Előre, 1969. június (23. évfolyam, 6711-6735. szám)
1969-06-01 / 6711. szám
1969. JÚNIUS 1.. VASÁRNAP A mezőgazdaság 1. Az 1971—1975-ös években intézkedések történnek, hogy a globális mezőgazdasági termelés 28—31 százalékkal növekedjék az 1966—1970-es évek átlagához viszonyítva. A növényi termelésben továbbra is a gabonafélék foglalják majd el a fő helyet, s 1975-ben elérik a 17,5—18,5 millió tonnát. Ezzel egyidejűleg növekedni fog az iparinövény-termelés, javulni fog e növények minősége, nagyobbak lesznek a hektárhozamok. A következő ötéves tervben az állati termékek össztermelése 25—28 százalékkal növekszik. Az állatállomány 1975-ben eléri a 6,3—6,5 millió szarvasmarhát, a 9,5—10 millió sertést, a 14,5—15 millió juhot, a baromfik száma pedig 75—78 millió lesz. A következő időszakban biztosítani kell az állatállomány gyorsabb fejlődését a szocialista szektorban, hogy ez legyen túlsúlyban az állatállomány egészében. Az állatállomány és az állati termelés növeléséhez szükséges takarmánymennyiség előállítása érdekében a takarmánynövényeket nagyobb mértékben termeljük majd öntözött területeken, s növeljük a kettőstermesztésű növények területét. Programot dolgozunk ki a legelők és természetes kaszálók termelésének növelésére, ezek jobb ápolása, művelése és kezelése révén. Széleskörűen bővíteni kell majd a kombinálttakarmány-ipart mind nagy gyárak szervezésével, mind kisebbek létesítésével az állami mezőgazdasági vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett. Különleges figyelmet kell majd fordítani a zöldségtermesztésre, hogy az év egész folyamán minél jobb feltételek között biztosítsuk a lakosság zöldségszükségletének és az exportszükségleteknek a kielégítését. Intézkedések történnek a termelés lényeges növelésére, a választék bővítésére és a minőség javítására; több korai növényt termesztünk majd melegágyakban és üvegházakban, s bevezetünk nagy hozamú új növényfajtákat. A zöldségtermelés 1975-ig 4—4,1 millió tonnára növekszik. A szőlő- és gyümölcstermesztésben az új telepítésekkel egyidejűleg széles körű akciókat indítunk a meglevő gyümölcsösök és szőlők hozamának fokozásáért, a kártevők leküzdéséért, hogy gazdaságos körülmények között nagy terméseredményeket érhessünk el. A zöldség- és gyümölcstermesztésben a termelés belterjesítési intézkedéseivel párhuzamosan fejlesztjük az anyagi alapot és javítjuk az értékesítési tevékenységet, bővítjük a hosszabb időre szóló szerződések rendszerét, intézkedünk arról, hogy nagyobb legyen a felelősség a szerződések teljesítése iránt. 2. 1971 és 1975 között a mezőgazdasági termelés növelése, a természeti adottságok hasznosítása és a munkaerőforrások jobb felhasználása érdekében hangsúlyozottabban fejlesztjük és korszerűsítjük a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapját. Az öntözési terv előirányzatai szerint a következő ötéves tervben 1,3—1,5 millió hektáron rendezkedünk be öntözéses művelésre, amihez hozzátartoznak a külföldi cégekkel együtt létesítendő berendezések . 1975-ben az öntözött terület eléri a 2,2— 2,5 millió hektárt. A mezőgazdasági egységeknek következetes erőfeszítéseket kell tenniük helyi öntözőművek kiépítésére. Újabb töltésépítési és lecsapolási munkákat végzünk a Duna síkságán és a belvizek mentén, erózióellenes munkákat hajtunk végre, újabb homokos és szikes területeket hasznosítunk, újabb földeket vonunk be a mezőgazdasági ciklusba. Nagyobb mennyiségű műtrágyát, gyomírtószert, rovar- és gombairtószert és biostimulátort biztosítunk, s jelentős haladást érünk el a mezőgazdaság komplex kemizálásában ; a mezőgazdaság 1975-ben hatóanyagban körülbelül kétmillió tonna műtrágyát használ, vagyis 180—190 kilót a szántóterület, szőlő- és gyümölcsös hektárjaként. A műtrágya és más vegyi termékek gyártásának fejlesztési programját a Vegyipari Minisztérium a Mezőgazdasági Főtanáccsal egyetértésben dolgozza ki. A műszaki eszközökkel való ellátás arra fog irányulni, hogy minden mezőgazdasági termelési ágban kiterjesszék a gépesítést, különös figyelmet fordítva az ipari növények munkálataira, agyümölcsészetre, a zöldségtermesztésre és a szőlőművelésre, a lejtős területek megművelésére, a takarmánynövényekre, valamint az állattenyésztési munkálatokra ; a traktorpark 1975-ben eléri a 120— 123 ezer traktort. Nagyobb mértékben felhasználjuk a villamosenergiát a mezőgazdaságban, főleg az állattenyésztésben. A következő években újabb állattenyésztő és híz-, laló komplexumok, kombinálttakarmány-gyárak épülnek, folytatódik az üvegházak, a szőlő- és gyümölcsültetvények kiterjesztése, főleg a bevált gyümölcstermesztő és borvidékeken jobb feltételeket teremtünk a mezőgazdasági termékek tárolásához és tartósításához. Fokozódik a kutató tevékenység, a gabona, iparinövény, zöldség, takarmánynövény, szőlészeti és gyümölcsészeti ültetőanyag olyan nagyhozamú fajtáinak és hibridjeinek előállítása és általános elterjesztése a termelésben, amelyek teljes mértékben hasznosítják az öntözések, a kemizálás és a gépesítés által megteremtett feltételeket; intézkedések történnek az állatállomány javítására és nemesítésére, valamint nagyhozamú állatfajták beállítására a termelésben. Fokozott figyelmet fordítunk egyben a talajjavítási munkákra, főleg pedig az öntözésre vonatkozó kutatásokra, a belterjes mezei, ültetvényi, üvegházi és védőfoliás modern művelési módszerek felhasználására. A mezőgazdasági kutatóintézeteket kutató és termelő egységekként profilírozzuk ; ezek az intézetek felelnek majd a vetőmagvak, az ültetőanyag és a fajállatok biztosításának megszervezéséért. 3. A következő ötéves tervben megjavítjuk a mezőgazdasági termelés övezetesítését, biztosítva a termelvények, az állatfajták és -fajok helyesebb területi elosztását a természeti, gazdasági és társadalmi adottságokkal összhangban. ELŐRE 3. oldal mmmmuxam TERVEZET | A Román Kommunista Párt X. kongresszusának IRÁNYELVEI az 1971-1975-ös ötéves tervről és az 1976 és 1980 közötti nemzetgazdaságfejlesztés irányvonalairól (Folytatás a 2 oldalról) objektumok számára, valamint a lakásépítéshez szükséges nagypannók gyártása, ami által nagymennyiségű faanyagot lehet megtakarítani és kedvező lehetőség nyílik az építkezés ipari módszereinek kiterjesztéséhez : az öntözési programmal összhangban fejleszteni kell az azbocementből és előfeszített betonból való nyomásálló csövek gyártását. Fokozzuk a szigetelőanyag- és kerámiatermelést, a szigetelés és a falfelület eldolgozás megjavítása végett, valamint tűzálló anyagok termelését is. Intézkedések szükségesek a magasrendű minőségi tulajdonságokkal rendelkező könnyű fedőanyagok létrehozása és a tetőgerendázásnál a faanyag megtakarítását elősegítő építési eljárások kidolgozása érdekében. Az építőanyagtermelés fejlesztése és a választék változatosabbá tétele végett hosszúlejáratú programot kell kidolgozni a minisztériumok s a megyei néptanácsok számára, s a program tekintetbe veszi a gazdaság és a lakosság jövőbeli szükségleteit, biztosítja a könnyű és olcsó új anyagok gyártásának bevezetését, valamint a faanyag helyettesítését és a fémfelhasználás ésszerűsítését.' 11)A fakitermelés és a fafeldolgozó ipar termelése 1975-ig, 13—14 százalékkal nő, a tartalékok magasfokú értékesítése útján. Gondoskodunk az iparilag feldolgozott fa részarányának növekedéséről, a kitermelt fa összmennyiségén belül. Elsődlegesen fejlesztjük a préselt- ,és farostlemez-termelést, kiterjesztjük a magas feldolgozási fokú termékeket, főként pedig a bútorgyártást. Változatosabbá kell tenni a bútorgyártást, kivételes figyelmet fordítva a csökkentett faigényű típusokra ; széles körben be kell vezetni a műanyagok és a fém használatát, mindenekelőtt a laboratóriumi berendezés, az irodabútor s a kereskedelmi berendezés gyártásánál stb. Az előnyös piacok biztosítása arányában fejlesztjük az exportbútor termelési kapacitását Az ajtó- és ablaktermelés arányainak megállapításánál figyelmet kell fordítani a,,fémácsozatra, ipari építkezések, közigazgatási és társadalmi-művelődési épületek számára. 12) A könnyűipar termelése 40—45 százalékkal emelkedik, nagyobb mennyiségű textilt, kötöttárut, lábbelit állít elő gazdag választékban és kiváló minőségben, úgy, ahogy az a lakosság igényeinek megfelel. Lényegesen megnő az üvegből, porcelánból, fajanszból és fémből készülő háztartási cikkek termelése. A nyersanyagforrások jobb értékesítése végett nagymértékben ki kell terjeszteni a műszálak és szintetikus szálak valamint a bőrpótló műanyagok használatát. A könnyűipari kapacitások fejlesztésénél mindenekelőtt a hazai fogyasztás ellátását kell tekintetbe venni. Az exporttermelésnél kivételes figyelmet kell fordítani a külföldi piac követelményeire és konjunktúrájára, mennél nagyobb mértékben kell biztosítani a hosszúlejáratú egyezményeket és szerződéseket termékeink eladásához és a szükséges nyersanyagok beszerzéséhez. A könnyűipar új termelőkapacitásait úgy kell méretezni, hogy bő választékot biztosítsanak és nagyobb mértékben tudjanak alkalmazkodni a piac követelményeihez. A minőség megerősítésére, a gazdasági-pénzügyi eredmények 12 általános javulására kell összpontosítani ennek az egész iparágnak a tevékenységét 13) Az élelmiszeriparnak nagyobb arányban és megnövekedett teljesítménnyel kell feldolgoznia a mezőgazdasági nyersanyagokat. Ez iparág vállalatainak termelése 1975-ben 35—40 százalékkal nagyobb lesz, mint 1970-ben, jelentős növekedést biztosítva a húsnál, a tejnél és ezek származékainál, a gyümölcs- és zöldségkonzerveknél, étolajnál, sörnél és más termékeknél. Ezzel egyidejűleg növekedni fog az élelmiszeripari termékek gyártása az állami mezőgazdasági vállalatokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, minthogy ezek nagyobb nyersanyag-mennyiségeket dolgoznak majd fel saját forrásaikból , a gyümölcs- és zöldségkonzervek termelésének növelését mindenekelőtt az ilyen egységek mellett létesített kis üzemekben valósítják majd meg. Különös figyelmet kell majd fordítani a haltermelés növelésére. Ennek érdekében erőteljesen szorgalmazni kell a belföldi tartalékok jobb hasznosítását és fejleszteni az óceáni halászatot. Ebben az évben összeállítanak egy komplex programot a haltenyésztés fejlesztésére és létrehoznak egy szakosított szervet, amely illetékes lesz és felel az egész tevékenységért, ezen a területen. Annak érdekében, hogy mind jobban kielégítsék a lakosság élelmicikk igényeit, intézkedéseket, kell tenni, amelyeknek eredményeképpen bővül a választék, megnövekszik a félkész ételek termelése, jobb lesz a termékek minősége, bővül a hűtőterületek és hűtőkocsi állomány és egész évben ütemesen ellátják a piacot. 14) Az állami helyiiparban a termelés 1975-ig 52—54 százalékkal növekszik majd 1970-hez viszonyítva, a helyi nyersanyagok és az ország összes övezeteiben található anyagok jobb értékesítése folytán. Ennek a szektornak növelnie kell hozzájárulását a kisszériájú közszükségleti cikkek termeléséhez, a gazdaság építőanyag szükségleteinek fedezéséhez ; a helyi ipar fejleszteni fogja a kooperálást a köztársasági érdekeltségű vállalatokkal bizonyos választékok, géprészek és cserealkatrészek gyártásában. A kisipari szövetkezetek termelő tevékenységét elsősorban rendelésre gyártott termékek, rendelésre végzett munkák és szolgáltatások, a piacra és exportra szánt kisszériájú közfogyasztási cikkek, bővebb választékú népművészeti és iparművészeti cikkek gyártására irányítják majd ; hasonlóképpen ki fogják bővíteni cikkek, géprészek és, termékek gyártását kooperálva az állami vállalatokkal. Ebben a szektorban a produktív tevékenység volumene 48—58 százalékkal fog növekedni az elkövetkező ötéves tervben. Intézkedéseket hoznak majd, hogy kibővítsék a házhoz kiadott munka rendszerét, mind a kisipari szövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek egységei, mind pedig bizonyos állami iparvállalat és kereskedelmi vállalat mellett. Ez a termelési forma széles körű lehetőségeket biztosít a közszükségleti cikkek és az iparművészeti cikkek választékának bővítésére, kis befektetéssel és kis rezsiköltséggel, ugyanakkor pedig hozzájárul a munkalehetőségek jobb felhasználásához az ország bizonyos helységeiben és övezeteiben. Támogatni fogjuk a kisiparosok tevékenységét, jobb feltételeket biztosítva számukra az anyagok beszerzésénél. Egyike a legfontosabb kérdéseknek, amelyet a központi szervek és a mezőgazdasági egységek figyelmük homlokterébe kell hogy helyezzenek, az egész mezőgazdasági terület megőrzése és ésszerű hasznosítása. Az ötéves terv első éveiben befejeződnek a földkataszter bevezetésével és a területszervezéssel kapcsolatos munkálatok az összes mezőgazdasági egységekben. 4. Folytatni kell az állami mezőgazdasági vállalatok tevékenységének erőteljes fejlesztésére irányuló politikát, hogy a vállalatok mintaegységekké váljanak a szervezés, a föld megművelése és az állattenyésztés módszerei, a hektáronkénti és az egy állatra eső termelés, a munkatermelékenység és a termelés rentabilitása szempontjából; az állami mezőgazdasági farmok alkalmazottainak száma el kell hogy érje a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok hasonló egységeinek színvonalát. Az állami mezőgazdasági vállalatoknak, a rendelkezésükre álló eszközökhöz mérten, fokozottabban kell hozzájárulniuk a termelés és a mezőgazdasági termékek központi alapja neveléséhez. Fokozzuk a farmok és vállalatok profilírozásának a folyamatát, a termelés koncentrálása és szakosítása alapján. Kiterjesztjük a kereskedelmi típusú egységek építését, folytatjuk a hús-, tojás- és tejtermelő farmok szervezését, fejlesztjük a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozását. Az állami mezőgazdasági vállalatok globális termelése az 1971 és 1975 közötti időszakban 40—45 százalékkal növekszik az előző öt évhez viszonyítva. A növényi termelés 36—40 százalékkal emelkedik ; 1975-ben 3,4—3,7 millió tonna gabonát termelünk. Az állati termelés 48—50 százalékkal növekszik ; az állatállomány 1975-ig eléri a 800— 850 000 fő szarvasmarhát, ebből 400—420 000 tehén és üsző lesz, a 2,5—2,6 millió sertést és az 1,5—1,6 millió juhot; a baromfi száma eléri a 17—18 milliót, fokozott mennyiségű tojást és baromfihúst biztosítva. A központi mezőgazdasági termékalap kialakításához való hozzájárulással egyidejűleg folytatódni fog a magtermesztésre, ültetőanyag termesztésére és a nagy biológiai értékű állatok tenyésztésére szakosított egységek megszervezése az egész mezőgazdaság szükségleteinek ellátásáért. 5. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek erős termelőegységekké kell fejlődniük, belterjesen kell hasznosítaniuk a mezőgazdasági területet, a rendelkezésükre álló műszaki-anyagi alapot és munkaerőt, az eddiginél nagyobb mértékben kell részt venniük a központi mezőgazdasági termékalap létrehozásában. A mezőgazdasági szövetkezetek fő feladata növelni, a termelést és csökkenteni a termékegységre jutó költségeket. Becslések szerint az 1971 és 1975 közötti időszakban a szövetkezetek globális mezőgazdasági termelése 35—40 százalékkal növekszik az előző öt évihez viszonyítva. Gyorsabbütemben kell növekednie az állati termelésnek, amely tág lehetőségeket nyújt a szövetkezetek pénzjövedelmének gyarapítására. Szakosított farmok létesülnek tej-, sertés- és baromfihús termelésre, főként a városok környékén, a lakosság jobb ellátásáért. Az eredmények elosztásánál a szövetkezeteknek állandóan szem előtt kell tartaniuk a felhalmozási alap, a közös vagyon gyarapításának szükségességét, mert ez lényeges feltétele, gazdasági fejlődésüknek és erősödésüknek, a szövetkezeti tagok jövedelme rendszeres növekedésének; a szövetkezeti tagok fő jövedelmi forrása a mezőgazdasági termelőszövetkezetben végzett munka kell hogy legyen. A szövetkezetek a rendelkezésre álló anyagi erőforrások teljesebb mérvű hasznosítása és a munkaerő egész éven át történő hatékonyabb felhasználása céljából fejlesztik a gyümölcs, a zöldség és más mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve ipari előfeldolgozásának szektorait, továbbá a segédüzemeket. Fejleszteni kívánjuk a szövetkezetközi akciókat és tevékenységeket talajjavítási munkák végrehajtása, állathizlaldák szervezése, termékértékesítő üzletek létesítése stb. érdekében. Az állam a jövőben is sokoldalúan támogatni kívánja a mezőgazdasági szövetkezeteket a gépesítés, a kemizálás és az öntözés terén, értékes biológiai anyag biztosítása, a műszaki segítség és az előnyös hitelek terén. 6. A mezőgazdasággépesítési vállalatokat továbbra is úgy irányítjuk, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a mezőgazdasági termelés növeléséhez, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításához és fejlesztéséhez. A mezőgazdasággépesítési vállalatoknak nagyobb mértékben kell foglalkozniuk a mezőgazdasági munkák kivitelezési határidőinek csökkentésével, e munkák minőségének javításával, azzal, hogy a munkák agrotechnikailag optimális időben elkészüljenek; intézkedünk arról, hogy erősödjék a szerződések szerepe a mezőgazdasági szövetkezetekkel való kapcsolatokban. A mezőgazdasággépesítési vállalatok nagyobb mértékben szolgálják majd ki a körzetükbe tartozó más szocialista szer-vezeteket is, a falusi lakosságot is. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelés és a munka jobb megszervezésére, a műszaki alap kihasználási fokának emelésére; intézkedések történnek annak érdekében, hogy a gépkezelők különböző gazdasági tevékenységekben egész év fouyamán teljes mértékben kihasználhassák a munkaidőt. További lépéseket kell tenni a karbantartási és üzemeltetési költségek csökkentésére, hogy már az 1971—1975-ös ötéves terv első évétől a mezőgazdasággépesítési vállalatok egész hálózatában saját jövedelemből fedezzék a kiadásokat. 7. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai támogatást kapnak, hogy fokozzák a termelést a háztáji parcellákon és növeljék a hús-, tej és tojástermelést. A domb- és hegyvidéki nem szövetkezetesített parasztgazdaságok segítségben részesülnek a termelés fejlesztésében, műszaki segítséget kapnak a gyümölcsösök, legelők és természetes kaszálók jobb hasznosításához, lehetővé teszik számukra, hogy növeljék az állatállományt és az állati termelést. E szektor tevékenységének irányítására a Mezőgazdasági Főtanács keretében külön osztály létesül, amely figyelembe veszi a nem.szövetkezetesített parasztgazdaságok szükségleteit a szőlő- és gyümölcs-ültetőanyag, az értékes magfajták, rovarirtó és gombaölő szerek tekintetében. 8. A vízforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás és e források teljesebb kihasználása az áradások következményeinek leküzdése és a nagy esőzések időszakában fenyegető természeti csapások elhárítása céljából kiterjesztik a folyószabályozási munkálatokat és újabb gyűjtőmeder,céket létesítenek sokrétű felhasználásra , öntözésre, vízellátásra, energetikai célokra stb. Ezzel egyidejűleg fokozódnak az akciók a fogyasztás ésszerűsítésére az ipari egységekben, a vízveszteségek kiküszöbölésére, valamint a nagy fogyasztó egységek olyan övezetekben való telepítésére, ahol bőségesen vannak természetes vízforrások. Intézkedések történnek továbbá a folyóvizek védelmére, az ipari objektumokban és a városi központokban felhasznált vizek tisztítására : az új ipari objektumokban a tisztító berendezéseket a fő technológiai berendezésekkel egyidejűleg kell majd üzembe helyezni. Erdőgazdálkodás Az 1971—1975-ös években fokozott gondot kell fordítani az erdő,alap megóvására, megvédésére és fejlesztésére ; biztosítani kell annak szigorú ellenőrzését, hogy tiszteletben tartsák a körültekintő erdőgazdálkodás megkövetelte kitermelési, normákat. A kitermelésre kerülő vágtereket az erdőgazdasági üzemterv előirányzatainak megfelelően állapítják meg, elkerülve nagy területek irtását a hozzáférhető erdőmedencékben ; helyesebben egybe kell hangolni az öreg erdőkben sorra kerülő vágásokat a fiatal erdőkben végzendő állományápolási vágásokkal. Az erdőalap helyreállítása céljából a következő ötéves terv folyamán 270—280 ezer hektárt újraerdősítünk értékes fajtákkal ; e terület 65—70 százalékán fenyőféléket telepítünk. Intézkedünk a gyenge hozamú erdők helyreállításáról. Fokozzuk majd a gyorsan növő nyárfa, a nemesített fűz és más lomblevelűéi ültetését a folyók árterületére, a Duna árterületén és a deltavidéken, valat, ,z egyes gyenge hozamú erdők helyén , külön programot dolgozunk ki a cellulóznak szánt fa kérdésének megoldására. A tudományos kutató tevékenységet főként arra összpontosítjuk majd, hogy megoldjuk a faanyag-források növelésével, a gyorsan növő fajták termesztésének bővítésével és a melléktermékek jobb hasznosításával, kapcsolatos problémákat. Határozott intézkedéseket kell tenni az erdei utak építési költségeinek évi beütésére, a legszükségesebbekre korlátozva a fő utak építését, egyszerű és olcsó munkálatokkal építve ki a vágterek kitermelésének idejére a mellékutak hálózatát. Szállítás és távközlés A következő ötéves tervben különös figyelmet kell fordítani a szállítás fejlesztésére és korszerűsítésére a gazdaság szükségleteinek megfelelően. Az áruszállítás volumene 1975-ig 30-42 százalékkal növekszik 1970-hez viszonyítva. E cél érdekében növeljük a szállítási kapacitást, megtesszük az intézkedéseket a feladatok megfontolt elosztására a különböző szállítási fajták között, a szállítási park kihasználási mutatóinak javítására, az ésszerűtlen és kereszteződő szállítások kiküszöbölésére, a kereskedelmi sebesség növelésére ; kiterjesztjük és gépesítjük a be- és kirakodási frontokat; növeljük a konténerek és gépi eszközök alkalmazását az árukezelésben. A Vasútügyi Minisztérium, a Gépkocsi-, Hajózási és Légiszállítási Minisztériummal együtt, ebben az évben átfogó programot dolgoz ki a szállítási tevékenység távlatifejlesztésére. 1. A vasúti szállítás fogja"-biírtó kifélfii 1975-ben a szárazföldi forgalom mintegy háromnegyed részének lebonyolítását. A vasutat 58 000—60 000 tehervagonnal (kéttengelyes kocsikban számítva), körülbelül 1600 személyvagonnal, új háló- és étkezőkocsikkal, különböző erejű diesel- és villamos mozdonyokkal látjuk el . 1975-ben az egész forgalom mintegy 95 százalékát diesel- és villamosvontatással fogjuk lebonyolítani. Tekintettel a vasúti szállítás fokozódására, folytatjuk a fővonalak megkettőzésének programját és újabb nehéz profilú és nagyforgalmú vonalakat villamosítunk. További fejlesztési munkákat végzünk a vasúti csomópontokon és vasútállomásokon ; újabb vasútállomásokon szerelünk fel központi elektrodinamikus biztosító berendezést, újabb vonalakat látunk el automata térközbiztosítóval. 2. Hangsúlyozottabban fejlesztjük a gépkocsiszállítást, főként a rövid távon mutatkozó szállítási igények, kielégítésére . 1975-ben 32 — 45 százalékkal több árut szállítunk gépjárművekkel, mint 1970-ben. Az általános használatú gépkocsiállományt 26 000 — 28 000 különböző kapacitású tehergépkocsival szereljük fel a gazdaság sokrétű szállítási igényeinek megfelelően; a tehergépkocsiállomány több mint felétnagy tonnatartalmú diesel-teherautók teszik majd ki, ami előmozdít: a szállítás termelékenységének növelését és a száltási költségek csökkentését. A lakosság jó kiszolgálása céljából fejlesztjük a városközi au busz-közlekedést, ennek érdekében bővítjük a társasgépkocsi-állományt és -hálózatot. Tekintem az autóközlekedés növekedésére és a belföldi,amint a nemzetközi turisztika fejlődésére, jóvá javítjuk a közutak hálózatát, intézkedünk útépítés kilométerenkénti költségeinek csökkenséről. V 3. A tengeri flotta megkétszerezi kapacitását nagyobb mértékben veszrészt az import-és expoáruk szállításának lebonyolításában; a tengeri futát nagy kapacitású kőolajtartályhajókkal és árszállítóhajókkal, valamint különböző kapacitású therhajókkal szereljük fel. A folyami flottát tí tpusú teher- és személyszállító,hajókkal látjuk . Növekedni fog a kikötők forgalmi kapacitása, k ■ egészítjük berendezésüket az árumozgatási munkák gépesítésére. 4. A polgári légiszállítást ellátjuk korszerű, nagysebességű és kapacitású repülőgépekkel a belföld és a nemzetközi forgalom fejlesztésére. Folytatjuk a repülőterek korszerűsítését és ellátását légiforgalmi irányító és biztonsági berendezésekkel. A távközlés terén a gazdaság és a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére bővíteni fogjuk a városi automata telefonközpontok kapacitását, mindenekelőtt Bukarestben és a nagyobb városokban és ipari , központokban , a városközi telefonbeszélgetések terén bővítjük az automatizálást ésúj telefonvezetékeket létesítünk. Beruházások—építkezések A központosított beruházások állami alapokból 1971 és 1975 között elérik a 420—435 milliárd lejt; ez az összeg csaknem egyenlő az 1961—70. évi összberuházások volumenével. Ezenkívül mintegy 50 milliárd lejt ruháznak be a szövetkezeti és az állami egységek saját alapjaiból. Az 1971— 1975-ös ötéves terv kidolgozásánál és teljesítése során a legnagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a beruházások biztosítsák a gazdaság dinamizmusát és egyensúlyát, az anyagi termelés korszerű és hatékony struktúráját, a minél jobb eredményeket a nemzeti jövedelem növelésében. A tervezőknek, a megrendelőknek, az építőknek, magas fokú felelősségérzetet kell tanúsítaniuk a beruházásokra kiutalt jelentős alapok kezelésében s arra kell törekedniük, hogy ezek az alapok a legrövidebb időn belül meghozzák a várt gazdasági hatást. 1. A fő beruházási erőfeszítéseket termelőegységek építésére fordítjuk az ország gazdasági potenciáljának növelése céljából. Az összberuházásokból 57—58 százalék az iparnak jut, főként azoknak az ágaknak, amelyeknek hozzá kell járulniuk a nyersanyagforrások bővítéséhez, az egész gazdaság műszaki-anyagi alapjának fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez. Az energetika, a vegyészet, a kohászat és gépgyártás az ipari beruházásoknak mintegy háromnegyed részét kapja. A könnyű- és az élelmiszeriparra nagyobb alapokat fordítunk, mint a jelenlegi ötéves tervben. • Központi állami alapokból mintegy 60 milliárd lejt ruházunk be a mezőgazdaságban ; úgyszintén tíz-tizenegy milliárd lejt utalunk ki a mezőgazdaságot szolgáló ipari termelés kapacitásának bővítésére. Becslések szerint ezeken az alapokon kívül a mezőgazdasági szövetkezeti egységek mintegy 20 milliárd lejt ruháznak be saját felhalmozásból. Az eddiginél nagyobb alapokat fordítunk a szállítások kapacitásának növelésére, a szállítások korszerűsítésére, az építőipar ellátására új gépekkel és berendezésekkel, a többi gazdasági ág és a szociális-kulturális tevékenység fejlesztésére. 2. A beruházások eszközlésénél fő célkitűzésnek kell tekinteni a gazdasági hatékonyság növelését. A beruházási határozatoknál a műszaki-gazdasági mutatók komplex rendszerének elemzéséből, valamint abból kell kiindulni, hogy a beruházások minél nagyobb mértékben produktív állóalapokban öltsenek testet és a termelési kapacitások megfelelően legyenek ígéretezve, az új objektumokkal jobb eredményeket kell elérni a jelenlegi ötéves tervben elért eredményeknél a termelés, a munkatermelékenység, az önköltség, az ország természeti erőforrásainak hasznosítása, a valutáris hozam tekintetében, minden egyes befektetett fejnek a termelés és a nemzeti jövedelem minél nagyobb gyarapodását kell biztosítania. Az iparágak fejlesztésénél és a termelési növelésénél nagyobb mértékben szem előtt kell tartani a meglévő vállalatok újrafelszerelésére és bővítésére, valamint olyan gépekkel és felszerelésekkelvaló kiegészítésére kínálkozó lehetőségeket,amelyekreszükség van termelési potenciáljuk teljes hasznosításához. Az új objektumoknál előnybe kell részesíteni a termelésre szánt kapacitások kivitelezését és üzembehelyezését, míg a többi munkálatokat a szükségleteknek megfelelően utólag kell elvégezni. A beruházási program megvalósításánál kerülni kell az alapok, szétforgácsolását túl nagyszámú építőtelep között, mivel ezek jelentős erőforrásokat kötnek le és késleltetik az új termelőkapacitások üzembehelyezését. Ki kell dolgozni a különböző nemzetgazdasági ágakban a beruházási kategóriák normáit, amelyek határozzák meg az anyagfogyasztást, a felszerelés és a munkaerő ráfordítást, a kihitelezési időt, valamint a beruházások eszközlésével elérendő eredményeket. Úgyszintén leszögezzük a tervezők, az építők és a megrendelők felelősségét a megszabott normák betartása iránt. Meg kell szüntetni a műszaki dokumentációk kidolgozásának és véleményezésének bonyolult formaságait, a felesleges nyilvántartásokat és az ellenőrzés párhuzamosságát; a beruházások egész kivitelezési folyamatában meg kell erősíteni a megrendelők általi ellenőrzést. Az összes objektumok határidőre történő felépítése és üzembe helyezése érdekében a beruházási munkákat alaposan elő kell készíteni. E célból intézkedünk, hogy idejében elkészüljön a műszakigazdasági dokumentáció, hogy meglegyenek a feltételek hazai gyártmányú és importból származó technológiai felszerelés leszállítására, mégpedig az objektumok kivitelezési grafikonjainak megfelelő határidőkön belül. Az építőtelepeket úgy kell megszervezni és ellátni anyaggal, valamint munkaerővel, hogy egész éven át ütemesen dolgozhassanak. Intézkedni fogunk, hogy az új kapacitások építésével párhuzamosan alaposan kiképezzék az üzemeltetésükhöz szükséges kádereket is ; idejében gondoskodni kell a szükséges nyersanyagok és segédanyagok beszerzéséről, s meg kell teremteni a feltételeket, hogy az új objektumok a tervekben előírt egész kapacitással, létszámmal, munkatermelékenység, önköltség és rentabilitás mellett üzemeljenek. A beruházások hatékonyságának fokozása megköveteli, hogy minden ágazatban törekedjenek az építési munkák részarányának szüntelen csökkentésére és arra, hogy a beruházási alapokból egyre nagyobb részt fordítsanak a gépekkel és a berendezésekkel való felszerelésre. Ezért intézkedéseket (Folytatása a 4. oldalon)