Előre, 1968. szeptember (22. évfolyam, 6477-6502. szám)

1968-09-12 / 6487. szám

XXII. évfolyam 6487 sz. 6 oldal ara 30 báni 1968. szeptember 12., csütörtök Pontos tervezés - változó napfolttevékenységgel Nem humorizálni akarok, hiszen a terv csak ebben a faluban 1800 embernek a kenyerét jelenti s az­zal nem lehet játszani. De néhány órával azelőtt, hogy íráshoz fog­tam, jött egy papír a gazdaságnak, amelyben pár száz lejnyi büntetést helyeznek kilátásba, mert a tej­szerződést nem teljesítettük határ­időre. S végiggondoltam azt az ir­datlan sok tényezőt, amelyek mind szorgalmasan közreműködtek ab­ban, hogy a tervet nem teljesíthet­tük.Egy ipari üzem, egy nyelvész, matematikus vagy történész kutató kollektíva elkészíti az évi munka­tervét s bár annak teljesítéséhez is szükséges néhány előfeltétel (pl. hogy a kollektíva tagjai mind élet­ben maradjanak, hogy ne fogyjon ki az ivópapír stb.), de fogaskere­ket akkor is lehet gyártani, ha kinn történetesen csorog az eső, a nyelvjárási térképen akkor is le­men kívül hagyni. Nem tudom, hogy Barnard professzor és szívát­­ültető társai figyelembe vették-e a légkörnek ilyenkor erősen kihang­súlyozódó pozitív ionizációját, de azt hiszem, jobban jártak volna, ha egy évvel hamarabb kezdik, vagy két évvel elhalasztják a szív­­átültetéseket. Ők talán megtehet­ték volna. De a téesznek negatív és pozitív ionizációban egyaránt ki kellene hozni a földből és az állatállományból azt, ami egyszer — így vagy úgy —, de belekerült a termelési tervbe. Vajon az, aki azt a szigorú papírt kiküldte, tud­ja, hogy a légköri elektromosság, a pozitív ionizáció megnövekedé­sével a tehenek tej­hozama akkor is csökken, ha egyébként minden más feltétel kedvez a termelésük­nek. Hát azt vajon tudja-e, hogy a silókombájnnal hetek óta nem lehet rámenni a takarmánytermő földekre, mert elsüllyed ? S gon­dolt-e arra, amikor megírta a pe­­nalizálásról szóló ijesztgetést, hogy a szerződést mi a készen kapott tervmutató alapján, mint kötelezőt kötöttük meg ? Hát, hogy a szer­ződésben tej literenként 400 g kor­pát ígértek, de csak 200 g-ot ad­tak? De félek, ha az igazunkat kez­­denék bizonygatni, úgy járnánk, mint a patkolás elől elmenekült nyúl, aki azért futamodott meg, mert hirdetmény kötelezett minden lovat a patkolásra, de attól félt, hogy amíg bebizonyítja, hogy ő nem ió, addig régen megpatkolják. Ezért hát óvatosaknak kell len­niük mindazoknak, akik a mező­gazdasági termelőszövetkezetek ter­melési tervét készítik, vagyis nagy­jából az agrármérnököknek. VÉLEMÉNYCSERE hét dolgozni, ha kinn éppen vén­asszonyok potyognak (sőt, akkor talán még jobban, mert mindjárt kéznél van egy jó népi szólás­mondás is), s a kutató matemati­kust sem zavarja, ha reggel túl bő volt a harmat, mert Pitagórász tétele harmatosan is változatlan ,rér ad A mezőgazdasági tevékenységből azonban vajmi kevés zajlik fedél alatt. Az idei esztendő pedig ala­posan megmutatta, hogy még mi­lyen nagy mértékben függünk az időjárási tényezőktől. Időjárási naplómban utána számítva, kide­rül, hogy pl. a györgyfalvi határra a március 19-től szeptember 2-ig eltelt 177 nap alatt 125 napig ká­nikulai hőséget szór a nap, 52 napig pedig úgy megeredtek az ég csatornái, hogy még a legmeggyő­­ződésesebb ateisták is az özönvíz­től tartottak. Július 18-tól szep­tember 2-ig, azaz 47 napig alig volt 5­ 6 olyan nap, amikor reg­geltől estig lehetett volna dolgozni a mezőn s ezalatt az idő alatt le­esett annyi csapadék, amennyi normális években 6 hónap alatt sem esik le. S akkor jön a tejfeldolgozó vál­lalat s számonkéri az elmaradt tej­szállítást. Mindezek azért jutottak eszembe s gondolkoztatok alaposan meg, mert már dolgozunk az 1969. évi termelési és pénzügyi terven. Ho­gyan lehessen­­ bevenni a tervbe azt, hogy az idei év a napfolttevé­kenységnek 11 éves, 80 éves és 400 éves csúcsait foglalja magába, amit nemhogy a mezőgazdasági termelésben, de még az ideggyó­gyászatban, a sebészetben, a szív­gyógyászatban sem lehet figyel­ ALTERNATÍVÁK Az évi termelési és pénzügyi terv készítésénél az alaphelyzet két alternatíva felállítását teszi lehetővé: vagy megeresztem a pennámat s akkor az évnyitó köz­gyűlésen a téesz-tagság örül, vagy szűkmarkúan tervezek s akkor — valószínűleg — a zárszámadó be­számolón derülnek fel a naptól barázdált arcok. Melyik alternatí­vát válasszuk? Többet ígérjünk az indulásnál, hogy kedvet csináljunk a munkához, kockáztatva esetleg azt, hogy nem tudjuk betartani a szavunkat, vagy ígérjünk keveseb­bet, de abban a meggyőződésben, hogy annál csak többet adhatunk, kevesebbet nem. Lelkiismeret dol­ga is, de az ésszerűségé is. A terv ugyanis egyetlen évre készül, de a téesz nem egy évig áll fenn. A bizalom pedig sokkal értékesebb Dr. Nagy Miklós agrármérnök (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest OMNIBUSZ—1968 A kor fárasztó eszménye és meg­unt hőse : az autó. Benzingőzös ro­mantikájával és idegesítő robajá­val a modern idők gépi kultúrájá­nak elemi, háztartási eszközévé züllött. Az elegáns, örökké a leg­újabb divat szerint öltöztetett, el­­szemtelenkedő, apró személygép­kocsik megkövetelték, kitűnő üzleti érzékkel, a reklám szédítő nyilvá­­n­osságát. Ezért érezte az ember inkább magáénak, azért tűnt min­dig is szimpatikusabbnak a kö­zeli rokon : az autóbusz, a min­denki kocsija. Még nevében is ezt a demokráciát őrzi ! Ahogy a fran­cia utca, az angol automobilból és a latin, dativuszos omnibuszból kifaragta az „autóbusz" szót. A társasgépkocsi igazi ellenfele lett a vasútnak. Majdnem másfél millió autóbusz fut a világ, ország­úllam, a megtett kilométereket és szállított utasok számát, már-már csillagászati egységekkel mérik. Mekkora változáson mentek át a kocsik ! Az önhordó karosszéria megjelenése önsúlycsökkentést és teherbírás növekedést tett lehetővé, akkora Diesel motor­testeket épí­tettek be, hogy beillenének egy-egy kisebb energiatelepnek is. Az eme­letes, farmotoros kocsikat, teljesen légkondicionálták, rádióval, tele­vízióval, étkezővel ellátott, tágas, hatalmas utasteret alakítottak ki. A tervezők és konstruktőrök ki­fejlesztettek olyan üzembiztos, ra­finált típusokat, nagy sebességgel és teherbírással, hogy a távolsági és transzkontinentális autóbuszok kényelemben vetekszenek a nem­zetközi gyorsvonatokkal. A román autóipar négy csomó­pontja : Brassó, Bukarest, Colibasi, Pitesti. A motorokat Brassó, min­den más darabját, alvázát, a ka­rosszériát Bukarest gyártja, ahol a készreszerelést is végzik. A főváros peremén ,a giurgiui út mentén telepített autóbusz-üzem tervezőirodáit, szerelőcsarnokait, próbapályáit járjuk. Valamikor errefelé a Bratianu uradalom legelői terültek el, má­v'Sitfli'áju/ - uwliio .ufc-íi. v .Z. CZ negyvenes években meg a déli ipari körlet hulladékhegyei ma­gasodtak ezen a tájon. Tizenöt éve, 1953-ban létesült a gyártelep, védjegye közismert : a Tudor Vladimirescu nevét idéző egymásba csúsztatott két betű. Kezdetben mezőgazdasági gépeket gyártanak, elkészülnek az első cséplőgépek és a hazai gabona­­kombájnok alkatrészei. 1954 : megkezdik a gépkocsi után­futók és pótkocsik szerelését. 1957 : átveszik a „Vulcan''-tól az autóbusz­­gyártást, menet közben asszimilálják az egykori MTD-típust. De már abban az évben kihozzák a hetven férő­helyes TV 1-et, SR 101-es motor­ral. 1958 : átadják a forgalomnak az első trolibuszt, a TV 2.E-t, aztán év végére elkészül az első 1 tonnás kisteherautó és annak mikrobusz változata, SMS-57-es motorral. 1962 : kifejlesztik a korszerűsített vonalú, 70 lóerős 1,2 tonnás kiste­­herkocsit, a beépített motorokat Brassó küldi, a négy hengeres M. 207-eseket, a „fél" Carpati­­okat. 1967 : a régi gyárra alig lehet ráismerni, átépítik a csarnokokat, új célgépek érkeznek, felavatják az 1800 méteres bejárató és terhe­lő próbapályát. Mindig van abban valami meg­­halt’"'rr­, -- ember nyomon követi technológiai útján a szür­ke vaslemezeket és acélbordákat, ahogy csarnokok és szerelőszala­gok pályáján gépkocsivá formá­lódnak ! A telep nyugati peremén még futódaruk rendezik a raktárak platóin, a csattogó, csikorgó nyers­­lemez-piramisokat. Szinte végte­lennek tűnik az út, ahol hidrauli­kus kések darabolják, vágják, ki­szabják, másutt sziklaesőt szórva köszörülik, lyukasztják, fúrják a gépek, vagy mennydörgő hangot jajgatva hajlítják, matricákkal formálják a fémet. Egy-egy csar­nok , külön kis gyár. Párhuzamo­san, szinkronban készül minden, a karosszéria, tengelyek, alváz, az átviteli elemek, fékrendszerek, e­­lektromos részek, elődarabolják a kábelnyalábokat, beillesztik a pneumatikus vezetékeket, megint­­ másutt a belső kiképzés műanyag­­idomait ragasztják. Nem is olyan rég, a festődés­e- Marosi Barna (Folytatása az 5. oldalon) A TV-80 U autóbusz (Agerpres felvétel) ­MmYSmiSlj TAPAS/IMMRE UTM • •• A XII. szőlészeti és borászati kongresszus befejezése alkalmából megkértünk néhány részvevőt, hogy nyilatkozzék lapunknak, az or­szágban tett látogatásokon szerzett élményekről, tapasztalatáról, be­nyomásairól. RENÉ PROTIN a nemzetközi sző­lészeti és borászati hivatal igazgató­ja : Ötödször fordulok meg Romá­niában. Mindig nagy kedvvel jövök ide. Szakmám a szőlészet, ezért talán ezzel kapcsolatos élményeimről be­szélnék elsősorban. Sok állami és szövetkezeti szőlős gazdaságot ke­restünk fel. S mondhatom, hogy igen mély benyomást hagyott ben­nem a művelés magas műszaki szín­vonala, a feldolgozás mintaszerű megszervezése, korszerűsége. Elis­merésünket váltotta ki valameny­­nyiünkből a tudományos kutatás színvonala, a kutatók kiválósága, munkájuk eredménye. El vagyok ragadtatva attól a fo­gadtatástól amellyel, bármerre meg­fordultunk, az emberek fogadtak. A magam s a kongresszus részvevői­nek nevében hálámat s köszönete­­met fejezem ki a kedves szívélyes­ségért. Köszönetet mondunk a ro­mán kormánynak, amely kiváló fel­tételeket teremtett a kongresszus munkálatainak véghezviteléhez. Mondhatom, hogy ez a kongresszus egyike a legszínvonalasabbaknak, a­­melyen valaha részt vettem. Sok érdekes élmény birtokában távozunk az önök országából. Mező­­gazdaságuk fejlődése figyelemre­méltó. A termelés koncentrációja le­hetővé tette a legjobb műszaki és gazdaságossági elgondolások érvé­nyesítését. Csodálatos volt látni Murfatláron például a hosszú kilo­métereken keresztül nyújtózkodó kitűnően megművelt hatalmas sző­­lőstáblákat. Vitathatatlan, hogy a román mezőgazdaság erőteljesen fejlődik, az ideális technikai feltéte­lek minden bizonnyal a hozamok további gyors növekedését eredmé­nyezik. GAROLIO PIER GIOVANNI a szőlészet firenzei professzora, az olasz szőlészeti és borászati bizott­ság alelnöke : A kongresszuson túl alkalmam volt tapasztalni azt a nagy fejlődést, amelyet országuk, mezőgazdasága első látogatásom óta elért. Most ugyanis másodszor járok Romániában. Nagyon jól meg­művelt földeket, szőlőket láttam, ki­váló, modern pincegazdaságaik van­nak. Nagy benyomást tett rám a tu­domány fejlődése, a kutatóintézetek anyagi ellátottsága tudományos megvalósítása. Kétségtelen, hogy Románia gazdaságilag nemcsak a Duna-medence, de Európa egyik legszilárdabb országa. LAHO LADISLAV bratislavai (Csehszlovákia) előadótanár, a sző­lészeti és borászati intézet kutatója: Örülök, hogy eljöhettem ebbe a vendégszerető országba. A kongresz­­szus munkálatai igen magas színvo­nalon zajlottak le. Látogatásaink során alkalmunk volt meggyőződni a román szőlő­feldolgozás techno­lógiájának korszerűségéről. Kirán­dulásaink során pedig bármerre megfordultunk tapasztalhattuk a Román Kommunista Párt vezette nép békés alkotó munkájának meg­annyi jelét. A sok új lakónegyed különösen megragadta figyelmünket. DR. TOMPA BÉLA (Magyaror­szág) a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari minisztérium kertészeti osztá­lyának vezetője: Kétségtelen, hogy a román kormány támogatása nagy­mértékben hozzájárult a XII. kong­resszus sikeréhez. Sok hasonló ta­nácskozáson vettünk részt, szervezé­si formájánál fogva a mostani igen sikerültnek bizonyult. Nagyszabású, magasszintű tapasztalatcsere volt. Igen sok világhírű, kitűnő szakem­ber véleményét hallgattuk. Akár a szőlő öntözéses műveléséről, a fajta kérdéséről, a magasművelésről akár a mazsola előállításáról lett légyen szó, számunkra mindez sok tanul­sággal szolgált. A román, a bolgár, a szovjet kollégák és sok más szak­ember beszámolója számos új elin­dulási szempontot nyújtott. Kedves ismerőseink, szőlészek or­szágában jártunk, ahol már többször megfordultunk. Mégis mind az épít­kezések, mind a városszépítés terén mindség valami újjal találkoztunk. Sok tengerparton megfordultam, de a román tengerpartot például szép­ségében páratlannak tartom. Szép élményekkel térünk haza. A kong­resszus megszervezéséért, a szívélyes fogadtatásért köszönetet mondunk ezúton is a román szerveknek. IMAL SALIH a takirdagi (Török­ország) szőlészeti kísérleti állomás igazgatója: Amikor először jártam itt egy gyengébben fejlett országot ismertem meg. Most egy nagyon fejlett ország földjére léptem. Kü­lönösen megragadott Bukarest szép­sége. Az új építkezések, a sok virá­gos park, a széles sugárutak, a köz­épületek mind elnyerték tetszésün­ket. Párizshoz hasonlítanám ezt a várost. Mindezen felül lakói, az ország lakói nagyon kedvesek, na­gyon szívélyesek. Közöttük otthon éreztem magam. Lejegyezte : Fülöp Ernő REDACTIA SI ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35), Brassó (str. Horea 22. tel. 2.12.83), Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18); Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (Piata 23 August 10. tel. 1.45.43) ; Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Csíkszereda (str. George Coșbuc 5. tel. 650) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ISIAP reklámügynöksége útján veszünk fel. (Agentia de Publicitate — ISIAP Bucuresti str. Eforiei nr. 6, sectorul 6). NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A HOLLAND PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGET Kedd délelőtt Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsának elnöke fo­gadta a holland parlamenti küldött­séget, amely élén G. M. Nederhorst­­tal, a parlament második kamará­jának alelnökével látogatást tesz országunkban a Nagy Nemzetgyűlés meghívására. A fogadáson részt vett Emil Bodnarac, az Államtanács alelnöke, Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Constantin Statescu, az Ál­lamtanács titkára. Jelen volt Jonkheer Dirk van Eysinga, Hollandia bukaresti nagy­követe. A szívélyes légkörben lefolyt meg­beszélésen a két ország együttmű­ködésének fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a nemzetközi helyzet különböző vonatkozásait vi­tatták meg. Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke fogadta Nagy-Britannia külügyi államtitkárát Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke kedd reggel fogad­ta Michael Stewartot, Nagy-Britan­nia külügyi államtitkárát. Ez alkalommal megvitatták a ro­mán-brit kapcsolatok fejlesztésének kölcsönös érdekű problémáit, vala­mint a jelenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. A szívélyes légkörben lefolyt meg­beszélésen részt vett Corneliu Manescu külügyminiszter, Vasile Sandru külügyminiszter-helyettes és Vasile Pungan, Románia londoni nagykövete. A vendéget elkísérte sir John Chadwick, Nagy-Britannia buka­resti nagykövete, P. T. Hayman kül­ügyi államtitkárhelyettes, D. J. D. Maitland személyi főtitkár, W. R. Haydon, a sajtóügyosztály vezetője, C. S. R. Gifford tanácsos, a Külügy­minisztérium Észak-ügyosztályának helyettes igazgatója és P. J. Goul­­den külügyminisztériumi tanácsos. (Agerpres) SPORT Nemcsak tőlünk függ KEREKASZTAL-MEGBESZÉLÉSEN KOLOZSVÁRI VÍZILABDAEDZŐKKEL Ha az utóbbi időben a vízilabdáról hallunk, az nem valami hízel­gő számunkra. Mert a vízilabdával baj van. Válogatottunk nem érde­melte ki a mexikói repülőjegyet, jóllehet az utóbbi olimpiákról nem hiányzott. A sikertelenségre mindig könnyű bűnbakot találni. És a panaszok gyűlnek, s miként a hegytetőről legurított kő, mire leér a völgybe, la­vinát zúdít. Keressük az okot, de nem ott, ahol van. Ha valóban segí­teni akarunk egy sportág helyzetén, az egyesületek bajait kell orvo­solnunk. S ha jól megnézzük, nemcsak helyi jellegzetességekről van szó... Kolozsvár mindig jelentős helyet foglalt el az ország vízilabda­­sportjában. Neveltjei nem egy nemzetközi tornán öregbítették a város hírnevét. Az utóbbi időben mintha kissé elfáradtak volna. Pedig több mint egy éve, hogy átadták nekik az ország legkorszerűbb fedett­uszodáját, s a város két elsőosztályú csapattal is rendelkezik. És Kolozsvár mégsem az úszók paradicsoma. Sok a panasz. Pa­naszkodnak az edzők, szakvezetők, játékosok, a közönség. S joggal. Egy edzés után ültek össze a város élvonalbeli edzői, a megyei Testnevelési és Sporttanács vízilabdaszakosztályának felelőse, hogy megtárgyalják Kolozsvár vízilabdasportjának jelenlegi állapotát, leg­égetőbb problémáit. ARDELEANU AUREL, a Poli­technika edzője : Nem könnyű vitaindítóként szólni, mert egyszerre nagyon sok probléma tárul az ember ajkára. Városunknak jelenleg 3 fel­nőtt és 6 ifjúsági csapata van. Két játékosunk, Rusu és Ionete tagjai az utánpótlás válogatott­.Folytatása a 2 oldalon. KÜLFÖLDRŐL JELENTIK DÖNTŐ SZAKASZBAN A LAGOSIAK OFFENZÍVÁJA ÜLÉSEZIK A NUKLEÁRIS FEGYVERREL NEM RENDELKEZŐ ÁLLAMOK­ ­ Olvasóinknak többször is részletesen beszámol­tunk a lagosi központi kormány és a biafrai­­ képviselők közötti tárgyalásokról, amelyek a nigériai helyzet békés rendezését tűzték ki célul. Legutoljára Addisz Abebában folytak hasonló béke­tárgyalások. Egyhónapi huzavona után ezek a tárgya­lások véglegesen zsákutcába jutottak. A jelek szerint tehát Biafra sorsa mégsem a zöldasztalnál, hanem a harcmezőkön dől el. A szövetségesek hosszabb ideje tartó offenzívája döntő szakaszába érkezett.­­ Genfben folytatja munkáját a nukleáris fegy­verrel nem rendelkező államok konferenciája. • A felszólalók nagy többsége a biztonsági garan­ciák problémájára helyezte a hangsúlyt. Ausztria kül­ügyminisztere például kijelentette : a nukleáris fegy­verek elterjedésének meggátolása csak akkor biztos KONFERENCIÁJA sítható, ha a nem nukleáris államok biztosak lesz­nek abban, hogy nincsenek kitéve az erőszakkal való fenyegetésnek vagy az erőszak alkalmazásának a vi­szályok rendezésében.­­ Egyedül volt Sirhan vagy nem, amikor meg­gyilkolta Robert Kennedy szenátort ? Ez a kér­­­­dés még mindig foglalkoztatja az amerikai — de nemcsak az amerikai! — közvéleményt. A napok­ban előkerült egy film, amelyet a Kalifornia Egye­tem diákjai készítettek Robert Kennedy korteskedé­séről Los Angelesben. Az egyik filmkockán felismer­hető Sirhan is, amint egy fiatal lánnyal és egy fér­fival beszélget. Vajon ők lennének a gyilkos cinko­sai ? Ki tudja... Mindenesetre a Los Angeles-i rendőrség tüzetesen tanulmányozza a filmet. TÁMADÁS ELŐTT... A dél-vietnami hazafiak megbe­szélik a soronlevő támadás tervét. ROMÁNIA KERÉKPÁROS KÖRVERSENYE A Kolozsvár—Nagyvárad szakasz győztese Constantin Grigore, az Előre-díj tavalyi nyertese, mögötte pedig: 2. W. Ziegler, 3. Alexandru Sofronie, 4. St. Cernea, 5. Gh. To­­mescu, 6. I. Dudev, 7. P. Ivanov, 8. S. Suditu, 9. P. Tudor, 10. Emil Rusu — valamennyien 3 ó 36 p 44 mp-es idővel. A második holy érkezésekor 3 ó 38 p 10 mp-et mérünk, Ziegler vetélytársai közül többen is lesza­kadtak ! A kilencedik szakasz után Zieg­­ler-Grigore párharc alakult ki, az előbbi 33 mp-cel vezet. A V. Sele­­jan hátránya most már 1 p 59 mp, a Geráé 2 p 15 mp, az Ardeleanué 2 p 21 mp... Walter Ziegler tehát, noha csak másodiknak futott célba, jól járt, megszabadult néhány ül­dözőjétől. (Munkatársunktól) TÁVIRAT Őexcellenciája ION GHEORGHE MAURER úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST Mélységesen meghatott Excellenciá­nak és Románia Szocialista Köztársaság kormányának részvéttávirata, amelyet a khorasszani katasz­trófa alkalmával intézett hozzám. A magam és kormányom nevében fáj­dalomtól eltelt szívvel mondok köszönetet az üzenetért. AMIR ABBAS HOVEIDA, Irán miniszterelnöke

Next