Előre, 1969. május (23. évfolyam, 6685-6710. szám)

1969-05-01 / 6685. szám

­ 1944. május 1-én kiáltvány adta hírül: Megalakult a Munkásegységfront N­egyedszázada immár, hogy megalakult a Munkásegységfront, a­­melynek nagy jelentő­sége volt abban, hogy a munkásosztály betölt­heti a vezető szerepét az antihitle­­rista harcban s amely egyszersmind kiinduló pontját jelentette a romá­niai munkásmozgalom egysége egyetlen marxista-leninista párt ke­retében való kiteljesedésének. A romániai munkásmozgalom, a­­­mely átvette és magasabb szinten­­tovább folytatta a forradalmi és­­hazafias harc legjobb hagyomá­nyait, egységes erőként lépett a­­történelem porondjára. Szétszaka­­­­dása az opportunista és reformista elemek műve volt, akik a szétsza­­­kadást egy olyan történelmi kor­­­­ban idézték elő, mikor a proleta­­­riátus ereje és az ország társadal­­­­mi-politikai életében betöltött sze­repe számottevően megnőtt, amikor a dolgozók küzdelme az ország e­­­lőtt álló nagy problémák demokra­tikus megoldásáért páratlan mére­teket öltött. Az egész munkásosztály alapvető érdekeiért­­síkra szálló Román Kommunista Párt kitartóan küzdött a romániai munkásmozgalom poli­tikai és szervezeti egysége eszmé­jének diadaláért. Ismételten felhí­vással fordult a szociáldemokrata szervezetekhez, ezek tagjaihoz, a szakszervezetekhez, valamint a munkásság más csoportjaihoz, hogy alakítsák meg az Egységfrontot a proletariátus és a néptömegek a­­zonnali követelései alapján. Az évek során, az osztályharc fokozó­dásának arányában az Egységfront gondolata mindinkább gyökeret ver a tömegek és a munkásszerve­zetek körében. Az események gyor­san követik egymást . 1925 — lét­rejön a Városi és Falusi Dolgozók Blokkja, amely részt vesz az 1926. és 1928. évi községi és parlamenti választásokon ; 1925—1927 — erő­teljes sztrájkakciók bontakoznak ki; 1929 — az Egységes Szakterveze­tek április 2—5-i temesvári kong­resszusán országos szinten egy­ségtörekvés nyilvánul meg. Mind­ezek az események egy-egy lépcső­fokot jelentettek az akcióegység helyreállítása felé. A vasúti és kőolajipari munká­sok 1933 január-februári nagy osz­tálycsatái során megvalósult az a­­lulról jövő akcióegység, s ez a tény lehetővé tette a kommunista­ párt­nak, hogy mozgósítsa, sorompóba állítsa a dolgozók — kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták, más politikai pártokhoz tartozó, vagy pártonkívüli munkások — széles tömegeit. Az 1933. évi hősi esemé­nyek óriási befolyást gyakoroltak az elkövetkező időszakban, amikor is a fasizmus elleni küzdelem so­rán a kommunisták, szocialisták és szociáldemokraták egymás közti kap­csolatai szüntelenül erősödtek. A munkásosztály akcióegységé­nek megteremtése — a két párt vezetősége között létrejött megálla­podás alapján — azonban csak 1944-ben vált valósággá, az egész nép antifasiszta harcának fokozódá­sa körülményei között mint objek­tív szükségszerűség, mint kötelező feltétele annak, hogy a proletariá­tus betölthesse vezető szerepét a tömegek küzdelmében a nemzet a­­lapvető érdekeinek megvédéséért, a haza megmentéséért. Az 1944-es esztendő sajátos feltételei közepet­te, amikor a munkásosztály össze­fogásban cselekedett a történelmi időszak célkitűzéseinek eléréséért, a kommunista párt és a szociálde­mokrata párt képviselői közötti kontaktusok fokozódása és a két vezetőség között az azonnali meg­oldásra váró létfontosságú problé­mák tekintetében kialakult véle­ményazonosság nyomán április első felében létrejött a Munkásegység­front. A két párt elhatározása a közös cselekvésről döntő fontosságú volt a fasizmusellenes harc kimenetele szempontjából, gyorsította a de­mokratikus erők összekovácsolásá­nak folyamatát, elmélyítette az anto­­neszkánus rendszer válságát és ki­alakította a premisszákat e rendszer megdöntéséhez, nemzeti egységkor­mány megalakításához, az országnak a szovjetellenes háborúból való kiragadáséhoz és átállásához az E­­gyesült Nemzetek oldalára. Az egységfront-egyezmény vég­legesítése, továbbá a két munkás­párt együttműködési elveinek és célkitűzéseinek megjelölése után az RKP és az SZDP képviselői kö­zösen elhatározták , hogy az Egy­ségfront megalakításáról a tömege­ket, az egész népet, május 1-én értesítik, azon a napon, amelyen a romániai munkásosztály mindig rendkívül határozottan nyilvání­totta ki egységakaratát. A május 1-én terjesztett kiált­vány rámutatott, hogy a Munkás­egységfront alapját egyrészt az or­szág alapvető követelményeinek ki­elégítéséért, az ország függetlensé­géért és szuverenitásáért, másrészt pedig nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók azonnali gazda­sági és társadalmi-politikai követe­léseinek ér­vény­re juttatásáért folyó harc képezi. A kiáltvány hírül ad­ta az egész országnak, hogy a pro­letariátus, a román társadalom leg­haladóbb osztálya, forradalmi ha­gyományaihoz híven, az első vo­nalban küzd a szabad, független és demokratikus Romániáért, majd bejelentette : „A munkásság ma nálunk, csak­úgy mint szerte a világon, egység­frontba tömörül. Május 1-én, harcának és remény­ségeinek napján a kommunistákat és­ szociáldemokratákat egyaránt összeötvöző egyesült munkásság felhívja az egész munkásosztályt, valamennyi szervezett és szervezet­len munkást, az egész román né­pet, az összes társadalmi osztályo­kat és rétegeket, az összes párto­kat és szervezeteket, hogy politikai szemléletétől, vallásától és társadal­mi hovatartozásától függetlenül kel­jen eltökélten harcra . Az azonnali békéért ! Az Antonescu kormány megdön­téséért ! Az összes antihitlerista e­­rők képviselőiből álló nemzeti kor­mány megalakításáért! A hitlerista hadseregek kiűzéséért az országból, a német hadigépezet szabotálásáért és szétzúzásáért !“ A kiáltvány lángoló szavakkal buzdította az egész népet, hogy tá­mogassa teljes erővel a szovjet had­sereget, harcoljon a szabad, demok­ratikus és független Romániáért. A Munkásegységfront megterem­tése fokozta a munkásosztály ere­jét, akcióinak elmélyüléséhez és kiterjesztéséhez vezetett, s ily mó­don azt eredményezte, hogy nőtt a proletariátus ereje a fasizmus és a háború elleni küzdelemben, erő­södött befolyása a lakosság más rétegeinek körében. Jóllehet az Egységfront létrejöt­tére vonatkozó megállapodás csak a demokratikus­ antifasiszta harc és a proletariátus azonnali köve­teléseinek kielégítéséért vívott küz­delem problémáit ölelte fel, s a két párt megőrizte ideológiai és szer­vezeti függetlenségét, a Munkás­egységfront megteremtése a fasisz­ta diktatúra fennállásának és a hit­lerista­ csapatok országunk földjén való jelenlétének feltételei között óriási jelentőségű aktus volt, amely nagy visszhangot keltett a munkás­­osztály és az egész nép soraiban, Így aztán, a Munkásegységfront létrejöttének eredményeként, 1944. május elseje után sokoldalúan megmutatkozott az antifasiszta, antihitlerista­ erők arcvonalának ál­landó fejlődése, amely néhány hó­nap múltán elvezetett a munkás­pártok és a burzsoá pártok közötti egység megkötéséhez, a Nemzeti Demokrata Blokk megalakulásához, a királyi udvar és a körülötte tömö­rülő katonák megközelítéséhez. Ily módon megvalósult a katonai-fa­siszta diktatúra kormányának el­szigetelése, s kedvező feltételek a­­lakultak ki a fasiszta diktatúra fegyveres felkelés útján történő megdöntéséhez. Az egységbe forrt munkásosz­tály harca, az egész nép élén, a fegyveres felkelés győzelméért, Románia felszabadításáért a hitle­rista iga alól, nemkülönben a népi demokratikus forradalom bonyolult feladatainak teljesítése megterem­tették a feltételeket a két munkás­párt egyesítéséhez. Az egységfront­bizottságok, a szakszervezeti és az ifjúsági mozgalom keretében, a kormányban és a parlamentben — lentről egészen fel — megvalósult sokrétű együttműködés, az oppor­tunizmus és a reformizmus elleni következetes harc nyomán, a két munkáspártot egybeforrasztó kö­zös elemek fejlesztése eredménye­ként a marxi-lenini tanítás alap­ján végül megvalósult a romániai munkásmozgalom teljes egysége e­­gyetlen forradalmi párt keretében. A Román Kommunista Párt ve­zetésével országunk népe az eltelt időszakban megvalósította a szo­cializmus teljes és végleges győzel­mét városon és falun. Huszonöt év harcainak és erőfeszítéseinek bete­tőzése ragyogó igazolása a Román Kommunista Párt helyes politiká­jának, amely konkrét történelmi realitások tanulmányozásán, a marxista-leninista tanítás alkotó, országunk feltételeinek, a szüntelen forradalmi folyamat minden egyes szakasza követelményeinek meg­felelő alkalmazásán alapszik. A huszonöt évvel ezelőtti törté­nelmi esemény, nemzetiségre való tekintet nélkül egész népünk szo­cialista egységének alapját alkotja s ennek az egységnek a vezetőereje a Román Kommunista Párt. Ma hazánk dolgozói magukénak vallva a népünk legnemesebb tö­rekvései megvalósítására irányuló pártpolitikát, odaadóan munkálkod­nak pártunk IX. kongresszusa és Országos Konferenciája határoza­tainak valóra váltásán. Dumitru Tufu­ *1969. MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK JETTEKKEL­ VÁLASZOLUNK A KISZ-felhívásra Á­prilis közepén jelent meg a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség felhívása hazánk összes ifjúsági szervezeteihez és minden fiatalhoz hazánk felszabadulása hu­szonötödik évfordulójának méltó megünneplésére. A felhívás nyomán az ifjúsági szervezetek országszerte számos akciót kezdeményeztek. Munkatársunk, KOVÁCS ERZSÉ­BET, beszélgetést folytatott a Ko­­lozs megyei ifjúság ünnepi előkészü­leteiről CHIRIBA CONSTANTIN­­NAIl, a megyei KISZ-bizottság első titkárával. — Kérjük,­smertes, a me­gyei KISZ azervezet válaszát ex országos felhívásra. Milyen akciókat kezdeményeztek a fel­hívás szellemében ?R — Tettekkel válaszolunk — mon­dotta Chirila Constantin. — Foly­tatjuk megkezdett akciónkat és újakat kezdeményezünk. A felsza­badulási évforduló előtti időszakban igyekszünk mind politikai-nevelő, mind szervezeti tevékenységünket magasabb színvonalra emelni, tar­talmasabbá, eredményesebbé tenni. Megfelelő kereteket biztosítunk ah­hoz, hogy megyénk ifjúsága szép tettekkel bizonyíthassa hazafias lel­kesedését. — A felhívás hangsúlyoz«», és hogy az Ipari üzemekben dol­gozó ifjúságnak számtalan le­hetőséget kínál ötéves tervünk döntő éve képességei kibonta­koztatásához és hozzáértése bizonyításához. Hogyan serken­tik az ifjú kommunisták tevé­kenységét a megye üzemeiben ? — Elsősorban természetesen a tervfeladatok minél pontosabb és tökéletesebb teljesítésére ösztönöz­zük az ifjakat. Ami munkánk sajá­tosságát illeti, több akciót kezdemé­nyeztünk és valósítunk meg a mun­ka, a választott mesterség iránti szeretet kifejlesztésére, az ifjak szakmai tudásának tökéletesítése ér­dekében. Ezt a célt szolgálják a szakmai olimpiászok és versenyek. Sikerrel zajlott le a kolozsvári Uni­­rea és Tehnofrig gyárban az Ifjú öntők Olimpiásza. Hasonlót rende­zünk Tordán az üveggyárban és az Electroceramicá­ban. A kolozsvári Metalul Roșu gyárban és a Clujana bőr- és cipőgyárban, valamint az aranyosgyéresi Sodronyipari Mű­vekben versenyt rendezünk, amely­nek címe : A technikai szakkönyv és a termelés. A verseny megtartása előtt technikai-tudományos előadá­­­■­sokat tartunk szakemberek bevoná­­­­sával az ifjaknak. A kolozsvári Február 16 mozdonyjavító vállalat és az aranyosgyéresi Sodronyipari Művek ifjai között létrehozzuk az ifjú történészek és múzeográfusok körét, e kör tagjai összegyűjtik majd az üzemek történetére vonat­kozó adatokat s összeállítják gyáruk monográfiáját. Célunk fokozni az if­jakban a munkahelyük iránti megbecsülést és szeretetet. MÁJUS 2. az Ifjúság Napja „ÚJ NÉP, MÁSFAJTA BAJ" Ismételten csak dicséret érheti az ötletet, miszerint május máso­­dikán, közvetlenül a munka ünnepe után országszerte az Ifjúság Napját is megünnepeljük. Ifjúság, munka—jövő. Valljuk be őszintén, hogy május 2-án is — akárcsak annyi más alkalommal — ezt a József Attila által megálmo­dott „új népet, másfajta rajt", a mai ifjúságot, mindig a jövő szem­pontjából figyeljük, ítéljük, akkor is, amikor mai tetteit értékeljük, amelyekkel egyszersmind bizonyít is ez az ifjúság. Ezt a bizonyítást kell éreznünk akkor, amikor tizenéves munkás­ra bízzák egy részleg vezetését, amikor a legjobb szakembernek odanyújtják az Aranyesztergát vagy az Aranytraktort. Amikor Bum­­betti-Livezény emlékére ismét sokezren vállalják a romantikus tábor­életet, csákányt fognak és megépítik a bukarest—pitesti-i országutat. Vagy amikor vállalják, hogy ebben az évben 143 millió munkaórát dolgoznak a munkatáborokban, begyűjtenek 350 000 tonna vasat, be­ültetnek 4000 hektárnyi területet facsemetével — s emellett természe­tesen becsületesen dolgoznak, jól vizsgáznak, olvasnak, országot és világot járnak, idegen nyelvet tanulnak és... szerelmesek.. .Vagy ak­kor, amikor maguk kérik a KISZ szervezetektől, hogy valamilyen for­mában biztosítsa a műszaki-tudományos informálódást, hiszen ők már a zsebpénzükből előfizettek a külföldi szakfolyóiratokra... s még folytathatnánk a mindennapi bizonyítékok sorát. De talán minden bizonyítéknál többet mond az a lelkesedés, amellyel az ifjúság válaszolt a KISZ KB nemrégen közzétett Felhívá­sára Románia fasiszta iga alóli felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. A Felhívás zárószavai még jobban megvilágítják azt, amit az Ifjúság Napján számbavehetünk a haza összes fiataljai nap nap után a munka és a hősiesség újabb tetteivel köszöntik a felszabadulás 25. évfordulóját, fokozzák erőfeszítéseiket a romániai szocialista építés kiteljesítési programjának megvalósításáért, hogy növeljék hazánk hozzájárulását a szocializmus világméretű diadalá­hoz, a biztonság és a béke biztosításához a világon . A vidám karneválok, gitárparádék és tűzijátékok hangulatában ezekre is gondolnunk kell május 2-án, az Ifjúság Napján, s így mé­lyebb, teljesebb értelmet kap ez az ünnep. Lázár Edit — Milyen akciókat kezdemé­nyeztek a mezőgazdaságban dolgozó ifjak között ? — Főleg a mezőgazdasági munká­latok idejében való elvégzésére mozgósítjuk őket, az idei, különösen kedvezőtlen időjárás miatt szükség van minden alkalmas pillanat fel­­használására. Ezenkívül arra ösztö­nözzük a fiatalokat, hogy kapcso­lódjanak be minél többen két igen fontos ág, az állattenyésztés és a zöldségtermesztés munkálataiba. En­nek érdekében több tanácskozást szervezünk a közeljövőben. Az Ag­­ronómus Háza és a megyei mező­­gazdasági igazgatóság munkatársai­nak segítségével Kolozsváron és Tordán agro-zootechnikai klubot szervezünk, amelynek keretében szakemberek tartanak majd előadá­sokat a legújabb tudományos ered­ményekről.. Áprilist a hazafias mun­ka hónapjának nyilvánítottuk, az ifjak derekasan kivették a részüket az erdőültetésből, dolgoztak a me­gye faiskoláiban, díszfákat ültettek az utak mentén, ötezer hektár le­gelő tisztítását vállalták, ebből 1600 hektárnyit már rendbe is tet­tek, a következő hetekben 80 hek­táron végzik el a talajerózió leküz­déséhez szükséges munkálatokat s negyven hektáron készítik elő az öntözés kiterjesztését. A fiatalok fő­leg a frátai, a detrehemtelepi, a kö­­vendi, a harasztosi, a borsai és a vultureni-i munkatelepeken dolgoz­nak. — Az iskolás KISZ-tagok ho­gyan készülnek az évforduló megünneplésére ? — Az iskolások között különös gondot fordítunk ebben az időszak­ban a helyes pályaválasztásra, talál­kozókat szervezünk szakemberek, egyetemi tanárok, kiváló szakmun­kások részvételével, látogatásokat kezdeményezünk üzemekbe, ismer­tetjük a főiskolai továbbtanulási és a líceum elvégzése utáni szakképe­sítési lehetőségeket. Tordán a kö­zép- és a szakiskolák végzős növen­dékeinek részvételével kerekasztal megbeszélést tartunk Ifjak, mit tud­tok az életről ? címmel.­­ Beszélgetésünk kezdetekor leszögezte, hogy az ifjúság el­sősorban tettekkel szándékszik megünnepelni felszabadulásunk huszonötödik évfordulóját. Kér­jük, ismertesse, milyen felada­tokat vállaltak az országszerte folyó hazafias akciókban ? — A falusi ifjúság mezőgazdasági munka­vállalásáról már beszéltem. A városok és falvak szépítésére in­dított tevékenységből az ifjúság há­rom millió munkaórát vállalt. Hat­van sportpályát készítenek többek között Kolozsváron a Györgyfalvi negyedben, a Fellegváron és Apafi­­dén. Bánffyhunyadon és Tordán a stadion környékén, Désen a pihenő­­parkban dolgoznak. Ifjaink jelent­keztek a brassói és mangáliai or­­szágos munkatelepre is. a jelenkori műszaki-tá­ltu­dományos forradalomból . Ma fakadó mélyreható gáz-az­dasági változások, a vi­lágszerte jelentkező gaz­dasági fejlődés és a fo­kozódó nemzetközi konkurrencia, a gyártástechnológiák úgyszólván szüntelen változása, az egyre na­gyobb fokú gépesítés és automati­zálás, bonyolult problémák elé ál­lítja a modern vállalatot. Állandó­an fejlesztenie kell a gyártást, optimálisan kell kihasználnia kapa­citásait, csökkentenie kell az ön­költséget, fokoznia kell rentabili­tását. Ilyen körülmények között termé­szetesen a vállalatvezetés sem ma­radhat meg a régi, tapasztalati módszerek mellett, új formákat és módszereket használ, műszaki és gazdasági tudományossággal szer­vezi, optimizálja a termelést, igyek­szik megelőzni a kockázatot. A vállalatoknak állandóan szem előtt kell tartaniuk a piac szükség­leteit, a gyorsuló műszaki haladást (aminek következtében a gyártmá­nyokat szüntelenül fel kell újítani), a felszerelés hangsúlyozottabb ko­pását. A gazdasági élet sokrétűsége, a nagyobb távlatú előrelátás nehéz­ségei, a versenyképesség fenntar­tása bonyolítja a vállalatvezetők dolgát A demográfiai, a technoló­giai változások, a piac változó kö­vetelményei szükségképpen a veze­téstechnika módosulásához, a veze­tők továbbképzéséhez, néha pedig a műszaki személyzet átprofilíro­­zásához vezetnek. eszközeinek előzetes meghatáro­zása adott időszakra. Ez gyakorla­tilag úgynevezett gazdasági model­lel történik, amely lényegében az optimális termelés tényezőinek és összefüggéseinek rendszere. A gazdasági előrelátás lehetősé­gei azonban a világgazdaság jelen­legi körülményei között meglehető­sen korlátozottak. A vezetés cél­szerűbb eszköze éppen ezért a gazdasági prognózis. Az átfogó, te­hát a tartósabb világgazdasági ten­denciákat is figyelembe vevő gazda­ságfejlesztési tervekre épülő prog­nózis lehetőségei ugyanis már eleve nagyobbak. A gazdasági prognózis általános képet kíván nyújtani a társadalmi szükségletek és a gazda­ságfejlődési tényezők alakulásáról, a természeti erőforrások kiaknázási lehetőségeiről, az életszínvonal nö­vekedési tendenciáiról, a fogyasz­tási szükségletek változásairól, a tudományos kutatások fejlődéséről, a nemzetközi piacok felvevőképes­ségéről stb. A nagyobb távlatú prognózis lényegében nem tartal­maz sem feladatokat, sem kivitele­zési határidőket, de meghatározza a gazdasági jelenségek tartalmát és tendenciáit, segédeszközként pedig megfelelő számításokat foglal ma­gában. Jellegénél fogva a modern gazdasági stratégia egyik formája, a tudományos haladásnak és az időtényező pontosabb felbecsülésé­nek nélkülözhetetlen eszköze. Bármely optimális és gazdaságos beruházáshoz például pontosan és operatívan, tehát a nehézkes és hosszadalmas összesítések elkerülé­sével tájékozódjunk az anyagi le­hetőségek, a szükséges termelőesz­közök felől, tartsuk szem előtt a technika legújabb vívmányait és a világpiac alakulását, végül pedig a vásárlóközönség pszichológiáját és a versenyképesség problémáját. Az ilyen kérdéseket más országokban, például Csehszlovákiában, Jugo­szláviában, Magyarországon úgyne­vezett konjunktúratesztekkel tanul­mányozzák. A gazdasági prognózis két fő cél­ja a következő : optimális belső piac biztosítása, aminek problémáit a várható fogyasztás modelljének megszerkesztésével oldjuk meg , és megfelelő külkereskedelmi forgal­mazás a világpiaci tendenciák fi­gyelembevételével. Az ipartelepí­tés felelősségteljes munka, hiszen óriási anyagi eszközöket igényel, s éppen ezért mélyreható tudományos dokumentálódást és elemzést kíván. Az ilyen természetű hazai tanulmá­nyokat nézetünk szerint kiválóan felkészült és gazdag tapasztalatok­kal rendelkező kutatókáderekre kell bízni. A körültekintő gazdasági prognó­zis végső fokon termelő erővé vá­lik, amennyiben igen jelentős sze­repet kap a társadalmi újraterme­lés folyamatában, közreműködik a gazdasági folyamatok tudatos irá­nyításában, az­ egész nemzetgazda­ság átfogó fejlesztésében és korsze­rűsítésében. A gazdasági prognózis — a vállalatvezetés korszerű módszere írta V. V. PROTOPOPESCU docens-doktor, professzor . A modern vállalatvezetés egyik jellegzetessége a gazdasági előre­látás, vagyis a gyártás céljainak és Baku egyik új lakónegyedének bölcsődéje GRATULÁLUNK A BALÁNBÁNYAIAKNAK! Nem csalódtak azok, akik sokat vártak a műkedvelők országos kultúrversenye megyei szakaszá­nak Csíkszeredában megtartott előadásaitól. Már a községek kö­zötti szakaszban nyilvánvalóvá vált, hogy a versenyen résztvevő együttesek színvonalas, művészi­leg igényes produkciókkal indul­nak megszerezni a továbbjutás jogát. Éppen ezért senkit sem le­pett meg a vidék nagyhagyomá­nyú népi együtteseinek és a min­dig jól szereplő kórusoknak a tel­jesítménye. A nagy meglepetést a balánbányai szakszervezeti klub műkedvelői okozták. Az it­teni népizenekar, tánccsoport és könnyűzenekar szereplése a kel­lemes felfedezés erejével hatott. Az említett együttesek csiszolt technikáján, a táncosok szép mozgásán, a nagyszerű összhan­gon senki sem fedezhette fel a kezdettel járó bizonytalankodás leghalványabb jelét sem. A 24 tagú tánccsoport fergeteges fel­csíki tánc­szvitje magával ragad­ta a közönséget, akárcsak a Mun­­teanu Gheorghe és Egyed Júlia által előadott népdalok, vagy Viczkus Lajos szaxofon-szólója. A balánbányaiak nagyszerű be­mutatkozása lelkes kollektív munka gyümölcse volt. Elérésé­ben nagy érdemei vannak a he­lyi szakszervezetnek, a bánya­­vállalatnak. És személyesen egy nagyon lelkes, fiatal tanárnak, Barabássi László klub­igazgató­nak. (Munkatársunktól) ELŐRE 3. oldal ÖTÖDIK FAL Tudor Vornicu a tévé főszer­kesztője ismét „megmagyarázta a bizonyítványát". De ezúttal újí­tást is vitt be a magyarázatba, amennyiben nem a lepergett he­tek gyengeségeit elemezte, ha­nem az elkövetkezendő időszak program­politikáj­ával foglalko­zott. A jövőt tárta elénk, leg­alább is a terveket, egy bonyolult és mutatós rajz segítségével, amely rejtélyes és komplex geo­metriai ábrák összességéhez ha­sonlított. Szavamra mondom, im­ponáló volt az egész képernyőt betöltő ábra és megörvendezte­tett a hozzá f­űzött magyarázó szö­veg is. Mert ahogy megértettük,­­elég nehezen értettük meg), a té­vé­stúdió alapjában kívánja át­rendezni a napi és heti progra­mokat (épp ideje!), a racionális megoldásokat összeköti a merész kísérletekkel, az eddig szerzett ke­serű vagy pozitív tapasztalatokat új adások beindításával. Változik az órarend, átcsoportosítják a fix­ adásokat, ismételnek délelőtt, nem csak nyelvórát, hanem fil­met és színházi előadást is, még egy nap — azt hiszem kedden — lesz tévé 1 és tévé 2-műsor és így tovább. Az imponáló geomet­riai ábrához csak azt a szerény megjegyzést fűzném, hogy a ta- TÉVÉ-KRÓNIKA pasztalat szerint nem minden ragyogó elképzelésből lesz ragyo­gó valóság — a kivitelezés a döntő. De miért ne lennénk opti­misták ? Már a heti adás is némi derűlátásra adott reményt. Ismét ívelőben a minőségi görbe, érde­kesebb és változatosabb volt a lepergett napok műsora mint az előző hetekben. A Névtelen csil­lag sztár-jelöltjeinek mini-tragé­diájától a (szentgyörgyi tanárnőt csak három pont választotta el a győzelemtől!) egy kedves, jóízű magyar filmig. Tanulmány a nőkről, a vitakedvet felkavaró tudományos adásról, a szombat délutáni futballmaratonig minden volt ezen a héten. Csak az a bi­zonyos „valami“ hiányzott, az a húsz vagy ötven perces adás ami túlmutat a megszokotton, amiért az ember hazarohan, hogy el ne passzolja a kezdetet, ami felizgatja a kedélyeket, csodálat­ra vagy protestálásra ingerel, az a „valami“ hiányzott ami nélkül sem nagy művészet, sem nagy előadás, sem nagy tévé­műsor nincs. Nos, ezt az elmúlt héten is hiányoltuk és, de jó lenne , ha ezt a valamit is tervbe lehetne venni és felrajzolni a műsorterv geometriai ábrájára. Csak, na­gyon félek, hogy épp ez az amit nem lehet beütemezni. Mert ez a tehetséggel, a merész, újító szel­lemmel függ össze. Még egyszer kénytelen vagyok visszatérni a gyermekadások problémájához. Ugyanis két le­velezőnk is erősen bírálja a gyer­mekadások sivárságát, ötletsze­­génységét és azt, hogy még így is gyakran elmarad. Továbbá, hogy­­sok olyan film vagy adás amely inkább a gyermekeknek szól mint a felnőtteknek az éjszakába nyú­lik — így aztán nincs lefekvés, a gyermek a képernyő előtt tölti a késő esti órákat. Buzgón és he­lyeslően közvetítem ezeket a megjegyzéseket a stúdió gyer­mek­osztályának. Végül pedig, még egyszer a ri­port-hiányról. Szó esett az átszer­vezésről, megújulásról, egy új ri­port-rovat megalakításáról és így tovább, de a hosszabb léleg­zetű tévé-riport továbbra is hiánycikk. Reméljük, hogy a május elsejét megelőző időszak és az ezt követő , beígért meg­újulás eredményt hoz ezen a té­ren is. Dános Miklós

Next