Előre, 1967. szeptember (21. évfolyam, 6165-6190. szám)
1967-09-17 / 6179. szám
XXI. évfolyam 6179 sz. 6 oldal ára 25 iráni 1967 szept. 17., vasárnap A TERMELÉS ÉS A MUNKA TUDOMÁNYOS MEGSZERVEZÉSE IGÉNYLI A tanulmányokat kövessék gyakorlati intézkedések Beszélgetés VASILE LANJOS elvtárssal, az RKP Maros-Magyar Autonóm tartományi bizottsága gazdasági osztályának helyettes vezetőjével, a Munka és Termelés Tudományos Megszervezésével Foglalkozó Komisszió tagjával A gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében a Maros-Magyar Autonóm tartományban alapos, mindent átfogó tanulmányok készültek, amelyben 58 ipari vállalat vezetői és 1400 szakember vett részt. Eddig összesen 2185 intézkedést irányoztak elő, amelyek gyakorlatbaültetése 2,1 milliárd lej értékű globális többtermelést biztosít az ötéves terv előirányzatain felül. A megállapított intézkedések gyakorlatba ültetésével a tartomány ipari vállalatainak előirányzaton felüli jövedelme 1970 végéig meghaladja az 565 000 000 lejt. Minél előbb alkalmazzák azonban e jelentős gazdasági tanulmány alapján hozott intézkedéseket, annál hamarabb érik be azoknak gyümölcse. Ebből adódik Vasile Lanou elvtárshoz intézett első kérdésünk : — Az elkészült tanulmányokból melyek azok a pontok, amelyeknek gyakorlati alkalmazása máris lehetséges ? — A tanulmányok, egész sor lehetőséget elemezve, számos olyan intézkedést sugallnak, amelyeknek alkalmazása már 1967-ben lehetséges és hatásuk szinte azonnal észlelhető a termelésben. Itt mindenekelőtt a termelőkapacitás növeléséről van szó, a termelőfelület és a felszerelések ésszerűbb kihasználásának biztosításával, a munkaerő és az időalap felhasználásának megjavításával, a munkahelyek jobb megszervezésével, a szűk keresztmetszetek felszámolásával stb. A tanulmányokban ezekkel a kérdésekkel gyakorlati szempontból foglalkozunk és vállalatról vállalatra konkrét irányt mutatunk. — Milyen gyors intézkedések biztosíthatják a mielőbb mutatkozó eredményeket ? — A lehetőségeknek szinte nincs is határuk s az ipari vállalatokban mindenütt van olyan terület, ahol azonnali beavatkozással gyors eredményeket lehet elérni, így például a dicsői Vegyipari Kombinátban az I. karbid kemence üzemeltetésének bizonyos módosításával, az I. és II. karbid kemencék korszerűsítésével évente 1800 tonna karbidot lehet termelni előirányzaton felül. A fajanszlapok égetőkemencés kihasználási fokának növelése évente terven felül 10 000 négyzetméternyi terméket tesz lehetővé. Persze számos olyan lehetőség is akad, amely azonnali eredményhez vezet s ezek együttesen 167 000 000 lej értékű termékkel többet jelentenek s azt is lehetővé teszik, hogy 144 alkalmazottat szabadítva fel 11 százalékkal emelkedjék a munka termelékenysége és az ötéves terv előirányzataival szemben 76 000 000 lej jövedelem-többlethez jusson a kombinát. Ez a példa azonban természetesen nem egyedülálló. A ludas-radnóti hőerőműnél előirányzott tennivalók, a termelés és munka tudományosabb megszervezésével, a műszaki feltételek javításával például a 100 MW-os 4. számú tömbnél lehetővé válik a 3—4 MW-os többletterhelés. Ugyanakkor a gépcsoportok programon kívüli állásainak csökkentése szintén jelentős lehetőségeket rejt, s ezek megoldása együttesen 370 000 000 kWh-val több villamos energia előállítását teszi lehetővé. Ez 115 000 000 lej értékű termelési növekedést biztosít, ugyanakkor lehetővé teszi 73 alkalmazott mentesítését s a munka termelékenységet 12,5 százalékkal emelve több mint 9 000 000 lej jövedelem-többlethez segíti a vállalatot. Ami az alkalmazható intézkedéseket illeti, nemcsak ezen a két helyen cselekedhetnek operatív módon. A marosvásárhelyi 23 AUGUST bútorgyárban a szerelés, kidolgozás és kárpitozás folyamatosságának megszervezése mintegy 60 000 000 lej értékű több termelést, és több mint 55 000 000 lej előirányzaton felüli jövedelmet biztosít, miközben a munkatermelékenység évről évre meghaladja az előirányzott mutató számot. Az Electro-Mures vállalatban a televízió antennák folyamatos gyártása, egyes termékek technológiájának tökéletesítése, a termelőműhelyek átprofilálása és átcsoportosítása 46 millió lej értékű termékkel többet jelent, a munka termelékenysége 8 százalékkal emelkedik és hozzávetőleg 17 000 000 lejjel növekszik terven felül a vállalat jövedelme az ötéves tervben. Íme, néhány tennivaló, amelyek operatív intézkedések után sok millió lej hasznot jelentenek a nemzetgazdaságnak. Az idézett néhány példa szemléltetően igazolja az ipari termelés szunnyadó nagy tartalékait, amelyek feltárulnak a munka és a termelés tudományosabb, elmélyültebb és hozzáértőbb megszervezésével. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az intézkedések végrehajtása nemcsak hozzáértést és operativitást, de nagyfokú felelősséget és körültekintést igényel. Mindez azonban ipari vezetőinkből nem hiányzik és bízunk abban, hogy a tanulmányokban feltárt gazdasági lehetőségek kihasználása csak a kezdeti szakaszt jelenti a nagy tartalékok hasznosításában. Itt kell megjegyeznem, hogy eddig már az előirányzott tennivalók közül mintegy 600-at életbe léptettek, s azokkal együtt, amelyeket 1967 végéig — ezek egyben a következő tervév előkészítését is jelentik — gyakorlatba ültetnek a Maros-Magyar Autonóm tartomány ipari vállalataiban, sikerül az 1967. évi tervelőirányzatokon felül 225 000 000 lej értékű globális többtermelést elérnünk, ugyanakkor a munkatermelékenység 2,6 százalékkal emelkedik és több mint 78 000 000 lej jövedelem-többletet biztosítunk. Lejegyezte: Gáspár Tibor (Folytatása a 2. oldalon) NE FELEJTSE EL MEGÚJÍTANI ŐELŐRE ELŐFIZETÉSÉT TÖMÖRY PÉTER Bebútorozott lakás Úgy veszem észre, sokszor a „Hogy mik vannak“ szignók érdekességhajhászó írásai — legtöbbször hírlapi kacsák —, elfelejtetik velünk, hogy igazán érdekes dolgokat is olvassunk, vagyis pontosabban, ne csak a puszta érdekesség könnyen elpergő szenzáció illatát ízlelgessük, hanem azt is ahonnan valamivel mélyebb érzés is belénk hull. Olyan dolgokra gondolok, amelyek nem a messzi délen, a messzi nyugaton vagy a messzi múltban, de közvetlen közelünkben történnek és nem szuper-unikum magas emberekről, háromlábú csirkékről, kétnyakú zsiráfról stb., hanem a gondoskodás szinte be sem mérhető, cseppet sem hivalkodó határtalanságáról, az emberek közöli érzések óceánok rekordmélységeinél is mélyebb és érdekesebb tettekben fogamzó példáiról szólnak. Mert ugyebár érdekes manapság minden a Jaguártól az eszkimó kajakig s szinte hajlamosak lettünk az NAPLÓ ra, hogy közvetlen környezetünkön átülnézve az idegen, a messzi tájak érdekességei érdekeljenek. Pedig talán csak arról van szó, hogy benne élünk a mindennapok oly sokat emlegetett hőstetteinek forgatagában, amelyek ma sem koptak el, csupán egyes eléggé silányul megírt tudósítások koptatták el őket bennünk. Megbocsáttassék nekem ez a körülményes bevezető, annál is inkább, mert amiről írni szeretnék nem léphet fel a szenzációkeltés igényével, de hiszem, megmelegíti sok embernek a bizalmát legalább olyannyira, mint nekem. Arról van szó, hogy a minap egy barátommal találkoztam, aki éppen az idén végezte el a Polite- Gicnikai Intézetet és mint okleveles mérnök meginvitált egy kis diploma-fölszentelésre Miközben iszogattunk, természetesen a jövőről s ennek első nem közömbös feltételéről a „reparticióról“ is szó esett Máramarosszigetre helyezték, éppen most jött onnan haza és olyan dolgokról mesélt, amelyeket jó, ha az ország többi részében élők is megtudnak. „Tudod öregem, nagyon viszolyogtam a vidéktől. Az ember elvégre nem azért gürcöl öt évet az egyetemen, hogy aztán valamilyen sárfészekbe beragadjon. Nem, ne hidd, hogy nem vállalnám azt is. De mégis. Arra vágytam, hogy zavartalanul dolgozhassak s a munka kösse le minden erőmet, ne kelljen apró és éppen ezért bosszantó pitiáner ügyekkel bajlódnom, amelyek felőrlik az energiámat, anélkül, hogy valami hasznosat adhatnék erte valakinek. Beszélgettem én már végzősökkel, tudom mit jelent, mikor nincs lakás, még meg sem tud mosdani az ember rendesen ésatöbbi. Megvallom őszintén, nagyon szorongó érzésekkel ültem vonatra. Majdnem két napi utazás után érkeztem meg Máramarosszigetre. Kicsi város nem mondom — nem New York —, de a gyár az modern Odamentem legelőször. Végigvittek a szekciókon. Megmutatták az irodámat. A friss virág az asztalomon fel sem tűnt még akkor. Őszintén szólva minden nagyon tetszett. Itt lehet dolgozni. Olyan üzem mint amilyeneket a híradóban mutatnak. Fehér köpeny, csillogó tisztaság és kissé bódító éterszag. Na, ne hülyéskedj, az éterszag nincs a híradóban. Nem erről van szó De csak röhögd a lerendezésem, mert mindjárt elájulsz a meglepetéstől. Miután megnéztem a gyárat behivat adik. Leültet a kerosszékbe. Gondoltam most következik a lelkiduma, hogy így meg úgy, hallottam már ezerszer. Úgy is történt. Csak most, ahogy visszagondolok rá, nem is volt éppen olyan stupid szöveg mint amilyet vártam, és határozottan állítom, hogy volt abban valami rendkívüli ünnepélyesség, ahogy megkínáltak konyakkal és odaérkezésem egészségére ittunk. Jól éreztem volna magam, csak mindegyre arra gondoltam, hogy jó, jó pajtikáim, de, ha még sokáig tart ez a ceremónia itt, mikor keresek majd lakást, mert hát bármennyire is patikatiszta a gyár mégsem alhatom itt, míg a világ s még két nap. Mondom éppen erre gondoltam, mikor az igazgató ünnepélyesen felállt s azt mondta, hogy itt a lakásom kulcsa, nem tudja fog-e tetszeni a bútor amivel berendezték, de a gyár csinálta, s ha véletlenül nem tetszene kicserélhetem. Utána mind gratuláltak, hogy használjam egészséggel s vigyek mielőbb aszszonyt ésatöbbi ésatöbbi. Mondanom sem kell öregem, hogy stílbútorral berendezett kétszobás lakás várt. Utána tudtam meg, hogy náluk már ez a szokás az azonnali lakáskiutalás, benne a részletre törlesztendő bútorral, ne mondják a fiatalok, hogy az isten háta mögé kerültek. ..“ őszintén megvallva hozzáadtam barátom meséjéhez egy bizonyos füllentési állandót s csak akkor lepődtem meg, mikor hazamenvén az egész család ujjongva fogadott, hogy öcsémék háromszobás lakást kaptak Désen. Mindketten az idén végeztek. S mikor huncut, örömmel teli mosolygással az orrom előtt meghimbálták a kulcsot nagyon szép gondolatok pattantak bennem a gondoskodásról, emberségről... Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA CHIVU STOICA ÉS ION GHEORGHE MAURER ELVTÁRSAK FOGADTÁK A BELGA PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGET Chivu Stoica, az Államtanács elnöke pénteken fogadta a Paul Struge szenátusi elnök vezette belga parlamenti küldöttséget. Jelen volt Sstefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Constanta Craciun, az Államtanács alelnöke, az Államtanács több tagja, nagynemzetgyűlési képviselők. ★ Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke péntek délelőtt fogadta a belga parlamenti küldöttséget, élén Paul Strugeval, a szenátus elnökével. A találkozón, amely szívélyes légkörben folyt le, részt vett St. S. Nicolau akadémikus a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, Stefan Milcu akadémikus, a Románia-Belgium baráti parlamenti csoport elnöke és C. Paraschivescu-Balaceanu képviselő. (Agerpres) Országlátta vitaminok találkozóhelyén Nézzünk csak a térképre... Északnyugaton a Retyezát, délkeleten a Páring-hegység fogja közre a zsilvölgyi szénmedencét. Zöld folt ?... Itt ne is keressük. A vidék lakóinak még szűkmarkúan sem juttatott a természet zöldségtermesztésre alkalmas területet. Ez az oka, hogy a petrozsényi, a lupényi, az urikányi, a petrillai, a lónyai háziasszony az üzletekben és a AZ ELŐRE ANKÉTJA piacon található „behozatalból” vásárol. Kosarába, kamrájába, ételébe országlátta vitaminok kerülnek. Olténiából a szőlő, Bánátból a paradicsom, Bákóból a paprika, Dobrudzsából a dinnye, Suceavából a burgonya és így tovább. Nincs is olyan tartomány, amelynek egyes állami gazdaságai, termelőszövetkezetei ne szerepelnének — váltakozva — a petrozsényi COVLF szállítóinak listáján. Nem kis gondot jelenthet az illetékes szerveknek a mindennapi zöldáru biztosítása. PETROZSÉNYBEN, LUPÉNKBAN, URIKANYBAN, PETRILLÁN, LÓNYAN, így látják a vásárlók... Ankétünk során — piacokon zöldség- és gyümölcsüzletekben — számos vásárlóval beszélgettünk. Alkalom volt ez arra is, hogy feltegyünk néhány kérdést : milyen a választék és a minőség ? Kapható-e minden, ami kell és hogyan ? Íme, néhány a sok-sok válaszból . .. Van, mondhatni minden. Szerdán és pénteken még jobb a piac. Én csak itt vásárolok. Kerülöm az üzleteket, mert ott szembetűnően rákönyökölnek az elárusítók a mérlegre“. (Nagy Mária, Petrozsény, Slatioara utca 8). „A minőség változó. Mi emberek sem vagyunk mind egyformák. ..“ (Balanya Vilma, Petrozsény, Carpati utca 10). „Örvendek a közvetítőket kizáró árszabályozásnak. Fel kellene számolni viszont a sorban állást, is. Akad még üres hely a piaci kőasztaloknál, elfoglalhatnak a zöldség- és gyümölcsüzletek elárusítói s nyomban megszűnnének a sorok“. (Koncz Lujza, lupényi háziasszony). „Rég nem volt ilyen jó az ellátás. Tisztaság és a vevők iránti magatartás tekintetében a környék egyik legjobb egységének tartom az urikányi üzletet. Egón ’ van csupán : a sor és megint a sor ! Két személy árusít, noha legalább négyre ■ volna szükség”. (Dr. Branner Katalin, urikányi orvos). „Megtörténik, hogy gyenge minőségű gyűnőtesét kínálnak az üzletben. Káposztát és paszulyt csak elvétve látni“. (Papp Zoltán, nyugdíjas bányalakatos, unikány). „Van miből válogatni. A minőség is kielégítő. Csak álldogálni ne kellene“. (Blosz Erzsébet, Lónya, Republica út 296). ...és így az illetékesek Helyszíni tapasztalatokkal, vásárlói véleményekkel „felszerelve“ nyitottunk be a petrozsényi néptanácshoz. Éppen akkor írta alá Scoroianu Constantin, a kereskedelmi ügyosztály főnöke az aznapi helyzetjelentést, amiből megtudtuk, hogy szeptember 4-én reggel 566 000 kiló zöldség és 104 000 kiló gyümölcs állt a zsilvölgyi munkáscsaládok rendelkezésére. Arról is biztosítottak, hogy aznap megérkezik még : 6,8 tonna zöldpaszuly, szőlő, uborka, kékparadicsom, petrezselyem stb. Vajdahunyadról, 96 600 kiló paradicsom, dinynye, szőlő és burgonya Olténia tartományból, 34 tonna paradicsom Bákóból, 6100 kiló őszibarack és szőlő Dobrudzsa tartományból, továbbá 14 700 kiló zöldpaprika stb. Bánátból, illetve Bukarestből. Azt is pontosan tudták, hogy az ország melyik égtájáról tart éppen Zsilvölgye felé friss áruval vagy 10 tehergépkocsi és 8 tehervagon. — Mindent megteszünk a kifogástalan ellátás érdekében — mondja Scorosanu elvtárs — de azt mégsem állíthatjuk, hogy nincsenek még hibák, nehézségek. Még több zöldpaszuly, karalábé, kelkáposzta, petrezselyem és fejeskáposzta kellene. Fő a fejünk, hogy valahonnan azokat is beszerezzük. Ellátogattunk a petrozsényi zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalathoz és elmondtuk, hogy egy petrillai asszony így jellemezte a vállalat jelenlegi munkáját . ..Bár mindig ilyen jó maradna az ellátás . . .“ — Van rá remény ? A választ Constantinescu Rares, a petrozsényi COVLF igazgatója adta meg. — Van, sőt... Az igények még jobb kielégítésére törekszünk. — Elég erős az alap ? — A számok nyelvén válaszolnék. Augusztusban 108,62 százalékra teljesítettük a tervünket. Míg tavaly — például szeptember 1 és 5 között — paradicsomból 60 000 kiló kelt el, az idén ugyanabból 109 000 kiló. Krumpliból Bokor Lajos (Folytatása a 2. oldalon) REDACJIA §1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURE§TI - CASA SC1NTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35); Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63) ; Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18); Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) ; Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 6.50 lej, negyedévre 19.50 lej, félévre 39 lej, egy évre 78 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agenda de Publicitate — ESIP, București, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára fogadta Suleyman Demirelt, Törökország Köztársaság miniszterelnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára péntek délben fogadta Suleyman Demirelt, Törökország Köztársaság miniszterelnökét, aki látogatást tesz országunkban. A megbeszélésen részt vett Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Alexandra Boabu kőolajipari miniszter, Mihai Marinescu gépgyártóipari miniszter, George Macovescu, a külügyminiszter első helyettese, Vasile Sandru külügyminiszterhelyettes, Ion Drânceanu, Románia ankarai nagykövete. Törökország miniszterelnökének kíséretében volt Ihsan Sabri Cag(Folytatása az 5. oldalon) A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÜLDÖTTSÉGÉNEK HOLLANDIAI LÁTOGATÁSÁRÓL A Hollandiai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására 1967. szeptember 8 és 14 között látogatást tett Hollandiában a Román Kommunista Párt küldöttsége Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára vezetésével. A küldöttségben részt vett Gheorghe Robu elvtárs, az RKP KB tagja, az RKP KB osztályvezetője és Alexandra Ionescu elvtárs, az RKP KB osztályvezető-helyettese. Az RKP KB küldöttsége találkozott a Hollandiai KP KB számos tagjával, helyi szervezetek vezetőivel, megtekintette a fővárosi városházát, Rotterdam és Amszterdam kikötőit, Hágát, az 1941 februári antihitlerista sztrájk emlékére emelt Dokkmunkás Emlékművet, valamint számos kulturális épületet és történelmi nevezetességű helyet. A küldöttség részt vett a De Waalheid lapnak ebben az időpontban Amszterdamban megtartott országos fesztiválján. Az RKP küldöttségét mindenütt meleg, baráti fogadtatásban részesítették. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a Hollandiai Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában a Hollandiai KP küldöttségével, amelyben Paul de Groot, a HKP elnöke, Henk Hoekstra, Marcus Bakker, Joop Wolf és Wessel Hartog, a HKP KB Politbürójának tagjai vettek részt. A megbeszéléseken a küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről. Az RKP küldöttsége megismerte a Hollandiai Kommunista Párt által elért sikereket. Az RKP küldöttsége ismertette a román népnek az RKP IX. kongreszszusán kijelölt célkitűzések megvalósításáért folytatott munkában elért eredményeit, a pártnak a romániai szocialista építés vezetésében kifejtett tevékenységét. Az RKP és a HKP küldöttsége átfogó szemlét tartott a nemzetközi politikai élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű problémái fölött. Mindkét küldöttség úgy vélte, hogy a közös érdekű problémákról folytatott eszmecsere a két pártra nézve pozitív jellegű és rendkívül hasznos volt s kifejezte azt az óhaját, hogy folytassa és fejlessze az RKP és a HKP közötti konzultációkat. Mindkét párt képviselői megelégedésüket fejezték ki az RKP és a HKP között fennálló baráti kapcsolatok és szolidaritás fölött. Az RKP küldöttségének hollandiai látogatása előmozdítja a Román Kommunista Párt és a Hollandiai Kommunista Párt közötti szolidaritás és barátság erősödését. Eltemették Marin Florea-Ionescu elvtársat Szeptember 15-én eltemették a fővárosban Marin Florea-Ionescu elvtársat, a hazai munkásmozgalom régi harcosát, az ARLUS-főtanács alelnökét, aki 1921 óta tagja volt az RKP-nak. Az elhunyt ravatalánál a 30 Decembrie rajoni Ifjúsági Kultúrházban őrséget állt az RKP KB számos tagja, pártaktivisták, szakszervezeti aktivisták, az elhunyt barátai. Az utolsó őrségben részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Gheorghe Apostol, Alexandra Draghici, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Radulescu, Leonte Rutu, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Florian Danalache, Petre Lupu és Dumitru Popa. Csütörtökön és pénteken számos fővárosi dolgozó, régi munkásmozgalmi harcos, az elhunyt jóbarátai és volt munkatársai jöttek el a ravatalhoz, hogy búcsút vegyenek Marin Florea Ionescutól. Eljöttek, hogy búcsút vegyenek az elhunyttól a Szovjetunió bukaresti nagykövetségének képviselői a Szovjet-Román Baráti Társaság nevében. A terem mélyén Marin FloreaIonescu gyászkeretes arcképe volt látható. A ravatalon virágkoszorút helyeztek el a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az RKP KB Központi Revíziós Bizottsága, a Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa, az ARLUS- főtanács, a Romániai Volt Antifasiszta Foglyok Bizottsága, az RKP (Folytatása az 5. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA INDIA KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára szombaton, 1967. szeptember 16-án bemutatkozó kihallgatáson fogadta Amrik Singh Mehtát, India Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Románia Szocialista Köztársaságban. Ez alkalommal szívélyes megbeszélést folytattak. (Agerpres) MAI SZÁMUNKBAN: Tudomány technika VASÁRNAPI MELLÉKLETÜNK ROMÁNIA XVI. KÖRVERSENYE Marosvásárhelyen. .. . csaknem három napot időzik a karaván. Itt ért véget az ötödik szakasz, itt kerül sor az egyenkénti indításos futamra, itt pihenik ki a versenyzők a már letaposott közel 800 kilométer fáradalmait. Szombat délutántól kedd délig lesznek tehát a Maros-parti város vendégei, s ha figyelembe vesszük, hogy a marosvásárhelyiek nagyon készültek kerékpársportunk idei nagy eseményére, állítjuk: jól fogják érezni magukat. Ez biztos, hiszen a versenyzőkkel párhuzamosan, a helyi szervező bizottságok is vetélkednek az... elsőségért. Azért, hogy minél tökéletesebben szervezzék meg az érkezést, a fogadást, hogy minél több meglepetéssel várják a menőket, hogy, a szó szoros értelmében, kényelmes otthonra találjanak azok, akik a rendezvény igazi főszereplői. Ploiestiben, Galacon, Gheorghe Gheorghiu-Dej városban és Brassóban már számolnak: vajon ki vezet ? Marosvásárhelyen: sikerül-e még jobban ... A karavánban pedig nehéz lesz ezt eldönteni, íme a vélemény. Igen, minden kifogástalan volt eddig mindenütt. A marosvásárhelyieken tehát a sor. Rajtunk meg kedden, hogy beszámoljunk a szakaszról, hogy bemutassuk a szakaszgyőztest, aki egyben az Előre-díj nyertese is. Most pedig, visszafordulunk Brassóba, hadd lássuk, mi tör Antal András (Folytatása az 5. oldalon)