Előre, 1970. március (24. évfolyam, 6942-6967. szám)
1970-03-11 / 6950. szám
1970. MÁRCIUS 11. SZERDA A beruházások ütemének meggyorsítása érdekében Iparosítás, tipizálás, új építőanyagok Az építkezések területén folyó tudományos kutatómunka napjaink legidőszerűbb problémái közé tartozik, annál is inkább, mert nemzetgazdaságunk gyors ütemű fejlődésének következtében a legkülönbözőbb típusú építkezések — ipari létesítmények, lakóházak, szociális-kulturális intézmények stb. — száma állandóan növekszik, ez pedig különleges intézkedéseket tesz szükségessé a műszaki dokumentáció és a kivitelezés tekintetében. Az építkezések iparosítása csak akkor alkalmazható eredményesen, ha típustervekre, vagy legalábbis az egyes építkezési elemek tipizálására támaszkodik. Az építkezések kivitelezésének hatékonyságát nem kevésbé segíti elő az olcsó, könnyű, de nagy szilárdságú építőanyagok alkalmazása. A korszerű technika ma rendkívüli lehetőségeket biztosíthat a legkülönbözőbb természetes, vagy szintetikus anyagok építőipari felhasználására. Ezek közül nem egynek tulajdonságai felülmúlják az eddig ismert legjobb anyagok sajátosságait. 2 Iparosítás, tipizálás, új építőanyagok alkalmazása — ez a három legfőbb probléma, mely a világ minden részén közelről foglalkoztatja az építészet és az építőanyagipar területén tevékenykedő tudományos kutatókat, szakembereket. Az építkezések ilyen és hasonló problémáival hazánkban is több kutatóintézet foglalkozik, mint például az INCERC (Építészeti kutatóintézet), az IPCT (Típusépítkezéseket tervező intézet) stb. Az utóbbi keretében egyebek között az előregyártott vasbeton épületelemek jobb kivitelezésének és felhasználásának lehetőségeit, a kivitelezési időnormákatazíilabonáz-típusokat, társadalmikulturális létesítmények tipizálását stb. tanulmányozták. Az említett intézetek terveiben szereplő tanulmányok egy részét külföldi intézményekkel közösen végzik, ami jelentősen növeli építészeti kutatóink nemzetközi tekintélyét. Az INCERC sokrétű kutatásainak gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi az építkezések minőségének és gazdasági hatékonyságának lényeges javítását, így például a különböző adalékanyagoknak a beton minőségére gyakorolt hatását tanulmányozva, az intézet kutatói olyan nehézbetonokat dolgoztak ki, amelyek fokozott szilárdságuk és tartósságuk révén a legkedvezőtlenebb időjárási tényezőknek is ellenállnak. Az intézet keretében tanulmányozás tárgyát képező feladatok — amilyen például a magasépületek földrengésbiztonságának megállapítása, vagy a vasbeton-lapok képlékenységének kiszámítása egy, vagy két irányban — nemcsak elméleti szempontból jelentősek, hanem gyakorlati szempontból is, mivel olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek közelről érdeklik építészeinket. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a hazánkban uralkodó sajátos szeizmikus tényezők miatt nem egy esetben bonyolult és költséges műszaki megoldásokat kellett alkalmazni. Ezért az említett kutatások rendkívül időszerűek és kétségtelenül mind műszaki, mind gazdasági szempontból igen hasznosak lesznek. Élénk tanulmányi és kutató tevékenység folyik az építkezésekkel kapcsolatos bizonyos elvi területeken is, amilyen például a már elvégzett építő-szerelő munka minőségének ellenőrzése. Ezek a kutatások az egyre növekvő igényesség jegyében folynak. További, elvi és gyakorlati impontból egyaránt érdekes kutatási terület a közművesítés, elsősorban pedig a vízellátás és a csatornázás, problémája. A városok szocialista átalakítása feltétlenül teszi a közművesítés kérdéseinek gyors és eredményes megoldását. Hazánkban sorozatos kutatások folytak egyfelől a legmegfelelőbb új műszaki megoldások kidolgozása, másfelől pedig a csővezetékek minél hatékonyabb kihasználása irányában. A mérnökök és technikusok országos tanácsa 1970-ben nemzetközi tudományos értekezlet összehívását tervezi, az ezen a téren világszerte folyó kutatások eredményeinek megvitatására. A legnagyobb figyelmet igénylő kérdések : az előregyártott csövek és csatornaszelvények problémája, az egészségre káros tényezők hatásának kiküszöbölése, a munkálatok tartósságának növelése, a berendezések üzemeltetésének automatizálása, valamint újabb lehetőségek felkutatása az ésszerű vízgazdálkodás érdekében. Az ország valamennyi vidékének harmonikus fejlesztése és ennek keretében az új ipari létesítmények elhelyezése megköveteli a megfelelő területrendezési tanulmányok elvégzését, amelyeknek behatóan elemezniük kell az illető terület adottságait valamint a már meglévő helyi tényezők hasznosításának lehetőségeit. Ilyen átfogó tanulmányok készültek például a Feketetenger partvidékéről, vagy a Zsílvölgye széntelepeinek tervszerű kiaknázásával kapcsolatban. Ezek máris pozitív eredményekre vezettek. Jelenleg külön tanulmány készül a Snagov-tó környékén létesítendő üdülőtelepről (ezt a tanulmányt a bukaresti Területrendezési, Műépítészeti és Épülettervezési Igazgatóság munkatársai dolgozzák ki). A tanulmány igen nagy jelentőségű a tervbe vett nagy beruházások tudományos felhasználása szempontjából. Minden tanulmány alapvető problémája — tekintet nélkül arra, hogy valamelyiei eljárás bevezetéséről, új anyagok alkalmazásáról, a jövő társadalmi igényeinek megfelelő épülettípusok kidolgozásáról, vagy urbanisztikus területrendezésről van szó — a maximális gazdasági és társadalmi hatékonyság biztosítása. A kutatások tehát elsősorban olyan megoldások kidolgozására irányulnak, amelyek a lehető legkisebb költséggel a legkedvezőbb műszaki paramétereket biztosítják. Az építkezések kérdésében világviszonylatban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy pozitív eredmények csak a legkülönbözőbb szakmájú szakemberek szoros együttműködése útján érhetők el, mert a felmerülő bonyolult problémákat a műépítész, vagy az építészmérnök egymagában nem képes megoldani. Az építkezések gazdaságosságának fokozása érdekében a tervező munkában képzett matematikusok is részt vesznek, akik a matematikai módszereknek az épülettervezésben és kivitelezésben való alkalmazási lehetőségeit tanulmányozzák. Az INCERC-nél, a bukaresti tervezőintézetnél és a Temes megyei építészeti igazgatóság keretében éppígy, mint más intézményeknél márs megkezdték a matematikai módszerek alkalmazását. Az építkezések tervezése és kivielezése terén felmerülő kutatási eladatok e rövid felsorolása távolról sem fogja át mindazokat a bonyolult és fontos problémákat, ameyek ebben a tevékenységi szektorban felmerülnek. Úgy hisszük azonban, nem szabad megemlítetlenül hagynunk, hogy hazánk építészetizakemberei a párt- és államvezetőég által kijelölt feladatoktól ösztönözve, fokozott mértékben igyekszettek konkrét eredményeket elérni a építkezési szektorban alkalmazott gakorlati kutatások terén. Egon Cristian műépítész „... Az INCERC (építészeti kutatóintézet) sokrétű kutatásainak gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi az építkezések minőségének és gazdasági hatékonyságának lényeges javítását, így például a különböző adalékanyagoknak a beton minőségére gyakorolt hatását tanulmányozva, az intézet kutatói olyan nehézbetonokat dolgoztak ki, amelyek fokozott szilárdságuk és tartósságuk révén a legkedvezőtlenebb időjárási tényezőknek is ellenállnak". A BETEGSÉGMEGELŐZÉS csak széles körű együttműködéssel valósítható meg (Munkatársunktól). Az elmúlt napokban a Kolozs megyei néptanács kezdeményezésére széles körű vitát rendeztek az egészségügyi felügyelőség, több tömegszervezet és a sajtó képviselőinek részvételével a megye egészségügyi kérdéseiről. A megbeszélés részvevői egyöntetűen egyetértettek abban, hogy a lakosság egészségi állapota az egészségügyi szervek tevékenysége mellett több más hivatalos tényező, sőt a magánszemélyek tevékenységétől, felelősségtudatától is függ, a betegségmegelőzés pedig, amely egészségügyi politikánk alapja, csak széles körű együttműködéssel valósítható meg. A Kolozs megyei egészségügyi felügyelőség, amely mindenekelőtt megelőző intézkedéseket tesz a betegség elkerülésére, az elmúlt időszakban szép eredményeket ért el. A tavalyi év folyamán például az egész megyében csupán egy difteritisz és egy tetanusz megbetegedés fordult elő, a rettegett gyermekbénulás pedig egyáltalán nem ütötte fel a fejét. Mindez annak a kitartó munkának köszönhető, amelyet az egészségügyi személyzet végez a lakosság védőoltásokkal való ellátásában. Az állandó feladatok közé tartozik az esetleges bacilusgazdák, fertőző gócok idejében való felfedezése is. A megelőző intézkedések sorába tartozik az iskolai vakáció végén rendszeresen sorra kerülő kötelező orvosi vizsgálat is, amit azonban, sajnos, nem minden tanuló és szülő vesz komolyan. A tanulóifjúság egészségügyi nevelése különben hosszas vitára adott okot. A részvevők, főleg a városi KISZ-bizottság képviselőjének a felszólalása alapján végül is arra a következtetésre jutottak, hogy lényegesen javítani kell az ifjúság — főleg a szakiskolai tanulók — körében az egészségügyi nevelést. Elhangzott az a javaslat is, hogy a jövendő orvosgenerációt is fel kell készíteni erre a munkára. Az utolsóéves orvostanhallgatók tartsanak az iskolákban egészségügyi felvilágosító órákat a tanulóknak. Ez kettős haszonnal járna. Egyrészt tapasztalatot adna a jövendő orvosnak, másrészt gyarapítaná az ifjúság higiéniai, egészségügyi ismereteit. Felmerültek olyan problémák is, amelyekről több ízben folyt már vita, de amelyek, éppen azért, mert nagyrészben megoldatlanok maradtak, állandóan foglalkoztatják a lakosságot. Ezek közé tartozik a kocsmává züllött büfék kérdése. Mind a város szívében, mind a peremnegyedekben jócskán akad még olyan falatozó, amely nemcsak hogy nincs díszére a városnak, de a higiénia szempontjából sem felel meg. Ezek közül az utóbbi években többet bezártak, átalakítottak és megfelelő egészségügyi berendezéssel szereltek fel, tehát eredmények is voltak. Ennek ellenére, a részvevők véleménye szerint, a felügyelőségnek még nagyobb határozottságot, szigorúságot és következetességet kell tanúsítania, hogy végleg lezárt kérdésnek lehessen tekinteni ezt az ügyet. A fokozott urbanizálódás megköveteli az új negyedek tervezőinek és az egészségügyi szakembereknek az együttműködését. Tervezők és egészségügyiek gyenge kapcsolatára vall a Györgyfalvi negyedben létesített szakiskolák egyik nagy problémája. Bár a negyed tervezésekor az egészségügyi felügyelőség bejelentette ellenvéleményét, azt nem vették figyelembe, így a gyerekek idejük jó részét az új városnegyed és a városközpont közötti rohanással töltik, naponta sok-sok kilométert tesznek meg a bentlakás, az étkező és a műhelyek között. Ez a felesleges erőfeszítés pedig kedvezőtlenül befolyásolja testi fejlődésüket. A hasznos megbeszélés részvevői egyetértettek abban, hogy eredményt elszigetelten, külön-külön nem lehet elérni. Az egészségügyi mutatók csak úgy javulhatnak, ha mindegyik intézmény, minden állampolgár kiveszi részét a munkából. És ez nyilván nemcsak Kolozs megyére vonatkozik. (Folytatás az 1. oldalról) felőbb megoldásokat kutatják fel, közérdekű akcióikat következetesen véghezviszik. A céltudatosság, az operativitás és a felelősségérzet legyen az állandó bizottságok vezérelve. Persze, igen sokat jelent az állandó bizottság számára, ha az illetékes szervek készségesen fogadják és meg is valósítják indítványait. És fordítva: nyilvánvalóan visszaveti munkáját ennek az ellenkezője, megállapításainak bevallott vagy hallgatólagos mellőzése. A helyi államigazgatási szervek is az állandó bizottságok viszonyának helytelen értelmezése gyakran a néptanácsi törvény betűjével ■s szellemével ellentétes gyakorlathoz, formalizmushoz vezet Előfordul például, hogy az állandó bizottág és a néptanácsi apparátus munkáját nem határolják pontosan örül, hogy a teendők, sőt a terveladatok is egybemosódnak. Főént a községekben történik meg, úgy a törvény hézagos ismerete, letve helytelen értelmezése miatt iges állandó bizottságok munkája trmviális. Mi több, néha még aunkaterveket is néptanácsi alkalazottak állítják össze és lényegéin fiktív feladatokkal tömik tele. Msutt úgy képzelik el a dolgokat, hogy az állandó bizottságokra csak a néptanácsi ülésszakok alkalmával van szükség. Jó néhány hiányosság gyökere az elavult gyakorlatban keresendő. Még mindig vannak különböző alkalmazottakból álló, úgynevezett „társadalmi aktívák“, amelyek csak leszűkítik és formálissá teszik az állandó bizottságok munkáját. Valóban, évekkel ezelőtt „társadalmi aktívák“ révén is próbáltuk bevonni a tömegeket az állandó bizottság munkájába, de e célszerűtlen munkaformáról utóbb lemondtunk. A tapasztalat szerint az állandó bizottságnak olyan problémákat kell megragadnia, amelyek megoldásában ezrek működhetnek közre, kezdve a háziasszonytól, egészen a tudásig, mert az állandó bizottsági munka is éppen olyan sokrétű, mint maga az élet. Ezt szögezi le egyébként a néptanácsi törvény 29. szakasza is. Vitás kérdés továbbá, hogy a néptanácsi állandó bizottságoknak van-e joguk ellenőrizni olyan vállalatokat, gazdasági szervezeteket vagy társadalmi-kulturális egységeket, amelyek nincsenek közvetlenül a néptanácsnak alárendelve. Nézetünk szerint a törvényes előírások tökéletesen egyértelműek. Minthogy a néptanácsi törvény leszögezi, hogy az állandó bizottságoknak joguk van az illető közigazgatási-területi egységen belül elemezni, megoldani, illetve jelezni az illetékeseknek bármely problémát, nyilvánvalóan ellenőrzést hajthatnak végre — saját kezdeményezésből vagy néptanácsi megbízás alapján — minden, hatóterületükbe tartozó gazdasági vagy társadalmikulturális egységben. A törvény éppen abból indul ki, hogy a helyi államhatalmi szervek számára nem lehet közömbös a helyi vállalatok és intézmények munkájának menete, s éppen ezért aktív szerepet szán a néptanácsoknak és szerveiknek, feljogosítja őket a hathatós közbelépésre a hiányosságok felszámolása érdekében. Az állandó bizottságok munkájának fontos, ám eddig meglehetősen háttérbe szorult vonatkozása a néptanácsi határozatok végrehajtásának ellenőrzése, annak nyomon követése, hogy a szakosított helyi államigazgatási szervek miként váltják valóra a helyi államhatalmi szervek által megjelölt teendőket. Köztudomású, hogy ellenőrizni annyit jelent, mint részt venni a vezetésben. Egyelőre ezen a téren is hiányosságok mutatkoznak. Ezek felszámolásához az állandó bizottságoknak — a tömegek széles körű támogatásával — meg kell javítaniuk munkájukat. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a közigazgatási apparátus munkájára, az állampolgárok által felvetett problémák, benyújtott javaslatok intézésének módjára. Az állandó bizottságok szenteljenek nagyobb figyelmet a sokrétű, minden helyi munkaterületre kiterjedő ellenőrzésnek, megállapításaikat és javaslataikat pedig terjesszék a néptanács plénuma, illetve a végrehajtó bizottság elé. Az állandó bizottságok csakis így végezhetnek hathatós, reális és mindennemű formalizmustól mentes ellenőrző munkát, csakis így növelhetik tekintélyüket a tömegek előtt NAGYOBB TERET sok szülő panaszkodik, hogy gyermeke valamilyen okból nem tud eleget tenni az iskola követelményeinek. Az iskola állandóan növekvő igényeket támaszt a gyermekkel szemben: rendszeres tanulás, mind nagyobb ismeretanyag, fegyelmezett magatartás stb. Ha az iskolás e követelményeknek nem mindenben tud eleget tenni, megjelenik a kudarcérzés. Mivel a tartós kudarc károsan befolyásolja a gyermek lelki fejlődését, a tanárok és szülők közbelépésére van szükség. Hogy részleges vagy teljes megszüntetésében kellő segítséget nyújthassunk gyermekeinknek, elsősorban az előidéző okokat kell megvizsgálni és azokra hatni. A kiváltó tényezők nagyon változatosak és sokfélék lehetnek, ezért cikkünkben csak a gyakrabban előfordulók elemzésére térhetünk ki. Kisiskolásokban kudarcot okozhat a nagyothallás és a gyengénlátás enyhébb fokozata, melyre a szülők nem figyelnek fel kellő időben. Ezek az érzékszervi elégtelenségek nehézséget okoznak az írás és olvasás elsajátításában. Ezért azonnal orvosi kezelésben kell részesíteni ezeket a gyermekeket, hogy kellő időben megelőzhessük az érzékszervek további romlását, és — természetesen — a kudarcérzést is. A pszichológusok gyakran foglalkoznak a beszédhibások kudarcából származó személyiségzavarokkal. A beszédhibás gyermekek (dadogók, hadarók, poszék stb.) nemcsak az órán, felelés közben, hanem a társadalmi viszonylatokban is külön nehézségekkel küzdenek. Mindamellett, hogy testi-lelki fejlődésük megfelel a normális szintnek, e gyermekeket mégis különleges oktatásban kell részesíteni. A logopédiai (beszédjavító) kabineteket nemcsak a beszédhibások, hanem gyakran olyan gyermekek is felkeresik, akik minden szempontból normálisan fejlettek, csak az írás és az olvasás elsajátításakor ütköznek nehézségbe. Nem érzékszervi elégtelenségről, hanem a központi idegrendszerben fellépő hiányosságokról van szó. A dysgrafia (írászavar) és a dyslexia (olvasászavar) a Bennünk látja támaszát betűk összecserésérében, a mondatok meg nem értésében, egyes szótagok elhagyásában stb. nyilvánulhat meg, ezért ilyen esetekben azonnal orvoshoz kell fordulni. A gyermek társadalmi lény, a család egyik tagja, aki azonnal és élesen reagál a környezet minden változására és hatására. A családban történő veszekedések, súlyosabb nézeteltérések, a válás a gyermek teljes kudarcát okozhatja az iskolában. Az iskolás elveszti a tantárgyak iránti érdeklődését, indulatosabbá, érzékenyebbé válik. A konfliktusok megzavarhatják a gyermek gondolkodását, bizonytalanságérzetet kelthetnek, ezért sokszor gátlások lépnek fel. Ennek az oknak a megszüntetése a szülők gyermekük iránti felelősségérzetétől függ. Minden szülő felelős gyermekéért, tehát azért is, hogy kellő feltételeket biztosítson a fejlődéséhez. A kimerültség is lehet a kudarc egyik kiindulópontja. Hosszabb betegség után, elégtelen táplálkozás (vitaminhiány) vagy alvási zavarok következtében jelentkezhet. Gyengébb gyermekeknél túlterhelésre kell gondolnunk. A kimerültség általában ingerlékenységben, a figyelem szóródásában, fáradtságérzetben nyilvánul meg. Megtörténik, hogy a szülő vagy a tanár figyelmen kívül hagyja és lustasággal vádolja a gyermeket. Ez károsan hat biztonságérzetére. A gyakori környezet és iskolaváltoztatás is negatív hatást gyakorolhat a gyermek tevékenységének kibontakozására. Ha a kudarc okát nem szüntetjük meg kellő időben, számolnunk kell azzal, hogy a gyermek személyiségfejlődésében rendellenességek léphetnek fel. A kudarcot valló gyermek a kudarcot át is éli. Ha nem is válik előtte tudatossá, akkor is észreveszi ezt környezetének magatartásából, ami károsan hat önbizalmára, elveszti biztonságérzetét, elbátortalanodik és egy idő után már akarattal kitér a feladatok elől, így a kiesések még nagyobbak lesznek. A felnőttekre hárul az a feladat, hogy a kudarcot vallott gyermeket ne hagyják magára. Fáradozásaiban segíteni, biztatni kell, hiszen bennünk látja támaszát. Vagy pedig azon igyekezni, hogy a kudarcot előidéző okokat megszüntessük. Ellenkező esetben a gyermek a játékba ,az álmokba és a könnyűszerrel elérhető álsikerekbe (szemtelenség, bohóckodás, szájhősködés) keres kiutat. A kudarc a teljesítmények gyengülését is maga után vonja. Spalier Árpád gyógypedagógus SZÜLŐKNEK A NEVELÉSRŐL tanuló érkezett a nyolca- Ndik osztályba : Kati. Az osztály olyan, mint egy megbolygatott méhkas — a tanulók körülveszik, kérdések özönével árasztják el, ismerkednek vele. Sokan szeretnék, ha velük ülne egy padban. Az utolsó pad üres, s ő ezt választja. Szereplése nagyon gyengén indul, jegyei többsége négyes és „mini ötös“. Meglepetés csak ezután éri a tantestületet: elküldték Kati jegyeit a másik iskolától, ahol eddig tanult és... az V—VII. osztályban, az általános a nyolcasnál jobb, a VIII. osztályban az év elején kapott jegyei is csak valamivel rosszabbak. Mit történhetett Katival ? — ez a kérdés foglalkoztatja az osztályfőnököt és a többi tanárt is. Nem tudott még beleilleszkedni az új környezetbe, az osztály közösségébe ? A serdülőkor hatása ? A tanárok igényesebbek ? Más foglalatosságai akadályozzák a tanulásban ? Még számtalan kérdés vetődik fel, ami magyarázatul szolgálna Kati rossz jegyeihez, ezeket pedig ismerni kellene, hogy Katin minél előbb segíteni lehessen. Csakhamar kiderül, hogy Kati jegyei azután kezdtek romlani, miután szülei elváltak egymástól, és OLVASÓINK ÍRJÁK Kati vacsorája édesanyjával ebbe a bányászvároskába költözött. Albérletben laknak az egyik tömbház kisebbik szobájában, amely az előszobából nyílik. A tanuláshoz az optimális feltételek tehát nincsenek biztosítva, de ezzel csak részben magyarázhatók a tanuló gyenge osztályzatai. Rita Kábákkal egy házban lakik, az alattuk levő lakásban. Rita a VIII. osztály legjobb tanulója, az utóbbi időben azonban ő is kapott egy-két gyenge osztályzatot. Az okát az édesapjától tudtuk meg : a felettük lévő, tehát a Katiék lakásában olyan lárma van, mintha lovak dobogtatnának, máskor énekszó halszik, ami a lányát zavarja a tanulásban és őt is a pihenésben (éjjeli váltásban dolgozik a bányában, s így sokszor fáradtan, megy be dolgozni). A főok megismeréséhez egy fegyelmi kihágás vezetett: az iskola igazgatója a labdarúgó csapattal szülővárosába készült menni a klub kocsijával, és a kocsiban hátul Katit vette észre az egyik játékos mellett. Nem szólt semmit, úgy tett, mintha észre sem vette volna. Hétfőn Katival elbeszélgetve, a következőket tudtuk meg : addig is többször kísérte el a csapatot, hogy „egyet jót vacsorázzék“, ugyanis édesanyja nem dolgozik, s abból a 250 lejből élnek, amit az anya kap tartásdíj fejében volt férjétől. Az anya kivette a másik iskola bentlakásából, hogy ő kapja kézhez a 250 lejt, és idehozta ebbe a városba. Ebből a pénzből fizeti a lakást, a megmaradt részt „beosztja“. Ételre tehát nem sok marad. Kati ugyebár nagylány, oldja meg magának a kérdést, ha éhes. Fő, hogy a 250 lejt a mama vágja zsebre. Hogy esetleg dolgozni menjen és iskolás gyermekéért valami áldozatot is hozzon, ez nem neki való filozófia. Azóta is aggódva kérdezzük egymástól : mi lesz Katival, ha ez így megy tovább ? Abban reménykedünk, hogy egyszer ellátogat ide az apja... Cseh Tibor tanár CSIRE GABRIELLA A BŰNBAK öcsi kedves volt, pihés fejű. Úgy mosolygott, mint Walt Disney legkisebb törpéje a Hófehérkében. Mindent elhitt a nagyoknak, hálás közönség volt. Sajátosan ejtett szavait, mondásait idézni lehetett. (Hallottad ? Öcsi bumbunak nevezi a teherkocsit.) Laci, a bátyja viszont annál több borsót tört a felnőttek orra alá. Az óvodából jövet lecsapta a táskáját, szertedobálta a holmiját és cipőstöl végigdőlt az ágyon. — Vetkőzz le, te már nagyfiú vagy! — Vetkőztessenek le, mint öcsit! Az ebédnél karba tette a kezét és várt. — Miért nem eszel ? — Adják nekem is a számba az ételt, mint Öcsinek! Délutánonként, ha a kistestvér elaludt, odalopózott a kiságyhoz és meghúzta a gyerek haját. — Ahelyett, hogy aludnál, még őt is zavarod ! — Ha én fekszem le, mindenki beszél, kiabál. Ne aludjon ő se ! Laciból rendre László lett, az angyali öcsiből öcsibe. A vendégek csak a kicsivel törődtek, mert a nagy morózus volt, barátságtalan. Nem ült hizelkedően a nénik ölébe, nem köszönte meg az ajándék csokit és nem válaszolt a buta kérdésekre. Minek ? Úgyis tudják, mi a neve és hány éves. Öcsi gömbölyű volt, jól esett belecsípni a pofijába, Lacinak szúrt a csontja, különben is akkora lókötő, minek dörgölőzik az emberhez! — Olvass mesét! — járt Boci a könyvvel az anyja után. — Várj estig. — De öcsinek egész nap mondod a „Répa, retek, mogyorót.“ Mégse tudja. Kiöltötte a nyelvét és rákezdte a csúfolódást: „Hépa, hetek, moggyohó.“ — Akkor filmezz! — mondta később. — Nem, nem — tiltakozott a kicsi. — Nem kell csúf boszorkány, nem kell! — Bőgő masina! Mindentől potyog a könnye. — László, csend ! Te vagy a nagyobbik, légy te az okos. Másnap kikapott László, mert nem vette észre hogy öcsi elcsente a gyufát a konyhából és meggyújtotta a papírt. Megverték, mert öcsi nem evett. Azért nem evett, mert László kényeskedik, félretolja a köménymaglevest, rossz példát mutat. öcsi, hogy kipróbálja hatalmát, összetépte a lexikont, kidobta a barackmagot az ablakon, lekávézta a térítőt , és leste a hatást. Tudta, hogy úgyis László lesz a bűnbak. Mesélte neki valaki, hogy a fejedelmi házaknál játszótársat tartottak azért, hogy a rosszalkodó hercegfiak helyett azt döngesse el a tanítómester, ő most hercegfiúnak érezte magát László mellett. AZ Ő DOLGA A tankönyv helye A könyveknek egymás fölötti tartása fiókban, szekrényben nem a legcélszerűbb, mert a keresett könyvet, füzetet nem egy esetben a halom aljáról kell kiszednünk, ami időveszteséggel és bosszúsággal jár. A szekrény belső terének jobb helykihasználása, valamint a célszerűség érdekében érdemes elkészíteni az ábrán látható lemezes rekeszelést, amelybe a tankönyveket szakok szerint sorba (reál, humán stb.) és tantárgyak szerint helyezzük el a hozzájuk tartozó füzetekkel együtt. Egyik sarokrekeszbe az írószerszámokat tehetjük. A szekrény belső terén szélességének és mélységének megfelelő lemezcsíkokat vágunk vízszintes polcoknak (vigyázva, hogy az ajtó zárható legyen !) Ezekre mintegy 8—10 cmes polcmagasságnak megfelelő lemezeket szegezünk egyik oldalról (üvegezésre használt szegekkel). A rekeszek szélességét a tankönyvek méreteinek megfelelőre készítjük úgy, hogy a két szomszédos lemez ne essék egy vonalba (különben nem szegezhető). Vigyáznunk a lemezek méretezésekor, hogy ezek ne legyenek rövidek, mert akkor a polcrendszer „kotyog". Az alsó függőleges lemezeket mintegy 5 mm-es lemezcsíkkal oldalirányban merevítjük úgy, hogy e csikókat a szekrénymélyedés alsó lapjára szegezzük a függőleges lemezek közé, így az egész polcrendszer bármikor a mélyedésből kiemelhető, a legfelső függőleges lemezek kis oldalirányú elhajlításával. Vonház József tanár ELŐRE 3. oldal