Előre, 1969. április (23. évfolyam, 6659-6684. szám)

1969-04-01 / 6659. szám

ELŐRE Április­­ kedd IV. hónap — II. évnegyed 30 nap : — 91 + 274 Napkelte: 5,57 Napnyugta: 18,43 Holdkelte: 11,21 Holdnyugta: 5,24 A Központi Meteorológiai Intézet közli: Lassú felmelegedés, változé­kony idő, az ország északi fe­lében jobbára borús égbolt várható. Másutt elvétve eső. Gyenge nyugati szél. Hőmér­­sékleti értékek nappal: 5 és 15 fok között, éjjel mínusz 7, plusz 3 fok, helyenként köd­képződés. A következő három napra: Nyirkos, borús idő, helyi esőkkel. Mérsékelt szél. Hő­mérséklet, nappal: 6 és 16 fok között, éjjel mínusz 4, plusz 6 fok. TELEVÍZIÓ --- . —­ KEDD 17,30 Tévé-telex ; 17,35 Konzultá­ció román nyelvből (XII. o.); 18,05 Angol nyelvlecke (52.); 18,30 Gye­rekeknek : a kis természetbúvárok ; 19.00 Esti híradó ; 19,30 Tévé-egye­tem. A nagyítótól a rádióteleszkópig; 20.00 Színházi est. Radu Stanca : Ki­rálykisasszonyok tánca. Közvetítés a kolozsvári Nemzeti Színházból. A szereposztásból: Stefan SileanuOcta­­vian Cosmuta, Octavian Lalut, Dorel Visan, Nagy Eugen, Dorina Stanca, Liliana Welter, Oltica Munteanu, Marina Popovici, Any Giurumia, Ana-Maria Dominic, Ion Tudorica. A szünetben­­ zenei krónika ; 22,20 Va­rieté filmszalagról; 22,45 Éjszakai híradó. SZERDA 11.00 Francia nyelvlecke (a hétfői adás ismétlése); 11,30 Angol nyelv­lecke (a keddi adás ismétlése); 12,00 Ipari szakembereknek ; 17,30 Tévé­telex ; 17,35 Orvostudományi elő­adás ; 18,05 Német nyelvlecke (49) ; 18,30 Ifjúsági adás; 19,00 Esti hír­adó ; 19,30 Egyenes adásban — köz­vetítés Kolozsvárról; 19,45 A tévé postája ; 20,00 A jövő hét műsorából; 20,10 A tévé filmmúzeuma : A negy­venegyedik — szovjet film. A főbb szerepekben: Oleg Sztrizsenov és Izolda Izvickája; 21,40 Reklámok; 21,45 Jelenkori monográfiák; 22,00 Európai útirajzok (VI.) 22,15 Octav Enigorescu énekel; 22,45 Éjszakai híradó. NAGYSZABÁSÚ ÁRMENTESÍTÉ­­SI akciót kezdtek március utolsó napjaiban Temes megyében. A me­gyei pártbizottság és községi pártbi­zottságok kezdeményezésére indult akció célja 35 000 hektárnyi szántó­föld ármentesítése év végéig. Az el­ső jelentős munkatelep Csákován nyílt meg, ahol 1969-ben csaknem 12 000 hektárt, a jövő év végéig pe­dig 22 000 hektárnyi szántóföldet biztosítanak be az árvízveszély el­len vízlevezető árkokkal, gátakkal. A hazafias munka — amelyen a csá­kóvai, giládi, macedóniai, petromani mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a csákovai mezőgazdasági vállalat és gépesítési vállalat, a helyi intéz­mények dolgozói és több mint 200 diák és ifjúmunkás vesz részt — már az első napon nagy lendülettel indult és szép eredményt hozott. Hétfőn, ugyancsak Csákován, meg­nyílt az ifjúsági munkatelep is. (M­unkatársunktól) HIBAIGAZÍTÁS : A Béla Eliza ha­lála című, március 30 -i lapszámunk­ban megjelent karcolat szerzője Koz­ma Mária. (Folytatás az 1. oldalról) dazalatti megfigyelő kíváncsisá­gomnak, hogy ha már így van, lás­suk, hová alakulnak a dolgok a továbbiakban. Nem állítom utólag, hogy mind­járt az elején rájöttem : engem itt, vagyis itt is, nevelni akarnak , már megint. Igaz , nevelésem még ko­­rántsincs befejezve, tudom. Épp a napokban állapította meg rólam valaki, hogy nem volt gyermekszo­bám. Tökéletesen egyetértettem ve­le, lévén, hogy ezt én tudom a leg­jobban, ugyanis zsenge gyermekko­romtól errefelé mindenre tisztán em­lékszem. Haja­, a történelmi körül­mények, amik miatt régebb például gyermekszobám nem lehetett. Később azonban elcsodálkoz­tam. Hogyhogy ? Továbbképzésemet annyi magasszintű tanulmány után hirtelen és ravaszul, váratlanul és értelmi képességeimet némileg le­­becsülően egy ilyen bájosan egy­szerű szerkezetre bízzák ? Szerény műszaki véleményem szerint ez a találmány nem nyerne bronzérmet a legközelebbi világkiállításon. Fáradt agyakban fogan meg, ke­véssé ihletett pillanatokban, az ilyen szerkezetek gondolata (bocsánat a gondolat szóért). Mégis : a remekbe­szabott kivitelezés megtörténtével valakik kinevezik automatának. Biz­tos pezsgő is folyt az avatáson. Megvan az automata. Ami valószí­nűleg csak azért automata, mert akkor is forog, amikor nem dobnak bele pénzt, ám a kis sputnin félau­tomatás nehézségekkel küszködve forgó jegy­tekercsről viszont a po­tyautazni óhajtók ennek ellenére letépik a jegyet, illetve olykor 30— 40 centiméternyi jegymennyiséget, csak úgy: passzióból. Van még ott, ahol ez terem. Helyi utazásaim alkalmával el-el­­néztem ezt a jóténékonysági ládát, ezt a rideg pléhvel bevont türelmes bőségkosarat. (Csoki szalmáját az­ért nem mondok, mert az mezőgaz­dasági metafora ; kell a mezőgaz­dasági dolgokhoz). Én magam — ezt eskü alatt is vallom, ha ugyan még ér valamit az esküm — soha sem szakítottam az ingerkedően fölkínálkozó papírszalagocskából (ne vígy minket a kísértésbe) anél­kül, hogy az ellenértéket közfeltű­­nést előidéző csörömpöléssel be ne dobtam volna ebbe a modern zene­gépre emlékeztető ládába. Amely­től minden műszaki fogyatékossága ellenére egyet nem lehet elvitatni. A becsületesen fizető honpolgárnak, ha gyöngéden föléje hajol, egyhan­gú muzsikával köszöni meg — nyil­ván azt, hogy némi aprópénz zseb­ben való visszatartásával nem bo­csátotta áruba becsületét. De jobb lesz, hogyha elhallgatok ezzel a nagy hencegésemmel. Mert hiába sikerült nekem pél­dául odáig nevelődnöm, hogy a trolibuszon megveszem a menetje­gyet az automata­ illúziótól, még abban az esetben is, ha nem vizs­latja senki, vajon megveszem-e igenis bűnös vagyok, beismerem. Máig is leplezetlen cinkosa va­gyok annak a még mindig szabad­lábon járkáló ismerősömnek (a mi­nap is találkoztam vele), aki egy éjszaka a négyes trolibuszon a sze­mem láttára vívódott : bedobja-e az aprópénzt a perselykébe, miu­tán a jegyet már leszakította, vagy ne dobja be, mert a jegyet már úgysem tudja visszailleszteni, lévén, hogy annak folytonossága elsza­kadván, magánkézbe önállósodott. A krimikből ismert éjfél körüli idő­pontban történt az eset, ketten utaz­tunk a trolibuszban, utolsó utasok , talán ez volt az utolsó járat, amelyen aznap a sötét bűncselekményt el­követték. Ismerősöm ugyanis végül nem dobta be az előkészített apró­pénzt. Ezzel a nem is buta indok­lással : Nemrég a jegy ára százszo­rosának kifizetésére büntették, pe­dig ártatlan volt, így tehát a válla­lat éppen száz ingyen úttal adósa most neki­ elkezdte a törlesztést. Valószínűleg ez is hozzájárult ah­hoz, hogy — amint megtudtam —, az illúzió-automata föltalálók most tökéletesíteni akarják a szerkezetet, mivel az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mármint azt a reményüket, hogy a megtakarított kalauz nélkül is minden rendben lesz, plusz a neveletlen állampol­gárokat is neveli majd legalább va­laki. De az illúzió­ automata ráfize­téssel működik, bizony. Nincs ben­ne, nem jön ki belőle az a pénz, ami bele sem kerül, talán még az sem jön be, amibe került. Többe kerül a leves, mint a hús. Tökélet­lensége miatt ártatlanok szenved­nek : a hatalmi téboly kétségtelen jeleit mutató ellenőrök önkényeske­dését teszi lehetővé ; jótékonysági intézmény jellege összekeveri a stiklit a súlyos bűncselekmények­kel, mert kizárja a tárgyilagos el­lenőrzés lehetőségét, miközben a megtorlás ártatlan emberek becsü­letébe gázol. Engem nem érdekel. Én már üzembehelyezésekor meg­mondtam magamban, hogy ez lesz a vége, de senki sem hallgatott rám. Hallgattam a véleményemmel, mert nem akartam egy illúzió-rom­boló kapitánya lenni. De most aztán, amikor megvan a baj, rajtam ne követeljék a be nem gyűlt összeget, a sunyi potyautasok által letépett jegyek árát. Kicsit nagy az összeg­­ minden hónap­ban, hónapról-hónapra. Ennek elle­nére sem tudok együtt érezni a sa­­rokba szorult föltalálókkal. Azaz, valamit mégis csak érzek : legalább ötven kilométernyi lelkiis­­meretfurdalást. Egyrészt azért, mert az utóbbi időben — beteg voltam — rengeteget hiányoztam a trolibusz nevelő­óráiról, másrészt pedig az­ért, mert az automata-illúzió szer­kezet időszerűvé vált tökéletesítésé­hez csak most mondom el a javas­latomat. Elgondolásom roppant egyszerű. Legfeljebb kivihetetlen. Ha a föltalálók továbbra is ra­gaszkodnak a szerkezet működte­téséhez , ha az áldásos neveléssel ellentétes irányba durvuló ellen­őrök a még szorgalmasabb büntető expedíciókkal sem tudják behajta­ni a be nem folyó összeget , ak­kor felőlem működjék a szerkezet. De­­ valahányszor ellenőr fölszáll a trolibuszra, első, példamutató tény­kedése az legyen, hogy megveszi ő is a jegyét (sok kicsi sokra mehet , sok az ellenőr), a makacs illúzióik­hoz olyannyira ragaszkodó fölta­ lálók pedig fizessék ki, a saját zse­bükből, minden további hónapban, a bizonyára pontosan kimutatható, mivel már ki van mutatva, veszte­ség-összeget, így az utasokat is to­vább lehet sértegetni és gyanúsít­­gatni, tehát ott vagyunk, ahol az­előtt voltunk. Ellenkező esetben, mármint nem­fizetés esetén, fejlett, a trolibuszban is nevelődött, honpolgári tudatom szilárd erkölcsi alapján állva, kény­telen leszek lépésekhez folyamodni. Ha ugyanis néhány báni elsik­­kasztását, rajtakapás esetén, az összeg százszorosának kifizettetésé­­vel büntetik, egyáltalán nem illuzó­rikus, hanem logikus, hogy na­gyobb pénzösszegnek a nyilvános­ság előtt is beismert hiányát az il­lető összeg legalább eggyel való megszorzásából kiszámítható ösz­­szeg kifizettetésével kell kiköszö­rülni. És tessék visszaadni az ész­­szerűsítési díjat is. Eddig világos. Csak azt nem tudom, hogy egy műszaki és nevelési illúzió megér-e ennyi számfejtést, illetve ráfizetést. Valamint azt sem tudom , hová for­duljak ennek a hivatalból és hon­polgári magánfölháborodásból egy­aránt üldözendő bűncselekménynek a meggátolására teendő lépéseim­mel. Bűnrészességem beismeréseként bűnhödésül egyelőre, ha csak tehe­tem, inkább gyalogosként nevelte­tem magam ; annyi szép lehetőség van még, csak észre kell venni, hogy már megint nevelnek. Bár mondhatnám másként is. Egye lene a pénzt, de az illúzióit csak­ugyan ne dobja oda ebek harmin­­cadjául az ember. Hiszen megóvott hite az egyetlen érvényes menetje­gye az emberek világába. Ahol viszont előfordul: előbb van a bűnhödés és csak aztán követjük el a bűnt. óvakodjunk a dolgokat tovább­gondolni. _ BŰNHÖDÉS ÉS BŰN Elutazott Washingtonba D. Eisenhower tábornok temetésére Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének képviselője Március 30-án elutazott Washing­tonba George Macovescu elvtárs, hogy Nicolae Ceaușescunak, Romá­nia Szocialista Köztársaság Államta­nácsa elnökének képviselőjeként részt vegyen Dwight Eisenhower tá­bornoknak, az Amerikai Egyesült Ál­lamok volt elnökének a temetésén. AZ OST­A RENDEZÉSÉBEN egy­re gyakrabban keresik fel Aradot külföldi könnyűzene-együttesek, éne­kesek, híres karmesterek és szólis­ták. Legközelebb április 7-én a The Baloons beat-együttes vendégszere­pel a Maros menti városban, amely­nek keretében Tony Bolton, a leme­zeiről ismert könnyűzene-énekes is fellép. (Munkatársunktól) VASÁRNAP CSÍKSZEREDÁBAN a megyei Népi Alkotások Háza a művelődés- és művészetügyi bizott­ság, valamint a városi múzeum közös rendezésében megnyílt a műkedvelő művészek megyei kiállítása. A kiál­lításon, amely az 5. biennális orszá­gos verseny megyei szakasza is egy­ben, festményekkel, grafikákkal, kő­­faragásokkal, művészi kivitelezésű fából készült használati tárgyakkal és gyökérszobrokkal, összesen mint­egy 100 kiállítási tárggyal szerepel­nek a megye legjobb amatőr művé­szei. (Munkatársunktól) MÁSFÉLEZER HEKTÁR, terüle­tet erdősítenek ezen a tavaszon Bi­har megyében. A síkvidéki erdészeti hivatalok — mint a székelyhídi, nagyváradi és tenkei — körzetében már meg is kezdődött a munka. A csemetéket a megye faiskolái adják az erdősítéshez, illetve az erdőfel-­­ újításhoz. (Munkatársunktól) A PRAHOVA TANKHAJÓ leg­utóbbi négy helsinki és haifai útján fő üzemanyagként nehézolajat hasz­nált gázolaj helyett. A nehézolaj, 70 százalékban pakurából és mind­össze 30 százalék gázolajból álló ke­verék és sokkal olcsóbb a gázolaj­nál. A Prahova egyetlen kilencnapos út során 54 000 lejt takarított meg azzal, hogy olcsóbb üzemanyagot használt. Rövidesen a Ploiesti tank­hajót, valamint a Dobrogea és Bucu­­resti teherhajót is előkészítik ilyen üzemanyag használatára. A FUNDULEAI Gabona- és Ipari­­növény-termesztési Kutatóintézetben újabb lucernafajtákat nemesítettek ki s ezeknek hozama nagyobb az eddig termesztettekénél. A kísérle­tezési időszakban hektáronként 8000- 9000 kg szénát nyertek nem öntözé­ses műveléssel és 16 000—17 000 ki­lót hektáronként öntözéses művelés­sel. ELMÚLT HETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSEI Névjegyek: Orvosprofesszor, per­zsaszőnyegszövő Sakk: 1. Va8, Vxa8 2. Fxe4 matt; 1. —, Vxb3 2. Vg8 matt; 1. —, Fg1 2. Vxb8 matt; 1. —, Vf4 2. Fel matt; 1. —, Fxa8 2. Fb7 matt. Számrejtvény : 28 X 38=1064 + + — 51+448= 499 79 + 486= 565 Intarzia : láma, kopó, vidra, zerge, sakál, sün, véreb, nyest, elefánt, kecske, mókus, malac. Keresztrejtvény : leónia, szegfű, vio­la, kardvirág, petunia, ibolya, őszi­rózsa, dália. KRÓNIKA KÜLFÖLDI VENDÉGEINK A fővárosba érkezett a marokkói Felszabadulás és Szocializmus Párt­jának küldöttsége ; Aziz Belal elv­társ, a Felszabadulás és Szocializ­mus Pártja Országos Bárójának tagja és Mustafa Azzaoui elvtárs, a párt Országos Bizottságának tagja. A küldöttség baráti látogatást tesz országunkban. A Baneasa repülőtéren Mihai Da­­lea elvtárs, az RKP KB titkára, Andrei Stefan elvtárs, az RKP KB első helyettes osztályvezetője és pártaktivisták fogadták az érkező­ket. ★ Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizott­sága Titkárságának tagja, a gazda­sági, műszaki-tudományos együtt­működési országos bizottság elnöke, aki a román—kubai vegyesbizottság első ülésszakára érkezett hazánkba, megtekintette a brazi kőolajfinomí­­tót. A vendég itt a kőolajfeldolgo­zási és más eljárásokról érdeklődött, elismeréssel nyilatkozva az ottani termékek minőségéről. A vendéget a látogatáson elkísér­te lánca Hora­iu helyettes kőolaj­ipari miniszter és Jesus Barreiro Gonzales, Kuba bukaresti nagykö­vete. BEZÁRULT A DÁN IPARI KIÁLLÍTÁS A külföldi dán kiállítások kor­mánybizottsága által Bukarestben rendezett kiállítást tíz nap alatt mintegy 25 000 személy tekintette meg. A kiállítás bezárása alkalmával Oleg Carstens vezérigazgató a kö­vetkezőket mondotta S. Luciannak, az Agerpres szerkesztőjének : Nagyon örvendünk, hogy az első romániai dán kiállítás és egyben a legnagyobb külföldi dán ipari ki­állítás élénk érdeklődést keltett a szakemberek és a román közönség soraiban. Reméljük, hogy a látoga­tók általános képet nyerhettek ipa­runk jelenlegi színvonaláról. Nagy érdeklődés nyilvánult meg különö­sen az elektronikai ipar és a tejfel­­dolgozó ipar termékei iránt. Hangsúlyozni kívánom azokat a hasznos találkozókat, amelyek ezek­ben a napokban a dán üzletembe­rek és román partnereik között folytak, s amelyek különböző ügy­letek megkötését eredményezték, míg számos más megállapodásról most tárgyalnak. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy e bukaresti kiál­lítás rendezésével újabb feltételeket teremtettünk a Dánia és Románia közötti jóviszony és kereskedelmi csere továbbfejlesztésére, a két or­szág előnyére. Különös megtiszteltetés volt szá­munkra — mondotta befejezésül Oleg Carstens vezérigazgató —, hogy a kiállítást megtekintette Ion Ghe­­orghe Maurer miniszterelnök és több más magasrangú személy. A TEMESVÁRI ÁLLAMI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA Április 1-én, kedden Resicén : Különös történet Április 2-án, szerdán Déván : Nem élhetek muzsikaszó nélkül Április 3-án, csütörtökön Vajdahunyadon : Nem élhetek muzsikaszó nél­kül Április 5-én, szombaton este fél 8-kor : Különös történet Április 6-án, vasárnap délelőtt 10-kor : Különös történet (iskolai bérlet) Április 6-án, vasárnap d.u. 3 órakor : Gólya, gólya, gilice Április 6-án, vasárnap este Szapárifalván : Különös történet AZ ÚJ FIZETÉSI RENDSZER A HELYI IPARI VÁLLALATOKBAN Jobb munkára, a minőség javítására, a választék gazdagítására ösztönöz A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1967 októberi plenáris ülésén a fizetési rendszer javítására és a bérek emelésére ho­zott határozat végrehajtása érdekében a Minisztertanács — amint azt március 29-i lapszámunkban olvasóink tudomására hoztuk — határo­zatot fogadott el, mely szerint ez év május elsejétől kezdve bevezetik az új fizetési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a bérek emelését a nép­tanácsok összes helyiipari vállalataiban. A határozat értelmében a helyiipar dolgozóinak fizetését átlagban 9 százalékkal emelik, ami évente mintegy 196 millió lej fizetéstöbbletet jelent. Ez az emelkedés, ha hozzászámítjuk a kisfizetéseknek 1967-ben történt eme­lését is, a helyiipar egészében 13,8 százalékos átlagos fizetésemelést jelent. Hogyan fogadták a helyiipar dolgozói a Minisztertanácsi Határo­zatot, mit jelent nekik személy szerint és a termelés szempontjából az új fizetési rendszer bevezetése — ezekre a kérdésekre válaszol az aláb­bi nyilatkozat. UNGVÁRI IGNÁC, a marosvásárhelyi Prodcomplex helyiipari vállalat főgépésze: — Több mint 2100 személyt érint csupán nálunk a maros­vásárhelyi Prodcomplexnél az a napokban kö­zölt Minisztertanácsi Határozat, amely május 1-től kezdődően elő­irányozza az új fizetési rendszer ki­kísérletezésének általánosítását és a bérek emelését a néptanácsok ösz­­szes helyi ipari vállalataiban, öröm­mel mondhatom : nagy megelégedés­sel vettük tudomásul ezt a határo­zatot Annak az állandó gondosko­dásnak a megnyilvánulását látjuk benne, amelyet pártunk és álla­munk tanúsít a dolgozók iránt Mit jelent ez a számunkra ? Mindenek­előtt talán azt a jóérzést, hogy meg­becsülik a munkánkat, azt a törek­vésünket, hogy a helyi erőforrások értékesítésével minél több és jobb közszükségleti cikket termeljünk a növekvő igények kielégítésére. S ez a megbecsülés egyben életünket is megkönnyíti. Elég, ha arra utalok, hogy az évi fizetéstöbblet 2 700 000 lejt tesz majd ki a mi vállalatunk­nál. Akik pedig hosszú idő óta hűsé­gesen kitartanak a Prodcomplexnél — és sok ilyen munkatársam van — szolgálati idejük arányában éven­te összesen majdnem félmillió lejre emelkedő pótlékot kapnak. Ez a pót­lék erőteljes ösztönzője lesz a válla­lat iránti hűség erősödésének, a fluktuáció csökkenésének. Annál is inkább, mert ezentúl nem lesz lé­nyeges különbség a helyi iparban és a köztársasági iparban hasonló mun­kát végző dolgozók fizetése között Ezen túlmenően nagy lendítőerőt je­lent majd az, hogy az új fizetési rendszer mindenkit érdekeltté tesz a feladatok teljesítésében. Idei feladataink nagyok. Egyebek között 80—90 új közszükségleti cikk gyártását is megkezdjük. A múlt év­ben mintegy 2500 négyzetméterrel növekedett fém- és gumiáru részle­günk termelő felülete, most épül egy textil-konfekció üzemrészünk és még az idén hozzáfogunk egy új üveggyár építéséhez. Mindezek meg is valósulnak, hiszen jókedvvel dol­gozunk, azzal a szilárd elhatározás­sal, hogy minden képességünket lat­ba vetjük feladataink teljesítéséért. NEGYVENÉVES A TŰZOLTÓK LAPJA Időben meghatározhatatlan az ember harcának kezdete az egyik legszörnyűbb elemi erővel, a tűz­zel, de a tűzvészmegelőzés és az oltás­mentés gondját, gyakorlatát már feljegyzi a történelem. A ré­gi egyiptomiak egyesületekbe tö­mörülve oltották a tüzet, Augus­tus alatt a rómaiak 7000 főnyi ka­tonaságot tartottak fent ezzel a céllal. A középkorban a harang félreverése szólította harcba az önkéntes tűzoltókat s az 1671-ben Amszterdamban megalakult első szervezet példájára világszerte e­­gyesületekbe tömörülve, példamu­tatóan önfeláldozó munkát végez­tek a tűzoltók. Aki csak rövid sétát tesz a fő­városi tűzoltótoronyban — ahol annak idején állandó szolgálatot teljesítettek a tűzoltók és lestek a főváros „fényeit“, s amely ma ér­dekes múzeum — meggyőződhet a hazai tűzvészmegelőzés és elhárí­tás gazdag hagyományairól, az e­­gyesületekben tömörült önkéntes tűzoltók hőstetteiről. A hazai tűz­oltóságnak szinte szükségszerűen kellett­­ egy sajtóorgánum is, így látott napvilágot 1929 április 1-én a Buletinul pompierilor români című folyóirat, a mai Paza contra incendiilor elődje. Fennállásának negyven éve alatt sokat korszerűsödött, tema­tikájában gazdagodott a folyóirat. A tűzvészmegelőzés és oltás kor­szerű módszereit, tanácsait szak­mai kompetenciával, sok ország tapasztalatát is felhasználva szá­mos cikkben közli a tűzoltók lapja. Köszöntjük a hivatásos és ön­kéntes tűzoltókhoz, vállalatveze­tőkhöz és néptanácsokhoz, nagy ipari objektumok szakembereihez egyaránt szóló, 40 éve megjelenő tűzoltó-folyóiratot. Román-török közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) A szívélyesség, barátság és kölcsö­nös megértés légkörében lefolyt meg­beszélések a román-török kétoldalú kapcsolatokra és a nemzetközi kap­csolatok időszerű kérdéseire vonat­koztak. A két elnök megelégedéssel állapí­totta meg, hogy Románia és Török­ország kapcsolatai jelentős fejlődést mutatnak különböző területeken a két kormány ama őszinte óhajának megfelelően, hogy erősítsék a két or­szág kapcsolatait a jószomszédság és a kölcsönös tisztelet szellemében. Rá­mutattak, hogy a miniszterelnökök, a parlamenti elnökök, a külügymi­niszterek és a két ország más hivata­los személyei közötti látogatáscserék, valamint az utóbbi években megkö­tött számos egyezmény és megálla­podás jelentősen hozzájárult a két­oldalú kapcsolatok kedvező alaku­lásához. A két fél különös figyelmet szen­telt országaik gazdasági kapcsolatai­nak. Üdvözölték a kereskedelmi cse­rék gyors fejlődését az utóbbi évek­ben, a műszaki és tudományos kap­csolatok fejlődését. Annak érdeké­ben, hogy hatékonyabban használ­hassák fel a kedvező körülménye­ket, amelyeket Románia és Török­ország nemzetgazdaságának jelenlegi stádiuma és fejlődési távlata tesz le­hetővé, a két fél megállapodott egy román-török vegyesbizottság létre­hozásában és egyetértett abban, hogy megbízza az illetékes hatóságokat egy hosszúlejáratú egyezmény meg­kötésének tanulmányozásával. A két fél megállapította, hogy Ro­mánia és Törökország művészeti és tudományos cseréi kielégítően fej­lődnek. A látogatás során a két ország kül­ügyminiszterei kicserélték a Romá­nia Szocialista Köztársaság kormá­nya és Törökország Köztársaság kor­mánya közötti nemzetközi országúti közlekedési egyezmény ratifikálási okmányait. A két fél hangsúlyozta, hogy Ro­mánia és Törökország baráti kapcso­latainak fejlődése megfelel a román és a török nép érdekeinek és egy­ben aktívan hozzájárul a nemzetkö­zi együttműködés és egyetértés szel­lemének erősítéséhez. A két elnök eszmecserét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Hangsúlyozta a nemzeti szuvereni­tás, a függetlenség, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök egyetemes értékű elveinek jelentőségét, rá­mutatott, hogy ezek az elvek feltét­lenül szükségesek az egészséges nem­zetközi kapcsolatokhoz, megerősít­ve, hogy az említett elveket az ösz­­szes államoknak, legyenek azok nagy vagy kis államok, tiszteletben kell tartaniuk. Mint kiemelték, Romániá­nak és Törökországnak elhatározá­sa további őszinte erőfeszítésekkel egyengetni a bizalom és az egyetér­tés légkörének megteremtését a vilá­gon, hathatósan szolgálni a béke ü­­gyét, amelyhez mindkettő mélysége­sen ragaszkodik. A felek ezektől az érzelmektől lel­kesítve ismét leszögezték, hogy meg­győződésük szerint az egész világ bé­kéje és biztonsága szempontjából kü­lönleges jelentőségű lenne a bizalom és az egyetértés kapcsolatainak meg­honosítása az európai kontinensen. A két fél ennek érdekében kidombo­rította az ENSZ-közgyűlés XX. ülés­szakán az európai viszonyokat illető­en elfogadott határozat jelentőségét. A két fél egyben síkraszállt a bal­káni államok jószomszédi viszonyá­nak fejlesztése mellett a kölcsönös egyetértés légkörében, hangsúlyozta e viszonyok jelentőségét a regionális és az egyetemes béke erősítése szem­pontjából. Ugyanakkor megelégedés­sel mutatott rá a román-török bará­ti viszony konstruktív hozzájárulásá­ra a balkáni helyzet pozitív alakítá­sához. A két elnök kifejezte azt a meg­győződését, hogy az emberiség béke és biztonsági törekvéseinek megva­lósítása szoros kapcsolatban áll a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel egybekötött általános leszerelés va­lóra váltásával, beleértve a nukleáris leszerelést is, s hangsúlyozta az ú­­jabb erőfeszítések szükségességét ah­hoz, hogy konkrét intézkedésekhez jussanak el e cél elérése érdekében. A két elnök hangsúlyozta az Egye­sült Nemzetek Szervezetének fontos szerepét a béke és a nemzetközi biz­tonság fenntartásában, s állást fog­lalt a világszervezet hatékonyságá­nak fokozása mellett az Alapok­mányban leszögezett elvek alapján. A felek aggodalmukat fejezték ki a világon fennálló különböző feszült­ség, gócpontokkal és konfliktusokkal kapcsolatban. Kinyilvánították azt a reményü­ket, hogy a Vietnamra vonatkozó pá­rizsi tárgyalások mielőbb biztosítani fogják az 1954. évi genfi egyezmé­nyek alapján a konfliktus békés ren­dezését, lehetővé téve a vietnami népnek, hogy szabadon rendelkezzen sorsa fölött. A közép-keleti helyzetet illetően a két fél kifejezte azt az óhaját, hogy a konfliktus megoldásának felkuta­tására irányuló erőfeszítések, a Biz­tonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának megfelelően, mielőbb eredménnyel járnak, és igazságos és tartós békéhez vezetnek e térség­ben. A tárgyalások során felvetődött a ciprusi kérdés is. A török fél meg­magyarázta a legutóbbi fejleménye­ket e tekintetben. A két elnök egyet­értett abban, hogy e térség békéjé­nek megerősítése érdekében a prob­lémát békés eszközökkel kellene megoldani, az összes érdekelt felek jogos érdekeinek megfelelően. A felek véleménye szerint Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének látogatása Törökország Köztársaság­ban jelentős mértékben előmozdítja a két ország baráti kapcsolatainak e­­rősödését a román és a török nép ér­dekében, a béke és a nemzetközi e­­gyetértés érdekében. A két elnök a legnagyobb mértékben meg volt elé­gedve a megbeszélésekkel és kije­lentette, továbbra is fenn kell tarta­ni a kapcsolatokat a két ország ál­­lamférfiai között. Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke meghívta Cevdet Sunayt, Tö­rökország Köztársaság elnökét, te­gyen hivatalos látogatást Románia Szocialista Köztársaságban. Cevdet Sunay elnök örömmel elfogadta a meghívást. A látogatás időpontját diplomáciai úton később állapítják meg. Talajjavítással kétszeres termés (Folytatás az 1. oldalról) ,­lés hatáskörének állandó kiszélesíté­­­­se, a kollektív vezetés elvének ér­vényesítése — íme gazdasági, pénz­ügyi, szervezeti sikereink titka — hangsúlyozta Dolóczki Géza a me­zőteremi téesz elnöke. A föld hoza­ma a szövetkezeti gazdálkodás ered­ményeként megkétszereződött ná­lunk. 900 fajtiszta szarvasmarha, 1300 sertés, sok juh, több ezer ba­romfi, százezreket kitevő értékű gazdasági épületek, mindez közös törekvésünk, közös munkánk gyü­mölcse. Sajnos nem mindegyik termelő­­szövetkezet vezetősége ismerte fel a tagság támogatásának erejét Ennek káros hatása érezhető a munka megszervezésében. Királydarócon, Szamosdobon, Tasnádszarvadon és másutt sűrűn lemaradtak az idősze­rű tennivalókkal, mert a vezetőség nem a legmegfelelőbb módszerekkel mozgósította a tagságot. Rózsapalla­­gon, Kisgércén a tagság javaslatai ellenére nem használták fel jól a gazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágyát. Porválaszúton, Domahi­­dán pedig az öntözési lehetősége­ket Szamoskrassón és más helyen gyengült a munkafegyelem, a lelei, lajosmajori, turci vezetőtanácsok pe­dig nem tartják tiszteletben az alapszabályzat előírásait amelyek tagságuk javadalmazását illeti. A konferencián részt vett küldöttek nyomatékosan hangsúlyozták: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségének a jövőben mindent el kell követnie, hogy a gazdaságok vezetőtan­ácsai a szövet­kezeti demokrácia tiszteletben tar­tásával vezessék a termelőszövetke­zetek munkáját 3. oldal TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK Piatra Neamton tudományos ülés­szakot rendeztek Alecu Russo, a nagy román író születésének 150. évfordulója alkalmából. Néhány évig ebben a városban élt és alko­tott Alecu Russo. A filológiai tár­saság által rendezett ülésszakon nagy számú kulturális személyiség, akadémikusok, felsőoktatási, líceu­mi és általános iskolai tanerők, kü­lönböző egyetemi és kulturális köz­pontok kutatói vettek részt. Több előadás hangzott el a nagy demokrata hazafi és harcos életéről és személyiségéről. Az UNESCO ál­tal ajánlott idei egyik legjelentő­sebb évforduló keretében rendezett ünnepségek kifejezésre juttatták a mai nemzedék hódolatát a Cintarea Romániei szerzője iránt születésé­nek másfél százados évfordulója al­kalmából.

Next