Előre, 1967. december (21. évfolyam, 6243-6269. szám)

1967-12-01 / 6243. szám

ELŐRE 4. oldal • A politikai bizottság egyik határozata üdvözli az atomfegyverek latin-amerikai betiltásáról szóló szerződés megkötését Az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottsága nagy szavazattöbbséggel elfogadta azt a határozati javasla­tot, amely örömmel üdvözli az a­­tomfegyverek latin-amerikai betiltá­sáról szóló szerződés megkötését és felhívja a nukleáris hatalmakat, tartsák tiszteletben ezt az atom­mentes övezetet. A határozatra 79 küldött szavazott, senki sem sza­vazott ellene és 21-en tartózkodtak a szavazástól. A javaslatot jóvá­hagyás végett a közgyűlés elé ter­jesztik. Mint ismeretes, az említett szer­ződés mentesíti ezt a hatalmas kon­tinenst a nukleáris veszélytől, elő­ször létesít lakott vidéken atom­fegyvermentes övezetet, s ugyanak­kor felkéri azokat a hatalmakat, a­­melyek atomfegyverrel rendelkez­nek, vállaljanak kötelezettséget ar­ra, hogy nem használják e fegyvert a szerződésben részt vevő államok ellen ; a szerződés ugyanakkor elő­írja, hogy ezek az államok teljes mértékben jogosultak élvezni az atomenergia békés célú felhasználá­sának előnyeit. Románia Szocialista Köztársaság, amely már az ENSZ-közgyűlés 18. ülésszakán állást foglalt az atom­fegyverek latin-amerikai betiltására vonatkozó szerződés eszméje mel­lett, ahhoz a közismert álláspontjá­hoz híven, hogy támogatja az atom­mentes övezetek létrehozását mind a Balkán vidékén, mind a világ más részein, és támogat minden o­­lyan intézkedést, amelynek célja a nukleáris veszély korlátozása és a nukleáris leszerelés elősegítése, a határozati javaslat mellett szava­zott. • Az agresszió Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülé­se megkezdte az alábbi napirendi pont vitáját : „Meg kell gyorsítani az agresszió meghatározására vonat­kozó tervezet összeállítását a jelen­legi nemzetközi helyzet fényében“. V. Kuznyecov, a Szovjetunió kü­lügyminiszterének első helyettese, a szovjet küldöttség vezetője a ple­náris ülésen kijelentette, hogy a tagállamok többsége támogatja a világszervezetnek a béke előmozdí­tására irányuló erőfeszítéseit. Egyes országok azonban, beleértve a je­lentős katonai potenciállal rendel­kezőket, a más államokkal való kapcsolataikat az erőszak használa­tának elvére alapozzák. Utalt az imperialista államok agresszív poli­tikájára. Minden tagállamnak kötelessége — mutatott rá a szovjet küldött — elhatárolni magát az ilyen akciók­tól és tiszteletben tartani az Alap­okmány szerinti kötelezettségeit. Meg kell erősíteni a nemzetközi jog szerepét a népek biztonságának szavatolásában. Ilyen tekintetben lényeges eredmény volna az agresz­­szió világos meghatározása, ami hozzájárulna a béke előmozdításá­hoz a világon. A szovjet küldött rámutatott, hogy az erre vonatkozó nyilatkozat összeállításához a ve­zérelvek fellelhetők az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a gyarmati országok és népek füg­getlenségének megadására vonat­kozó nyilatkozatban, a fegyveres beavatkozás és a szubverzió meg­­engedhetetlenségéről szóló nyilat­kozatban, valamint az 1963. évi londoni megállapodásban, a nürn­bergi és tokiói per dokumentumai­ban. A Szovjetunió képviselője ha­tározati javaslatot nyújtott be. A tervezet hangsúlyozza, hogy sürgő­sen meg kell határozni az agresszió fogalmát és előirányozza különbi­zottság létesítését egy ilyen értel­mű tervezet összeállítására. A ter­vezetet a közgyűlés legközelebbi ülésszakán kellene beterjeszteni. Felszólalt még A. Goldberg, az USA képviselője, aki védelmébe vette országa vietnami politikáját. meghatározásának kérdése Ünnepi gyűlés Tiranában Tiranában ünnepi gyűlést tartot­tak, november 28. Albánia függet­lenségének 55. évfordulója és no­vember 29. az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 23. évfordu­lója alkalmából. A gyűlésen mun­kások, tisztviselők, háborús veterá­nok, tömegszervezetek aktivistái, katonák, diákok vettek részt. Az elnökségben Enver Hodzsa, az Al­bániai Munkapárt KB első titkára és más párt- és államvezetők fog­laltak helyet. Abdyl Kellezi, az Albániai Munkapárt KB Politbürójának pót tagja, beszédet mondott. A gyűlést ünnepi hangverseny követte. November 28 és 29 alkalmából a vidéki városokban is ünnepi gyűlé­seket rendeztek. Ünnepi rendezvények Jugoszláviában A jugoszláv népek nemzeti ün­nepe alkalmából a köztársaságok fővárosaiban, valamint az ország számos helységében ünnepi ülése­ket, kulturális-művészeti és sport­­rendezvényeket tartottak. Újabb emlékműveket avattak fel a fasiszta leigázók elleni harcokban elesett hősök emlékezetére, s megkoszorúz­ták a haza felszabadításáért életü­ket áldozó hősök sírját. A nemzeti ünnep tiszteletére fo­gadást adott Joszip Broz Tito, a JSZSZK, elnöke. A fogadáson részt vettek jugoszláv párt- és államve­­zetők, a Szövetségi Szkupstina és a kormány számos tagja, tömegszer­vezetek, vállalatok és központi in­tézmények képviselői, a nemzeti felszabadító háború számos részve­vője, kulturális és művészeti sze­mélyiségek, a diplomáciai testület több tagja. TITO ELNÖK JUGOSZLÁVIA SZSZK EGYES GAZDASÁGI PROBLÉMÁIRÓL A­ Politika című lapnak adott in­terjújában Joszip Broz Tito elnök kijelentette, hogy a gazdasági re­form szükséges volt és jó eredmé­nyeket hozott. Amint hozzáfűzte, a reformmal azt a célt követték, hogy lehetőségeket teremtsenek a fejlő­désképes vállalatok számára és be­zárják azokat, amelyek képtelenek a fejlődésre. Rámutatva arra, hogy a vállalatok korszerűsítése révén a reform felszabadít bizonyos szá­mú munkást, Tito elnök kérte,­­ ho­gy'' keressenek konkrét megoldásokat .ha munkanélküliség kérdésére. A továbbiakban Tito kijelentettél,­ hogy intézkedések történnek a­­ke­reskedelem nagyobb mérvű fejlesz­tésére különböző gazdasági öveze­tekkel. Jugoszlávia — mondotta — nehéz helyzetben van az EGK-val és az EFTA-val, e . .többé-kevésbé zárt gazdasági csoportokkal való ke­reskedelem tekintetében.­­Az EGK országai különböző intézkedéseikkel gátolták Jugoszlávia kereskedelmét. Ezért a jugoszláv árueladás ezeken a piacokon gyakran nehézségekbe ütközött — mondotta. Jugoszlávia engedélyezte az EGK-országok kü­lönböző termékeinek szabad impor­tálását. Azokat az országokat kell tekintetbe vegyük, amelyek nagyobb hajlandóságot mutatnak a jugoszláv árucikkek megvásárlására. Tito el­nök bírálta azokat a vállalatokat, amelyek elhanyagolták a brit pia­cot és felszólította ezeket, hogy har­coljanak az állandó piacokért. Egyes vállalatok — mondotta —­­csak a nyugati országokba exportál­tak, elhanyagolva a szocialista or­szágokkal való cserék széles körű lehetőségeit. Követelte, hogy válto­zatosabb termékeket importáljanak a szocialista országokból. Hasonló­képpen elítélte azokat a vállalato­kat, amelyek nem folytattak megfe­lelő politikát a gyengén fejlett or­szágok irányában. NEMZETKÖZI ÉLET EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE • Román felszólalás a gazdasági New Yorkból jelenti R. Cuples­­cu, az Agerpres különtudósítója. Az ENSZ-közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága most vizsgálja a Kereskedelmi és Fejlesztési Ta­nács jelentését. R. Prebischnek, az UNCTAD (az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konfe­renciája) főtitkárának bevezető is­mertetése után A. Bouteflika algé­riai külügyminiszter és I. Stanov­­nik, Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja elő­terjesztette az Algíri Chartát, majd megkezdődött a vita amelynek so­rán számos küldött fejtette ki néze­tét. A nemzetközi kereskedelem prob­lémáinak bonyolultsága és súlyos­sága — hangsúlyozta felszólalásá­ban Costin Murgescu, Románia képviselője — megmagyarázza, hogy miért tekint mindenki érdek­lődéssel az UNCTAD Delhiben megtartandó második ülésszaka elé. Egyetértünk azzal, hogy már rég elérkezett a pillanat, amikor a tár­gyalások szakaszáról át kell térni a gyakorlati cselekvés szakaszára. Hatékony megoldásokra van lehe­tőség. A román küldöttség úgy vé­li, hogy ezek megtalálásához figyel­mesen elemezni kell a különböző javaslatok összes vetületeit és kö­vetkezményeit, mert így valameny­nyi érdekelt fél által elfogadható megoldáshoz lehet jutni- A felszó­laló megelégedését fejezte ki afö­lött, hogy az Algíri Chartában is benne foglaltatik Romániának az a sok évvel ezelőtt­­előterjesztett ja­vaslata, amely szerint hitelbe szál­lítsanak berendezéseket, s ezeket a hitelélvező ország a gyártott ter­mékekből fizesse vissza. Az a ta­pasztalat, amelyet mi ezzel az együttműködési formával szerez­tünk, mind a kevésbé fejlett, mind pedig az iparilag fejlett országok­kal — mondotta —, megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy ez hasznos és előnyös megoldás mind­két partnerre nézve. A román küldöttség úgy véli — mondotta C. Murgescu —, hogy azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket Delhiben a különböző területeken és problémákat illetően elfogadnak, a fejlődés általános stratégiájában egybe kell majd han­golni oly módon, hogy biztosítsák a világos perspektívát és a célirá­nyosságot. Széttagoltan ugyanis ve­szítenének hatékonyságukból, bár­mennyire célszerűek legyenek is külön-külön. A fejlődés stratégiája megköve­teli azonban —folytatta a felszóla­ló —, hogy a nemzetközi közösség elismerjen és elfogadjon néhány olyan alapvető szabályt, amely az államokat vezérelné gazdasági kap­csolataikban. Románia következe­tesen harcol azért, hogy a kölcsö­nös tisztelet, a nemzeti független­ség és szuverenitás, a jogegyenlő­ség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján ilyen normákat fo­gadjanak el. A szóban forgó elve­ket még inkább figyelembe kell venni, olyan tárgyalások esetén, amelyek célja egybehangolni nem­csak a gazdasági fejlődés tekinteté­ben egymástól rendkívül különbö­ző, de más és más társadalmi-poli­tikai rendszerekhez is tartozó or­szágok érdekeit. Bárki számára nyilvánvaló, hogy a reális, az ösz­­szes érdekelt felek számára elfo­gadható megoldásokat a partner belső gazdasági mechanizmusának, kizárólagos önrendelkezési jogának és azon törekvésének a tiszteletben tartására kell alapozni, hogy meg­gyorsítsa fejlődését és emelje né­pének életszínvonalát. Románia képviselője felszólalásá­nak befejező részében bírálta azt a körülményt, hogy a nemzetközi ke­reskedelmi kapcsolatok előmozdí­tását célzó konferenciára nem hív­ták meg a Kínai NK-t, a Német DK-t és más szocialista államokat. bizottságban A brit csapatok utolsó katonája is eltávozott Aaenből, és ezzel véget ért az arab félszigeten a 128 éves angol uralom. A világ térképén egy új független állam jelent meg — Dél-Jemen Népi Köztársasága. A UPI tudósítása szerint Londonban George Brown külügyminiszter beje­lentette, hogy nemsokára folytatják a megbeszéléseket az új állam első kormányát megalakító NFF vezetők­kel. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy ,Nagy-B­ritannia nagykövetségi szin­ten diplomáciai kapcsolatokat létesít Dél-Jemen Népi Köztársaságával. Abdel Qawee Mackawee, a Meg­szállt Dél-Jemen Felszabadítási Front­jának (FLOSY) főtitkára kifejtette a FLOSY álláspontját a genfi egyez­ménnyel kapcsolatban. Bár a FLOSY-t távoltartották a genfi tárgyalásoktól — mondotta Mackawee —, „a szer­vezet eltökélt szándéka, hogy foly­tatja a forradalmi harcot és csak ak­kor teszi le a fegyvert, amikor a dél­­arábiai nép elnyeri az igazi függet­lenséget“. A FLOSY-t nem kötelezi a genfi egyezmény, következésképpen folytatja a fegyveres harcot Aden­­ben. Képünkön . Az Adenben tartóz­kodó utolsó brit katonák leengedik az angol zászlót. SZUDÁN ELNÖKE FOGADTA HAZÁNK NAGYKÖVETÉT Ismail al-Azhari, Szudán Köztár­saság Legfelsőbb Államtanácsának elnöke fogadta Mircea Nicolaescut, Románia Szocialista Köztársaság khartumi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét abból az alka­lomból, hogy végleg eltávozik Szu­dánból. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón Szudán Legfelsőbb Ál­lamtanácsának elnöke elismerően nyilatkozott Románia külpolitikájá­ról és kiemelte a két ország között kialakult jó kapcsolatokat. Román-holland együttműködési szerződés Victor Ionescu, Románia Szocialis­ta Köztársaság Kereskedelmi Ka­marájának elnöke és Sidney van Den Bergh, a külkereskedelmet elő­mozdító holland központ elnöke Hágában aláírta a két intézmény együttműködési egyezményét. Victor Ionescut fogadta Leo de Block gazdaságügyi miniszter. Nigéria gazdasága erősen megsínylette a háborút Lagosi megfigyelők szerint a ni­gériai szövetségi csapatok és a biafrai egységek között csaknem hat hónapja tartó háborúban több mint 100 000 ember meghalt, illetve súlyosan megsebesült. Az ország gazdasága erősen megsínylette a há­borút, főként a fegyvervásárlások miatt. Állítólag a lagosi kormány 60 millió, a szakadárok pedig 20 millió font sterlinget költöttek fegy­vervásárlásra. A háború okozta veszteségeket és károkat több mint 100 millió font sterlingre becsülik. A 8—10 millió lakosú szakadár Biafra elvesztette területének leg­nagyobb részét. A biafraiak még folytatják a harcot, bár a fegyverzet tekinteté­ben a központi kormány csapatai vitathatatlan fölényben vannak — írja a France Presse. A napokban szövetségi repülőgépek megtámad­ták a Port Harcourt repülőteret, a­­hova feltevések szerint jelentős szál­lítmányok érkeztek a biafraiak szá­mára. A France Presse jól értesült körökre hivatkozva azt írja, hogy a támadók megsemmisítették az ellenőrző tornyot és a kifu­tópályát, s megrongáltak egy repü­lőgépet. WALDECK ROCHET BESZÉDE A billancourt-i Renault üzemek pártaktivistáinak gyűlésén Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára az FKP-szervezetek tevé­kenységének erősítéséről, a baloldal egységének kérdéséről és a nemzet­közi helyzetről beszélt. Miután hangsúlyozta a kommu­nisták tevékenységének fontosságát a vietnami nép harcának támoga­tásáért és a vietnámi néppel való szolidaritásért folytatott kampány kiszélesítésében. Waldeck Rochet ismertette a párt álláspontját a fon­tosabb nemzetközi kérdésekben : az atlanti paktum, az európai és a közép-keleti helyzet kérdéseiben. Rámutatott, hogy a katonai blokk­ban való részvételből veszély szár­mazhat Franciaországra, mert olyan háborúba sodorhatja, amely nem felel meg érdekeinek. A Francia Kommunista Párt, — mondotta Waldeck Rochet, — állást foglal amellett, hogy az atlanti paktumot ne újítsák fel 1969-ben, a paktum le­jártakor, és hogy az atlanti paktu­mot és a Varsói Szerződést helyette­sítsék kollektív biztonsági szerző­déssel és az összes európai népek — megkülönböztetés nélkül — kölcsö­nös segítségnyújtási szerződésével Ami Európa megszervezését illeti, az FKP nem híve a „Kis Európá­nak“, a „hatok“ Európájának egy nemzetek feletti kormánnyal, ha­nem a kontinens összes országai­nak szilárd gazdasági és politikai kooperálása nemzeti függetlenségük tiszteletben tartásán alapuló erős Európa mellett foglal állást. Waldeck Rochet kijelentette, hogy a Francia KP levelet intézett Fran­cois Mitterrand-hoz, a Baloldali Szövetség elnökéhez, s ebben java­solja a két párt küldöttségének újabb találkozóját, hogy „közösen értékeljék ki a munkacsoport által előterjesztett javaslatokat és azo­kat esetleges módosításokkal hagy­ják jóvá. De Gaulle elnök sajtóértekezlete után, az elnök nyilatkozatának egyes részleteire utalva, Waldeck Rochet kijelentette, hogy az államfő egyes szavai „teljesen megengedhetetle­­nek“. „Az elnök tekintélyével igye­kezett fedezni az antikommunista zagyvaságokat, s odáig ment, hogy a kommunistákat holmi összeeskü­vőknek tüntette fel. De hogyan le­het hivatkozni a nemzeti egységre, amint azt az elnök szokta tenni — tette fel a kérdést a Francia KP főtitkára —, amikor több mint 5 millió franciára átkot szór?“ Elhunyt dr. Münnich Ferenc Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tudatta, hogy 81 éves korában meghalt dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a Magyar NK Országgyűlésének tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány volt elnöke, majd államminisztere. KIM IR SZEN, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a Koreai NDK Miniszteri Kabinet­jének elnöke fogadta a kubai kato­nai küldöttséget, amely élén Bel­­armino Castilla Mas parancsnokkal, a kubai forradalmi fegyveres erők helyettes miniszterével, vezérkari főnökkel látogatást tesz a Koreai NDK-ban (Agerpres) ZOUHER KABBANI, az Arab Liga bonni képviselője ki­jelentette a sajtónak, reméli, hogy a közeljövőben helyreállnak a kap­csolatok az Arab Liga tagállamai és Németország Szövetségi Köztársasá­ga között, s a felek viszonya javul. Amint Rabbani rámutatott, a kap­csolatok azért szakadtak meg, mert „az Erhard-kormány elkövette azt a hibát, hogy titkos egyezmény ke­retében fegyvert szállított Izrael­nek“. (Agerpres) Megnyergelte a bálnát Nem mindennapi kaland hősnője volt egy 16 éves dél-afrikai fiatal leány. Miközben Port Elisabeth kö­zelében a tengerben fürdött, hirte­len egy ellenállhatatlan erő a ma­gasba emelte, anélkül, hogy bármit is tehetett volna ez ellen. A követ­kező pillanatban egy hozzávetőleg 15 méter hosszú bálna hátán találta magát. A bálna sem volt azonban hozzászokva ahhoz, hogy lovagolja­nak a hátán, és levetette magáról a szokatlan terhet. A fiatal leány a nagy ijedtségen kívül csak kisebb horzsolásokat szenvedett. A CHILEI FŐVÁROSBAN végetért a Chilei Szocialista Párt 22. kongresszusa. A kongresszus meghallgatta Aniceto Rodriguez fő­titkár jelentését, jóváhagyta a párt politikai irányvonalát és kijelölte további feladatait A vita során többen is hangsúlyozták, hogy mennyire fontos a kommunisták és a szocialisták egysége a chilei tár­sadalmi fejlődés szempontjából.­­ A Chilei Szocialista Párt 22. kongresz­­szusán jelen volt­ a Román Kommu­nista Párt küldöttsége is. A kül­döttségben részt vett Mihail Flores­­cu, az RKP KB tagja, az RKP KB osztályvezetője és Andrei Stefan, az RKP KB első helyettes osztályveze­tője. (Agerpres) Thompson skót orvos megállapítot­ta, hogy az ember 249 napig élhet vízzel és vitaminokkal. Felfedezését a kóros elhízás kezelésére használja fel. Tizenháromm­ beteget 25—249 nap közötti ideig kezelt ezzel a mód­szerrel. A legkitartóbb beteg 44 kilót fogyott. Harminc nap alatt valameny­­nyi átlag 11 kilót veszített testsúlyá­ból. A SIBAURA ELECTRIC tokiói cég 27 lóerős villanymotor­ral felszerelt autót szerkesztett. Az elektromobil átlagsebessége 50 mér­föld, legnagyobb sebessége 60 mér­föld óránként. (Agerpres) HELIKOPTEREK, CSÓNAKOK, katonai kétéltű járművek vesznek részt a szombati és vasárnapi ka­tasztrofális árvíz sújtotta lisszaboni külvárosokban és a környező fal­vakban folyó mentési munkálatok­ban. (France Presse) AZ ARGENTIN KÜLÜGYMINISZ­TÉRIUM szóvivője közölte, hogy kedden ar­gentin repülőgépek tüzet nyitottak egy chilei hadihajóra, amely Us­­huaia kikötőjétől három kilométer­re behatolt az ország területi vizei­re. (Prensa Latina) ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter Adam Ra­­packi lengyel külügyminiszter meg­hívására december elején látogatást tesz Lengyelországban. (TASZSZ) Miniatűr televíziós kamera A világ legkisebb televíziós kame­rája henger alakú, hossza 114 milli­méter, átmérője mindössze 40 mil­liméter, ötven milliméter átmérőjű csövekbe is bevezethető, s így fel­használható nukleáris berendezések, repü­lő­gépszárnyak vagy fegyver­csövek vizsgálatára. SZPUTNYIK-VADÁSZOK Az 1155-ös számú megfigyelőállomás távcsövei nyomonkövetnek minden mesterséges égitestet, amely Varsó felett áthalad 1967. DEC. 1., PÉNTEK Az angol elektro­technikai vállalatok dolgozói munkakörülményeik meg­javítását és fizetésemelést követelnek Wilson továbbra is szorgalmazza Anglia csatlakozását az EGK-hoz Wilson angol miniszterelnök ki­jelentette a parlamenti sajtó egye­sületének tagjai előtt : Nagy-Britan­­nia továbbra is kitart amellett a törekvése mellett, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagjává váljék. Wilson ugyanakkor elutasította a Közös Piaccal való társulás bármi­lyen tervét, hangsúlyozva, hogy Anglia teljes jogú tagja akar lenni a közösségnek. „Nagy-Britannia nem vállalhat magára olyan köte­lezettségeket — mondotta a minisz­terelnök —, amelyek kihatnak gaz­daságának és társadalmi életének valamennyi területére, valamint nemzetközi kapcsolataira is, anél­kül, hogy lehetősége lenne hallatni szavát a leendő szabályok megfo­galmazásában és ezek megváltozta­tásában“. De Gaulle elnöknek arra a kifogására, hogy Anglia nem lép­het be a Közös Piacba, amíg nem állítja helyre fizetési mérlegének egyensúlyát. Wilson miniszterelnök azzal érvelt, hogy a római szerződés aláírását követő első két évben Franciaországnak is deficites volt a fizetési mérlege. Wilson ezután kije­lentette, hogy országa hajlandó len­ne elfogadni a közösségi kötelezett­ségeket a tőkeáramlás terén, de csak bizonyos átmeneti időszak után, amelynek folyamán a brit po­litika alkalmazkodhat a „hatok“ po­litikájához. Wilson azt mondotta, hogy véleménye szerint Anglia be­lépése a Közös Piacba újabb len­dületet adna az „egyesült Európa“ elgondolásnak, majd hangoztatta, hogy országa kezdeményezhetné a nyugat-európai technológia létreho­zását még mielőtt megkezdődnének a tárgyalások az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásról. „De — mondotta befejezésül — e perspektíva csak akkor válik való­sággá, ha minden intézkedést meg­tesznek egyetlen nyugat-európai piac létrehozása érdekében.“ Wilson miniszterelnök állást foglalt olyan életerős és független nyugat-európai ipar megteremtése mellett, amely ne függjön többé az amerikai tech­nikától bizonyos területeken, mint amilyen például az atomenergia. A FRANCE PRESSE SZERINT: „A GÖRÖG-TÖRÖK VISZÁLY A BÉKÉS MEGOLDÁS FELÉ HALAD" Az utóbbi napok beható diplo­máciai tevékenysége a jelek sze­rint csökkentette a ciprusi válság nehézségeit, s ennek alapján a France Presse megállapítja, hogy „a görög-török viszály a békés megoldás felé halad“. Diplo­máciai körök véleménye szerint — teszi hozzá a hírügynökség — Gö­rögország és Törökország egyetér­tenek a válság békés megoldásá­nak elveiben. Ugyanezen körök azonban korainak tartják a két or­szág teljes megegyezéséről beszél­ni. A hivatalos nyilatkozatokat — ha vannak ilyenek — visszatartják és szűkszavúan fogalmazzák meg, az érdekelt kormányok pedig mint­ha most kevésbé lennének hajlamo­sak érintkezésbe lépni a sajtóval, mint az előző napokban. Szerda reggel Nikosziába érke­zett Cyrus Vance, Johnson elnök különmegbízottja. A nap folyamán megbeszélést folytatott Szt­yrosz Kyprianu ciprusi külügyminiszter­rel, valamint Makariosz elnökkel. Hivatalosan semmilyen nyilatkozat sem hangzott el a megbeszélések tartalmáról. A France Presse sze­rint azonban feltehetőleg a sziget területén állomásozó idegen csapa­tok visszavonása volt a megbeszé­lések témája. Megfigyelhető, hogy Ciprus és Törökország teljesen el­térő módon veti fel ezt a kérdést. A nikosziai kormány hajlandó be­leegyezni a Cipruson állomásozó görög fegyveres erők kivonásába azzal a feltétellel, ha visszavonják azokat a görög és török csapategy­ségeket is amelyek még 1960 óta tartózkodnak a szigeten. Manlio Brosio, a NATO főtitkára látogatást tett a török és a görög fővárosban, és megbeszéléseket folytatott a két ország vezetőivel. Az Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter­rel folytatott megbeszélése után Brosio kijelentette az újságíróknak, hogy „itt előrehaladást értünk el és optimista vagyok“, de ugyanak­kor hozzáfűzte, hogy „még sok a tennivaló a megegyezés létrehozá­sáig. Úgy vélem, hogy a helyzet kedvezően alakul“ — mondotta Brosio. Mielőtt megkezdte volna megbeszélését Pipinelisszel, a NATO főtitkára megjegyezte a sajtónak „a görög-török kétoldalú kapcsolatok tekintetében a dolgok jól halad­nak“, de „könnyen felmerülhetnek nehézségek a részletkérdésekkel kapcsolatban és ezek késleltethetik az egyezmény megkötését“. „A gö­­rög-török-ciprusi sokoldalú kapcso­latok tekintetében a dolgok kissé komplikáltabbak, de én ugyanolyan — mondotta optimista maradok“ Brosio. Ugyanakkor Zénón Rosszidesz, Ciprus ENSZ-képviselője kijelen­tette, hogy még nem jött létre meg­egyezés a Földközi-tenger keleti ré­szén kirobbant válság felszámolá­sára irányuló kísérletek során. Er­ről a kérdésről megbeszélést folyta­tott U Thant ENSZ-főtitkárral. A France Presse a görög főváros jól tájékozott köreire hivatkozva közölte, hogy megszüntették a gö­rög hadsereg november 16-án el­rendelt riadókészültségét. Makariosz elnök sajtónyilatkozat­ban fejtette ki azt a véleményét, hogy a ciprusi válságot sikerül ki­küszöbölni és semmiféle török part­raszállás nem lesz a szigeten. A UPI jól értesült forrásokra hivat­kozva közli, hogy Makariosz elnök sürgeti a szigeten állomásozó ösz­­szes görög és török csapatok visz­­szavonását. E csapatok állománya mintegy 10 000 görög és 1200 török katona. Mint ismeretes, e csapatok egy része az 1960. évi zürichi szer­ződések értelmében tartózkodik Cipruson. Nyomda­­ Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 40 080

Next