Előre, 1967. október (21. évfolyam, 6191-6216. szám)
1967-10-19 / 6206. szám
XXI. évfolyam 6206 sz. 6 oldaléra 25 iáni 1967 okt. 19., csütörtök ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA FONTOS INTÉZKEDÉSEK A LAKÁSVISZONYOK TOVÁBBI JAVÍTÁSÁRA A gazdaságosság és a személyi érdekeltség növelésének jegyében Az újságok újabb, nagy horderejű párthatározatot közöltek a lakásépítés fejlesztésére, a lakásalap ügykezelésének és karbantartásának javítására, valamint az új lakbérrendszerre vonatkozóan. Mivel naponta foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, örömmel és érdeklődéssel tanulmányoztam a Határozatot és nagy szükségét érzem alkalmazásának. Valóra váltása hozzá fog járulni a lakterület tovább növekedéséhez, a lakások kényelmének emeléséhez. A határozat az eddigi intézkedéseknél jobban ösztönzi a lakókat a lakterület karbantartására, az idejében eszközölt javításokra. Különösen megörvendeztetett a Határozatnak a személyi tulajdonban levő lakásoképítésére vonatkozó része. Néptanácsunknál igen sokan jártak az utóbbi időben, az iránt érdeklődni. Hogy milyen feltételek mellett építhetnek lakást maguknak. Többen közülük a környező falvakban laknak most. A határozat roha tövét teszi városunk lakosságának és a környező falvakban lakó értelmiségieknek. Hogy valóra váltsák régi vágyukat, állami segítséggel saját családi otthont építsenek. Különösen jelentős ez a falusi értelmiségiek esetében, hozzájárul a soraikban jelenleg tapasztalható fluktuáció megszüntetéséhez. Igen sokan igényelték már az idén is, hogy állami alapokból épült lakást vehessenek. Ez év szeptember 30-ig 1 393 ilyen irányú kérést nyújtottak be néptanácsunkhoz a város területén lakó állampolgárok, 796 lakás építésére meg is kötötték a szerződést és 262 lakásba már be is költöztek az új tulajdonosok. A határozat megjelenése ösztönzően hat a további szerződéskötésekre. A jövőben igen kedvező körülmények között, 20—25 évi részletfizetésre, építhet a kisfizetésű állampolgár is lakást magának. Néptanácsunk foglalkozik a családi otthonok építésére, alkalmas területek kijelölésével, szemmel tartva természetesen a városrendezés és t város fejlődésének követelményeit-igent jelentősnek tartom a jövőre nézve, hogy ugyanaz a vállalat, amely építi jó lakásokat foglalkozik majd karbantartásukkal is. Ez arra ösztönzi az építőket, hogy minél jobb minőségű munkát végezzenek, hogy minél kevesebb javításra kerüljön utólag sor. Éppen elég példát tudnék felhozni arra, hogy az építő vállalat nem végzett kifogástalan munkát , a javításokat utólag az állami házak gondnokságának kellett elvégeznie. Kolozsváron az állam tulajdonában levő házak karbantartására, adminisztrálására és a felszerelés felújítására évente mintegy 41 millió lejt költünk. Ezzel szemben a lakbérekből befolyó összeg csak 10,5 millió lej. Ez azt jelenti, hogy a lakbérek még a költségek 30 százalékát sem fedezik. A lakbérek jelenlegi megállapítási rendszere csak a lakószobák területét veszi figyelembe, pedig a mellékhelyiségek nagy területet foglalnak el és lényegesen hozzájárulnak a lakás kényelméhez. Városunkban a lakásokban található szobák területe 634 800 négyzetméter. A mellékhelyiségeké 705 000 négyzetméter, tehát több mint a szobáké, mégis ez utóbbi terület után nem fizettek bért a lakók. A lakbérek új megállapítási rendszere lehetővé teszi, hogy a lakbérek fedezzék a lakások karbantartásával, adminisztrálásával és a felszerelés felújításával járó költségeket. A határozat életbe léptetése azok közé a nagy horderejű intézkedések közé tartozik, amelyek segítségével pártunk megvalósítja a IX. kongreszszuson kitűzött célokat, a gazdasági élet szüntelen fejlesztése és az életszínvonal növelése érdekében Bicsikovszki József, a Kolozsvár városi néptanács alelnöke Hatékonyabb formák Az ország fejlődésének eészbe illeszkedve Nagybányán is hatalmas változások mentek végbe, míg a hajdan 20 000 lakosú városkából a mai nagyváros képe kialakult. Nagybánya a szocialista ipar kiteljesítése folytán a nehézipar egyik legjelentősebb központjává vált. A fejlődés adatai akkor is sokatmondóak, ha csak a város vetületében nézzük, a hozzátartozó falvak nélkül. 1966-ban 1960-hoz viszonyítva a lakosság száma több mint 22 000 fővel volt több, s ugyanakkor közel 300 millió lejjel növekedett a lakásépítkezésekre fordított beruházások összege. Befejeződött a Haladás és Köztársaság negyedek kiképzése, a két zazari mikrorajonban pedig — a mai napig — több mint 3500 lakosztály épült. A belső és urbanisztikai komfort — különösen a zazari negyedben évről évre magasabb fokú. Itt vált jellemzővé a nagy, három illetve többszobás lakosztályok jelenléte és minden új lakás központi fűtéssel ellátott. A komfort növelését szolgálják azok a nagyszabású munkák, melyek a víz és csatornahálózat bővítését a város fejlődésének távlatában oldják meg. A Firizai gát-és vízgyűjtő rendszer — melynek feladata a város ivó- és ipari vízzel való ellátása — több mint 24 millió tejes beruházást igényel. Annak ellenére, hogy az új víz- és csatornarendszer még nem épült ki teljesen, fokozatosan javul az új negyedek közművesítési ellátottsága. Figyelembe véve mindezt, való szervezési mint azt a tényt, hogy az adatokkal példázott időszakban az emberek átlagkeresete jelentősen növekedett, nagyon időszerűnek tartom az EKP Központi Bizottságának a sajtóban közzétett új határozatát. A magam részéről különösen szeretném hangsúlyozni a határozatnak azt a gondolatát, hogy a jövő feladatainak kedvező körülmények közt való megoldása új szervezési formákat követel. A területi vállalatok, amelyek a helyi adminisztrációs szervek irányítása alatt a lakások tervezésével és építésével, a karbantartásra és javításra fordított állami alapok felhasználásával foglalkoznak, magasabbrendű szervezési formát jelentenek. A kor és az igények színvonalán tudják megoldani az anyagellátást, termelést és gazdaságosság kérdéseit, biztosítva ugyanakkor a kívánt műszaki irányítást is. Hasonlóképpen idézném a lakásépítkezésekre profitált vállalatok létrehozásának szükségességét is a nagyobb városokban. Szeretnék még egy részt különösen kiemelni. Nagyon helyesnek tartom, hogy a nagy blokkokban létrejönnek a tényleges hatókörrel felruházott lakótársulások Ez a legjobb módja annak, hogy a lakó valóban gondos megőrzője legyen otthonának, annak, hogy a közösségi érzés, a közvagyon megőrzése magasabb fokra emelkedjen. Bara Ottó, mérnök Szükség van-e helyi hírverésre? • Reklámügyben reklamálunk • Amit nyertek a réven, elvesztették a vámon • Véleménykutatás hat segesvári utcában • A Prestarea szövetkezet ismeretlen jótevői • Ha bíznak a tudásukban, ne szégyelljék kitenni a cégért. A városi embert — mint szírtet a szelek — unosuntalan elérik az élet hírei újság, tévé vagy rádió útján. Az utcára ha kilép, nyomban szemébe ötlik sok tarka plakát, fénylő reklám. Az egyik filmet ajánl, a másik színházba csábít, a harmadik divatbemutatót, a negyedik új árut hirdet... Ezek nélkül el sem képzelhetjük ma már a várost. Megszoktuk, hogy beléjük ütközzünk, hogy keressük is olykor, ha utunkat nem állják. Egy csupán a baj , hogy hézagos, szegényes és szerfelett egyoldalú a helyi lakosság-tájékoztatás. Arról például, hogy X hivatal Y utcába költözött, hogy új postaládákat szereltek fel városszerte, hogy ilyen-olyan rendeltetésű szövetkezeti műhely nyílik, hogy közkívánságra ez és ez történik, ritkán értesül a városi ember. „Az ilyesminek nem kell reklám“ — halljuk az előregyártott kibúvót. „Majd megtudják ha érdekük megkívánja“ — így a másik, s szinte örül a tisztviselő, hogy beköszöntenek egy időre a „zajmentesebb napok.“ Hogyan is állunk tehát a helyi újdonságok, változások közhírré tételével ? Mondjuk meg kertelés nélkül : néhol elfogadhatóan, máshol, sehogy. S az utóbbiból van több ! Megharmadoltunk egy segesvári tömbházcsoportot — megtehettük volna máshol is — ahol a járuléklistákon kívül semmi vonzó nem függött a hírdetőtáblácskákon. Pedig melyik lakó nem szeretné ismerni a legfontosabb helyi közintézmények, hivatalok telefonszámait, fogadási óráit, a közelben működő közszolgáltatási egységek munkaprogramját stb. Ez is egy módja, formája a helyi hírverésnek. Nemde ? Mennyi potyautat, hány értékes percet, órát takaríthatnának meg általuk a jól informált emberek ! — Az intézmények magánügye ez — mondják a néptanácsnál. — Nem tartozik ránk — jelentik ki a lakóbizottsági tagok. — Kicsi a város, nincs rá szükség — érvelnek a kisipari szövetkezetben, így marad el kézenközön nemcsak az operatív, de a helyi reklámozás túlnyomó része általában. Jellemző ezzel kapcsolatban, amit Jean Ille, az UCECOM alelnöke hangsúlyozott nemrég Brassóban, a Kisipari Termelőszövetkezetek Szövetségének tartományi konferenciáján . „...Merevség és tartózkodás érződik a lakosság-tájékoztatásban. Brassó tartomány kisipari termelőszövetkezetei jobban kell népszerűsítsék tevékenységüket, az új egységeiket. Ezt eddig csak szórványosan tették". Találtunk is egy ide illő példát ugyancsak Segesváron. Aki a vasútállomás felől megy be a városba, akaratlanul is felfigyel az Augusztus 23 téri modern közszolgáltatási komplexumra. Ez év elejétől uraljaaz egykori zöldségespiac térségét, 9—10 féle rendeltetésű egységeivel. — Mennyit költöttek rá a reklámalapból ? — kérdeztük Cimpeanu Iontól, a Prestarea kisipari termelőszövetkezet szervezési ügyekkel foglalkozó alelnökétől. Íme a válasz : — Nem tartottuk szükségesnek a komplexum népszerűsítését. Központi fekvése és az a tény, hogy a legjobb szakemberek dolgoznak ott, többet ér minden reklámnál... — Azért tán csak hozzányúltak a reklámpénzhez ? — Nem túlzottan. 1680 lejt Irattartósító osztályunk beindítási költségeire, 898 lejt pedig népművészeti modell-tárgyak előállítására használtunk fel. Reklámalapunk tulajdonképpen nincs is. Ha szükségét érezzük, felettes szervünktől, a brassói URCM-től igényeljük. Szó ami szó, furcsa módon viszonyul a segesvári Prestarea szövetkezet vezetősége a reklámhoz, méginkább az arra teremtett alap felhasználásához. A komplexumot úgymond „nem kell“ népszerűsíteni, mert reklámozza önmagát. (Azzal talán, hogy cipőkészítő részlege 91,8 százalékra áll hét havi tervével ? Azzal, hogy fotoegysége is csak 92,8 százalékot ért el ugyanannyi idő alatt ?) Reklámalapja nincs a szövetkezetnek, ilyen rendeltetésű pénzből viszont 2578 lejt elköltöttek az említett kétes hírverésre. Reklámra, felettes szervüktől kell pénzt kérniük, de nem kérnek, hadd lássák, akiknek látni kell, milyen takarékos emberek. Feltevődik azonban a kérdés : el tudják-e adni — reklám nélkül — ezt a zsákbamacskát ? Nem-e ezért veszítenek el jóval többet a vámon (tervlemaradásnál), amit nyertek a réven (reklámon) ? Ankétünk során hat segesvári utcában kértünk alkalomszerű véleményt a szóban forgó komplexumról és a Prestarea kisipari termelőszövetkezetről általában. Kérdéseink így hangzottak: 1. Elmondaná, hogyan ítéli meg az új komplexum és a Prestarea szövetkezet tevékenységét ? 2. Van-e szükség helyi hírverésre ? Összesen 57 személytől kaptunk hosszabb-rövidebb választ a Mihail Eminescu, Barbu Delavrancea, Dragos Voda, Tache Ionescu, Nicolae Balcescu és az St. O. Iosif Bokor Lajos (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA PAKISZTÁN ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára október 17-én, kedden bemutatkozó kihallgatáson fogadta Jamsheed K. A. Markert, Pakisztán Iszlám Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Románia Szocialista Köztársaságban. Ebből az alkalomból szívélyesen elbeszélgettek. AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE FOGADTA Laosz bukaresti nagykövetét Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke kedd délelőtt fogadta Khamphan Panyát, Laosz bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Romániából való végleges távozásával kapcsolatban. A szívélyes légkörben lefolyt fogadásnál jelen volt Constantin Fitan külügyminiszter-helyettes. Chile bukaresti nagykövetét Chivu Stoica, az Államtanács elnöke kedden fogadta Miguel Serrano Fernandezt, Chile Köztársaság bukaresti nagykövetét ez utóbbi kérésére. A chilei nagykövet üzenetet nyújtott át az Államtanács elnökének Eduardo Frei Montalvatól, Chile Köztársaság elnökétől. (Agerpres) A Minisztertanács elnöke fogadta a belga külkereskedelmi minisztert Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke kedd délelőtt fogadta August de Winter belga külkereskedelmi minisztert, aki látogatást tesz hazánkban. A fogadásnál jelen volt Gheorghe Cioara külkereskedelmi miniszter. Ott volt Honoré Cambier, Belgium bukaresti nagykövete. Ez alkalomból megvitatták a román-belga kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét, kifejezésre juttatva a két ország együttműködésének bővítésére irányuló óhajt, valamint a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseit. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. (Agerpres) MAI SZÁMUNKBAN Gazdasági szemle 3. oldal Művelődési oldal 4. oldal KÉSZÜL A LEGHOSSZABB VIADUKT A Vaskapu övezetében létesítendő új közlekedési útvonalak építőtelepéről újabb hírek érkeztek a vasútvonal és az országút használatba adási határidejének csökkentéséről. A napokban befejezték a Halda Vircorova viaduktot, mégpedig két és fél hónappal határidő előtt. Az övezetben levő alagút betonmennyezete az előirányzottnál 40 nappal hamarább készült el. Bahnánál a 240 méter hosszú, 20 méter magas viaduktnál, amely vasúti hálózatunk leghosszabb ilyen építménye lesz, felszerelték a fémgerendákat és ez lehetővé tette a sín lefektetését. KRIZSÁN ZOLTÁN Száműzött A pár perces kisfilm, amely írásra késztet, éppen olyan váratlanul került egyébre fölkészült szemem elé, mint jónéhány nemkevésbé érdekes, tehetséggel készült társa. Dumitru Busuioc filmje, a Folytonosság, szerzői film, mint a legtöbb kisfilm, ámbár több, a jelek szerint igen tehetséges operatőr közös munkájának eredményeképpen jött létre. Pár perc valódi költészet, nevezhetnék filmversnek, abban is valódi költészet, hogy elbeszélhetetlen, kifejezhetetlen irodalmi, különösen nem-lírai eszközökkel. Valódi költészet és film, annyira film, hogy számomra legalábbis elképzelhetetlen valamelyik másik művészet nyelvén. Pár perc : egy erdei tisztás hétköznapjai, villámsújtotta öreg fa halála, új sarj serkenése, hótakaró és rügyfakadás, rohanó felhők, rohanó idő. A színek kavargását a természet dinamikája határozza meg. Japán tusrajznak látjuk a téli tájat, absztrakt képnek a lángoló fa haldoklását, és zenél a táj klasszikus orgonaszólóval, költőien szárnyal a kevés szöveg. Nem tudom, hogy milyen sikereket ért el ez a film, díjazták-e valahol, dicsérték-e kritikusok ? Azon az estén azonban számomra a filmnél is nagyobb élményt jelentett a közönség reakciója, a közönségé, mely szuperprodukciókra ült be a moziba. Tanúja voltam a pillanatnak, amikor az igazi művészet, amely ez esetben nem volt cselekményesen izgalmas, nem volt panoramikusan látványos, nem sztárokban fejeződött ki, összetalálkozott a sokat és joggal csepült, kommerszfilmekre éhes nézővel. És ebből a félelmetes találkozásból váratlanul a művészet került ki győztesként. A nagy hangversenyek hangulata ülte meg az ezer emberrel zsúfolt termet : nem recsegtek a székek, visszafojtott, hangverseny-hangulatú köhögések szégyenkeztek, és a máskor ilyen esetben nevetgélő, beszélgető közönség a megfeszített figyelem csöndjével viszonozta az élményt. Azután megkezdődött a Metro- Goldwyn-Mayer-film. Talán hajlamos lennék most ennek az élménynek a hatására kisfilmek megvédeni a közönségnek azt a sokat fájlalt részét, amely csak vadnyugati történetek és krimik vagy revük kedvéért jár moziba, ha másnap Wajda világhírű filmjének előadásán nem szerzek sokkal rosszabb benyomásokat, így írjuk az egyedi esetek ritka sorába Busuioc sikerét is. A kisfilm, amelyről senki sem tudott, mert nem volt honnan tudnia, a múlté lett. Talán egyik-másik visszaemlékező fajta néző majd idézgeti az egyszer látott, nagyon szép „kompletárét”. Busuioc költeménye éppen úgy Suhant át a mozik vásznán, mint hónapokkal ezelőtt Gopo kitűnő „pirulái", mint a Sahia stúdió megindító vietnami riportfilmje, mint... Hosszan sorolhatnám a rö- BUCURESTI — CASA SCTNTEI Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbasítók. Előfizetési díj egy hónapra 6.50 lej, negyedévre 19.50 lej, félévre 39 lej, egy évre 78 lej. Ajiróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). REDACTIA §1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.13.35) ; Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63) ; Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.43.43); Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Piata Ubertatis 1. tel. 22.12). INDIRA GANDHI INDIA MINISZTERELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA Mint legutóbbi lapszámunkban jelentettük, Indira Gandhi, India Köztársaság miniszterelnöke a többi indiai hivatalos személlyel együtt kedden látogatást tett Ploiesti tartományban. India miniszterelnökének kíséretében volt Alexandra Boaba kőolajipari miniszter, Mihai Marin helyettes külügyminiszter, Aurel Ardeleanu, Románia indiai nagykövete, külügyminisztériumi főtisztviselők. Elsőként a brazil kőolajfinomítót és petrokémiai kombinátot tekintik meg. Itt Nicolae Tabirca, a Ploiesti tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Gheorghe Caranfil helyettes vegyipari miniszter, valamint a két vállalat vezetőségének több tagja fogadta a vendégeket. Bujor Olteanu, a brazil kőolajfinomító vezérigazgatója és Valentin Ionita, a petrokémiai kombinát műszaki igazgatója bemutatta a fő részlegeket, valamint a román kőolaj- és vegyipar e nagy vállalatainak termékeit. Az atmoszférikus és vákuum-lepárló osztályon a vendégek behatóan érdeklődtek a berendezések működési paraméterei iránt, mivel Gauhatiban, India állami szektorának román tervek alapján és román felszerelésekkel épített első kőolajfinomítójában is működik egy kisebb kapacitású hasonló lepárló osztály. A vendégek a brazili kőolajfinomítóban működő katalitikus reformáló berendezés iránt is érdeklődtek. A nemrégiben megkötött szerződés értelmében ilyen berendezéseket szállít országunk ipara Indiának a Haldiában épülő kőolajfinomító számára. Az indiai kormányfő és a többi vendég ezután megtekintette a petrokémiai kombinátban az olefinek gyárát és a polietilén-gyárat, amelyeknek termékei ismertek Indiában. Ezután megtekintették a ploiesti-i 1 Mai gyárat. A vendégeket itt Mihai Martinescu gépgyártóipari miniszterhelyettes és az üzem vezetői fogadták. Dumitru Nistor vezérigazgató röviden ismertette az üzem történetét, s a kőolajipari berendezések fejlesztésében és változatossá tételében elért eredményeket. India miniszterelnöke a hivatalos indiai és román személyekkel együtt ezután megtekintette az üzem berendezésgyártó és szerelő részlegét és egy 3 DH—250 típusú fúróberendezés felállítását. Ez egyike az üzem legjelentősebb termékeinek, amely bélés külföldön egyaránt nagy elismerésnek örvend. Az üzem dolgozói India miniszterelnökének ajándékozták egy fúróberendezés makettjét. A továbbiakban a vendégek ellátogattak a híres Valea Calugareasca-i szőlőgazdaságba. Ott David Davidescu, a Mezőgazdasági Főtanács alelnöke fogadta őket. A vendégek megtekintették a helybeli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet. Délben Nicolae Tabirca, a Ploiesti tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke ebédet adott Indira Gandhi indiai miniszterelnök tiszteletére. Délután a vendégek visszautaztak Bukarestbe. ★ Este Indira Gandhi, India miniszterelnöke és a kíséretében levő hivatalos személyek a Román Operában megnézték a Hattyúk tava balettjátékot. Az előadás végén a magas rangú vendég virágot küldött a művészeknek. (Agerpres) GHOLAM REZA PAHLAVI HERCEG LÁTOGATÁSA Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke kedd délben fogadta Őfensége Gholam Reza Pahlavi herceget, aki feleségével, Manigé hercegnővel baráti látogatást tesz országunkban. A szívélyes légkörben lefolyt fogadáson részt vett Anghel Alexe, az Országos Testnevelési és Sporttanács elnöke és Ion Dragan, a Minisztertanács főtitkára. Ott volt S. H. V. Szanandazsi, Irán bukaresti nagykövete és Abbas Guilandiah, a császári udvar kamarása. Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke ebédet adott Gholam Reza Pahlavi herceg és Manigé hercegnő tiszteletére. NAPLÓ vidfilmeket, líraiakat és dokumentumjellegűeket, tudományos filmeket és rajzfilmeket. A filmelosztó mostohagyermekeit, száműzöttjeit, akiknek másra éhes közönség unalmát kell elviselniük, későn jövők háta mögött peregnek, fokozzák a nagyfilmre való várakozás izgalmát. Plakátot nem kapnak, fényképeket nem készítenek belőlük, jó ha az újság vagy a mozi valahol megemlíti . Kiegészítő műsor — egy cím, semmitmondó szó vagy mondat, amelynek a szükséges rossz jelzője jár ki. Ha valakit érdekel és joggal, hiszen ezek között nem egy világhírű alkotás is akad, bízza szerencséjére az ügyet, és valamelyik mozi kiegészítő műsoraként elkaphatja. Ha nem sikerült, és mások számolnak be róla, tudnia kell, hogy majdnem bizonyosan elveszítette, mert talán lesz még kiegészítő műsor valahol, de ki tudja hol és mikor ? Egy bizonyos : ez a filmforgalmazási rendszer megajándékozott a fölfedezés érzésével, hiszen hányszor bukkan elénk egy-egy egész estés film előtt a film rövid műfajainak valamelyik remekbe szabott képviselője. (Folytatása a 2. oldalon) JUBILÁL A BRUKENTHAL MÚZEUM A Brukenthal múzeum másfélszázados évfordulójának ünnepségén találkozót adtak itt akadémiai intézetek dolgozói, kutatók, műkritikusok és képzőművészek, hazai múzeumok szakemberei. Részt vett számos külföldi vendég, a Brancusi Kollokvium részvevői, akik jelenleg utazást tesznek az országban. Kedden, az ünnepségek első napján a részvevők megtekintették a képtárat és a népművészeti osztályt. Ugyanaznap a Dumbrava Sibiului erdőben hivatalosan felavatták a Népi Technikai Múzeumot. Az új kulturális létesítmény bemutatja a népi technika történetét, a mérnöki műépítészi és művészi hajlamú román paraszt találékonyságát. Az Astra teremben a jubileum alkalmából ünnepi gyűlésre került sor. A gyűlésen részt vett Ion Popescu- Puturi, az Államtanács tagja, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet igazgatója. Pompiliu Macovei, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság elnöke. Ion Stoian, az RKP KB osztályvezetője. Gheorghe Panu, az RKP Brassó tartományi bizottságának első titkára. Ion Marcus, a Brassó tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, a helyi párt- és állami szervek képviselői. Nagyra értékelve a múzeum kutatóinak és munkatársainak tevékenységét, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa a Kulturális Érdem érdemrend I. fokozatával tüntette ki a Brukenthal Múzeumot. A múzeum egyes dolgozóinak érdemrendeket és érdemérmeket adományoztak. A múzeum kollektíváját és a kitüntetetteket melegen üdvözölte Ion Popescu-Puturi elvtárs, Pompiliu Macovei elvtárs, valamint az összes többi jelenlevő. A továbbiakban Nicolae Lupu, a Brukenthal Múzeum igazgatója vázolta a múzeum, történetét és tevékenységét. Virgil Vătásanu egyetemi tanár, az Akadémia levelező tagja. Mircea Popescu műkritikus, M. H. Maxy, a művészet érdemes mestere. Románia Szocialista Köztársaság Szépművészeti Múzeumának igazgatója és Gheorghe Focsa, a Falumúzeum igazgatója és más vendégek üdvözölték a múzeum kollektíváját. Vlad Sofronie, a helybeli Teológiai Intézet rektora felolvasta dr. Nicolae Mladinnak, Erdély metropolitájának az évfordulós ünnepség részvevőihez intézett üzenetét. Este a helybeli Állami Színházban a tartománybeli műkedvelő együttesek folklórelőadást rendeztek. (Cikkünk a 4. oldalon)