Előre, 1970. február (24. évfolyam, 6918-6941. szám)

1970-02-01 / 6918. szám

VASA­DAS tariai pnvpsíilifstfílc f .%■ . V - I- -■ -■■■■ „ Eri v .' 9 .* Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 6918 sz. 6 oldal ára 30 báni 1970. február 1., vasárnap Tavalyi gondok idei teendők Ha most, az esztendő elején szem­­ügyre vesszük a Bihar megyei ipar­­vállalatok tavalyi tervtelj­esí­tését, általában szép eredményeket lá­tunk. Akárcsak az ország más me­gyéiben, Biharban is számottevő si­kerek születtek az iparvállalatokban jeléül annak, hogy a dolgozók már eleve eltökéltek : teljesítik az álla­mi tervből rájuk háruló feladato­kat. Az új esztendő első hónapja újabb eredményeket hozott. A nagy­váradi Timföldgyár és az Infrasirea üzem hagyományaihoz híven most is élen jár a szocialista versenyben. A felsorolást minden különösebb nehézség nélkül folytathatnánk, hiszen máris számtalan pozitív tény, sőt kiemelkedő teljesítmény érdemelne említést. Ha azonban ala­posabban körülnézünk egyik-másik vállalatban, közelebbről megvizs­gáljuk a belső tartalékokat, gazda­sági szempontból felbecsüljük a kapacitás, az anyagok a munkaidő elfecsérlésének okait és méreteit, szintén sokatmondó megállapítások­ra jutunk. Már eleve szeretnénk leszögezni : a kétségtelenül figyelmet érdemlő számadatokat azért említjük, ezek­kel kapcsolatosan azért bocsátko­zunk fejtegetésekbe, hogy kiemel­jük : az idén mindent meg kell ten­ni azért, hogy a tavalyi hiányossá­gok ne ismétlődjenek meg. 1969 folyamán a Bihar megyei iparban a­ munkaidő átlag 5,6 szá­zaléka ment veszendőbe, sőt a mar­­gittai Ruhagyárban, a nagyváradi Solidaritatea cipőgyárban, a Crișa­­na textilgyárban stb. a, veszteség 8,2-11 százalék között mozgott. Csakhogy a százalékarány még nem­adhat átfogó, reális képet a főként szubjektív okokból történt munka­időveszteség anyagi értékéről. Néz­zük meg hát közelebbről a dolgo­kat ! A tavaly elvesztegetett 600 000 ember/óra munkaidőben körülbelül 40 millió lejnyi terméket lehetett volna előállítani, ami egyenértékű a nagyváradi Metalica vállalat egész évi árutermelésével. A veszteség kö­rülbelül 40 százalékát az igazolatlan hiányzások okozták. Úgy hisszük, joggal emlékezte­tünk itt arra,­ hogy a párt- és ál­lamvezetőség­­csaknem három évvel ezelőtt határozatot hozott a vállalati munkaidő szabályozásáról és a fe­gyelem erősítéséről, s pontosan meg­jelölte a vállalatvezetőségnek, párt- BIHAR MEGYE IPARA JELENTŐS TARTALÉKOKKAL RENDELKEZIK bizottságok, szakszervezetek ilyen irányú feladatait. Mi mást állapít­hatnánk­ meg, mint azt, hogy szá­mos Bihar megyei vállalatban az igazolatlan hiányzások száma azért magas és növekszik évről-évre, mert a szóban­­forgó határozat elő­írásait csak formálisan, felületesen alkalmazzák. Az időpazarlás e for­májánál, felszámolásáért induljon hát határozott offenzíva minden­­szinten az összes igazgató bizottsá­gok, szakszervezeti szervek és ifjú­sági szervezetek közreműködésével, a helyi pártszervek közvetlen irányí­tása alatt. Minden vállalatban, min­den munkahelyen haladéktalanul meg kell­ állapítani, mi az oka a sok igazolatlan hiányzásnak, ki és miért tűri meg, s főként,, hogy ki viseli érte a felelősséget. Jónéhány bihari vállalatban még mindig nagy károkat okoznak a ter­melési kiesések, az elégtelen gépki­használás, illetve bizonyos gépek és felszerelések raktáron tartása. Az elmúlt év utolsó negyedében — te­hát csúcsidőben — a margittai he­lyiipari vállalatban 25 szerszámgé­pet (univerzális és vertikális ma­rót, fúrógépet, gyalugépet) 18—28 százalékban, 13 kovácsolóprést és 22 esztergát 44—45 százalékban, a nagyváradi Bihoreanaban 15 fúró­gépet 49 százalékban, 18 más gépet körülbelül 33 százalékban használ­tak ki. Mit jelent ez gyakorlatilag ? Ha az idei feladatot — az alapszekto­rokban az elméletileg lehetséges üzemidő 75 százalékáig terjedően kell megtermelni a gépeket — vesz­­szük alapul, azt kell megállapíta­nunk : lényegében több gépet egy­általán nem használtak. A nagyvá­radi Infrasireaban például 20 fúró­gép megterhelése csak 63 százalékos volt, vagyis, az említett­ módon kal­kulálva, egy közülük 9 hónapon át kihasználatlanul hevert, kilenc ko­vácsológép közül —­ 54 százalékos üzemeltetés mellett — egy, féléven át nem dolgozott. A Metalicaban 11 fúrógép 32 százalékos kihasználása annyit jelent: egy gép másfél évig, vagy hat gép negyedéven át nem termelt. Kétségtelen, hogy ha az il­letékes igazgató bizottságok jobban gazdálkodnának, több felelősséggel használnák ki a gépállományt, csu­pán megfelelő üzemidővel lényeges többlettermeléshez jutnának. Már­pedig a tényleges üzemidőt a gépi eszközök jobb megterhelésével, gon­dosabb karbantartással és javítás­sal, szükség esetén szélesebb körű kooperációval, a vallási­­utató növe­lésével (több bihari vállalatban ez 2 alatt van !) számottevően emelni lehet. A fenti sorokkal nyilvánvalóan nem lamentálni kívánunk, méghozzá utólag, hanem — év eleje lévén — fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy a munkaidő, a termelőkapaci­tás elégtelen kihasználása tízmilliók­ra rúgó veszteségeket okoz. Le­gyünk tehát azon, valamennyi vál­lalatban is s a megye egészében,­­hogy minden ilyen lehetőséget kiak­názzunk. Viorel Salagean IPARVÁLLALATOK MUNKASIKEREIBŐL A Galaci Kohászati Kombinát épü­lő kokilló-öntődéjében csaknem há­rom héttel határidő előtt átadták az első öntőedényszárító-kemencét. A korszerű berendezés váltásonként 3—4 öntőedényt szárít ki. Gyorsan épül a második kemence is. A­­ marosvásárhelyi Műtrágyakom­binát dolgozói január 30-ig 4000 ton­na nitrogéntrágyát termeltek ter­ven felül, ami több mint 35 000 hek­tár terület trágyázásához elegendő. Átadták rendeltetésének az új vas­útállomás két épületét a Konstanca melletti Paláson, a kikötő és a ten­gerpart vasúti gócpontján. A pálya­udvaron 2 felüljárót is építettek. A rendező pályaudvar rendszerezési és bővítési munkálatai folytatódnak. A temesvári Politechnikai Intézet elektronikus számítógép tagozatán Ale­­xandru Rogojan professzor vezetésével tovább folytatják az igen hatékony numerikus számítógépek előállítását. Ezek közé tartozik a CETA numerikus számítógép, amely egyedülálló a hazai gyártmányok között. Jelentőségét csak növeli az a körülmény, hogy e számítógép gyors hozzáférhetőségű memória egységét hazánkban készült mágneses ferrit-gyűrűk „üzemeltetik". MILYEN LESZ A TAVASZI ZÖLDSÉGFEL­HOZATAL?­ ­ Élénkülő munka a melegágytelepeken • Fóliasátrak 1500 hektáron • Nagyobb figyelmet a korai palánták nevelésére Ha valaki végigjárná az ország nagy kertészeteit azt tapasztalná, hogy a tél ellenére a legtöbb he­lyen a zöldségtermelők serényen készülnek a tavaszra. Az a tény, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tekben zöldségtermelő farmok jöt­tek létre, kedvező feltételeket te­remt a munka jobb megszervezé­sére. Persza az új munkaszervezési keretek egymagukban még nem biz­tosítják a termelés zökkenőmentes lebonyolítását, a bőséges zöldség­­felhozatalt. M Most az ideje beszerezni az idei kertészkedéshez szükséges anyagi kellékeket (melegágykere­tek, faanyag, üveg, műanyag fóliák, vetőmagvak, vegyszerek stb.) s ter­mészetesen hamarosan végezni kell az előkészületekkel, hiszen nemso­kára a primőröknek piacon kell lenniük. Hogyan állunk hát orszá­gos viszonylatban a soron következő kerti munkákkal? Az állami mezőgazdasági válla­latokban az üvegházak lényegében száz százalékosan „üzemelnek". A melegágyak bevetése azonban messze áll attól, hogy jó üteműnek mondhassuk. Igaz, hogy még csak a tél derekán vagyunk, ám a tíz százalék alatti teljesítmény ennek ellenére kevésnek­­ mondható. Az Arad, Bihar, Kolozs és Szatmár me­gyei állami mezőgazdasági válla­latok valamennyien lemaradtak ez­zel a munkával. Országos viszony­latban .ilyen szempontból jobb a zöldségtermelő szövetkezetek hely­zete, a régi melegágyaknak ugya­nis nem kevesebb mint 61 százalé­kát már bevetették. Az Arad és Su­­ceava megyei mtsz-ek tervüket jó­val túl is szárnyalták. Kár, hogy az összteljesítményt a Fehér, Krassó- Szörény, Máramaros, Szeben és más megyei szövetkezetek gyen­gébb teljesítménye csökkenti. Mi történik az új melegágyak el­készítésével? A statisztika azt mu­tatja, hogy országos viszonylatban az mtsz-ek ennek a feladatnak csak 39 százalékban tettek eleget. Arad, Bihar, S­olozs, Maros, Mehedinti és Hunyad megye az­ új melegágyak­nak­ még húsz százalékát sem ké­szítette el. A Fehér, Arad, Arges, Bihar és Maros megyei, mtsz-ekben javításra szorul a szolárok 70—80 százaléka is. Utóbbiak sürgős rendbetétele halaszthatatlan fela­dat, hiszen a bennük folyó munká­tól döntően függ a korai zöldség­ellátás. Csaknem 1500 hektár ter­­melőfelületről van szó. A fentiekből az a világos követ­keztetés vonható le, hogy a megyei igazgatóságoknak, szövetkezeti szö­vetségeknek, nemkülönben a ter­melőegységek vezetőtanácsainak haladéktalanul intézkedniök kell a zöldségtermesztési előkészületek meggyorsítása érdekében. Sok he­lyen anyagbeszerzési problémák, vetőmag gondok merülnek fel, eze­ket eloszlatni csak közös erőfeszítés­sel lehet. Még van idő arra, hogy az e téren mutatkozó lemaradáso­kat behozhassuk, el kell követnünk mindent, hogy az új zöldségtermesz­tési farmok s az őket kiszolgáló gépesítési osztályok kiváló adott­ságaikat maximálisan gyümölcsöz­­tethessék. A Bragadiru állami mezőgazdasági vállalat 5. számú farmja a fő­város zöldségellátására rendezkedett be. A farm kertészei most a melegágyak előkészítésén dolgoznak. A napokban megkezdték a primőr zöldségek szedését is A brailai műrosz kombinát kiváló kordszövetet gyárt, amelyet a gép­kocsi gumiabroncs iparban textilbe­tétként alkalmaznak. Képünkön.-­ a karboxilszárító . ­ MA! SZÁMUNKBAN Az 5. oldalon MINISZTERTANÁCSI HATÁROZATOK az­­új fizetési rendszer kikísérletezésének ál­talánosításáról és a fi­zetések emeléséről az áruforgalom ágazatá­ban, a területi bank-, statisztikai és biztosí­tási egységekben, a Takarék-és Letéti Pénz­tár és a Loto-Pronos­­port egységeiben 3. — 4. oldal IRODALOM MŰVÉSZET AZ ÁLLAMTANÁCS RATIFIKÁLTA AZ ATOMSOROMPÓ-SZERZŐDÉST 1970. január 30-án a Köztársasági Palotában illést tartott az Államta­nács Nicolae Ceausiescu elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökle­tével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen meghívottként részt vettek miniszterek, központi állami szer­vek vezetői, nagy nemzetgyűlési ál­landó bizottságok elnökei, a sajtó képviselői.­ Az Államtanács megvizsgálta az­­atomsorompó-szerződést, és elfogadta a szerződés ratifikálásának törvény­erejű rendeletét. Az atomsorompó-szerződést előző­leg megvitatta a Nagy Nemzetgyű­lés külügyi bizottsága és jogügyi bizottsága, s e­zek kedvezően véle­ményezték a külügyminiszter által előterjesztett törvényerejű rendelet tervezetét. A továbbiakban az Államtanács megvitatta és elfogadta a következő törvényerejű rendeleteket: törvény­­erejű rendelet a román állampolgá­rok személyazonossági iratainak ki-, bocsátásáról, valamint a lakhely és a tartózkodási hely változtatásáról; törvényerejű rendelet óvadék leté­teléről és, bizonyos esetekben, a börtönbüntetés végrehajtásának pénzbüntetéssel való helyettesítésé­­ről ; törvényerejű rendelet a kül-, földi fizetési, eszközök, a nemes­fé­mek és a drágakövek rendszeréről szóló 1960. június 17-i 210. számú törvényerejű rendelet módosítása tárgyában ; törvényerejű rendelet az adókra és illetékekre, valamint a biztosítási­ díjakra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosítá­sáról ; törvényerejű rendelet az Állami Jegyzőség megszervezéséről és működéséről 6761/ 1960. október 20-i 377. számú törvényerejű rende­let 9. és 15. szakaszának módosítása tárgyában ; törvényerejű rendelet a Románia Szocialista Köztársaság és Japán közötti kereskedelmi­­ és hajózási szerződés ratifikálásáról. Az elfogadott törvényerejű rende­leteket előzőleg megvizsgálták és kedvezően véleményezték a Nagy Nemzetgyűlés állandó szakbizottsá­gai.Az Államtanács meghallgatta a néptanácsok és az államigazgatás ügyeivel foglalkozó nagy nemzetgyű­lési bizottság tájékoztatóját a Galac megyei és Ploiesti municípiumi nép­tanácsok állandó bizottságainak te­vékenységéről. A tájékoztatás alap­ján az Államtanács intézkedéseket tett a néptanácsok állandó bizottsá­gai tevékenységének javítására. Az Államtanács ezután kegyelmi kérvényeket vizsgált meg. Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének nyilatkozata az atomsorompó-szerződés ratifikálásáról Az Államtanács jelen ülésének napirendjén szerepel annak ratifi­kálása, hogy Románia csatlakozzék az atomsorompó-szerződéshez. Mint ismeretes, Románia aktívan részt vett a szerződés kidolgozásá­ban. A leszerelési bizottság mun­kálatai során és az Egyesült Nemze­tek Szervezetének közgyűlésében számos javaslatot és megjegyzést terjesztett elő az eredeti tervezet ja­vítása céljából. E javaslatok és megjegyzések közül egyeseket fi­gyelembe vettek és a tervezethez csatolt számos kiegészítés formájá­ban bevettek a ma előttünk álló szerződésbe. Meg kell jegyeznünk azonban, elvtársak, hogy sajnos, Romániának, akárcsak más államoknak nem min­den indítványa és megjegyzése ke­rült be a szerződésbe. Elmondhat­juk, hogy a szerződés jelenlegi for­májában nem felel meg maradékta­lanul a nemzetközi haladó moz­galommal, a népek biztonsága sza­vatolásával összefüggő követelmé­nyeknek. Úgyszintén a szerződés­ben nem vesz részt számos ország, közöttük a Kínai Népköztársaság, amely rendelkezik nukleáris fegy­verzettel, s ez már eleve korlátozza a szerződés hatókörét. Ezenkívül a szerződés nem irá­nyoz elő gyakorlati intézkedéseket a nukleáris fegyver gyártásának meggátolására, az ilyen fegyver­tartalékok felszámolására, mint ahogyan nem szavatolja azt sem, hogy egy esetleges háborúban nem vetik be a nukleáris fegyvert, emiatt nem mondhatjuk el, hogy a szerződés biztosítékot nyújt az em­beriségnek egy atomháború ellen, afelől, hogy nem vetnek be nukleá­ris fegyvereket, a népek ellen. Még­­­is azt tartottuk és azt tartjuk, hogy haladást jelent a fokozódó atom­­fegyverkezés korlátozási és meg­szüntetési intézkedései irányában, éppen ezért támogattuk és ratifiká­lásra alá­ítjuk. Szükségesnek véljük viszont mind Genfben, mind az Egyesült Nemze­tek Szervezetében és más nemzet­közi szervekben kitartóan tovább munkálkodni konkrét nukleáris le­szerelési intézkedésekért ; csakis így jönnek létre a feltételek ahhoz, hogy az emberiség valóban biztosí­tékot kapjon : sohasem lesz nukleá­ris támadás áldozata. Ne feledjük egy pillanatra sem, hogy a nukleá­ris fegyver birtoklói között vannak­­ imperialista államok, aminek kö­vetkeztében fennáll egy pusztító atomháború kirobbanásának veszé­lye. Az atomveszély megszüntetésé­nek egyetlen útja az atomfegyverek végérvényes eltiltása és felszámo­lása. Úgy hiszem tehát,­­hogy az­­Állam­tanácsnak a szerződés ratifikálása­kor­ ajánlania kell a kormánynak, munkálkodjék intenzívebben újabb lépésekért a nukleáris fegyverek felszámolása útján, az atomleszere­lés útján. Külön ajánljuk a kor­mánynak, hogy Románia képviselői a genfi leszerelési bizottságban lép­jenek fel a leghatározottabban az általános leszerelésért, az atomfegy­verek felszámolását szolgáló kon­krét lépésekért. A bizottság ne szo­rítkozzék általános kijelentésekre — az ilyen nyilatkozatok gyakorlati­lag , csaknem egyáltalán nem hoztak pozitívumot —, haknsem foglalkozzék legelsős­­rban és konkréten a nuk­leáris fegyverek és használatuk el­tiltásával. E megjegyzésekkel és ajánlások­kal együtt javasolom a szerződés ratifikálását. JOGASZ FALUN A tanár, orvos és agronómus mellett az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk a falusi értelmiségiek körében a jo­gásszal is. Megjelenése a falu sok­oldalú fejlődésével, az urbanizáló­­dási folyamat gyorsulásával van összefüggésben. Közismert, hogy a két esztendeje ’ végrehajtott területi­közigazgatási átszervezés eredmé­nyeként a község, mint önálló köz­­igazgatási központ, nagyobb szere­pet kapott a falvak lakosságának gazdasági, kulturális és más tevé­kenysége megszervezésében, a köz­ségi néptanácsok hatásköre jelen­tősen bővült. A lakosság ügyeinek operatív intézése, a törvényesség vé­delme, a szocialista demokrácia erő­sítése terén is mind nagyobb felada­tok hárulnak az államhatalom helyi szerveire. Mindez indokolttá, sőt szükségessé teszi a jogász jelenlétét a községekben. Azok a községi nép­tanácsi titkárok, akik jogi végzett­séggel rendelkeznek — általános vélemény szerint — sokkal jobban eleget tudnak tenni sokrétű felada­taiknak, munkájukat a nagyobb gya­korlatiasság és rugalmasság jellemzi, gyorsabban és eredményesebben in­tézik a lakosság ügyes-bajos problé­máit. Milyen szerepet játszik a jogi szakképzettség a titkári munkakör­ben ? C íme, mit válaszol a kérdésre Ioan Corlan, a misztótfalusi — Máramaros megye — községi néptanács vb titká­ra : — Több jogász ismerősöm annak a véleményének adott kifejezést, hogy ebben a munkakörben hamar elavulnak a jogi ismereteid, s nem vagy közvetlen kapcsolatban a szak- Sike Lajos (Folytatása a 2. oldalon) KÜLFÖLDRŐL­ JELENTIK Vád alá helyezték Yablonsky gyilkosait A cleve­ndi szövetségi esküdt­szék hivatalosan vád­ alá helyezte Claude Vealeyt, Paul Gillyt és Au­­bran Martint Joseph Yablonsky, a felesége és lánya meggyilkolásáért. Charles Phillipst és Anette Gillyt, Paul Gilly feleségét bűnrészesség­gel vádolják a szakszervezeti veze­tő és családja meggyilkolásában. A vádirat szerint a vádlottak azért tették el láb alól Yablonskyt, hogy az ne tegyen tanúvallomást a washingtoni szövetségi esküdtszék előtt az amerikai bányászszak­szervezet vezetőségében tapasztalt visszaélésekről. CIPRUS Intézkedés a terror­­cselekmények ellen A UPI jelentése szerint a Nem­zeti Front titkos ciprusi szervezet közölte, hogy bizonyos feltételek mellett hajlandó felfüggeszteni ter­rortevékenységet. Különböző szer­kesztőségekhez eljuttatott röpcédu­lákon a Nemzeti Front azt követeli Makariosz elnöktől, távolítsa el a kormányból az Enosszisz ellenzőit. A szervezet nemzetellenesnek tart­ja mindazokat, akik nem szállnak síkra­­ az Enossziszért, azaz Ciprus Görögországhoz csatolásáért. A kormány hivatalosan még nem kommentálta ezeket a feltételeket. Makariosz elnök azonban, a szerve­zet tevékenységéről szólva, kijelen­tette, szigorú intézkedéseket tesznek tagjai ellen. Mint mondotta, a Nem­zeti Front tevékenységét nemzet­árulásnak kell tekinteni. A képvise­lőház meg is kezdte a terrorcselek­ménnyel vagy titkosszervezetben való részvétellel vádolt személyek fogvatartására vonatkozó törvény­­tervezet vitáját.

Next