Előre, 1968. augusztus (22. évfolyam, 6450-6476. szám)

1968-08-01 / 6450. szám

ELŐRE 4. oldal AZ X-TH HADMŰVELET Géppisztolyokkal és puskákkal felfegyverzett, helikopterekkel és terepjáró autókkal szállított rendőri egységek járják be mostanában egyes brazíliai államok őserdőren­­getegét. A klasszikus fegyverek mellett ezek az egységek tudomá­nyos készülékeket is hordanak ma­gukkal, éspedig rádióaktív elemek jelenlétét kimutató Geiger számláló­kat. A különlegesen felfegyverzett egységek, az X­TH fedőnevet vi­selő akció végrehajtói. Csempészek után kutatnak. Évekkel ezelőtt a tudományos ku­tatások megállapították, hogy a bra­zil föld egyes pontjain nagy meny­­nyiségben találhatók rádióaktív ér­cék és különböző ritka fémek. A­­hogy évszázadokon át aranyásók törtek utat maguknak a brazil ős­erdőben és túrták fel az Amazon vidék földjét, úgy ma egy új El Do­rado lázától fűtve uránérc-kutatók járják be szinte ugyanazt az utat. A brazil kormány ugyan már évekkel ezelőtt törvénybe foglalta, hogy csak az országos atomenergia bizottság­nak van joga kutatásokat folytat­ni, a modern kincskeresők en­nek ellenére tovább csörtetnek az őserdő szövevényes indái között Hivatalos adatok szerint 1966-ban 2139 nemesfém és rádióaktív érc­kitermelést tartottak nyilván, de ezeknek csak 60 százaléka állott ál­lami ellenőrzés alatt. A tiltott kitermelést természete­sen a még tiltottabb értékesítés és csempészés követte. A kalózkodás a drága érccel, a brazil állam e je­lentős vagyonával olyan mérete­ket öltött, hogy a bűnözők ellen ko­moly hadműveletet kellett indítani, így született meg az X­TH akció. A brazil térkép­eken, még a bá­nyaügyi hivatalok térképein is hiá­ba keresnénk például Póla Erna te­rületet. Ezt a kis, alig tíz négyzetki­lométernyi kitermelést az X­TH ak­ció részvevői fedezték fel 300 kilo­méternyire az ország új fővárosától Brasiliától. Mintegy 30 kincskereső rádióaktív thoriumot tartalmazó monazitot, valamint tantált és nio­­biumot hozott itt felszínre. Az eddig ismert egyik legnagyobb titkos kitermelő és egyben értékesí­tő központ Xambióában működött és méghozzá Xavier Franca rendőr­biztos és Joao Sáraivá dos Santos helyettes prefektus jóindulatú támo­gatása mellett. Ami biztos az biztos címen az ércraktár kulcsa a prefek­tus zsebében volt. Xambióá valósá­gos nagyipari központ volt, mert egy jól álcázott repülőtérről öt repülő­gép szállította rendszeresen az ér­cet egy gyűjtőközpontba. Noha az eddigi nyomozások során állítólag még nem sikerült kideríteni, hogy végső soron kiknek a kezébe került az uránérc, a jelekből ítélve nem vitás, hogy a címzett valamelyik észak-amerikai érdekeltség volt. A fent említett Xavier Franca elmon­dotta, hogy érckereskedők kíséreté­ben többször is járt Xambioában egy észak-amerikai egyén, aki azt állította, hogy „tudományos gyűjte­ménye számára keres ritka köve­ket“. A Correiro da Manha brazil lap pedig arról tudósít, hogy a bra­zíliai Goias államban Tocantinopolis községben az amerikai érckalózok maguk foglalkoznak az érckiterme­léssel és elszállításával, s hogy ame­rikai repülőgépek szállítják el innen az ércet — természetesen titokban. Xambion — néhány ház az őserdőben... Valamelyik házban mesés értékek rejtőznek. A kulcs a hatósági em­berek zsebében lapul — Lámcsak, értékes kőzet-e, vagy pedig egyszerű kő ? A Geiger­­számláló mit mutat ? MISS GYÖNGYFOG KERESTETIK Az egyes országokban még ma is annyira divatos miss-választá­­sok mintájára, a svájci fogorvosok­ egyesülete most Miss Gyöngyfog választást indított. A missnek va­lójában nem is kell missnek len­nie, lehet mister is, viszont a ver­senyző 1950—1952 közötti születé­sű kell hogy legyen és hibátlan, vagyis teljes fogsorral kell hogy rendelkezzék, olyannal, amelynek egy tagja se került még kapcso­latba a fúrógéppel. A versenyre eddig igen kevesen neveztek be. Csodálatosképpen még a legendás Lötschentalból se jelentkeztek, holott Svájcnak ez a vidéke valamikor arról volt hí­res, hogy az országban senkinek sincs oly jó joga, mint éppen az ezen a területen lakó embereknek. Annak idején ugyanis Lötschen­talban csak kétszer évente sütöt­ték a kenyeret. Amikor már tel­jesen megkeményedett, akkor et­ték. — S csak az egészen kis gye­rekek számára mártották vízbe, hogy kissé felpuhuljon. Azt állí­tották, hogy ez a legjobb recept a fogak hiánytalan karbantartásá­ra. Ám már az első világháború előtt bevonult Lötschental vidéké­re is a civilizáció : a hegyi vasút nemcsak utasokat, de édességet is szállított ezekre a tájakra. És a fogak romlani kezdtek... A svájci fogorvosok mégis azt remélik, hogy nem hiába hirdet­ték meg a pályázatot: bebizonyo­sodik, hogy nem akad az egész or­szágban egy gyöngyfogú miss vagy mister, ami nem kis reklá­mot jelent a fogászati szakmának. ­­ 2 Tíz napig töltötte Vanek úr ide­je nagy részét a művésznő szekré­nyében. Közben Laura de Pirelli bevezette az alsó polcra a vil­lanyvilágítást és gondoskodott ol­vasnivalóról. Egész nap utazások­ról szőttek terveket, kivéve a dél­utánt, amikor a művésznő énekelni tanult. A művésznő szorgalmas volt. Órákig tanult énekelni. A tizedik napon Vanek úr ki­lépett a szekrényből, éppen ének­óra közben. — Jó napot — mondta. — Most én elmegyek. Mielőtt az ámult művésznő és a holtra rémült korrepetitor bármit is szólhattak volna, a titkár, Isten tudja, hogy miért, sértett önérzet­tel távozott, és egyenesen a Fort- St.-Thérése-hez ment. — Jelentse az őrmesternek — mondta elszántan a poszt előtt —, hogy én félreismertem magukat. Ez a légió egy kitűnő hely. Würfli úr éppen őrségen volt, amikor feltették Vanek úrra a bi­lincseket. — Miért jelentkezett önként ? — kérdezte súgva. — Az enyhítő körülmény. Fino­mabban lőnek fejbe. — Azt tudja, hogy Mehár is a börtönben van ? — Hát kinn volt közben? Nagyon szeretem ezt a Mehárt. — Hiszen megveri mindig. — De sohasem énekel. Nagy szó­­! Hat napig ült Vanek úr, amikor megjelent egy őrvezető és egy hadnagy. — Itt a díszuniformisa. Vegye fel. KÉPREJTVÉNYEK REJTŐ JENŐ (P. Howard) A TIZENNÉT KARÁTOS AUTÓ 45. MAGAZIN „TÜKRÖM, TÜKRÖM.." A tükör fényes lapjához érdekes mondák, színes költemények, titkos varázslatok fűződnek." Az ásatások leletei azt mutatják, hogy valami­lyen formában az ember a tükröt már az ősidők óta ismeri. A legér­dekesebb ókori leletek a szkíta bronztükrök, amelyek általában a szkíták kedvenc motívumán, egy guggoló szarvas agancsán nyugsza­nak. Ezeknek a nyele hornyolt, né­hol aranylemezes és kos vagy far­kas ábrázolással végződik. A görög edényfestmények szerint a szkíták ezt a tükörtípust a görögöktől vet­ték át. Méltán csatlakoznak ezekhez a különböző vadászjeleneteket ábrá­zoló etruszk tükrök is. A népván­dorlás korából ismeretesek a ko­rongalakú ,horganyból készített gót tükrök. A középkor elejéről a Te­­mes megyei Dettáról egy érdekes le­letünk van, amely egy ólomból ké­szült korongból áll , köridomra át­tört, közep­én egy üveglemez talál­ható. A nyílás alját fémlemez borít­ja, mely lehetővé teszi az üveg alatt a fény visszaverődését. A fali tükröt ebben az időben még nem ismerték. A tükör ma elválaszthatatlan kí­sérője az embernek. A néphit és szokás világában azonban nemcsak tárgy és szobadísz volt, hanem va­rázseszköz is, amely „jó és rossz e­­rőket“ rejt magában. A görögök fémtükreikről azt tartották, hogyha a beteg belenéz, megszabadulhat a betegségétől. Az antik világban ál­talános szokás volt a tükör­jövendö­lés. A római történelmi feljegyzé­sek olyan „varázstükröt“ is emle­getnek, amelyben az ember meglát­hatja a távolban élő személyt. Az ilyen varázstükör a meséknek is motívuma lett. Általánosan ismert a velencei varázstükör is, amely toló­ajtós négyszögű üvegtükör volt és tolvajokat, boszorkányokat, elrejtett kincseket és más titkos dolgokat is felfedett állítólag. Egy XV. század­beli varázskönyv utasításokat ad olyan varázstükör készítésére, a­­mely „meghomályosodik“ ha egy „bűnös“ beletekint. A kortársak kö­zül sokan úgy tartották, hogy min­den idők legnagyobb szélhámosának és szemfényvesztőjének, Cagliostra­­nak is egy ilyen tükre volt. Párizs­ban 1868-ban egy iyen varázstükröt 25 000 frankért adtak el egy árve­résen. A varázstükörnek a néphagyomá­nyokban újév előtt és a napfordulók jövendöléseiben volt jelentősége. Azt tartották, hogyha a férjhez men­­ni akaró leány újév reggelén kezé­ben izzó parázzsal a tükör elé áll és háromszor saját­ nevét kiáltja, megláthatja jövendő férjét. Mindez különben azzal magyarázható, hogy egyes emberek bizonyos fényes tár­gyakat szemlélve önhipnózis hatása alatt saját képzeletük játékává vál­nak. Székely László tanár A deított középkori tükör PULSATIONS a címe annak a színes tévé-revüfilmnek, amely az első ilyen jellegű néger produkció. Szereplői, rendezője, producere, zeneszerzője, s az egész film­gárda (egyetlen fehér munkatárs kivételével), néger művész. A Pulsa­­tions-t a közelmúltban mutatta be a francia televízió, s olyan sikere vol­t, hogy a közönség kérésére meg kellett újrázni. Sok tehetséges néger mű­vész mellett a két női sztár (képünkön) — a kiváló hangú Célia (akinek immár a negyedik hanglemezfelvétele kerül piacra) és a bájos, tempera­mentumos Maddly Bang (manekinből lett táncosnő) —s pompás teljesít­ményt nyújtott. Nemcsak szépségükkel, hanem rátermettségükkel is meg­hódították a francia tévé­közönséget. A film zenéjét a kameruni szárma­zású Manu Dibango szerezte, aki egyébként Nuno Ferrest szokta kísérni és Johnny Hallyday dallamainak a zenei átdolgozója is — Értem ... főbe lőnek ... — Könnyen lehet. Kinn van az egész helyőrség az udvaron — mondta az őrvezető, de a hadnagy leintette. — Illetékes helyen tudják, hogy hol volt két hétig, ön sokat szen­vedett. — Különösen délután ... — Csend ! Az ön távollétéről nem közöltek részleteket, ön is hallgasson róla, azt hiszem, érti ?! Vanek úr elpirult, lesütötte a szemét és azt hitte, hogy érti... Amikor kivezették az udvarra, könnyes szemmel nézett körül. Ez kivégzés ! Négyszögben állt az erőd teljes létszáma. Arcába sütött a nap, és Vanek úr jó magasra tartotta a fejét, hogy teljes mértékben élvez­ze még utóljára. Tram-tram-tram-tram... A dob !... Szóval a szökevénye­ket ítélet nélkül kivégzik. Szomorú tekintettel megkapaszkodott egy facsoport zöld színébe. Trombita 1 „Aux armes ! Aux armes !.. .* Most jön majd az es­cort !... Nem hagyja bekötni a szemét. Lássák, hogy tud meghalni egy Vanek B. Eduard ... Azért kissé megcsuklik a térde és a nyelve száraz nagyon. A trombita elhallgat. Ni... hisz ez az ezredes, aki most eléje lép. — 27-es közlegény ! Gorcsev Iván 1 Te két hétre eltűntél, el­hagytad az erődöt! Megrendítő testi és lelki szenvedéseken men­tél keresztül. „Különösen az éneklés" — gon­dolta Vanek úr és bánatosan bó­logatott ... — A köztársaság elnöke Gorcsev Ivánt a becsületrenddel tüntette kil ... És amíg az ezredes feltűzi a hüledező Vanek úr zubbonyára a becsületrendet, meglendül a triko­lor, szól a trombita és vigyázzba fordul eléje az arcvonal... Távolabb egy teraszon Anette, de Bertin és Laboux állnak, ré­mülten, halálsápad­tan és sióra képtelenül...­­ Az eset tisztázása lehetetlen. Is­ten őrizz hozzányúlni. Vanek urat majd leszereltetik valahogy. És Gorcsevnek nem szabad jelentkez­nie a légiónál. Gorcsev csak Pri­vát Eleknél jelentkezik százezer frankkal. Ezt a Mestertől és Linge­­strömtől vette el, akik hihetőleg könnyen nélkülözik Ib­rizben, a foszfát bányában, ahol kényszer­­munka büntetésüket töltik. ... Az esküvő előtti napon Vanek úr leszerelt. Verdier őrmester több terítékes bankettel ünnepelte ezt a napot a kantinban. — Uram — jelentkezett Gorcsev­­nél. — Mi lesz a teendőm ? — A Laboux-villa kertjében egy fáradt artista éli békés, vén nap­jait. Vele kell foglalkoznia, öregem. — Változatlanul Vanek a nevem és szeretném, ha ezt most már megjegyezné, miután szenvedéseim jutalmául a becsületrenddel tün­tettek ki. — T­gy érzi, hogy megérdemelte? — Feltétlenül, ön nem hallotta a hölgyet énekelni. Közben de Bertin információt szerzett Vanek úrról. Csakugyan egy nizzai idegszanatóriumban működött, de nem levelező volt, ha­nem ápolt. Egy napon eltűnt az uszodából, a tanársegéd kemény­kalapjában. Azóta keresik. ... Anette szomorúan Gorcsevhez hajtotta a fejét. — Félek, Iván ... Magát a vére nem hagyja majd nyugodni... — Szamárság ... — Mindig attól félek majd, hogy egyszer csak elhagy... Megy a tengerre, a sivatagba ... Reszketni fogok, ha egy órával későbben jön haza ... — Ne féljen... Sohasem jövök majd későn. A vőlegénye kísértet volt, a férje hazajáró lesz... És Anette minden aggodalmát végképp eloszlatta ifjabb Gorcsev Iván születése, akit a többi csa­ládtagok : Wendriner Aladár és Vanek úr boldogan befogadtak meghitt körükbe ... VÉGE LEGVESZÉLYESEBB Egy brazil biztosító vállalat bő statisztikai anyag alapján összeállí­totta a legveszélyesebb foglalkozá­sok listáját. E lista élén a futball­bíró áll, ezt a taxisofőr és a házas­ság közvetítő követi. NYOMOK... Egy angol falu papja felkérte egyházközösségének nőtagjait, hogy amikor eljönnek úrvacsorára és isznak a serlegéből, lehetőleg ne rúzsozzák ki az ajkukat... vagy legalábbis használjanak csókálló rúzst amely nem hagy nyomokat. SIKERES KÖDSÜRÍTÉS Az amerikai repülőgépipar a legjobb úton van, hogy elhárítsa a repülés legnagyobb ellenségét, a ködöt, amely a repülőutak elha­lasztásával 75 millió dollár veszte­séget okoz évente. A légiforgalmi társaságok egyesülete bejelentette, hogy sikeres kísérleteket végeztek a ködsűrítés terén és a jövő évtől kezdve széles körben fogják alkal­mazni ezt a módszert. A műveletet úgy végzik, hogy re­pülőgépből vegyi anyagokat szór­nak le, s ezek kondenzálják az ap­ró vízcseppeket, amelyek vagy le­hullnak a földre, vagy a levegőben maradnak. A levegőben levő csep­pek számának csökkenése folytán azonban mindenesetre jobb látási lehetőségek adódnak a pilóták szá­mára. „A világon nincs olyan lap,hogy valamelyik hasábján na­ponta legalább egyszer ne szerepelne a Kennedy név“ — állítja a Washington Post. Túlzás ? Alighanem az. De tagadhatatlan, hogy van benne egy jó adag igazság is. Mert tényleg sok embert érdekel és foglalkoztat. — Kik a Kennedy-fivérek ? — Minek köszönheti megválasztását John Kennedy ? — Milyen politikát folytatott volna Robert Kennedy, ha bejut a Fe­hér Házba ? — Visszavonul-e a politikai életből a legkisebb Kennedy-fivér ? — Miért törnek egyesek életükre ? Ezekre és sok más kérdésre próbál válaszolni Székely Lászlónak A KENNEDY-DINASZTIA című írása, amelyet folytatások­ban közlünk. Rövidesen: A KENNEDY-DINASZTIA 1968. AUG. 1., CSÜTÖRTÖK DIVAT Nemcsak kismama-ruhák... Öltözködési szempontból több ok­ból is kedvező helyzetben vannak most a leendő anyák. Kedvez nekik a nyár (igaz ugyan, hogy télen a nagykabát jótékonyan eltakar, de mégiscsak kellemesebb a könnyű, szellős öltözék, amikor úgyis megvan a teher­többlet), kedvez a divat is (a bő, trapézvonalú, vagy mell alatt el­vágott, u.n. „bébi“-szabású ruhákat nemcsak a kismamák, hanem serdü­lőktől a már nem legfiatalabb kor­osztályig mindenki előszeretettel vi­seli) és kedvez a konfekcióipar, amely az idén több modellt kínál a számukra. S ennek csak örülni lehet, mert sem a baba, sem a környezet számára nem közömbös a leendő anya közérzete, amit bizony az is befolyásol, ha a várakozás időszaká­ban is csinosan, sőt divatosan öltöz­ködhet. Emiatt a kedvező helyzet miatt nyugodtan le is mondhatunk az olyan tanácsokról, hogy a kismama ne hordjon nagymintás ruhát, élénk, feltűnő színeket stb. Ma ez mind ér­vényét vesztette. Viszont mégsem árt néhány gyakorlatibb meggondo­lás. A konfekció modellek között lát­tunk olyant is, amelyet még a mos­tani engedékeny divat mellett sem lehet könnyen átalakítani a baba vi­­lágrajötte után, mert messziről lerí, hogy kismama ruhák voltak (pl. egy igazán vonzó, világos tergálszövetből készült modell azért ilyen, mert elől-hátul nagy V alakú szabásvo­nala van). Tehát: aki később is akarja hordani kismama-ruháit — s ha könnyű, tartós szövetből, van más szép anyagból készült, miért ne ? A vásárlásnál figyeljen erre Csináltatásnál annál inkább. Vanna akik éppen a fenti meggondolást inkább szűk ruhában feszengene vagy egy ruhában „böjttjük“ ki terhesség hónapjait. Iránymutató: közre adunk néhány olyan, igaz divatos modellt, amelyek kismar ruhák ugyan, de egyszerűen és kön­nyen átalakíthatók az ifjú-mai korszak számára is. Talán olyan o­vasóinknak is hasznára lesznek, ki kétkedve fogadták ezt a mostani­­ divatot és ruhacsináltatáskor­­ akarják tartani a könnyű válto­­zás lehetőségét, vagy szeretik vál­latosan hordani ruháikat. Bal oldali rajzunk mell alatt­­­san húzott ruha, rövid ujja sze­gött. Amikor a kismama visszanye karcsú alakját, a ruhát derékban ujjához hasonlóan szegőzéssel le­szűkíteni. (Mint az alanti rajz r­­atja.) Igazán divatos a közbülső,­­ plasztronos, magas kézelős modell plasztron és kézelő golyógombok gombok­). Később — mint az 1 rajzon látható — csak egy szé vagy ha az ifjú mama kevésbé k­ésú, keskenyebb öv kell hozzá. A jobb oldali rajz oldalt kifelé s­öeti, elől mély halos ruha, tű, gallérral, ujjal. Előre meg le csináltatni hozzá a gallérhoz h­sonlóan tűzött dragonért, amelyi gombjai a mély szembehalt is fogják. Anti-mini kampány Még csak két-három éve, hogy Európában tért hódított az alig­­szoknya, a miniszoknya divatja. Kezdettől fogva sok volt az ellen­zője, az álszenteskedő erénycsőszök­­nek se szeri, se száma. Tulajdon­képpen csak a textileseknek lehe­tett volna komoly, érthető kifogásuk ellene, mert a szoknyához kevesebb anyag kelt el, tehát csökkentette a forgalmat (ők viszont, tudomásom szerint, nem kifogásolták.) Most azonban komoly veszély fe­nyegeti a mini divatot, összefogott ellene az orvostudomány, a büntető­jogászat és a pszichológia. Különö­sen Amerikában és Franciaország­ban kelnek ki erélyesen — le­­gyünk őszinték! — az oly tetszetős divat ellen. Nem mondom: akad­nak olyan — kövér, esetlen — vi­selői, akiket rendeletileg el kellene tiltani tőle. Viszont azok, akik most összeesküdtek ellene, nem holmi esztétikai indokokkal érvelnek. Amerikai és francia orvosok azt állítják, hogy a nőknél a minidivat óta hihetetlenül megnőtt bizonyos megbetegedések — főleg a tüdő­gyulladás és hólyaggyulladás — száma; ezenfelül vérkeringési za­varok lépnek fel a divat következ­ményeként és — végül, de nem utolsó sorban — a leghatásosabb ütőkártya: a lábvastagodás. A mi­niszoknyás nők bokája két-három év alatt — úgymond — 2—5 centi­méterrel vastagodott meg. Persze akadt rögtön egy precíz német vas, aki ezzel kapcsolatban már is mondta a szentenciát: „A sz­vezet zsiradékhalmozással védi­­ik a megfázás ellen“. A büntetőjogászok szerint „a vid szoknya provokatív hatása a szonylag normális embereket is é­szakra és bűntettre csábítja.“ A pszichológusok szerint a­­ szoknyás nők könnyű fajsúlyú látszanak, és könnyen azzá is üt­nek, mert úgy vélik, hogy testi jaik fitogtatásával mindent elér­­nek. Ezenfelül : „A túl rövid sz­agás lányok bujának látszanak öntudatlanul­, azzá is lehetnek“ A fenti anti-mini érvek ha­ alatt nemrég ankétot rendeztek nyugat-németországi Tübingen. A megkérdezett lányok és fii asszonyok zöme kijelentette, h a férfiak figyelmét akarja meg vonni és ezért hord miniszokni A lányok nagy része azt állító hogy férjhezmenés után nem de többé az aligszoknya divatnak. (úgy látszik, egy fecske néha mi nyarat csinál !) — egy lány nyi­tozata futótűzként terjedt el a rosban és ennek nyomán a több is kijelentették, hogy mihelyt fi­hez mennek, bokájukat is elf hosszú szoknyát fognak viselni! Vajon? Vajon valóban befellegzett ve a miniszoknyának?. (bácski

Next