Előre, 1969. május (23. évfolyam, 6685-6710. szám)

1969-05-01 / 6685. szám

A MUNKÁT ÜNNEPELJÜK szokástól eltérően az Előre május első napján is bekopog olvasóihoz, hogy hírt adjon az ország és a vi­lág dolgairól. Mikor olvasóink jórésze munkával ünnepli a munka ünnepét, kötelességünknek érezzük, hogy ha­gyományainkhoz híven jelen legyünk közéletünkben, megörökítsük lapunk hasábjain egy napi fejezetét an­nak a krónikának, melynek hőse dolgozó népünk. Bár pirosbetűs nap szerepel lapunk címe alatt, feladatunkhoz híven ma is főként az országépítő munkáról tudósítunk, mert pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy kikhez szólunk, kik olvassák lapunkat. Az országos feladatokból ránk eső rész jegyében látunk naponta munkához : a IX. kongresszust és az Országos Konferenciát követő új társadalmi fejlődési szakasz napjait és éveit éljük, azoknak a feladatoknak szel­lemében írunk és szólunk olvasóinkhoz naponta, melyeket ez a törté­nelmi periódus ró egész népünkre s ezen belül minden magyar nem­zetiségű dolgozóra is. Az elmúlt években és hónapokban többször hangsúlyoztuk : a je­lenlegi ötéves terv nagy próbára teszi népünket. Néhány hó­nappal ezelőtt, hosszabb ideig lapunk első oldalán adtunk hírt mun­kaközösségek vállalásairól, utána pedig rendszeresen ezek teljesí­téséről. Beszéltünk akkor azokról a kiapadhatatlan tartalékokról, melyekből a vállalások fakadtak, s meg kell mondanunk, nem egy­szer a hangzatosság látszatának vállalásával is tettük ezt, hiszen bármiben kerestük az egyén vagy közösség lelkes hozzáállásának magyarázatát, mindenképpen olyan szubjektív hatóerőkhöz jutottunk, melyeket csakis a IX. kongresszus egész eszmeiségéből fakadó tár­sadalompolitikánk alakíthatott ki az emberben. Tudományos alapon megszervezett, napfényes jövőnk ára a ne­héz feladatok vállalása. Az első lépések sikerének, a hétköznapok próbatételének, győzelmeinek és útkereséseinek krónikáját képezik lapunk számai ebben az időszakban. A feladatok vállalásáról adunk hírt mai ünnepi krónikánkban is, mikor a munka ünnepét az eddi­giektől eltérően éljük át. Tudjuk, a szokatlanul hosszú tél, a mostoha időjárás megnehezítette a mezőgazdaság helyzetét. S miközben ün­nepi számvetést készítünk, a mezőkön szorgos munka zajlik, a falvak népe azzal ünnepel, hogy május elsején sem pihen. Nagy ünne­peinken szeretettel szoktunk megemlékezni azokról, akik sohasem pihennek meg : a szállítás, az egészségügy, az energetikai rendszer dolgozóiról. Most köztük köszöntjük a mezőgazdaság munkásait is, a termelőszövetkezetek, az állami mezőgazdasági vállalatok és irá­nyító szerveik dolgozóit, akik éppen az országos érdek, a nagyobb távlatok jegyében öltötték magukra ma reggel is munkaruhájukat, s akiknek esetleg csak estére lesz érkezésük ünnepi köszöntőre emelni poharukat. Hozzájuk szólunk ma lapunk első soraiban, azokhoz, akik az elmúlt hetekben olyan keveset pihentek. Velük vol­tunk az utóbbi időben, osztoztunk gondjaikban. Együtt voltunk az érmellékiekkel egy héttel ezelőtt, mikor esténként nedves szalmát gyújtottak a gyü­mölcsösökben a hirtelen beköszöntött fagy ellen, hogy megmentsék az idei termést. Aggódva kémleltük a felhős eget a bőrogani gépke­zelőkkel, ott voltunk Kovászna megyében, mikor a rakoncátlan Olt árterületeinek lecsapolásán fáradoztak, ott voltunk a Csíki medencé­ben, mikor egy hónappal a naptári tavasz kezdete után még aggód­va nézték a havazást, ott voltunk, mikor az erdővidéki traktorosok bemelegített motorokkal várták, mikor szikkad meg annyira a föld, hogy nyomban munkába álljanak. Együtt aggódtunk a kényszerű tét­lenség miatt Fehér és Szilágy megye földműveseivel, Dobrudzsa, Máramaros s az ország minden mezőgazdasági dolgozójával. Tudjuk, e mai május elsején mindnyájan kint vannak a mezőn, ahol a legnagyobb szükség van rájuk Hogy a szokástól eltérően la­punk is bekopog olvasóihoz, értük is van. Őket köszöntjük elsőknek és köszöntünk mindenkit, akit az 1969-es május a munkahelyen ta­lál, köszöntjük minden olvasónkat, aki bizalommal veszi kézbe la­punkat ma is, mikor május elsejét ünnepelve országépítő dolgos népünket és vezető erejét, a Román Kommunista Pártot ünnepeljük. Barabás István A XXIII. évfolyam 6685 sz. 4 oldal ára 30 iráni 1969. május 1., csütörtök A GALACI KOHÁSZATI KOMBINÁT JELENTI: HATÁRIDŐ ELŐTT megkezdte működését az oxigén befúvású harmadik konverter Távirat az RKP KB-hoz, NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz A Galaci Kohászati Kombinátban nagy eseményt ünnepeltek : jóval az előírt határidő előtt megkezdte működését az oxigén befúvású har­madik konvertet. Ez alkalomból a kombinát kohá­szainak és építőinek nevében az RKP Galac megyei bizottságának bürója a következő táviratot intézte a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz . A dunai kombinát kohászai és építői magasfokú hazafiasságtól és attól a kö­rhajtól áthatva, hogy példásan teljesítsék a IX. párt­­kongresszus és az Országos Konfe­rencia történelmi határozataiból fa­kadó feladataikat, a haza újabb je­lentős acélerődjének felépítésével kapcsolatban, május­­ tiszteletére újabb nagy sikereket értek el vál­lalásaik teljesítésében. Hétfőn 22.10 órakor az acélmű 3, oxigén befúvású konvertere előállí­totta az első csapolást. Erre az ese­ményre az állami tervben kijelölt határidő előtt 62 nappal és az épí­tők vállalásaiban szereplő határidő előtt 17 nappal került sor. Ezzel befejeződött az évi 2,5 millió tonna teljesítőképességű acélmű építésének első szakasza. Az idei zord tél kedvezőtlen idő­járását önfeláldozóan leküzdve, erő­feszítéseiket fokozva és a leghatéko­nyabb munkamódszereket alkalmaz­va, az építők és a kohászok, élükön a legrátermettebbekkel — a kom­munistákkal — más nagy jelentő­ségű eredményeket is elértek a Du­na-menti modern kohászati üzem teljes profiljának kialakításában, így a fokozott oxigénszükségletek biztosítására 69 nappal hamarabb megkezdte működését az óránként 11000­­ köbméter kapacitású oxi­géngyár második technológiai cso­portja. A vastaglemez-hengermű második szakaszának munkálatai során egy héttel hamarabb befejez­ték az óránként 100 tonna kapacitá­sú 3. propulziós kemence építését. Az építőknek sikerült az állami tervben előirányzott határidőnél hét hónappal hamarabb üzembe helyez­ni a Slebing mélykemencék 15. és 16. számú celláit. Jelenleg megkezdődött egy másik fontos létesítmény , az évi 25 000 tonnás kapacitású dolomittömbgyár gépeinek bejáratása. Ez a gyár ha­zai termékekből fogja biztosítani az acélmű három konverterének béle­léséhez szükséges tűzálló anyagot. E rendkívüli teljesítményekről be­számolva az RKP Galac megyei bi­zottságának bürója biztosítja a párt Központi Bizottságát és önt, tisz­telt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy a galaci építők és kohászok tovább­ra is változatlan lelkesedéssel és odaadással fognak dolgozni, a párt­szervek és szervezetek közvetlen irányításával, s fáradtságot nem kí­mélve mindent megtesznek, hogy sikeresen teljesítsék az ezévi válla­lásukban szereplő többi feladatot is, vagyis hogy határidő előtt üzembe helyezzék a második számú 1700 köbméteres kemencét és a második érczsugorító futószalagot, megte­remtve ezzel a lehetőséget ahhoz, hogy­­ a román kohászatra a je­lenlegi ötéves tervben háruló fela­datoknak, a nemzetgazdaság növek­vő szükségleteinek megfelelően — nagyobb acél- és hengereltáru ter­melést érjenek el. SZESZÉLYES TAVASZI BARANGOLÁS TEMESVÁRON mi­iközben az ország mostohább éghajlatú vidékeiről még­is is szinte naponta téli időjárást jelez a meteorológia, a zor­dabb vidékeken pedig éppenséggel az áprilisi havazás sem volt ritka az idén, Bánátban — bár szeszélye­sen megváltozott menetrenddel, na­gyot késve, lassan, de biztosan , mindenütt és végérvényesen bekö­szöntött a tavasz. Igaz, hogy a reg­gelek még elég hűvösek, dz estén­ként az arasznyira nőtt búzavetések vagy a parkok zöld gyepszőnyege fölött már zizzen a cserebogár, szépen lombosodnak a juharfák, virágba borultan illatoznak a gyü­mölcsösök. A többnyire borult és morcos égen már átcikáztak az el­ső tavaszi villámok, a veteményese­ket mind langyosabb záporok pas­­kolják. Még ha rá is ijeszt olykor az emberekre a barackvirágot cibá­­ló harapós szél, a télikabátok már mindenütt jól megérdemelt pihenőt kaptak, hét végén, vasárnapi hajna­lokon a horgászok szektájának még fázósabb tagjai is kitelepszenek a Temes vagy a Bega partjára sze­rencsét próbálni. Nem mindig ki­számítható, szeszélyes ez a tavasz, de már tavasz, öröm is, gond is. A makacsul hosszúra nyúlt télből kibontakozó természetnek és az embereknek egy­aránt. De, persze, érthető okokból az emberek többnyire szívesen vál­lalják a tavasszal járó gondokat, teendőket. Legalábbis ezt tapasztal­tam a tavaszhoz hasonlóan szeszé­lyes útirányú őrjáratom során a leg­nagyobb bánáti városban, Temesvá­ron. ÚJ (ÉS NEM NAGYON ÚJ) VÁLTOZATOK EGY RÉGI TÉMÁRA A Bega-menti municípium tipiku­san olyan hely, ahol a lakosság nemcsak a hőmérő higanyszálának emelkedéséből és a tavaszi kabátok megjelenéséből ismerheti fel az új évszak beköszöntését, hiszen a város bármely pontjáról vagy pontjára vezető útvonalán többször halad át nagy és szépen berendezett, gondo­zott és rendbetartott parkokon, ahol a természet már tavaszi ruhát öl­tött. Mégis, a ruháról lévén szó, er­ről a témáról a legtöbbet talán éppen a belvárosi Divatházban tud­hat meg az ember. Ezzel a tavaszi és egy kicsit már nyári kíváncsiság­gal kopogtattam be a kisipari ter­melőszövetkezetek Goethe utcai „divatkombinátjába". Bátori Olga divattervező, aki nemrégen jött visz­­sza az UCECOM fővárosi divatpará­déjáról, érdekes megfigyelésekkel­­tanulságokkal a tarsolyában, elmon­dotta, hogy az idei tavaszra 60 új modellt tervezett és a megrendelők igényt is tartanak erre a széles ská­lára. Mi az új az idei női tavaszi di­vatban ? Érdekes megfigyelni, hogy az idei divatvonal nem egy tekintet­ben a harmincas évek divatjára em­lékeztet, mintha ezzel csak újfent megerősíteni kívánná egy hajdani hírneves divattervező mondását, mi­szerint az új mindig az, amit az em­berek már elfelejtettek. Bár a mini még tartja magát, általában a szél­sőségek elkerülése jellemzi az új divatvonalakat. S az idei új, amit a nők már elfelejtettek, illetve újra megtanulnak, a többnyire bő aljú, apróbb és nagyobb berakásé, húzott vagy harangaljú szoknya. Kisebbsze­­rű reneszánszát éli a mindig prak­tikusnak bizonyult szarafán, délelőtti, délutáni, sőt esti­ estélyi viseletnek is rendkívül divatos a nadrág, a hosszúra szabott és fémgombokkal­­csatokkal-láncokkal díszített mellény. Tehát divatos szabásmintákban nincs hiány sem a tavaszi, sem a koranyári női ruhák esetében, vi­szont a kisipari termelőszövetkezetek illetékesei gondoskodhatnának vál­tozatosabb textúrájú anyagok bizto­sításáról, mert a divatház nem kap kis tételekben különleges megrende­lésre szállított textilanyagokat. Mint Mag Mária (Folytatása a 2. oldalon) EVELLEI LÁSZLÓ felvételei Még 30 százalék Jelentős változás állt be a mező­­gazdasági munkák menetében. A hétfői telekonferencián hallottuk, hogy az utóbbi napokban a vetési teljesítmény országos viszonylatban megduplázódott s mire e sorok meg­jelennek, minden bizonnyal már 70 százalék fölé emelkedik a megvaló­sítás mutatószáma. A déli megyék hamarosan végeznek a kukorica­vetéssel, most már az északi tájak mezőin is teljes gőzzel dolgoznak a gépek, benépesült a határ Brassó, Kovászna, Hargita megyében is, ahol tudvalevőleg sok a beültetetlen burgonyaföld. Tehát még 30 százalék... S ha ezen a héten mozgósítva az összes erőket, fennakadás nélkül folytató­dik a munka, május elején a hátra­maradást végre felszámolhatjuk. A földek művelői az idén dolgos hétköznappá változtatják a munka ünnepét, s az utána következő na­pokon is gépek zúgásától lesz han­gos a határ. S ha az időjárás nem szól közbe kétségkívül nemsokára az a bizonyos 30 százalék is elapad. A telekonferencián elsősorban a kukorica, burgonya és zöldségek vetését, ültetését sürgették, ami azt jelenti, hogy a déli vidékek mellett különösen az északi és az erdélyi megyék termelőszövetkezeteiben kell nagyobb erőfeszítést tenni a tavaszi munka meggyorsítása érdekében. S minden lehetőségük meg­van ar­ra, hogy ha kemény munka árán is, rövidesen jelenthessék, befejeztük a vetést T A VETÉST! ----------- --- -----------------­Brassó megyei híradós­ udósításunkat azzal kell kezdenünk, hogy a me­teorológusok előrejelzé­se bevált, április utolsó napjaiban nyári meleg­hullám telepedett nem­csak a Barcaságra, hanem a Foga­­ras-menti övezetre is. S ez végre le­hetővé tette a termelőszövetkezetek­nek, hogy szép teljesítményt érje­nek el megyeszerte. A vetés mielőb­bi befejezését szolgáló utolsó „neki­rugaszkodás“ már vasárnap megkez­dődött, amikor 1166 hektáron ke­rült földbe a mag. Kár, hogy voltak olyan szövetkezetek, mint például a nagymohai, királyhalmi, csinki, al­­sóvistai és mások, amelyekben a jó idő sem tudta a mezőre csalogatni a szövetkezeti tagokat és vezetőket, pedig a nagymohaiak kivételével va­lamennyien a vetési táblázat utolsó részét „bérelték ki“ maguknak a ta­vasz kezdete óta. Hétfőn viszont megyei viszonylatban tovább javult a helyzet, 2169 hektáron végezték el Fazekas István (Folytatása a­z oldalon) lapja f­etárjai: egyesüljetek ! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság a dolgozók nemzetközi szolid PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐK A CSEHSZLOVÁK IPARI KIÁLLÍTÁSON Szerda reggel a fővárosi Herás­­tráv parkban levő B-pavilonban csehszlovák ipari kiállítás nyílt. Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraj, Virgil Tro­­fin, Ilie Verdet, Fazekas János, Manea Manescu, Emil Draganescu, Dumitru Popa, Mihai Dalea elvtár­­sak, valamint Mihai Marinescu és Ion Paran, a Minisztertanács alel­­nökei szerdán megtekintették a ki­állítást. A kiállítási pavilon bejáratánál Vaclav Vales, a Csehszlovák SZK szövetségi kormányának alelnöke, a csehszlovák kormányküldöttség vezetője és a küldöttség tagjai, Karel Kurka, Csehszlovákia buka­resti nagykövete, Alfred Lenard, a kiállítás igazgatója fogadták a párt- és államvezetőket. Jelen voltak Corneliu Manescu, Bujor Almáján, Alexandru­­Boaba, Ion Avram, Nicolae Bozdog minisz­terek, Dumitru Bejan, a külkereske­delmi miniszter első helyettese, Vic­tor Ionescu, a Kereskedelmi Kama­ra elnöke. A párt- és államvezetők megte­kintették a kiállítási standokat, ahol a Csehszlovák SZK jelenlegi gazda­sági fejlődésének színvonalát tük­röző különféle termékek láthatók. A kiállítás igen sok gépet, járművet, szerszámgépet, mezőgazdasági gé­pet, építőipari felszerelést, komplex energetikai berendezések makett­jeit, textilipari és nyomdaipari gé­peket mutat be. Nagy választékban láthatók precíziós készülékek, gyen­geáramú elektrotechnikai cikkek, vegyi és gyógyszeripari termékek, textilipari áru, és konfekció, hang­szerek, ékszerek, porcelánok, kristá­lyok, iparművészeti tárgyak. A vendégek részletes felvilágosí­tást kaptak a termékek minőségéről, a gépek és berendezések működé­séről. Nicolae Ceaugescu, Ion Gheorghe Maurer elvtársak és a többi párt­os államvezetők értékelték a kiállított termékek műszaki szín­vonalát és a kiállítás megszervezési módját. Az Államtanács elnöke ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a kiállítás hozzá fog járulni a román­csehszlovák gazdasági együttműkö­dés szüntelen fejlesztéséhez és mé­lyítéséhez. Távozásuk előtt Nicolae Ceaușescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak a következőket írták be a kiállítás emlékkönyvébe : „A csehszlovák kiállítás beszédes képet nyújtott a csehszlovák nép haladásáról magas műszaki színvonalon álló iparának megszervezésében és fejlesztésében. Nyomatékosan kifejezésre juttatja a Csehszlovákia szocialista iparában dolgozó munkások, mérnökök és technikusok tehetségét, műszaki felkészültségét és alkotó képességét. Szívből gratulálunk a kiállítás megszervezőinek, újabb nagy sike­reket kívánunk a testvéri Csehszlo­vákia népének a gazdaság fejleszté­sében és az életszínvonal emelésé­ben, hazája szocialista építésében.“ Vaclav Vales, a Csehszlovák SZK szövetségi kormányának alelnöke köszönetet mondott a párt- és ál­lamvezetőknek a látogatásért, va­lamint a kiállítást és a bemutatott termékeket illető meleg elismerő szavakért. (Agerpres) A POLITIKA­ KÖNYVKIADÓ GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT: NICOLAE CEAUSESCU Romania pe drumul desavirsirii constructiei socialiste Románia a szocialista építés ki­teljesítésének útján (III. kötet) A kötet tartalmazza az RKP Központi Bizottságának plenáris ülésein, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének ülésszakain tett előterjesztéseket, a párt- és államvezetőknek az ország megyéiben és városaiban 1968 január és 1969 március között tett látogatásai alkalmával elhangzott beszédeket. FEJEZZÜK BE MIELŐBB TÁVIRAT Az USA Kommunista Pártja XIX. kongresszusának NEW YORK Kedves elvtársak ! A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága meleg elvtársi üd­vözletét tolmácsolja a kongresszus küldötteinek, az USA összes kommu­nistáinak. Újabb sikereket kívánunk pártjuknak a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének szentelt tevékenységéhez. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Next