Előre, 1969. március (23. évfolyam, 6632-6658. szám)

1969-03-01 / 6632. szám

ÉLJEN A SZÓZATÉ­­­VSÉGFRONT VÁLASZTÁSI GYŐZELME! Világ proletárj­a, egyesüljetek! XXIII. évfolyam 6632 sz.­­ oldal ara 30 báni 1969. március 1., szombat Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest Magas felhalmozási ráta GYORS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS felhalmozás és a fogyasz­tás aránya különleges jelentőségű a szocialista gazdaság fejlődése és az életszínvonal gyors e­­melkedése szempontjá­ból. „Gazdaságunk lendületét a je­lenlegi ötéves tervben, a termelő­erők gyors növekedését a nemzeti jövedelemnek a fogyasztási alap és a felhalmozási alap közötti helyes elosztása határozza meg“ — hang­súlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB 1968. december 16—17-i plenáris ülésén A felhalmozás és a fogyasztás optimális arányának ki­alakítása a bővített újratermelés egyik döntő problémája, az azon­nali és távlati célkitűzések egybe­hangolásának lényeges feltétele. Szocialista nemzetünk sokoldalú haladásához, a termelés szüntelen bővítéséhez és a lakosság életszín­vonalának emeléséhez feltétlenül magas felhalmozási ráta szükséges. Pártunk és államunk — minden egyes fejlődési szakasz konkrét a­­dottságainak megfelelően — a fel­halmozási átlagrátát 1956 és 1959 között 20 százalékban, 1960 és 1965 között 24 százalékban állapította meg, az 1967 és 1970 közötti időszak­ra pedig 28,5 százalékot irányzott elő. A nemzeti jövedelem gyarapo­dása és általában a gazdaság gyors fejlődése folytán tovább növelhetjük a felhalmozás rátáját. Valóban, az idei előirányzatok szerint a nem­zeti jövedelem 30 százalékát for­dítjuk felhalmozásra. Ez természe­tesen nagy erőfeszítést követel né­pünktől, de másként nem közeled­hetünk a gazdaságilag fejlett orszá­gok színvonalához, nem gyarapíthat­­juk a tömegek jólétét. A felhalmo­zási ráta növelésének tendenciája egyébként az utóbbi időben a gyor­san fejlődő országok egyik jelleg­zetessége lett. A szakemberek ki­számították például, hogy 1955 és 1965 között a felhalmozás rátája Ja­pánban 21,0—37,7 százalék, Német­ország SZK-ban 21,3—27,0 százalék, Hollandiában 22,7—27,4 százalék volt. 1965-ben a felhalmozási ráta Bulgáriában 28,4 százalékot, Len­gyelországban és Jugoszláviában 27,1 százalékot, a Szovjetunióban 26,1 százalékot tett ki. Napjainkban a műszaki-tudomá­nyos forradalom körülményei között a magas felhalmozási ráta égető szükségesség. Társadalmunk hala­dása elképzelhetetlen például átfogó tudományos kutatómunka nélkül. Az új tudományos és műszaki vívmányok értékesítése, a termelés állandó korszerűsítése szintén igen nagy beruházásokat igényel, ame­lyek elsősorban ugyancsak a felhal­mozási alapból származnak. A je­lenkori műszaki-tudományos forra­dalom kihat a gazdaság szerkezeté­re, ösztönzi az olyan új, nagy beru­házási alapokat felemésztő iparága­kat, mint az elektrotechnika, az e­­nergetika, a kémia, a gépgyártóipar különböző ágai. Az RKP e követelményeknek meg­felelően, a szocialista iparosítás poli­tikájának következetes alkalmazása, az egész nemzetgazdaság gyors üte­mű fejlesztése során évről évre nö­velte a beruházások volumenét, s egyben javította azok struktúráját Az összberuházások 1950-ben 5,7 milliárd lejt, 1960-ban 24,5 milliárd lejt, 1965-ben 44,6 milliárd lejt tet­tek ki, az idén pedig elérik a 63,3 milliárd lejt. Csupán 1966 és 1968 között több mint, 155 milliárd lejt ruháztunk be a nemzetgazdaság fej­lesztésére, vagyis többet, mint 1950 és 1960 között együttvéve. Általában az összberuházások több mint 85 százalékával az anyagi ter­melés különböző ágait fejlesztettük ennek jórészét pedig az iparra for­dítottuk. Csupán az idén több mint 36 milliárd lejt ruházunk be ipa­ri célokra. E masszív fel­halmozás folytán bővítettük és fej­lesztettük az összes iparágak mű­szaki potenciálját, sokrétűen kiépít­hettük az ipart, fejleszthettük a mezőgazdasági termelést, szüntele­nül javíthattuk a termelőmunka műszaki-gazdasági mutatóit A nagy beruházásokból évente többszáz új vállalatot és üzemrész­leget adtunk át rendeltetésének, igen sokat új felszereléssel láttunk Dr. Nikita Miklós és Dr. Barbacioru Constantin egyetemi előadó tanárok (Folytatása a 4. oldalon) . Szoros egységben „..a szocialista tulajdon létrehozta az összes társadalmi osztá­lyok és rétegek gazdasági érdekközösségét, akik munkával keresik meg kenyerüket, létrehozta az egész nép törekvéseinek egységét" NICOLAE CEAUSESCU azánk gazdasági-politikai­­társadalmi szerkezeté­ben, az osztályok struk­túrájában és egymás köz­ti viszonyában alapvető változások történtek az elmúlt évek során. A jelenlegi szakasz legfőbb voná­sa az, hogy kialakult a nép erkölcsi­politikai egysége, a szocialista nem­zet szilárdsága és összeforrottsága. A a szocialista termelési viszonyok, az új tulajdonviszonyok létrejötte, mint az egység gazdasági alapja, a munkásosztály és parasztság szövet­sége, a munkásosztály vezetése alatt, a szocialista állam megalaku­lása és a szocialista demokrácia állandó szélesedése, mint az egy­ség politikai alapja, a nemzeti kér­dés marxi-lenini megoldása, a mar­­xizmus-leninizmus alkotó alkalma­zása az élet minden területén, a párt vezető szerepének állandó erősítése és befolyásának növelése. NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára e kérdést illetően megállapította : „Sok évszázados kizsákmányolás és elnyomás után, megismerve az igazi társadalmi szabadságot és emberi méltóságot, a munká­sok, parasztok, értelmiségiek, az összes dolgozók, nemzetiségre való tekintet nélkül, testestől-lelkestől hozzánőttek a szocialista tár­sadalomhoz, a szocialista termelési módhoz, a termelőeszközök szo­cialista tulajdonához.“ Ezen új minőségi társadalmi je­lenség, amely csak a szocialista rendszerekre jellemző, hosszas tör­ténelmi folyamat eredménye, mely­nek kialakulásában számos objek­tív és szubjektív tényező játszott közre. Ezek közül a legfontosabbak: " A szocialista társadalom építésé­nek éveiben kimagasló eredménye­ket értünk el a termelőerők fejlesz­tésében, a nemzetgazdaság összes ágaiban. Évről évre növeltük a haza gazdasági erejét, műszaki-anyagi alapját, újabb csúcsokra emelve ezáltal anyagi és szellemi potenciá­lunkat. A szocializmus építésének különböző területein elért sikerek mélyreható átalakulásokat eredmé­nyeztek az összes osztályok és tár­sadalmi rétegek szerkezetében, élet- és munkakörülményeikben, az osz­tályok természetében, egymásközti viszonyaiban. A munkásosztály, társadalmunk vezető osztálya, hatalmas társadal­mi, politikai és kulturális fejlődési folyamaton ment át. A munkásosztály a szocializmu­sért vívott harcban bebizonyította, hogy történelmi hivatásának magas­latán áll, hogy mindenkor a haza és a nép érdekeit szolgálja. Nagy érdemeiért — állapítja meg Nicolae Ceaușescu elvtárs — a romániai munkásosztály múlhatatlan dicső­séggel övezte magát és a társada­lom leghaladóbb, legforradalmibb és legkövetkezetesebb osztályának, nemzetünk leghaladóbb eszményei zászlóvivőjének bizonyult. Az ország szocialista iparosítása nyomán nőtt a munkásosztály szám­belileg. Különösen nagy jelentőségű tény, hogy nőtt a nehézipar terén foglalkoztatott munkások száma. 1950 és 1966 között a gépgyártó iparban háromszorosan, a vegyipar­ban ötszörösen nőtt a foglalkozta­tott munkások száma. Nagy fontos­sága van annak, hogy a munkás­­osztály szellemi arculatában is lé­nyeges változások történtek. A szak­képzett munkások száma egyes iparágakban eléri a 90%-ot. Ezen időszak alatt a szakmai iskolát vég­zettek száma megtízszereződött, míg a középfokú technikumot végzettek száma háromszorosa a háború előt­tinek. A szocializmus műszaki­anyagi alapjának fejlesztésével egyidejűleg egyre szemmel láthatób­­ban nyilvánul meg az az irányzat, hogy fokozatosan eltűnjenek a lé­nyeges különbségek a fizikai és szellemi munka között, az anyagi javak termelésében. E folyamat ki­­teljesülése elsőrendű tényező a munka terén fennálló alapvető­en- Gál Gyula (Folytatása a 3. oldalon) A párt-és állam­vezetők részvételével lelkes választási gyűlések országszerte A magas fokú politikai aktivitás jegyében, a honpolgárok széles kö­rű és tevékeny részvételével or­szágszerte folytatódnak a honpol­gári gyűlések. A dolgozók tömegei a Szocialista Egységfront jelöltjeivel együtt alkotó szellemben megta­nácskozzák szüntelenül megújhodó országunk létfontosságú problémáit. A március 2-i választásokat meg­előző lelkes politikai légkörben csütörtökön nagyszabású választá­si gyűlések zajlottak le a követ­kező párt- és államvezetők — a Szocialista Egységfront nagy nemzet­gyűlési képviselőjelöltjei — részvé­telével ; Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, a kolozsvári 1. számú egyetemi választókerü­letben ; Gheorghe Apostol, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Ál­landó Elnökségének tagja, a Szak­­szervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke, a galaci 1. számú keleti választóke­rületben ; Emil Bodnarac, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, az Államta­nács alelnöke, a iasi-i 1. számú é­­szaknyugati választókerületben; Ma­­ska Jergianu, a RKP 13­­Végre­hajtó Bizottságának tagja, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, a bras­sói 1. számú Tractorul választóke­rületben ; Petre Lupu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Szervezési és Bérügyi Állami Bi­zottság elnöke, a suceavai 1. szá­mú választókerületben; Gheorghe Radulescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács alelnöke az alexandriai 1. számú választókerületben; Leonte Rântu, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a KB titkára, a bó­kai 1. számú déli választókerület­ben ; Vasile Vilcu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Mezőgazdasági Termelőszövetkeze­tek Országos Szövetségének elnöke a murfatlani 6. számú választókerü­letben ; Stefan Voitec, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, a craio­­vai 1. számú Electroputere válasz­tókerületben ; Emil Draganescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnö­ke a békés 1­3. számú választóke­rületben ; Gere Mihály, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, a helyi Közigazgatási Bizottság elnöke a sepsiszentgyör­gyi 1. számú választókerületben ; Dumitru Popa, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának póttagja, az RKP Bukarest municipiumi bizottsá­gának első titkára, a főváros fő­polgármestere a Grivita Rosie 26. számú választókerületben; Mihai Dalea, az RKP KB titkára, a resicai 1. számú választókerületben . Az egész választási kampány mélységesen demokratikus jellegét tükrözve a találkozók, amelyeket a párt- és államvezetők, a Szocialista Egységfront jelöltjei a választókkal tartottak, eredményes munkaülé­sekké, hazánk sokoldalú felvirágoz­tatásához való közvetlen hozzájá­rulássá alakultak át. Számos mun­kás, mérnök, technikus, tudomá­nyos és kulturális dolgozó az or­szág összes gazdasági ágainak és helységeinek sokoldalú és gyors­­ütemű­­fejle­stésével kapcsolatos kérdésekről szólva konkrét javasla­tokat tett a fejlett technikának és a tudomány vívmányainak elterjesz­tésével, a termelés és a termelé­kenység közvetlen növelésével, a termékek minőségének javításával, egységeik gazdasági hatékonysá­gának emelésével kapcsolatos kér­dések megoldására. Nagyszámú szövetkezeti paraszt és falusi szak­ember arról beszélt, hogy még mindig nagy kihasználatlan lehető­ségek vannak a növényi és állati mezőgazdasági termelés fokozására. E javaslatok középpontjában az a tö­rekvés állott, hogy növelni kell a meg­művelhető földeket, ki kell terjeszteni az öntözést, helyesen kell felhasz­nálni a műtrágyát, s minél éssze­rűbben kell megszervezni a munkát minden egyes mezőgazdasági egy­ség gazdasági potenciáljának nö­velésére és ennek alapján a dol­gozók életszínvonalának emelésére. Szóba kerültek továbbá az oktatás és a kultúra fejlesztésének és töké­letesítésének, az egészségvédelem javításának kérdései, valamint vá­rosaink és falvaink sokrétű problé­mái, amelyek helyes gyakorlati megoldást nyertek azoknak az al­kotó indítványoknak s politikai és társadalmi felelősségérzetnek ered­ményeként, amely hazánk lakosait áthatja. A választási gyűlések alkalmat szolgáltattak pártunk és államunk marxista-leninista bel- és külpoli­tikája problémáinak széles körű megvitatására. A lakosok kinyilvá­nították, hogy maradéktalanul csat­lakoznak ahhoz a programhoz, a­­mellyel a Szocialista Egységfront a március 2-i választásokon a nép elé lép, valamint azt az elhatározásu­kat, hogy a javasolt jelöltekre ad­ják szavazatukat. A kérdések megvitatása után fel­szólaltak a párt- és államvezetők, a Szocialista Egységfront jelöltjei. Hangsúlyozva, hogy szocialista nemzetünket a bizalom szilárd ér­zése hatja át, ami az eddigi meg­valósítások eredményes mérlegéből fakad, a felszólalók részletesen fog­lalkoztak pártunk szocialista építési politikájának főbb vonatkozásaival. A jelöltek kidomborították azt az energiát és lendületet, amellyel az egész nép valóra váltja a párt IX. kongresszusán és Országos Konfe­renciáján kidolgozott ösztönző prog­ramot, és ismertették a termelőerők növekedésében, a gazdasági haté­konyság emelésében, az alkotó kezdeményezés fejlesztésében, vala­mint a gazdaság vezetésének és megszervezésének tökéletesítését, a demokrácia elmélyítését és a szo­cialista rendszer erősítését célzó társadalmi-politikai tevékenység fo­kozásában elért számottevő ered­ményeket. Az 1969. évi tervnek — az ötéves terv döntő esztendejé­nek — mozgósító feladataival fog­lalkozva, a jelöltek rámutattak, hogy a terv példás teljesítése meg­teremti az előfeltételeket egész gazdaságunk dinamikus fejlesztésé­hez, társadalmunk sokoldalú előre­haladásához és az életszínvonal további emeléséhez. A párt- és államvezetők kiemel­ték, hogy meggyőződésük szerint a leendő képviselők, a helyi állam­­hatalmi szervek és a széles néptö­megek szoros együttműködése nyo­mán valóra válnak a honpolgárok százezreinek minden tevékenységi területet felölelő kezdeményezései és javaslatai. A szónokok részletesen foglalkoz­tak pártunk és államunk marxista­­leninista külpolitikájával. Mint rá­mutattak, külpolitikánk fő célja fej­leszteni a barátságot és a szövet­séget az összes szocialista orszá­gokkal, bővíteni az együttműkö­dést a KGST-tagállamokkal, a Var­­sói Szerződés tagállamaival a mar­­xizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus, a belügyekbe való be nem avatkozás, a jog­­egyenlőség és a kölcsönös segít­ségnyújtás elvei alapján. Pártunk szilárdan küzd a szocialista világ­­rendszer egységének erősítéséért, a kommunista és munkáspártok kap­csolatainak normalizálásáért, a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom egységének megszilárdí­tásáért. A jelöltek hangsúlyozták továbbá, hogy országunk követke­zetesen fejleszteni kívánja gazdasá­gi, politikai, kulturális és tudomá­nyos együttműködését a világ összes népeivel, függetlenül társadalmi be­rendezkedésüktől az egyöntetűen elismert nemzetközi jogszabályok alapján, ami napjaink fejlődésének objektív követelménye, továbbá egyik feltétele az anyagi és szelle­mi értékek fokozott cseréjének, a népek közötti közeledésnek és egyetértésnek, a nemzetközi légkör javításának a béke megvédése és megszilárdítása érdekében. A jelöltek befejezésül biztosítot­ták választóikat, minden erejükkel fognak munkálkodni a Szocialista Egységfront nagyszerű választási programjának megvalósításán. KOLOZSVÁRON Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségé­nek tagja, a Minisztertanács elnöke, a Szocialis­ta Egységfront nagy nemzetgyűlési képviselő­­jelöltje a kolozsvári 1. számú egyetemi választó­­kerületben, csütörtök délután részt vett a hely­beli sportcsarnokban tartott választási gyűlésen. A sportcsarnokban ezer és ezer román, magyar és más nemzetiségű választó gyűlt össze vala­mennyi társadalmi réteg, mindazok képviseleté­ben, akik testvéri összefogásban élnek és dol­goznak tudományos és kulturális életünknek ebben az ősi központjában ott voltak a nagy iparvállalatok, a kutató, az oktatási, az orvos­­tudományi, a művészeti intézmények és a társa­dalmi szervezetek képviselői, diákok, nyugdíja­sok, háziasszonyok. A gyűlést Aurél Duca elvtárs, az RKP megyei bizottságának első titkára, a Szocialista Egy­ségfront megyei tanácsának elnöke nyitotta meg. Victor Mercea professzor, docens-doktor, az Akadémia levelező tagja, az Atomfizikai Intézet kolozsvári fiókjának osztályvezetője hangsúlyoz­(Folytatása a 2. oldalon) GALACON Csütörtök délután a galaci hajógyárban nagy választási gyűlés zajlott le, amelyen részt vett Gheorghe Apostol elvtárs, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke, a Szo­­­­cialista Egységfront nagy nemzetgyűlési képvise­lőjelöltje, a galaci 1. számú keleti választókerü­letben. A hajógyár korszerű szerelőcsarnokában többezer honpolgár, vállalati, munkatelepi és intézményi dolgozók, értelmiségiek és háziasszo­nyok gyűltek össze. A gyűlést Constantin Dascalescu elvtárs, az RKP KB tagja, az RKP Galac megyei bizottsá­gának első titkára, a Szocialista Egységfront megyei tanácsának elnöke nyitotta meg. Felszó­lalt számos választó, és kidomborította azokat a jelentős eredményeket, amelyeket Galac mu­­nicípium dolgozói gazdasági és szociális-kultu­rális téren elértek. Cornel Cazan mérnök a ko­hászati építkezési és szerelési vállalat vezérigaz­gatója rámutatott hogy milyen nagy jelentőségű az ország iparosítása Románia szocialista építé­sének nagyszerű művében. (Folytatása a 2. oldalon) IA?I-BAN Emil Bodnaru? elvtárs, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az Államtanács alelnöke, a Szocialista Egységfront nagy nemzetgyűlési képviselőjelöltje a ia?i-i 1. számú északnyugati választókerület­ben csütörtökön a Nicolina mechanikai üzemek egyik csarnokában találkozott választóival. A választói gyűlés híven tanúsította a iasi-i hon­polgárok mélységes ragaszkodását a párt bel- és külpolitikájához. A román kultúra ősi központ­jának, a nagy forradalmi harcok városának la­kosai az „A párt, a kormány és a nép tartós egysége­k pártunk helyes politikájának fő erő­forrásai jelszó jegyében gyűltek össze. Megnyitó beszédet mondott Miu Dobrescu elvtárs, az RKP Iasi megyei bizottságának első titkára, a Szocialista Egységfront megyei taná­csának elnöke. Mint rámutatott, a több mint 6800, részben már megoldást nyert javaslat meg­győzően tanúsítja, hogy a megye választói széles körű honpolgári érdeklődéssel kísérték a válasz­tási kampányt. (Folytatása a 2. oldalon) Könnyűiparunk egyik büszkesége: a mo­dern felszerelésekkel berendezett új bu­­záui cukorgyár

Next