Előre, 1970. január (24. évfolyam, 6894-6917. szám)
1970-01-16 / 6904. szám
XXIV. évfolyam 6904 sz. 6 oldal éra 30 iráni 1970. január 16., péntek A TERMELŐSZÖVETKEZET. A TAGOK A MUNKA MEGSZERVEZÉSÉNEK S AZ ÉS JAVADALMAZÁSÁNAK____________ , TÖKÉLETESÍTÉSÉRE HOZOTT ORSZÁG INTÉZKEDÉSEK AZ MTSZ-EK Ir JAVÁRA KÖZGYŰLÉSEINEK NAPIRENDJÉN Közgyűlésre készülnek minden mezőgazdasági termelőszövetkezetben. A nagy esemény alkalmával a tagok új, jelentős intézkedéseket vitatnak meg, amelyeket a pártvezetőség kezdeményezésére a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének plenáris ülése foglalt határozatba és bocsátott megbeszélés céljából az egész szövetkezeti tagság elé. A szövetkezeti mezőgazdaság fejlesztését elősegítő programot nagy érdeklődéssel, teljes egyetértéssel fogadták faluhelyen, ami biztosíték arra, hogy megvalósuljanak azok a feladatok, amelyeket a X. pártkongresszus tűzött ki a mezőgazdasági termelés növelése, a lakosság minél jobb ellátása érdekében. A termelőszövetkezetek tevékenységének javítását előmozdító intézkedések a szövetkezeti mezőgazdaság jelenlegi szakaszának követelményeiből fakadnak. A szövetkezetek java része jó gazda módjára tevékenykedett, sok mtsz hozam dolgában megközelítette az állami mezőgazdasági vállalatok gazdálkodási eredményeit. Bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezet a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak olyan formája, amely harmonikusan hangolja egybe az állam s a szövetkezeti tagság érdekeit. Annak ellenére, hogy a szövetkezeti mezőgazdaság egészében szép sikereket ért el, számos mtsz nem használta ki megfelelően természeti, gazdasági, műszaki adottságait, s emiatt gyenge hozamokat valósított meg. Ilyen helyeken nem volt kielégítő a tagok javadalmazása sem. Az érvényben lévő egységes munkaszervezési és javadalmazásirendszer pedig nem ösztönözte az mfsz-eket eredményesebb munkára. Egyes helyeken lábra kapott a fegyelmezetlenség, a hanyagság, a termelés ügyei iránti érdektelenség. Ezzel szemben az új intézkedések megfelelő kereteket teremtenek arra, hogy a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit mindenütt megfelelőképpen kihasználják, lehetőséget kínálnak arra, hogy meghonosítsák a korszerű termeléstechnikát. E határozatok alkalmazása nyomán a mezőgazdaság képes lesz arra, hogy kielégítse nemzetgazdaságunk igényeit, hozzájáruljon a lakosság minél jobb ellátásához. Az intézkedések biztosítják azt, hogy a szövetkezeti tagok tényleges részvételük nyomán élvezzék munkájuk gyümölcsét. Az elkövetkező napokban minden szövetkezeti közgyűlés napirendjére tűzik a munkanormák, a munka javadalmazása alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket. Minden szövetkezeti tagnak alaposan meg kell értenie az új elveket. Gyakorlatba ültetésüket előzte meg a szövetkezet helyzetének részletes elemzése, hogy a lehető legjobb megoldások kerüljenek alkalmazásra. Az újabb intézkedések végrehajtása a tagság teljes jóváhagyásával, egyetértésével történjék. A minisztérium és az MTOSZ ajánlásait a helyi sajátosságokhoz kell igazítani. Nyíltan rá kell mutatni azokra az okokra, amelyek előidézték a gyengébb gazdasági és szervezési tevékenységet ; világosan kell látni azt is, hogy az új intézkedések miképpen járulnak hozzá a termelés megjavításához, a hozamok növeléséhez. Jól tudjuk, hová vezet a rossz munkaszervezés, a gyenge munkafegyelem, az a nemtörődöm magatartás, amely egyik-másik mtsz-ben a tagok és a vezető tanács részéről megnyilvánult. Az említett határozat előirányzatainak — a többi között — éppen az a célja, hogy életbe ültetésük nyomán minden mtsz-ben rendet, fegyelmet honosítsanak meg, hisz ez az alapfeltétele annak, hogy a munkaerőt, a műszaki felszerelést a legnagyobb hatékonysággal használhassuk ki. A közgyűlések részvevői úgy segíthetik elő a gazdaságuk felvirágzását és saját jólétük további növekedését, ha rámutatnak a hibákra s azok okaira, melyek előidézték az adott kedvezőtlen helyzetet, a különböző termelőműveletek elhanyagolását, a gyenge hozamokat. A munkában mindenütt igazi szövetkezeti szellemet kell megteremteni. Úgy változik meg kedvezően a gyengébb szövetkezetek gazdasági helyzete, ha a tagok rendszeresen, állandó jelleggel kiveszik részüket a munkából. Mint ismeretes, a jobb szervezési keretek megteremtése érdekében sok helyen belső ügyvitellel rendelkező farmokat létesítenek, amelyeknek saját — a szövetkezet össztermelési terve szerves részeként — termelési és pénzügyi tervük van. Ahol a kertészet és az állattenyésztés kevésbé fejlett, szakosított csoportokat szerveznek. Továbbra is megmarad az állandó brigád, a csoport, mint szervezési forma mindaddig, amíg farmok létesítésére mindenütt megérnek a feltételek. A farmokon, brigádokban, csoportokban a tagok közösen dolgoznak. Ez elősegíti a munkafegyelem megszilárdulását, a felelősségérzet növekedését. A szövetkezet közgyűlése hivatott megállapítani a naptári napok azon legkevesebb számát, amelyen — kampányokra elosztva — minden szövetkezeti tagnak dolgoznia kell. Ez az intézkedés kétségkívül biztosítja valamennyi termelési művelet időbeni elvégzését, s így a hozamok fokozását is. A vezetőtanács javaslatára ugyancsak a közgyűlés dönt az olyan tagok anyagi felelősségéről, akik az előírt napokon hiányoztak a munkából és emiatt a gazdaságnak kára származott. Az anyagi károkat az illető tagoknak járó részesedésből térítik meg. A mezőgazdasági szerveknek, a szövetkezetek vezetőtanácsainak világosan rá kell tehát mutatniuk a tagok kötelezettségeire. Meg kell értenünk, hogy a termelés színvonala végeredményben a szövetkezeti tagság szorgalmas, becsületes munkájától függ: amilyen a munkában való részvétel, olyan lesz a termés, az egyéni jövedelem is ! Fülöp Ernő (Folytatása a 3. oldalon) Háromezer tanterem Oktatásunk anyagi alapja 1970- ben több mint 3000 tanteremmel gyarapodik, vagyis mintegy 1300-zal többet építenek, mint ahogy az ötéves tervben előirányozták. E tantermekre a tízéves iskola általánossá tétele és a gyermekek 6 éves korban való beiskolázása céljából van szükség. Főleg Gorj, Delj, Hargita, Hunyad, Prahova, Szeben, Suceava és Vaslui megyei helységekben építenek új tantermeket, mivel az utóbbi években e megyékben különösen megnövekedett a lakosság száma. Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság AKIK MODERN f atyáinkról „álmodnak“ M a már mindenki tudja, hogy tervszerű szocialista előrehaladásunknak lényeges feltételei közé tartozik a nagy célkitűzésekhez igazodó településpolitikai koncepciók megvalósítása. Évtizedeket igénylő, talán csak a tudat átalakításához mérhető nagy munkáról van szó, hiszen olykor évszázadok örökségével, mérhetetlen múltbeli mulasztásokkal áll szemben a településrendezés. Különösen falvaink kialakulásában hatottak anarchikusan a legkülönbözőbb tényezők : háborúk, földesúri és egyházi érdekek, a föld kisebb-nagyobb magántulajdonokra szaggatottsága, a spontán kirajzás vagy menekülés az anyaközségekből stb. Ezek miatt van még ma is annyi távlatilag fejlődésképtelen, kevés vagy csökkenő lélekszámú, az úthálózatok ütőereitől félreeső településünk, szórványunk. Az iparosítás, a mezőgazdaság szövetkezetesítése, s legutóbb a területi-közigazgatási átszervezés egészséges gravitációs csomópontokat rajzolt az ország térképére. E vonzáscsomópontok további fejlődésének, gazdasági, szociális-kulturális előbbrejutásának feltétele a községrendezés. Óriási munka, mert egyetlen település szisztematizálása esetében is időben és térben kell látni, kell ismerni a táj gazdasági erőtartalékait, az arányos területi fejlesztés szempontjait. Jól értesültünk (lapunkban is hírt adtunk róla) , a községrendezés elméleti előkészítésében jelentős és úgy hisszük, hogy más megyék számára is tanulságos munkát végzett el a marosvásárhelyi CSAP. Erről beszélgettünk RADÓ KÁLMAN műépítész-igazgatóval és GYÉRESI MÁRIA technikussal. A riporter kérdéseire adott válaszok lapunk 4. oldalán BŐVÜLŐ ÁRUSKÁLA A KISIPARBAN Új év, új áru — a kereskedelem régi aranyszabálya. Ésha a keres-, kedelemé, akkor nyilván a termelőé is.. így magától adódott az ötlet, hogy felkeressük a Kisipari Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének beszerzési és értékesítési igazgatóságát, és afelől érdeklődjünk, milyen meglepetéseket tartogat a vásárlók részére a kisipar. Late Victor aligazgató láthatóan zavarba jött, amikor óhajunkat előadtuk, és zavarára egy-kettőre meg is találtuk a választ. Az új termékek listája oly hatalmas, hogy azt néhány óra alatt még átnézni is nehéz lett volna. Mit tehettünk egyebet, mint tallózgatni kezdtünk, sorra vettük a legfontosabb termelési ágakat, és igyekeztünk kiválasztani a legjellemzőbb adatokat, újdonságokat, így megtudtuk, hogy a kisipar kitartott régi elve mellett, és mind a konfekció, mind a bőripar terén továbbra is a kis sorozatok híve maradt. Az elmúlt esztendő végén a Mangálián megrendezett szerződéskötéseken a szövetkezetek éppen ezért igyekeztek számos új modellt bemutatni, amelyek közül több is szép sikert aratott. A hazai Celesta, Mugur, Craiasa, Dora, Florela, Zina és Nausica elnevezésű kelmékből előállított női ruhák kelendőknek is bizonyultak. De, amint kiderült, mér. MJ7'.* “■ ,ő rp«fyedérff?-i ,11* lüzl*» tekbe kerülnek a tiszta gyapjú szövetekből készült termékek is, amelyek anyaga importból származik. A legnagyobb sikert a kolozsvári Drum nou és a nagybányai Unirea szövetkezet aratta, amelyek az első félévben 14 000 női ruhát szállítanak majd a kereskedelemnek. Különösen nagy volt a vetélkedés a cipőt és bőrdíszműárut előállító szövetkezetek között. A szerződéskötésen 81 szövetkezet vett részt, ezek 1200 pár cipő- (316 férfi, 221 női és 663 műbőr), 972 bőrdíszműánu-i-ibolellt íPítertő táskát, 160 utazótáskát, 6 bőröndöt, 36 aktatáskát, 205, bőrből és 153, műbőrből készült apró holmit mutattak be. Összesen 2172 modellt. A legnagyobb sikert a Romarta típusú férficipő-modellel érték el. A kereskedelem ebből a cikkből nagy mennyiséget rendelt. A szövetkezetek közül a szatmári Munca, a nagyváradi Incállamintea, a marosvásárhelyi Unitatea és a máramarosszigeti Mara termék emelkedtek a legmagasabb színvonalra. Ki kell emelni a szebeni Munca Manuala szövetkezet papucskollekcióját is. A szebeni szövetkezet szellemesen kombinálta a műbőrt és a műszőrmét, valamint a különböző szövött anyagokat és tetszetős papucsokat állított elő. Amint megállapíthattuk, több szövetkezet, mint a szalontai Deservirea, a margittai Record és a székelykeresztúri Straduvnta nagy kollekcióval, de újdonságok nélkül próbált szerencsét. E téren különösen a szalontaiak szereztek meglepetést, az elmúlt esztendőkben ugyanis nagyobb faztáziáról tettek tanúságot. Igaz azonban az is, hogy termékeik kivitelezése több mint kielégítő, kereskedelmi körökben így, a minőségi munkának köszönhetően, mégis sikert arattak. Vajon a vásárlók is hasonló véleményen lesznek ? Sajnos, több szövetkezet, mint a régeni Progresul, a segesvári Prestarea, a szebeni Ghetea modell-kollekciójára nem fektetett kellő hangsúlyt. A legtöbb bemutatott terpék kidolgozása gyenge, a felületesség jeleit lehetett rajtuk felfedezni. Magától adódik a kérdés, ha ennyire hanyagul munkálták meg a modelleket, milyenek lesznek az üzletbe kerülő termékek ? Az UCECOM kreációs központjának kollekciója külön figyelmet érdemelt. Szép és ízléses modelleket sorakoztatott fel, amelyek meg is nyerték több szövetkezet, így a tadi-i Solidaritatea, a szebeni Munca Manuala és a konstancai Inainte képviselőinek a tetszését, akik vállalták, hogy még ebben a negyedévben megkezdik azok kivitelezését. A kisipar ebben az esztendőben Gyarmath János (Folytatása a 4. oldalon) # 14 000 ruha a kolozsvári és a szatmári nőknek # 1200 cipő- és 972 bőrdíszműáru-modell . Végre, az apróságokra is gondoltak . Milyen lesz az üzletbe került termék, ha még a modell sem szép ? • Vízcsapra szerelhető melegítő • Az iparművészek kiteltek magukért A 3. OLDALON Gazdasági szemle Nem egy termelő egység győződött meg arról, hogy nagy jövedelmet csak jelentős befektetéssel lehet elérni. Tehát olyan objektumokat kell létrehozni amelyekben nagyüzemi szinten gazdálkodva, a legmodernebb módszerek alkalmazásával magas műszaki-gazdasági mutatókat érhessenek el, mert csak így lehet elérni a termelés szakosítását és koncentrálását és ezzel együtt a pénzbevétel folytonosságát, amely végső soron a gazdaságok megerősödését biztosítja. Ezeket az elveket tartva szem előtt épült fel Beregszászon (Temes megye) a modern sertéshizlalda, amelynek a takarmányelőkészítő és -tároló részlegét mutatja be a képünk. Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének látogatása Jugoszlávia SZSZK-ban BEFEJEZŐDTEK A HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK Belgrádból jelentik az Agerpres különtudósítói, N. Ionescu és N. Plopeanu . Véget értek a román-jugoszláv hivatalos megbeszélések Mint megállapítást nyert, a munkalégkörben, a barátság és az egyetértés szellemében lefolyt megbeszélések jelentősen előmozdítottál a sokoldalú román-jugoszláv kapcsolatok elmélyülését mindkét ország érdekében, a népek együttműködésének fejlődését a béke és a nemzetközi biztonság légkörében. Ion Gheorghe Maurer elvtárs a megbeszélések szelleméről és eredményeiről a következőket mondotta a román újságíróknak: „A megbeszélések a legbarátságosabb légkörben, zajlottak le, mindenekelőtt azt kívánom hangsúlyozni, hogy eredményesen, a legteljesebb nyíltsággal és gyakorlati jelleggel vitattuk meg az összes kérdéseket, mind a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének problémáit, mind a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Nyílt és rendkívül barátságos dialógusunk a legmeszszebbmenően építő jellegű, gyümölcsöző volt. Munkalégkörben a lehető legkézzelfoghatóbb kérdéseket vetettük fel, s a legjobb, kölcsönösen előnyös megoldásokat próbáltuk (Folytatása az 5. oldalon) Fogadás a román nagykövetségen Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke jugoszláviai látogatása alkalmából Vasile Sandru, hazánk belgrádi nagykövete fogadást adott a nagykövetség termeiben. A fogadáson részt vett Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Nicola Ljubicsics, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Dusán Gligorjevics és Toma Granfil, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjai, Velibor Gligorics, a Szerb , Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke, Beno Zupancsics, a Jugoszláviai Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének főtitkára, Milan Vukosz, a Belgrád városi szkupstina alelnöke, Anton Vratusa helyettes külügyi államtitkár és más hivatalos személyek, tudományos és kulturális személyiségek, művészek, újságírók. Ott voltak továbbá a román miniszterelnök kíséretében lévő hivatalos személyek. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A SZÍNHÁZI kultúra alapja Az antik görög színházban csak klasszikusokat játszottak: az antik görög költőket. S ugyanígy csak klasszikusokat játszottak Erzsébet Angliájában, XIV. Lajos Franciaországában is: az egykorú angol és francia szerzőket. Csakhát a mai klasszikusok akkor még modernnek számítottak, éppoly modernnek, mint manapság Dürrenmatt, vagy Beckett. A színház régi fénykorainak repertoárja velejében modern volt, akkor is, ha drámaírói elődeiktől vagy éppenséggel a mitológiából kölcsönözték tárgyukat — amint például századunkban Illyés Gyula Kegyence, vagy a sartre-i Legyek kétségtelenül ízig-vérig modern alkotás. Következésképpen színházainknak kizárólag a legfrissebb drámatermésből kellene összeállítaniuk műsorukat, s a múlt nagy alkotásai legfeljebb korszerűsítő átírásban tarthatnak jogot az eleven érdeklődésre ? Vajon muzeális emlékek ezek, amiknek csak a kegyelet — vagy a sznobság — szoríthat helyet a mai színpadon ? Vagy jogosan követelhetjük színházainktól, hogy rendszeresen — sokkal sűrűbben és sokkal módszeresebben — juttassák szóhoz a klasszikusként tisztelt hajdani moderneket ? Mai szemléletmódunknak döntő eleme — talán nem túlzok, ha azt mondom: alapja — a történelmiség. A kultúrember immár két évszázada egyre inkább a történelem felől igyekszik megközelíteni és megérteni jelenét, kirajzolni jövőjének útját, ön- és világtudata régóta fájóan csonka volna az emberiség pályafutásának egésze nélkül ; aki ezt nem tudja egységes folyamatában átfogni, értetlenül áll a modern fejlődés, az emberi sors és művelődés égető kérdései előtt. Egyetemes kulturális örökségünk megismerése, ébren tartása, szerves beépítése jelenünkbe nem egy önmagáért való műveltség gyarapítását szolgálja, hanem mindenekelőtt mai szellemi életünk problémáinak gyökereiben való megértését. A XVIII. század, a modern történetírás alapjait lerakó polgári felvilágosodás nagy vívmánya ez a gondolkozásunkat, szemléletünket mélyen átható és meghatározó történelmiség. Érdekes módon jelentkezik ez a kor színházi műsorában is. Az „újjászületés“ humanistái fölfedezték az ókor görög és római drámaköltőit; jócskán merítettek is belőlük a reneszánsz és barokk színpad mesterei; nemcsak témákat vettek kölcsön, sokat tanultak és hasznosítottak módszerükből is. De ezek a századok jobbára beérték sajátszerzőikkel. A felvilágosodás hozza meg a nagy fordulatot: régebbi korok költőinek új honfoglalását a színpadon; egyelőre még csak a történelmi közelmúlt, a megelőző egy-két század drámaírói vannak rendszeresen jelen a repertoárban — de a legfontosabb megtörtént : a színház kapuja végképpen megnyílott, s mind szélesebbre tárult a múlt előtt. Legszembeötlőbb ez a németeknél ; szétszabdaltságukból nem telt annyi nemzeti gőgre, mint a franciáknak és angoloknak, akik érdeklődésüket sokáig saját klasszikusaikra korlátozták — meg aztán a német színpadnak nem is igen voltak még klasszikusai. Annál kedvezőbb talaj volt hát az egyetemes drámairodalom öröksége számára. Goethe weimari színházának műsorán olyan nevek csillannak meg, mint Arisztophanész, Terentius, Racine, sőt Calderón is — és természetesen Shakespeare. Persze, lehetne ellene vetni, hiszen Goethe kivételes lángelme, korának egyik legműveltebb koponyája, s könnyű dolga volt az udvari színházban, amelyet nem rendíthetett meg e klasszikusok nemritka bukása. De fussuk csak át összehasonlításképpen az ekkoriban megalakult kolozsvári színtársulat repertoárját pályájának első, küzdelmes évtizedében. 1799-es debreceni vendégjátékának műsorán, a kor azóta porba süllyedt drámaipari tucattermékei között, nem kevesebb mint négy Moliére-vígjáték és két Shakespeare-tragédia (köztük a Hamlet) szerepel. S ha a görög ókor nagyjaiig még nem is jut el egyhamar ez a társulat, a következő évtizedek repertoárjában már megtaláljuk a spanyol fénykor két óriását is : Lope de Vegát és Calderónt. Folyton tágul a kör, térben és időben egyaránt. Mind nagyobb számban támadnak új életre a színpadon mind távolabbi korok költőinek művei. A múlt századvégi Európában egy valamirevaló színház műsorát már el sem lehetett képzelni a klasszikusok állandó jelenléte nélkül. Furcsa módon, mintha időbeli távolodásunk arányában egyre közelebb kerülnének hozzánk. Nem is csak kulturális tudatunk fokozódó történelmisége és mind Jánosházy György (Folytatása a 2. oldalon) Mivel foglalkoznak a tudományos intézetekben? Három központi egység igazgatója 1969 eredményeiről, 1970 HAZÁNKBAN ÁLLANDÓ, DE MINDIG MAGASABB SÍKON MEGÚJULÓ FELADATA A TUDOMÁNYNAK,HOGY SZERVESEN ILLESZKEDJÉK BE A SZOCIALISTA ÉPÍTŐMUNKÁBA. AZ ELMÉLETI ÉS AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSNAK, AZ AZONNALI ÉS A TÁVLATI FELHASZNÁLÁST NYERŐ TUDOMÁNYOS KUTATÁSOKNAK EGYARÁNT SZOROS KAPCSOLATBAN KELL ÁLLNIUK ORSZÁGUNK HALADÁSA ÁLTAL FELVETETT KÉRDÉSEKKEL. AZ ALÁBBIAKBAN NÉHÁNY, NAGYFONTOSSÁGÚ KÖZPONTI TUDOMÁNYOS INTÉZET TEVÉKENYSÉGÉNEK FŐBB JELLEMZŐIT ISMERTETVE SZEMLÉLTETJÜK, MILYEN MÓDON JÁRULT HOZZÁ A TUDOMÁNY a Termelés fejlesztéséhez és a TERMELŐ MUNKA TÖKÉLETESÍTÉSÉHEZ. Az Atomfizikai Intézet egyik fő feladata, kiterjeszteni a szerződéses kapcsolatait az iparral. Ion Ursu egyetemi tanárnak, az intézet igazgatójának nyilatkozata szerint, az elmúlt évben is több mint 43 százalékkal növekedett az intézet iparral fennálló kapcsolatainak volumene, ebben az évben pedig még nagyobb volumenű kapcsolatra lehet számítani. Ez elsősorban azért vált lehetővé, mert maga az intézet tökéletesítette tevékenységét, új és hatékony kutatási eljárásokat és berendezéseket dolgozott ki. Az intézet munkatársai több alkalommal bebizonyították, hogy eredményes támogatást tudnak nyújtani egyes vállalatoknak és intézeteknek. Az Atomfizikai Intézetben előállított berendezések és felszerelések jó minőségűek és kiállták a versenyt a külföldről behozott azonos berendezésekkel. Néhány szám bizonyítja e tevékenység méreteit, úgyszintén az ipari vállalatokkal fennálló együttműködési kapcsolatok arányait. LG. (Folytatása a 4. oldalon)