Előre, 1968. március (22. évfolyam, 6320-6346. szám)

1968-03-02 / 6321. szám

XXII. évfolyam 6321 sz. 6 oldal ára 30 iáni 1968 márc. 2., szombat A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága rendkívüli plenáris ülésének KÖZLEMÉNYE Folyó év március 1-én rendkívüli plenáris ülést tar­tott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A Központi Bizottság az első napirendi pont kereté­ben tájékoztatást vizsgált meg a román küldöttség tevé­kenységéről és a budapesti konzultatív találkozó mun­kálatainak eddigi menetéről, s jóváhagyta a mellékel­ten közölt határozatot. A második napirendi pont keretében a plenáris ülés megvizsgálta a román küldöttségnek a Varsói Szerző­désben részt vevő országok Konzultatív Politikai Bi­zottságának március 6-án Szófiában megtartandó ülé­sén való részvételével kapcsolatos kérdéseket és meg­felelő határozatokat fogadott el. Befejezésül felszólalt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára — Nicolae Ceaușescu elvtárs —, aki hangsúlyozta a Központi Bizottság — pártunk legfelsőbb szerve — elé megvitatás végett elő­terjesztett kérdések rendkívüli jelentőségét ; a kong­resszusok között a Központi Bizottság vitatja meg és dönt a párt politikájának és tevékenységének alapvető kérdéseiről, a párt, a román nép, a szocialista nem­zetünk érdekei szempontjából létfontosságú intézkedé­sekről, a pártnak és a kormánynak az összes szocialis­ta országokkal, az összes testvéri kommunista és mun­káspártokkal és a nemzeti felszabadítási mozgalom osztagaival, az összes államokkal való együttműködési kapcsolatok fejlesztésére irányuló tevékenységéről, függetlenül az államok társadalmi rendszerétől, a béke megóvása és a népek közötti együttműködés érdeké­ben. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának HATÁROZATA A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának­lenáris ülése, amely 1968. március 1-én ült össze, tájé­­oztatást hallgatott meg a román küldöttség tevékeny­ségére­ és a budapesti konzultatív találkozó eddigi me­netének módjával kapcsolatban. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága folyó év február 14-i plenáris ülésén elhatározta, hogy pártunk küldöttsége vegyen részt a budapesti konzultatív talál­kozón abból a célból, hogy aktívan hozzájáruljon a kommunista mozgalom egységének és összeforrottságá­­nak erősítéséhez, hogy a többi részt vevő párttal együtt munkálkodjék egy olyan nemzetközi tanácskozás elő­készítésén, amely hivatott reálisan hozzájárulni a kom­munista és munkáspártok kapcsolatainak normalizálásá­hoz, egységük helyreállításához. A konzultatív találkozó keretében, még a vita meg­kezdése előtt, pártunk küldöttsége elvtársi felhívást in­tézett az összes részt vevő küldöttségekhez, tartózkod­janak attól, hogy bármely formában bírálják, vita tár­gyává tegyék vagy elítéljék valamely, a munkálatokon jelen levő vagy jelen nem levő testvérpárt bel- vagy külpolitikáját. Ennek ellenére már eleve megszegték az előző megállapodásokat, a dokumentumokban leszöge­zett álláspontokat, valamint egyes pártok képviselőinek nyilvános nyilatkozatokban adott olyan értelmű biztosí­tékait, hogy szabad és demokratikus eszmecserére kerül sor a kommunista pártok nemzetközi tanácskozásának előkészítéséről, s hogy egyetlen testvérpártot sem támad­nak, ítélnek el, vagy bíráskodnak fölötte. Egyes felszólalók kommunista testvérpártokat bíráltak és támadtak, így a konzultatív találkozó február 28-i ülésén a Szíriai Kommunista Párt küldöttsége megenged­te magának, hogy vita tárgyává tegye a Román Kom­munista Párt és Románia Szocialista Köztársaság nem­zetközi politikáját, támadásokra és sértő kifejezésekre vetemedett pártunk és ennek a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácskozására vonatkozó álláspont­ját illetően. A Román Kommunista Párt küldöttsége ezzel kapcso­latban erélyes tiltakozó nyilatkozatot tett. A szíriai kül­döttség válaszában kitért a pártunk ellen intézett táma­dások visszavonása elől és noha számos küldött meg­tagadta a közösséget ezekkel a támadásokkal, a talál­kozó nem­ foglalt állást, hogy helytelenítse a szíriai kül­dött magatartását. Küldöttségünk tudomásul véve a szíriai küldöttség válaszát erre a tiltakozásra és figye­lembe véve a pártunk ellen intézett támadás súlyosságát és azt a szellemet, amelyben a munkálatok folytak, tájé­koztatta a Román Kommunista Párt Központi Bizottságát. Elemezve az egyes kommunista pártok, köztük a pár­tunk ellen is intézett támadások folytán előállott hely­zetet, a Központi Bizottság Végrehajtó Bizottsága szük­ségesnek tartotta, hogy nyomban a találkozón részt vevő egyes kommunista és munkáspártok vezetőségeihez for­duljon, rámutatva, hogy „ilyen feltételek között megsér­tik e találkozó összehívására vonatkozólag létrejött megállapodást, hogy nem biztosítják a szabad és demok­ratikus véleménycserét a kommunista és munkáspártok világtanácskozása összehívásának kérdésével kapcsolat­ban. Úgy véljük, hogy a más pártok ellen, a Román Kommunista Párt ellen intézett támadás célja megaka­dályozni a szabad véleménycserét, s így nem teremti meg a feltételeket a találkozó normális lefolyásához. Ismeretes, hogy ma a szabad és demokratikus vélemény­­csere kérdése egyik elemi követelménye a kommunista és munkáspártok közötti normális kapcsolatoknak." Pártunk vezetősége felhívta az illető pártok vezetősé­gét, hogy a budapesti találkozón jelen levő képviselőik útján gondoskodjanak egy olyan megoldás megvalósí­tásáról, amely biztosítja a találkozó o­ársi, ''mnA­nki'v szellemben való kibontakozását és lehetővé teszi a Ro­mán Kommunista Párt küldöttségének további részvételét munkálatain. A Budapesten jelen levő román küldöttség a párt Központi Bizottságától kapott megbízatásnak megfele­lően felvetette ezt a problémát a többi küldöttség előtt is, rámutatva, hogy a kialakult helyzetben módot kell találni arra, hogy a konzultatív találkozó kifejezze helyte­lenítését a Román Kommunista Párt ellen irányuló táma­dással szemben. A küldöttség úgyszintén hangsúlyozta : fel kell hívni valamennyi részt vevő párt küldöttségét, hogy a találkozó során tartózkodjanak bármilyen táma­dástól valamely, a találkozón részt vevő vagy részt nem vevő testvérpárt ellen. A küldöttség ismét kiemelte, hogy ez elvi kérdés, amelytől a találkozó jellege és természete maga az a tény függ, hogy milyen orientációt kölcsö­nöznek mind a jelenlegi találkozónak, mind pedig a leendő nemzetközi tanácskozásnak. A Román Kommunista Párt elemi követelménynek tart­ja, hogy a kommunista pártok bármely összejövetelén biztosítsák az elvtársi szellemet és az elvszerűség lég­körét, annak a szükségességnek a szigorú betartását, hogy ne tegyék vita tárgyává és ne ítéljék el semmilyen formában más pártok politikáját és tevékenységét. Budapesten jelenlevő pártküldöttségünk a legkitartóbb erőfeszítéseket tette, hogy biztosítsa a találkozó munká­latainak normális légkörét. Küldöttségünk attól az óhajtól áthatva, hogy megoldást találjanak e cél érdekében és hogy az elfogadható legyen az összes részvevők számá­ra, javasolta, hogy az ülés belső jellegű jegyzőkönyvébe foglalják bele az alábbi nyilatkozatot : „A budapesti találkozón részt vevő küldöttségek sajnálattal állapítják meg, hogy a szíriai küldöttség bírált egy testvérpártól — az RKP-t — és úgy vélik, hogy ez nem felel meg a találkozó szellemének. A küldöttségek megelégedéssel veszik tudomásul, hogy a szíriai küldöttség visszavonta az RKP politikájával és tevékenységével kapcsolatosan tett állításait. A küldöttségek kifejezik azt az óhajukat, hogy a kon­zultatív találkozó keretében ne történjen támadás vala­mely testvérpárt ellen. A küldöttségek kiemelik, hogy erő­feszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kommu­nista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásával kap­csolatos kérdéseket szabadon, vita formájában, elvtársi légkörben vizsgálják meg. Minden egyes párt felelősség­gel tartozik felszólalásaiért. A küldöttségek tudomásul veszik, hogy az incidens ezzel lezárult, ami megfelel a demokratikus szellemnek, amelyben a konzultatív találkozó munkálatainak le kell folynia." Noha pártunk küldöttsége mindent elkövetett, hogy elfogadható megoldást találjanak erre a problémára, és jóllehet egyes küldöttségek indokoltnak tartották a román küldöttség fellépését, a fent említett javaslatot nem fogadták el. Minthogy a találkozó nem helytelenítette a szíriai küldöttnek pártunk ellen intézett támadásait s nem tette magáévá azt a felhívást, hogy a konzultatív találkozó keretében ne támadjanak más testvérpártot, az RKP kül­döttsége nem vehetett részt tovább a találkozó munká­latain. A küldöttség a Végrehajtó Bizottság határozatá­nak megfelelően elvi nyilatkozatot tett, s ebben rámuta­ (Folytatása a 2. oldalon) Hazaérkezett Budapestről az RKP küldöttsége Péntek reggel visszaérkezett a fő­városba a Román Kommunista Párt küldöttsége, amely részt vett a kom­munista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján. A küldött­ség a következő elvtársakból állt: Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, a KB titká­ra és Mihai Dalea, az RKP KB tit­kára. Érkezéskor a Baneasa repülőtéren a küldöttséget a következő elvtársak fogadták : Chivu Stoica, Leonte Rau­­tu, Virgil Trofin, az RKP KB több tagja, pártaktivisták. Jelen volt Vince József, a Magyar NK bukaresti nagykövete és a nagy­­követség több tagja. NEMZETKÖZI ÉLET A 6. OLDALON Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest REDACTIA SI ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35) ; Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63) ; Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Előr­er nr. 6, sectorul 6.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE FOGADTA A ROMÁNIAI VALLÁSFELEKEZETEK VEZETŐIT Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde Nicolae Ceausescu, az Államta­nács elnöke csütörtök délben az Államtanács Palotájában bemu­tatkozó kihallgatáson fogadta or­szágunk vallásfelekezeteinek ve­zetőit. Az ünnepélyes fogadáson részt vettek : Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras és Péterfi István, az Államtanács alelnökei, Constan­tin Statescu, az Államtanács tit­kára és Dumitru Dogaru, a val­lásügyi főosztály vezetője. Jelen voltak : Justinian Mari­ na, a Román Ortodox Egyház pátriárkája, akit elkísért Justin Moisescu, Iasi érseke és Moldva és Suceava metropolitája, Mladin Nicolae, Gyulafehérvár és Szeben érseke és Erdély metropolitája, Firmilian Marin, Craiova érseke és Olténia metropolitája, Nicolae Corneanu, Temesvár és Karán­­sebes érseke és Bánát metropoli­tája, Antim Nica Tirgovisteanul püspök, patriárkátusi vikárius, Visarion Ploiesteanul püspök, pátriárkátusi vikárius, Márton Áron gyulafehérvári római kato­likus püspök, akit elkísért Huber József, a gyulafehérvári római katolikus püspökség tanácsosa, Francisc Augustin, a bukaresti római katolikus érsekség vezető­je, akit elkísért Bertalan Blaziu, a bukaresti római katolikus ér­sekség tanácsosa, Petru Plesca, római katolikus püspök és a bu­karesti érsekség provikáriusa; Nagy Gyula, a kolozsvári refor­mátus püspökség püspöke, akit elkísért Tőkés István, a kolozs­vári református püspökség ta­nácsosa; Papp László József, a nagyváradi református püspökség püspöke, akit elkísért Sántha Pál, a nagyváradi református püspök­ség vikáriusa; Binder Hermann, a szebeni ár­istri hitvallású evan­gélikus püspökség vikáriusa, akit elkísért Hochmeister Albert, a szebeni ágostai hitvallású evan-­­ gélikus egyház általános főkurá­­­ tora; Rosen Moses, a mózeshitű­­ vallásfelekezet főrabbija, akit­­ elkísért Marijus Ific, a rabbinusi főtanács tagja; Kiss Elek, a ko­lozsvári unitárius püspökség püs­pöke, akit elkísért Kovács Lajos,­­ a kolozsvári unitárius püspökség­­ vikáriusa; Tomics Stefan, a te­­r­mesvári szerb ortodox vikáriátus­­ vikáriusa; Argay György, a ko­­­­lozsvári presbiteriánus evangéli­­i­kus püspökség püspöke, akit elkí­sért Rapp Károly, a kolozsvári presbiteriánus evangélikus püs­pökség vikáriusa; Ioasaf Timo­­t­ei, a bráilai óhitű metropolia he­lyettes püspöke, akit elkísért Iva­nov Iacob, a bráilai óhitű metro­­polia tanácsosa; Pambuccian Gri­­i­gore, az örmény gregoriánus püspökség egyházkerületi taná­csának alelnöke, akit elkísért Ba­­ronian Zareh, az örmény grego­riánus püspökség titkára; Iacub Mehmet, a konstancai muzulmán vallásfelekezet muftija; Tachici Ion, a bukaresti hetednapos ad­ventista keresztény vallásfelekezet elnöke; Vicar Teodor, a buka­resti baptista vallásfelekezet el­nöke ; Bodhian Pavel, a bukaresti pünkösdista vallásfelekezet elnö­ke; Gindila Nicolae, a bukaresti evangélista keresztény vallásfele­kezet fődelegátusa. Az Államtanács Elnökségén le­zajlott fogadás alkalmából beszé­det mondtak : Justinian Marina, a Román Ortodox Egyház pátriár­kája, Márton Áron, gyulafehér­vári római katolikus püspök, (Folytatása a 2. oldalon) Engedjék meg, hogy megköszön­jem önöknek, a vallásfelekezetek vezetőinek, meleg szavaikat kormá­nyunk, hazánk politikájáról, enged­jék meg, hogy megköszönjem az Államtanácshoz és a személyesen hozzám intézett jókívánságokat. E szavakat, e jókívánságokat álla­munk politikájának nagyrabecsülé­seként, annak a politikának a nagyrabecsüléseként nyugtázzuk, a­­melynek célja felépíteni az új éle­tet, egyre jobb életkörülményeket teremteni az egész nép számára. Úgy hiszem, nincs magasztosabb kötelesség, mint töretlenül szolgálni a nép érdekeit, azon munkálkodni, hogy a szocialista Románia egyre virágzóbb, mind erősebb legyen, egyenlő és szuverén jogú, a világ nemzeteinek sorában. Hazánk állampolgárai meggyőződ­tek arról, hogy államunk politiká­ját nemzetünk, a világbéke és a ha­ladás ügyének legfőbb érdekei ve­zérlik, s éppen ezért az egész nép, nemzetiségre vagy vallási meggyő­ződésre való különbség nélkül lel­kesen munkálkodik az ország gaz­dasági és kulturális fejlesztési prog­ramjának valóra váltásán. A román nép erőfeszítéseit következetesen az ország gazdasági erejének nö­velésére, hazánk minden részé­nek ipari fejlesztésére, a me­zőgazdaság, a tudomány, a kul­túra fellendítésére, jólétének e­­melésére összpontosítja. A gazda­ság gyors ütemben fejlődik, számot­tevő sikereket értünk el minden te­­vékenységi területen. Az ország köz­igazgatási-területi beosztásának ja­vítására vonatkozó legutóbbi intéz­kedések, akárcsak a társadalom ve­zetésének javítása vonalán az utób­bi időben foganatosított összes in­tézkedések hozzájárulnak a termelő erők jobb elosztásához, az összess megyék fokozott fejlődéséhez, az állampolgárok még aktívabb részvé­teléhez az állami és társadalmi ügyek vezetésében. A jelenkori román társadalom erejének egyik forrása az összes te­vékenységi területeket, a politikai, gazdasági, kulturális életünket jel­lemző széles körű demokratizmus. A szocializmus meghozta hazánk összes dolgozói legnagyszerűbb tö­rekvéseinek teljesülését, biztosította és biztosítja nemzetiségi vagy vallá­si különbség nélkül az összes állam­polgárok — hogy családunk, Romá­nia Szocialista Köztársaság egyenlő fiai — teljes jogegyenlőségét. Társadalmunk az összes szociális kategóriák érdekeinek és céljainak közösségén, az egész nép egységén alapszik, annak a népnek az egysé­gén, amely erőfeszítéseivel és in­telligenciájával a civilizáció és a ha­ladás újabb fokaira lendíti az or­szágot. Az ország alkotmánya és törvényei az egész nép akaratát és érdekeit fejezik ki, biztosítják a nép tehetségének és képességeinek szabad érvényesülését. Ebben a társadalmi-politikai ke­retben szüntelenül fejlődik szocia­lista demokráciánk, bővülnek az állampolgári és szabadságjogok, lét­rejönnek a kedvező feltételek a hu­manizmus elveinek teljes érvénye­sülésére, az ország összes állampol­gárainak aktív részvételére az ál­lamhatalom gyakorlásában, a gazda­ság, a kultúra és a tudomány veze­tésében. Önök köszönetüket fejezték ki itt a vallásfelekezetek vezetői, összes képviselői nevében és elismeréssel nyilatkoztak államunk politikájáról, s amely biztosítja a feltételeket az összes vallásfelekezetek működésé­hez, amely elvárja tőlük, hogy hí­ven szolgálják a haza, a nép érde­keit. Mi nagyra becsüljük a vallásfele­kezetek és vezetőik hozzájárulását az új Románia építésének művéhez, nagyra becsüljük az itt elhangzott elismerő szavaikat pártunk és álla­munk bel- és külpolitikájáról, a hazánk haladásáért és prosperitásá­ért tett lépésekről, akárcsak a béke ügyének és a népek közötti együtt­működés ügyének megvédéséről. Kétségtelen, hogy önök a haza és a nép legmagasztosabb érdekeinek szolgálatában államunk összes té­nyezői oldalán hozzájárulhatnak e politika előmozdításához mind az országban, mind pedig külföldön. Aggaszt bennünket az, hogy a vi­lág egyik vagy másik részén nem a népek határoznak sorsukról, hanem sorsukat külső, fegyveres beavatkozással döntik el, önök tá­mogathatják hazánk külpolitikáját, amely a népek közötti együttműkö­désre, a vietnami agresszió és bom­batámadások megszüntetésének ki­vívására irányul, annak érdekében,­ hogy a vietnami nép maga határoz­hasson sorsa felől. Egyébként az összes népeket, függetlenül attól, hogy nagy, vagy kis népek, hagyni kell, hogy maguk válasszák meg tár­sadalmi fejlődésük és haladásuk út­ját. Csakis ezen az alapon lehet biz­tosítani a békés egymás mellett élést, csakis így lehet megteremteni a fel­tételeket minden nemzet haladására a nemzetközi közösség keretében. Mi azt szeretnénk — és kifejezzük ilyen irányú meggyőződésünket —, hogy önök, akárcsak eddig, továbbra is támogatni fogják ezt a politikai tevékenységet mind az országban, mind pedig a külföldi vallásfeleke­zetekkel való kapcsolataikban. Meggyőződésünk, hogy hazánk összes állampolgárainak — romá­noknak, magyaroknak, r­,s,neti,k­nek, más nemzeti­ségűeknek, füg­getlenül vallási és filozófiai néze­teiktől — együttes munkájával va­lóra váltjuk nagyszerű célkitűzé­seinket, hogy szabad és független­­ nemzetünk tovább haladjon egész népünk jólétének és boldogságának útján. Jó egészséget és boldogságot kívá­nok önöknek, a vallásfelekezetek vezetőinek és az önök által képvi­selt hívőknek népünk legnagysze­rűbb törekvéseinek teljesítésében. A KOMMUNISTA PÁRTOK NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSÁNAK ÉRTELME ÉS JELLEGE Ma, sokkal inkább mint valaha,­­a szocialista internacionalizmusnak azt a követelményét, hogy erősíteni kell a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét, csak úgy lehet teljesíteni, ha feltétel nélkül tiszteletben tartják azt az elvet, amelynek megfelelően a saját poli­tikai vonal, stratégia és taktika ön­álló megállapítása minden egyes párt kizárólagos és elvitathatatlan joga, hiszen csak az egyes pártok képesek alkotó módon alkalmazni a marxizmus-leninizmus egyetemes érvényű elveit az illető ország sajá­tosságainak megfelelően. Ilyen kö­rülmények között a kommunista és munkáspártok sajátos szolidaritási kapcsolatainak természetes módon az együttműködés, a kontaktusok, a kapcsolatok, a találkozók olyan kü­lönböző formái felelnek meg, ame­lyek lehetővé teszik számukra a köl­csönös jobb megismerést, a tájéko­zódást egymás tevékenységéről és feladatairól, a tapasztalatcseréket, az akciók egybehangolását a legfőbb közös célkitűzések alapján. Pártunk véleménye szerint, a kommunista és munkásmozgalom­ban jelenleg fennálló helyzetben a kommunista pártok közötti kapcso­latok fejlesztésének, egységük meg­őrzésének legjobb útját a kétoldalú kapcsolatok és kontaktusok jelentik, amelyek lehetővé teszik az állás­pontok jobb megismerését és meg­értését, valamint azoknak az eszkö­zöknek a felkutatását, amelyek ré­vén közös konklúziókra és értékelé­sekre juthatnak. Pártunk tapaszta­lata bizonyítja, hogy a kétoldalú kapcsolatok fokozódása, a kölcsönös kontaktusok növekedése a függet­lenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség és az in­ternacionalista szolidaritás, a tiszte­let és a megértés alapján kedvező keretet hoz létre a munkásosztály osztagai közötti internacionalista, baráti kapcsolatok fejlődéséhez, s egyszersmind tényleges hozzájáru­lást jelent a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységé­nek, az összes antiimperialista erők szolidaritásának erősítéséhez a de­mokráciáért és a szocializmusért, a társadalmi és nemzeti felszabadu­lásért, a béke megvédéséért vívott­­ harcban. Pártunk úgy véli, hogy a kommu­nista mozgalom összeforrottságának szilárdításához rendkívül kedvező keretet teremtenek a pártok közötti közvetlen kontaktusok, a kétoldalú vélemény- és tapasztalatcserék, s hasonlóképpen hasznosaknak tartja a kommunista és munkáspártok sokoldalú nemzetközi találkozóit mind különböző földrajzi övezeten­ként, mind pedig világszinten, amennyiben kedvező feltételek lé­teznek és a részvevők beleegyezésü­ket nyilvánították. A román munkásosztály és a ro­mán nép iránti, a nemzetközi mun­kásmozgalom érdekei és a szocia­lizmus ügye iránti magas fokú fe­lelősségérzettől áthatva, a Román Kommunista Párt kinyilvánította elhatározását, hogy cselekvően elő­mozdítja a kommunista mozgalom­ban a kapcsolatok normalizálódását, az egység helyreállítását. Egy nemzetközi tanácskozás sike­rének döntő fontosságú eleme az, hogy e tanácskozás előkészítésének és lefolytatásának valamennyi vo­natkozását olyan szemszögből te­kintsék, hogy azt az akcióegység­­ megnyilvánulásának jellegével ru­házzák fel, mégpedig a marxista-le­ninista elveknek és a pártok közötti kapcsolatok alapvető normáinak a szigorú betartása alapján. Ha bár­mely más konjunkturális szempont N. Fudul­escu (Folytatása a 6. oldalon)

Next