Előre, 1968. október (22. évfolyam, 6503-6529. szám)
1968-10-19 / 6519. szám
XXII. érfolyam 6519 sz. 8 oldal ára 30 báni Világ proletárjai, egyesüljetek! 1968. október 19., szombat Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest MINDEN KÉSEDELMESKEDÉS A JÖVŐ ÉVI TERMÉST VÁMOLJA MEG Adat és valóság Bihar megyei helyzetjelentés Bihar megyében október 10-én végetért az őszi vetés optimális időszaka. Ez kedvező időjárást és jó munkaszervezést véve alapul azt kellene jelentse, hogy a tervezett egész területen vagy annak döntő hányadán a földben van a jövő évi kenyér magja. De gyakorlatilag sajnos megközelítőleg sem ez a helyzet Az időhöz viszonyított lemaradás nagyméretű. A megyei mezőgazdasági igazgatóság legutolsó adatai szerint ugyanis a termelőszövetkezetek a búza és rozs-vetésre előirányzott 64 000 hektár területből csak 30 208 hektáron került a földbe a mag, tehát október 13-án, három nappal az optimális vetési időszak után még a munka több mint fele hátra volt Az utolsó adatgyűjtés után, amint néhány egységnél tett látogatásunk során kiderült, nem sokat változott a helyzet máig, legalábbis nem olyan mértékben módosultak a számok amint azt a nagyméretű lemaradás szükségessé tette volna. Pedig a legutóbbi napokban szép volt az idő Biharban. Persze a megyei helyzetkép nagy különbségeket takar egységek és egységek között. Míg például Belbárthidán a tervezett 230 hektárból 240 hektáron már a földben volt a búza és a rozs magja, október 13-án Szentjároson 250 hektárból 41-en, Hegyközcsatárban 350 hektárból csak 90-en végezték el a vetést. Nagyobb arányú volt még a lemaradás Szalárdon, Csuhajon a diószegi 1-es szövetkezetben. Lassú ütemben haladtak eddig más fontos őszi munkák, így a kukorica és a cukorrépa betakarítása is. Kukoricából 59 239 hektár termését kellett ezen az őszön betakarítani Biharban és az említett dátumig csak 20 971 hektáron ért véget a munka, tehát e tekintetben a tennivalók háromnegyed része még hátra van. A cukorrépa szedését a megye termelőszövetkezetei 42,8 százalékban végezték el. Engedtessék azonban megjegyezni, hogy ezekben az összesítésekben ne higgyünk. Tereputunk során ugyanis arra jöttünk rá, hogy a felfelé közölt adatok nem mindig fedik a valós helyzetképet az egységekben. Van amikor „hasból“ mondják be a számot a statisztikusnak van amikor megszépítik, kikerekítik — persze csak fölfelé — a számokat. De találkoztam azzal a furcsa helyzettel is, hogy kevesebbet mondtak be, mint amennyit megvalósítottak. Nem véletlenül, hanem szándékosan és megfontoltan. Mondják az egyik helyen, hogyan és miért ravaszkodnak a közölt adatokkal. Valamelyik évben reális számokat mondtak be, aminek az lett a következménye, hogy átirányították az erőgépeket más rajonokba, más termelőszövetkezetekbe, ahol jobban el voltak maradva a munkákkal hogy bizonyos kiegyenlítődés legyen Kinek használ e gyakorlat, mely megengedi a koordináló szervek félrevezetését, lehetővé teszi, illetve meggyőződésre bírja az egységek vezetőit, az adatközlőket, hogy ne mondják az igazságot ? ! Lássunk most néhány egységet külön-külön hogyan állanak az időszerű őszi munkákkal. Hegyközkovácsi az élenjárók közé tartozik. Az őszre tervezett 330 hektár vetésből 315 hektárt elvégeztek. Legkésőbb 20-ig az utolsó árin is földbe kerül itt a mag. A magyarázat egyszerű: idejében megkezdték a vetést, betartották az ütemtervet, a talajelőkészítést, amikor az idő engedte még éjjeli 1—2 órakor is vetettek. A Gy. Szabó Gyula (Folytatása a 7. oldalon) !! A PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐK LÁTOGATÁSA IASI ÉS BOTOSANI MEGYÉBEN Nicolae Ceau$escu elvtárs beszéde a iasi-i értelmiségiek gyűlésén Moldva északi részén tett látogatásuk folytatásaként. Nicolae Ceau$escu, Ion Gheorghe Maurer, Virgil Trofin, Petre Lupu és Gheorghe Stoica elvtársak csütörtökön Botosani megye vendégei voltak. A magas rangú vendégek távozásakor a iași-i lakosság meleg búcsút vesz tőlük. A szeretetnek és a ragaszkodásnak ugyanez a meleg megnyilvánulása fogadja a párt- és államvezetőket Podul Iloaiei, Tirgul Frumos, Cotnari, Hirlau helységekben és az útvonal más községeiben. Sok helyen a falusiak szép kiállításokat rendeztek bemutatva az idei termés mintapéldányait, a jó munka jutalmát. 11 óra: Botosani megye területére való belépéskora vendégeket Gheorghe Ghinea elvtárs, az RKP KB póttagja, az RKP Botosani megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, a helyi pártos állami szervek, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek több képviselője köszönti, ősi népviseletbe öltözött parasztok ezrei, férfiak és nők, ifjak és öregek hosszasan éljeneznek, kifejezésre juttatják örömüket, hogy körükben láthatják a párt és az állam vezetőit. Egy hatalmas díszkapu alatt, amelyen „Köszöntünk szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs és kedves vendégeink !“ felirat látható, a párt- és áramveretőket a hagyomány szerint kenyérrel és sóval kínálják. Többszáz férfi hatalmas szavalókórusa üdvözli a vendégeket. Hatalmas taps és ováció hallatszik. Ifjak és lányok Botosani gazdagon termő földjeinek terméseiből kínálják őket Az országút jobboldalán levő dombon a környező falvak legifjabbjai — több mint ezer pionír és iskolás — testükkel hatalmas nemzeti színű zászlót alkotnak, amely fenséges hátteret nyújt a megye területére való belépéskor lezajló finnépségnek. Megkezdődik a munkalátogatás. Botosani vidéke, a krónikások által gyakran megemlített régi román föld, feledhetetlen oldalakat irt népünk történetébe ; itt vezette győzelemre csapatait Stefan Cel Mare, ma is tanúságként állnak itt Petru Rare?, Alexandru Lapuneanu, Ieremia Movila és más uralkodók jelentős alapítványai ; e tájak kiváló embereket adtak a román szellemiségnek: Mihai Eminescut, George Enescut, Nicolae Iorgát, Stefan Luchiant és sok más tudóst és művészt; erről a vidékről indultak el 1907-ben a nagy parasztfelkelések, amelyek az egész országra kiterjedtek. Botosani megye, a természettől bőkezűen megajándékozott, lakosainak szorgalma és hozzáértése révén még szebbé tett legendás vidék napjainkban olyan megújító átalakulások képét mutatja, amelyek rányomták bélyegüket minden egyes helységre. A mezőgazdaság szövet(Folytatása a 4. oldalon) Tisztelt elvtársak! A mai nagygyűlésen utaltam néhány kérdésre, amelyek úgy vélem, hogy egész népünket — munkásokat, parasztokat, értelmiségieket — foglalkoztatva, egyaránt foglalkoztatják a sadi-i értelmiséget is. Nagy örömmel hallgattam meg a sadi-i értelmiség képviselőinek felszólalását. Mindabban, amit mondtak, elvtársak, annak a bizalomnak a kifejezését látjuk, amelyet önök pártunk marxista-leninista politikája iránt tanúsítanak, annak a kifejezését látjuk, hogy a fadi-i értelmiség egész értelmiségünk oldalán hozzá kíván járulni a szocializmus kiteljesítési programjának megvalósításához Romániában Felvetődött számos olyan probléma is, amelyeket önök szeretnének megvalósítva látni. Ezek a problémák a tudományos kutatás, az irodalmi-művészeti alkotás különböző területein dolgozóknak azt a törekvését tükrözik, hogy kiszélesítsék tevékenységüket, hogy jobban hasznosítsák ez értelmiségi erőket, amelyekkel az önök városa és megyéje rendelkezik. Nincs szándékomban — és ezt ne vegyék rossz néven tőlem — azonnal válaszolni a ma felvetett kérdésekre; ezek tanulmányozást, figyelmes elemzést igényelnek, hogy lássuk, milyen lehetőségek vannak megvalósításukhoz, s talán egyeseknél az is felmerül, hogy megvalósításuk célszerű-e. Indokolt — és mi méltányoljuk is — a iati-i értelmiségieknek az az óhaja, hogy ne maradjanak el egyetlen területen sem, hogy a tudomány és a kultúra fejlesztése érdekében hazánkban kibontakozó pezsgő tevékenység magaslatán álljanak. Iasi-nak valóban régi tudományos és művészeti hagyományai vannak. E területeken értékes embereket adott, akik népünk büszkeségei. Természetesen nem könnyű biztosítani e hagyományok folytatását, főleg pedig a jó hagyományokat felhasználva a tudományos és kulturális tevékenységet a tudomány és a kultúra mai követelményeinek színvonalára emelni, a párt, népünk által az értelmiséggel szemben támasztott igények színvonalára emelni. Mi, a párt- és államvezetőség rendkívül nagyra értékeljük a fasi-i értelmiségnek az oktatás területén kifejtett tevékenységét. Valóban itt, Románia e nagy egyetemi központjában jó eredményeket érnek el. A műszaki és egyetemi oktatás végzettjeinek ezrei és ezrei az országunk más központjaiban tanuló szakemberekkel együtt kiveszik részüket a szocialista építés művének kiteljesítéséből. Meg szeretném ragadni ezt az alkalmat, hogy melegen gratuláljak a tantestületnek, az ifjúság felkészítése területén dolgozó összes elvtársaknak munkájukhoz és hogy újabb sikereket kívánjak tevékenységükhöz. (Taps.) Iasi-ban intenzív tevékenység folyik a tudományos kutatás terén Ia?i e szektorban is számos pozitív eredménnyel büszkélkedhet Mi azonban úgy véljük, hogy még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, még jobban fel kell használni a ia?i-i tudományos lehetőségeket, az itteni erőteljes tudományos testületet, hogy jobban megszervezzük a tudományos kutatást a felsőfokú oktatás keretében. E területen is nemcsak folytatni kell a haladó hagyományokat, hanem fokozni is a jelenkori román tudomány fejlesztéséhez való konkrét hozzájárulást. Érthető, elvtársak, hogy a mű — a szocialista társadalom építése —, amelyet megvalósítunk csak akkor lehet eredményes, ha a legjobb eredményekre alapozzuk, amelyeket az emberiség minden tevékenységi területen és elsősorban a tudomány területén elért. Ma, amikor szemtanúi vagyunk a tudomány eddigi leghatalmasabb méretű fejlődésének, amely gyökeresen megváltoztat számos felfogást, amely új, beláthatatlan távlatokat teremt, a legsúlyosabb elmaradásra kárhoztatjuk magunkat, ha nem kutatunk, ha nem igyekszünk fejleszteni a megismerést, ha nem állítjuk magunkat az anyagi és szellemi haladás szolgálatába. Márpedig mi, kommunisták, azt a célt tűztük magunk elé, hogy felépítjük a világ leghaladóbb társadalmát. Éppen ezért mindent el kell követnünk, hogy elsajátítsuk a tudomány legjobb eredményeit, éppen ezért tudományos szakembereinknek alkotóknak kell lenniük, hozzá kell járulniuk a tudomány általános fejlődéséhez. (Taps.) Ezért nem elegendő, elvtársak, Petru Poniról vagy Iani más hajdani tudósairól beszélni. Azt a célt kell kitűznünk magunk elé, hogy nem egy, hanem tucatnyi Petru Ponink, tucatnyi értékes matematikusunk és fizikusunk legyen. Ia$i képes erre. Erre a munkára szólítja pártunk a iasi-i értelmiségieket is. (Hatalmas, hosszantartó taps.) Ia$i-ban modern ipart fejlesztünk. Csak a vegyészetről szólva, rövidesen megkezdi működését egy importált technológiai felszereléssel működő nagy és modern kombinát. Vajon elvtársak, mi mindig a technika és a tudományos alkotás behozatalára leszünk utalva? Nem, azt a célt kell magunk elé tűznünk, hogy a termelőerők fejlesztésében elért haladás alapján mi magunk folytassuk tovább a" tudományos kutatást, snagyobb mértékben hasznosítsuktudományos szakembereink alkotómunkáját? Számos értékes tudományos szakemberrel rendelkezünk. Külföldön is sok olyan román él, aki élen jár a vegyészeti, elektronikai modern tudományos kutatásban. Mi, akárcsak önök, iasi-i tudományos dolgozók, azt óhajtjuk, hogy állandóan a román tudomány egyik élenjáró osztagát képezzék. (Taps.) Ez vonatkozik a szellemi tevékenység más szektoraira is. A iasi-i irodalmialkotómunkának valóban szép múltja van Engedjék meg, hogy hozzáfűzzem : ma nem állíthatjuk, hogy Iasi-ban e múlt magaslatára emelkedtünk. Vannak jó eredményeink. De véleményünk szerint úgy kell dolgoznunk, hogy még jobb eredményeink legyenek, hogy a iasi-i értelmiség soraiban minél több méltó utóda legyen Vasile Alecsandrinak, Eminescunak, Sadoveanunak, Creangának. Vajon a mai alkotóknak nincs miről írniuk, nincs honnan ihletet meríteniük? Ellenkezőleg, a hegyeken, erdőkön, mezőkön, folyókon kívül vannak olyan társadalmi eredményeink, amelyeket nem ismertek elődeink és amelyek arra várnak, hogy a mai iași-i, bukaresti és más hazai alkotók egész nagyságukban tükrözzék. A művészekre az a feladat vár, hogy írásaikban tanúbizonyságot szolgáltassanak évszázadok múltán is az utódoknak arról, hogy milyen alkotásokra voltak képesek a szocializmust építő emberek, mit tudtak alkotni a mai írók és művészek. Versenyre kell kelniük az elődökkel, értékesebb műveket kell alkotniuk náluk. Munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek a párt vezetésével megvalósított nagyszerű tettes művekben megörökítve a szellemi felfegyverkezés kincsestárává válhat, a szocialista Románia építésének nagy művére mozgósíthatja az egész népet. (Hatalmas taps.) Büszkék vagyunk arra, hogy aktív részvevői lehetünk a hazánkban végbemenő nagy változásoknak, a pártunk és kormányunk által folytatott külpolitikának. Valamennyien büszkék vagyunk akkor, amikor az országban, vagy külföldön a szocialista országokban, más országokban levő barátaink értékelik eredményeinket. Vajon művészeti, kultúráls dolgozóinknak nem kell-e ihletet meríteniük ezekből az eredményekből, nem kell-e olyan csiszolt szavakban visszaadniuk ezeket az eredményeket, amelyek ne csak rímeljenek, hanem lelkesítsenek, harcra is mozgósítsanak? Ezt várjuk mi a mai alkotóktól. Marxistaleninista ideológiánk, a dialektikus és történelmi materializmus — pártunknak a világról és az életről vallott felfogása — olyan filozófiai, történelmi távlatokat ad, hogy ezeket csak jól meg kell érteni és felhasználni, hogy ebből a munkásosztály gondolkodásának, pártunk politikájának megfelelő színvonalú művek fakadjanak. Ezt várjuk mi a fapi-i alkotóktól. (Hatalmas taps.) Politikánk legfőbb célja az ember, azoknak a feltételeknek a megteremtése, hogy a munkás, a paraszt, az értelmiségi a civilizáció minden jótéteményét élvezhesse. Az ember számára teremtjük meg az anyagi bázist, fejlesztjük a termelőerőket, tökéletesítjük a termelési viszonyokat, igyekszünk a társadalmi viszonyokat a marxista-leninista elvekre alapozni, hogy kiküszöböljük mindazt, ami csorbítja vagy elhomályosítja a társadalmi méltányosság, a jogegyenlőség eszményét A szocialista társadalmat építjük, amelynek központi alakja az ember, amelyben minden az embert kell, hogy szolgálja. Úgy véljük, hogy a szellemi értékek alkotóinak is a pártpolitika vezérelveit követve minden alkotást az ember, az emberi boldogság szolgálatába kell állítaniuk. Ezzel hozzájárulnak társadalmunk egyre gyorsabb tökéletesítéséhez, a szocializmus kiteljesítéséhez, a kommunizmus romániai felépítése feltételeinek megteremtéséhez. (Élénk taps.) Az egyik irányzat, amelynek érdekében pártunk az utóbbi időben állandóan munkálkodik és amelynek különleges figyelmet szentel a szocialista demokrácia fejlesztése, a szervezeti feltételek megteremtése ahhoz, hogy az összes társadalmi kategóriák, az összes tevékenységi területeken működő dolgozók egyre fokozottabban és nagyobb mértékben részt vehessenek a belső szocialista építésre vonatkozó pártpolitika és a nemzetközi kérdések megvitatásában. Ebben látjuk a szt (Folytatása a 2 oldalon) A botogani-i nagygyűlésen ! ! Meddig tart a vetés Szilágysomlyón ? Ritkán ilyen csalóka az ősz mint az idei. Reggel még süt a nap, délre beborul, de este már csillagos ég alatt szárítgatja a szél a földeket. Meg-megrázza a piros, kék, sárgabogyós fákat, bokrokat, a amelyekről hullanak az érett gyümölcsök, s mire szárazon zörgeti a tél az ágakat, a természet betakarította az idei termést és elvetette magjait. És a tél közeledik. Ezt mindenki tudja. Az elmúlt napokban Szilágysomlyón jártam. Csend terpeszkedett szét a felszáradt földek felett és én hiába kerestem, kutattam a búgva dolgozó traktorokat, nem leltem. Talán befejezte volna már a szilágysomlyói MTSZ az őszi munkákat ? Korántsem. Árulkodnak a mezőn álló csövekkel teli kukoricaszárak, amelyeket belenőtt a dér. Amint tudtunkra adták, egyhamar nem is kerülnek fedél alá, mert a gazdaság mérnöke szerint... így sem történik semmi bajuk. És alig kezdték meg az őszi szántást, vetést. Eddig egy szem kenyérgabona sem került magágyba és, ha a vetés most fennálló munkaüteme nem változik, körülbelül 240 nap szükséges a búza elhintéséhez. Ez pedig majdnem háromnegyed év, ami bizony nem kis idő. Akkor miért a csend ? A sok esőzés nem engedi a munkák elvégzését — magyarázkodott az MTSZ vezetősége. Aznap a szomszédos gazdaságban 28 traktor és hat vetőgép dolgozott a földeken. Pedig ittsem eshetett kevesebb csapadék. Nem tudom milyen intézkedéseket fog hozni az MTSZ vezetősége a jövőben. Tény, hogy végre jó lenne dologhoz látni. Ha nem is az optimális időszak végére, de legalább a fagy beálltáig jó lenne befejezni az őszi munkákat, mert később ugyan hiába vetik az őszi magvakat. Román Győző MEXIKÓ ’68 NAGYSZERŰ VILÁGCSÚCSOK • HIHETETLEN VILÁGCSÚCS HÁRMASUGRÁSBAN SZSIVÓTZKYNAK SIKERÜLT GYŐZNIE a 110 GÁTFUTÁSBAN A PAPÍRFORMA BEIGAZOLÓDOTT – HIÁNYZIK JOLI ! • MEGLEPETÉS ÖTTUSÁBAN • SPORTOLÓINK VÁLTAKOZÓ SZERENCSÉVEL VERSENYEZNEK Az utóbbi napokban már annyiszor kiejtettük, annyiszor leírtuk: s szenzáció, szenzációs, hogy egy-egy újabb nagyszerű világcsúcs, vagy teljesítmény születésekor önkéntelenülmás szavakat keresünk. De mit mondhatnánk a tévé előtt, mit írhatnánk apapírra, amikor olyasminek vagyunk a tanúi, amilyent még nem látott a G világ. Csütörtökön, az olimpiai versengés ötödik napján például szenzációs világcsúcs-sorozatot láthattunk hármasugrásban. A sorozat már egy nappal előbb, a selejtezőkben megkezdődött. Az olasz Gentile 17.10 méteres ugrásával bámulatba ejtette a világot, ezzel megdöntötte Schmidt 1960-ban felállított 17,03 méteres világcsúcsát. Csütörtökön a sorozat folytatódott Gentilél, akit már biztos aranyérmesnek láttunk, a későbbiekben ketten ugrottak túl, pedig ő sem maradt el a nagyszerű teljesítménnyel. A döntőben 17,22- vel újabb rekordot állított fel. De jobb volt nála a brazil Prudencio, Da Silva méltó örököse (17,27) és még jobb a szovjet Szanyejev, aki utolsó ugrásával (17,39) legjobbnak bizonyult a legjobbak között. Megjegyeznénk, hogy a volt világcsúcstartó, Sehradt nem került be a három legjobb közé. Sajnos Ciochina, akihez bizonyos reményeket fűztünk (ha nem is érmet, de helyezést vártunk tőle), csak a 13. lett 15,62-es szerénynek sem mondható ugrásával. Időközben a nagyszerű stadion (amelyben a tévé jóvoltából már egészen jól tájékozódhatunk) egy másik sarkában a női magasugrás küzdelmei folytak. Melbourne óta először nem volt kinek szurkolnunk. Virginia Bond gyenge teljesítménnyel még a selejtezők során kiesett. Mit várhattunk mégis ? Sportszerűen, mások jó teljesítményét. Sajnos ez sem következett be. Miután Rita Schmidt, az NDK nagyreményű atlétanője nem tudta átvinni a 180 centit, már nem volt kétséges, hogy közepes eredmény születik. És ez be is igazolódott: 1. Reskova (Csehszlovákia) 182 cm., 2. Okorokova (Szovjetunió) 180 cm., 3. Kozir (Szovjetunió) 180 cm. Hiányzik Joli, akit megszoktunk és aki Tokióban 190 centis olimpiai csúcsot állított fel ! És, ami még szomorúbb, hiányzik méltó hazai utóda is. A hálóval elkerített dobókörben a kalapácsvetők TITANI KÜZDELMET VÍVTAK. Csermák fiai, Zsivótzky, Ecksmidt és Lovász harcoltak a szovjet Klim ellen, aki már több ízben elvitte orruk elől az aranyat. Ez alkalommal nem sikerült neki, Zsivótzky, aki rendkívüli formában versenyzett, ötödik dobásánál új stílust alkalmazott (Csermák felszólítására) és 73,36 méteres dobásával megelőzte Klimet, először életében, és honfitársát, Ecksmidt-et. A világcsúcstartó tehát ez alkalommal olimpiai bajnok is lett. A 110 méter gátfutásban sem meglepetés, sem csúcs (csak beállítás — már ennyire igényesek lettünk!) nem született. Az esélyes amerikai fiúk elvitték a két legértékesebb érmet, az európaiaknak csak a bronz, Gyarmath János (Folytatása a 7. oldalon) !