Előre, 1969. február (23. évfolyam, 6608-6631. szám)

1969-02-01 / 6608. szám

XXIII. évfolyam 6608 sz. 6 oldal ara 30 báni 1969. február 1., szombat Társadalmi és államrendünk fejlődésének fő vonása HAZÁNK MINDEN FIÁNAK TELJES JOGEGYENLŐSÉGE, A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA SZÜNTELEN BŐVÜLÉSE A legutóbbi választások óta je­lentős eredményeket értünk el a gazdaság fejlesztésében, a tudományos munka, az oktatás tökéletesítésében, az iroda­lom és művészet fejlesztésében, a lakosság életének állandó javítá­sában. E sikereket elsősorban az RKP IX. kongresszusának tudhat­juk be, amely a párt és a román társadalom fejlődésének sorsdöntő eseménye volt, s megújhodást hozó szellemével, eszméinek és dokumen­tumainak erejével országszerte meg­­rezidítette­-a­ politikai életet, határo­zottan előrelendítette a tömegek kezdeményezőkészségét és alkotó energiáit, s újabb, magasabb sza­kasz kezdetét jelezte a szocialista építés kiteljesítésének folyamatá­ban. A kongresszus alkotó módon, Románia sajátos feltételeire alkal­mazva a marxizmus-leninizmus el­veit,­ mélyenszántóan elemezte az ország egész fejlődését és tudomá­nyosan megalapozott, átfogó progra­mot állított össze a termelőerők fejlesztésére, a szocialista viszonyok, az egész gazdasági és társadalmi-po­litikai élet tökéletesítésére. Egész népünk szívügyének tekinti az or­szág sokoldalú fejlesztésének nagy­fontosságú célkitűzéseit s minden erejét valóraváltásuknak szenteli. A legutóbbi választások óta társa­dalmi fejlődésünket mindenekelőtt az jellemzi, hogy átfogóan és sokré­tűen bővült a szocialista demokrá­cia, hogy a tömegek mind szélesebb körben vesznek részt az államügyek vezetésében, ami döntő jelentőségű társadalmunk haladása és megszi­lárdulása szempontjából. A párt a IX. kongresszus és az Országos Kon­ferencia határozatainak megfelelően átfogó program keretében tökélete­síti a társadalmi viszonyokat, a tár­sadalmi berendezést, s ennek során az adott fejlődési szakasz követel­ményeinek megfelelő formákban el­mélyíti a demokratikus elveket sa­ját felépítésében és munkájában, az állami szervek struktúrájában és működésében, a tömeg- és társadal­mi szervezetek tevékenységében, az egész társadalmi életben. Pártunk rendszeresen érvényesíti etikánk, a társadalmi méltányosság, a szocialista humanizmus normáit, rendszeresen előmozdítja az emberi személyiség sokoldalú kibontakozá­sát, amit az is bizonyít, hogy átfogó intézkedésekkel szüntelenül fejleszti szocialista demokráciánkat, megho­nosította a kollektív munka és kol­lektív vezetés elvét a társadalmi élet minden területén, a Nagy Nem­zetgyűlés, a néptanácsok, a tömeg- és társadalmi szervezetek szerepé­nek növelésével pedig biztosította a tömegek fokozott részvételét az ál­­lamvezetésben. E sokrétű és következetes akció­ja pedig abból a meggyőződésből fakad, hogy a szocializmus lételeme, objektív követelménye, az új társa­dalmi rendszer felsőbbrendűsége maradéktalan megnyilatkozásának döntő tényezője a demokrácia fej­lesztése. A szocializmus és a de­mokrácia egymástól elválaszthatat­lan, egymást kölcsönösen feltételező társadalmi jelenségek. A szocializ­mus váltotta valóra az évezredeken át elnyomott tömegek szabadság- és haladás-törekvéseit, a szocializmus szabadította meg a népet minden el­nyomástól, szavatolja a legszélesebb demokratikus szabadságjogokat, a néptömegek jogát a teljes érvénye­süléshez a társadalmi élet minden területén, a közvetlen részvételhez az államügyek vezetésében. Mindez pedig ékesszólóan tanúskodik élet­erejéről, felsőbbrendűségéről min­den eddigi társadalmi rendszerrel szemben. Benin többször is hang­súlyozta, hogy demokrácia nélkül nincs szocializmus. Mint rámutatott, a proletariátus csak úgy hajthatja végre a szocialista forradalmat, ha a demokráciáért küzdve felkészül rá, a szocializmus teljes győzelmét és az állam fokozatos megszűnését pedig csakis a teljes demokrácia megvalósításával érheti el. T­ársadalmi életünk új légkö­rében állandó gyakorlattá vált, hozzátartozik a dolgok természetéhez, hogy a dél­gőzök nyilvánosan megvitatják a párt bel- és külpolitikájának leg­fontosabb kérdéseit, a szocialista építés legfontosabb problémáira vo­natkozó törvénytervezeteket és in- T- Claru (Folytatása a 2. oldalon) , MÁRCIUS _ I iiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiii,hím,mm TÁVIRAT Őexcellenciája NICOLAE CEAU$ESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Tisztelt Elnök Úr ! Köszönöm az Ön figyelmes és biztató üzenetét, amelyet az Egyesült Államok­­elnöki tisztségébe való beiktatásom alkalmával küldött. Az el­következő évek a megpróbáltatás évei lesznek mindnyájunk számára. Legfontosabb feladatunk az lesz, hogy igazi és tartós békét teremtsünk az egész emberiségnek. Kormányom ünnepélyesen vállalta, hogy teljes ere­jével és energiájával e cél megvalósítására törekszik. Remélem és meg vagyok győződve róla, hogy egy olyan világ keresésében, amelyben egyetlen nép se éljen ellenséges vagy nem kívánt elszigeteltségben, nyitva maradnak köztünk az érintkezés útjai. ennek őszinte híve. RICHARD NIXON, az Amerikai Egyesült Államok elnöke MAI SZÁMUNKBAN: MŰSORKALAUZ A vidéki adóállomások heti rádióműsora (4 oldal) uth L.tér * VÁLASZTÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG A konstancai „Tomis Nord“ új lakónegyed egyik blokksora Világ proletárjai, egyesüljetek! -istdi napilap • Romá­nia Szocialista Köztársaság • Bukarest AMI NEM FÉRT BELE EGY ÚJSÁGHÍRBE „.. .A pártszervek és -szervezetek irányításával 42 508 000 lej értékű hazafias munkát végeznek el, több mint négy és fél millió lejjel töb­bet, mint az előző évben. A haza­fias munka egy lakosra számított értéke meghaladja a 150 lejt.“ (Előre, 6592. szám, 1969. jan. 14.) Ha ünnepi előkészületről, város-, avagy községszépítésről van szó, Hargita megye lelkes lakói sohasem fukarkodnak a munkavállalással, s ami a fontosabb : eleget is tesznek annak. Gyergyószentmiklós meg Csíkszereda egymás után kétszer nyerte el a volt rajoni városok versenyében a legjobban gondozott, legtöbb befektetéssel — főleg haza­fias munkával — megszépülő vá­rosnak kijáró versenyzászlót, ter­mészetesen a zászlóval együttjáró jutalommal. Szép iskolaépületek, impozáns kultúrházak tucatjai épültek a szorgos falusi lakosok munkájának eredményeként, jár­dák kilométerei öltöztek aszfaltba a kis székely városokban, fürdők éledtek újjá, parkok születtek. Az ország közigazgatási-területi átszervezése óta tovább növekedett a lakosság hazafias munkájának az értéke, s belőle hosszabb jár­dákra, több villanyoszlopra, szebb virágágyásokra futotta. Az egész megyét átfogó lelkes hangulat érezhető, lemérhető a lakosság­ra- Kálmán Gyula (Folytatása a 2. oldalon) A Minisztertanács határozata az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések emeléséről a könnyűipari vállalatokban A Minisztertanács határozatban hagyta jóvá az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a fizetések emelését az összes köz­­társasági érdekeltségű könnyűipari vállalatokban 1. év február 1-i kez­dettel. A Minisztertanács annak a bérrendszer javítási és fizetésemelé­si akciónak a folytatása keretében döntött így, amelyet a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak 1967 októberi plenáris ülése ha­tározott el. Akárcsak az élelmiszer­­ipar esetében, ezúttal is szem előtt tartotta a pártvezetőségnek az út­mutatását, hogy a fizetésemelés fo­kozatos végrehajtása során azokat az ágakat részesítse előnyben, ame­lyekben jelenleg alacsonyabbak az átlagfizetések. A határozat értelmében a könnyű­iparban dolgozó munkások, mérnö­kök, közgazdászok, technikusok és tisztviselők fizetése átlag 11,5 száza­lékkal emelkedik, ami évente körül­belül 480 millió lej fizetéstöbbletet jelent; a kisfizetések 1967-ben vég­rehajtott emelésével együtt az átlag­növekedés az iparág összességében az idén 15,2 százalékot tesz ki. Több mint 320 000 alkalmazott részesül fizetésemelésben, s évi jövedelme az 1967. augusztus 1. előttihez viszo­nyítva mintegy 600 millió lejjel lesz nagyobb. Az új bérezési rendszer — ame­lyet, szem előtt tartva a könnyű­ipar sajátosságát és a reprezentatív vállalatokban végrehajtott kikísérle­tezés eredményeit, a könnyűipari vállalatokban is alkalmaznak — vezérelvei a következők : a fizeté­seket a munka mennyisége, minősé­ge és felelőssége szerint állapítják meg, közvetlenebbül kapcsolják minden egyes alkalmazott és az egész vállalat eredményeihez, növe­lik a tarifális fizetés részarányát az összkeresetben, mégpedig úgy, hogy belefoglalják az akkordbérből és jutalmakból származó jelenlegi pótlékok legnagyobb részét. Annak érdekében, hogy a fizetések az egy­ségben töltött megszakítás nélküli szolgálati éveknek megfelelően kü­lönbözzenek, valamint a káderek állandósítása céljából bevezetik a tarifális fizetés után számított 3—10 százalékos többletkvótát, amelyet a szolgálati évek szakaszaiként álla­pítanak meg öt évtől kezdődően. Az alkalmazottak fokozottabb ér­dekeltté tételére abban, hogy nö­vekedjék a vállalati tevékenység gazdasági hatékonysága, évi prémiu­mokat (gratifikációkat) juttatnak azon kollektívának, amely saját erőfeszítése révén túlszárnyalja az előirányzott nyereséget. Úgyszintén a munkájukban rendkívüli eredmé­nyeket felmutató alkalmazottak is prémiumban részesülhetnek évköz­ben, egy erre a célra létesített kü­­lönalapból. Annak a rendszernek a megjaví­tása, amelynek révén az alkalma­zottak anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy minél jobb eredményeket ér­jenek el munkájukban, megteremti a kellő feltételeket, a vállalati kol­lektívák arra való ösztönzéséhez, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a rendelkezésükre álló tartalékok mozgósítására a termelés és a mun­ka jobb megszervezésével, a terme­lési kapacitások és a munkaidő ésszerű kihasználásával, a megala­pozott munkanormák alkalmazásával és az anyagfogyasztás csökkentésé­vel, s ilyképpen emeljék a munka­termelékenységet, csökkentsék a termelési költségeket és növeljék a vállalati tevékenység gazdasági ha­tékonyságát. A határozat az új fizetési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések emeléséről a könnyű­ipari vállalatokban újabb tanú­bizonysága annak, hogy pártunk és államunk vezetősége következetesen alkalmazza a IX. pártkongresszus­nak a dolgozók életszínvonala eme­lésére vonatkozó határozatait. Ez újabb buzdítást ad a könnyűipari dolgozóknak, hogy megvalósítsák az ötéves tervből rájuk háruló azon feladatokat, hogy kielégítsék a la­kosság és a külkereskedelem ellátá­si szükségleteit ipari közfogyasztási cikkekkel, mégpedig a fogyasztók igényeinek megfelelő mennyiségben és minőségben. A körorvosi hivatásról Marosvásárhelyi beszélgetés végzős medikusokkal A téma : hogyan gondolkozik hivatásáról, pályakez­déséről egy mai utolsóéves orvostanhallgató ? A megkérdezettek : néhány hatodéves, a marosvá­­sárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatói. ELSŐ KÉRDÉS: HOGYAN NÉZNEK A KÖRORVOSI MUNKA ELÉ? — Tudjuk, hogy ez vár ránk és belenyugodtunk. — Mit jelent ez, belenyugodtunk ? — Szembenézést a reánk váró feladattal. Az évfolyam többsége vállalja a falut, csupán néhányan próbálkoz­nak meg a szakorvosi vizsgával. Mihancea Petru általános orvos sza­kos hallgató, falusi fiú, kiegészíti: — Sokat számít, hogy világosan látjuk, ezt kell tennünk. Ilyen szem­pontból előnyösebb helyzetben va­gyunk mint a minket megelőző év­folyamok. Nemcsak elhatározás, vagy hivatástudat dolga ez, hanem a szembenézésé is. Ködösítéstől, ha­mis illúzióktól mentes, helyzetisme­reten alapuló tudata annak, hogy nagyon nehéz emberi és szakmai próba vár ránk. — És ma elmondhatják, hogy így vállalják ezt a munkát ? — Minden­esetre sokkal inkább, mint a néhány év előtti végzettek. S ez bizonyos objektív feltételekhez is kötődik. Azelőtt megtörténhetett, hogy a fiatal orvos életében először akkor állt teljesen egyedül döntés előtt, mikor már kikerült a körze­tébe. Vagy: féléves szülészeti kur­zuson szerzett tudásával bonyolult, esetleg élet-halál esetben, felszere­lés és segítség nélkül, otthon kellett szülést levezetnie. Elképzelhető, hogy az ilyesmi szakmai megráz­kódtatást, elkeseredésig menő kime­rültséget, lelkiismereti válságot okozhatott... „HA NEM LÁTTAM VOLNA KÖRZETI RENDELŐT...“ Itt idéznem kell, amit Spielmann József professzor, docens­ doktor mondott beszélgetésünkkor: „Volt eset, hogy egészen kiváló képességű hallgatóink csődöt mondtak a kör­­orvosi munkában, erkölcsi-pszichi­kai tartásuk bizonyult gyengének. Ezután már csak néhány lépés az iszákosság, anyagiasság... Ez éb­resztett rá, hogy gyakorlatibbá kell tennünk az oktatást. Nem elméleti embereket, nem is tudományos ku­tatókat, hanem elsősorban körorvo­sokat képezünk. És erről bizony meg-megfeledkeztünk. A hallgatók is érzik, tudják ezt. — Téves dolog a felelősségtuda­tot és a nehézségek vállalását vala­milyen elvont hivatástudat számlá­jára írni — avatkozik a vitába egy másik általános orvos szakos, Kiss Géczi Mihály. — Hiszem, hogy nagy része van ebben a felkészítésnek. Ilyen téren ma már többet kapunk D. Mátray Erzsébet (Folytatása az 5. oldalon) SPORT Kosárlabda fesztivál (Munkatársunktól). Csütörtök este két kosárlabda találkozóra került sor a fővárosi Floreasca sportcsar­nokban. Mindkét mérkőzés tétje nagy volt, a Steaua a KEK, a Poli­­tehnica csapata a BEK keretében fogadta az olasz Fidel Partenope nápolyi, illetve a bolgár Akademik együttest. Nem is kell mondanunk­ — a tévé közvetítette a Steaua—Fides találkozót —, hogy mindkét csapa­tunk győzött, de elégedettek csak a katonafiúk nagyszerű eredményé­vel és főleg játékával lehetünk. A bukaresti lányok játéka ez alkalom­mal csak a győzelemhez volt elég, a továbbjutáshoz minden bizonnyal nem. Bajnokcsapatunk ugyanis még mindig nem tudott felnőni a tétre menő nagy mérkőzésekhez, leadá­saik pontatlanok, a kosár alatt sok jó helyzetet hagynak ki. A két mérkőzés eredménye : Poli­­tehnica—Akademik 74:63 (44:37). Pontszerzők: Diaconescu 13, Du­­ mitrescu 6, Taflan 6, Vogel 23, Cio­­can 14 és Ghijá 12. illetve Manikova 4, Kafaljeva 14, Morova 14, Dudeva 14, Pancscva 8 és Georgieva 9. Steaua—Fides Partenope 95:77 (45:28). Pontszerzők: Taráu 8. Nosie­­vici 25, Savu 14, Dimancea 10, Gheorghe 2, Jekely 28 és Czmor 8, illetve Gavagnin 9, Bufalini 6, Wil­liams 23, Vittori 15. Franklin 18 és Abbate 6. Franciaország nagykövete bemutatta megbízólevelét az Államtanács elnökének Nicolae Ceaușescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke 1969. január 30-án fo­gadta Pierre Pelent, a Francia Köz­társaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki bemutatta megbízólevelét. (Folytatása az 5. oldalon) NAGYOBB FIGYELMET ÉRDEMELNEK A MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANFOLYAMOK KOVÁSZNA MEGYÉBEN A rekordok mögött... Tanulnak vagy kétezren. Ez is valami! Igaz volt már magasabb is a statisztika, dehát nem minden­ben mérce csupán a szám. Tanul­nak kétezren, de mégis bántóak az üres padok. Azok is, amelyek igény­telenség következtében maradtak gazda nélkül és azok is amelyek már a „tervben“ üresek... TÉLI BARÁZDÁK Kovászna megye növénytermesz­tése 1968-ban csupa rekord. A búza után a burgonya bizonyított, az igazi nagy meglepetés viszont a cukorrépa. Csoda ha ezek után úgy kifutottak az időből, hogy foghíj maradt az őszi szántásokban ? Cso­dának nem csoda, de probléma. Egy kellemetlen adósság a tavaszra, a télvégre. A tanulás előkészítése is egy kicsit a kihúzódott betakarítás „áldozata“ lett. Az üres padok és a téli barázdák foghíjai. S a megvál­­toztathatatlanba való beletörődés bi­zonysága is. Pedig dehogyis meg­változtathatatlan. .. Az újságíró szá­mára kellemetlen most itt a tanulás szükségességéről beszélni. Egy olyan megye, ahol cukorrépából 30 ezer kg átlagot döngetnek, ahol a búza 22 mázsát fizetett, ahol a burgonya 18 ezer kg-ot termett (pontosabban ennyit szedtek ki) ott fájó azt le­írni, hogy egyetlen új növényter­mesztési tanfolyam sem indult be. Vagy azt, hogy a megyében összesen 549-en hallgatják a 3 éves ciklus keretében a növénytermesztési elő­adást ... Egy vélemény az „érdektelenség­ről“. Szentkatolnán a tavaly lelkes, tevékeny szakkör működött. Az idén ... semmi. Mi lehet az oka ? Bencze Gizellát, a téesz mérnöknő­jét idézzük: „Végeztek a hallgatóim. Most nincs akit tanítani. A húsz nő, aki három éven át pontosan járt a kör­be nem kezdheti elölről. Maradt az egyetlen lehetőség, a továbbképzés. Időnként és esetenként egy előadás. Pedig jó lett volna még egy ilyen lelkes promóciót kihozni“. A BANKETT..., AZ SIKERÜLT Bardócon még sokan a bankettre emlékeznek. Ha minden úgy sikerül­ne, ahogy az évzáró „kijött“. A tanévnyitás viszont bár ünnepé­lyes, egy kicsit lapos volt. Meg­nyitni viszont itt is megnyitották a köröket. Miklós Imre évek óta a legpontosabb résztvevő. Hogyan látja ő az oktatást ? „Kétszer már végigjártam, most újból kezdem. Igaz, szó van olyan kérdésekről is amit már ismerek, de azért tanulok is. Jó dolognak tartom, hogy az állattenyésztő körö­ket délelőtt tartják, mert akkor in­kább van idő. A gondozóknak reg­gel korán kell kelni... Dehát ahogy hallom, nálunk még jól megy a ta­nulás, Olaszteleken és Száldoboson a másik két faluban megfeneklett. Pedig... Flóra Gábor (Folytatása az 5. oldalon) KÜLFÖLDRŐL JELENTIK • MEGTARTOTTA MÁSODIK ÜLÉSÉT A VIETNAM-ÉRTEKEZLET • GUNNAR JARRING MEGBESZÉLÉSEI NEW YORKBAN ROMÁN FELSZÓLALÁS a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottságban• Az utóbbi huszonnégy órá­ban a párizsi Vietnam-érte­­­­kezlet második plenáris ülésé­ről érkeztek hírek. Az értekezleten a küldöttségek ismét kifejtették ál­láspontjaikat a vietnami kérdés rendezéséről. A több mint hat órán át tartó ülés után a hírügynökségek szerint nem hangzottak el újabb ja­vaslatok. A következő ülést feb­ruár 6-án tartják meg.­­ Számos hírügynökségi jelen­tés számol be a közel-keleti helyzet megoldására irányuló erőfeszítésekről. Gunnar Jarring, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja —, aki jelenleg New York-ban tartóz­kodik — megkezdte tanácskozásait Franciaország, Anglia és az USA ENSZ-képviselőivel Jarring a na­pokban Közel-Keletre utazik, hogy újból felvegye a kapcsolatot az ér­dekelt felekkel. New Yorkban folytatja munkála­tait a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság. Országunkat, amely tagja a bizottságnak, Florica Andrei, Románia Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Törvényszékének bírája, az Országos Nőtanács Végrehajtó Bizottságának tagja képviseli. A bizottság megvitatta a nők po­litikai jogaira vonatkozó napirendi pontot. Ennek keretében felszólalt több ország, köztük az EAK, Fran­ciaország, Irán, Ghána, Peru, Belo­­ruszia, Románia képviselője. Országunk képviselője kiemelve milyen fontos, hogy a nőknek poli­tikai jogokat adjanak és lehetővé tegyék azok gyakorlását, rámuta­tott, okvetlenül szükséges megtalál­ni az eszközöket, amelyekkel bizto­sítják a nők tényleges részvételét minden egyes ország politikai, gazda­sági és szociális életében. A román küldött hangsúlyozta, az államra hárul az a feladat, hogy széles körű politikai jogokat adjon és biztosítson a nőknek, az egyén és az egész társadalom fejlődésének hasznán.

Next