Előre, 1969. február (23. évfolyam, 6608-6631. szám)
1969-02-01 / 6608. szám
XXIII. évfolyam 6608 sz. 6 oldal ara 30 báni 1969. február 1., szombat Társadalmi és államrendünk fejlődésének fő vonása HAZÁNK MINDEN FIÁNAK TELJES JOGEGYENLŐSÉGE, A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA SZÜNTELEN BŐVÜLÉSE A legutóbbi választások óta jelentős eredményeket értünk el a gazdaság fejlesztésében, a tudományos munka, az oktatás tökéletesítésében, az irodalom és művészet fejlesztésében, a lakosság életének állandó javításában. E sikereket elsősorban az RKP IX. kongresszusának tudhatjuk be, amely a párt és a román társadalom fejlődésének sorsdöntő eseménye volt, s megújhodást hozó szellemével, eszméinek és dokumentumainak erejével országszerte megrezidítette-a politikai életet, határozottan előrelendítette a tömegek kezdeményezőkészségét és alkotó energiáit, s újabb, magasabb szakasz kezdetét jelezte a szocialista építés kiteljesítésének folyamatában. A kongresszus alkotó módon, Románia sajátos feltételeire alkalmazva a marxizmus-leninizmus elveit, mélyenszántóan elemezte az ország egész fejlődését és tudományosan megalapozott, átfogó programot állított össze a termelőerők fejlesztésére, a szocialista viszonyok, az egész gazdasági és társadalmi-politikai élet tökéletesítésére. Egész népünk szívügyének tekinti az ország sokoldalú fejlesztésének nagyfontosságú célkitűzéseit s minden erejét valóraváltásuknak szenteli. A legutóbbi választások óta társadalmi fejlődésünket mindenekelőtt az jellemzi, hogy átfogóan és sokrétűen bővült a szocialista demokrácia, hogy a tömegek mind szélesebb körben vesznek részt az államügyek vezetésében, ami döntő jelentőségű társadalmunk haladása és megszilárdulása szempontjából. A párt a IX. kongresszus és az Országos Konferencia határozatainak megfelelően átfogó program keretében tökéletesíti a társadalmi viszonyokat, a társadalmi berendezést, s ennek során az adott fejlődési szakasz követelményeinek megfelelő formákban elmélyíti a demokratikus elveket saját felépítésében és munkájában, az állami szervek struktúrájában és működésében, a tömeg- és társadalmi szervezetek tevékenységében, az egész társadalmi életben. Pártunk rendszeresen érvényesíti etikánk, a társadalmi méltányosság, a szocialista humanizmus normáit, rendszeresen előmozdítja az emberi személyiség sokoldalú kibontakozását, amit az is bizonyít, hogy átfogó intézkedésekkel szüntelenül fejleszti szocialista demokráciánkat, meghonosította a kollektív munka és kollektív vezetés elvét a társadalmi élet minden területén, a Nagy Nemzetgyűlés, a néptanácsok, a tömeg- és társadalmi szervezetek szerepének növelésével pedig biztosította a tömegek fokozott részvételét az államvezetésben. E sokrétű és következetes akciója pedig abból a meggyőződésből fakad, hogy a szocializmus lételeme, objektív követelménye, az új társadalmi rendszer felsőbbrendűsége maradéktalan megnyilatkozásának döntő tényezője a demokrácia fejlesztése. A szocializmus és a demokrácia egymástól elválaszthatatlan, egymást kölcsönösen feltételező társadalmi jelenségek. A szocializmus váltotta valóra az évezredeken át elnyomott tömegek szabadság- és haladás-törekvéseit, a szocializmus szabadította meg a népet minden elnyomástól, szavatolja a legszélesebb demokratikus szabadságjogokat, a néptömegek jogát a teljes érvényesüléshez a társadalmi élet minden területén, a közvetlen részvételhez az államügyek vezetésében. Mindez pedig ékesszólóan tanúskodik életerejéről, felsőbbrendűségéről minden eddigi társadalmi rendszerrel szemben. Benin többször is hangsúlyozta, hogy demokrácia nélkül nincs szocializmus. Mint rámutatott, a proletariátus csak úgy hajthatja végre a szocialista forradalmat, ha a demokráciáért küzdve felkészül rá, a szocializmus teljes győzelmét és az állam fokozatos megszűnését pedig csakis a teljes demokrácia megvalósításával érheti el. Társadalmi életünk új légkörében állandó gyakorlattá vált, hozzátartozik a dolgok természetéhez, hogy a délgőzök nyilvánosan megvitatják a párt bel- és külpolitikájának legfontosabb kérdéseit, a szocialista építés legfontosabb problémáira vonatkozó törvénytervezeteket és in- T- Claru (Folytatása a 2. oldalon) , MÁRCIUS _ I iiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiii,hím,mm TÁVIRAT Őexcellenciája NICOLAE CEAU$ESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Tisztelt Elnök Úr ! Köszönöm az Ön figyelmes és biztató üzenetét, amelyet az Egyesült Államokelnöki tisztségébe való beiktatásom alkalmával küldött. Az elkövetkező évek a megpróbáltatás évei lesznek mindnyájunk számára. Legfontosabb feladatunk az lesz, hogy igazi és tartós békét teremtsünk az egész emberiségnek. Kormányom ünnepélyesen vállalta, hogy teljes erejével és energiájával e cél megvalósítására törekszik. Remélem és meg vagyok győződve róla, hogy egy olyan világ keresésében, amelyben egyetlen nép se éljen ellenséges vagy nem kívánt elszigeteltségben, nyitva maradnak köztünk az érintkezés útjai. ennek őszinte híve. RICHARD NIXON, az Amerikai Egyesült Államok elnöke MAI SZÁMUNKBAN: MŰSORKALAUZ A vidéki adóállomások heti rádióműsora (4 oldal) uth L.tér * VÁLASZTÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG A konstancai „Tomis Nord“ új lakónegyed egyik blokksora Világ proletárjai, egyesüljetek! -istdi napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest AMI NEM FÉRT BELE EGY ÚJSÁGHÍRBE „.. .A pártszervek és -szervezetek irányításával 42 508 000 lej értékű hazafias munkát végeznek el, több mint négy és fél millió lejjel többet, mint az előző évben. A hazafias munka egy lakosra számított értéke meghaladja a 150 lejt.“ (Előre, 6592. szám, 1969. jan. 14.) Ha ünnepi előkészületről, város-, avagy községszépítésről van szó, Hargita megye lelkes lakói sohasem fukarkodnak a munkavállalással, s ami a fontosabb : eleget is tesznek annak. Gyergyószentmiklós meg Csíkszereda egymás után kétszer nyerte el a volt rajoni városok versenyében a legjobban gondozott, legtöbb befektetéssel — főleg hazafias munkával — megszépülő városnak kijáró versenyzászlót, természetesen a zászlóval együttjáró jutalommal. Szép iskolaépületek, impozáns kultúrházak tucatjai épültek a szorgos falusi lakosok munkájának eredményeként, járdák kilométerei öltöztek aszfaltba a kis székely városokban, fürdők éledtek újjá, parkok születtek. Az ország közigazgatási-területi átszervezése óta tovább növekedett a lakosság hazafias munkájának az értéke, s belőle hosszabb járdákra, több villanyoszlopra, szebb virágágyásokra futotta. Az egész megyét átfogó lelkes hangulat érezhető, lemérhető a lakosságra- Kálmán Gyula (Folytatása a 2. oldalon) A Minisztertanács határozata az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések emeléséről a könnyűipari vállalatokban A Minisztertanács határozatban hagyta jóvá az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a fizetések emelését az összes köztársasági érdekeltségű könnyűipari vállalatokban 1. év február 1-i kezdettel. A Minisztertanács annak a bérrendszer javítási és fizetésemelési akciónak a folytatása keretében döntött így, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának 1967 októberi plenáris ülése határozott el. Akárcsak az élelmiszeripar esetében, ezúttal is szem előtt tartotta a pártvezetőségnek az útmutatását, hogy a fizetésemelés fokozatos végrehajtása során azokat az ágakat részesítse előnyben, amelyekben jelenleg alacsonyabbak az átlagfizetések. A határozat értelmében a könnyűiparban dolgozó munkások, mérnökök, közgazdászok, technikusok és tisztviselők fizetése átlag 11,5 százalékkal emelkedik, ami évente körülbelül 480 millió lej fizetéstöbbletet jelent; a kisfizetések 1967-ben végrehajtott emelésével együtt az átlagnövekedés az iparág összességében az idén 15,2 százalékot tesz ki. Több mint 320 000 alkalmazott részesül fizetésemelésben, s évi jövedelme az 1967. augusztus 1. előttihez viszonyítva mintegy 600 millió lejjel lesz nagyobb. Az új bérezési rendszer — amelyet, szem előtt tartva a könnyűipar sajátosságát és a reprezentatív vállalatokban végrehajtott kikísérletezés eredményeit, a könnyűipari vállalatokban is alkalmaznak — vezérelvei a következők : a fizetéseket a munka mennyisége, minősége és felelőssége szerint állapítják meg, közvetlenebbül kapcsolják minden egyes alkalmazott és az egész vállalat eredményeihez, növelik a tarifális fizetés részarányát az összkeresetben, mégpedig úgy, hogy belefoglalják az akkordbérből és jutalmakból származó jelenlegi pótlékok legnagyobb részét. Annak érdekében, hogy a fizetések az egységben töltött megszakítás nélküli szolgálati éveknek megfelelően különbözzenek, valamint a káderek állandósítása céljából bevezetik a tarifális fizetés után számított 3—10 százalékos többletkvótát, amelyet a szolgálati évek szakaszaiként állapítanak meg öt évtől kezdődően. Az alkalmazottak fokozottabb érdekeltté tételére abban, hogy növekedjék a vállalati tevékenység gazdasági hatékonysága, évi prémiumokat (gratifikációkat) juttatnak azon kollektívának, amely saját erőfeszítése révén túlszárnyalja az előirányzott nyereséget. Úgyszintén a munkájukban rendkívüli eredményeket felmutató alkalmazottak is prémiumban részesülhetnek évközben, egy erre a célra létesített különalapból. Annak a rendszernek a megjavítása, amelynek révén az alkalmazottak anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy minél jobb eredményeket érjenek el munkájukban, megteremti a kellő feltételeket, a vállalati kollektívák arra való ösztönzéséhez, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a rendelkezésükre álló tartalékok mozgósítására a termelés és a munka jobb megszervezésével, a termelési kapacitások és a munkaidő ésszerű kihasználásával, a megalapozott munkanormák alkalmazásával és az anyagfogyasztás csökkentésével, s ilyképpen emeljék a munkatermelékenységet, csökkentsék a termelési költségeket és növeljék a vállalati tevékenység gazdasági hatékonyságát. A határozat az új fizetési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések emeléséről a könnyűipari vállalatokban újabb tanúbizonysága annak, hogy pártunk és államunk vezetősége következetesen alkalmazza a IX. pártkongresszusnak a dolgozók életszínvonala emelésére vonatkozó határozatait. Ez újabb buzdítást ad a könnyűipari dolgozóknak, hogy megvalósítsák az ötéves tervből rájuk háruló azon feladatokat, hogy kielégítsék a lakosság és a külkereskedelem ellátási szükségleteit ipari közfogyasztási cikkekkel, mégpedig a fogyasztók igényeinek megfelelő mennyiségben és minőségben. A körorvosi hivatásról Marosvásárhelyi beszélgetés végzős medikusokkal A téma : hogyan gondolkozik hivatásáról, pályakezdéséről egy mai utolsóéves orvostanhallgató ? A megkérdezettek : néhány hatodéves, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatói. ELSŐ KÉRDÉS: HOGYAN NÉZNEK A KÖRORVOSI MUNKA ELÉ? — Tudjuk, hogy ez vár ránk és belenyugodtunk. — Mit jelent ez, belenyugodtunk ? — Szembenézést a reánk váró feladattal. Az évfolyam többsége vállalja a falut, csupán néhányan próbálkoznak meg a szakorvosi vizsgával. Mihancea Petru általános orvos szakos hallgató, falusi fiú, kiegészíti: — Sokat számít, hogy világosan látjuk, ezt kell tennünk. Ilyen szempontból előnyösebb helyzetben vagyunk mint a minket megelőző évfolyamok. Nemcsak elhatározás, vagy hivatástudat dolga ez, hanem a szembenézésé is. Ködösítéstől, hamis illúzióktól mentes, helyzetismereten alapuló tudata annak, hogy nagyon nehéz emberi és szakmai próba vár ránk. — És ma elmondhatják, hogy így vállalják ezt a munkát ? — Mindenesetre sokkal inkább, mint a néhány év előtti végzettek. S ez bizonyos objektív feltételekhez is kötődik. Azelőtt megtörténhetett, hogy a fiatal orvos életében először akkor állt teljesen egyedül döntés előtt, mikor már kikerült a körzetébe. Vagy: féléves szülészeti kurzuson szerzett tudásával bonyolult, esetleg élet-halál esetben, felszerelés és segítség nélkül, otthon kellett szülést levezetnie. Elképzelhető, hogy az ilyesmi szakmai megrázkódtatást, elkeseredésig menő kimerültséget, lelkiismereti válságot okozhatott... „HA NEM LÁTTAM VOLNA KÖRZETI RENDELŐT...“ Itt idéznem kell, amit Spielmann József professzor, docens doktor mondott beszélgetésünkkor: „Volt eset, hogy egészen kiváló képességű hallgatóink csődöt mondtak a körorvosi munkában, erkölcsi-pszichikai tartásuk bizonyult gyengének. Ezután már csak néhány lépés az iszákosság, anyagiasság... Ez ébresztett rá, hogy gyakorlatibbá kell tennünk az oktatást. Nem elméleti embereket, nem is tudományos kutatókat, hanem elsősorban körorvosokat képezünk. És erről bizony meg-megfeledkeztünk. A hallgatók is érzik, tudják ezt. — Téves dolog a felelősségtudatot és a nehézségek vállalását valamilyen elvont hivatástudat számlájára írni — avatkozik a vitába egy másik általános orvos szakos, Kiss Géczi Mihály. — Hiszem, hogy nagy része van ebben a felkészítésnek. Ilyen téren ma már többet kapunk D. Mátray Erzsébet (Folytatása az 5. oldalon) SPORT Kosárlabda fesztivál (Munkatársunktól). Csütörtök este két kosárlabda találkozóra került sor a fővárosi Floreasca sportcsarnokban. Mindkét mérkőzés tétje nagy volt, a Steaua a KEK, a Politehnica csapata a BEK keretében fogadta az olasz Fidel Partenope nápolyi, illetve a bolgár Akademik együttest. Nem is kell mondanunk — a tévé közvetítette a Steaua—Fides találkozót —, hogy mindkét csapatunk győzött, de elégedettek csak a katonafiúk nagyszerű eredményével és főleg játékával lehetünk. A bukaresti lányok játéka ez alkalommal csak a győzelemhez volt elég, a továbbjutáshoz minden bizonnyal nem. Bajnokcsapatunk ugyanis még mindig nem tudott felnőni a tétre menő nagy mérkőzésekhez, leadásaik pontatlanok, a kosár alatt sok jó helyzetet hagynak ki. A két mérkőzés eredménye : Politehnica—Akademik 74:63 (44:37). Pontszerzők: Diaconescu 13, Du mitrescu 6, Taflan 6, Vogel 23, Ciocan 14 és Ghijá 12. illetve Manikova 4, Kafaljeva 14, Morova 14, Dudeva 14, Pancscva 8 és Georgieva 9. Steaua—Fides Partenope 95:77 (45:28). Pontszerzők: Taráu 8. Nosievici 25, Savu 14, Dimancea 10, Gheorghe 2, Jekely 28 és Czmor 8, illetve Gavagnin 9, Bufalini 6, Williams 23, Vittori 15. Franklin 18 és Abbate 6. Franciaország nagykövete bemutatta megbízólevelét az Államtanács elnökének Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke 1969. január 30-án fogadta Pierre Pelent, a Francia Köztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki bemutatta megbízólevelét. (Folytatása az 5. oldalon) NAGYOBB FIGYELMET ÉRDEMELNEK A MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANFOLYAMOK KOVÁSZNA MEGYÉBEN A rekordok mögött... Tanulnak vagy kétezren. Ez is valami! Igaz volt már magasabb is a statisztika, dehát nem mindenben mérce csupán a szám. Tanulnak kétezren, de mégis bántóak az üres padok. Azok is, amelyek igénytelenség következtében maradtak gazda nélkül és azok is amelyek már a „tervben“ üresek... TÉLI BARÁZDÁK Kovászna megye növénytermesztése 1968-ban csupa rekord. A búza után a burgonya bizonyított, az igazi nagy meglepetés viszont a cukorrépa. Csoda ha ezek után úgy kifutottak az időből, hogy foghíj maradt az őszi szántásokban ? Csodának nem csoda, de probléma. Egy kellemetlen adósság a tavaszra, a télvégre. A tanulás előkészítése is egy kicsit a kihúzódott betakarítás „áldozata“ lett. Az üres padok és a téli barázdák foghíjai. S a megváltoztathatatlanba való beletörődés bizonysága is. Pedig dehogyis megváltoztathatatlan. .. Az újságíró számára kellemetlen most itt a tanulás szükségességéről beszélni. Egy olyan megye, ahol cukorrépából 30 ezer kg átlagot döngetnek, ahol a búza 22 mázsát fizetett, ahol a burgonya 18 ezer kg-ot termett (pontosabban ennyit szedtek ki) ott fájó azt leírni, hogy egyetlen új növénytermesztési tanfolyam sem indult be. Vagy azt, hogy a megyében összesen 549-en hallgatják a 3 éves ciklus keretében a növénytermesztési előadást ... Egy vélemény az „érdektelenségről“. Szentkatolnán a tavaly lelkes, tevékeny szakkör működött. Az idén ... semmi. Mi lehet az oka ? Bencze Gizellát, a téesz mérnöknőjét idézzük: „Végeztek a hallgatóim. Most nincs akit tanítani. A húsz nő, aki három éven át pontosan járt a körbe nem kezdheti elölről. Maradt az egyetlen lehetőség, a továbbképzés. Időnként és esetenként egy előadás. Pedig jó lett volna még egy ilyen lelkes promóciót kihozni“. A BANKETT..., AZ SIKERÜLT Bardócon még sokan a bankettre emlékeznek. Ha minden úgy sikerülne, ahogy az évzáró „kijött“. A tanévnyitás viszont bár ünnepélyes, egy kicsit lapos volt. Megnyitni viszont itt is megnyitották a köröket. Miklós Imre évek óta a legpontosabb résztvevő. Hogyan látja ő az oktatást ? „Kétszer már végigjártam, most újból kezdem. Igaz, szó van olyan kérdésekről is amit már ismerek, de azért tanulok is. Jó dolognak tartom, hogy az állattenyésztő köröket délelőtt tartják, mert akkor inkább van idő. A gondozóknak reggel korán kell kelni... Dehát ahogy hallom, nálunk még jól megy a tanulás, Olaszteleken és Száldoboson a másik két faluban megfeneklett. Pedig... Flóra Gábor (Folytatása az 5. oldalon) KÜLFÖLDRŐL JELENTIK • MEGTARTOTTA MÁSODIK ÜLÉSÉT A VIETNAM-ÉRTEKEZLET • GUNNAR JARRING MEGBESZÉLÉSEI NEW YORKBAN ROMÁN FELSZÓLALÁS a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottságban• Az utóbbi huszonnégy órában a párizsi Vietnam-értekezlet második plenáris üléséről érkeztek hírek. Az értekezleten a küldöttségek ismét kifejtették álláspontjaikat a vietnami kérdés rendezéséről. A több mint hat órán át tartó ülés után a hírügynökségek szerint nem hangzottak el újabb javaslatok. A következő ülést február 6-án tartják meg. Számos hírügynökségi jelentés számol be a közel-keleti helyzet megoldására irányuló erőfeszítésekről. Gunnar Jarring, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja —, aki jelenleg New York-ban tartózkodik — megkezdte tanácskozásait Franciaország, Anglia és az USA ENSZ-képviselőivel Jarring a napokban Közel-Keletre utazik, hogy újból felvegye a kapcsolatot az érdekelt felekkel. New Yorkban folytatja munkálatait a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság. Országunkat, amely tagja a bizottságnak, Florica Andrei, Románia Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Törvényszékének bírája, az Országos Nőtanács Végrehajtó Bizottságának tagja képviseli. A bizottság megvitatta a nők politikai jogaira vonatkozó napirendi pontot. Ennek keretében felszólalt több ország, köztük az EAK, Franciaország, Irán, Ghána, Peru, Beloruszia, Románia képviselője. Országunk képviselője kiemelve milyen fontos, hogy a nőknek politikai jogokat adjanak és lehetővé tegyék azok gyakorlását, rámutatott, okvetlenül szükséges megtalálni az eszközöket, amelyekkel biztosítják a nők tényleges részvételét minden egyes ország politikai, gazdasági és szociális életében. A román küldött hangsúlyozta, az államra hárul az a feladat, hogy széles körű politikai jogokat adjon és biztosítson a nőknek, az egyén és az egész társadalom fejlődésének hasznán.