Előre, 1968. június (22. évfolyam, 6398-6423. szám)
1968-06-01 / 6398. szám
XXII. évfolyam 6398 sz. 6 oldal ára 30 báni 1968. június 1., szombat A Nicolae Ceausescu elvtárs vezette román párt- és állami küldöttség látogatása Jugoszláviában Dubrovnikból jelenti S. Strujan és N. Ploppanu, az Agerpres különtudósítói. Csütörtökön a Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke vezette román párt- és állami küldöttségnek alkalma volt megismerkedni az Adriaitenger jugoszláv partján virágzott ősrégi civilizáció tanúságaival, azoknak az erőfeszítéseknek a gyümölcseivel, amelyeket ez a baráti nép tett ennek a nagy turisztikai vonzóerőnek a hasznosítására. Délelőtt a vendégek megtekintették Dubrovnik városát, ezt a középkori műépítészet értékes alkotásait őrző híres várat, amelyben a barokk és a gót stílus egybefonódik a reneszánsz művészettel. Mindezeket kiegészítik a szocializmus éveiben emelt új épületek — kulturális és művészeti létesítmények, üzletsorok, modern szállodák, az adriai autósztráda, amely rendkívül forgalmas turisztikai útvonal. A román vendégek kíséretében van Jakov Blazsevics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Horvátország SZK Szkupstinájának elnöke, Nikola Gril, a városi szkupstina elnöke, Pavlo Bakancs, a JDNSZSZ városi konferenciájának elnöke és más hivatalos személyek. Dubrovnik levéltárában a magas rangú vendégek megtekintenek dokumentumokat, amelyek a városköztársaság kiterjedt kapcsolatait tanúsítják a szomszédos tartományokkal és a tengerparton elterülő többi köztársasággal. Az egyik dokumentum azokat a kapcsolatokat szemlélteti, amelyeket Dubrovnik Moldvával tartott fenn Alexandru cel Bun uralkodó idején. Népünk követei ezután megtekintik a ferencrendi szerzetesek által 1317-ben alapított gyógyszertárat, amely egyike a legrégibb európai gyógyszertáraknak. A vendégeknek megmutatnak gyógyszertani kézikönyveket és az itteni tájakon elért kulturális színvonalat tanúsító más dokumentumokat. A román párt- és állami küldöttség tagjai ezután rövid látogatást tesznek a Rektorok Palotájában. A múzeummá átalakított palota tárgyai és dokumentumai szemléltetik a régi Dubrovnik államszervezésének számos érdekességét. Ante Kalmeta professzor, a múzeum igazgatója megmutatja a vendégeknek a palota szobáit, a nagykövetek fogadótermét, a dogé munkakabinetjét, festményeket és korabeli ruhákat. A vendégek ezután megtekintik a tengerészeti múzeumot, amelynek bejáratánál régi bronzágyúk és hajóhorgonyok jelképezik a Dalmát Köztársaság katonai és gazdasági hatalmát. Joszip Luetics, a múzeum igazgatója bemutatja különböző korszakokból származó hajók modelljeit, köztük XVI. századbelieket Dubrovnik abban az időben Európa első tengeri hatalmai közé tartozott. A vendégek érdeklődéssel szemlélik a múzeum egyik térképét, amely a Dubrovnik és a román országok között fennállt kereskedelmi kapcsolatokat tanúsítja. Távozáskor Nicolae Ceaușescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak beírták nevüket az emlékkönyvbe. A dubrovniki látogatás emlékére Nikola Gril, a városi szkupstina elnöke egy galion makettjét ajándékozta Nicolae Ceaușescu elvtársnak. Ez a régi hajótípus messze tengereken híressé tette a dubrovniki bátor tengerészeket és kiváló hajóépítőket. Nicolae Ceaușescu elvtárs a konstancai világítótorony makettjét ajándékozta Dubrovnik lakosainak. ★ Jakov Blazsevics, Horvátország SZK elnöke az Excelsior szállóban ebédet adott Nicolae Ceausescu elvtárs és felesége tiszteletére. Részt vettek a román küldöttség tagjai, a küldöttséget kísérő jugoszláv hivatalos személyek, valamint a helyi párt- és állami szervek számos vezetője. Jakov Blazsevics elvtárs és Gheorghe Radulescu elvtárs a román és jugoszláv nép közötti barátságra és együttműködésre, a két ország párti ás államvezetői egészségére ürítettek poharukat. Délután a vendégek utazást tettek déli irányban az Adriai-tenger partján. A dalmát part mentén az országút Boka Kotorszka, a Kotor torkolata felé vezet. A hegyi szikláktól szegélyezett öböl régi tengerésztelepülések bölcsője. Ezeknek a helységeknek a neve már a középkori történelemben is sokszor szerepelt, és ezeken a tájakon nevelkedett sok olyan tengerész, aki biztosította az Adriai-tengeren a szállítmányok eljutását a nemzeti felszabadítási hadsereghez. Egyre mélyebben hatolva ebbe a földközi-tengeri fjordba, a vendégek megérkeznek Rotorba, ahol Dzsoko Palkovics, a Crna Gora-i KSZ Központi Bizottságának elnöke, a helyi párt- és állami szervek vezetői fogadják őket. Kotor XI—XV. századbeli régi híres település, kereskedelmi csomópont Szerbia, Macedonia és az olasz városok között. E vidékek lakossága az idők folyamán tanújelét adta bátorságának és vakmerőségének. A XIV. században épített Szt. Trifun templomiban, amelyet a román vendégek megtekintenek, a tengerészek sok-sok ajándéka gyűlt össze. Rendkívüli művészi értéke van annak az oltárnak, amelyet helyi művészek faragtak aranyból és ezüstből a XIII. században. Kotor kikötői hírnevének sok bizonyítékát gyűjtötték össze, főleg a tengerészeti múzeumban. A vendégeknek megmutatják itt a legkülönbözőbb korszakok hajóinak makettjeit, a római gályáktól kezdve a földközi-tengeri háromvitorlás (Folytatása az 5. oldalon) Dubrovnik városban BRIONI SZIGETÉN Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége, élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, az RKP KB főtitkárával, az Államtanács elnökével péntek reggel Dubrovnikból repülőgépen Polába utazott. A román küldöttség a fogadásukra megjelent jugoszláv vezetőkkel együtt a polai kikötőből Brioniba, Jugoszlávia SZSZK elnökének nyári rezidenciájába indult a Podgorica hajón, amelyet a jugoszláv haditengerészet torpedónaszádjai kísértek. Brioniban a román küldöttség tagjait Joszip Broz Tito elvtárs és felesége, valamint Vladimír Popovics, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a köztársasági elnök főtitkára és más hivatalos személyek fogadták. A parton a haditengerészet díszőrsége sorakozott fel. Külföldről jelentik Eredménytelenül Az ellenzéki keresik a Scorpiont jelölt győzött Az amerikai haditengerészeti hatóságok alig remélik már, hogy megtalálják a szerda este hivatalosan eltűntnek nyilvánított Scorpion atomtengeralattjárót, noha a kutatásban részt vevő repülőgépek egyike és 6 hajó felfogott egy rejtjeles üzenetet, amelyről feltételezik, hogy a tengeralattjáró továbbította. Az üzenetet azonban nem ismételték meg, de az is meglehet, hogy az ismétlést nem tudták fogni. Ennek ellenére a kutatást továbbra is folytatják 55 hadihajó és 30 repülőgép — körülbelül 10 000 tiszt és tengerész részvételével. a panamai választásokon Arnulfo Arias, az ellenzék jelöltje, nyerte a választásokat Panamában és így ő lett e közép-amerikai állam új elnöke. A napokban Arias felhívást intézett támogatóihoz, hogy „teremtsenek egy új köztársaságot, amely hozza meg mindenki számára a haladás, a jólét és a társadalmi igazság korszakát.“ Arias, aki október 1-én veszi át hivatalát, felhívásában közölte,, hogy terveket dolgoz ki „az ország legsúlyosabb problémáinak orvoslására.“ „KAOLIN: Kissé képlékeny agyag. Tömege laza vagy tömött, színe fehér, a szennyeződések okozta sárgás vagy zöldes árnyalatokkal. A kaolin földpátokban gazdag kőzetek átalakulása nyomán keletkezik. Felhasználása a porcelán-, festék-, szappan-, papír-, alumínium-, mírgumi-iparban és másutt. Románia Szocialista Köztársaságban a Hargitahegységben, Egeresen és Párván található.“ Aki errefelé jár, föltétlenül megjegyzi, íróember leírja : sehol olyan zöldje nincs a fenyőknek mint a Hargitán. Haragos és simogató, puhán lágy és érdesen kemény, de mindenképpen felejthetetlen és messzi földről is visszahívó a Hargita meg a zöldje. S ahol a zöldrengeteg tálán a legszebb, és gyógyító borvíz és reumát űző gázok bugyborékolnak a femsők tövében — ott van természetes velejárójuk, a vulkanikus működés utóterméke : a kaolin. A zöld havas fehér kincse. Ipari méretű termelése mintegy másfél évtizede kezdődött, s tart azóta is megszakítás nélkül a Csíkszereda külvárosaként nyilvántartott hargitafürdői bányatelepen, az egykor virágzó, de a bányakitermelés fejlődésével párhuzamosan szükségszerűen pusztulásnak indult fürdőtelep szomszédságában-A bánya kapacitása is termelése sokáig 3600 tonna mosott kaolin volt, a tavaly elérték a 9000 tonnát, ebben az évben a terv 12 000 tonna ipari felhasználásra alkalmas kaolint irányoz elő. A tavalyihoz képest 33 g/c-os emelkedés, s nagyjából a tizenöt év előtti berendezésekkel. A bányakitermelés jelenleg nem rentábilis : évi 400 000 lejes dotációt kénytelen igénybe venni. Eredetileg 1971-ben lett volna, de az év eleji vállalásnak megfelelően már ebben az évben rentábilis lesz a termelés. Ha ugyan közbe nem jön valami, mint ahogy eddig számtalanszor történt. Pedig ez az év döntő a hargitai kaolinbánya jövőjének a szempontjából. Pedig a hargitai kaolinra nagy szükség van. Az Achilles-sarok: a rentabilitás 1400 méter magasan, távol a közlekedési útvonalaktól van a bánya és a flotációs vonal, éppen ezért magasak a szállítási költségek. Ezenkívül a hargitai kaolin meglehetősen gyenge minőségű, a megfelelő szintre fehérítés emeli az önköltséget, illetve fehérítés nélkül kénytelenek alacsony áron eladni. Ha ugyan megveszik. Mert bármilyen nagy is legyen az igény a kaolin iránt, a Hargitán kitermelt mégis a termelők nyakán marad, ha nem tudják feljavítani a minőséget. A kísérletek ipari alkalmazása megkezdődött, az eddigi eredmények nagyon biztatóak Mint ismeretes minden bánya termelésében létezik egy adott — a bánya sajátosságaiból következő és éppen ezért egyedenként változó — szint, ahol az elérhető gazdaságossági mutató a legmagasabb. A bányavállalat vezetőségének számításai szerint ez a mutató az évi 30 000 tonnás termelésnél érhető el. Kézenfekvő tehát a megoldás : fokozni a termelést. Csakhogy ezt nehéz megvalósítani, több okból kifolyólag is. Említettük már a kaorinérc gyenge minőségét, a magas vasoxid tartalmából eredő értékesítési nehézségeket. Csak miután megfelelőképpen és megnyugtató módon sikerült megoldani a fehérítés technológiáját, jöhet szóba a termelés fokozása. Ezen a területen azonban úttörő munkát végeznek, nem építhetnek hagyományokra, kipróbált tapasztalatokra Feltehető a kérdés : hogyan lehetséges, hogy a bányavállalat szempontjából életbevágóan fontos kérdés megoldását tizenöt évvel a kitermelés beindítása után kísérelik meg ? Az igazság az, hogy a minisztérium még három évvel ezelőtt sem akart hallani a bánya fejlesztéséről. A hargitai kaolint hosszú éveken át csak a porcelániparban próbálták hasznosítani, bár mindenki tudta, hogy erre nem megfelelő. Nem kísérelték másutt értékesíteni, illetve olyan eljárások kidolgozását szorgalmazni, amelyekkel javult volna a minősége. Ezért aztán elhanyagolták a megfelelő geológiai tartalékok feltárását, az új technika bevezetését, megfelelő szociális-kulturális létesítmények építését. Egyszerűen hiányzott a vállalat gazdaságos vezetéséhez elengedhetetlenül szükséges — felülről biztosított — távlat, alkotói bátorság. A megoldások sokszor ötletszerűek voltak, többször menet közben megváltoztatták az adott utasításokat, építés helyett inkább toldozgattak. Most pedig, amikor a gyorsan fejlődő vegyipar, színesfémipar, kohászat mind nagyobb mennyiségben követeli a kaolint, a bányavállalatnak a rentabilitás biztosításával kell bizonyítania életképességét. A bizonyítás nehézségei Nem mondhatjuk, hogy a vezetőség, az egész munkaközösség nem tesz meg minden tőle telhetőt a vállalás teljesítéséért, a termelés rentabilizálásáért. Ezt bizonyítják az Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) A HAVAS FEHÉR KINCSE Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest Gyermeknapi köszöntő helyett engedtessék meg nekem, hogy most frissiben elmondjak egy gyermeksztorit. Félórával ezelőtt jöttem haza egy író-olvasó találkozóról. Kedves író kollegánk invitált meg, és mivel — történetesen — csinos hölgy az illető, nem tudtam kitérni előle, így aztán kedd délután öt órakor egy nagy fővárosi könyvüzlet meghitt helyiségében találkoztunk az olvasókkal. Azaz, helyesbítek, ő már mint a kedves írónő találkozott a héttől tizenhatéves gyermekekkel és aki még hozzájuk szegődött. Miután az ilyenfajta találkozók jól kialakult rituálék szerint folynak, azt hiszem nem mondok semmi újdonságot azzal, ha az üzletfelelős csiszolt művek bevezetőjéről szólok, a diszkrét tapsokról, a kirendelt fényképész vakujának fel-felvillanó fénye-Közelebb megyek — mégsem illik ilyen távol állni a szónoktól — meg aztán kíváncsi vagyok, vajon miről suttognak itt hátul a hatodikosok. Szálfanövésű ifjak, már nem is merem gyermeknek nevezni őket, kamaszok a javából, a változó kor minden jegyével a homlokukon. Közéjük vegyülök. „Miről zeng a néni?" — kérdi egy elkésett szőke hajú kamasz. „Nevel” — feleli a mellette álló szemüveges. „Csini..." jegyzi meg a legidősebb. Valaki hátraszól „Csend !” Egy pillanatig hallgatnak. Talán figyelnek is. Az író az ifjúsági irodalom széles skálájáról beszél, a témaválasztás fontosságáról. A bedöbörgő város zaja fölhabzsolja a mondatok felét. Már megint nem figyelnek a hátsó sorban. Kezdődik a suttogás. „Ha vége a dumának, kérdezd meg tőle...” — DÁNOS MIKLÓS Gyermeksztori ról, és arról a fehér betűkkel írt transzparensről, amely köszönti az ifjúsági és gyermekirodalmat, valamint annak művelőit. Színesmozgalmas kép, érdekes, szép gyermekarcok, értelmes, csillogó szemek. Egy pillanatra megáll az üzlet élete, az eladók az író felé fordulnak, a kasszás kisasszony is elhagyja a trónját— egyszóval, ünnepi a hangulat. Következhet hát a találkozó érdemi része, az író felszólalása, kérdések, feleletek, autogram... Nincs is semmi baj, úgy megy minden mint a karikacsapás. író kollegánk ebben sem kezdő, hamar feloldja a feszültséget, ügyesen , okosan beszél és az első sorok — persze a kicsik állnak ott — áhítattal hallgatják a gördülő mondatokat. Én, valamivel távolabbról nézem a jelenetet, amely valóban vonzó, megható, hiszen kifejezője egy új attitűdnek és egy kicsit szimbóluma a betűszeretetnek, a gyermekek iránti kulturális gondoskodásnak ,Nmet. mór. eny. szemernyi mesterkéltség sem a helyzetben, minden őszinte és épp ezért leköti az embert, javasolja a szemüveges. „Mit ?” — érdeklődik a szőke hajú. „Hát azt hogy miért csak a hét törpével etetnek minket ?” — folytatta suttogva a szemüveges. „Kérdezd meg te" — kapcsolódik be a harmadik. „Ő mit ír ?" — már mint a szónokra érti. „Erkölcsös történeteket, lányoknak" — feleli a szőke hajú. „Fiúknak nem ír ?” — kérdi a szemüveges. „Mit írjon? Hát ért ez technikához ? Az űrrepüléshez ? A tudományhoz ?" — fitymál a legnagyobb. Megint valaki leinti őket és így a suttogás megszakad. De amikor a kollegám befejezte a beszédét és a taps is elcsendesedett, a hátsó sor megint rákapcsolt. Egymást bíztatták a felszólalásra. Nem akadt vállalkozó, pedig csak azt szerették volna megtudni, hogy miért nincs egyetlen olyan hazai ifjúsági regényünk sem, mely versenyre kelhetne a tévé fantasztikus-tudományos történeteivel, amely felrepítené őket a világűrbe, vagy levinné a tenger fenekére, amely ''pavolná őket a tudomány csodálatos és izgalmas világába. És (Folytatása az 5. oldalon) SPORT TOKIÓBAN : Londoni Arsenal-Japán olimpiai labdarúgó-válogatott 4:0 (3:0). SKOPLJÉBEN : a labdarúgó csapatok Közép Európai Kupája elődöntőjében Skopljei Vardar-Trnavai Spartak 2:2 (0:0). A csehszlovák csapat 4:1- re győzött az első mérkőzésen . Így bejutott a döntőbe, ahol az Újpesti Dózsa-Belgrádi Vörös Csillag mérkőzés győztesével kerül össze. Az első találkozón a Dózsa nyert 1:0 arányban. BRÜSSZELBEN , a labdarúgó csapatok Nemzetközi Kupája (volt Rappan Kupa) keretében : Brüsszeli Anderlecht-Milánói Internazionale 3:1 (1:1). PÁRIZSBAN: a Roland Garros pályán folytatódik Franciaország nemzetközi teniszbajnoksága. A férfi egyes harmadik fordulójában Petre Murmureanu román játékot 6—1, 7—5, 6—2 arányban, győzött a svéd Lars Olander ellen. A másik két román játékos ezúttal vesztett : az ausztráliai Crealy legyőzte Ilie Nastaset 4—6, 8—6, 7—5, 6—2 arányban, Sever Dron pedig a profi Andres Gimenotól kapott ki 5—7, 6—1, 6—3, 6—2 arányban. Női egyesben a francia Francolse Durr 6—1, 6—1 arányban nyert az ausztráliai Carole Sheriff ellen, a szovjet Ana Dmitrijeva pedig a nyugat-német Cora Schediwit győzte le 2—6, 6—3, 8—6 arányban. MttSORKJMUZ Mai számunkban: NAPIRENDEN: a helyiipar problémái Rövidzárlat nélkül ■Trl A négyhavi tervmutatók globális teljesítéséért feltétlenül dicséret illeti a helyiipart. Csaknem 70 millió lejjel túlteljesítették áruszállítási tervüket. Az osztatlan elismerés azonban távolról sem terjedhet ki a szállítási terv strukturális teljesítésére, a választéktervre. Március 15-ig a helyiipar adós maradt a belkereskedelemnek 15 millió lej értékű különféle árucikk szállításával, ami tovább növeli a múlt évről maradt 50 millió lejes tartozást. Mi akadályozza a helyiipart abban, hogy teljes mértékben eleget tegyen feladatainak, hogy a köztársasági ipar kiegészítőjeként nagyobb mértékben hozzájáruljon a közfogyasztási cikkek mennyiségének és választékának növeléséhez ? Erre a kérdésre próbáltak feleletet adni, megoldást keresni a május második felében Bukarestben lezajlott tanácskozás részvevői: a helyi ipar, a gazdasági minisztériumok és más központi szervek vezető szakemberei. Megoldásra váró problémákban nincs hiány. Legtöbbje nem is először vetődik fel. Egyes esetekben objektív nehézségek gátolják a feladatok teljesítését. De kétségtelen az is, hogy a helyiipar vezető szervei, a gazdasági minisztériumok és más központi szervek szorosabb közreműködésével sok hibát el lehetne kerülni a helyiipar, köztársasági ipar és nem utolsó sorban a fogyasztó közönség érdekében. Évek óta ismételten felmerülnek például az anyagellátás nehézségei. Ez nem egyszer olyan helyzetbe hozza a helyi ipart, hogy erőfeszítései ellenére nem tehet eleget a vállalt feladatoknak. Lényegében arról van szó, hogy esetenként az anyagkiutalások nem fedik teljesen a szükségletet, máskor pedig a kiutalt anyagokat nem kapják meg idejében és az igényelt mennyiségben. Nem egyszer lényeges minőségi eltérések fordulnak elő az előirányzott s leszállított anyagokban. Rész-ben ezzel magyarázható a választékterv hiányos teljesítése. Valóban olyan kérdés ez, amit nem lehet máról holnapra gyökeresen megoldani. Sokat segíthetnének azonban az illetékesek az igények és anyagellátási lehetőségek jobb egybehangolásával. Erre van szükség mindenekelőtt a helyiipar gépállományának felújításában, a munkaerő felfrissítésében is. Közismert, hogy ebben a termelési ágazatban a gépállomány nagy része régi, kimustrált. A termelés sajátosságai (kis széria) a termékek komplexitása, ha nem is igényli a legkorszerűbb gépeket és felszereléseket, esetenként azonban feltétlenül szükség lenne nagyobb technicitású és termelékenységű berendezésekre. Nem mintha a helyiiparnak nem lennének ilyen berendezései is, hanem, mert a létezők még mindig kevésnek bizonyulnak a növekvő feladatokhoz képest. Szükségessé válik viszont nagyobb gondot fordítani és nagyobb mértékben felhasználni maguknak e vállalatoknak is a rendelkezésükre álló bankhiteleket és beruházási alapokat. A műszaki ellátottság sajátosságai kihatnak a munkaerőgazdálkodásra. Az alacsonyabb fokú gépesítés, a nehezebb munkakörülmények miatt — a köztársasági iparhoz viszonyítva — bizonyos idegenkedés észlelhető a szakmunkások részéről a helyiiparral szemben. Másrészt pedig a helyiipar termelésének egy másik sajátossága (a változatos terméklista) nem egyszer magas képzettségű szakmunkások jelenlétét teszi szükségessé. A nyugdíjazás előtt álló nagyszámú szakember pótlása még sürgetőbbé teszi a probléma megoldását. A brassói helyiipari szervek más üzemek szakiskoláiban próbálják kiképezni a szükséges utánpótlást, amellett, hogy a munkahelyen tanítják be a fiatalokat. A helyiiparban felmerült problémák megoldása érdekében szükséges a szorosabb közreműködés a helyiipar, gazdasági minisztériumok és más központi szervek között. Agazdasági minisztériumor.tfcv.cdahv. közé tartozik az iparág termelését kiegészítő helyiipari vállalatok fejlődésének hozzáigazítása a köztársasági iparhoz. Eddig a közreműködés legtöbb esetben az anyagellátási problémákra szorítkozott. így fordulhatott elő, hogy a helyi ipar sokszor olyan kapacitásokat fejlesztett, amelyek üzemeltetéséhez nem volt meg a szükséges anyagbázis, olyan termékek gyártására rendezkedett be, amelyeket a köztársasági ipar is gyárt. Ugyanakkor más termékek esetében hiány mutatkozott a piacon. Különösképpen a könnyűipari, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari minisztériumok és más központi szervek által koordinált helyi ipari vállalatokban merültek fel ilyenszerű problémák. A szorosabb közreműködés az említett szervek között lehetőséget teremtene sok anyagellátási nehézség rendezésére, az árukereslet nagyobb mértékű kielégítésére, a termelőkapacitások és beruházási alapok hatékonyabb felhasználására. A beruházások ésszerűbb irányítása, bizonyos termékek gyártásának koncentrálása megteremtené a lehetőséget arra, hogy ebben a termelési ágazatban is növekedjék a gazdasági hatékonyság, rentábilissá váljon ma még veszteséggel gyártott számos termék. A helyiipar, a gazdasági minisztériumok és központi szervek közös erőfeszítéseivel sok, ma még létező nehézséget ki lehet küszöbölni, így megszűnik a rövidzárlat és a helyiipar mind nagyobb hatékonysággal kapcsolódhat be az országos gazdasági áramkörbe. Halász László Az új városi és községi pártbizottságok, ideiglenes néptanácsok alakuló ülései Május 30-án Arad megyében is mint országszerte megkezdődtek az új városi és községi pártbizottságok, az ideiglenes néptanácsok alakuló ülései. Világos községben vettünk részt ezen a fontos eseményen. A román, magyar, német lakosú Világos a hozzá tartozó Muszka és Gálsa falvakkal egyike Arad megye legnagyobb községeinek. A több mint 8600 lakost számláló településnek nemcsak a római korig viszszavezethető történelmi múltja, hanem erőteljes jelene is van. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös vagyona meghaladja a 38 millió lejt. A község határában 1865 ha szépen ápolt kukorica, 650 ha napraforgó, 220 ha cukorrépa, 46 ha zöldségféle stb. dicséri a parasztok szorgalmát. A gondozott, rendezett község impozáns középületeivel — 4 iskola, 4 óvoda, kultúrotthon, orvosi rendelő, szülőotthon stb. — is azt bizonyítja, hogy lakói mindig sokat adtak arra, hogy községük semmivel se maradjon el az általános fejlődés mögött. Az új helyi szervek alakuló gyűlésén azonban az eddigi megvalósítások számbavételén kívül a felszólalók kitértek azokra a feladatokra is, amelyek a község új párt- és állami szervei előtt állanak s ezek elsősorban községfejlesztési kérdések. Új áruházra és szolgáltatási komplexumra, közfürdőre és emeletes iskolára van szükség. Többet tehetnének és kell is tegyenek a képviselők, a lakosok a helység szépítése és népszerűsítése, a régi kulturhagyományok életrekeltése terén is. Egy olyan község, ahonnan a nagy román író Ioan Slavici és annyi ismert író és tudós, mint Ion Rusu-$irianu, Traian Rusu-$irianu indultel, ma is kitermelheti a maga gyöngyszemeit. Világos község élére a legrátermettebb embereket választották, nevezték ki, olyanokat, akik alapos szakmai és politikai felkészültséggel rendelkeznek, s akikben megvan az erő, a tehetség az új, megváltozott körülményeknek megfelelő szintre emelni a község egész gazdasági szociál-kulturális, közügyi tevékenységét. Baktai Etelka (4. oldal)