Előre, 1970. március (24. évfolyam, 6942-6967. szám)

1970-03-07 / 6947. szám

N­I Az általános leszerelés valamennyi nép létérdeke A ROMÁN KÜLDÖTTSÉG JAVASLATAI A LESZERELÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN A leszerelési bizottság legutóbbi ülé­sén az első felszólaló Mangalin Du­­gerszuren mongol fődelegátus volt. A vegyi és baktériumfegyverek eltiltá­sáról szóló egyezmény megkötéséről beszélt, s rámutatott, hogy intézke­désekre van szükség a tengerfenék demilitarizálásával, valamint az ál­talános és teljes leszereléssel kapcso­latos tárgyalások előmozdítására. Tomas Laboda csehszlovák képvise­lő is szorgalmazta a tengerfenék de­militarizálásával kapcsolatos szerző­dést. Ezután felszólalt Ion Datcu nagy­követ, a román küldöttség vezetője, országunk állandó képviselője az ENSZ genfi hivatalánál. A román fődelegátus hangsúlyozta, hogy országunk nagy jelentőséget tu­lajdonít a bizottság jelenlegi üléssza­kának, majd részletesen foglalkozott a leszerelési tárgyalások eredményei­vel és a fegyverkezési hajsza gyors növekedésével. Ion Datcu többek kö­zött rámutatott : bár régóta vitatko­zunk a leszerelésről és régóta műkö­ö­dik egy ilyen irányú szakosított szerv, nem jutottunk el azokhoz a konkrét leszerelési intézkedésekhez, amelyeket a világ népei, a béke és a haladás erői, a világközvélemény várt ebben az időszakban és amelyeket jelenleg egyre határozottabban követel. Mialatt a leszerelési tárgyalások elhúzódtak, a fegyverkezési hajsza zavartalanul folytatódott. A népek súlyos anyagi és emberi adót fizetnek a fegyverkezé­sért. Ez a teher közvetlenül fékezi a haladásra és civilizálódásra irányu­ló erőfeszítéseiket, súlyosan kihat az emberek általános életkörülményeire. A fegyverekre elherdált alapok és eszközök nemhogy nem erősítik a né­pek biztonságát, hanem ellenkezőleg lényegesen csökkentik azt a fegyver­kezési hajsza új arányaival és for­máival, súlyosan veszélyeztetve az embert és legbecsesebb értékeit, év­ezredes alkotásainak és igyekezetének gyümölcsét. A reakciós körök erőpolitikájának eszközeit, a fegyvereket — fittyet hányva a nemzetközi jog és erkölcs alapvető szabályainak — továbbra is felhasználják a népek szabadsága és függetlensége elleni pressziókra és fenyegetésekre, szuverén államok el­leni fegyveres agressziók kirobbantá­sára. Úgy véljük — jelentette ki a román küldött —, a bizottságnak, összes tag­jainak fontos feladata a legnagyobb felelősségérzettel megvizsgálni a hely­zetet és mindent elkövetni konkrét leszerelési intézkedések elfogadásáért, a népek általános akaratának megfe­lelően. Országunknak a leszerelés fő prob­lémáival kapcsolatban elfoglalt ál­láspontját illetően a román küldött­ség vezetője hangsúlyozta : Románia teljes határozottsággal szorgalmazza az általános leszerelést, amely az ösz­­szes népek közös ügye, a bizottság elsőrendű feladata. Álláspontunk azon a szilárd meggyőződésen alapul, hogy az általános leszerelés az emberiség érdekeinek legjobban megfelelő ra­dikális út azoknak a rendkívül súlyos problémáknak a teljes megoldására­, amelyeket a fegyverkezés idéz elő minden nép békéje, nyugalma és jóléte szempontjából. Az általános le­szerelés egyúttal felkínálná a béké­nek, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetőzés kiküszöbölésének anya­gi garanciáját, meggyorsítva a nem­zetközi élet normalizálását, az anya­gi és szellemi javak cseréjének fejlő­dését minden ország és az egész nem­zetközi közösség javára. Amint Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke nemrég hangsúlyozta, „úgy véljük, nagyobb intenzitással kell fellépni, hogy az összes népek határozottabban felemeljék szavukat, kötelezzék a kormányokat, hogy kon­kréten rátérjenek az általános lesze­relés és elsősorban az atomleszerelés megvalósítására. Románia úgy véli, határozottan kell fellépni, hogy kon­krét sikereket érjenek el, kezdetben bármilyen kis sikert is a fegyverke­zési hajsza megállításának, az általá­nos leszerelésre való gyakorlati átté­résnek az útján“. Az általános leszerelésre tett kitartó erőfeszítésekkel egyidejűleg — mon­dotta a felszólaló — elengedhetetlenül­­szükséges fokozni a nukleáris lesze­reléssel kapcsolatos tárgyalásokat Románia úgy véli, hogy a nukleáris leszerelést vitathatatlanul előtérbe kell helyezni a tárgyalásokon. Ez irányban a legsürgősebb a nukleáris fegyverek használatának eltiltása, a föld alatti atomkísérletek megszünte­tése, atommentes övezetek létesítése megfelelő garanciákkal, a nukleáris fegyverek és a célba szállító eszközök termelésének megszüntetése, e fegy­verek készleteinek csökkentése és végső fokon ezek megsemmisítése. A bizottság mostani feladatai kö­zött szereplő nukleáris leszerelési in­tézkedések végrehajtásáért különösen nagy felelősség hárul azokra az­­ or­szágokra, amelyek ilyen fegyverekkel rendelkeznek. A világ népeinek sze­mében nincs egyetlen elfogadható érv se arra, hogy a tárgyalások éppen ezeknek az intézkedéseknek a kidol­gozásán fussanak zátonyra, számukra megmagyarázhatatlan lenne, ha ezt a kérdést nem frontálisan támadnák meg, minthogy ez az egyedüli mód a nukleáris leszerelés útján történő tényleges haladásra. A továbbiakban a szónok ezeket mondotta : fontos tárgyalások folynak majd a konvencionális fegyver­kezés leállításáról, a klasszikus fegyverek és a fegyveres erők csökkentéséről — ezeknek szintén figyelmünk közép­pontjában kell állniuk. Románia nagy fontosságot tulajdonít a regionális leszerelési intézkedések­nek, meggyőződése, hogy ezek kedve­zően hatnak mind regionális téren, mind általában a nemzetközi légkör enyhítésére. Romániának elhatározá­sa, hogy előmozdítja a regionális, be­leértve elsősorban az európai leszere­lési egyezmények megkötését. Országunk küldötte kiemelte, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonít Románia és milyen behatóan foglal­kozik az európai biztonságnak, ennek a rendkívül időszerű kérdésnek a megoldásával. Akárcsak az előző ülésszakokon — mondotta a szónok — a román kül­döttség most is kellő figyelmet szen­tel a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek tengeralatti elhelyezésének megtiltására, valamint a vegyi- és baktériumfegyvereknek biológiai meg­tiltására és megsemmisítésére. Románia állást foglal egy leszerelé­si világértekezlet összehívása mellett, amelyre megfelelő részvételi körül­mények biztosításával, földünk vala­mennyi államát meghívnák. A felszólaló expozéjának legna­gyobb részében, Románia Szocialista Köztársaság kormányának megbízásá­ból javaslatokat terjesztett elő, ame­lyek országunk elvi álláspontját tük­rözik a leszerelés kérdésében, e ja­vaslatok abból a szilárd óhajból és elhatározásból fakadnak, hogy a jövő­ben is előmozdítsuk azonnali, konkrét intézkedések meghozatalát a leszere­lés útján. Ezek a javaslatok a követ­kezők : „Az összes államok katonai költségvetésének befagyasztása és csökkentése“. Hangsúlyozva a román javaslat rendkívüli időszerűségét, Ion Datcu nagykövet rámutatott, hogy az két lényeges mozzanatot tartalmaz. Először, valamennyi állam a­ lehető legrövidebb időn belül befagyasztja a katonai költségvetés összegét. Másodszor, s az első lépés folytatá­saként, a katonai költségvetéseket fo­kozatosan csökkentik, a megállapítan­dó méretekben és határidőkig. Egy ilyen intézkedés megvalósítása jelentené az első konkrét lépést, amely közvetlen kihatna a fegyver­kezési hajszára. Ezen intézkedés megvalósításának sokoldalú és pozitív gazdasági és po­litikai kihatása lenne és egyengetné az utat nagyobb szabású célok felé — a nukleáris fegyverek és más tömeg­­pusztító fegyverek korlátozásához és megsemmisítéséhez, a katonai állo­mány csökkentéséhez, a konvencioná­lis leszerelési intézkedésekhez. „Kötelező erejű és egyetemes ér­vényű nemzetközi dokumentumban az államok vállalják szilárdan, hogy mellőzik az erőszakot vagy az erő­szakkal való fenyegetőzést, semmilyen formában és semmilyen körülmények között nem avatkoznak bele más ál­lamok belügyeibe“. Romániának ez a javaslata az ENSZ-alapokmány alapvető elvein alapul, amelyek megkövetelik az ál­lamoktól, hogy nemzetközi kapcsola­taikban tartózkodjanak az erőszakkal való fenyegetőzéstől vagy az erőszak alkalmazásától, akár valamelyik ál­lam területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, akár bármilyen más módon, amely összeegyeztethetet­len az Egyesült Nemzetek céljaival. Ez a javaslat a mai nemzetközi élet realitásaiból fakad. E tekintetben or­szágunk képviselője rámutatott, hogy bár az ilyen akciók tilosak, a világ­ban merényletek történnek egyes ál­lamok függetlensége és szuverenitása ellen, az imperialista körök erőszakhoz és erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodnak, beavatkoznak más álla­mok belügyeibe, agressziókat robban­tanak ki egyes népek ellen, gyarmati elnyomó és uralmi politikát folytat­nak. Ezért szoros kapcsolat áll fenn a leszerelésért folyó harc és az erő- és uralmi politika, az általa táplált ko­­lonialista és újkolonialista gyakorla­tok megszüntetéséért, a nemzetközi élet ezen anakronizmusainak kiküszö­böléséért vívott harc között. A gyakorlat igazolta, hogy a tartós béke csak akkor érhető el, ha az ál­lamközi kapcsolatokat a nemzetközi jog egyetemes érvényű és alkalmazá­sú elveire építik fel — nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, jogegyenlő­ség, minden népnek azon joga, hogy szabad akaratának megfelelően, min­den külső beavatkozás nélkül döntsön sorsáról, kölcsönös előnyök —, amely elveket minden államnak minden ál­lammal szen­ben szigorúan tisztelet­ben kell tartania. A román javaslat szerint szabatos és kötelező nemzetközi jogi eszközben kell leszögezni ezeket az elveket, amelyeknek szigorú tiszteletben tartá­sa az államközi normális együttmű­ködési kapcsolatok fejlődésének első­rangú feltétele. Az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetőzésről való lemondásra vo­natkozó, a más államok belügyeibe való beavatkozást minden formában és minden körülmények között kizáró nemzetközi dokumentumban megfele­lő megoldást nyerne azoknak a biz­tonsági garanciáknak a problémája is, amelyeket a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országoknak kell nyújtani. „A más államok területén történő katonai gyakorlatokról való lemon­dás , újabb katonai támaszpontok lé­tesítésének és újabb nukleáris fegyve­rek tárolásának eltiltása idegen terü­leteken ; intézkedések az idegen ka­tonai támaszpontok felszámolására." Országunknak ezzel a javaslatával kapcsolatban a román fődelegátus rá­mutatott : A világ békéje és bizton­sága, a leszerelési tárgyalások menete szempontjából nagy jelentőségű len­ne az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolása, a más ál­lamok területén levő csapatok vissza­vonása a nemzeti határok mögé, az olyan intézkedések foganatosítása, amelyek a katonai tömbök felszámo­lásához vezetnek. Attól az óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsa az olyan tárgyalások elő­feltételeinek megteremtését, amelyek lehetővé tennék a tényleges haladást ezen a téren, Románia javasolja a problémák fokozatos felvetését, az egyszerűktől a bonyolultakig. Ilyen szemszögből a román javaslat elsősor­ban olyan intézkedéseket ajánl, ame­lyeknek azonnali hatása a helyzet rosszabbodásának elkerülése lenne. Ez a célja annak a javaslatnak, hogy mellőzzék a más országok területén vagy határain történő katonai gya­korlatokat, amelyek csak mélyítik a nemzetközi bizalmatlanságot és fe­szültséget. Ugyanezt a célt szolgálja az a javaslat is, hogy tiltsák el újabb katonai támaszpontok létesítését és újabb nukleáris fegyverek tárolását más államok területén, mert ha ez a folyamat nem áll meg, fokozni fogja az idegen területen levő katonai tá­maszpontok és nukleáris fegyverek által előidézett veszélyeket. A következő lépés, amit haladékta­lanul meg kell tenni, az a más álla­mok területén lévő katonai támasz­pontok felszámolása. A román küldött elmondotta, mi­lyen kedvező hatást váltana ki, ha a jelenlegi­­ feszültség- és nyugtalan­sági forrásnál nem egyéb — katonai­­ támaszpontok helyén tudományos ku­tatóközpontok, műszakikáder-képző központok létesülnének, amik valóban hozzájárulnának a népek gazdasági és kulturális haladásához. „Atommentes övezetek létesítése a világ különböző részein, beleértve a Balkán térségét is“. Olyan atommen­tes övezetek létesítése a világ külön­böző térségeiben, amelyeknek rész­vevő államait a nukleáris fegyverrel rendelkező államok biztos garanciák­ban részesítenek afelől, hogy nem használnak ellenük atomfegyvert — mondotta a román küldött — olyan in­tézkedés, ami hozzájárul a kölcsönös bizalom és az illető övezetben levő államok közötti jószomszédi viszony megszilárdulásához, és kedvezően hat a nemzetközi béke és biztonság erősö­dése szempontjából is. Következetesen síkraszállva azért, hogy annak a földrajzi övezetnek az államai között, amelyhez tartozik, egészséges, feszültségmentes meg­értési és együttműködési légkör ho­nosodjon meg, Románia megtette is­mert és ma is időszerű javaslatát ar­ról, hogy a Balkánt jószomszédi, atommentes övezetté alakítsák át. Szilárd meggyőződésünk, hogy a bal­káni államok kapcsolatainak normali­zálása, azoknak az ENSZ-alapokmány alapját képező elvekre és normákra való helyezése, az Európa e részében uralkodó légkör javításáért tett erő­feszítések és az ez irányban kifejtett tevékenység fokozása, a Balkán átala­kítása a béke és a nemzetközi együtt­működés övezetévé valamennyi bal­káni ország érdekét szolgálná, és ugyanakkor jelentős szerepet töltene be az európai kontinens biztonságá­nak megvalósításában. Ha a leszerelési bizottságban sokol­dalúan megvitatnák az atommentő­­övezetek problémáját, ez ösztönözni azoknak az államoknak az akcióit és kezdeményezéseit, amelyek érdekel­tek abban, hogy saját térségükben ilyen övezeteket létrehozzanak és újabb atomleszerelési egyezményeket kössenek. „A leszerelési évtized akcióprogram­jának és konkrét intézkedéseinek ki­dolgozása“. A román nagykövet em­lékeztetett arra, hogy a nagyszámú ország azonos célt követő erőfeszíté­seinek, valamint az ENSZ-főtitkár ér­tékes hozzájárulásának köszönhetően, a leszerelés évtizedének eszméje, amelyet közel egy évvel ezelőtt Ro­mánia delegációja kezdeményezett e bizottságban, egy határozatban konk­retizálódott. E határozatban az Egye­sült Nemzetek Szervezetének közgyű­lése a 70-es évek időszakát a lesze­relés évtizedének hirdeti meg. A nagykövet azt is kiemelte, hogy az eddig felszólalt delegátusokat foglal­koztatja a leszerelési évtized prog­ramjának kidolgozása. "Véleményünk szerint — folytatta a román küldött — az évtized program­jának tartalmaznia kellene, a megál­lapodás szerinti fontossági sorrend­ben, az általános leszerelést, mint alapvető célkitűzést, a nukleáris le­szerelést, valamint a részintézkedése­ket. E program alapján kell majd­­ leszerelési tárgyalásokat folytatni, előirányozva mind az azonnali intéz­kedések megvalósítását, mind a na­gyobb szabású intézkedéseket, ame­lyeket felosztanának a 70-es évek fo­lyamán, úgy, hogy a bizottság évről évre jelenthetné a Közgyűlésnek a konkrét eredményeket. Románia, szo­ros együttműködésben az összes kül­döttségekkel, maradéktalanul hozzá akar járulni a leszerelési évtized programjának kidolgozásához. „A bizottság munkálatainak kereté­ben megfelelő feltételeket kell bizto­sítani valamennyi államnak ahhoz hogy amennyiben óhajtja, véleményt mondhasson a leszereléssel kapcsola­tos kérdésekről". Való tény, hogy a leszerelés, a nemzetközi béke és biz­tonság erősítésének ez a központi kérdése, a világ valamennyi országát a legmesszebbmenően érdekli. Ebből kiindulva, Románia állást foglal azért, hogy valamennyi­ állam­nak megfelelő lehetősége legyen a le­szerelés kérdéséről véleményt monda­ni bizottságunkban. Ugyanakkor meg­különböztetett figyelmet kell fordítas­nunk arra is, hogy valamennyi nuk­leáris hatalom részt vehessen a lesze­relési tárgyalásokon. Befejezésül Ion Datcu nagykövet kifejezte a román kormány mélységes meggyőződését, hogy a bizottság munkálatainak jelenlegi szakaszában azonnali szükségszerűséggé vált olyan intézkedések megtétele, amelyek elő­relendítik, a gyakorlati megoldások útjára viszik a leszerelési tárgyaláso­kat. Hangsúlyozta, elérkezett az idei­­annak, hogy a bizottság plénuma rá­­térjen az általános leszereléssel kap­csolatos rendszeres tárgyalásokra hogy haladás jöjjön létre a szerződés­tervezet kidolgozásának irányában. Másrészt — mondotta —, javítani kell a bizottság összetételén és mun­kamódszerén, olyan értelemben, hogy az egyidejűleg foglalkozhasson a le­szereléssel kapcsolatos egész intézke­dés-komplexummal. A román küldött­ség ennek érdekében állást foglal­ amellett, hogy a leszerelési intézke­dések kategóriái szerint albizottsá­gokat és munkacsoportokat létesítse­nek. ELŐRE 6. oldal NEMZETKÖZI ÉLET Az elmúlt nap Mai összefoglalónkat a leszereléshez, illetve a leszerelési tárgyalásokhoz kapcsolódó két esemény­nyel kezdjük. Az egyik: A leszerelési bizottság genfi ülésszakán FELSZÓLALT HAZÁNK KÉP­VISELŐJE. A másik: HATÁLYBA LÉPETT AZ ATOMSOROMPÓ-SZERZŐDÉS. A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői letétbe helyezték a letéteményes államok fővárosaiban — Moszkvá­ban, Washingtonban, Londonban — az atomso­­rompó-szerződés ratifikálási okmányait. (A har­madik letéteményes állam, Anglia már 1968-ban letétbe helyezte a ratifikálási okmányokat). Ha­zánk képviselőjének beszédét, valamint a három fővárosban lezajlott hivatalos ünnepségekről szóló hírt oldalunkon külön ismertetjük. TÖRÖKORSZÁGBAN tovább folynak a kor­mányalakítási tárgyalások. Süleyman Demirel ki­jelölt miniszterelnök erőfeszítései két irányban ha­ladnak. Egyfelől igyekszik megnyerni az Igazság­párt számára más politikai csoportok képviselőit, hogy a parlamentben biztosítsa a kormányzáshoz szükséges minimális (226) szavazat többségét. Ed­dig azonban mindössze 221 szavazattal rendelke­zik a kormánypárt. Másrészt igyekszik meggyőzni az Igazságpárt azon képviselőit, akik a parlament költségvetési vitájában a kormány ellen sza­vaztak. Hírek szerint az Igazságpárt több képvise­lője úgy vélekedik, hogy Demirelnek vissza kel­lene vonulnia, s a párt más vezetőjét kellene megbízni az új kormány megalakításával. Ismét Inönü, az ellenzéki Népi Republikánus Párt veze­tője is így nyilatkozott nemrég a sajtónak. GUATEMALÁBAN folynak az előkészületek a parlament ülésszakának megnyitására. Ciudad de Guatemalában érdeklődéssel várják az eseményt minthogy a vasárnapi választásokon egyik jelölt­­­ nek sem sikerült megszereznie az elnöki tisztség elnyeréséhez szükséges szavazat többségét, így te­hát a törvényhozó testületnek kell kineveznie a köztársasági elnököt. Noha Carlos Aran Osario ezredes, aki a legtöbb szavazatot kapta, kijelentet­te, hogy beiktatása az elnöki tisztségbe „egyszerű formalitás“ lesz, a megfigyelők egyáltalán nem tartják annak. A választások eredményei szerint ugyanis az Osak­ot támogató pártok együttesen is mindössze 25 mandátummal rendelkeznek a képviselőház 55 mandátumából. Osar­ának tehát meg kell egyeznie a többi párttal is, mert csak így szerezheti meg a szükséges többséget. A THANT ENSZ-FŐTITKÁR külön-külön meg­beszélést folytatott Libanon és Izrael megbízottjá­val a két ország közötti határvillongások kiújulá­­sával kapcsolatban. Az ENSZ-főtitkár tanácskozott Charles Yost amerikai állandó megbízottal is a közel-keleti helyzetről a legutóbbi fejlemények, nevezetesen az izraeli-libanoni konfliktus fényében. BEIRUTI jelentés szerint Rabbah Tawil szíriai belügyminiszter befejezte libanoni látogatását. A szíriai miniszter látogatása a libanoni-szíriai kap­csolatok normalizálását szolgálta. A két ország kö­zött a beirúti hatóságok és a Palesztinai komman­dók közötti konfliktus alkalmával robbantak ki az ellentétek. Rabbah Tawil elutazása előtt kijelen­tette, hogy beiruti tárgyalásai „hasznosak és si­keresek voltak.“ Rendezvények külföldön március 6-a alkalmából Az első romániai demokratikus kormány beiktatásának 25. évfor­dulója alkalmából Moszkvában a külföldi országok népeivel való Ba­rátság Házában ünnepi gyűlést ren­deztek. Részt vett Anna Cukanova, a Szovjet-Román Baráti Társaság első alelnöke, Sz. T. Asztavin, a szovjet Külügyminisztérium igazgatója, kül­­ügyminisztériumi főtisztviselők, pártaktivisták, a Szovjet-Román Baráti Társaság központi vezetősé­gének egyes tagjai, tudományos ku­tatók, újságírók. Ott volt Ion Ciu­­botaru, Románia moszkvai ideigle­nes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Pavel Rezonov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szlavisz­tikai és Balkanisztikai Intézetének helyettes igazgatója megnyitó be­szédében hangsúlyozta a Román Kommunista Párt vezette romániai néptömegek akcióinak nagy jelentő­ségét az ország társadalmi haladása és a Dél­kelet-Európában végbe­ment változások szempontjából. Ion Ciubotaru beszédében felidéz­te az országunkban 25 évvel ezelőtt a Román Kommunista Párt vezeté­sével végbement forradalmi esemé­nyeket.­­Az 1945 március 6-i események negyedszázados évfordulója alkal­mából Románia budapesti nagykö­vetségén Dumitru Turcus nagykö­vet koktéllal egybekötött filmestet rendezett. Rész vettek külügymi­­nisztériumi vezetőségi káderek, a Művelődésügyi Minisztérium és a Külföldi Kulturkapcsolatok Intéze­tének képviselői, magyar politikai és közéleti személyiségek, művé­szeti és kulturális dolgozók és a budapesti diplomáciai testület több tagja! Ugyanabból az alkalomból Romá­nia Szocialista Köztársaság albá- niai, kínai, mongoliai, Vietnam DK-beli nagykövetségein sajtóérte­kezletet tartottak. A történelmi ese­mény jelentőségét a következő nagykövetek méltatták : Manólé Bodnáras —■ Tiranában ; Aurel Du­ma — Pekingben­; Ion Sandu — Ulan Bátorban ; Constantin Babea­­nu — Hanoiban. A sajtóértekezlete­ken részt vettek külügyminisztériu­mok, diplomáciai testületek, a Ro­mániával való baráti társaságok képviselői, újságírók. A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) XII. kongresszusa A nikosziai Royal filmszínház termében megkezdte munkálatait a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjá­nak (AKEL) XII. kongresszusa. A kongresszust Milosz Perdiosz, a KB tagja, a párt régi harcosa nyitotta meg. A teremben a küldötteken kívül jelen volt számos meghívott vendég, parlamenti tag, ciprusi po­litikai, tudományos, kulturális és közéleti személyiség. Részt vesz 16 kommunista és munkáspárt, vala­mint több haladó szervezet küldött­sége is. Az RKP küldöttségének tagjai : Mihai Dalea elvtárs, az RKP KB tagja, a Központi Pártkollégium elnöke és Ghizela Vass elvtársnő, az RKP KB tagja, az RKP KB osz­tályvezetője. A kongresszus elnöksé­gének megválasztása után elfogad­ták a következő napirendet : 1. — A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelen­tése. Előadó: Evekiosz Papajoanu, az AKEL főtitkára . 2. — A párt vezető szerveinek megválasztása. Papajoanu előterjesztette jelenté­sét, amelyben megvonta a párt tevé­kenységének mérlegét az 1966. évi kongresszus óta eltelt időszakban és ismertett­e a 'továb­bii­­teendőke­t.'' A kongresszus folytatja munkáját. Zambia elnöke fogadta a román bányaipari minisztert Dr. Kenneth David Kaunda, Zam­bia Köztársaság elnöke fogadta Bu­­jor Almában bányaipari minisztert a Lusakában látogatóban levő ro­mán kormányküldöttség vezetőjét A küldöttség tagjai megbeszéléseket tartottak Elijah Mudenda pénzügy­- és gazdaságfejlesztési miniszterrel és más hivatalos személyekkel. A megbeszélések folytatódnak. Semmi remény az eltűnt francia tengerészek megmentésére A Földközi-tengeren tovább ku­tatnak az Eurydice francia tenger­alattjáró után. A búvárnaszád, — mint már jelentettük — 57 tenge­résszel a fedélzetén, szerda reggel tűnt el taktikai gyakorlatozás so­rán. A Saint-Tropeztől mintegy 400 mérföldes körzetben a nyílt tenge­ren folyó kutatásban 12 francia és 4 olasz hadihajó vesz részt. Az ame­rikai haditengerészet szintén fel­ajánlotta segítségét. A francia tengerészeti hatóságok bejelentették, hogy a víz felszínén talált műanyag darabok, különböző okmányok és más tárgyak az eltűnt tengeralattjáróról származnak. Sem­mi kilátás nincs arra, hogy a le­génység valamely tagját is életben találják. A világ négy égtájáról jelentik Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa Addisz-Abeba-i plenáris ülésszakán elítélte a ke­reskedelmi repülőgépek elleni ka­lózakciókat és szabotázsokat. A mi­niszteri tanács felhívta az összes államokat, tegyenek szigorú intézke­déseket a polgári repülés védelmé­re és a légikalózok és szabotőrök szigorú megbüntetésére. Nixon elnök hivatalosan bejelentette, hogy elfo­gadta Sargent Shriver párizsi ame­rikai nagykövet lemondását és he­lyébe Arthur Watsont nevezte ki. Sargent Shriver azért nyújtotta be lemondását, mert aktív szerepet kí­ván vállalni az amerikai politikai életben. Jelöltetni fogja magát a marylandi kormányzói tisztségre, vagy szenátorként New York állam részéről. Mint ismeretes, az utóbbi tisztséget néhai sógora, Robert Ken­nedy töltötte be. Németország SZK-ban 1969 folyamán 1658 személy vesz­tette életét és 471 215 személy sebe­sült meg közlekedési balesetek kö­vetkeztében — közölte a szövetségi statisztikai hivatal. Tavaly az or­szágban összesen 1 208 140 közleke­dési baleset történt. Kolumbiában erősödik a diákság tiltakozó moz­galma a bogotai egyetem bezárása miatt. A Los Andes-i egyetem és a Tunja pedagógiai intézet 8000 diák­ja 24 órás tiltakozó sztrájkot tar­tott. A chilei diákszövetség is elítélte a kolumbiai diákok ellen tett intézkedéseket. Mint ismeretes, a bogotai egyetemet azért zárták be, mert diákjai az oktatási rendszer javítását követelték. A Pentagon szóvivője közölte : az USA megszüntet, illet­ve összevon 371 külföldi katonai tá­maszpontot. Az intézkedés, amelyre a katonai kiadások csökkentése ér­dekében tavaly októberben elfoga­dott kormányprogram keretében ke­rül sor, 914 millió dollár megtaka­rításához vezet. Pozzuoli lakossága, amelyen a közelgő katasztrófa páni félelme vett erőt, továbbra is tömegesen menekül a városból, pedig erős, hideg szél dühöngött és zuhogott az eső. „Kétségbeesésükben az em­berek inkább vállalják az ismeret­lent, mint a lassú halált, ami ebben a városban vár rájuk“ — írja a France Presse nápolyi tudósítója. A néhány nappal ezelőtt még 70 000 lelket számláló város, ma csak­nem kihalt. Az utóbbi napokban a kereskedők tucatjai zárták be üzle­teiket. A hatóságok nehéz helyzetben vannak, nem számítottak ilyen nagy tömeg elköltöztetésére. A ka­tonai tehergépkocsik nem tudnak behatolni a város hepe­hupás ut­cáiba, s így a környéken kell leáll­­niuk. A lakosság körében egyre na­gyobb a bizonytalanság. Valameny­­nyien mielőbb el szeretnék hagyni a mozgó földet, amely „nyög, reng, dübörög“. Giuseppe Saragat, Olaszország elnöke elhatározta, hogy a nápolyi hatóságok rendelkezésére bocsát Megkezdte háromhetes nyugat-németországi turnéját a bu­karesti Doina folklóregyüttes. A Kölnben megtartott előadáson a ro­mán népdalok és népi táncok elbű­völték a közönséget. Egy 19 éves diáklány meghalt, 55 ember pedig megsebe­sült a San Juanban lezajlott tünte­tések során. A rendőrség megtámad­ta a tüntetőket, akik tiltakoztak a Porto Rico-i fiataloknak az USA hadseregébe való besorolása miatt. Két állami tulajdont képező palo­tát a Pozzuoliból kitelepített lako­sok elszállásolására. A tavasz hírnökeiként megér­keztek az első gólyák a törökor­szági Tarsus síkságra. A helybe­liek szerint az idén a gólyák a szokásosnál későbben jelentkeztek. Az amerikai Glendale városká­ban (Kalifornia) eltemették az Egyesült Államok legidősebb em­berét , az indián származású Tat­­zumbie Dupeát. A Szép Csillag né­ven ismert indián nő állítólag 1849. július 6-án született a kaliforniai Long Pine-ben. Hivatalosan bejelentették, hogy a­ nyugat-németországi Hessenben több mint 20 millió márka anya­gi kárt okozott a Rajna áradása. Bajorországban az árvízkár meg­haladta az 50 millió márkát. A mezőgazdasági károkat még nem becsülték fel, mert a vidék nagy részét egyelőre hó borítja. A tüntetésen több mint 3000 diák vett részt, akik tagjai a Porto Rico függetlenségéért küzdő egyetemii szövetségnek. A tüntetések az egye­temi városban kezdődtek, majd át­terjedtek San Juan főbb utcáira is. Az ankarai rádió a török haditengerészeti parancs­nokság szóvivőjére hivatkozva kö­zölte, hogy a 6. amerikai flotta több hajójának március 17-re tervezett izmiri látogatásáról lemondtak. A döntés okát a szóvivő nem jelentet­te be. A kubai Oriente tartományi gyárak legyártották az idei tervben előirányzott 3 millió tonna cukorból az első millió tonnát. Országos­ vi­szonylatban március 5-ig 3,9 millió tonna cukrot termeltek. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) bejelentette, hogy az Egye­sült Államok egész területét behá­lózó bandát lepleztek le, amely ér­tékpapírok, részvények és hitelle­velek lopásával és hamisításával foglalkozott. Azt is közölte az FBI, hogy letartóztatták a Maffia egyik ismert vezérét, az ügylet értelmi szerzőjét. A banda több mint két millió dollárt zsebelt be kincs­tári papírok, részvények és egyéb értékpapírok ellopásával vagy ha­misításával. A jelek szerint a bandának még kilenc tagja volt, ezeket letartóz­tatták és vád alá helyezték, egy bizonyos Gilbert Lee Beckley kivé­telével. Beckley, a Miamiban szé­kelő Maffia-szervezet tagja, néhány hónapja nyomtalanul eltűnt, s a rendőrség nem tartja kizártnak, hogy egy belső csetepatéban végez­tek vele. A banda vezére, Anthony Salerno a New York-i Cosa Nostra bűnszövetkezet egyik vezére. 1970. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Hatályba lépett az atomsorompó­­szerződés A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselői letétbe helyezték a letéteményes államok fővárosában — Moszkva, Washington és London — az atomsorompó-szerződés ratifi­kálási okmányait, s ezzel a szerző­dés hatályba lépett A moszkvai hivatalos ünnepségen beszédet mondott Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Hangsúlyozta az esemény jelentőségét, majd rámutatott, hogy a szerződés hatályba lépése komoly feladatokat állít az aláírók elé. A szónok megemlítette, hogy a szerző­dés tulajdonképpen nem számolja fel a nukleáris fegyvereket, tehát rendkívül fontos, hogy a nukleáris hatalmak és az összes többi állam megtegyen minden lehetőt a nukleá­ris fegyverkezési hajsza megszünte­téséért, az­ általános és teljes lesze­relés előmozdításáért. Rámutatott, hogy a szovjet kormány nagy jelen­tőséget tulajdonít azoknak a tárgya­lásoknak, amelyeket a múlt hét vé­gén a Szovjetunió az Egyesült Ál­lamokkal kezdett a stratégiai fegy­verkezési hajsza korlátozásának kérdésében. Richard Nixon, az USA elnöke Washingtonban ez alkalommal mon­dott beszédében arról szólt, hogy az atomsorompó-szerződés életbelé­pése az első nagyjelentőségű intéz­kedés, amely a szembenállás idősza­káról a tárgyalások időszakára való áttérést jelzi. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról folyó szovjet-ameri­kai tárgyalások a továbbiakban is kedvező légkörben zajlanak le. Londonban Harold Wilson brit miniszterelnök az esemény fontos­ságát méltatva, rámutatott, hogy a leszerelés terén még sok tennivaló van hátra. Ilyen értelemben többek közt hangsúlyozta, hogy a nukleá­ris hatalmaknak rá kell térniük a fegyverkészletek csökkentésére. A három fővárosban lezajlott ce­remóniákon részt vettek az atom­­sorompó-szerződést aláírt csaknem 100 állam diplomáciai képviselői is. • U Thant ENSZ-főtitkár kifejezte nagy megelégedését azzal kapcsola­tosan, hogy hatályba lépett az ENSZ-közgyűlés által. 1968 júniusá­ban elfogadott atomsorompó-szerző­dés. Ez a szerződés — hangsúlyozta U Thant — a nukleáris korszak kez­dete óta egyike a legfontosabb nem­zetközi leszerelési egyezményeknek, s a nukleáris energia békés célú felhasználását, az e téren való nemzetközi együttműködést mozdít­ja elő. Az ENSZ-főtitkár rámutatott egyben, hogy az atomsorompó-szer­­ződés csupán egy szakasz a leszere­lés útján. Megemlítette, hogy az atomhatalmak a szerződés ratifiká­lásakor beleegyeztek a nukleáris fegyverkezési hajsza csökkentését célzó tárgyalások folytatásába, és kifejezte azt a reményét, hogy a szerződés egyetemes jellegűvé válik. Sztrájkakciók Argentínában Fokozódik az argentínai sztrájk­mozgalom : a munkások béremelést, a munkakörülmények javítását, a törvénytelenül elbocsátottak vissza­vételét, a szakszervezeti küldöttek jogainak elismerését követelik. A Chocon Cerros Colorados hidroener­­getikai komplexum munkásai már kilencedik napja sztrájkolnak, noha karhatalmi erőket vezényeltek ki ellenük. A dolgozók megszállták a komplexum területének legnagyobb részét és barikádokat emeltek. Nyomda : Combinatul Poligrafic Casa Scrnteil 40 080

Next