Előre, 1969. június (23. évfolyam, 6711-6735. szám)

1969-06-01 / 6711. szám

1969. JÚNIUS 1.. VASÁRNAP A mezőgazdaság 1. Az 1971—1975-ös években intézkedések történ­nek, hogy a globális mezőgazdasági termelés 28—31 százalékkal növekedjék az 1966—1970-es évek át­lagához viszonyítva. A növényi termelésben tovább­ra is a gabonafélék foglalják majd el a fő helyet, s 1975-ben elérik a 17,5—18,5 millió tonnát. Ezzel egyidejűleg növekedni fog az iparinövény-termelés, javulni fog e növények minősége, nagyobbak lesz­nek a hektárhozamok. A következő ötéves terv­ben az állati termékek össztermelése 25—28 száza­lékkal növekszik. Az állatállomány 1975-ben eléri a 6,3—6,5 millió szarvasmarhát, a 9,5—10 millió sertést, a 14,5—15 millió juhot, a baromfik száma pedig 75—78 millió lesz. A következő időszakban biztosítani kell az állatállomány gyorsabb fejlő­dését a szocialista szektorban, hogy ez legyen túl­súlyban az állatállom­ány egészében. Az állatállomány és az állati termelés növelé­séhez szükséges takarmánymennyiség előállítá­sa érdekében a takarmánynövényeket nagyobb mértékben termeljük majd öntözött területeken, s növeljük a kettőstermesztésű növények területét. Programot dolgozunk ki a legelők és természe­tes kaszálók termelésének növelésére, ezek jobb ápolása, művelése és kezelése révén. Széleskörűen bővíteni kell majd a kombináltta­­karmány-ipart mind nagy gyárak szervezésével, mind kisebbek létesítésével az állami mezőgazdasá­gi vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek mellett. Különleges figyelmet kell majd fordítani a zöld­ségtermesztésre, hogy az év egész folyamán mi­nél jobb feltételek között biztosítsuk a lakosság zöldségszükségletének és az exportszükségleteknek a kielégítését. Intézkedések történnek a termelés lényeges növelésére, a választék bővítésére és a minőség javítására; több korai növényt termesz­tünk majd melegágyakban és üvegházakban, s be­vezetünk nagy hozamú új növényfajtákat. A zöld­ségtermelés 1975-ig 4—4,1 millió tonnára növekszik. A szőlő- és gyümölcstermesztésben az új telepí­tésekkel egyidejűleg széles körű akciókat indítunk a meglevő gyümölcsösök és szőlők hozamának fo­kozásáért, a kártevők leküzdéséért, hogy gazda­ságos körülmények között nagy terméseredménye­ket érhessünk el. A zöldség- és gyümölcstermesztésben a termelés belterjesítési intézkedéseivel párhuzamosan fej­lesztjük az anyagi alapot és javítjuk az értékesíté­si­ tevékenységet, bővítjük a hosszabb időre szóló szerződések rendszerét, intézkedünk arról, hogy na­gyobb legyen a felelősség a szerződések teljesítése iránt. 2. 1971 és 1975 között a mezőgazdasági termelés növelése, a természeti adottságok hasznosítása és a munkaerőforrások jobb felhasználása érdekében hangsúlyozottabban fejlesztjük és korszerűsítjük a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapját. Az öntözési­ terv előirányzatai szerint a követ­kező ötéves tervben 1,3—1,5 millió hektáron ren­dezkedünk be öntözéses művelésre, amihez hozzá­tartoznak a külföldi cégekkel együtt létesítendő be­rendezések . 1975-ben az öntözött terület eléri a 2,2— 2,5 millió hektárt. A mezőgazdasági egységek­nek következetes erőfeszítéseket kell tenniük helyi öntözőművek kiépítésére. Újabb töltésépítési és le­­csapolási munkákat végzünk a Duna síkságán és a belvizek mentén, erózióellenes munkákat hajtunk végre, újabb homokos és szikes területeket haszno­sítunk, újabb földeket vonunk be a mezőgazdasá­gi ciklusba.­­ Nagyobb mennyiségű műtrágyát, gyomírtószert, rovar- és gombairtószert és biostimulátort biztosí­tunk, s jelentős haladást érünk el a mezőgazdaság komplex kemizálásában ; a mezőgazdaság 1975-ben hatóanyagban körülbelül kétmillió tonna műtrágyát használ, vagyis 180—190 kilót a szántóterület, sző­lő- és­ gyümölcsös hektárjaként. A műtrágya és más vegyi termékek gyártásának fejlesztési programját a Vegyipari Minisztérium a Mezőgazdasági Főta­náccsal egyetértésben dolgozza ki. A műszaki eszközökkel való ellátás arra fog irá­nyulni, hogy minden mezőgazdasági termelési ág­ban kiterjesszék a gépesítést, különös figyelmet fordítva az ipari növények munkálataira, a­­gyü­­mölcsészetre, a zöldségtermesztésre és a szőlőmű­velésre, a lejtős területek megművelésére, a takar­mánynövényekre, valamint az állattenyésztési mun­kálatokra ; a traktorpark 1975-ben eléri a 120— 123 ezer traktort. Nagyobb mértékben felhasznál­juk a villamosenergiát a mezőgazdaságban, főleg az állattenyésztésben. A következő években újabb állattenyésztő és híz-, laló komplexumok, kombinálttakarmány-gyárak épülnek, folytatódik az üvegházak, a szőlő- és gyü­mölcsültetvények kiterjesztése, főleg a bevált gyü­mölcstermesztő és borvidékeken jobb feltételeket teremtünk a mezőgazdasági termékek tárolásához és tartósításához. Fokozódik a kutató tevékenység, a gabona, ipari­növény, zöldség, takarmánynövény, szőlészeti és gyümölcsészeti ültetőanyag olyan nagyhozamú faj­táinak és hibridjeinek előállítása és általános elter­jesztése a termelésben, amelyek teljes mértékben hasznosítják az öntözések, a kemizálás és a gépesí­tés által megteremtett feltételeket; intézkedések történnek az állatállomány javítására és nemesíté­sére, valamint nagyhozamú állatfajták beállítására a termelésben. Fokozott figyelmet fordítunk egy­ben a talajjavítási munkákra, főleg pedig az öntö­zésre vonatkozó kutatásokra, a belterjes mezei, ül­­tetvényi, üvegházi és védőfoliás modern művelési módszerek felhasználására. A mezőgazdasági ku­tatóintézeteket kutató és termelő egységekként profilírozzuk ; ezek az intézetek felelnek majd a vetőmagvak, az ültetőanyag és a fajállatok bizto­sításának megszervezéséért. 3. A következő ötéves tervben megjavítjuk a mezőgazdasági termelés övezetesítését, biztosítva a termelvény­ek, az állatfajták és -fajok helyesebb területi elosztását a természeti, gazdasági és társa­dalmi adottságokkal összhangban. ELŐRE 3. oldal mmmmuxam ­­TERVEZET | A Román Kommunista Párt X. kongresszusának IRÁNYELVEI az 1971-1975-ös ötéves tervről és az 1976 és 1980 közötti nemzetgazdaságfejlesztés irányvonalairól (Folytatás a 2 oldalról) objektumok számára, valamint a lakásépítéshez szükséges nagypannók gyártása, ami által nagy­­mennyiségű faanyagot lehet megtakarítani és ked­vező lehetőség nyílik az építkezés ipari módszerei­nek kiterjesztéséhez : az öntözési programmal össz­hangban fejleszteni kell az azbocementből és elő­feszített betonból való n­yomásálló csövek gyártá­sát. Fokozzuk a szigetelőanyag- és kerámiaterme­lést, a szigetelés és a­­ falfelület eldolgozás meg­javítása végett, valamint tűzálló anyagok terme­lését is. Intézkedések szükségesek a magasrendű minő­ségi tulajdonságokkal rendelkező könnyű fedő­­anyagok létrehozása és a tetőgerendázásnál a fa­anyag megtakarítását elősegítő építési eljárások kidolgozása érdekében. Az építőanyagtermelés fejlesztése és a választék változatosabbá tétele végett hosszúlejáratú prog­ramot kell kidolgozni a minisztériumok s a me­gyei néptanácsok számára, s a program tekintetbe veszi a gazdaság és a lakosság jövőbeli szük­ségleteit, biztosítja a könnyű és olcsó új anyagok gyártásának bevezetését, valamint a faanyag helyet­tesítését és a fémfelhasználás ésszerűsítését.' 11)­­A fakitermelés és a fafeldolgozó ipar terme­lése 1975-ig, 13—14 százalékkal nő, a tartalékok magasfokú értékesítése útján. Gondoskodunk az iparilag feldolgozott fa részarányának növekedé­séről, a kitermelt fa összmennyiségén belül. Elsőd­legesen fejlesztjük a préselt- ,és farostlemez-ter­melést, kiterjesztjük a magas feldolgozási fokú termékeket, főként pedig a bútorgyártást. Változatosabbá kell tenni a bútorgyártást, kivé­teles figyelmet fordítva a csökkentett faigényű tí­pusokra ; széles körben be kell vezetni a mű­anyagok és a fém használatát, mindenekelőtt a la­boratóriumi berendezés, az irodabútor s a keres­kedelmi berendezés gyártásánál stb. Az előnyös piacok biztosítása arányában fejlesztjük az export­bútor termelési kapacitását Az ajtó- és ablakter­melés arányainak megállapításánál figyelmet kell fordítani a,,fémácsozatra, ipari építkezések, köz­­igazgatási és társadalmi-művelődési épületek számára. 12) A könnyűipar termelése 40—45 százalékkal emelkedik, nagyobb mennyiségű textilt, kötöttárut, lábbelit állít elő gazdag választékban és kiváló minőségben, úgy, ahogy az a lakosság igényeinek megfelel. Lényegesen megnő az üvegből, porcelán­ból, fajanszból és fémből készülő háztartási cikkek termelése. A nyersanyagforrások job­b értékesítése végett nagymértékben ki kell terjeszteni a mű­szálak és szintetikus szálak valamint a bőrpótló műanyagok használatát. A könnyűipari kapacitá­sok fejlesztésénél mindenekelőtt a hazai fogyasz­tás ellátását kell tekintetbe venni. Az exportterme­lésnél kivételes figyelmet kell fordítani a külföldi piac követelményeire és konjunktúrájára, mennél nagyobb mértékben kell biztosítani a hosszúlejá­ratú egyezményeket és szerződéseket termé­keink eladásához és a szükséges nyersanyagok beszerzéséhez. A könnyűipar új termelőkapacitá­sait úgy kell méretezni, hogy bő választékot biz­tosítsanak és nagyobb mértékben tudjanak alkal­mazkodni a piac követelményeihez. A minőség megerősítésére, a gazdasági-pénzügyi eredmények 1­2 általános javulására kell összpontosítani ennek az egész iparágnak a tevékenységét 13) Az élelmiszeriparnak nagyobb arányban és megnövekedett teljesítménnyel kell feldolgoznia a mezőgazdasági nyersanyagokat. Ez iparág válla­latainak termelése 1975-ben 35—40 százalékkal na­gyobb lesz, mint 1970-ben, jelentős növekedést biz­tosítva a húsnál, a tejnél és ezek származékainál, a gyümölcs- és zöldségkonzerveknél, étolajnál, sör­nél és más termékeknél. Ezzel egyidejűleg növe­kedni fog az élelmiszeripari termékek gyártása az állami mezőgazdasági vállalatokban és a mező­­gazdasági termelőszövetkezetekben, minthogy ezek nagyobb nyersanyag-mennyiségeket dolgoznak majd fel saját forrásaikból , a gyümölcs- és zöldség­konzervek termelésének növelését mindenekelőtt az ilyen egységek mellett létesített kis üzemekben valósítják majd meg. Különös figyelmet kell majd fordítani a hal­termelés növelésére. Ennek érdekében erőteljesen szorgalmazni kell a belföldi tartalékok jobb hasz­nosítását és fejleszteni az óceáni halászatot. Eb­ben az évben összeállítanak egy komplex prog­ramot a haltenyésztés fejlesztésére és létrehoznak egy szakosított szervet, amely illetékes lesz és felel az egész tevékenységért, ezen a területen. Annak érdekében, hogy mind jobban kielégít­sék a lakosság élelmicikk igényeit, intézkedéseket, kell tenni, amelyeknek eredményeképpen bővül a választék, megnövekszik a félkész ételek terme­lése, jobb lesz a termékek minősége, bővül a hűtő­területek és hűtőkocsi állomány és egész évben ütemesen ellátják a piacot. 14) Az állami helyiiparban a termelés 1975-ig 52—54 százalékkal növekszik majd 1970-hez vi­szonyítva, a helyi nyersanyagok és az ország összes övezeteiben található anyagok jobb értékesítése folytán. Ennek a szektornak növelnie kell hozzá­járulását a kisszériájú közszükségleti cikkek ter­meléséhez, a gazdaság építőanyag szükségleteinek fedezéséhez ; a helyi ipar fejleszteni fogja a koope­­rálást a köztársasági érdekeltségű vállalatokkal bizonyos választékok, géprészek és cserealkatrészek gyártásában. A kisipari szövetkezetek termelő tevékenységét elsősorban rendelésre gyártott termékek, rendelés­re végzett munkák és szolgáltatások, a piacra és exportra szánt kisszériájú közfogyasztási cikkek, bővebb választékú népművészeti és iparművészeti cikkek gyártására irányítják majd ; hasonlókép­pen ki fogják bővíteni cikkek, géprészek és, ter­mékek gyártását kooperálva az állami vállalatok­kal. Ebben a szektorban a produktív tevékenység volumene 48—58 százalékkal fog növekedni az el­következő ötéves tervben. Intézkedéseket hoznak majd, hogy kibővítsék a házhoz kiadott munka rendszerét, mind a kisipari szövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek egy­ségei, mind pedig bizonyos állami iparvállalat és kereskedelmi vállalat mellett. Ez a termelési forma széles körű lehetőségeket biztosít a közszükségleti cikkek és az iparművészeti cikkek választékának bővítésére, kis befektetéssel és kis rezsiköltséggel, ugyanakkor pedig hozzájárul a munkalehetőségek jobb felhasználásához az ország­ bizonyos helysé­geiben és övezeteiben. Támogatni fogjuk a kisiparosok tevékenységét, jobb feltételeket biztosítva számukra az anyagok beszerzésénél. Egyike a legfontosabb kérdéseknek, amelyet a központi szervek és a mezőgazdasági egységek fi­gyelmük homlokterébe kell hogy helyezzenek, az egész mezőgazdasági terület megőrzése és ésszerű hasznosítása. Az ötéves terv első éveiben befeje­ződnek a földkataszter bevezetésével és a terület­szervezéssel kapcsolatos munkálatok az összes me­zőgazdasági egységekben. 4. Folytatni kell az állami mezőgazdasági válla­latok tevékenységének erőteljes­ fejlesztésére irá­nyuló politikát, hogy a vállalatok mintaegységekké váljanak a szervezés, a föld megművelése és az állattenyésztés módszerei, a hektáronkénti és­ az egy állatra eső termelés, a munkatermelékenység és a termelés rentabilitása szempontjából; az állami mezőgazdasági farmok alkalmazottainak száma el kell hogy érje a fejlett mezőgazdasággal rendelke­ző országok hasonló egységeinek­­ színvonalát. Az állami mezőgazdasági vállalatoknak, a rendelkezé­sükre álló eszközökhöz mérten, fokozottabban kell hozzájárulniuk a termelés és a mezőgazdasági termékek központi alapja neveléséhez. Fokozzuk a farmok és vállalatok profilírozásának a folyamatát, a termelés koncentrálása és szakosítása alapján. Kiterjesztjük a kereskedelmi típusú egységek épí­tését, folytatjuk a hús-, tojás- és tejtermelő far­mok szervezését, fejlesztjük a mezőgazdasági ter­mékek ipari feldolgozását. Az állami mezőgazdasági vállalatok globális ter­melése az 1971 és 1975 közötti időszakban 40—45 százalékkal növekszik az előző öt évhez viszonyít­va. A növényi termelés 36—40 százalékkal emelke­dik ; 1975-ben 3,4—­3,7 millió tonna gabonát ter­melünk. Az állati termelés 48—50 százalékkal nö­vekszik ; az állatállomány 1975-ig eléri a 800— 850 000 fő szarvasmarhát, ebből 400—420 000 tehén és üsző lesz, a 2,5—2,6 millió sertést és az 1,5—1,6 millió juhot; a baromfi száma eléri a 17—18 mil­liót, fokozott mennyiségű tojást és baromfihúst biz­tosítva. A központi mezőgazdasági termékalap kialakítá­sához való hozzájárulással egyidejűleg folytatódni fog a magtermesztésre, ültető­anyag termesztésére és a nagy biológiai értékű állatok tenyésztésére szakosított egységek megszervezése az egész mező­gazdaság szükségleteinek ellátásáért. 5. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek erős termelőegységekké kell fejlődniük, belterjesen kell hasznosítaniuk a mezőgazdasági területet, a rendel­kezésükre álló műszaki-anyagi alapot és munka­erőt, az eddiginél nagyobb mértékben kell részt ven­­niük a központi mezőgazdasági termékalap létre­hozásában. A mezőgazdasági szövetkezetek fő fela­data növelni, a termelést és csökkenteni a termék­­egységre jutó költségeket. Becslések szerint az 1971 és 1975 közötti időszakban a szövetkezetek globá­lis mezőgazdasági termelése 35—40 százalékkal nö­vekszik az előző öt évihez viszonyítva. Gyorsabb­­ütemben kell növekednie az állati termelésnek, amely tág lehetőségeket nyújt a szövetkezetek pénzjövedelmének gyarapítására. Szakosított far­mok létesülnek tej-, sertés- és baromfihús terme­lésre, főként a városok környékén, a lakosság jobb ellátásáért. Az eredmények elosztásánál a szövetkezeteknek állandóan szem előtt kell tartaniuk a felhalmozási alap, a közös vagyon gyarapításának szükségessé­gét, mert ez lényeges feltétele, gazdasági fejlődé­süknek és erősödésüknek, a szövetkezeti tagok jö­vedelme rendszeres növekedésének; a szövetkezeti tagok fő jövedelmi forrása a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben végzett munka kell hogy le­gyen. A szövetkezetek a rendelkezésre álló anyagi erő­források teljesebb mérvű hasznosítása és a munka­erő egész éven át történő hatékonyabb felhaszná­lása céljából fejlesztik a gyümölcs, a zöldség és más mezőgazdasági termékek feldolgozásának, il­letve ipari előfeldolgozásának szektorait, továbbá a segédüzemeket. Fejleszteni kívánjuk a szövetke­zetközi akciókat és tevékenységeket talajjavítási munkák végrehajtása, állathizlaldák szervezése, termékértékesítő üzletek létesítése stb. érdekében. Az állam a jövőben is sokoldalúan támogatni kívánja a mezőgazdasági szövetkezeteket a gépesí­tés, a kemizálás és az öntözés terén, értékes bioló­giai anyag biztosítása, a műszaki segítség és az előnyös hitelek terén. 6.­­ A mezőgazdasággépesítési vállalatokat to­vábbra is úgy irányítjuk, hogy nagyobb mérték­ben járuljanak hozzá a mezőgazdasági termelés növeléséhez, a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek megszilárdításához és fejlesztéséhez. A mezőgazdasággépesítési vállalatoknak nagyobb mértékben kell foglalkozniuk a mezőgazdasági munkák kivitelezési határidőinek csökkentésével, e munkák minőségének javításával, azzal, hogy a munkák agrotechnikailag optimális időben el­készüljenek; intézkedünk arról, hogy erősödjék a szerződések szerepe a mezőgazdasági szövetkeze­tekkel való kapcsolatokban. A mezőgazdasággépe­sítési vállalatok nagyobb mértékben szolgálják majd ki a körzetükbe tartozó más szocialista szer-­­vezeteket is, a falusi lakosságot is. Megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a termelés és a munka jobb megszervezésére, a műszaki alap ki­használási fokának emelésére; intézkedések tör­ténnek annak érdekében, hogy a gépkezelők kü­lönböző gazdasági tevékenységekben egész év fo­­­uyamán teljes mértékben kihasználhassák a munka­időt. További lépéseket kell tenni a karbantartási és üzemeltetési költségek csökkentésére, hogy már az 1971—1975-ös ötéves terv első évétől a mező­gazdasággépesítési vállalatok egész hálózatában saját jövedelemből fedezzék a kiadásokat. 7. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai támogatást kapnak, hogy­­ fokozzák a termelést a háztáji parcellákon és növeljék a hús-, tej és tojástermelést. A domb- és hegyvidéki nem szövetkezetesített pa­rasztgazdaságok segítségben részesülnek a terme­lés fejlesztésében, műszaki segítséget kapnak a gyümölcsösök, legelők és természetes kaszálók jobb hasznosításához, lehetővé teszik számukra, hogy növeljék az­­ állatállományt és az állati ter­melést. E szektor tevékenységének irányítására a­ Mezőgazdasági Főtanács keretében külön osztály­ létesül, amely figyelembe veszi a nem­­.szövetkeze­tesített parasztgazdaságok szükségleteit a szőlő- és gyümölcs-ültetőanyag, az értékes magfajták, rovar­irtó és gombaölő szerek tekintetében. 8.­­ A vízforrásokkal való hatékonyabb gazdál­kodás és e források teljesebb kihasználása az áradá­sok következményeinek leküzdése és a nagy eső­zések időszakában fenyegető természeti csapások elhárítása céljából kiterjesztik a folyószabályozási munkálatokat és újabb gyűjtőmeder,céket létesí­tenek sokrétű felhasználásra , öntözésre, vízellátás­ra, energetikai célokra stb. Ezzel egyidejűleg fo­kozódnak az akciók a fogyasztás­ ésszerűsítésére az ipari egységekben, a vízveszteségek kiküszöbö­lésére, valamint a­ nagy fogyasztó egységek olyan övezetekben való telepítésére, ahol bőségesen van­nak természetes vízforrások. Intézkedések történ­nek továbbá a folyóvizek védelmére, az ipari ob­jektumokban és a városi központokban felhasznált vizek tisztítására : az új ipari objektumokban a tisztító berendezéseket a fő technológiai berende­zésekkel egyidejűleg kell majd üzembe helyezni. Erdőgazdálkodás Az 1971—1975-ös években fokozott gondot kell fordítani az erdő,alap megóvására, megvédésére és fejlesztésére ; biztosítani kell annak szigorú ellen­őrzését, hogy tiszteletben­ tartsák a körültekintő erdőgazdálkodás megkövetelte kitermelési, normá­kat. A kitermelésre kerülő vágtereket az erdő­­gazdasági üzemterv előirányzatainak megfelelő­en állapítják meg, elkerülve nagy területek irtását a hozzáférhető erdőmedencékben ; helyesebben egybe kell hangolni az öreg erdőkben sorra kerülő vágásokat a fiatal erdőkben végzendő állomány­ápolási vágásokkal. Az erdőalap helyreállítása céljából a következő ötéves terv folyamán 270—280 ezer hektárt újra­­erdősítünk értékes fajtákkal ; e terület 65—70 szá­zalékán fenyőféléket telepítünk. Intézkedünk a gyenge hozamú erdők helyreállításáról. Fokozzuk majd a gyorsan növő nyárfa, a nemesített fűz és más lomblevelűéi ültetését a folyók árterületére, a Duna árterületén és a deltavidéken, valat, ,z egyes gyenge hozamú erdők helyén , külön progra­mot dolgozunk ki a cellulóznak szánt fa kérdésé­nek megoldására. A tudományos kutató tevékeny­séget főként arra összpontosítjuk majd, hogy meg­oldjuk a faanyag-források növelésével, a gyorsan növő fajták termesztésének bővítésével és a mel­léktermékek jobb hasznosításával, kapcsolatos prob­lémákat. Határozott intézkedéseket kell tenni az erdei utak építési költségeinek év­­i beütésére, a legszük­ségesebbekre korlátozva a fő utak építését, egy­szerű és olcsó munkálatokkal építve ki a vág­terek kitermelésének idejére a mellékutak hálózatát. Szállítás és távközlés A következő ötéves tervben különös figyelmet kell fordítani a szállítás fejlesztésére és korszerű­sítésére a gazdaság szükségleteinek megfelelően. Az áruszállítás volumene 1975-ig 30-­­42 százalékkal növekszik 1970-hez viszonyítva. E cél érdekében növeljük a szállítási kapacitást, megtesszük az in­tézkedéseket a feladatok megfontolt elosztására a különböző szállítási fajták között, a szállítási park kihasználási mutatóinak javítására, az ésszerűtlen és kereszteződő szállítások kiküszöbölésére, a ke­reskedelmi sebesség növelésére ; kiterjesztjük és gé­pesítjük a be- és kirakodási frontokat; növeljük a konténerek és gépi eszközök alkalmazását az áru­kezelésben. A Vasútügyi Minisztérium, a Gépko­csi-, Hajózási és Légiszállítási Minisztériummal együtt, ebben az évben átfogó­ programot dolgoz ki a szállítási tevékenység távlati­­fejlesztésére. 1. A vasúti szállítás fogja"-biírtó kifélfii 1975-ben a szárazföldi forgalom­ mintegy háromnegyed ré­szének lebonyolítását. A vasutat 58 000—60 000 te­hervagonnal (kéttengelyes kocsikban számítva), körülbelül 1600 személyvagonnal, új háló- és étke­zőkocsikkal, különböző erejű diesel- és villamos mozdonyokkal látjuk el . 1975-ben az egész for­galom mintegy 95 százalékát diesel- és villamos­vontatással fogjuk lebonyolítani. Tekintettel a vasúti szállítás fokozódására, folytatjuk a fővona­lak megkettőzésének programját és újabb nehéz profilú és nagyforgalmú vonalakat villamosítunk. További fejlesztési munkákat végzünk a vasúti cso­mópontokon és vasútállomásokon ; újabb vasútál­lomásokon szerelünk fel központi elektrodinami­kus biztosító berendezést, újabb vonalakat látunk el automata térközbiztosítóval. 2. Hangsúlyozottabban fejlesztjük a gépkocsi­­szállítást, főként a rövid távon mutatkozó szállí­tási igények, kielégítésére . 1975-ben 32 — 45 szá­zalékkal több árut szállítunk gépjárművekkel, mint 1970-ben. Az általános használatú gépkocsiál­lományt 26 000 — 28 000 különböző kapacitású te­hergépkocsival szereljük fel a gazdaság sokrétű szállítási igényeinek megfelelően; a tehergépko­csiállomány több mint felét­­nagy tonnatartalmú diesel-teherautók teszik majd ki, ami előmozdít: a szállítás termelékenységének növelését és a szál­­tási költségek csökkentését. A lakosság jó kiszolgálása céljából fejlesztjük a városközi au busz-közlekedést, ennek érdekében bővítjük a társasgépkocsi-állományt és -hálózatot. Tekintem az autóközlekedés növekedésére és a belföldi,­­amint a nemzetközi turisztika fejlődésére, jóvá javítjuk a közutak hálózatát, intézkedünk útépítés kilométerenkénti költségeinek csökken­séről. V 3. A tengeri flotta megkétszerezi kapacitását nagyobb mértékben v­esz­­részt az import-és expo­­áruk szállításának lebonyolításában; a­ tengeri fu­­tát nagy kapacitású kőolajtartályhajókkal és ár­szállítóhajókkal, valamint különböző kapacitású t­herhajókkal szereljük fel. A folyami flottát tí t­pusú teher- és személyszállító,hajókkal látjuk . Növekedni fog a kikötők forgalmi kapacitása, k­ ■ egészítjük berendezésüket az árumozgatási mun­kák gépesítésére. 4. A polgári légiszállítást ellátjuk korszerű, nagy­sebességű és kapacitású repülőgépekkel a belföld és a nemzetközi forgalom fejlesztésére. Folytatjuk a repülőterek korszerűsítését és ellátását légifor­galmi irányító és biztonsági berendezésekkel­­. A távközlés terén a gazdaság és a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére bővíteni fog­juk­­ a városi automata telefonközpontok kapacitá­sát, mindenekelőtt Bukarestben és a nagyobb városokban és ipari­ , központokban , a városközi telefonbeszélgetések terén bővítjük az automati­zálást és­­új telefonvezetékeket létesítünk. Beruházások—építkezések A központosított beruházások állami alapokból 1971 és 1975 között elérik a 420—435 milliárd lejt; ez az összeg csaknem egyenlő az 1961—70. évi összberuházások volumenével. Ezenkívül mint­egy 50 milliárd lejt ruháznak be a szövetkezeti és az állami egységek saját alapjaiból. Az 1971— 1975-ös ötéves terv kidolgozásánál és teljesítése során a legnagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a beruházások biztosítsák a gazdaság dina­mizmusát és egyensúlyát, az anyagi termelés kor­szerű és hatékony struktúráját, a minél jobb eredményeket a nemzeti jövedelem növelésében. A tervezőknek, a megrendelőknek, az építőknek, magas fokú felelősségérzetet kell tanúsítaniuk a beruházásokra kiutalt jelentős alapok kezelésében s arra kell törekedniük, hogy ezek az alapok a legrövidebb időn belül meghozzák a várt gazdasági hatást. 1. A fő beruházási erőfeszítéseket termelőegysé­gek építésére fordítjuk az ország gazdasági poten­ciáljának növelése céljából. Az összberuházásokból 57—58 százalék az iparnak jut, főként azoknak az ágaknak, amelyeknek hozzá kell járulniuk a nyersanyagforrások bővítéséhez, az egész gazda­ság műszaki-anyagi alapjának fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez. Az energetika, a vegyészet, a kohászat és gépgyártás az ipari beruházásoknak mintegy háromnegyed részét kapja. A könnyű- és az élelmiszeriparra nagyobb alapokat fordítunk, mint a jelenlegi ötéves tervben. •­­ Központi állami alapokból mintegy 60 milliárd lejt ruházunk be a mezőgazdaságban ; úgyszintén tíz-tizenegy milliárd lejt utalunk ki a mezőgazda­ságot szolgáló ipari termelés kapacitásának bőví­tésére. Becslések szerint ezeken az alapokon kívül a mezőgazdasági szövetkezeti egységek mintegy 20 milliárd lejt ruháznak be saját felhalmozásból. Az eddiginél nagyobb alapokat fordítunk a szállítások kapacitásának növelésére, a szállítások korszerűsítésére, az építőipar ellátására új gépek­kel és berendezésekkel, a többi gazdasági ág és a szociális-kulturális tevékenység fejlesztésére. 2. A beruházások eszközlésénél fő célkitűzésnek kell tekinteni a gazdasági hatékonyság növelését. A beruházási határozatoknál a műszaki-gazdasági mutatók komplex rendszerének elemzéséből, vala­mint abból kell kiindulni, hogy a beruházások mi­nél nagyobb mértékben produktív állóalapokban öltsenek testet és a termelési kapacitások megfele­lően legyenek ígéretezve, az új objektumokkal jobb eredményeket kell elérni a jelenlegi ötéves terv­ben elért eredményeknél a termelés, a munkater­melékenység, az önköltség, az ország természeti erőforrásainak hasznosítása, a valutáris hozam te­kintetében, minden egyes befektetett fejnek a ter­melés és a nemzeti jövedelem minél nagyobb gya­rapodását kell biztosítania. Az iparágak fejleszté­sénél és a termelési növelésénél nagyobb mértékben szem előtt kell tartani a­ meglévő vállalatok újrafel­­szerelésére és bővítésére, valamint olyan gépekkel és felszerelésekkel­­való kiegészítésére kínálkozó lehetőségeket,­­amelyekre­­szükség van termelési potenciáljuk teljes hasznosításához. Az új objektumoknál előnybe kell részesíteni a termelésre szánt kapacitások kivitelezését és üzem­behelyezését, míg a többi munkálatokat a szükség­leteknek megfelelően utólag kell elvégezni. A beruházási program megvalósításánál kerülni kell az alapok, szétforgácsolását túl nagyszámú épí­­tőtelep között, mivel ezek jelentős erőforrásokat kötnek le és késleltetik az új termelőkapacitások üzembehelyezését. Ki kell dolgozni a különböző nemzetgazdasági ágakban a beruházási kategóriák normáit, amelyek határozzák meg az anyagfogyasz­tást, a felszerelés és a munkaerő ráfordítást, a ki­­hitelezési időt, valamint a beruházások eszközlésé­vel elérendő eredményeket. Úgyszintén leszögez­zük a tervezők, az építők és a megrendelők fele­lősségét a megszabott normák betartása iránt. Meg kell szüntetni a műszaki dokumentációk kidolgo­zásának és véleményezésének bonyolult formasá­gait, a felesleges nyilvántartásokat és az ellenőrzés párhuzamosságát; a beruházások egész kivitelezési folyamatában meg kell erősíteni a megrendelők általi ellenőrzést. Az összes objektumok határidőre történő felépí­tése és üzembe helyezése érdekében a beruházási munkákat alaposan elő kell készíteni. E célból in­tézkedünk, hogy idejében elkészüljön a műszaki­gazdasági dokumentáció, hogy meglegyenek a fel­tételek hazai gyártmányú és importból származó technológiai felszerelés leszállítására, mégpedig az objektumok kivitelezési grafikonjainak megfelelő határidőkön belül. Az építőtelepeket úgy kell­ meg­szervezni és ellátni anyaggal, valamint munka­erővel, hogy egész éven át ütemesen dolgozhassa­nak. Intézkedni fogunk, hogy az új kapacitások építésével párhuzamosan alaposan kiképezzék az üzemeltetésükhöz szükséges kádereket is ; idejében gondoskodni kell a szükséges nyersanyagok és se­gédanyagok beszerzéséről, s meg kell teremteni a feltételeket, hogy az új objektumok a tervekben előírt egész kapacitással, létszámmal, munkaterme­lékenység, önköltség és rentabilitás mellett üzemel­jenek. A beruházások hatékonyságának fokozása meg­követeli, hogy minde­n ágazatban törekedjenek az építési munkák részarányának szüntelen csökken­tésére és arra, hogy a beruházási alapokból egyre nagyobb részt fordítsanak a gépekkel és a beren­dezésekkel való felszerelésre. Ezért intézkedéseket (Folytatása a 4. oldalon)

Next