogy gyen­ge minőségű gyű­nőtesét kínálnak az üzletben. Káposztát és paszulyt csak elvétve látni“. (Papp Zoltán, nyugdí­jas bányalakatos, u­nikány). „Van mi­ből válogatni. A minőség is kielégítő. Csak álldogálni ne kellene“. (Blosz Erzsébet, Lónya, Republica út 296). ...és így az illetékesek Helyszíni tapasztalatokkal, vásárlói véleményekkel „felszerelve“ nyitottunk be a petrozsényi néptanácshoz. Éppen akkor írta alá Scoroianu Constantin, a kereskedelmi ügyosztály főnöke az aznapi helyzetjelentést, amiből meg­tudtuk, hogy szeptember 4-én reggel 566 000 kiló zöldség és 104 000 kiló gyü­mölcs állt a zsilvölgyi munkáscsaládok rendelkezésére. Arról is biztosítottak, hogy aznap megérkezik még : 6,8 ton­na zöldpaszuly, szőlő, uborka, kékpa­radicsom, petrezselyem stb. Vajdahu­­nyadról, 96 600 kiló paradicsom, diny­­nye, szőlő és burgonya Olténia tarto­mányból, 34 tonna paradicsom Bákó­ból, 6100 kiló őszibarack és szőlő Dob­rudzsa tartományból, továbbá 14 700 ki­ló zöldpaprika stb. Bánátból, illetve Bukarestből. Azt is pontosan tudták, hogy az ország melyik égtájáról tart éppen Zsilvölgye felé friss áruval vagy 10 tehergépkocsi és 8 tehervagon. — Mindent megteszünk a kifogásta­lan ellátás érdekében — mondja Sco­rosanu elvtárs — de azt mégsem állít­hatjuk, hogy nincsenek még hibák, ne­hézségek. Még több zöldpaszuly, kara­lábé, kelkáposzta, petrezselyem és fe­jeskáposzta kellene. Fő a fejünk, hogy valahonnan azokat is beszerezzük. Ellátogattunk a petrozsényi zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalathoz és elmondtuk, hogy egy petrillai asszony így jellemezte a vállalat jelenlegi mun­káját . ..Bár mindig ilyen jó maradna az ellátás . . .“ — Van rá remény ? A választ Cons­­tantinescu Rares, a petrozsényi COVLF igazgatója adta meg. — Van, sőt... Az igények még jobb kielégítésére törekszünk. — Elég erős az alap ? — A számok nyelvén válaszolnék. Augusztusban 108,62 százalékra teljesí­tettük a tervünket. Míg tavaly — pél­dául szeptember 1 és 5 között — pa­radicsomból 60 000 kiló kelt el, az idén ugyanabból 109 000 kiló. Krumpliból Bokor Lajos (Folytatása a 2. oldalon) REDACJIA §1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURE§TI - CASA SC1NTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35); Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63) ; Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18); Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) ; Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 6.50 lej, negyedévre 19.50 lej, félévre 39 lej, egy évre 78 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agenda de Publicitate — ESIP, București, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára fogadta Suleyman Demirelt, Törökország Köztársaság miniszterelnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára péntek dél­ben fogadta Suleyman Demirelt, Törökország Köztársaság miniszter­­elnökét, aki látogatást tesz orszá­­gunkban. A megbeszélésen részt vett Ion Gheorghe Maurer, a Miniszterta­nács elnöke, Alexandra Boabu kő­olajipari miniszter, Mihai Marines­­cu gépgyártóipari miniszter, George Macovescu, a külügyminiszter első helyettese, Vasile Sandru külügymi­niszterhelyettes, Ion Drânceanu, Ro­mánia ankarai nagykövete. Törökország miniszterelnökének kíséretében volt Ihsan Sabri Cag­(Folytatása az 5. oldalon) A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÜLDÖTTSÉGÉNEK HOLLANDIAI LÁTOGATÁSÁRÓL A Hollandiai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívásá­ra 1967. szeptember 8 és 14 között látogatást tett Hollandiában a Ro­mán Kommunista Párt küldöttsége Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KB titkára vezetésével. A küldöttségben részt vett Gheorghe Robu elvtárs, az RKP KB tagja, az RKP KB osztályvezetője és Ale­xandra Ionescu elvtárs, az RKP KB osztályvezető-helyettese. Az RKP KB küldöttsége találko­zott a Hollandiai KP KB számos tagjával, helyi szervezetek vezetői­vel, megtekintette a fővárosi város­házát, Rotterdam és Amszterdam kikötőit, Hágát, az 1941 februári antihitlerista sztrájk emlékére emelt Dokkmunkás Emlékművet, valamint számos kulturális épületet és tör­ténelmi nevezetességű helyet. A küldöttség részt vett a De Waalhe­­id lapnak ebben az időpontban Amszterdamban megtartott országos fesztiválján. Az RKP küldöttségét mindenütt meleg, baráti fogadta­tásban részesítették. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a Hollandiai Kommunista Párt Központi Bizottságának szék­házában a Hollandiai KP küldöttsé­gével, amelyben Paul de Groot, a HKP elnöke, Henk Hoekstra, Marcus Bakker, Joop Wolf és Wessel Hartog, a HKP KB Politbürójának tagjai vettek részt. A megbeszélése­ken a küldöttségek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két párt te­vékenységéről. Az RKP küldöttsége megismerte a Hollandiai Kommu­nista Párt által elért sikereket. Az RKP küldöttsége ismertette a ro­mán népnek az RKP IX. kongresz­­szusán kijelölt célkitűzések megva­lósításáért folytatott munkában el­ért eredményeit, a pártnak a romá­niai szocialista építés vezetésében kifejtett tevékenységét. Az RKP és a HKP küldöttsége átfogó szemlét tartott a nemzetközi politikai élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű prob­lémái fölött. Mindkét küldöttség úgy vélte, hogy a közös érdekű problémákról folytatott eszmecsere a két pártra nézve pozitív jellegű és rendkívül hasznos volt s kifejez­te azt az óhaját, hogy folytassa és fejlessze az RKP és a HKP közötti konzultációkat. Mindkét párt kép­viselői megelégedésüket fejezték ki az RKP és a HKP között fennálló baráti kapcsolatok és szolidaritás fölött. Az RKP küldöttségének hollan­diai látogatása előmozdítja a Ro­mán Kommunista Párt és a Hol­landiai Kommunista Párt közötti szolidaritás és barátság erősödését. Eltemették Marin Florea-Ionescu elvtársat Szeptember 15-én eltemették a fővárosban Marin Florea-Ionescu elvtársat, a hazai munkásmozgalom régi harcosát, az ARLUS-főtanács alelnökét, aki 1921 óta tagja volt az RKP-nak. Az elhunyt ravatalánál a 30 De­cembrie rajoni Ifjúsági Kultúrház­­ban őrséget állt az RKP KB szá­mos tagja, pártaktivisták, szak­­szervezeti aktivisták, az elhunyt barátai. Az utolsó őrségben részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Gheorghe Apostol, Alexandra Draghici, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Radu­­lescu, Leonte R­utu, Vasile Vilcu, Stefan­­ Voitec, Florian Danalache, Petre Lupu és Dumitru Popa. Csütörtökön és pénteken számos fővárosi dolgozó, régi munkásmoz­galmi harcos, az elhunyt jóbarátai és volt munkatársai jöttek el a ra­vatalhoz, hogy búcsút vegyenek Marin Florea­ Ionescutól. Eljöttek, hogy búcsút vegyenek az elhunyttól a Szovjetunió bukaresti nagykövet­ségének képviselői a Szovjet-Román Baráti Társaság nevében. A terem mélyén Marin Florea­­Ionescu gyászkeretes arcképe volt látható. A ravatalon virágkoszorút helyeztek el a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az RKP KB Központi Revíziós Bizottsága, a Szakszervezetek Általános Szövetsé­gének Központi Tanácsa, az ARLUS- főtanács, a Romániai Volt Antifa­siszta Foglyok Bizottsága, az RKP (Folytatása az 5. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA INDIA KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára szombaton, 1967. szeptember 16-án bemutatkozó kihallgatáson fogadta Amrik Singh Mehtát, India Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetét Románia Szocialista Köztársaság­ban. Ez alkalommal szívélyes megbe­szélést folytattak. (Agerpres) MAI SZÁMUNKBAN: Tudomány technika VASÁRNAPI MELLÉKLETÜNK ROMÁNIA XVI. KÖRVERSENYE Marosvásárhelyen. .. . csaknem három napot idő­zik a karaván. Itt ért véget az ötödik szakasz, itt kerül sor az egyenkénti indításos futamra, itt pihenik ki a versenyzők a már letaposott közel 800 kilométer fáradalmait. Szombat délutántól kedd délig lesznek tehát a Ma­ros-parti város vendégei, s ha fi­gyelembe vesszük, hogy a maros­vásárhelyiek nagyon készültek kerékpársportunk idei nagy ese­ményére, állítjuk: jól fogják érezni magukat. Ez biztos, hi­szen a versenyzőkkel párhuza­mosan, a helyi szervező bizott­ságok is vetélkednek az... első­ségért. Azért, hogy minél töké­letesebben szervezzék meg az ér­kezést, a fogadást, hogy minél több meglepetéssel várják a me­nőket, hogy, a szó szoros értel­mében, kényelmes otthonra talál­janak azok, akik a rendezvény igazi főszereplői. Ploiestiben, Galacon, Gheor­ghe Gheorghiu-Dej városban és Brassóban már számolnak: va­jon ki vezet ? Marosvásárhelyen: sikerül-e még jobban­­ ... A ka­ravánban pedig­­ nehéz lesz ezt eldönteni,­­ íme a vélemény. Igen, minden kifogástalan volt eddig mindenütt. A marosvásár­helyieken tehát a sor. Rajtunk meg kedden, hogy beszámoljunk a szakaszról, hogy bemutassuk a szakaszgyőztest, aki egyben az Előre-díj nyertese is. Most pedig, visszafordulunk Brassóba, hadd lássuk, mi tör­ Antal András (Folytatása az 5. oldalon)

Next