Előre, 1969. szeptember (23. évfolyam, 6790-6814. szám)

1969-09-02 / 6790. szám

A helyi ipar a megszabott feladatokhoz híven arra törekszik, hogy változatos termékskálával, közszük-­­­ségleti cikkekkel, építő­anyaggal, általában a he­lyi erőforrások nyújtotta lehetősé­gek értékesítésével kiegészítse a köztársasági ipar által termelt áruk listáját. E törekvés várható eredmé­nye volt, hogy a helyiipar az utóbbi évek során sokoldalúan fejlődött. Gyors ütemben fokozódott a terme­lési kapacitás, gazdagodott a ter­mékskála és javult a termékek mi­nősége. A helyiipar globális terme­lése ma pontosan hússzorosa az 1950. évinek. A termelés mennyisé­gére jellemző, hogy a helyi ipar je­lenleg 3,7 milliárd lej értékű árut szállít a kereskedelemnek, szinte 50 százalékkal többet mint 1965-ben és ma már számottevően hozzájárul a külföldi piacigények kielégítésé­hez is. Különösen alkalmas a fejlődés ütemének felmérésére az 1966—1963- as időszak, amikor az ötéves terv a termelés növekedésének ütemét 11,6 százalékban állapította meg. Valójában azonban elérte a 12,8 szá­zalékot, ami értékben kb. 800 millió lejt jelent. Megjegyzendő, hogy a túlteljesítés nem csupán egyes gyá­rakra jellemző. Betonból 390 millió lej, téglából 315 millió darab, előre­gyártott elemből kb. 220 ezer köb­méter írható erre a számlára. A terven felüli termelésből a helyi ipar 1,3 milliárd lej értékű árut jutta­tott a piacnak, ami hozzájárult az áruellátás, a választékok javításá­hoz. Mindezt nem csupán a felmérés kedvéért említettük meg, hanem fő­ként azért, mert véleményünk sze­rint lényegesen fontos a következő időszak feladatainak teljesítéséhez szükséges körülmények megteremté­sében. Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a helyi ipar még szá­mos értékes tartalékkal rendelke­zik, de ugyanakkor arról sem sza­bad megfeledkeznünk, hogy nehéz­ségek is szép számmal vannak. Köz­tudomású a műszaki-anyagi ellá­tásban létező problémák káros vol­ta. Ilyen értelemben szükségesnek véljük, hogy az Állami Tervbizott­ság határozottabban vegye kézbe a helyi ipar anyagellátását. Nem csu­pán a nyersanyagellátásban van szükség erre, hanem a felszerelé­sek, a gépek beszerzésében is, mert a termékskála bővítése a termékek minősége szorosan összefügg a mű­szaki ellátottsággal. Most, amikor a kongresszus meg­szabta a következő évek feladatait — melyek jelentősebbek, nagyobbak az eddigieknél, hiszen 1975-ben a helyi iparnak 52—54 százalékkal töb­bet kell termelnie, mint 1970-ben — a termelés növelése mellett gondos­kodnunk kell a helyi lehetőségek még ésszerűbb hasznosításáról a közszükségleti cikkek skálájának bővítéséről, több építőanyagról s egyben sokkal jobban ki kell építe­nünk a köztársasági iparral való kooperációs kapcsolatainkat. Ehhez természetesen megfelelő előkészületekre van szükség. De nem húzódhatnak sokáig, mert az előkészületeknek nemcsak az új öt­éves terv feladatainak teljesítését kell szolgálniuk, hanem a következő év, vagyis az 1970-es év megnöve­kedett tervének teljesítését is. A bel­ső erőtartalékokon túl az állam gon­doskodik a megfelelő körülmények megteremtéséről is. 1970-re például 136 millió lejes beruházási alapot kapunk, a meglévő termelési egysé­gek korszerűsítésére, bővítésére és újak építésére. Mivel az elkövetkező időszak egyik lényeges követelménye a vá­laszték bővítése, úgy véljük az ed­digi szervezési formákon is változ­tatni kell. A helyi ipar jóval gyen­gébb tervező, alkotó erőkkel dolgo­zik, mint a köztársasági ipar és ezek szétszórtságuk folytán továbbra is veszítenek kapacitásukból. Úgy vél­jük, sürgősen meg kell találnunk a módot az alkotó, tervező, valamint főként a népművészeti tárgyak ki­vitelezésében a kiadott, azaz a ház­nál végzett munka megszervezésé­nek­­ javítására, kiterjesztésére. Mindennek párosulnia kell az olyan termékek gyártásának bevezetésé­vel, amelyek magasabb szakképesí­tést igényelnek. Rendkívül sürgősnek bizonyul az építőanyagok termelésének növelé­se, a lehetőségek megállapítása, amire igen nagy szükség van, mert a gazdaságfejlesztési irányzatok ér­telmében a helyi ipar 1975-ben egyet­len év alatt szinte annyi téglát, cse­repet, téglahelyettesítőket állít elő, mint a jelenlegi ötéves terv három évében — 1964—1966-ban — együtt­véve. Befejezéséhez közeledik egy olyan tanulmány is, amely megha­tározza az új kőbányák megnyitását és a meglévők termelési folyamatá­nak korszerűsítéséhez szükséges in­tézkedéseket, szem előtt tartva azt, az eddig inkább, mellőzött szempon­tot is, hogy a megnyitásra kerülő ki­termelések lehetőleg a megrendelő, azaz a nagyobb fogyasztók közelé­ben legyenek, így elkerülhetővé vá­lik a szállítási költségek felduzzasz­tása. Ez utóbbi meggondolás jelen­tőségének felmérése érdekében meg­említenénk, hogy a X. kongresszus által meghatározott feladatok értel­mében 1975-ben a kőbányák nem kevesebb mint 45 millió tonna tö­meganyagot kell hogy szállítsanak az építőtelepeknek és meg kell ta­lálni a módját az olyan ásványok, mint a márvány, a dolomit, a diato­­mit, a bentonit stb. magasabb szintű értékesítésének is. Mint már említettük, az elkövet­kező időszakban a helyi iparnak to­vább kell fejlesztenie a kooperálást a köztársasági érdekeltségű vállala­tokkal. Ezzel a köztársasági ipar­ban jelentős termelési kapacitások szabadulnak fel, melyek magas komplexitású gépek, felszerelések termelésére használhatók fel a to­vábbiakban, a helyi ipar számára Lintes Rusen a Helyi Közigazgatási és Gazdasági Állami Bizottság igazgatója (Folytatása a 3. oldalon) A X. PÁRTKONGRESSZUS CÉLKITŰZÉSEI :IMI­M — ■ |­n—I I III—II !■! ■■ ■ III II ■ —I Ilii — wm i 11 ■ i m IRÁNYÍTJÁK TETTEINKET Célirányosság, előrelátás a helyiipar termelésében A Románia ‘69 nemzetközi folklór­verseny negyedik napján négy ország dalait és táncait öt együttes mutatta be a Román Opera színpadán. A Canterini Nicastresi olasz együttes a calabriai folklór ősi táncait és dalait adta elő — töb­bek között egy szüreti éneket (Uvicela) és egy vidám dél-olasz­országi táncot (Schicclata), a vi­dék sajátos hangszereinek a kí­séretével. A csaknem negyedszázados múltra visszatekintő, nemzet­közi versenyeken kitüntetett zág­rábi (Jugoszlávia) Joza Vlahovic együttes horvátországi táncokat és énekeket adott elő: a Hora slavonát, a Hora Poshockcát, Dub­rovnik vidéki táncokat, amelye­ket a Jezserika nevű ősi népi hangszerrel kísértek. Ugyancsak Jugoszláviát képvi­selte az uzdini művelődési ott­hon folklóregyüttese, amelynek programjából nem hiányzott a híres lakodalmasuk. A Mongol NK-beli Volna e­­gyüttes a napsütötte sztyeppék és a Hangaj-hegység folklórja- A folklór­fesztivál és -verseny eseményei­ nek szépségeit, egy ősi kultúra és eredeti népi művészet lenyű­göző szépségét hozta elénk. A nap a lengyel művészek mű­sorával fejeződött be. A mieleci Rzeszowiacy együttes, amely több mint 300 műsorszámmal rendelkezik, eredeti népi tánco­kat és különböző lengyel vidékek jellegzetes dalait mutatta be. Szombaton a fővárosban és vi­déken tovább folytatódtak a Ro­mánia ‘69 nemzetközi folklórfesz­tivál rendezvényei. Bukarestben, a Palotaterem­ben, a belgiumi Pajottenland népi tánccsoport, a vsetini (Cseh­szlovákia) Vsacan, a zágrábi (Jugoszlávia) Joza Vlahovic és a brassói Polenija együttes lépett fel. . A predeáli és a szinajai műve­lődési ház színpadán a szófiai Ivan Vazov együttes, a tunéziai együttes, a chartres-i (Francia­­ország) tanítóképző vokálcso­­portja és a debreceni együttes szerepelt. A pitetti-i Al. Davilla nyári színházban az NDK-beli Gera vi­déki folklóregyüttes, a Frioul- Gorizia-i (Olaszország) Danze­­rini di Lucinico együttes, a fran­ciaországi corravilliers-i Correc­­rots-Vaudes együttes, valamint a bákói művelődési ház műked­velői tartottak előadást. A nagymihályi (Csehszlovákia) szlovák együttes, a nyugat-né­metországi karlsruhei ének- és táncegyüttes és a bukaresti Ba­­lada együttes az oltenifai műve­lődési ház színpadán lépett kö­zönség elé A techirghioli és az észak-man­­gáliai nyári színházban a Bihar megyei szakszervezeti együttes, valamint a Beszterce-Naszód me­gyei folklóregyüttes mutatta be műsorát. Bukarestben az I. L.­Caragiale Nemzeti Színház stúdió­termé­ben a hazánk összes folklóröve­zeteit képviselő együttesek és e­­lőadóművészek külföldi vendé­geink — a részvevő csoportok tagjai és szakemberek — tiszte­letére tartottak előadást. Szere­peltek többek között a kápolnai lányok, a perieni-vaslui-i csim­­polások, az Avram Iancu-i ha­vasi kürtösök, a polovraci-gorj-i furulyások, a vílcele-osti és confetti-bragadirui (Teleorman) kaluserek, a vílceai férfi-tánco­­sok, valamint olyan ismert elő­adóművészek, mint az aluni-­­prahovai Dumitru Stanciu, az ilvalisi (Beszterce-Naszód) Ma­ria Precup, továbbá kolindákat, népszokásokat stb. bemutató e­­gyüttesek. Vasárnap délelőtt a fővárosi Állami Cirkuszban megtartották a népviseleti versenyt. A belgiumi, bulgáriai, csehszlo­vákiai, svájci, f­r­aniciaországi, NSZK-beli, olaszországi, jugosz­láviai, Mongol NK-beli, lengyel­­országi, tunéziai, szovjetunióbeli, romániai népviseletbe öltözött csoportokat a bejáratnál egy fa­lusi zenekar és román népvise­letbe öltözött fiatalok fogadták. A közönség ezután szemtanúja volt a különböző népviseletek színpompás felvonulásának, me­lyet zene és fényjáték festett alá. Befejezésül a romániai népvi­seletekre került sor. Felhangzot­tak George Enescu Rapszódiájá­nak akkordjai. A legfontosabb néprajzi övezetek színpompás viseletei elevenen szemléltették népi művészetünk változatossá­­gát és gazdagságát. A folklórverseny ötödik nap­ján először a tunéziai nemzeti folklóregyüttes tagjai mutatták be műsorukat. Az El Djouzor (Folytatása a 3. oldalon) TÁVIRATOK A """ JOSZIP BROZ TITO elvtársnak, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége elnökének B EB G R­A D Szívélyes köszönetet mondok az üdvözletért, amelyet a Román Kommunista Párt főtitkári tisztségébe való újraválasztásom alkalmából Hangsúlyozni szeretném, hogy Önhöz hasonlóan, mi is­ nagy jelen­tőséget tulajdonítunk az RKP és a JKSZ közötti, a Románia Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia SZSZK közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés kapcsolatai fejlesztésének, valamint a személyes találko­zásoknak és megbeszéléseknek. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának Szívélyesen köszönöm a Román Kommunista Párt főtitkárává való megválasztásom alkalmából küldött üdvözletét­­ és jókívánságait. Meg­győződésem, hogy a pártjaink és országaink közötti baráti és sokoldalú együttműködési kapcsolatok szüntelenül fejlődni fognak a román és a bolgár nép javára, a szocialista országok­­egysége, a szocializmus és a világbéke ügye érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára KIM IR SZEN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának PHENJAN Szívélyes köszönetet mondok önnek a Román Kommunista Párt főtitkári tisztségébe való megválasztásom alkalmából küldött üdvözle­téért és jókívánságaiért. Osztom azt a meggyőződését, hogy a pártjaink és országaink közötti baráti és együttműködési kapcsolatok szüntelenül erősödni és fejlődni fognak a marxizmus-leninizmuso­ és­ a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a román és a koreai nép javára, az imperializmus ellen vívott közös harc, a szocializmus és a világbéke ügyének győzelme érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára Világ proletárjai, egyesüljetek! $­n­ ■ ............................-----------------­Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIII. évfolyam 6790 sz. 4 oldal­ára 30 báni 1969. szeptember 2. kedd MAI SZÁMUNKBAN _r­.__v ~ j '-1^4 T.v-II/ § 30 ével ezelőtt tört ki a második " világháború " 125 éves a nagy­bányai 1 Mai vegyi-fémipari üzem­­ 20 éves a pálfalvi mtsz SPORT Négy országos csúcs Szófiában • Lányaink elsők, a fiúk másodikok • Silai kétszer is győzött Nikolics ellen • Viscopoleanu ismét formába lendült • Papanikolau 550-nel pró­bálkozott • Dobóink hírnevét csak a diszkoszvetők mentették meg Vasárnap befejeződött Szófiában az atlétikai Balkán-bajnokság, amelyen számtalan nagyszerű román siker szü­letett. Ki kell emelnünk lányaink szép szereplését, akik a négynapos ver­senyt imponáló fölénnyel, 120 ponttal nyertek a 111 pontos bolgár és a 78 pontos jugoszláv lányok előtt. Fiaink már — amint az várható is volt — tá­volról sem szerepeltek ilyen biztatóan, de még így is megszerezték a második helyet a kitűnő bolgárok után, de a jugoszlávok előtt. Sajnos így össze­tettben csak a második hely jutott ki nekünk, és ezért a fiúkat kell hibáz­tatnunk, mert a bolgárok 160 pontja ellenében csak 136 pontot gyűjtöttek. A négynapos verseny nagy esemé­nyeihez tartozott a görög Papanikolau vlágcsúcs-döntési kísérlete. Az olim­pia negyedik helyezettje 525 centimé­teres Balkán-rekord felállítása után, 550-re tetette a lécet. Sajnos kísérlete nem sikerült, így a világcsúcs tovább­ra is az óceánon túl maradt. Verseny­zőink távol maradtak ezektől az ered­ményektől, Pintalu 490-nel ugyan a második lett, de még az országos csúcs közelébe sem tudott férkőzni. Talán Athénben... Várva várt esemény volt a Silai-Ni­­kolics párharc. Méghozzá két szám­ban, 800 és 400 méteren. Amint azt versenyzőnk lapunk olvasóinak már elárulta, világcsúcsdöntésről szó sem lehetett, de győzelemről igen. Silai így kettős győzelmet aratott örök ellen­fele felett. 800-on kitűnő 2:03.1 perces eredménnyel, 400-on pedig 53,8 má­sodperccel. Ezzel Silai Ilona az athéni atlétikai EB első számú favoritjává lépett elő 800-on, és nem lehetetlen, hogy 400-on is a legjobbak közé ve­­rekszi be magát (vegyük tekintetbe a nemrégen felállított országos csú­csát is). Biztatóan szerepeltek diszkoszvető­ink is, akik értékes pontokat hoztak csapatunknak. A Lia Manoliu-Olimpia Catarama tandem a várakozásnak megfelelően megszerezte az első két helyet, Nagy József pedig 55,54 méter­rel — messze a legjobb eredményé­től — szintén első lett. A Balkán-Bajnokság küzdelmein négy országos csúcs is született, hár­mat lányaink, egyet fiaink állítottak fel. 1500 m női síkfutásban Maria Lin­ea ifjúsági versenyző 4:25,8 perccel döntötte meg az országos csúcsot, de még ezzel az eredménnyel is csak a második lett. A többi csúcs már ese­dékes volt, így a 4x400-as női staféta (Zharia, Berna, Gábor, Iacob) ugyan harmadiknak futott be, de 3:48,7 per­ces ideje új román csúcs. A 4x100 m-es Angelescu, Enescu, Petrescu és Goth összeállítású váltó 45,8-cal, a 4x400-as Puiu, Tit, Tóbiás és Rátoi összállítású férfi staféta pedig 3:10,7 perces idővel iratkoztak fel a legjob­bak listájának élére. Örömöt még ugróink szereztek. Vis­copoleanu rohamosan javuló formá­ban 643 centiméterrel nyerte a női tá­volugrást. A verseny érdekessége, hogy a gátfutó Bufanu 610 centivel a harmadik lett. Szarukán Lászlónak nem sikerült megismételnie legutóbbi bravúrjait,, „csak“ 764 centit ugrott és ez nem volt elég a győzelemhez, Ioan Serban és Dósa Csaba viszont ismét szépen szerepeltek. Az előbbi 212 cen­tivel első, az utóbbi pedig 209 centi­vel harmadik lett. összeszámítva, atlétáink szófiai sze­replése kielégítőnek mondható, töb­ben közülük reményt keltő eredményt értek el az év leg­utolsó, de elyben legnagyobb versenye, az athéni EB e­­lőtt. Remélj­ük, hogy nem fogunk csa­lódni bennük. Erre már a hagyomány is kötelez. Bihari János Külföldről jelentik KÜLKERESKEDELMI MINISZ­TERÜNK TOKIÓBAN•KATONAI TRIUMVIRÁTUS KORMÁNYOZ BRAZÍLIÁBAN­ ­ Cornel Burtica román külke­reskedelmi miniszter a tokiói­­ kormány meghívására né­hány napos látogatást tesz Japán­ban. A látogatás során külkereske­delmi miniszterünk megbeszélést folytat a japán állami és magán­­vállalatok képviselőivel, majd alá­írja a két ország közötti kereske­delmi és hajózási egyezményt, (rész­letesebben a 4. oldalon).­­ James Callaghan angol bel­ügyminiszter ulsteri látoga­­­­tása során megállapodás jött létre a brit és a belfasti kormány között. Az egyezmény értelmében felszámolják a hátrányos megkü­lönböztetéseket és bizottságot alakí­tanak a két kormány képviselői­ből. (bővebben a 4. oldalon).­­ A brazil kormány hivatalos hírügynöksége orvosi közle­­­­ményt továbbított, amely be­jelentette, hogy Arthur da Costa e Silva marsall brazil elnök „vérke­ringési krízis“ következtében meg­betegedett és ideiglenesen képtelen ellátni hatáskörét. Egyidejűleg a ka­tonai minisztériumok (szárazföldi, tengerészeti és légi) vezetői kibocsá­tották a 12. számú institucionális okmányt, amely bejelenti, hogy az érvényben levő normák szerint a katonai miniszterek fogják gyako­rolni az elnöki teendőket, amíg Costa e Silva marsall újra átveszi hivatalát. Ilyen feltételek között — hangoztatja a továbbiakban a do­kumentum — a katonai miniszterek fogják megtenni az 1964. március 31-i mozgalom célkitűzéseinek meg­valósításához szükséges intézkedé­seket. Döntéseik nem támadhatók meg bírósági úton. Az institucioná­lis okmány felhívja az összes állam­polgárokat, működjenek együtt a hatóságokkal az ország nyugalmá­hoz szükséges feltételek fenntartása érdekében. A fenti okmánnyal kapcsolatban a Központi Bank vezetősége be­jelentette, hogy felfüggeszti az ösz­­szes pénzügyi intézmények műkö­dését. GOPAL SWARUP PATHAK INDIA ÚJ ALELNÖKE Az indiai parlament Gopal Swarup Pathakot, Mysore állam kormányzóját választotta meg India új alelnöki tisztségébe. A 73 éves G. S. Pathakot, az In­diai Nemzeti Kongresszus kormány­párt részéről jelölték e tisztségre az ellenzék három jelöltjével szem­ben. A Reuter jelentése szerint Pat­tiak a parlament 725 szavazatából 400-at kapott. Pathak győzelmét az biztosította, hogy a kormánypárt összes képvi­selői támogatták. A megfigyelők véleménye szerint az az egyöntetűség, amellyel az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt képviselői az alelnök megválasztá­sát támogatták, helyreállította az elnökválasztások alkalmával meg­bomlott egységet a párt soraiban. Vasárnap Pathak alelnök ünnepé­lyes külsőségek között leteszi az esküt az indiai parlamentben. * TÁVIRAT Őfelsége TUANKU ISMAIL NASIRUDDIN SHAH IBNN AL-MARHUM Sultan Zainal Abidinnak Malaysia királyának KUALA LUMPUR Malaysia nemzeti ünnepe alkalmából a román nép és a magam nevében meleg jókívánságaimat tolmácsolom Felségednek. A malaysiai népnek békét és haladást kívánok NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke ­ Hétfő reggel Teheránba utazott Nicolae Ceausescu, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu, hogy Őcsászári Felsége Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsah és Őfelsége Irán császárnője meghívá­sára hivatalos látogatást tegyen Iránban. Az Államtanács elnökét elkísérik : Ilie Verdet, a Minisztertanács első alelnöke, Corneliu Menescu külügy­miniszter, Ion Avram gépgyártóipari miniszter és Alexandru Albescu kül­kereskedelmi miniszterhelyettes. Az elutazásnál a Beneasa repülő­téren jelen voltak a következő elv­társak : Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Petre Lupu, Manea Menescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Petre Bla­­jovici, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ionifa vezérezredes, Vasi­le Pati Ii­net, Dumitru Popa, a Minisztertanács al­­elnökei, az Államtanács több tagja, miniszterek,­ központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tá­bornokok, román újságírók és kül­földi sajtótudósítók. Megjelent Yahya Motamed-Vaziri, Irán bukaresti ideiglenes ügyvivője és az iráni nagykövetség több tagja, Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és az iráni nagy­­követség több tagja. ■A Baneasa repülőtéren kitűzték Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hivatalos látogatásra Iránba utazott Románia Szocialista Köztársaság állami zászlóját. A repülőtéren nagyszámú fővárosi lakos rendkívül melegen az Államtanács elnökét­ üdvözölte (Agerpres)

Next