Előre, 1967. október (21. évfolyam, 6191-6216. szám)

1967-10-19 / 6206. szám

XXI. évfolyam 6206 sz. 6 oldal­éra 25 iáni 1967 okt. 19., csütörtök ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA FONTOS INTÉZKEDÉSEK A LAKÁSVISZONYOK TOVÁBBI JAVÍTÁSÁRA A gazdaságosság és a személyi érdekeltség növelésének jegyében Az újságok újabb­, nagy horderejű párthatározatot közöltek a lakásépí­tés fejlesztésére, a lakásalap ügyke­zelésének és karbantartásának javí­tására, valamint az új lakbérrend­szerre vonatkozóan. Mivel naponta foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, örömmel és érdeklődéssel tanulmá­nyoztam a Határozatot és nagy szük­ségét érzem alkalmazásának. Valóra váltása hozzá fog járulni a lakterü­­let tovább­ növekedéséhez, a laká­sok kényelmének emeléséhez. A ha­tározat az eddigi intézkedéseknél jobban ösztönzi a lakókat a lakte­rület karbantartására, az idejében eszközölt javításokra. Különösen megörvendeztetett a Ha­tározatnak a személyi tulajdonban levő lakások­­építésére vonatkozó ré­sze. Néptanácsunknál igen sokan jár­tak az utóbbi időben, az iránt ér­deklődni. Hogy milyen feltételek mel­lett építhetnek lakást maguknak. Többen közülük a környező falvak­ban laknak most. A határozat roha tövét teszi városunk lakosságának és a környező falvakban lakó értelmi­ségieknek. Hogy valóra váltsák régi vágyukat, állami segítséggel saját csa­ládi otthont építsenek. Különösen je­lentős ez a falusi értelmiségiek ese­tében, hozzájárul a soraikban jelen­leg tapasztalható fluktuáció meg­szüntetéséhez. Igen sokan igényelték már az idén is, hogy állami alapokból épült la­kást vehessenek. Ez év szeptember 30-ig 1 393 ilyen irányú kérést nyúj­tottak be néptanácsunkhoz a város területén lakó állampolgárok, 796 lakás építésére meg is kötötték a szerződést és 262 lakásba már be is költöztek az új tulajdonosok. A ha­tározat megjelenése ösztönzően hat a további szerződéskötésekre. A jövőben igen kedvező körülmények között, 20—25 évi részletfizetésre, építhet a kisfizetésű állampolgár is lakást magának. Néptanácsunk fog­lalkozik a családi otthonok építésére, alkalmas területek kijelölésével, szemmel tartva természetesen a vá­rosrendezés és t­ város fejlődésének követelményeit-igent jelentősnek­ tartom a jövőre nézve, hogy ugyanaz a vállalat, a­­mely építi jó lakásokat foglalko­zik majd karbantartásukkal is. Ez arra ösztönzi az építőket, hogy minél jobb minőségű munkát végez­zenek, hogy minél kevesebb javításra kerüljön utólag sor. Éppen elég pél­dát tudnék felhozni arra, hogy az építő vállalat nem végzett kifogásta­lan munkát , a javításokat utólag az állami házak gondnokságának kellett elvégeznie. Kolozsváron az állam tulajdonában levő házak karbantartására, admi­nisztrálására és a felszerelés fel­újítására évente mintegy 41 millió lejt költünk. Ezzel szemben a lakbérek­ből befolyó összeg csak 10,5 millió lej. Ez azt jelenti, hogy a lakbérek még a költségek 30 százalékát sem fedezik. A lakbérek jelenlegi megál­lapítási rendszere csak a lakószo­bák területét veszi figyelembe, pedig a mellékhelyiségek nagy területet foglalnak el és lényegesen hozzájá­rulnak a lakás kényelméhez. Váro­sunkban a lakásokban található szo­bák területe 634 800 négyzetméter. A mellékhelyiségeké 705 000 négyzet­­méter, tehát több mint a szobáké, mégis ez utóbbi terület után nem fi­zettek bért a lakók. A lakbérek új megállapítási rendszere lehetővé te­szi, hogy a lakbérek fedezzék a la­kások karbantartásával, adminisztrá­lásával és a felszerelés felújításával járó költségeket. A határozat életbe léptetése azok közé a nagy horderejű intézkedések közé tartozik, amelyek segítségével pártunk megvalósítja a IX. kongresz­­szuson kitűzött célokat, a gazdasági élet szüntelen fejlesztése és az élet­­színvonal növelése érdekében Bicsikovszki József, a Kolozsvár városi néptanács alelnöke Hatékonyabb formák Az ország fejlődésének e­észb­e illeszkedve Nagybányán is hatalmas változások mentek végbe, míg a hajdan 20 000 lakosú városkából a mai nagyváros képe kialakult. Nagybánya a szocialista ipar ki­­teljesítése folytán a nehézipar egyik legjelentősebb központjává vált. A fejlődés adatai akkor is sokatmon­­dóak, ha csak a város vetü­letében nézzük, a hozzátartozó falvak nél­kül. 1966-ban 1960-hoz viszonyítva a lakosság száma több mint 22 000 fővel volt több, s ugyanakkor közel 300 millió lejjel növekedett a lakás­­építkezésekre fordított beruházások összege. Befejeződött a Haladás és Köztársaság negyedek kiképzése, a két zazari mikrorajonban pedig — a mai napig — több mint 3500 lak­osztály épült. A belső és urbanisztikai komfort — különösen a zazari negyedben év­ről évre magasabb fokú. Itt vált jellemzővé a nagy, három illetve többszobás lakosztályok jelenléte és minden új lakás központi fűtéssel ellátott. A komfort növelését szol­gálják azok a nagyszabású munkák, melyek a víz és csatornahálózat bő­vítését a város fejlődésének távla­tában oldják meg. A Firizai gát-és vízgyűjtő rendszer — melynek fel­adata a város ivó- és ipari vízzel való ellátása — több mint 24 millió tejes beruházást igényel. Annak el­lenére, hogy az új víz- és csatorna­­rendszer még nem épült ki telje­sen, fokozatosan javul az új negye­dek közművesítési ellátottsága. Figyelembe véve mindezt, való­ szervezési mint azt a tényt, hogy az adatok­­­kal példázott időszakban az embe­rek átlagkeresete jelentősen növe­kedett, nagyon időszerűnek tartom az E­KP Központi Bizottságának a sajtóban közzétett új határozatát. A magam részéről különösen szeret­ném hangsúlyozni a határozatnak azt a gondolatát, hogy a jövő fela­datainak kedvező körülmények közt való megoldása új szervezési formá­kat követel. A területi vállalatok, amelyek a helyi adminisztrációs szervek irá­nyítása alatt a lakások tervezésével és építésével, a karbantartásra és javításra fordított állami alapok felhasználásával foglalkoznak, ma­­gasabbrendű szervezési formát je­lentenek. A kor és az igények szín­vonalán tudják megoldani az anyag­­ellátást, termelést és gazdaságosság kérdéseit, biztosítva ugyanakkor a kívánt műszaki irányítást is. Ha­sonlóképpen idézném a lakásépítke­zésekre profitált vállalatok létreho­zásának szükségességét is a nagyobb városokban. Szeretnék még egy részt különö­sen kiemelni. Nagyon helyesnek tartom, hogy a nagy blokkokban létrejönnek a tényleges hatókörrel felruházott lakótársulások­­ Ez a legjobb módja annak, hogy a lakó valóban gondos megőrzője legyen otthonának, annak, hogy a közös­ségi érzés, a közvagyon megőrzése magasabb fokra emelkedjen. Bara Ottó, mérnök Szükség van-e helyi hírverésre? • Reklámügyben reklamálunk • Amit nyertek­ a réven, elvesztették a vámon • Véleménykutatás hat segesvári utcában • A Prestarea szövetkezet is­meretlen jótevői • Ha bíznak a tudásukban, ne szé­gyelljék kitenni a cégért. A városi embert — mint szírtet a szelek — unosuntalan elérik az élet hírei újság, tévé vagy rádió út­ján. Az utcára ha kilép, nyomban szemébe ötlik sok tarka plakát, fénylő­ reklám. Az egyik filmet ajánl, a másik színházba csábít, a harmadik divatbemutatót, a negye­dik új árut hirdet... Ezek nélkül el sem képzelhetjük ma már a várost. Megszoktuk, hogy beléjük ütköz­zünk, hogy keressük is olykor, ha utunkat nem állják. Egy csupán a baj , hogy hézagos, szegényes és szerfelett egyoldalú a helyi lakos­­ság-tájékoztatás. Arról például, hogy X hivatal Y utcába költözött, hogy új postaládákat szereltek fel város­szerte, hogy ilyen-olyan rendelteté­sű szövetkezeti műhely nyílik, hogy közkívánságra ez és ez történik, rit­kán értesül a városi ember. „Az ilyesminek nem kell reklám“ — halljuk az előregyártott kibúvót. „Majd megtudják ha érdekük meg­kívánja“ — így a másik, s szinte örül a tisztviselő, hogy beköszön­­tenek egy időre a „zajmentesebb na­pok.“ Hogyan is állunk tehát a helyi új­donságok, változások közhírré téte­lével ? Mondjuk meg kertelés nél­kül : néhol elfogadhatóan, máshol, sehogy. S az utóbbiból van több ! Megharmadoltunk egy segesvári tömbházcsoportot — megtehettük volna máshol is — ahol a járulék­listákon kívül semmi vonzó nem függött a hírdetőtáblácskákon. Pe­dig melyik lakó nem szeretné is­merni a legfontosabb helyi közin­tézmények, hivatalok telefonszá­mait, fogadási óráit, a közelben működő közszolgáltatási egységek munkaprogramját stb. Ez is egy módja, formája a helyi hírverésnek. Nemde ? Mennyi potyautat, hány értékes percet, órát takaríthatnának meg általuk a jól informált embe­rek ! — Az intézmények magánügye ez — mondják a néptanácsnál. — Nem tartozik ránk — jelentik ki a lakóbizottsági tagok. — Kicsi a város, nincs rá szük­ség — érvelnek a kisipari szövet­kezetben, így marad el kézenközön nemcsak az operatív, de a helyi reklámozás túlnyomó része általában. Jellemző ezzel kapcsolatban, amit Jean Ille, az UCECOM alelnöke hangsúlyozott nemrég Brassóban, a Kisipari Ter­melőszövetkezetek Szövetségének tartományi konferenciáján . „...Me­revség és tartózkodás érződik a la­kosság-tájékoztatásban. Brassó tar­tomány kisipari termelőszövetkeze­tei jobban kell népszerűsítsék tevé­kenységüket, az új egységeiket. Ezt eddig csak szórványosan tették". Találtunk is egy ide illő példát ugyancsak Segesváron. Aki a vasútállomás felől megy be a városba, akaratlanul is felfigyel az Augusztus 23 téri modern köz­szolgáltatási komplexumra. Ez év elejétől uralja­­az egykori zöldséges­piac térségét, 9—10 féle rendelteté­sű egységeivel. — Mennyit költöttek rá a rek­lámalapból ? — kérdeztük Cimpea­­nu Iontól, a Prestarea kisipari ter­melőszövetkezet szervezési ügyek­kel foglalkozó alelnökétől. Íme a válasz : — Nem tartottuk szükségesnek a komplexum népszerűsítését. Köz­ponti fekvése és az a tény, hogy a legjobb szakemberek dolgoznak ott, többet ér minden reklámnál... — Azért tán csak hozzányúltak a reklám­pénzhez ? — Nem túlzottan. 1680 lejt Irat­­tartósító osztályunk beindítási költ­ségeire, 898 lejt pedig népművészeti modell-tárgyak előállítására hasz­náltunk fel. Reklámalapunk tulaj­donképpen nincs is. Ha szükségét érezzük, felettes szervünktől, a bras­sói URCM-től igényeljük. Szó ami szó, furcsa módon viszo­nyul a segesvári Prestarea szövetke­zet vezetősége a reklámhoz, mégin­­kább az arra teremtett alap felhasz­nálásához. A komplexumot úgy­mond „nem kell“ népszerűsíteni, mert reklámozza önmagát. (Azzal talán, hogy cipőkészítő részlege 91,8 százalékra áll hét havi tervével ? Azzal, hogy foto­egysége is csak 92,8 százalékot ért el ugyanannyi idő alatt ?) Reklámalapja nincs a szövetkezetnek, ilyen rendeltetésű pénzből viszont 2578 lejt elköltöttek az említett kétes­ hírverésre. Rek­lámra, felettes szervüktől kell pénzt kérniük, de nem kérnek, hadd lás­sák, akiknek látni kell, milyen ta­karékos emberek. Feltevődik azon­ban a kérdés : el tudják-e adni — reklám nélkül — ezt a zsákbamacs­kát ? Nem-e ezért veszítenek el jó­val többet a vámon (tervlemaradás­nál), amit nyertek a réven (reklá­mon) ? Ankétünk során hat segesvári utcában kértünk alkalomszerű vé­leményt a szóban forgó komplexum­ról és a Prestarea kisipari termelő­­szövetkezetről általában. Kérdéseink így hangzottak: 1. Elmondaná, ho­gyan ítéli meg az új komplexum és a Prestarea szövetkezet tevékenysé­gét ? 2. Van-e szükség helyi hírve­résre ? Összesen 57 személytől kap­tunk hosszabb-rövidebb választ a Mihail Eminescu, Barbu Delavran­­cea, Dragos Voda, Tache Ionescu, Nicolae Balcescu és az St. O. Iosif Bokor Lajos (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA PAKISZTÁN ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára október 17-én, kedden bemutatkozó kihallgatáson fogadta Jamsheed K. A. Markert, Pakisztán Iszlám Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagyköve­tét Románia Szocialista Köztársa­ságban. Ebből az alkalomból szívélyesen elbeszélgettek. AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE FOGADTA Laosz bukaresti nagykövetét Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnö­ke kedd délelőtt fogadta Khamphan Panyát, Laosz bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Ro­mániából való végleges távozásával kapcsolatban. A szívélyes légkörben lefolyt fo­gadásnál jelen volt Constantin Fi­­tan külügyminiszter-helyettes. Chile bukaresti nagykövetét Chivu Stoica, az Államtanács el­nöke kedden fogadta Miguel Serrano Fernandezt, Chile Köztársaság bu­karesti nagykövetét ez utóbbi kéré­sére. A chilei nagykövet üzenetet nyújtott át az Államtanács elnöké­nek Eduardo Frei Montalvatól, Chile Köztársaság elnökétől. (Agerpres) A Minisztertanács elnöke fogadta a belga külkereskedelmi minisztert Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke kedd délelőtt fogadta August de Winter belga külkereskedelmi minisztert, aki lá­togatást tesz hazánkban. A fogadásnál jelen volt Gheor­ghe Cioara külkereskedelmi minisz­ter. Ott volt Honoré Cambier, Bel­gium bukaresti nagykövete. Ez alkalomból megvitatták a ro­mán-belga kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségét, kifejezésre juttatva a két ország együttműködésének bő­vítésére irányuló óhajt, valamint a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseit. A megbeszélés szívélyes légkör­ben folyt le. (Agerpres) MAI SZÁMUNKBAN Gazdasági szemle 3. oldal Művelődési oldal 4. oldal KÉSZÜL A LEGHOSSZABB VIADUKT A Vaskapu övezetében létesítendő új közlekedési útvonalak építőtele­péről újabb hírek érkeztek a vasút­vonal és az országút használatba adási határidejének csökkentéséről. A napokban befejezték a Halda Vir­­c­orova viaduktot, mégpedig két és fél hónappal határidő előtt. Az öve­zetben levő alagút betonmennyezete az előirányzottnál 40 nappal hama­rább készült el. Bahnánál a 240 mé­ter hosszú, 20 méter magas viadukt­nál, amely vasúti hálózatunk leg­hosszabb ilyen építménye lesz, fel­szerelték a fémgerendákat és ez le­hetővé tette a sín lefektetését. KRIZSÁN ZOLTÁN Száműzött A pár perces kisfilm, amely írásra késztet, éppen olyan várat­lanul került egyébre fölkészült szemem elé, mint jónéhány nem­­kevésbé érdekes, tehetséggel ké­szült társa. Dumitru Busuioc filmje, a Foly­tonosság, szerzői film, mint a leg­több kisfilm, ámbár több, a jelek szerint igen tehetséges operatőr közös munkájának eredményekép­pen jött létre. Pár perc valódi köl­tészet, nevezhetnék filmversnek, abban is valódi költészet, hogy elbeszélhetetlen, kifejezhetetlen irodalmi, különösen nem-lírai esz­közökkel. Valódi költészet és film, annyira film, hogy számomra leg­alábbis elképzelhetetlen valame­lyik másik művészet nyelvén. Pár perc : egy erdei tisztás hétköznap­jai, villámsújtotta öreg fa halála, új sarj serkenése, hótakaró és rügyfakadás, rohanó felhők, ro­hanó idő. A színek kavargását a természet dinamikája határozza meg. Japán tusrajznak látjuk a téli tájat, absztrakt képnek a lán­goló fa haldoklását, és zenél a táj klasszikus orgonaszólóval, köl­tőien szárnyal a kevés szöveg. Nem tudom, hogy milyen sike­reket ért el ez a film, díjazták-e valahol, dicsérték-e kritikusok ? Azon az estén azonban számomra a filmnél is nagyobb élményt je­lentett a közönség reakciója, a közönségé, mely szuperproduk­ciókra ült be a moziba. Tanúja voltam a pillanatnak, amikor az igazi művészet, amely ez esetben nem volt cselekményesen izgal­mas, nem volt panoramikusan lát­ványos, nem sztárokban fejező­dött ki, összetalálkozott a sokat és joggal csepült, kommerszfil­­mekre éhes nézővel. És ebből a félelmetes találkozásból váratla­nul a művészet került ki győztes­ként. A nagy hangversenyek han­gulata ülte meg az ezer ember­rel zsúfolt termet : nem recsegtek a székek, visszafojtott, hangver­seny-hangulatú köhögések szé­gyenkeztek, és a máskor ilyen esetben nevetgélő, beszélgető közönség a megfeszített figyelem csöndjével viszonozta az élményt. Azután megkezdődött a Metro- Goldwyn-Mayer-film. Talán hajlamos lennék most en­nek az élménynek a hatására kisfilmek megvédeni a közönségnek azt a sokat fájlalt részét, amely csak vadnyugati történetek és krimik vagy revük kedvéért jár moziba, ha másnap Wajda világhírű film­j­­ének előadásán nem szerzek sok­­kal rosszabb benyomásokat, így írjuk az egyedi esetek ritka sorá­ba Busuioc sikerét is. A kisfilm, amelyről senki sem tudott, mert nem volt honnan tud­nia, a múlté lett. Talán egyik-má­sik visszaemlékező­ fajta néző majd idézgeti az egyszer látott, nagyon szép „kompletárét”. Busuioc költeménye éppen úgy Suhant át a mozik vásznán, mint hónapokkal ezelőtt Gopo kitűnő „pirulái", mint a Sahia stúdió megindító vietnami riportfilmje, mint... Hosszan sorolhatnám a rö- BUCU­RESTI — CASA SCTNTEI­ Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbasítók. Előfizetési díj egy hónapra 6.50 lej, negyedévre 19.50 lej, félévre 39 lej, egy évre 78 lej. Ajiróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). REDACTIA §1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.13.35) ; Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63) ; Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.43.43); Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Piata Ubertatis 1. tel. 22.12). INDIRA GANDHI INDIA MINISZTERELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA Mint legutóbbi lapszámunkban je­lentettük, Indira Gandhi, India Köztársaság miniszterelnöke a többi indiai hivatalos személlyel együtt kedden látogatást tett Ploiesti tar­tományban. India miniszterelnöké­nek kíséretében volt Alexandra Boaba kőolajipari miniszter, Mihai Marin helyettes külügyminiszter, Aurel Ardeleanu, Románia indiai nagykövete, külügyminisztériumi fő­tisztviselők. Elsőként a brazi­l kőolajfinomítót és petrokémiai kombinátot tekintik meg. Itt Nicolae Tabirca, a Ploiesti tartományi néptanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Gheorghe Ca­­ranfil helyettes vegyipari miniszter, valamint a két vállalat vezetőségé­nek több tagja fogadta a vendége­ket. Bujor Olteanu, a brazi­l kőolaj­finomító vezérigazgatója és Valentin Ionita, a petrokémiai kombinát mű­szaki igazgatója bemutatta a fő részlegeket, valamint a román kő­olaj- és vegyipar e nagy vállalatai­nak termékeit. Az atmoszférikus és vákuum-le­párló osztályon a vendégek behatóan érdeklődtek a berendezések műkö­dési paraméterei iránt, mivel Gau­­hatiban, India állami szektorának román tervek alapján és román fel­szerelésekkel épített első kőolajfi­nomítójában is működik egy kisebb kapacitású hasonló lepárló osztály. A vendégek a brazili kőolajfinomí­tóban működő katalitikus reformáló berendezés iránt is érdeklődtek. A nemrégiben megkötött szerződés ér­telmében ilyen berendezéseket szál­lít országunk ipara Indiának a Hal­diában épülő kőolajfinomító számá­ra. Az indiai kormányfő és a többi vendég ezután megtekintette a pet­rokémiai kombinátban az olefinek gyárát és a polietilén-gyárat, ame­lyeknek termékei ismertek Indiá­ban. Ezután megtekintették a ploiesti-i 1 Mai gyárat. A vendégeket itt Mi­hai Martinescu gépgyártóipari mi­niszterhelyettes és az üzem vezetői fogadták. Dumitru Nistor vezérigaz­gató röviden ismertette az üzem tör­ténetét, s a kőolajipari berendezések fejlesztésében és változatossá tételé­ben elért eredményeket. India mi­niszterelnöke a hivatalos indiai és román személyekkel együtt ezután megtekintette az üzem berendezés­­gyártó és szerelő részlegét és egy 3 DH—250 típusú fúróberendezés felállítását. Ez egyike az üzem leg­jelentősebb termékeinek, amely bél­és külföldön egyaránt nagy elisme­résnek örvend. Az üzem dolgozói India miniszterelnökének ajándé­kozták egy fúróberendezés makett­jét. A továbbiakban a vendégek ellá­togattak a híres Valea Calugareas­­ca-i szőlőgazdaságba. Ott David Da­­videscu, a Mezőgazdasági Főtanács alelnöke fogadta őket. A vendégek megtekintették a helybeli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet. Délben Nicolae Tabirca, a Plo­­iesti tartományi néptanács végrehaj­tó bizottságának elnöke ebédet adott Indira Gandhi indiai miniszterelnök tiszteletére. Délután a vendégek visszautaztak Bukarestbe. ★ Este Indira Gandhi, India minisz­terelnöke és a kíséretében levő hi­vatalos személyek a Román Operá­ban megnézték a Hattyúk tava ba­lettjátékot. Az előadás végén a magas rangú vendég virágot küldött a művészek­nek. (Agerpres) GHOLAM REZA PAHLAVI HERCEG LÁTOGATÁSA Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke kedd délben fo­gadta Őfensége Gholam Reza Pahlavi herceget, aki feleségével, Manigé hercegnővel baráti látogatást tesz országunkban. A szívélyes légkörben lefolyt fo­gadáson részt vett Anghel Alexe, az Országos Testnevelési és Sporttanács elnöke és Ion Dragan, a Miniszter­tanács főtitkára. Ott volt S. H. V. Szanandazsi, Irán bukaresti nagykövete és Abbas Gui­­landiah, a császári udvar kamarása. Ion Gheorghe Maurer, a Miniszter­­tanács elnöke ebédet adott Gholam Reza Pahlavi herceg és Manigé her­cegnő tiszteletére. NAPLÓ vidfilmeket, líraiakat és dokumen­­tumjellegűeket, tudományos filme­ket és rajzfilmeket. A filmelosztó mostohagyermekeit, száműzöttjeit, akiknek másra éhes közönség unalmát kell elviselniük, későn jö­vők háta mögött peregnek, fo­kozzák a nagyfilmre való vára­kozás izgalmát. Plakátot nem kap­nak, fényképeket nem készítenek belőlük, jó ha az újság vagy a mozi valahol megemlíti . Kiegészí­tő műsor — egy cím, semmitmon­dó szó vagy mondat, amelynek a szükséges rossz jelzője jár ki. Ha valakit érdekel és joggal, hi­szen ezek között nem egy világ­hírű alkotás is akad, bízza sze­rencséjére az ügyet, és valamelyik mozi kiegészítő műsoraként elkap­hatja. Ha nem sikerült, és mások számolnak be róla, tudnia kell, hogy majdnem bizonyosan elve­szítette, mert talán lesz még kie­gészítő műsor valahol, de ki tudja hol és mikor ? Egy bizonyos : ez a filmforgalmazási rendszer meg­ajándékozott a fölfedezés érzésé­vel, hiszen hányszor bukkan elénk egy-egy egész­ estés film előtt a film rövid műfajainak valamelyik remekbe szabott képviselője. (Folytatása a 2. oldalon) JUBILÁL A BRUKENTHAL MÚZEUM A Brukenthal múzeum másfélszá­­zados évfordulójának ünnepségén ta­lálkozót adtak itt akadémiai intéze­tek dolgozói, kutatók, mű­kritikusok és képzőművészek, hazai múzeumok szak­emberei. Részt vett számos külföldi vendég, a Brancusi­ Kollokvium rész­vevői, akik jelenleg utazást tesznek az országban. Kedden, az ünnepségek első napján a részvevők megtekintették a képtá­rat és a népművészeti osztályt. Ugyanaznap a Dumbrava Sibiului erdőben hivatalosan felavatták a Népi Technikai Múzeumot. Az új kulturális létesítmény bemutatja a népi technika történetét, a mérnöki műépítészi és művészi hajlamú román paraszt ta­lálékonyságát. Az Astra teremben a jubileum al­kalmából ünnepi gyűlésre került sor. A gyűlésen részt vett Ion Popescu- Puturi, az Államtanács tagja, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi In­tézet igazgatója. Pompiliu Macovei, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság elnöke. Ion Stoian, az RKP KB osztályvezetője. Gheorghe Panu, az RKP Brassó tartományi bizottsá­gának első titkára. Ion Marcus, a Brassó tartományi néptanács végre­hajtó bizottságának elnöke, a helyi párt- és állami szervek képviselői. Nagyra értékelve a múzeum kuta­tóinak és munkatársainak tevékeny­ségét, Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa a Kulturális Ér­dem érdemrend I. fokozatával tün­tette ki a Brukenthal Múzeumot. A múzeum egyes dolgozóinak érdemren­deket és érdemérmeket adományoz­tak. A múzeum kollektíváját és a kitün­tetetteket melegen üdvözölte Ion Po­­pescu-Puturi elvtárs, Pompiliu Ma­covei elvtárs, valamint az összes többi jelenlevő. A továbbiakban Nicolae Lupu, a Brukenthal Múzeum igazgatója vá­zolta a múzeum, történetét és tevé­kenységét. Virgil Vătásanu egyetemi tanár, az Akadémia levelező tagja. Mircea Popescu műkritikus, M. H. Maxy, a művészet érdemes mestere. Románia Szocialista Köztársaság Szép­­művészeti Múzeumának igazgatója és Gheorghe Focsa, a Falumúzeum igaz­gatója és más vendégek üdvözölték a múzeum kollektíváját. Vlad Sofronie, a helybeli Teológiai Intézet rektora felolvasta dr. Nicolae Mladinnak, Er­dély metropolitájának az évfordulós ünnepség részvevőihez intézett üze­netét. Este a helybeli Állami Színházban a tartománybeli műkedvelő együtte­sek folklórelőadást rendeztek. (Cikkünk a 4. oldalon)

Next