Előre, 1968. július (22. évfolyam, 6424-6449. szám)
1968-07-02 / 6424. szám
ELŐRE 2. oldal 1968. JÚLIUS 2„ KEDD SZÍPGYŐZÉS FŐVÁROSBM AZ 1848-AS FORRADOM 120. ÉVFORDULÓJA Míg (Folytatás az 1. oldalról) tagja és póttagja, az Államtanács és a Minisztertanács több alelnöke. Elhangzanak Románia Szocialista Köztársaság állami himnuszának ünnepélyes akkordjai. Dumitru Popa elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Bukarest municipiumi bizottságának első titkára, a főváros főpolgármestere megnyitja a gyűlést. E grandiózus népgyűlés sok ezer részvevőjének hatalmas tapsa közepette szólásra emelkedett Nicolae Ceausescu elvtárs. A jelenlevők a beszédet élénk és hosszas tapssal fogadták, hurrázással és éljenzéssel fejezve ki határtalan tiszteletüket az ősök harci múltja iránt, a dicsőséges történelmünk lapjaira lángoló betűkkel beírt győzelmek iránt, mai szocialista vívmányaink iránt. Az óriási színpaddá átalakított nagy stadionban egymás után peregnek népünk eseménydús történelmének lapjai. Az előadás részvevői egy órán át szemtanúi voltak az ősi föld védelmében véghezvitt halhatatlan vitézi tetteknek. Valóságos nyitott könyvként tárulnak fel előttük azok a dicső események, amelyek a román nép évezredes fennállása során egymást követték. Lelkesen szárnyaló versek hangzanak fel a stadionban. Kétezer éve vagyunk itt/ A gazdag Dácia ősrégi törzséből „Bund dimineata Soare“ („Jó reggelt Nap“) — ezekkel a szavakkal köszöntik az egyesített énekkarok az új hajnalt, amely őseink sok évszázados törekvéseinek megvalósulásával együtt virradt az országra. Miközben a sportolók hatalmas arany napot alakítanak ki testükkel, hírnökök hangja zengi erőteljesen az igazságért, a nemzeti függetlenségért és egységért harcrakelték utódainak életörömét. Zászlóvivők lengetik a párt vörös lobogóját és a trikolórt, amelyet 120 évvel ezelőtt oly büszkén emeltek magasba Balcescu kortársai, a 48- as forradalmárok, igazságot és testvériséget követelve. E forradalmi zászló alatt esküvel fogadták, hogy hűségesek lesznek a román nemzet akaratához és minden erejükkel megvédik a nemzetet bárminemű támadással vagy elnyomással szemben. A fényárban úszó hatalmas szabadtéri színpadon újabb történelmi mozzanat elevenedik meg: a forradalom dicsőséges lángjától beragyogott 1848-as év ez. Az egész térség visszhangzik a harcra szólító harangzúgástól. Szinte érezni az országban futótűzként elterjedt forradalom fuvallatát. Fiatalok testükkel rajzolják ki a haza térképének körvonalait, miközben fáklyák százainak fénye világítja meg a csillagos égboltot, a forradalmi láng fellobbanását jelképezve. A fáklyafényben megjelenik Bálcescu, Kogalniceanu, Alecsandri, Alecu Russo kiemelkedő alakja. Erőteljesen felhangzik Bálcescu hangja: „Az 1848-as román forradalom nem volt múlt és jövő nélküli véletlenszerű és múlékony jelenség“. E szavakra felhangzik a 48-as forradalmárok lángoló himnusza : „Desteaptate románé“. Egy csoport móc között halad a rettenthetetlen Avram lánca, aki más erdélyi román forradalmárokkal, az együttélő nemzetiségek felvilágosult képviselőivel egyetemben határozottan állást foglalt a harci egység mellett a közös eszmények megvalósításáért. Felhangzanak Stefan Ludwig Roth szavai: „A tömeg oly melegen karolja fel a nemzetiség hitét, oly szorosan zárja lelkes szívébe, mint a harctéren megsebesült zászlóvivő a lobogóját". Megjelenik Petőfi Sándornak, a szabadság lánglelkű nagy forradalmi költőjének alakja. „Esküszünk“ — ez az egyetlen szó tör fel ezernyi kebelből. A Román Országok 48-as forradalmának hősei így fogadtak esküvel hűséget a hazának, így fogadták meg azt, hogy megvédik a szabadságot és az ősi rögöt. És miközben a kar az egyesülés ihlette verset szavalja, a táncosok a testvériség bóráját járják, mintegy hirdetve, hogy beteljesült megannyi nemzedék álma: Moldva egyesüléseHavasalfölddel. Dobpergés és trombitaszó közepette megjelennek a színen a darabontok felidézve egy másik történelmi momentumot — a haza függetlenségéért vívott harcot. Az egyesülés kiteljesítésének gondolatát erőteljesen kidomborítják a szavalókórus verssorai . Gyulafehérváron ezt mondta a nép : Egyesülni, egyesülni akarunk az országgal ! Felhangzik a „Sus muncitori fi nainte“ dal. Lángoló számokból megjelenik az 1921-es emlékezetes évszám, amely a Román Kommunista Párt megszületését jelképezi. A harcosok nevében eljött./ Mert jönnie kellett,/ Kommunista pártunk, a fény/ Eljött, mert jönnie kellett/ Kétezer évig vártuk ! Hang- és fényhatások, lenyűgöző tömegjelenetek szuggesztíven elevenítik meg az 1944 augusztusi felszabadulás nagyszerű eseményét. Az ■gyesitett énekkarok előadják a „Mindrá zi de libertate“ című dalt. Táncosok jelennek meg a hatalmas színpadon, egymást követik az ország minden vidékének táncai, s az együttlakó nemzetiségek táncai. Az egész stadion fényárban úszik, mialatt mindent betöltenek a Patrie — Partid című ének akkordjai. Román Kommunista Párt/ Harci zászlóvivő, világító fáklya/ Az ország fiai egytől-egyig/ Szívvel-lélekkel kötéd tömörülnek. Ekként fejeződik be a megkapó ünnepség, amelyet hőseink dicsőségére, a román nép mai győzelmeinek dicsőítésére rendeztek. (Folytatás az 1. oldalról) ellen, az 1848-as forradalom idején is számos esetben vállvetve harcoltak ; a románok balázsfalvi gyűlésein akárcsak más erdélyi népi megmozdulásokon részt vettek az együttélő nemzetiségek széles körei is, akikre ugyanaz az osztályelnyomás nehezedett, mert tisztában voltak azzal, hogy létérdekeik szorosan egybefonódnak a románokéval, tehát velük együtt kell küzdeniük az igazságért és a szabadságért. Az 1848-as forradalom erőteljesen feltárta a román nép óriási forradalmi potenciálját, fogékonyságát a megújhodást hozó, haladó eszmék iránt, forró törekvését a társadalmi és nemzeti szabadság, az egység felé. A kiszipolyozott városi tömegek és parasztság, amely a forradalom mozgató ereje volt, nagyfokú hősiességről, harckészségről, forradalmi következetességről, tisztánlátásról tett tanúbizonyságot a harcban. Akárcsak a nemzeti történelem más mozzanataiban, Bukarest város lakossága ezúttal is felbecsülhetetlenül kivette részét az 1848-as forradalom eseményeiből. A Filareti Szabadságmezőn tett azon eskühöz híven, hogy „betartják és megvédik a nép által kihirdetett huszonegy pontot“, a bukaresti néptömegek lemondásra kényszerítették az uralkodót, az ideiglenes kormány forradalmi hatalmának megvédésére siettek, szétzúzva a reakciós erők összeesküvéseit, súlyos véráldozatot hozva az idegen intervencionista hadseregek elleni harcokban. Az emlékezetes 1848-as események folyamán számos forradalmi vezető emelkedett ki, akik életüket a nép, a haza érdekeinek szentelték. Ezek közül a legragyogóbb volt Nicolae Balcescu, az európai méretű közéleti gondolkodó, akinek munkái az akkori kort tekintve, rendkívül haladó nézetekre vallanak a társadalomfejlesztés alapvető problémáit, a román nép sorsának javítását illetően. A forradalom nagy embereinek soraiba tartozik Avram lánca, ,,a Hegyek Királya“, a tömegek lelkes vezetője, az olyan harcos hazafiak, mint Eftimie Murgu, Ion Ghica, Mihail Kogalniceanu, a Golescufivérek és a Muresanu-fivérek, Simion Barnutiu, George Baritiu, Ion Ionescu de la Brad, Alexandru Ioan Cuza, C. A. Rosetti, Vasile Alecsandri, Petőfi Sándor és Táncsics Mihály magyar harcosok, Gábor Áron, a székely hős, Stefan Ludwig Roth, Anton Kurz szász harcosok és sokan mások. Az 1848-as értelmiségiek műve — amelyet a román nép haladó hagyományaiból, és a kor haladó eszméiből táplálkozó forró hazafiasság szelleme hatott át — a demokratikus tartalommal telített filozofikus, politikai és szociális gondolkodás valóságos kincsestára, magasrendű humanista kultúrát árasztó fejezet Románia modernkori történetében, értelmiségi megnyilvánulás, amely megtisztelő helyet foglal el a román nép szellemi értékei között. A 120 évvel ezelőtt lezajlott polgári-demokratikus forradalom a társadalom maradi erőinek heves ellenállásába ütközött. Ezeket a maradi erőket a feudális viszonyok fenntartásában érdekelt nagybirtokosság képviselte. Ennek mesterkedéseit megkönnyítették a 48-as mozgalom egyes vezetőinél megnyilvánuló ingadozások és hibák, valamint a nemzetközi körülmények, amelyeknek közepette ez végbement. A forradalom vereségének egyik fő tényezője a külső reakciós erők brutális beavatkozása volt, a szomszédos nagy birodalmaké, amelyek mélységes ellenségeskedéssel szemlélték a román nép emancipálódási törekvését, a nemzeti és szociális felszabadulásra, egyetlen államba való egyesülésre irányuló óhaját; a román országokbeli 1848-as forradalom e reakciós birodalmak létét fenyegető veszélynek tűnt. A szomszédos nagyhatalmak kancelláriái a román országok 1848-as forradalmát úgy próbálták feltüntetni, mint a román nép szellemétől és érdekeitől idegen jelenséget, mint maroknyi zendülő által „importált“ áramlatot. Jellemző a cári kormány 1848 júliusi körrendelete, amely így szól : „e csekély számú meggondolatlan ember, akinek kormányzási eszméi nem egyebek, mint a hazájuktól idegen demokratikus és szocialista propagandától kölcsönvett utánzatok, a mi szemünkben nem jelentik az igazi valah népet“. Ilyen ürügyek alapján a nagyhatalmak elküldték hadaikat a román országokba, hogy — úgymond — megsegítsék „az igazi valah népet“, amelyet az a „veszély“ fenyegetett, hogy a demokrácia és a szocializmus útjaira lép. Ismeretes, hogy Moldvában a cári birodalom csapatai vetettek véget a forradalmi mozgalomnak, hogy Havasalföldön az ottomán csapatok fojtották vérbe, Erdélyben pedig a bécsi császár seregei és a cári birodalom csapatai nyomták el a forradalmat. Erdélyben az is gyöngítette a forradalmat, hogy a mozgalom egyes vezetői, románok és magyarok egyaránt nem értették meg soraik legkövetkezetesebb forradalmárainak felhívását a közös harcra, nem értették meg, hogy parancsoló szükségesség közös frontba tömörülni a Habsburg-birodalom ellen ; széthúzásuk megkönnyítette a reakciónak azt a feladatát, hogy elfojtsa a forradalmat, meggátolja, hogy a dolgozó tömegek nemzetiségre való különbség nélkül megvalósítsák követeléseiket. Az erdélyi forradalom tragikus kimenetele ismét bebizonyította a román nép és az együttlakó nemzetiségek testvériségének döntő fontosságát a harcban és a munkában, megbonthatatlan egységétkk döntő fontosságát a jobb élet társadalmi szabadságért és halmi igazságért kifejtett erőfeszítésekben. (Élénk taps.). Az 1848-as forradalmat legyőzték ugyan, de mégis mélyreható következményekkel járt a román nép későbbi fejlődésére. A forradalom erősen megrendítette az egész feudális társadalmi építményt, újabb lendületet adott a társadalom fejlődésének a kapitalizmus útján, megnyitotta az utat a társadalom struktúrájában végbemenő nagy változások és átalakulások előtt, népünk alapvető eszményeinek megvalósítása előtt. Fellobbantotta a forradalmi szellem lángját a román országokban, még erősebben kifejlesztette, a román nép öntudatát, a három román állam lakosainak azt a meggyőződését, hogy létre kell hozni a nemzeti egységet, egyazon állam határai keretében. (Hatalmas taps.) Alig 11 évvel az 1848-as forradalom után a néptömegek, az akkori hazafias értelmiség harcának gyümölcseként megvalósult Moldva és Havasalföld egyesülése, s ezt az eseményt, amely döntő jelentőségű történelmi mozzanat volt a román nép életében, kiinduló pontot jelentett az egységes nemzeti állam kialakulásában, rokonszenvvel köszöntötte az egész haladó nemzetközi közvélemény. (Élénk taps.) Az 1859-es egyesülés és az utána következő reformok biztosították a feltételeket a nemzeti ipar, a tudományos és kulturális tevékenység fejlődéséhez, a kapitalista viszonyok terjedéséhez, Románia gazdasági és társadalmi haladásának meggyorsulásához. Három évtizeddel az 1848-as forradalom és sokszázados elnyomás után a román nép, együtt hullatva vérét az orosz katonákkal és a bolgár hazafiakkal az ottomán csapatok ellen, első ízben vívta ki nemzeti állami függetlenségét. Az egységes román nemzeti állam megteremtésének eszménye, amelyért népünk súlyos áldozatokat hozott, mint ismeretes, 50 évvel ezelőtt vált valóra az egész ország néptömegeinek harca folytán, a Habsburg-birodalom összeomlásának körülményei között és az első világháborút követő időkben a világot átfogó nagy társadalmi megmozdulások közepette ; a román nép, akár csak más népek, nemzeti törekvéseinek valóra váltásában jelentős szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, amely új korszakot, a szocialista korszakot nyitotta meg az emberiség fejlődésében, meghirdette minden nemzet jogát az önrendelkezéshez, minden nép jogát a szabad és szuverén fejlődéshez. (Élénk taps.) A burzsoá földesúri rendszer idején azonban a román nép nem tudta maradéktalanul megvalósítani azt az óhaját, hogy országának ura legyen, nem tudott szabadon dönteni sorsáról, nem élvezhette munkájának minden gyümölcsét, nem rendelkezhetett az ország kincseivel és erőforrásaival. A nagyburzsoázia és a földbirtokosság megkönnyítette az idegen trösztök behatolását az ország gazdaságába, a nemzeti vagyon jelentős részeit koncesszióba adta, az országot alárendelte az imperialista nagyhatalmaknak. Az 1848-as nemzedékek harcának céljait, amelyek annak idején a forradalom kudarca miatt nem valósulhattak meg, népünk átvette és a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelően kiterjesztette és magasabb fokra emelte. A kapitalista termelési viszonyok bővülésével Románia társadalmi-politikai életének küzdőterén megjelent a munkásosztály, amelynek a történelem azt a küldetést szánta, hogy vezesse a tömegeket a kizsákmányolás és az elnyomás alóli felszabadulásért, az ország szocialista forradalmi átalakításáért vívott harcban. A román proletariátus a hosszas és kemény osztálycsaták során bebizonyította, hogy maradéktalanul teljesíteni tudja szerepét mint a társadalom leghaladóbb ereje, mint a haladás, a társadalmi és a nemzeti szabadságtörekvések következetes hordozója. (Hatalmas taps.) A munkásosztály nemzeti történetünkben való jelentkezésének legnagyobb jelentőségű mozzanata a Román Kommunista Párt megalakulása volt. A Kommunista Párt, az egész nép fennkölt érdekeinek kifejezője, megszervezte és harcba vezette a dolgozó tömegeket a burzsoá földesúri rendszer ellen, a fasizmus és a háború ellen, az Antonescu-rendszer felszámolásáért és Romániának az antihitlerista erőkhöz való csatlakozásáért. A fasiszta diktatúra megdöntése és az országnak az idegen megszállás alóli felszabadítása az 1944. augusztusi felkelés eredményeként megnyitotta az utat a legmagasztosabb törekvések megvalósítása felé, amelyekért a román nép harcolt és áldozatot hozott, megnyitotta a kizsákmányolás és a leigázás alóli végérvényes felszabadulás, a szabad és bőséges élet útját. (Hosszan tartó taps.) Tisztelt elvtársak ! Felidézzük az 1848-as forradalom emlékezetes napjait, mivel a román nép évezredes története leghősibb, legragyogóbb és legtermékenyebb korszakában élünk— Románia szocialista építésének győzelmes korszakában. (Hatalmas taps.) Románia biztos lépésekkel halad a IX. kongresszuson kijelölt úton, az anyagi és szellemi haladás újabb lépcsőfokaira lépve, növelve gazdasági erejét, szüntelenül tökéletesítve az egész társadalmi élet megszervezését, emelve a tömegek életszínvonalát, egyre kimagaslóbb szerepet töltve be a modern civilizáció egészében, a nemzetközi színtéren. (Élénk taps) Mindaz, amit megvalósítottunk és megvalósítunk a szocializmus építésében, mindaz, amit megvalósítunk ennek az ötéves tervnek a végéig messzibb távlatokban, népünk elíthetetlen alkotóképességéről, vitathatatlan szorgalmáról, hagyományos hazafiasságáról, a haladás szelleme iránti nagy fogékonyságáról és arról az akaratáról tanúskodik, hogy lépést tartson a kor haladásával. Népünk nagy tudósai már 1848- ban az ipar fejlesztésében látták az ország fellendítésének útját. Pártunk gazdaságpolitikája központi tényezőjévé avatta és avatja a virágzó nemzeti ipar megteremtését. A jelenkori műszaki-tudományos forradalom követelményeinek színvonalán álló állhatatos iparosítás egyik lényeges jellemvonása annak a gyökeres átalakulási folyamatnak, amelyen jelenleg a román társadalom átmegy. Az élet azt bizonyítja, hogy az iparfejlesztésben elért sikereinktől, az ipar műszaki felszereltségétől, megszervezésének tökéletesítésétől és gazdasági teljesítőképességének emelésétől nagy mértékben függ anyagi vagyonunk növekedése, az egész társadalmi tevékenység, dinamizálása, a nép életszínvonalának emelése, Románia nemzetközi együttműködésének kiszélesítése, függetlenségének és szuverenitásának erősítése. (Hatalmas taps.) Ezért az ötéves ipari terv előirányzatainak teljesítéséért és túlszárnyalásáért, a beruházások maradéktalan és hatékony megvalósításáért, az összes iparágakban folyó tevékenység minőségi színvonalának emeléséért kifejtett erőfeszítések fokozása munkásosztályunk, mérnökeink, technikusaink és tudósaink, az egész párt és nép egyik legmagasztosabb kötelezettsége. (Élénk taps.) " Az 1848-as forradalmárok harcoltak, hogy kiszabadítsák a mezőgazdaságot a feudális viszonyok bilincseiből. Szocialista rendszerünk, amely egyaránt felszámolta a hűbéri és a kapitalista kizsákmányolást, új, felsőbbrendű formát hozott létre a parasztság munkájának és életének megszervezésére és ez a forma az erők egyesítésén, az együttműködésen és a kölcsönös segítségen alapszik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek keretében , széles körű programot hajtunk végre a mezőgazdaság korszerűsítésére, műszaki-anyagi alapjának fejlesztésére, az intenzív termelés megvalósítására. Mindent elkövetünk, hogy a parasztságnak szüntelenül növekvő jövedelmet biztosítva szocialista mezőgazdaságunk mind inkább hozzájáruljon a nemzeti jövedelem gyarapításához, a fogyasztási igények és a többi gazdasági szükséglet kielégítéséhez. A IX. kongresszuson és az Országos Konferencián kijelölt program megvalósítása, valamint a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülésén javasolt intézkedések az öntözés fejlesztésére — amelyeknek az a céljuk, hogy mozgósítsák az egész parasztság, az összes falusi dolgozók, az egész nép erőit —, széles távlatokat nyitottak meg a mezőgazdasági termelés növelésének és stabilitásának biztosítása előtt, és fokozni fogják a mezőgazdaság hozzájárulását egész nemzetgazdaságunk felvirágoztatásához, a nép jólétéhez. (Élénk taps.) A negyvennyolcas forradalmárok síkraszálltak a tömegek felvilágosításáért, s joggal állították, hogy a román nép, amely annyira tehetséges, tízszer annyit alkothatna, ha képzett nép volna, ha élvezhetné a kultúra jótéteményeit. Az oktatás átfogó fejlődése minden fokon, a tömegek széles körű erkölcsi és esztétikai nevelése, a kulturális és tudományos ismeretek, valamint a munkásosztály, a kommunista párt új világ- és életszemléletének terjesztése a szocializmus éveiben erőteljesen fellendítették népünk szellemi életének színvonalát. Pártunk a legnagyobb figyelmet fordítja a tudományra, a művészetre és a kultúrára, azokat nélkülözhetetlen összetevőknek tekinti a szocializmus kiteljesítésében, a kommunizmusra való áttérés feltételeinek megteremtésében, lényeges tényezőknek a modern Románia építésében, szocialista társadalmi rendszerünk haladásában és civilizációjában. (Élénk taps.) A szocialista építés egész művének, a társadalom műszaki-anyagi alapja fejlesztésének, a párt és az állam egész politikájának és munkásságának fő célja szüntelenül emelni a tömegek életszínvonalát, mind inkább kielégíteni a dolgozók igényeit. A párt és a kormány minden társadalmi és gazdasági intézkedésének ez a lényege és értelme. (Élénk taps.) Miután vereséget szenvedtek és kikerültek társadalmunkból a kizsákmányoló osztályok, amelyek állandóan antagonista ellentmondásokat szültek a társadalmi életben, megszületett az összes társadalmi osztályok és rétegek érdekközösségén alapuló nemzeti egység, megszilárdult a munkás-paraszt szövetség — a szocialista rendszer politikai alapja —, kifejlődött a munkások, a parasztok és az értelmiségiek baráti együttműködése, létrejött az egész nép megbonthatatlan egysége harcedzett vezetője, a Román Kommunista Párt körül. (Hosszan tartó, hatalmas taps, hurrázás.) A hazánk előtt álló nagyszerű feladatokat csakis úgy tudjuk teljesíteni, ha mozgósítjuk a nemzet összes erőit, ha az ország valamennyi városi és falusi dolgozója nemzetiségre való tekintet nélkül lelkesen összefog. (Élénk taps.) Szocialista rendszerünk egyik nagy győzelme az, hogy Romániában helyesen, a marxista-leninista elvek szellemében megoldottuk a nemzeti kérdést. A szocializmus biztosítja az összes állampolgárok teljes jogegyenlőségét, nemzetiségre, fajra vagy nemre való különbség nélkül; a szocializmus megteremtette az anyagi, gazdasági, politikai és társadalmi feltételeket a román nép és az együttélő nemzetiségek közötti testvériség és barátság erősítéséhez, a munkában való aktív együttműködéshez közös hazánk — a szocialista Románia — további felvirágoztatása érdekében. (Hosszan tartó, hatalmas taps, hurrázás.) Köztudomású, milyen sok rosszat tett hazánk összes dolgozói érdekeinek a nemzeti ellenségeskedés politikája, amelyet a múltban a kizsákmányoló osztályok, a reakció folytatott : a történelem bebizonyította, hogy a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók csakis úgy virágoztathatják fel közös hazájukat, csakis úgy valósíthatják meg álmaikat és alapvető törekvéseiket, ha igaz testvérekként együtt élnek, együtt harcolnak/ együtt dolgoznak. A közös munka, a közös alkotás fennáll a gazdasági és társadalmi építésben, a tudományos, a kulturális munkásság és a szellemi élet terén egyaránt. Az együttélő nemzetiségek műalkotásai anyanyelvükön születnek, sajátos hagyományok és vonások jegyeit viselik magukon, de közös hazánk társadalmi realitásaiból, szocialista társadalmunk életéből ihletődnek és a szocialista Románia szellemi kincseinek tárházát gazdagítják, teszik sokrétűbbé. Az összes romániai alkotók, a román, a magyar, a német és a más nemzetiségű alkotók kulturális, művészeti tevékenységének irányítását maguk az alkotók kell hogy intézzék, hazánk vezetője — a Román Kommunista Párt — az egész román társadalom vezetője kell hogy intézze. (Hatalmas taps.) A szocialista rendszer korában megvalósult az az elv, hogy a nép legyen országának ura, megvalósult Nicolae Balcescunak az a merész jóslata, hogy eljön az idő, amikor a nép fölött senki sem lesz úr. Napjainkban mindazok, akik városon vagy falun két kezükkel vagy elméjükkel munkálkodnak, igazi urai a nemzeti vagyonnak, az építő erőfeszítéseikből születő összes javaknak. Pártunk abból a felfogásból indul ki, hogy a szocializmusnak olyan társadalomnak kell lennie, amely a legszélesebb körű jogokat és szabadságjogokat biztosítja a dolgozó tömegeknek, olyan társadalomnak, amely teljes mértékben hasznosítja a nép kollektív bölcsességét és energiáját, korlátlan lehetőségeket biztosít az emberi egyéniség sokoldalú érvényesüléséhez. Szocialista államrendünk felsőbbrendűsége abban áll, hogy az ember ember általi kizsákmányolását felszámolva, kiküszöbölte az egyének közötti társadalmi egyenlőtlenség forrásait, egyenlő lehetőségeket nyújt a társadalom összes tagjainak érvényesülésükhöz a társadalmi életben, az anyagi és szellemi alkotás valamennyi területén. Pártunk és államunk egyik állandó központi törekvése a politikai demokrácia és a gazdasági demokrácia harmonikus egybefonása, a szocialista társadalmi viszonyok sokoldalú tökéletesítése. A tömegekkel való széles körű tanácskozás a bel- és külpolitika alapvető kérdéseiről, a nép sorsát érintő összes határozatokról, az állam és a közügyek vezetésében való aktív részvételük feltételeinek biztosítása az az elsőrendű tényező, amely erőssé és reálissá teszi a párt kidolgozta programot, szavatolja annak legjobb feltételek közötti megvalósítását, ösztönzi a saját történelmét tudatosan alakító nép konstruktív lelkesedését. (Élénk taps.) Pártunk ugyanakkor következetesen érvényesíti a mélységes társadalmi méltányosság elveit a fogyasztási alapoknak a társadalomban való elosztásában, abban, hogy megfelelő anyagi javadalmazásban részesíti minden egyes honpolgár hozzájárulását a nemzeti vagyon megteremtéséhez, a haza fejlesztéséhez. Amint tudják, Központi Bizottságunk legutóbbi plenáris ülése egész sor intézkedést kezdeményezett abból a célból, hogy kiküszöbölje a lakosság jövedelmei terén mutatkozó indokolatlan egyenlőtlenség forrásait, hogy a társadalom minden területén biztosítsa a szocialista javadalmazás kritériumait. Kétségtelen, hogy nem lehet szó igazi politikai és társadalmi demokráciáról egy mélyrehatóbb gazdasági demokrácia megvalósítása nélkül, olyan méltányossággal telített igazi szocialista viszonyok nélkül, amelyeknek célja biztosítani az összes osztályok és társadalmi rétegek közötti egység, barátság és együttműködés erősítését, a régi rendszertől örökül hagyott etikai ballasztok felszámolását, a feltételek biztosítását a kommunizmusba való fokozatos átmenethez. Pártunk zászlajára, amelyért a nép legjobb fiai harcoltak és életüket áldozták, s amely az új társadalmat építő egész nemzetet tömöríti, lángbetűkkel van felírva a társadalmi igazság eszméje, a szocialista társadalom összes tagjai közötti teljes egyenlőség eszméje. (Élénk taps.) A gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődését, a tömegek életszínvonalának emelkedését, a társadalom és az emberek közötti kapcsolatok megszervezésének további tökéletesítését biztosítva, pártunk töretlenül teljesíti történelmi hivatását, mint a román nép vezetője a szocializmus és a kommunizmus napfényes útján. Éppen ezért az egész nép nagy megelégedéssel fogadta a plenáris ülés határozatait, a Nagy Nemzetgyűlés által megszavazott törvényeket, amelyek még inkább ösztönzik a tömegek energiáját és munkaerejét, erősítik a pártunk politikájába, szocialista rendszerünk mélységes humanizmusába vetett bizalmukat, a szocialista nemzetünk ragyogó jövőjébe vetett bizalmukat. (Hatalmas taps.) Tisztelt elvtársak ! A szocializmus Románia történetében első ízben valósította meg a nemzeti függetlenség és a népi szuverenitás megvalósítását, amelyért elődeink sok-sok nemzedéke harcolt. Ma az ország sorsát maga a szabad és független, a világ összes népeivel egyenlő jogú népünk dönti el, a nép, amely a világcivilizáció nagy családjában méltó helyet akar és képes is elfoglalni. A román nép munkája, kiemelkedő gazdasági és szociális eredményei hozzájárulnak ama szocialista rendszer erejének növekedéséhez, amelynek szerves része országunk is, a kommunizmus eszmei befolyásának és tekintélyének növekedéséhez az egész világon, a jelenkori társadalom haladó irányzatú fejlődéséhez. Pártunk véleménye szerint nemzeti és nemzetközi feladatai szorosan összefüggnek és csakis tevékenysége ezen alapvető fontosságú oldalainak harmonikus és helyes egybehangolásával tehet eleget magas felelősségének a román nép előtt, kötelezettségeinek és felelősségének a nemzetközi munkásosztály, a kommunista mozgalom iránt, a világbéke ügye iránt. (Élénk taps.) E feladatoknak megbonthatatlan egységben történő megvalósítása lényeges feltétel a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom internacionalista szolidaritásának erődítése, az egész világ haladó, antiimperialista erői harcának szüntelen fejlesztése szempontjából. Románia külpolitikáját a tartós barátságra és szövetségre alapozza az összes többi szocialista országgal, amelyhez a társadalmi rendszer közössége, a forradalmi célok és eszmények egysége fűz bennünket. Románia a többi szocialista ország, a kommunista és munkásmozgalom, a világ összes haladó, antiimperialista erői oldalán aktívan küzd a szocializmus, a demokrácia, a béke ügyének diadaláért, a nemzetközi biztonságért. Románia, amely nagyarányú békés építőmunkát folytat és amelyet a többi néppel való barátság eszménye lelkesít, az összes államokkal való széles körű és sokoldalú együttműködés politikáját folytatja, függetlenül azok társadalmi rendszerétől, a kölcsönös anyagi haladás, valamint a béke és az enyhülés ügye érdekében bolygónkon. Olyan elvekre építjük hazánk külügyi kapcsolatait amelyek napjainkban a nemzetközi élet sarkkövei , a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség és a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök. A román nép évszázados tapasztalata, viszontagságos története, amelynek során szakadatlanul küzdött nemzeti lényének megvédéséért és a függetlenségért, megerősíti benne azt a meggyőződést hogy a haladás óriási jelentőségű tényezője, az összes népek közötti gyümölcsöző nemzetközi együttműködés elsődleges feltétele minden nép azon szent jogának tiszteletben tartása, hogy maga döntsön sorsa felől és minden külső beavatkozás nélkül maga válassza meg társadalmi-politikai fejlődésének útját. (Hatalmas taps.) A nemzetközi együttműködés nagymértékben attól függ, hogy minden egyes nemzet más nemzetek jogainak elismeréséből bármilyen nemzeti elnyomás kirekesztéséből induljon ki. Egyes országok gazdasági-szociális haladásának legfőbb kerékkötője az, hogy az imperialisták lábbal tiporják más népek nemzeti jogait, szuverenitását ; komoly akadály ez a népek közötti együttműködés, a világbéke biztosítása útjában. A történelem, az élet azonban egyre erőteljesebben kidomborítja azt az alapvető igazságot, hogy nincs a világon olyan erő, ami megakadályozhatja a népeket nemzeti lényük érvényre juttatásában mivel a nemzeti állam fejlesztése objektív szükségszerűség, minden egyes nép szociális-gazdasági haladásának létfontosságú követelménye. (Hatalmas taps.) A legelemibb nemzetközi jogelvek megkövetelik a más államok ügyeibe való bármely beavatkozás felszámolását és méginkább az agressziós cselekmények felszámolását, bármilyen formát öltsenek is. E szellemtől áthatva, a román nép az egész haladó emberiséggel együtt a leghatározottabban követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok vessen véget a vietnami nép elleni háborújának. A Vietnami probléma rendezése, a párizsi amerikai-vietnami tárgyalások sikere attól függ, hogy teljesen és feltétel nélkül szüntessék meg a Vietnam Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadásokat, s biztosítsák a vietnami nép számára a lehetőséget, hogy minden külső beavatkozás nélkül maga dönthessen sorsáról. Békepolitikájához híven, Románia aktívan küzd a nemzetközi enyhülésért, az imperialista erők azon terveinek meghiúsításáért, hogy új háborút robbantsanak ki. Ennek megfelelően megkülönböztetett figyelmet fordítunk a béke és a biztonság légkörének előmozdítására kontinensünkön, az európai országok közötti kapcsolatok normalizálására, a második világháború után létrejött történelmi realitásból vagyis abból kiindulva, hogy el kell ismerni a két német állam létezését és valamennyi ország határainak sérthetetlenségét, fel kell számolni az idegen katonai tömböket és támaszpontokat, állhatatosan törekedni kell a hidegháború maradványainak kiküszöbölésére. Ez nemcsak az európai népek létérdekeinek felel meg, hanem a béke és a biztonság ügyének is az egész világon. Tisztelt elvtársak ! A polgári-demokratikus forradalomnak a román országokban történt kirobbanása 120. évfordulóját ünnepelve visszatekintünk arra a hosszú és nehéz útra, amelyet a román népnek kellett bejárnia mai révbejutásáig. Hős népünknek, amely vitézül, elszántan és bátran szállt szembe elképzelhetetlenül nagy nehézségekkel és akadályokkal, legyőzve a mostoha sors minden csapását sikerült nemes hagyományaihoz, nagy erényeihez méltó sorsot teremtenie magának. Hódolattal adózunk az 1848-as forradalmároknak, tisztelettel emlékezünk elődeinkre, akik feláldozták magukat nemzeti lényünk megőrzéséért, akik hitet tettek népünk érdekeinek és törekvéseinek szolgálata mellett, tisztelettel emlékezünk azokra a forradalmár nemzedékekre, amelyek a haza burzsoáföldesúri elnyomás igája alóli felszabadításának, a szocialista társadalom romániai felépítésének műve folytán bekerültek a történelembe. A forradalmi harc nagy hagyományainak, a hazafias lendület és az emberi nagylelkűség kimagasló mozzanatainak áttekintése a haza történetében, még inkább ösztönöz bennünket a szocialista Románia előmeneteléért vívott harcban, mozgósítja az egész nép energiáját és lelkesíti a népet a szocializmus és a kommunizmus Románia földjén való építésének nagy hazafias művében. (Élénk taps.) Azzal ünnepeljük az 1848-as nagyszerű forradalmi események évfordulóját, hogy egyesítjük és fokozzuk az egész nép erőfeszítéseit, hogy töretlenül megvalósítsuk pártunk marxistaleninista politikáját, amely a szocialista társadalom gazdaságának és kultúrájának fejlesztésére, a nép életszínvonalának emelésére, a haza védelmi képességének erősítésére irányul, miáltal méginkább fokozódik országunk hozzájárulása a szocializmus, a béke és a nemzetközi társadalmi haladás ügyének győzelméhez. Azt akarjuk, hogy szocialista nemzetünk örökké fejlődjék. (Hosszan tartó hatalmas taps, éljenzés.) Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde Tömegbemutató a Republicii stadionban