Előre, 1969. október (23. évfolyam, 6815-6841. szám)

1969-10-18 / 6830. szám

ELŐRE 2. oldal ............................ MŰVELŐDÉS ENGEDJÉK MEG, HOGY BEMUTATKOZZUNK •ÚJ évad — új nevek a műsor plakátokon. A legtöbb művészeti intézményhez jött egy-két fiatal, friss főiskolai diplomával, a pályakezdés reménységeivel. Kettőjüket váradi munkahelyükön kerestük fel, s kértük meg, hogy mutatkozzanak be. Csiky Ibolya színművésznő: — Marosvásárhelyt végeztem a sziiakadémiát , olyan szerencsés voltam, hogy öt színház között választhattam. A váradi együttes mellett döntöttem, amelyet régebbről ismerek és szeretek. — Az olvasókat általában érdekli, miért választja valaki a színészpályát... — Tudatosan indultam erre a pá lyára és nem szégyenlem bevallani , csak a harmadik nekifutásra sikerült bejutnom a főiskolára. Időközben módszeresen készültem, műkedvelőként játszottam a Bisztrai Mária és Horváth Béla vezette kolozsvári stúdió együttesben. — Mit játszott a főiskolán ? — Egyebek között: Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című darabjában a Színésznőt, Tamási Énekes madarában Móka édesanyját, Kiritescu Szarkafészkében Zoet. Többnyire vénasszonyfigurákat Negyedéven kaptam legszebb szerepemet, az Orpheus alászáll Ladyjét — Végül a szokásos kérdést milyen... —... terveim és vágyaim vannak? Egyelőre annyi bizonyos, hogy kaptam egy gyönyörű szerepet a Boldogtalan hold Josie-ját A főiskolán egy csomó drámát végigjátszottam, Váradon szeretném aztán majd vígjátékban is kipróbálni az erőmet. Főként pedig — dolgozni akarok és szeretném, ha a közönség is mielőbb megszeretne... László József klarinétos: — Kolozsvárt végeztem a Dima konzervatóriumban, klarinét Szakot, örvendek, hogy Váradra kerültem , kellemes város, érdeklődő közönség, és jó fejlődési lehetőségek várnak. — Csak azt kívánhatom , tartsa meg jó véleményét... — Bízok abban, hogy nem fogok csalódni. A Filharmónia, melyben játszom, fejlődőképes együttes. Alkalmam lesz kamarazene-együttesben is játszani. Ha átadják a barokk palotát, még több kamarazenei fellépésre lesz alkalom. Továbbá bíztatnak, hogy egyéni bemutatkozásomra is sor kerülhet. Ugyanis már pódiumra kész a szólóest- műsorom Händel, Mozart, Debussy és Brahms műveiből. Az emberek általában kevésbé ismerik a fúvós hangszerekre írt műveket s az I ezekben rejlő lehetőségeket; hang- I szerem megérdemelt tekintélyének I kialakításához szeretnék tehát ma-gam is hozzájárulni. — Más terve nincs, csak a zene ? I — Természetesen, más is van. I Például, a közeljövőben nősülök. I (bölöni) BUKARESTI HANGVERSENYEK Lola Bobescu és kamarazenekara Az utóbbi években csaknem minden esztendőben ellátogatott hozzánk Lola Bobescu, a Belgiumban élő kiváló román hegedűművésznő. Zenekari hangversenyei és szólóestjei egyaránt eseményt jelentettek. Gyönyörű fényű, belső fűtöttségű tónusa, nagyívelésű kantilénája olyan megkapó, amilyennel csak nagy rabivatottak dicsekedhetnek. De ami a leglényegesebb és ami különleges varázst kölcsönöz játékának, az az, hogy belső élményt közvetít. Lola Bobescu ezúttal mint kamarazenész csillogtatta meg kivételes képességeit , legnagyobb örömünkre az Eugéne Ysaye vonószenekarral látogatott el hozzánk. A tizenkét tagú együttest Lola Bobescu alapította, 1958-ban, ő nevelte, formálta, kovácsolta össze azzá, amilyen mai eszményi kamarazenekarrá. Tagjai egytől-egyig mesterei hangszerüknek, művészek a szó teljes értelmében, mert amit nyújtanak, az nemcsak a fölényes mesterségbeli tudás bravúrja, hanem a vérbeli muzsikusoknak a kamarazenélés szépségében és önfeledt örömében való teljes feloldódása. A zenekar játéka igen precíz, leheletnyi finomságokig kidolgozott, de sohasem merev. Telt hangzása, hajlékony árnyalatai a kamaramuzsikálás magas régióiba vonják a hallgatót. Az együttes lelke természetesen Lola Bobescu. Az ő egyéniségét fedezzük fel a zenekar minden megszólalásában. Lola Bobescutől és együttesétől az első esten régi olasz műveket hallottunk, stílszerű, szinte eszményien tökéletes tolmácsolásban ! Carlo Ricciotti Gadur Concertinóját, Monteverdi Orfeusz című operájának négy részletét, majd Antonio Vivaldi 3. Hegedűversenyét A műsor második részében Corelli Geminiani La folia-ja (Ysage feldolgozása) szólalt meg és Rossini egyik fiatalkori, nagyon ritkán hallható szonátája. Remeklés volt Benedetto Marcello háromtételes kis művének bravúros közvetítése is. A közönség kirobbanó tapsát az együttes számos ráadással köszönte meg. Második hangversenyük túlnyomórészt szintén preklasszikus zenéből állt, Vivaldi G-dúr szimfóniájának Arcangelo Corelli Sarabande- Gige-Badinerie-jének, Orlando di Lasso chansonjainak (Petit Livre de Mélanges) előadása iskolapéldája volt az intim kamarazenélésnek. Lo- I la Bobescu ezúttal Jean-Marie Lee- I lair hegedűversenyének tolmácsolásával remekelt. Ezen az estén két modern, illetve I mai mű is elhangzott: Bohuslav I Martinu Sextourja és Cézár Espejo két kis zenekari műve. Martinu I mélységekben szántó és sziporkázó I zenéje kivételesen tökéletes techni-kát és érzékenységet követelt. Mind I ennek az együttes maradéktalanul I megfelelt. Mindkét esten ünnepi I hangulat hevítette az Atheneum kö Izönségét. Pintér Lajos TÜNDÉRVILÁG CSÁNGÓFÖLDÖN Volt egyszer a kötelező hetedhétországon túl egy öreg asszony, annak három tündérszép leánya. Meglátta őket a kutyafejű király, feleségnek kívánta el sorra mindegyiket. Egy jámbor kocsis lett a szabadítójuk, persze táltos ló s más hasonló, szintén kötelező varázslatok segítségével. Valahol tündérországban vagyunk, ahol a befalazott asszonyt új életre lehet kelteni az életet adó faág érintésével, hol a leányból madárka válik, de még a pecsenyének feltálalt madár is újra visszaváltozhatik szépséges leányzóvá. Nincs lehetetlen, nincs távolság, a képzelet parancsol egyedül. A boldogan egymásra találó fiatalszerelmesek pedig lóra ülnek és indulnak Zajzonba. Igen, pontosan Zajzonba, amelyet minden térképen meg lehet találni, Brassó megye szélén, a Zajzon vize partján, hol a csángóföld kezdődik. Véletlen ? Elírás ? lesántult a tündérvilág táltos paripája és a köves csángó utakon poroszkál tovább ? Nem a táltos paripa sántult le, nem a mese szállt alá, hanem éppen innen emelkedett fel a varázslatok, a tündérálmok birodalmába. Sípos Bella új könyvében*) mind a tizenhét mese a Brassó megyei tíz csángó falu népének érzelmeit, gondolatait vetíti mesei régiókba , mégis földhöz fűződő erős szálak kötik össze a lebegő tündérvilágot és a földi bajokat, gondokat. A csángót lent, a földön éri hántás, szenvedés, megaláztatás, s fent, a tündérvilágban vesz magának érte elégtételt. Lehet, tévedek, de úgy érzem, hogy a hét bilinccsel nehezített jobbágyi múlt emlékei rezzennek meg mindegyik mesében. A hősök mintha csak azért kerülnének rendkívüli helyzetbe, varázslatos erejük azért támadna, hogy megtorolják a rajtuk, vagy családjukon esett igaz.) Sípos Bella : A búzaszem, a kendermag és a vaskalán. Népmese-feldolgozások. Ifjúsági Könyvkiadó, Bui____ 1QAO KQrtIT/ 1707« sogtalanságokat. A csodálatos furulya mintha csak azért kellene a csángó juhászbojtárnak, hogy halálra táncoltassa az igazságtalan grófot és kevély vendégeit. A csángó parasztgyermek királyi hatalmasokon áll bosszút, a való életben úgysem tehetné. Ha van a népmesékben menekülés, vágyódás egy igazabb, szebb világ után, akkor a jobbágyságban, sőt kétszeres elnyomatottságban tartott tízfalusi csángók meséi ilyenek. Sipos Bella ebből az aránylag kevéssé ismert folklórkincsből dolgozott fel saját mesévé tizenhetet Arany László szellemében jár el, amikor a meséket úgy emeli magasabb szintre felépítés, tömörítés, nyelvi szépítés révén, hogy azért megőrzi a népmesék hangulatát, ízét, zamatot és főként, a népmesékben könyvek megnyilatkozó népi igazságérzetet, humánumot. Mesenovellák ezek, egyikük, a Durumoly zsákja olyan jóízű, tele leleménnyel, hogy engem Tamási Áron ördögváltozás Csíkban című novellájára emlékeztet. Ambrus, a szegény özvegyember fiacskája elindul kenyeret keresni. A zajzoni bíró elkergeti, a tatrangi molnár legszívesebben éheztetné, a bodolai gróf ispánjának sem kell szolgálatra, mert nem hajlik alázatra a dereka. Hát jön az ördög, és felfogadja Igen ám, de a pokolban nem érzi jól magát, megszökteti onnan az ördögkirály feleségének szánt csodaszép leányt, s feljönnek a földre. Mikor pedig egy ördög a sok közül utána jön, hogy nem így volt a vásár, töltse ki a szolgálatát, maga helyett a zajzoni bírót, a tatrangi molnárt s a bodolai grófot téteti be az ördög zsákjába, ráadásul pedig a gróf Ispánját is. S hogy az igazságszolgáltatás a népi kívánság szerint teljes legyen, persze hogy Ambrust választják meg Zajzon bírójának. Valóság és álom, csúnya emberi hibák és tündéri jóságok vívják örök harcukat ezekben a mesenovellák-ban. Az írónő szinte szemérmesen háttérbe vonul, de tolla nyoma, meleg szívének jegye és igazságérzete ott van mindenütt. Úgy azonosul a mesékkel, hogy önmaga írói eszményeivel, tapasztalataival teljesíti ki őket. Úgy gazdagítja a mesék stílusát, hogy a csángó tájnyelv jegyei megmaradjanak benne, de csak ízesí- tőnek, s így az irodalmi nyelv a hui-1 lámainak hátára vehesse és messze f elvihesse mindazt, amit a tízfalusi I csángók századok alatt kigyöngyöz- tek magukból. Illett, hogy ezt a mesekötetet Sipos I Bella írja meg. A csángó folklór gyűjtésében az övé az egyik legszebb I szerep, a Horger Antalé és Konsza Samué mellett. Ennek a vidéknek a népköltészete aránylag későn vált I ismertté. Kriza János, Ősz Já-nos rég elvégezte a maga gyűjtő- munkáját, amikor Horger Antal, I akkori brassói főreáliskolai tanárban későbbi nyelvésztudós 1908-ban Hét- falusi csángó népmesék címmel az első kötetet innen megjelentette. I Horger főként Tatrangon, Pürkerecen és Zajzonban gyűjtött. A megmaradt termést Sipos Bellának az ötvenes esztendőkben megjelent gazdag kötete gyűjtötte be. Konsza Samu há- romszéki gyűjtésében is találni né-1 hány csángó anyagot. S végül, tál-1 lózásként Seres András, a négyfalusi I gyár munkása gyűjtötte össze nem-1 régiben a dajkarímeket. A népkölté-1 szét mezeje tehát be van takarítva a Brassó megyei csángók között is. ■ Sipos Bella tizenhét mesenovellá-jával pedig ez a folklórkincs immár a míves irodalomnak is becses része lett. I Beke György ! SPORT « SPORT # SPORT * SPORT |i SPORT * SPORT # SPORT » SPORT SZURKOLÓSZEMMEL a szombati labdarúgó találkozókról — Színházról akar faggatni . — Labdarúgásról... — Na végre... — enyhül meg ANDRÁSI MÁRTON állami díjas, érdemes művész arca. — Már vártam — folytatja —, hogy engem is megkérdezzenek: mit tippelek a soron következő forduló mérkőzéseire. — De a szombati találkozók nem szerepelnek a Prono-szelvényen... — Annál jobb. Legalább senki sem tesz majd szemrehányást, hogy a jóslataim alapján kiállított szelvényén egyetlen találata sem lesz. — Mielőtt sorra vennénk a forduló mérkőzéseit, volna egy kérdésem : ■— Tessék. — Mit tippelt a román-portugálra 7 fix egyest. «— Gratulálok. — Azért a mostani tippjeimet senki se vegye készpénznek... — Miért ? — Nyolc mérkőzés több meglepetést tartogathat, mint egyetlen meccs. — Tehát CFR—0. Tapintatosabb is lehetne. Miért éppen ezzel kezdjem . Mindkét csapat kedvencem. Emlékszik, amikor a CFR a másodosztályban küzdött, akkor is ott voltam a lelátón Márton Jancsival... — Apropó, Jancsi. Melyik kettőjük közül a nagyobb szurkoló ? — Én vagyok az öregebb... De mielőtt elfelejteném, az U 50 éves jubileuma alkalmából az Előre hasábjain is gratulálok az együttesnek és sok sikert kívánok a fiúknak. — De mi lesz a tippel ? — Döntetlen lesz az eredmény, tehát X. — A marosvásárhelyi ASA Petrozsényben játszik. — Hát, igen, nem szeretnék vásárhelyi drukker lenni. — Miért 7 ----- Mert akkor engem ugratnának a kolozsvári színészek, és nem én Csorba Andrisékat. — Azt akarja mondani, hogy kiesik az ASA 7 — isten ments. Nem akarom magamra haragítani a vásárhelyi közönséget, hiszen még én is szeretnék ott „pályára“ lépni. De félre a tréfával, remélem végül is a „góbék" kivágják a rezet. De most még gyengélkednek, tehát 1-es. — Crigul-Rákói Dinamo 7 Gondolom a köröspartiak kilábaltak a hullámvölgyből, így hazai győzelmet tippelek. — Politehnica — Steagul Rosu? — Az eddig gyengélkedő főiskolások sikerét várom: 1-es. — UTA — Petrásul? — A bajnokcsapatnak is jót tett a csaknem kéthetes pihenő. Feledtetni akarják az emlékezetes szerdai kisiklást: győznek. — És a bukaresti mérkőzésektől mit vár ? — A Steaua-Rapid találkozón nagy harcot és döntetlent, a Dinamo viszont kihasználja a hazai pálya előnyét, és amint a portugálok ellen is láttuk, válogatottjaink jó formában vannak, így „elkapják“ a craiovaiakat, tehát 1-es. És végül az ön első „mérkőzéséről“ az új évadban. — Azt mondta, színházról nem beszélünk. — Nem is színházról van szó most, „csak" önről. — Nyert. A már eddig is nagy közönségsikert aratott, sok nyíltszini tapsot kapott My Fair Ladyben kell Eliza részeges apját játszanom. .. — Ha megengedi, most én tippelek magára: fix 1-es. — Köszönöm. Lejegyezte: Vajda András Felújításra várnak a gépkarbantartási és javítási módszerek (Folytatás az 1. oldalról) , az egész berendezés értékének 7—10 I százalékát és a mechanikai osztályok közvetett kiadásainak 15—20 I százalékát képviselik. Említésre méltó, hogy más iparágakban, például a bányaiparban, az energetikában, a kőolajiparban, a kohászatban e kiadások részaránya még | nagyobb. Nyilvánvaló tehát, hogy | milyen jelentős tartalékok hasznosíthatók a kifogástalan javításokkal. [ Gyakorlati eredmények igazolják például a megelőző javítások rendszerének előnyeit. Ez feltételezi az | összes gépek és berendezések terv szerű és kötelező ellenőrzését, a | főbb alkatrész-csoportok kopásának | felülvizsgálását, stb. Másutt a központosított javítással kísérleteznek. A termelés tudományos megszervezése nyomán több nagy gépgyárban folytatott tanulmányok kimutatták, hogy a központosított javítási rendszer gazdaságosabb a részlegenkénti javításnál. A ploiesti-i 1 Mai üzemben minden kategóriájú javítást a főgépészeti műhelyben összpontosítottak. Ezzel megteremtették a szakavatott műszaki segédletet, mert lehetővé tették olyan komplex munkacsoportok létesítését, amelyeknek minden tagja a saját szakmájába vágó munkákat végzi, s így növekszik a termelékenység és javul a munka minősége. A módszer másik előnye az, hogy az igények ismeretében jobban meg lehet tervezni a pótalkatrész-szükségletet és a szakmunkások számát, lehetségessé válik korszerű gépjavítási módszerek alkalmazása. Ennek eredményeként 56 munkással és öt mesterrel, vagyis egyharmadával csökkent a munkaerőszükséglet, s így évente 838 800 lej béralapot takarítottak meg. Az új rendszer bevezetésével csökkent a javítás alatt álló gépek veszteglési ideje: az esztergáké 17 napról 12 napra, a marógépeké 17-ről 13 napra. A tudományos termelés- és munkaszervezés másutt is elősegítette a javítás korszerűsítését. A brassói traktorgyárban végzett tanulmányok kimutatták, hogy a különböző géprészek kopása a munkarendszer, a kihasználási mutatók színvonala, a munkadarabok bonyolultsága stb. szerint változik. Ennek megfelelően sikerrel vezették be a javítások ellenőrzött tervszerűsítésének módszerét, amely a tervezett javítások rendszerének tökéletesített változata. Eszerint a berendezés tervezett ellenőrzése alapján megállapítják minden alkatrész kopási fokát, kiigazítva az eredeti terveket, így minden feltétel adva van a gépjavításhoz, minimálisra csökken a berendezés időkiesése. A GYÁRAK SZÁMOTTEVŐ RÉSZÉBEN azonban ez a tevékenység még mindig nem érte el a kellő hatékonyságot. Nem tulajdonítanak mindenütt elég fontosságot a berendezések karbantartásának és javításának. Még sok a fogyatékosság a műszaki felszerelés kihasználásában s igen gyakoriak a véletlenszerű géphibák okozta kiesések. Ennek több oka van : a termelőrészlegek olykor nem tartják be a javítási ciklus struktúráját, nem gondozzák és nem üzemeltetik ésszerűen a gépeket, s „a termelés sürgős szükségleteire“ hivatkozva nem adják át idejében a berendezéseket javításra ; egyes javításokat halogatnak, mert nem szerezték be hozzájuk a pótalkatrészeket; olykor gyenge a javítás minősége; elavult módszereket alkalmaznak, s ezek a javítások időtartamának meghosszabbításához vezetnek, a gyorsjavítási módszereket pedig csak szórványosan alkalmazzák, stb. Ilyen hiányosságok mutatkoztak a brassói Hidromecanica üzemben, a rozsnyói szerszámgyárban, a szebeni Mecanica, a medgyesi Automatica vállalatban és másutt Nyilvánvaló, hogy ennek következtében a gépek túlságosan elkoptak, javításuk pótkiadásokat igényelt, kitolódott a javítás időtartama, csökkent a berendezések két javítás közötti üzemképessége. Ezekben a vállalatokban és mindenütt ahol a javítás még nem érte el a kellő hatékonyságot, szükséges és érdemes alkalmazni az említett és más korszerű javítási módszereket. Az utóbbi két évtizedben nálunk és számos más országban folytatott tanulmányok és kísérletek beigazolták a karbantartás és gépjavítás megszervezése „preventív módszerének“ műszaki és gazdasági előnyeit. E rendszer lényege : helyettesíteni a hagyományos karbantartás összes munkálatait (műszaki karbantartás, műszaki revízió, folyó javítások), kevésbé a főjavításokat, olyan munkákkal, mint a berendezés állandó karbantartása (tisztítás, kenés stb.); a géphibák felkutatása és kiküszöbölése kezdeti szakaszban az úgynevezett időszakos felülvizsgálatokkal, amelyeknek célja a berendezés állapotának megfigyelése, a gépek beszabályozása, egyes alkatrészcsoportok kicserélése stb. , előzőleg beütemezett főjavítások végrehajtása. A rendszer alkalmazása a svédországi Volvo üzemben lehetővé tette a géphibák okozta kiesések 90 százalékos csökkentését, a hibák kijavítását kezdeti szakaszban, a véletlenszerű javításokra fordított munkaórák számának 25 százalékos és a javítással foglalkozó személyzet 35 százalékos csökkentését. PERSZE MÉG SOK A LEHETŐSÉG a karbantartás és gépjavítás hatékonyságának növelésére, a gépek és berendezések normális üzemeltetésére, a karbantartás és javítás költségének csökkentésére. A nyolc hónapi tevékenységet kiértékelő közgyűlések még inkább tudatosították ezt. Most már az szükséges, hogy mindenütt mozgásba lendüljön a gépezet, a főgépészeti osztály ne elégedjen meg az eddigi félmegoldásokkal, átmeneti módszerekkel. 1969. OKTÓBER 18., SZOMBAT A MAJMOK BOLYGÓJA Ritkán járok moziba, de ismerőseim bíztatására elmentem a „Majmok bolygója“ című filmbe. A pénztárnál már láttam, hogy helyben vagyok, mert a tolongás, lökdösődés, veszekedés és vicsorgás mintegy lelki előkészítője volt a látványnak : az előcsarnok tüneményeit kitűnő érzékkel sűrítette össze egy rátermett rendező A számozott helyemen már ült valaki, aki a jegy felmutatása ellenében csattogtatni kezdte a fogát- Más székre ültem le, s mikor az új helyemre igénylő jelentkezett, hasonlóképpen jártam el. Erre a trónkövetelő megnyugodott és más királyságot keresett magának. Igen meglepő volt, hogy senki sem ült a helyén, mégis mindenki letelepedett. A közönség tökéletes rend látszatát keltette. Rövidesen reájöttem, hogy az ülőhelyek számozása csak akadály volt az élet szabályos menetében : egyesekben azt a rögeszmét táplálta, hogy egy meghatározott széken kell ülniük. Holott övék volt az egész nézőtér, kivéve azt a széket, ahová a jegyük szólt. Rövid idő múlva békés moraj hirdette, hogy az egyének nem ragaszkodnak kabalisztikus számokhoz, elvont jelekhez, melyek azéletet mindenkor megnehezítik. Ezután megkezdődött a híradó és tanúi lettünk egy tyúkfarm — számomra igen vonzó — rejtelmeinek. A tyúkok rendkívül érdekes életútját mutatták be, születésüktől halálukig. Engem mindenkor izgatott a tyúkok élete. Tulajdonképpen két olyan látvány van, amit semmiért el nem mulasztanék. Az egyik a napfölkelte a tengeren, a másik a tyúkok táplálkozása. Ez utóbbiról igen gazdag képet adott a híradó: a kedves aprójószágok mintegy öt percig csipegették táplálékukat, és közben egy líraian emelkedett férfihang zengte a tyúkok dicséretét. Tágra meredt szemmel figyeltem, nehogy valamit is elmúlaszszak a csipegetésből. Legnagyobb bosszúságomra azonban az előttem ülő néző hirtelen fölemelkedett és megfosztott attól az örömtől, hogy a tyúkokat tovább bámuljam, táplálkozás közben. Ezután egy pillanatra kigyúlt a fény, majd megkezdődött a Majmok bolygója. Először egy óriási majom jelent meg és rekedt hangon üvöltözött, mire előjött a majomné. Ketten ugráltak, forgolódtak, azután a hatalmas majom átugrott egy szakadékon. Itt egy régi kastély állt, ahová a majom természetének megfelelően — a falon mászott be. A kastélyban három másik majom tartózkodott, ezek a hőst nyilván megelőzték. Kihuzigálták a fiókokat, fölborították a szekrényt, valószínűleg banánt kerestek. Ekkor az egyik majom a három közül reáakad egy zsák aranyra a fásládában. Nagyon megtetszett neki, hogy csillog és a fásládát kezdte kitaszítani, mire a két majom-kollega feldühödött. Utána másztak, elcsípték és dzsungeli verekedés kezdődött. Fújtak, makogtak és sorra vágták be egymást a tükrökbe. Vázákat dobáltak, fölborították az asztalt és időnként elaléltak. Mikor már nem volt bútor a szobában, megjelent a majomhős és a három verekedőhöz vágta a csillárt. Ezután megfogta a fásládát, kitaszította az udvarra, majd ájult rokonaira reteszelte az ajtót. Eközben azonban a majomnét két vadidegen majom elrabolta A majomhős finom ösztöneivel megérezte, hogy történt valami. A levegőbe szimatolt, azután bevitte a fásládát a pincébe és hatalmas ugrásokkal távozott. Átúszott egy folyón — feltehetőleg a Níluson — aztán beugrott egy elhagyott autóba. Meglepő technikai ösztönnel bekapcsolta a motort és bőgve elindult. Még egy kalapot is tett a fejére, mert ezt is elleste valakitől-Olyan hajsza kezdődött, ami példátlan az emlősállatok történetében. Rövidesen nyomában volt a nőrabló majmoknak : az útkanyarokban egymásra lövöldöztek, föltehetően riasztópisztollyal. Ekkor a menekülő majmok kocsija nyikorogni kezdett, mire az üldözöttek megálltak és a motorhűtőbe betettek egy zsák kukoricát. A majomnét megkötözték, azután a zsákra reábogoztak egy hosszú spárgát és a végét meggyújtották. S mint akik jól végezték dolgukat, belohaltak az erdőbe, és fölültek egy fára, onnan figyelték, mi lesz. A spárga égett, mire a majomhős izgatott lett, mert facsarta az orrát az égett csepűszag. De leküzdte utálatát, előkapott egy újabb pisztolyt és a spárgát előtte. Kiszabadította az elrabolt majomnét, majd a fához ment és lerázta a két másik majmot. Összeütötte a fejüket, azután széles ívben berúgta őket a tóba, ahol vagy megfulladtak, vagy megették a két nyomorultat a krokodilusok. Ezután a majomnéval elmentek a fás színbe és rendre kiszedegették a csillogó tárgyakat. Arany rudakat, nyakláncokat, karkötőket. A sok fényes holmi annyira megtetszett a majomnénak, hogy hirtelen a majomhős nyakába ugrott, mire az fölkapott egy gitárt, karmolászni kezdte és a zenebona mellé hosszasan üvöltözött és makogott. Evvel ért véget a Majmok bolygója és én elégedetten indultam kifelé. Azt kaptam, amit vártam. Csak az előcsarnokban torpantam meg. Egy plakátra tekintettem, s ott ez állt. Mai műsor — „Ramstock felügyelő igazságot tesz“. Zavartan ácsorogtam-Szóval cím szerint nem ez volt a Majmok bolygója. Mint kiderült, azt két nappal előbb adták. No de a dolgok tartalma a lényeges, nem a címe. Bajor Andor TÜCSÖK ÉS BOGÁR VÍZILADA 4 Eldőlt a bajnokom sorsa Még három forduló van hátra a vízilabda bajnokságból, de a bajnoki cím sorsa gyakorlatilag eldőlt A Bukaresti Dinamo három ponttal vezet fő riválisa, a Steaua előtt és egy esetleges vereség sem veszélyeztetné elsőségét. De az eddigi tapasztalatok alapján ilyesmiről szó sem lehet. A vasárnapi fordulóban tisztázódik a helyzet a kiesők házatáján is A Kolozsvári CSM Metalul Roma hat ponttal az utolsó helyet foglalja el, minden valószínűség szerint jövőre ő lesz a B-osztály „újonca.“ Csütörtökön újabb fordulót bonyolítottak le. A Kolozsvári Voinja az IEFS csapatát győzte le fölényesen 10—5 arányban. Ugyancsak győzött otthonában a Steaua és a CSM Métáiul Ro?u. A Vagonul viszont vereséget szenvedett. Eredmények : Steaua — Progresul 7—3, CSM Metáiul Ro$u — Cri$ul 7—2, Vagonul — Bukaresti Rapid 3—4. A bajnoki táblázat állása a 15-ik forduló után : Dinamo 15 15 # « 152— 52 SO Steaua 15 13 1 1 lift- 44 27 Rapid 15 11 1 3 92— 38 23 Vointa 15 9 ft 6 95— 89 18 Vagonul 15 5 0 10 54— 7ft 10 Progresul 15 5 « 10 44— 70 10 IEFS 15 4 1 10 52— 84 9 Crlgul 15 4 1 10 43-104 S Politehníca 15 3 2 10 50—107 8 CSM Métáiul 15 3 0 12 60—100 6 TELEX • Továbbra is nyílt a küzdelem az athéni sakkvilágbajnoki zónadöntőn. Florin Gheorghiu az éllovas Jansával mérkőzött. Exbajnokunk sötéttel játszott és 20 lépés után kénytelen volt beleegyezni a döntetlenbe. De miután követői nyertek az élcsoport ismét felduzzadt. Az élen Jansa áll 8,5 ponttal Gheorghiu (7,5) és Hübner (7,5) előtt. Mögöttük Matulovics és Szpiridonov áll egyaránt 7 ponttal, az előbbi egy elmaradt játszmával. Gheorghiu a 12-ik fordulóban Szpiridonovval játszik. • Krónikusan ismétlődő jelenség labdarúgó hétköznapjainkban. Constantin Tea?cu az FC Arge? edzője nyolc napja elhagyta csapatát, miután az egyik edzőpályán cirkusz ütött tanyát. A cirkusz valóság, mégis a szurkolók joggal kérdezhetik : vajon nem a sokat megért edző akart ismét cirkuszt rendezni? A kérdés még egyelőre válaszra vár. A magyarok ellen készülő dán válogatott szövetségi kapitánya Hansen, már a budapesti találkozóra gondol., Idézünk egyik nyilatkozatából : „Ha a magyarok valamiféle ajándék mérkőzésre gondolnak, nagyon tévednek. A budapesti játék eredménye ugyan a VB-selejtezőket illetően nem változtat a mi helyzetünkön, de biztos vagyok benne, hogy a fiúk becsületből mindent beleadnak . Igazolni akarják koppenhágai győzelmüket, és így bátran kijelenthetem , nem kapunk ki újra a magyaroktól 6—0-ra még Budapesten sem !“. A magyarok részéről Sós Károly kijelölte a dánok ellen készülő 22-es keretet. Szentmihályi, Tamás, Géczi — kapusok, Kelemen, Ihász, Bánkúti, Noskó, Táncsics, Mészöly, Szűcs, Halmos, Zámbó, Dunai III, Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Kozma, Kocsis, Puskás, Rákosi és Nagy L. Albert Flórián már gyógyulóban van, de orvosa szerint ebben az évben szó sem lehet arról, hogy pályára lépjen, így a magyar csapatnak nélküle kell majd kiharcolnia a mexikói repülőjegyet. • Bukaresti Progresul — Dunav Ruse 1—0, Nagyváradi Olimpia — Budapesti Csepel 2—3. Góllövők: Major, Losonci illetve Petrica — barátságos labdarúgó mérkőzések.