Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)

1970-05-26 / 7013. szám

ELŐRE 2. oldal NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság­i­­ Államtanácsának elnöke interjút adott a L'Humanité című lapnak (Folytatás az­­ oldalról) zárt, számos gépet és felszerelést ex­portál jónéhány országba. Jelenleg pártunk fő gazdasági tö­rekvése : biztosítani az ipar gyors fejlődési ütemét. Az utóbbi 20 év­ben az évi átlagos növekedési ütem 14 százalék körül volt, a következő ötéves tervre több mint 10 százalé­kos évi átlagos növekedést irányoz­tunk elő, s főként a modern techni­ka bevezetésére helyezünk súlyt az összes gazdasági ágakban. KÉRDÉS: És a mezőgazdaság ? A Köz­ponti Bizottság legutóbbi ple­náris ülése ezzel a kérdéssel foglalkozott. VÁLASZ: Elsősorban hangsúlyozni kívánom, hogy amióta 106- ben befejeztük a kollektivizálást, a román mező­­gazdaságnak nem csupán a belső fo­gyasztási szükségleteket sikerül el­látnia, hanem lehetővé tenni számos mezőgazdasági, élelmi cikk kivite­lét is. Természetesen, a nyilvánvaló ha­ladás ellenére is azt kell mondanunk, még bőven van tennivaló, hogy kor­szerű, fejlett mezőgazdasággal ren­delkezzünk Számos igen fontos in­tézkedést helyeztünk kilátásba az öntözéses művelés bővítése, a gépe­sítés, a tudományos fel­fedezések al­kalmazása terén, s ezek nyomán gyorsabban fog növekedni a mező­gazdasági termelés. Ehhez jelentős beruházásokat irányoztunk elő, csu­pán állami alapokból 80 milliárd lejt fordítunk a mezőgazdaságfej­lesztési programra. KÉKEIS: A francia olvasók számára nem érdektelen hozzáfűzni, hogy Románia, amely hosszú ideig mezőgazdasági ország­ként volt ismeretes, a mező­­gazdaság terén is bizonyos földrajzi nehézségekkel küzd. VÁLASZ: Programunk figyelembe vette ezt a tényezőt. Romániának, noha vi­szonylag csekély kiterjedésű, vannak olyan övezetei, ahol egyes idősza­kokban a nedvességtartalom fölös, más, meglehetősen kiterjedt öveze­tekben viszont évente néhány hóna­pig erős a szárazság. Érthetően kü­lönleges figyelmet fordítunk a lecsa­­polási, a talajjavítási, az öntözési munkákra. Úgy tervezzük, hogy 1975-ig az öntözött területek kiter­jedése meghaladja a kétmillió hek­tárt az 1905. évi 230 000 hektárral szemben. Végső fokon azonban a legfontosabb az ember, az emberi munka, hiszen az összes földrajzi, éghajlati feltételeken javítani lehet, a szocializmus pedig megteremti a legjobb feltételeket a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Pártunk e téren is, akárcsak más területeken, változatlanul különle­ges figyelmet fordít a tudományos vívmányok alkalmazására. Abból in­dulunk ki, hogy az új társadalmat csakis a tudomány legújabb vívmá­nyai, az emberi gondolkodás legérté­kesebb eredményei alapján lehet fel­építeni ; őrködünk tehát a tudomá­nyos kutatómunka szervezésén, a tu­dományos vívmányoknak a terme­lésben, az egész társadalmi életben való bevezetésén. Az említett sike­reket így értük el. KÉRDÉS: Ebben az országban tehát, ahol a kezdeti helyzet olyan természetű volt, hogy a fejlő­dés a gyengén fejlett orszá­gokra jellemző útra terelődhe­tett volna, a szocializmus le­hetővé tette az orientáció gyö­keres megváltoztatását. VÁLASZ: Fejtegetéseim, igazolják ezt. Meg szeretném jegyezni, hogy népünk gazdaságfejlesztési erőfeszítései mel­lett — az erőfeszítésekről abból is fogalmat lehet alkotni, hogy évente a nemzeti jövedelem több mint 30 százalékát fordítjuk felhalmozásra — fontos szerepet kapnak az együtt­működési és kooperációs kapcsola­tok a szocialista országokkal, vala­mint a világ többi országával. A műszaki-tudományos forradalom feltételei között egyébként széles körű együttműködés és kooperáció nélkül el sem lehetne képzelni egy olyan, viszonylag kis ország fejlődé­sét, mint Románia. Különleges súlyt helyezünk tehát a szocialista álla­mok közötti együttműködési és koo­perációs kapcsolatokra, amelyek biz­tosíthatják minden egyes szocialista ország gyors haladását. A szocialista országok fejlődése pedig külön-kü­­lön előmozdítja a szocializmus érvé­nyesülését, növeli a szocializmus erejét és befolyását világszerte. orientáció körvonalazódik, egyes megyék például hovato­vább szegény rokonnak szá­mítanak, i­­lelve megfeledkez­­nek róluk. VÁLASZ: A múltban, akárcsak valamennyi kapitalista országban, Romániában is — annál inkább, hogy a gazdaság gyenge volt — az ipar csupán né­hány övezetbe összpontosult. Pár­tunk felvetette a kérdést : meg kell teremteni a feltételeket az összes vi­dékek fejlesztéséhez, a termelőerők harmonikus, egész országra kiterje­dő területi megoszlásához. Főleg 1900. óta ezt a törekvést állandóan szem előtt tartottuk. Ma már el­mondhatjuk, nincs olyan része az or­szágnak, ahol az utóbbi öt év lefor­gása alatt ne épültek volna nagy, országos érdekű vállalatok. KÉRDÉS: Sikerült-e szakmunkásokat, megfelelő kádereket találni ezekben az övezetekben ? válasz A helybeli káderek felkutatása meglehetősen nehéz dolog. Mi a helybeli káderek képzésére helye­zünk súlyt. A vezetőkáderek, a szak­emberek tekintetében azonban egyes esetekben más központokban dolgo­zó emberekhez kell fordulnunk, akiknek az illető területen nagyobb a tapasztalatuk ; természetesen bi­zonyos nehézségektől eltekintve ezt a problémát is sikerül megoldanunk. Véleményünk szerint az ország összes övezeteinek iparosítása lénye­ges feltétel a szocialista építéshez, népünk anyagi és kulturális élet­színvonalának emeléséhez. Követke­zésképpen továbbra is ezt az utat járjuk, noha nagy erőfeszítéseket kö­vetel tőlünk. KÉRDÉS: S mert szóba kerültek az erőfeszítések, feltehetjük a kérdést: a gazdaságfejlesztési erőfeszítések, a jelentős fel­halmozási ráta — mint mon­dotta, a nemzeti jövedelem 30 százalékát fordítják akkumu­lációra — összeegyeztethető-e az életszínvonal fejlődésével ? VÁLASZ: Nemcsak, hogy teljesen össze­egyeztethető az életszínvonal fejlő­désével, hanem elengedhetetlen fel­tétele a nép életszínvonala javításá­nak. A magas felhalmozási ráta biz­tosította országunkban a nemzet­­gazdaság gyors ütemű fejlődését, s ezzel párhuzamosan a tömegek anyagi és kulturális életszínvonalá­nak állandó emelését. Természetesen a felhalmozási alapok csökkentése lehetővé tenné, hogy rövid ideig nagyobb összegeket fordíthassunk a fogyasztásra, de távlati szempont­ból ennek nagyon káros hatásai len­nének. Egy ilyen politika nemcsak gátolná a gazdaság általános fejlő­dését, hanem szűkítené a lakosság életszínvonala emelésének, népünk élete civilizációs foka növelésének az anyagi alapját. Gondoskodva a gazdasági fejlesztésről, biztosí­tottuk és továbbra is biztosítjuk a munkásosztály, az egész nép élet­színvonalának emelését. A párt és az állam egész tevékenysége éppen arra irányul, hogy javuljanak az életkörülmények. Az idén a dolgozók jövedelme há­romszor nagyobb mint 1950-ben. Az első negyedévben befejeződött a dol­gozók összes kategóriás fizetésének emelésére irányuló akció; május 1-től kezdve a kis fizetésű alkalma­zottak újabb jelentős növelésben ré­szesülnek. Ennek nyomán az idén 12 milliárd lejjel növekszik az al­kalmazottak jövedelme. Arra is tö­rekszünk, hogy minél méltányosabb arányt biztosítsunk a kis jövedelmek és a nagyobb jövedelmek között. Pél­dául a havi 900 lejes fizetés után 3,5 százalékos adó jár , ez az adó azonban eléri a 19,3 százalékot egy 10 000 lejes fizetés után. Az alkalmazottak jövedelmének növeléséhez hozzájárul még a szá­mos szociális intézkedés, többek kö­zött a gyermekes családok állami pótléka, az ingyenes oktatás, bele­értve a tankönyveket is, az oktatás minden fokán. Ne feledkezzünk meg az egészségügyi ellátásról se ; az ál­lam évent­e családonként mintegy 5000 lejt költ egészségvédelemre KÉRDÉS: Az oktatás jelentősége ab­ból is származott, hogy szak­képzett munkásokat, a gazda­ságnak szükséges kádereket­­ kellett kiképezni ? VÁLASZ: A kérdés jelentőségének, romániai méreteinek jobb megértéséhez meg kell jegyeznünk, hogy a háború előtt a lakosságnak csaknem 40 százaléka írástudatlan volt. Az írástudatlansá­got régóta felszámoltuk. 1965-től be­vezettük a nyolcosztályos kötelező oktatást az egész lakosság számára. KÉRDÉS s v­er Ez a gazdasági fejlődés bizo­nyos kulc­süvegetekre korláto­zódik ? Franciaországban ilyen 1970-től pedig a tízosztályos kötelező oktatást az ország egész ifjúsága szá­mára A diákok száma ötszörösen növe­kedett , az 1938. évi 26 000-ről a je­lenlegi több mint 150 600-re. Egyidejűleg nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a szakmunkásképzésnek; e célból fejlesztenünk kellett a szak­mai oktatást. A szakmai oktatás több mit 200 000 tanulót­­ számlál; a középfokú káderek képzése céljá­ból műszaki és szakmai líceumokat szerveztünk különböző ágakban, a műszaki líceumokban több, mint 100.000 tanuló tanul. A következő öt évben fejleszteni kívánjuk mind a szakmai iskolákat, mind a műszaki líceumokat. 1967-től kezdve rátér­tünk az álmérnökképző intézetek szervezésére. Fejlesztenünk kell egyben a mun­­kahelyi szakképesítést­ is. Ha felke­resne néhány vállalatot országunk­ban, láthatná, hogy jónéhány helyen intenzív munka folyik ilyen irány­ban, hogy az alkalmazottak átlagos életkora 19—20 év, ami egyben bizo­nyítja, milyen nagy erőfeszítéseket kell tennünk a szakmai képzés te­rén, s milyen rendkívül aktív szerep hárul az ifjúságra társadalmunkban. Elmondhatjuk tehát, hogy a gazda­ság, a tudomány és a kultúra fejlő­désével párhuzamosan az egész nép életszínvonala szüntelenül javul. A szocialista társadalom építésének eredményeit minden egyes honpol­gár saját életében tapasztalja , más­ként nem lehetne magyarázatot ta­lálni arra, hogy miért veszi ki ré­szét oly határozottan ebből a mun­kából. KÉRDÉS: A szocializmus megváltoztat­ta a román nép életviszonyait, de,talán az ember mám■ meg­változik-e ? Milyen sikereket értek el e tekintetben és mi­lyen­­ nehézségekkel találták szembe magukat ? VÁLASZ: Az emberi tudat fejlődése ter­mészetesen hosszú folyamat; nyil­vánvaló, hogy a döntő tényező ebben az anyagi életviszonyok, de a magas kulturális színvonal éppen olyan szükséges, mint a társadalom objektív törvényeinek megértése. Nem hiszem, hogy ilyen tekintet­ben különleges nehézségek volná­nak Romániában, ez talán annak tulajdonítható, hogy a társadalom fejlesztésének eredményei meggyőz­ték a népet; a kommunisták politi­kája megfelel alapvető érdekeinek. Bizonyos egyéni megnyilatkozá­sokban, mind a társadalmi viszo­nyok síkján, mind a családban nyil­vánvalóan még érződnek a múlt terhei. Mutatkozik még a miszticiz­mus, az individualizmus és más maradi mentalitások befolyása; e megnyilvánulások felszámolása hosz­­szas folyamat. A munkások tudatának alakítá­sához, haladó magatartásuk kiala­kításához a mindennapi viselkedés­ben nevelőmunka kell, amelyben közreműködnek a társadalom ösz­­szes eszközei: az iskola, a sajtó, a rádió-televízió, a művészet, a tö­­megművelődés, az egész politikai­ideológiai tevékenység. Pártunk megkülönböztetett figyel­met fordít a művészi alkotómun­kára. Abból az elgondolásból in­dulunk ki, hogy a művészetnek és az irodalomnak tükröznie kell tár­sadalmunk realitásait, dialektikus­­materialista világ- és társadalom­szemléletünkre kell épülnie; magá­tól értetődik viszont, hogy a mű­vészi alkotásban különböző kifeje­zésformáknak és­­eszközöknek kell érvényesülniük, nem szabad meg­követelni az uniformizálást, ami távolról sem mozdítaná elő, az iro­dalom és a művészet fejlődését, sze­repét a szocialista tudat színvonalá­nak emelésében, ellenkezőleg, le­szűkítené ható- és vonzókörét. A művészet és az irodalom terén mű­ködő dolgozóink tevékenyen hoz­zájárulnak a szocialista társada­lom fejlesztéséhez, ugyanaz el­mondható összes értelmiségieinkről is. Megjegyzendő, hogy a régi nem­zedékhez tartozók, a legkiválóbb tudományos és kulturális dolgozók, támogatták pártunk politikáját; legtöbben közülük párttagokká vál­tak, azok pedig, akik még nem párttagok, lényegében úgy dolgoz­nak, mint a kommunisták a szocia­lista társadalmi rend fejlesztéséért. Egyébként azért sikerült rövid idő alatt jelentős haladást elérnünk az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, mert pártunk meg tudta valósítani az összes népi erők egységét. Természetesen a főszerep a munkásosztályra hárult és hárul, amely továbbra is a társadalom ve­zető osztálya, de szocialista hazánk összes társadalmi erőinek tartós szövetsége rendkívül fontos szere­pet játszott és játszik ma is. Hogy népünk erőinek ezt az egy­ségét megvalósíthassuk, arról is gondoskodnunk kellett, hogy bizto­sítsuk a Romániában élő többi nemzetiség teljes jogegyenlőségét; a nemzetiségek a lakosságnak mintegy 11 százalékát teszik ki. KÉRDÉS: .A következő években me­lyek a Román Kommunista Párt elsőrendű feladatai azo­kon a területeken, amelyekről beszéltünk ? VÁLASZ: A hangsúlyt továbbra is arra he­lyezzük, hogy gyors ütemben fejlőd­jék az ipar, főleg annak korszerű ágai, az elektronika, a szerszámgép­­gyártás stb. Nagyobb figyelmet szentelünk a mezőgazdaságnak, minthogy egy olyan országban, mint Románia, a mezőgazdaság az iparral párhuza­mosan rendkívül jelentős szerepet tölt be a gazdaság harmonikus fej­lődésében. Megkülönböztetett figyelmet for­dítunk az egész gazdasági tevékeny­ség minőségi javítására; e célból foglalkozunk mind a termelés a­­nyagi költségeinek csökkentésével, mind pedig a munkatermelékenység növelésével. Továbbra is különleges figyelmet szentelünk a tudományos kutató­munkára ,amelynek szerepe növek­szik a társadalom fejlődésében. Ma­gától értetődően tovább emeljük a nép életszínvonalát. Távlati problematikánkról azon­ban nem alkothatna magának teljes képet, ha nem szólnék a szocialista demokrácia fejlesztéséről. Azzal egyidejűleg, hogy erősítjük és töké­letesítjük a gazdaság és a társadal­mi élet központi terv szerinti irá­nyítását, foglalkozunk a gazdasági és közigazgatási egységek hatáskö­ren­ek és önállóságának bővítésével is; meg akarjuk teremteni a leg­jobb feltételeket ahhoz, hogy a munkásosztály, az összes munkások maradéktalanul részt vegyenek s a társadalom vezetésében, s véle­ményt mondhassanak pártunk és államunk összes bel- és külpoliti­kai kérdéseiről. Természetesen ezt az egész munkát a Román Kom­munista Párt irányítja és vezeti. Meg kell jegyeznem, hogy számunk­ra a párt társadalmi vezető szere­pének problémája a lehető legter­mészetesebb dolog. A munkások, egész népünk tapasztalhatta, hogy csakis pártunk tudta­­ megoldani Románia sokrétű problémáit. In­nen van az, hogy a párt népünk támogatását élvezi a pártunk X. kongresszusán megjelölt feladatok teljesítésében, amely feladatok meg­felelnek országunk széles tömeges érdekeinek. M. R. PINEAU: Soronlevő franciaországi út­ja előtt ez az interjú, amelyet lapunknak szíveskedett adni, ismertebbé teszi olvasóink előtt a romániai szocializmus ered­ményeit, azt hogy miként fog­ják fel a megerősítését szol­gáló problémákat, a román nép tapasztalatát ezen a téren, azt a tapasztalatot, amely ugyan a szocialista fejlődés általános törvényein alapszik, mégis bi­zonyos eredeti vonásokat mu­tat. A szocialista Franciaország építésének is meglesznek a maga sajátos elemei, az álta­lános törvények alapján; önök ismerik például nézeteinket és téziseinket pártunk élcsapat­­szerepéről az e szocializmus építéséhez hozzájáruló demok­ratikus pártok és alakulatok lojális együttműködésének kö­rülményei között. Pártjuk és népük tapasztalata komolyan érdekli olvasóinkat, akik ily módon jobban megismerhetik magát Romániát. NICOLAE CEAUSESCU .* Befejezésül szeretnék utalni a­­Román Kommunista Párt és a Francia Kommunista Párt jó kap­csolataira, amelyeknek egyéb­ként régi hagyományai vannak és azokban a kapcsolatokban gyöke­reznek, amelyek a múltban a ro­mán és a francia forradalmárok között fennálltak. Természetesen nem akarok visszamenni 1848-ig vagy a Párizsi Kommünig, azonban valószínűleg tudja, hogy egyes ro­mánok küzdöttek a Párizsi Kom­­münért; ugyancsak természetes, hogy számos román vett részt a francia ellenállásban. A háború után nap­jainkig továbbra is jó kapcsolatok fejlődtek ki pártjaink között. Gyü­mölcsöző kapcsolataink és találkozá­saink voltak Waldeck Rochet elv­­társsal. Sok-sok sikert szeretnék kí­vánni a francia kommunista párt­nak, összes tagjainak, lapjuk olva­sóinak munkájukban. Tekintettel arra, hogy a Francia Kommunista Párt fontos szerepet játszik Franciaország politikai életé­ben, meg akarom említeni ugyanak­kor a Románia és Franciaország kö­zött fennálló jó kapcsolatokat, vala­mint azokat a kedvező kilátásokat, amelyek a román és a francia nép közötti barátság továbbfejlődése előtt állnak. ­ TÁVIRATOK Őexcellenciája JUAN CARLOS ONGANIA altábornagy úrnak, az Argentin Nemzet elnökének BUENOS AIRES Argentina Köztársaság Nemzeti Ünnepe alkalmából az Államtanács a román nép és a magam nevében szívélyesen gratulálok Excellenciád­nak. Kívánok boldogságot önnek, haladást az argentin népnek a Romá­nia és Argentina közötti együttműködési kapcsolatok tovább­fejlesztése érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Őfelsége HUSSZEIN IBN TALALNAK, Jordánia királyának Jordánia Hasemita Királyságának nemzeti napja alkalmából őszinte üdvözletemet tolmácsolom Felségednek és haladást kívánok a jordánia népnek. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke KÖZÉLETI HÍREK Fogadás az Államtanácsnál Emil Bodnaras, az Államtanács alelnöke fogadta az izlandi parla­menti küldöttséget, amely a Nagy Nemzetgyűlés meghívására hazánk­ban tartózkodik. A megbeszélés so­rán a Románia és Izland közötti kétoldalú együttműködési kapcsola­tok további fejlesztésére vonatkoz kérdéseket vitatták meg. Vélemény­cserét folytattak egyben a nemzet­közi helyzetről is. A SZÍVÓS küzdelem minden talpalatnyi termőföld hozamáért­ ­ országunkra szakadó súlyos elemi csapás nagy károkat okozott a mezőgazdaságban is. Több százezer hektár értékes termőföldet öntött el az ár, hatalmas terüle­teken pangó víz fojtogatja a ve­téseket, tönkretéve a búza-,­ nap­raforgó-, kukoricatáblákat, a zöld­séges kerteket. A nehéz megpró­báltatások közepette falvaink dol­gozói mindent elkövetnek, hogy a rendkívüli körülmények ellené­re teremni kényszerítsék a földet. A termelőszövetkezetek eddig 3400 hektár területet újravetet­tek. A mezők megművelő, vasár­nap is fáradságot nem ismerő munkával küzdöttek az árvíz következményeinek megszűnte­téséért. Ezer és ezer földműves vonult ki a beiszaposodott te­rületekre, hogy mentse, ami menthető, hogy a bevetett par­cellákhoz oly makacsul ragasz­kodó víz elvezetésével lehetővé tegye a maga s a gépek munká­ját. Szeben megyében például 3000 hektár földet újra kell vet­ni, a kipusztult vetések helyébe cukorrépának, burgonyának és takarmánynövénynek kell kerül­nie. Haladéktalanul végezni kell tehát az előkészületekkel. S száz meg száz tíz tag, falusi ember ássa az árkokat, húzza a baráz­dákat, csakhogy a most annyi bajt hozó víz mielőbb el­takarod­jon az új magot váró földekről. A gazdaságok saját készleteik­ből, valamint a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Miniszté­rium kiutalása révén 200 tonna nitrogénes műtrágyát, elegendő kiváló vetőmagot tartalékoltak az új vetések számára. A me­gye gépállománya itt is, akár másutt, újabb traktorokkal bő­vült. Ahol csak lehetett, a szövet­kezeti parasztság egy emberként jelent meg a falvak határában. A Kolozs megyei mtsz-ek pél­dául ezekben a napokban 550 hektár földet hódítottak vissza az ártól, a tönkrement kultúrá­kat kukoricával, burgonyával és cukorrépával pótolják, 40 hek­tár zöldséges kertet ültettek be újra. A bonchidai tsz-tagok ár­mentesítették egész kertészetü­ket, a régiek helyén máris új palánták zöldellnek. Javában ve­tik a kukoricát is. Valóságos csata zajlik most a Maros menti földeken, ahol né­hány nappal ezelőtt a nagy folyó szinte tengerként tombolt. Ahogy a vizek visszahúzódtak, az enye­­di ötös számú farm dolgozói nyomban megjelentek a mező­kön, s amint a gépekkel rá le­hetett menni a földekre, meg­kezdték a talajművelést, trágyá­zást. Újra teremni fog az 5­12 hektáros árvíz sújtotta terület. S hogy a termés be is érik, azt ga­rantálják a 100-as, rövid tenyész­idejű kettős kukoricahibridek. Neamț megye is sokat szenve­dett az áradás miatt. De, amint szűnt a szakadó eső, az emberek nyomban megjelentek a tetteket parancsoló színhelyen, csupán három falu határában 1500 mtsz-tag ásta az árkokat, négy gépszivattyú habzsolta a vízfö­lösleget, két különleges traktor , más gépi felszerelések segítsé­gével hamarosan 700 hektárnyi területről­­űzték el a hívatlan vendéget. Mára­marosban­ eddig 200 hektár földet kármentesítet­­tek. A munka sajnos nem ha­ladhatott gyorsabban az újabb esőzések (mintegy 28 mm négy­zetméterenként) miatt. A mára­­marosi falvak segítségére egyéb­ként még 160 teljes felszerelés­sel ellátott traktor érkezett. 175 tonna kukorica­, 7 tonna bab­és 700 kiló répavetőmag áll a szövetkezetek rendelkezésére, a­­mivel 20 000 hektár terület vet­hető be. a zöldségmagvak meny­­­nyisége 428 hektár föld beveté­sét teszi lehetővé. Szívós munka folyik az or­szág másik északi megyéjének földjein is. Az elmúlt héten Su­­ceava vidékén 2500 hektár te­rületet vetettek be kukoricával, 800 hektáron burgonyát ültettek. A kukorica vetési tervét itt ed­dig 74,1 százalékra teljesítették, beültették a burgonyaföldek há­­romnegyedét. Prahova megyében 12 000 hektáron éj­jel-nappal fo­lyik az ádáz küzdelem. A trak­torosok, együtt a szövetkezet­­beliekkel, máris nagy területe­ket ármentesítettek, hatalmas gépszivattyúk segítik őket. Bú­zán megyében a szűnni nem akaró eső ellenére a tsz-tagok kint vannak a mezőkön, ássák az árkokat, hogy az elöntött 1300 hektár földet mielőbb felszaba­dítsák. Milliók akarata s munkája nyomán az iszapborította föl­deknek újra teremniük­­kell. Hazaérkezett Budapestről a román kormányküldöttség Visszaérkezett a fővárosba Romá­nia Szocialista Köztársaság kor­mányküldöttsége, amely Tosif Ránc­nak, a Minisztertanács alelnökének vezetésével a Magyar Népköztársa­ság kormányának meghívására részt vett a Magyarország fasiszta iga alóli felszabadulása 25. évfordulójá­nak szentelt Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásán. A Bukarest- Otopeni nemzetközi repülőtéren je­len volt Ion Pafan, a Miniszterta­nács alelnöke, miniszterek és több más hivatalos személy. Ott volt Martin Ferenc, a Magyar NK buka­resti nagykövete és a nagykövetsé több tagja. Folytatva a Bulgária Népköztár­sasá­gban, a Magyar Népköztársa­ságban, a Csehszlovák Szocialist Köztársaságban, Ausztriában és Ju­goszlávia Szocialista Szövetségi Köz­társaságban tett látogatást, az F­­. Pahalcsuk ellentengernagy. Szovj­­unió Hőse parancsnokság alatt álló szovjet folyami hadihajói megérkeztek Braila kikötőjébe, hogy baráti látogatást tegyenek hazánk­ban. 1970. MÁJUS 26., KEDD KÖZLEMÉNY Az Oktatásügyi Minisztérium a következőket közli a tanév befeje­zéséről az árvíz nyomán kialakult körülmények között. 1. — A megyei tanfelügyelőségek az iskolai szabályzatokban megje­lölt hatáskörükben továbbra sem engedélyezik a tanítást azokban az iskolákban amelyekben ehhez nincsenek meg a feltételek. A már nem veszélyeztetett és megfelelő körülményekkel rendel­­kező helységekben a tanítást az egészségügyi szervek jóváhagyásá­val haladéktalanul meg lehet ismét kezdeni. A megrongálódott iskolák­ban kérni kell az építkezési szak­­szervek véleményezését is. 2. A nappali és esti­­tagozatok XII. osztályo­sai (a szaklíceumok V. év­e­­ei) az iskolai szabályzatoknak meg­­felelően május 13- án fejezik be a tanévet,­az I—XI. osztályos tanulók pedig június 13-án . ■Azokban' az iskolákban, ahol a tanítás nem kezdődhet meg, az I— XI. osztályos tanulókat eddigi eredményeik alapján osztályozzák. Az előmenetelükön javítani kívánó tanulók osztályozása ezekben az is­­kolákban a szeptember 1 és 15 kö­­zötti időszakra halasztható. * 3' Az érettségi vizsgát a kijelölt időpontban, vagyis­ június 18 és 28 .öz­ött tartják meg Az elöntött helységek, líceumai­ .­iák abszolvensei azoknak a helysé­geknek a tantestületétől kapnak se­­gítséget az érettségi vizsga előkészí­téséhez,­­ahol a jelzett időszakban laknak. 4. — A líceumi felvételi verseny­­vizsgára június 22 és július 3 kö­zött, a szakmai iskolai felvételire július 7 és 14 között kerül sor. Azokon a helyeken, ahol az álta­­lános iskolákban hosszabb ideig nem kezdődhet meg a tanítás,­­ a lceumi felvételi versenyvizsgát csak az őszi szesszióban, vagyis szeptember 1 és 9 között tartják ; e rendkívüli eseteket június 5-ig köz­üik a sajtóban. 5. — A főiskolai felvételi ver­senyvizsgát a kitűzött időpontban, szaz július 10 és 18 között bonyolít­ják le. A felsőoktatási intézmények július 3 és 9 között a felvételi vizsgatár­gyakból konzultációs programot terveznek az árvíz sújtotta ország­­-'székből érkező 'jelölek számára. -A konzultációk és a felvételi ver­sen­yvizsga idejére az árvízkárosult, családokból származó jelölteket k­ényben részesítik a diákotthonok­ban és diákkantinokban való felvé­­telnél Ünnepség Cimpulung-Muscelin Megünnepelték Cimpul­ungban az első helybeli iskola, s egyben az egyik legrégibb havasalföldi oktatá­si intézmény megalapításának 300. évfordulóját. Az évek folyamán az iskola a kul­turális­­ személyiségek egész sorát nevelte, közöttük Constantin Di­mitris Al­eeaey költőt, akinek nevét ma viseli, Ion Negulici festőművészt, a 48-as nemzedék egyik jeles képvi­selőjét, dr. Ion Nanu Mu­scel pro­fesszort, Dimitrie Nanu költőt, Geor­ge Ul­ieru orvost és írót, C. D. Mi­re­a festőművészt, Ion Barbu költőt és matematikust és másokat. Az évforduló ünnepség jubileumi tudományos ülésszakkal vette kezde­tét. Az iskolában kiállítás nyílt meg, amely a volt havasalföldi fejedelmi székváros oktatási fejlődésének je­lentős-sebb mozzanatait mutatja be A helyi párt- és állami szervek, az Oktatásügyi Minisztérium képvise­lőinek, tanerőknek, az iskola sok régi és mai tanulójának, számos helybeli lakosnak a részvételével gyűlést tartottak a cimpulungi főté­ren. Ar­a Serb, a C. D. Aricescu ál­talános iskola igazgatója meleg szavakkal mondott köszönetet Nicolae Ceaușescu elvtárs üzeneté­ért, valamint a párt- és államvezető­­ségnek a hazai oktatás fejlesztése iránti megkülönböztetett, gondosko­dásáért. Ezután Gheorghe Nastase elvtárs, az RKP Arges megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács el­nöke és Mircea Malia oktatásügyi miniszter üdvözölte az iskola tan­testületét­ és tanulóit. A gyűlés részvevői lelkes légkör­ben táviratot intéztek az RKP Köz­ponti Bizottságához, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárshoz . A Cimpulung-Muscal-i (Arges me­gye) C. D. Aricescu általános iskola tanerői, régi és mai tanulói, akik az ősi település első nyilvános, román oktatásnyelvű iskolája megalapításá­nak 300. évfordulója alkalmából ün­nepi gyűlésre jöttek össze, ez alka­lommal is kifejezik forró hálájukat és mély köszönetüket a Román Kom­munista Pártnak, a párt Központi Bizottságának. Önnek, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs a szívélyes üdvözletért és jókívánságokért, azért a megkülönböztetett gondoskodásért, amellyel az iskolát és művelőit kö­rülveszik. A cimpulungi első nyilvános isko­la­­300. évfordulójának ünnepségei az iskola tantestülete és tanulói, a város összes tanulói és tantestületi tagjai számára újabb alkalom ahhoz, hogy ismételten kifejezzék teljes csatlakozásukat. pártunk .­„bölcs, marxista-leninista politikájához, al­kalom arra, hogy kifejezzük tiszte­letünket, nagyrabecsülésünket mind­az iránt, arra értékes volt ennek az iskolának h­árom évszázados tevé­kenységében, és forró hálánkat ró­juk le azért, amit az iskola jelenleg képvisel. A párt és a nép iránti felelősség­érzettől áthatva vállaljuk, hogy egész lényünkkel részt veszünk azok­nak az intézkedéseknek a valóra váltásában, amelyeket a párt a ro­mán oktatás további tökéletesítésére megállapított és tovább visszük, még magasabbra emelve az elődeink által ezelőtt 300 évvel lángra lob­­bantott fáklyát. Köszönjük a hozzánk intézett jó­kívánságokat, és biztosítjuk a párt vezetőségét, személyesen Önt, szere­tett Ceausescu elvtárs, hogy nem sajnálunk semmi erőfeszítést annak érdekében, hogy az ifjúságot pártunk és népünk dicsőséges harci hagyomá­nyainak szellemében, olyanokká ne­veljük, akik szívvel-lélekkel hűsége­sek a szocializmus ügyéhez és ráter­mettek arra, hogy átvegyék és to­vább vigyék a nemes feladatot , a szocialista Románia felemelését a kultúra és a civilizáció legmaga­sabb csúcsaira. "

Next