Előre, 1968. március (22. évfolyam, 6320-6346. szám)
1968-03-02 / 6321. szám
XXII. évfolyam 6321 sz. 6 oldal ára 30 iáni 1968 márc. 2., szombat A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága rendkívüli plenáris ülésének KÖZLEMÉNYE Folyó év március 1-én rendkívüli plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A Központi Bizottság az első napirendi pont keretében tájékoztatást vizsgált meg a román küldöttség tevékenységéről és a budapesti konzultatív találkozó munkálatainak eddigi menetéről, s jóváhagyta a mellékelten közölt határozatot. A második napirendi pont keretében a plenáris ülés megvizsgálta a román küldöttségnek a Varsói Szerződésben részt vevő országok Konzultatív Politikai Bizottságának március 6-án Szófiában megtartandó ülésén való részvételével kapcsolatos kérdéseket és megfelelő határozatokat fogadott el. Befejezésül felszólalt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára — Nicolae Ceaușescu elvtárs —, aki hangsúlyozta a Központi Bizottság — pártunk legfelsőbb szerve — elé megvitatás végett előterjesztett kérdések rendkívüli jelentőségét ; a kongresszusok között a Központi Bizottság vitatja meg és dönt a párt politikájának és tevékenységének alapvető kérdéseiről, a párt, a román nép, a szocialista nemzetünk érdekei szempontjából létfontosságú intézkedésekről, a pártnak és a kormánynak az összes szocialista országokkal, az összes testvéri kommunista és munkáspártokkal és a nemzeti felszabadítási mozgalom osztagaival, az összes államokkal való együttműködési kapcsolatok fejlesztésére irányuló tevékenységéről, függetlenül az államok társadalmi rendszerétől, a béke megóvása és a népek közötti együttműködés érdekében. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának HATÁROZATA A Román Kommunista Párt Központi Bizottságánaklenáris ülése, amely 1968. március 1-én ült össze, tájéoztatást hallgatott meg a román küldöttség tevékenységére és a budapesti konzultatív találkozó eddigi menetének módjával kapcsolatban. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága folyó év február 14-i plenáris ülésén elhatározta, hogy pártunk küldöttsége vegyen részt a budapesti konzultatív találkozón abból a célból, hogy aktívan hozzájáruljon a kommunista mozgalom egységének és összeforrottságának erősítéséhez, hogy a többi részt vevő párttal együtt munkálkodjék egy olyan nemzetközi tanácskozás előkészítésén, amely hivatott reálisan hozzájárulni a kommunista és munkáspártok kapcsolatainak normalizálásához, egységük helyreállításához. A konzultatív találkozó keretében, még a vita megkezdése előtt, pártunk küldöttsége elvtársi felhívást intézett az összes részt vevő küldöttségekhez, tartózkodjanak attól, hogy bármely formában bírálják, vita tárgyává tegyék vagy elítéljék valamely, a munkálatokon jelen levő vagy jelen nem levő testvérpárt bel- vagy külpolitikáját. Ennek ellenére már eleve megszegték az előző megállapodásokat, a dokumentumokban leszögezett álláspontokat, valamint egyes pártok képviselőinek nyilvános nyilatkozatokban adott olyan értelmű biztosítékait, hogy szabad és demokratikus eszmecserére kerül sor a kommunista pártok nemzetközi tanácskozásának előkészítéséről, s hogy egyetlen testvérpártot sem támadnak, ítélnek el, vagy bíráskodnak fölötte. Egyes felszólalók kommunista testvérpártokat bíráltak és támadtak, így a konzultatív találkozó február 28-i ülésén a Szíriai Kommunista Párt küldöttsége megengedte magának, hogy vita tárgyává tegye a Román Kommunista Párt és Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi politikáját, támadásokra és sértő kifejezésekre vetemedett pártunk és ennek a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozására vonatkozó álláspontját illetően. A Román Kommunista Párt küldöttsége ezzel kapcsolatban erélyes tiltakozó nyilatkozatot tett. A szíriai küldöttség válaszában kitért a pártunk ellen intézett támadások visszavonása elől és noha számos küldött megtagadta a közösséget ezekkel a támadásokkal, a találkozó nem foglalt állást, hogy helytelenítse a szíriai küldött magatartását. Küldöttségünk tudomásul véve a szíriai küldöttség válaszát erre a tiltakozásra és figyelembe véve a pártunk ellen intézett támadás súlyosságát és azt a szellemet, amelyben a munkálatok folytak, tájékoztatta a Román Kommunista Párt Központi Bizottságát. Elemezve az egyes kommunista pártok, köztük a pártunk ellen is intézett támadások folytán előállott helyzetet, a Központi Bizottság Végrehajtó Bizottsága szükségesnek tartotta, hogy nyomban a találkozón részt vevő egyes kommunista és munkáspártok vezetőségeihez forduljon, rámutatva, hogy „ilyen feltételek között megsértik e találkozó összehívására vonatkozólag létrejött megállapodást, hogy nem biztosítják a szabad és demokratikus véleménycserét a kommunista és munkáspártok világtanácskozása összehívásának kérdésével kapcsolatban. Úgy véljük, hogy a más pártok ellen, a Román Kommunista Párt ellen intézett támadás célja megakadályozni a szabad véleménycserét, s így nem teremti meg a feltételeket a találkozó normális lefolyásához. Ismeretes, hogy ma a szabad és demokratikus véleménycsere kérdése egyik elemi követelménye a kommunista és munkáspártok közötti normális kapcsolatoknak." Pártunk vezetősége felhívta az illető pártok vezetőségét, hogy a budapesti találkozón jelen levő képviselőik útján gondoskodjanak egy olyan megoldás megvalósításáról, amely biztosítja a találkozó oársi, ''mnAnki'v szellemben való kibontakozását és lehetővé teszi a Román Kommunista Párt küldöttségének további részvételét munkálatain. A Budapesten jelen levő román küldöttség a párt Központi Bizottságától kapott megbízatásnak megfelelően felvetette ezt a problémát a többi küldöttség előtt is, rámutatva, hogy a kialakult helyzetben módot kell találni arra, hogy a konzultatív találkozó kifejezze helytelenítését a Román Kommunista Párt ellen irányuló támadással szemben. A küldöttség úgyszintén hangsúlyozta : fel kell hívni valamennyi részt vevő párt küldöttségét, hogy a találkozó során tartózkodjanak bármilyen támadástól valamely, a találkozón részt vevő vagy részt nem vevő testvérpárt ellen. A küldöttség ismét kiemelte, hogy ez elvi kérdés, amelytől a találkozó jellege és természete maga az a tény függ, hogy milyen orientációt kölcsönöznek mind a jelenlegi találkozónak, mind pedig a leendő nemzetközi tanácskozásnak. A Román Kommunista Párt elemi követelménynek tartja, hogy a kommunista pártok bármely összejövetelén biztosítsák az elvtársi szellemet és az elvszerűség légkörét, annak a szükségességnek a szigorú betartását, hogy ne tegyék vita tárgyává és ne ítéljék el semmilyen formában más pártok politikáját és tevékenységét. Budapesten jelenlevő pártküldöttségünk a legkitartóbb erőfeszítéseket tette, hogy biztosítsa a találkozó munkálatainak normális légkörét. Küldöttségünk attól az óhajtól áthatva, hogy megoldást találjanak e cél érdekében és hogy az elfogadható legyen az összes részvevők számára, javasolta, hogy az ülés belső jellegű jegyzőkönyvébe foglalják bele az alábbi nyilatkozatot : „A budapesti találkozón részt vevő küldöttségek sajnálattal állapítják meg, hogy a szíriai küldöttség bírált egy testvérpártól — az RKP-t — és úgy vélik, hogy ez nem felel meg a találkozó szellemének. A küldöttségek megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a szíriai küldöttség visszavonta az RKP politikájával és tevékenységével kapcsolatosan tett állításait. A küldöttségek kifejezik azt az óhajukat, hogy a konzultatív találkozó keretében ne történjen támadás valamely testvérpárt ellen. A küldöttségek kiemelik, hogy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásával kapcsolatos kérdéseket szabadon, vita formájában, elvtársi légkörben vizsgálják meg. Minden egyes párt felelősséggel tartozik felszólalásaiért. A küldöttségek tudomásul veszik, hogy az incidens ezzel lezárult, ami megfelel a demokratikus szellemnek, amelyben a konzultatív találkozó munkálatainak le kell folynia." Noha pártunk küldöttsége mindent elkövetett, hogy elfogadható megoldást találjanak erre a problémára, és jóllehet egyes küldöttségek indokoltnak tartották a román küldöttség fellépését, a fent említett javaslatot nem fogadták el. Minthogy a találkozó nem helytelenítette a szíriai küldöttnek pártunk ellen intézett támadásait s nem tette magáévá azt a felhívást, hogy a konzultatív találkozó keretében ne támadjanak más testvérpártot, az RKP küldöttsége nem vehetett részt tovább a találkozó munkálatain. A küldöttség a Végrehajtó Bizottság határozatának megfelelően elvi nyilatkozatot tett, s ebben rámuta (Folytatása a 2. oldalon) Hazaérkezett Budapestről az RKP küldöttsége Péntek reggel visszaérkezett a fővárosba a Román Kommunista Párt küldöttsége, amely részt vett a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján. A küldöttség a következő elvtársakból állt: Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Mihai Dalea, az RKP KB titkára. Érkezéskor a Baneasa repülőtéren a küldöttséget a következő elvtársak fogadták : Chivu Stoica, Leonte Rautu, Virgil Trofin, az RKP KB több tagja, pártaktivisták. Jelen volt Vince József, a Magyar NK bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. NEMZETKÖZI ÉLET A 6. OLDALON Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest REDACTIA SI ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35) ; Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63) ; Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Előrer nr. 6, sectorul 6.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE FOGADTA A ROMÁNIAI VALLÁSFELEKEZETEK VEZETŐIT Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke csütörtök délben az Államtanács Palotájában bemutatkozó kihallgatáson fogadta országunk vallásfelekezeteinek vezetőit. Az ünnepélyes fogadáson részt vettek : Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras és Péterfi István, az Államtanács alelnökei, Constantin Statescu, az Államtanács titkára és Dumitru Dogaru, a vallásügyi főosztály vezetője. Jelen voltak : Justinian Mari na, a Román Ortodox Egyház pátriárkája, akit elkísért Justin Moisescu, Iasi érseke és Moldva és Suceava metropolitája, Mladin Nicolae, Gyulafehérvár és Szeben érseke és Erdély metropolitája, Firmilian Marin, Craiova érseke és Olténia metropolitája, Nicolae Corneanu, Temesvár és Karánsebes érseke és Bánát metropolitája, Antim Nica Tirgovisteanul püspök, patriárkátusi vikárius, Visarion Ploiesteanul püspök, pátriárkátusi vikárius, Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök, akit elkísért Huber József, a gyulafehérvári római katolikus püspökség tanácsosa, Francisc Augustin, a bukaresti római katolikus érsekség vezetője, akit elkísért Bertalan Blaziu, a bukaresti római katolikus érsekség tanácsosa, Petru Plesca, római katolikus püspök és a bukaresti érsekség provikáriusa; Nagy Gyula, a kolozsvári református püspökség püspöke, akit elkísért Tőkés István, a kolozsvári református püspökség tanácsosa; Papp László József, a nagyváradi református püspökség püspöke, akit elkísért Sántha Pál, a nagyváradi református püspökség vikáriusa; Binder Hermann, a szebeni áristri hitvallású evangélikus püspökség vikáriusa, akit elkísért Hochmeister Albert, a szebeni ágostai hitvallású evan- gélikus egyház általános főkurá tora; Rosen Moses, a mózeshitű vallásfelekezet főrabbija, akit elkísért Marijus Ific, a rabbinusi főtanács tagja; Kiss Elek, a kolozsvári unitárius püspökség püspöke, akit elkísért Kovács Lajos, a kolozsvári unitárius püspökség vikáriusa; Tomics Stefan, a termesvári szerb ortodox vikáriátus vikáriusa; Argay György, a kolozsvári presbiteriánus evangéliikus püspökség püspöke, akit elkísért Rapp Károly, a kolozsvári presbiteriánus evangélikus püspökség vikáriusa; Ioasaf Timotei, a bráilai óhitű metropolia helyettes püspöke, akit elkísért Ivanov Iacob, a bráilai óhitű metropolia tanácsosa; Pambuccian Griigore, az örmény gregoriánus püspökség egyházkerületi tanácsának alelnöke, akit elkísért Baronian Zareh, az örmény gregoriánus püspökség titkára; Iacub Mehmet, a konstancai muzulmán vallásfelekezet muftija; Tachici Ion, a bukaresti hetednapos adventista keresztény vallásfelekezet elnöke; Vicar Teodor, a bukaresti baptista vallásfelekezet elnöke ; Bodhian Pavel, a bukaresti pünkösdista vallásfelekezet elnöke; Gindila Nicolae, a bukaresti evangélista keresztény vallásfelekezet fődelegátusa. Az Államtanács Elnökségén lezajlott fogadás alkalmából beszédet mondtak : Justinian Marina, a Román Ortodox Egyház pátriárkája, Márton Áron, gyulafehérvári római katolikus püspök, (Folytatása a 2. oldalon) Engedjék meg, hogy megköszönjem önöknek, a vallásfelekezetek vezetőinek, meleg szavaikat kormányunk, hazánk politikájáról, engedjék meg, hogy megköszönjem az Államtanácshoz és a személyesen hozzám intézett jókívánságokat. E szavakat, e jókívánságokat államunk politikájának nagyrabecsüléseként, annak a politikának a nagyrabecsüléseként nyugtázzuk, amelynek célja felépíteni az új életet, egyre jobb életkörülményeket teremteni az egész nép számára. Úgy hiszem, nincs magasztosabb kötelesség, mint töretlenül szolgálni a nép érdekeit, azon munkálkodni, hogy a szocialista Románia egyre virágzóbb, mind erősebb legyen, egyenlő és szuverén jogú, a világ nemzeteinek sorában. Hazánk állampolgárai meggyőződtek arról, hogy államunk politikáját nemzetünk, a világbéke és a haladás ügyének legfőbb érdekei vezérlik, s éppen ezért az egész nép, nemzetiségre vagy vallási meggyőződésre való különbség nélkül lelkesen munkálkodik az ország gazdasági és kulturális fejlesztési programjának valóra váltásán. A román nép erőfeszítéseit következetesen az ország gazdasági erejének növelésére, hazánk minden részének ipari fejlesztésére, a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra fellendítésére, jólétének emelésére összpontosítja. A gazdaság gyors ütemben fejlődik, számottevő sikereket értünk el minden tevékenységi területen. Az ország közigazgatási-területi beosztásának javítására vonatkozó legutóbbi intézkedések, akárcsak a társadalom vezetésének javítása vonalán az utóbbi időben foganatosított összes intézkedések hozzájárulnak a termelő erők jobb elosztásához, az összess megyék fokozott fejlődéséhez, az állampolgárok még aktívabb részvételéhez az állami és társadalmi ügyek vezetésében. A jelenkori román társadalom erejének egyik forrása az összes tevékenységi területeket, a politikai, gazdasági, kulturális életünket jellemző széles körű demokratizmus. A szocializmus meghozta hazánk összes dolgozói legnagyszerűbb törekvéseinek teljesülését, biztosította és biztosítja nemzetiségi vagy vallási különbség nélkül az összes állampolgárok — hogy családunk, Románia Szocialista Köztársaság egyenlő fiai — teljes jogegyenlőségét. Társadalmunk az összes szociális kategóriák érdekeinek és céljainak közösségén, az egész nép egységén alapszik, annak a népnek az egységén, amely erőfeszítéseivel és intelligenciájával a civilizáció és a haladás újabb fokaira lendíti az országot. Az ország alkotmánya és törvényei az egész nép akaratát és érdekeit fejezik ki, biztosítják a nép tehetségének és képességeinek szabad érvényesülését. Ebben a társadalmi-politikai keretben szüntelenül fejlődik szocialista demokráciánk, bővülnek az állampolgári és szabadságjogok, létrejönnek a kedvező feltételek a humanizmus elveinek teljes érvényesülésére, az ország összes állampolgárainak aktív részvételére az államhatalom gyakorlásában, a gazdaság, a kultúra és a tudomány vezetésében. Önök köszönetüket fejezték ki itt a vallásfelekezetek vezetői, összes képviselői nevében és elismeréssel nyilatkoztak államunk politikájáról, s amely biztosítja a feltételeket az összes vallásfelekezetek működéséhez, amely elvárja tőlük, hogy híven szolgálják a haza, a nép érdekeit. Mi nagyra becsüljük a vallásfelekezetek és vezetőik hozzájárulását az új Románia építésének művéhez, nagyra becsüljük az itt elhangzott elismerő szavaikat pártunk és államunk bel- és külpolitikájáról, a hazánk haladásáért és prosperitásáért tett lépésekről, akárcsak a béke ügyének és a népek közötti együttműködés ügyének megvédéséről. Kétségtelen, hogy önök a haza és a nép legmagasztosabb érdekeinek szolgálatában államunk összes tényezői oldalán hozzájárulhatnak e politika előmozdításához mind az országban, mind pedig külföldön. Aggaszt bennünket az, hogy a világ egyik vagy másik részén nem a népek határoznak sorsukról, hanem sorsukat külső, fegyveres beavatkozással döntik el, önök támogathatják hazánk külpolitikáját, amely a népek közötti együttműködésre, a vietnami agresszió és bombatámadások megszüntetésének kivívására irányul, annak érdekében, hogy a vietnami nép maga határozhasson sorsa felől. Egyébként az összes népeket, függetlenül attól, hogy nagy, vagy kis népek, hagyni kell, hogy maguk válasszák meg társadalmi fejlődésük és haladásuk útját. Csakis ezen az alapon lehet biztosítani a békés egymás mellett élést, csakis így lehet megteremteni a feltételeket minden nemzet haladására a nemzetközi közösség keretében. Mi azt szeretnénk — és kifejezzük ilyen irányú meggyőződésünket —, hogy önök, akárcsak eddig, továbbra is támogatni fogják ezt a politikai tevékenységet mind az országban, mind pedig a külföldi vallásfelekezetekkel való kapcsolataikban. Meggyőződésünk, hogy hazánk összes állampolgárainak — románoknak, magyaroknak, r,s,neti,knek, más nemzetiségűeknek, függetlenül vallási és filozófiai nézeteiktől — együttes munkájával valóra váltjuk nagyszerű célkitűzéseinket, hogy szabad és független nemzetünk tovább haladjon egész népünk jólétének és boldogságának útján. Jó egészséget és boldogságot kívánok önöknek, a vallásfelekezetek vezetőinek és az önök által képviselt hívőknek népünk legnagyszerűbb törekvéseinek teljesítésében. A KOMMUNISTA PÁRTOK NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSÁNAK ÉRTELME ÉS JELLEGE Ma, sokkal inkább mint valaha,a szocialista internacionalizmusnak azt a követelményét, hogy erősíteni kell a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét, csak úgy lehet teljesíteni, ha feltétel nélkül tiszteletben tartják azt az elvet, amelynek megfelelően a saját politikai vonal, stratégia és taktika önálló megállapítása minden egyes párt kizárólagos és elvitathatatlan joga, hiszen csak az egyes pártok képesek alkotó módon alkalmazni a marxizmus-leninizmus egyetemes érvényű elveit az illető ország sajátosságainak megfelelően. Ilyen körülmények között a kommunista és munkáspártok sajátos szolidaritási kapcsolatainak természetes módon az együttműködés, a kontaktusok, a kapcsolatok, a találkozók olyan különböző formái felelnek meg, amelyek lehetővé teszik számukra a kölcsönös jobb megismerést, a tájékozódást egymás tevékenységéről és feladatairól, a tapasztalatcseréket, az akciók egybehangolását a legfőbb közös célkitűzések alapján. Pártunk véleménye szerint, a kommunista és munkásmozgalomban jelenleg fennálló helyzetben a kommunista pártok közötti kapcsolatok fejlesztésének, egységük megőrzésének legjobb útját a kétoldalú kapcsolatok és kontaktusok jelentik, amelyek lehetővé teszik az álláspontok jobb megismerését és megértését, valamint azoknak az eszközöknek a felkutatását, amelyek révén közös konklúziókra és értékelésekre juthatnak. Pártunk tapasztalata bizonyítja, hogy a kétoldalú kapcsolatok fokozódása, a kölcsönös kontaktusok növekedése a függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség és az internacionalista szolidaritás, a tisztelet és a megértés alapján kedvező keretet hoz létre a munkásosztály osztagai közötti internacionalista, baráti kapcsolatok fejlődéséhez, s egyszersmind tényleges hozzájárulást jelent a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének, az összes antiimperialista erők szolidaritásának erősítéséhez a demokráciáért és a szocializmusért, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, a béke megvédéséért vívott harcban. Pártunk úgy véli, hogy a kommunista mozgalom összeforrottságának szilárdításához rendkívül kedvező keretet teremtenek a pártok közötti közvetlen kontaktusok, a kétoldalú vélemény- és tapasztalatcserék, s hasonlóképpen hasznosaknak tartja a kommunista és munkáspártok sokoldalú nemzetközi találkozóit mind különböző földrajzi övezetenként, mind pedig világszinten, amennyiben kedvező feltételek léteznek és a részvevők beleegyezésüket nyilvánították. A román munkásosztály és a román nép iránti, a nemzetközi munkásmozgalom érdekei és a szocializmus ügye iránti magas fokú felelősségérzettől áthatva, a Román Kommunista Párt kinyilvánította elhatározását, hogy cselekvően előmozdítja a kommunista mozgalomban a kapcsolatok normalizálódását, az egység helyreállítását. Egy nemzetközi tanácskozás sikerének döntő fontosságú eleme az, hogy e tanácskozás előkészítésének és lefolytatásának valamennyi vonatkozását olyan szemszögből tekintsék, hogy azt az akcióegység megnyilvánulásának jellegével ruházzák fel, mégpedig a marxista-leninista elveknek és a pártok közötti kapcsolatok alapvető normáinak a szigorú betartása alapján. Ha bármely más konjunkturális szempont N. Fudulescu (Folytatása a 6. oldalon)