Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)

1970-05-30 / 7017. szám

ELŐRE 2. oldal TÁVIRATOK NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, ' Románia Szocialista Köztársaság­­' Államtanácsa elnökének ION CHEORCHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Ti­­telt­­elvié csak ! A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya és az egész csehszlovák nép nevé­ben őszinte köszönetet mondunk szívélyes, elvtársi üdvözletükért és meleg jókívánságaikért, amelyeket Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából intéznek hozzánk. Osztjuk azt a meggyőződésüket, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság­­és Románia Szocialista­ Köztársaság között meghonosodott hagyo­mányos baráti kapcsolatok­ és sokoldalú együttműködés a jövőben is fej­lődni fog népeink érdekében, a szocialista országok egysége, a szocializ­mus és a vil­ágbéke ügye érdekében. LUDVIK SVOBODA, GUSTAV HUSAK, a Csehszlovák Szocialista a Csehszlovákiai Kommunista Köztársaság elnöke Párt Központi Bizottságának első titkára LUBOMIR STROUGAL, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak ! A Magyar Szocialista­ Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében köszönjük önöknek a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából küldött üdvözle­tüket és jókívánságaikat Őszintén reméljük, hogy népeink barátsága és országaink együttmű­ködése a jövőben tovább fejlődik a szocializmus és a béke ügye érdeké­ben. KÁDÁR JÁNOS, LOSONCZI PÁL, a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának Elnöki Tanácsának elnöke első titkára FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Őexcellenciáia NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Szívből köszönöm Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Excellenciádnak az Ausztria felszabadulásának 25. évfordulója alkal­mából tolmácsolt jókívánságokat. ■­­ FRANZ JONAS, Ausztria Köztársaság szövetségi elnöke Őexcellenciája ZALMAN SHAZAR úrnak, Izrael állam elnökének Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és a magam nevében szívélyesen üdvözlöm Excellenciádat és az izraeli népet Izrael állam nemzeti ünnepe alkalmából. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU Őexcellenciájának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Nagyon hálás vagyok Excellenciádnak, azért a baráti üdvözletért, amelyet Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és a saját nevé­ben nemzeti ünnepünk alkalmából hozzám és Izrael népéhez intézett. ZALMAN SHAZAR, Izrael elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának BUKAREST . Drága elvtárs ! Börtöncellámban értesültem az országukat sújtott katasztrófális ár­vízről, amely óriási károkat okozott, gyászba borított számos román csa­ládot. E fájdalmas körülmény közepette, kérem, fogadja mély rokonszen­­vem és őszinte részvétem kifejezését Meggyőződésem, hogy a vitéz román nép amely áldozatteljes harccal felszabadította hazáját és biztosította nemzeti függetlenségét, kommunista pártja vezetésével leküzdi ezt a súlyos megpróbáltatást és odaadással folytatja a szocialista társadalom építésének nagyszerű művét. Kérem, drága elvtárs, fogadja testvéri barátságom kifejezését. ALI YATA, a Felszabadulás és Szocializmus Pártjának főtitkára (Marokkó) Őexcellenciája ION CHEORCHE MAURER úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Mély sajnálkozással értesültem arról a súlyos természeti csapásról, amelyet országukban az áradások okoztak Malaysia kormánya és népe nevében kifejezem Excellenciadnak mély együttérzésünket az árvíz súj­totta személyekkel. TUNKU ABDUL RAHMAN, Malaysia miniszterelnöke és külügyminisztere ION GHEORGHE MAURER Őexcellenciájának, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Szomorúsággal értesültünk róla, hogy országuk egy részén árvíz pusztított. Fájdalommal fejezzük ki Önnek részvétünket ezzel a szeren­csétlenséggel kapcsolatban, és e csapásban szívből kinyilvánítjuk együtt­érzésünket Románia Szocialista Köztársaság népével és Excellenciáddal. Őszintén kívánjuk, járjanak sikerrel a nehézségek leküzdésére irá­nyuló erőfeszítéseik MOSHEN ALAINI, Jemen Arab Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere VISSZAPILLANTÁS a hazánkat sújtott természeti csapással összefüggő események alakulására Az egész ország még mindig a természeti csapás, a pusztító vizek­kel való ádáz küzdelem okozta mély es nyomás hatása alatt él. Egyes övezetekben még teljes erővel folyik a harc. Csupán két hét telt el azóta... Mint ismeretes, május második de­­kádjának kezdetén Románia terüle­tének jelentős részét váratlanul és kegyetlenül — a meteorológusok és hidrológusok által egyáltalán előre nem látott arányú — olyan termé­szeti csapás sújtotta, amely méretei­nél és súlyosságánál fogva felülmúl­ja mindazt, amit eddigi történel­münk feljegyzett. Május 14-én reg­gel sajtónk a közvélemény tudomá­sára hozta a teljesen szokatlan ter­mészeti jelenségekkel kapcsolatos eseményeket. Amint az újságok megírták, a május 12-én és 13-án hullott bőséges eső, valamint a hegyvidékeken levő nagy mennyi­ségű hó hirtelen olvadása következ­tében kiöntött a Maros, a Szamos, a Beszterce, a Jijia és más folyók. Ezek vize, amelyet felduzzasztott a hegyoldalakon keletkezett ezer és ezer patak alázúdult áradata, elön­tött városokat és falvakat. A rendkívüli helyzet első óráitól kezdve az összes, árvíztől érintett vagy fenyegetett megyékben megtet­ték a szükséges rendkívüli intézke­déseket. A párt- és államvezetőség haladéktalanul nagy erőket szerve­zett és összpontosított, hogy a lehe­tőséghez mérten feltartóztassák a vízáradatot, megelőzzék és csökkent­sék az anyagi károkat. Az illető öve­zetekben fegyveres erőink, a haza­fias gárdák és az ifjúsági honvédel­mi felkészítési osztagok tagjai, az egész lakosság, az egész párt- és ál­lamapparátus kezdettől fogva éjjel­nappal egészen rendkívüli, hősi és ádáz küzdelmet folytatott, s ennek a tökéletesen megszervezett és egy­­behangolt harcnak a méretei arány­ban álltak az eseményekkel. Az ár­hullám vonulása alatt levő megyé­ket állandóan tájékoztatták a víz helyzetének alakulásáról. A megyék között megszervezték a szoros együtt­működést, az állandó kölcsönös tá­­jékoztatást és segélynyújtást. Így sikerült megmenteni sok emberéle­tet, nagy anyagi javakat. Az egész ország olyan nagyarányú mozgósí­tásnak volt tanúja és részvevője, amilyenre békeidőben még nem volt példa. Mindez végül is azt eredmé­nyezte, hogy sikerült elhárítani a természet elszabadult erőinek még nagyobb arányú pusztítását. Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára a helyszínre utazott , más párt- és ál­lamvezetők jelen voltak a megyék­ben. A gyors intézkedések sorozata végül is odavezetett, hogy ahol arra idő volt, a fenyegetett övezetek la­kosainak hősi erőfeszítéseit siker koronázta. Beszédes példája ennek Arad város, amelyet lakosai meg­mentettek. Hazánk sajtója, rádiója és televí­ziója lépésről-lépésre, percről-percre tájékoztatta a közvéleményt az ese­mények alakulásáról, a természettel folyó hatalmas küzdelemről. A nem­zetközi sajtó, az európai és a más kontinenseken levő rádió- és tele­vízióállomások, a nemzetközi hírügy­nökségek szintén közölték a Romá­niát sújtó természeti csapással kap­csolatos­ eseményeket — az azutáni napokban pedig rendszeresen tájé­koztatták a világközvéleményt az eseményekről. Miután a pusztító áradat végighaladt a román terület vizei mentén, az ár behatolt a szom­szédos Magyar Népköztársaság terü­letére. Ugyanakkor hazánkra rázú­dult az árvíz második hulláma és számos helységet sújtott, egyeseket másodszor is. Az ország területén megkezdődött árvízellenes küzdelemmel párhuza­mosan a határ menti megyék ható­ságai kapcsolatba léptek a szomszé­dos magyar megyék hatóságaival. Május 14-én a temesvári földalap-, vízgazdálkodási és talajjavítási hiva­tal a 3485. számú távirattal a nap első óráiban közölte a magyar féllel a Maros vízállását. Május 14 és 17 között a hivatal 14 táviratot küldött a magyar félnek a vizek szintjéről és a Marosra vonatkozó előrejelzé­sekről. Május 19-én Teodor Hat elv­társ, az RKP Arad megyei bizottsá­gának első titkára Nagylak határ­­állomáson találkozott Komócsin Mi­hály elvtárssal, az MSZMP Cson­­grád megyei bizottságának helyet­tes titkárával. A találkozón meg­vitatták az árvíz következtében kialakult helyzetet. A magyar fél­lel egész idő alatt közölték az összes szükséges adatokat a két országot átszelő vizek áradásával kapcsolatosan és ismertették vele a román hatóságok intézkedéseit. Szin­tén május 14-én korán reggel a Szat­mári O.F.F.O.A.I.F. két táviratban közölte a magyar féllel a Szamos, a Kraszna és a Túr vízállását, s a köz­lések folytatódtak a következő na­pokon is. Hasonló akciót kezdtek az aradi és nagyváradi hivatalok, valamint a központi szervek is, így telefonbeszélgetések folytak Lucian Popovici mérnök, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium vízgazdálkodási vezérigazgatóságá­nak vezérigazgatója és Vajda József mérnök, a budapesti Országos Víz­ügyi Hivatal alelnöke között, vala­mint Barbu Popescu mérnök, mező­­gazdasági és erdőgazdálkodási mi­niszterhelyettes és Fehér Lajos elv­társ, az MNK Minisztertanácsának alelnöke között. Május 18-án román hatósági személyek megtekintették a magyar területet és magyar ható­sági személyek helikopterrel felde­rítő repülést végeztek az elárasztott övezetek fölött egészen Aradig. A vízzel való küzdelem új szaka­szába lépett. A természet szeszélye folytán­ az a víz, amely Románia te­rületéről magyar területre folyt, valóságos körforgásként ismét or­szágunk felé áramlik, újabb veszé­lyekkel fenyegetve, újabb problé­mák elé állítva a természet vak erői­vel vívott hosszas küzdelemben oly sok megpróbáltatáson átment lako­sainkat. A Tiszán levonult nagy víz­tömegek nyomán a Dunán árhullám keletkezett, amely június 2 és 21 között vonul le a folyam r­omán sza­kaszán. Veszély fenyegeti a folyam mentén elterülő helységeket, kikötő két, az utóbbi években kezdett nagy lecsapol­ási és körgátépítési munká­kat, a brailai és a satomi­ai hatal­mas és gazdag gabonatermő vidéke­ket. Országunk most megteszi az új helyzet megkövetelte intézkedése­ket. A Duna esetleges kiöntésétől veszélyeztetett övezetekben jelentős emberi és anyagi erőforrásokat össz­pontosítunk. Ezeknek az erőknek a mozgósítása, az az odaadás, amellyel az emberek éjt nappallá téve dolgoz­nak, a hősiesség, az eltökéltség meg­annyi tanújele, amelyről az újságok, a rádió és a televízió nap nap után beszámol, bizonyossá teszi számunk­ra, hogy megnyerjük a vizek vak dühével folytatott nagy csatát. A román nép, amelynek akarata le­­győzhetetlennek bizonyul, a kommu­nista párt és a kormány vezetésével eltökélten küzd, hogy egyetlen lé­pést se hátráljon a vízáradat elől, s megvédje vagyonát, új életét, a haza ragyogó jövőjét. George-Radu Chirovici A DUNA MENTE ÁLLJA AZ OSTROMOT A Duna szintje az egész romániai­zakaszon növekvőben van. A növe­kedés az előző napihoz képest teg­napelőtt Báziásnál 11, Turnu Seve­­rinnél és Calafatnál 12, Corabiánál 17, Turnu Magurelenél 15, Giurgiu­­nál 5, Brailánál 5, Gáláénál 7 és Tulceanál 3 cm volt. . A vaskapui hidroenergetikai rend­szer építőtelepén zavartalanul folyik a munka. A Duna egyelőre nem ve­szélyeztet különösebben. Az 54 m magas védőgát ellenáll a Duna os­tromának, s a szakemberek vélemé­nye szerint a június 1-re várható tetőzéssel is megbirkózik. Turnu Severinnél az árhullám el­érte a folyami kikötő épületét. A ki­kötői városrész lakosait és anyagi javait óvintézkedésként kitelepítet­ték. A hajóépítő-telepen normálisan folyik a munka. Délj megyében a Duna mentén 10 000 ember dolgozik szakadatlanul a gátrendszer építésén. A Jiu-Be­­chet-Dabuleni szakaszon az ár a gá­tak pereméig ért. Giurgiu és Oltenita körzetében is magasítják a védőgátakat. Borccan és a brailai Nagyszigeten több mint 20 000 ember áll a gáta­kon, emeli a töltéseket, hogy a mintegy 170 000 hektárnyi mező­­gazdasági területet megóvja a Duna halálos ölelésétől. A földeken folyik a­ növényápolás. Bráilánál növekvőben a folyam Az elöntött Vadeniben 600 ház om­lott össze. A baldovinetti-i zöldta­­karmányszárító védelménél hősi ha­lált halt Eremia Rodina tizedes. Galacnál csökken a vízállás, s apad a Szeret is. Az ipari objektu­mokat és az alsó városrészt védő 8,3 km-es gát elkészült. Magassága 50 cm-rel haladja meg a várható legmagasabb tetőzési szintet. A deltában továbbra is magas a vízállás. Sulina 5 utcájából 4 víz alatt van. A lakosság éjjel-nappal résen áll. Valamennyi ház mellett csónak van kikötve, minden eshe­tőségre készen. A gátakat erősítik. KÜLFÖLDIEK SEGÍTSÉGE Egy Boeing-707-es repülőgép szállt le a Bucuresti-Otopeni nemzetközi repülőtéren. AZ USA KORMÁNYÁ­TÓL hozott segélyt a romániai ár­vízkárosultaknak. A repülőgépen 989 összecsukható ágy, 1050 pár gumi­csizma, 2983 pléd és nagymennyiségű különböző gyógyszer volt, összesen 140 000 amerikai dollár értékben. A THANT ENSZ-FŐTITKÁR az ENSZ rendkívüli sürgősségi alapjá­ból első segítségként 15 000 dollár ér­tékű berendezést és felszerelést jut­­tatott az árvízkárosultak javára. AZ OSZTRÁK KORMÁNY 1 000 000 schillinget adományoz , a romániai árvízkárosultaknak. A ha­tározatot a kormány egyik ülésén hozták A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA elhatározta, hogy 1 000 000 tugrik értékű anyagi se­gítséget nyújt. A segítség 2000 tonna cement, 2000 pár bakancs és 500 pár csizma. Számos olasz cég segíti országunk árvízkárosultjait olyan adományok­kal, mint csónakok, villamos kábe­lek, gyógyszerek, ruhaneműek, élel­miszerek, citrusfélék, pénzösszegek. Íme, néhány e cégek közül : EURO­­TEHNICA, MONTFOISSON, PI­RELLI, LE PETIT, NYMCO, GUT­­TADAURO, SPINA, CIATTI, PRI­VATERA. Az adományok értéke több mint 25 000 000 olasz líra. Az árvízkárosult megyék lakosságá­nak segítséget nyújtó külföldi szemé­lyek közé tartozik LUCIAN MAN­DERO NYUGAT-BERLINI MÉR­NÖK is, a Mandero u. Co. K. G. tu­lajdonosa. Mandero mérnök a következő szö­vegű táviratot küldte az Arcom vál­lalatnak, amellyel szerződéses vi­szonyban áll . Közlöm Önökkel, hogy a Bad Morgentheim-i Banknál letét­be helyezek 5000 német márkát, kérve, hogy használják fel az árvíz sújtotta vidékek megsegítésére. JOHN L. LATSZISZ GÖRÖG HA­­JÓGY­ÁROS kijelentette : „Mélysé­gesen érintett a Romániát ért termé­szeti csapás. Kérem engedjék meg,­­hogy 3000 takaróval, 2000 lepedővel, 250 matraccal és 250 tonna rizzsel járuljak­ hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Adományomat az első hajóval elküldöm Konstancára. Együttérzésemről biztosítom az ár­víz sújtotta lakosságot és bízom ab­ban, hogy a derék román nép szeren­csésen kikerül ebből a katasztrófá­ból.“ A román árvízkárosultak 1000-es csekkszámlájára ugyanakkor a kö­vetkező görög cégek és társaságok utaltak át különböző összegeket : MUNDREASZ SHIPING — 3000 dol­lárt ; CONTOGEORGE és ELLINIKI VIOMEHANIA PROSZOPSZIRON — 2000 dollárt ; M. LUKIDESZ SHI­PING és TROODOSZ SHIPING — 1000 dollárt ; VALSZAMAKISZ SHI­PING — 930 dollárt. Az OLYMPIAKI GÖRÖG LÉGI­­FORGALMI TÁRSASÁG alkalma­zottai 63 pár cipőt, 68 pulóvert, több rend öltönyt, női ruhákat, ingeket, télikabátokat és más ruházati cikke­ket adományoztak. A BROWN BOVERI KONSZERN IGAZGATÓ­TANÁCSA elhatározta, hogy 10 000 svájci frankot adomá­nyoz. A TEHERAN! HOLLINGSWORTH CÉG 500 dollárt utalt át a Román Külkereskedelmi Banknak. Az olasz fővárosban működő gazdasági kirendeltségünknél a kö­vetkező cégek jelentkeztek adomá­nyokkal : ROMANATTI TAVERNE­­RIO és­­ANGELO TU­RATI, egyen­ként 1 000 000 olasz lírával, IRCA — Róma, 500 000 olasz lírával, ALES­­SIOCARNI VERCELLI pedig közöl­te, hogy ruházati cikkeket küld Te­mesvárra. Az OSZTR­ÁK NOEFF CÉG II­­000 schillinget, a NYUGAT-BERLINI MANDERO CÉG pedig 5000 nyugat­német márkát küldött. AZ OLASZORSZÁGI TRAFILE­­RIE DI METALLI CÉG a romá­niai Metalimport kereskedelmi part­nere 500 000 olasz lírát bocsátott rendelkezésre a károsultak támo­gatására. A MILÁNÓI STAR KE­RESKEDELMI CÉG közölte, hogy 2,5 millió olasz líra értékű húskon­zervet adományoz az árvízkárosult lakosság iránti együttérzés és szolidaritás jeléül. A romániai hatalmas méretű ára­dások megdöbbentő hírére a BRÜSZ­SZELI SYBETRA CÉG személyzete elhatározta, hogy haladéktalanul 100 000 frankkal hozzájárul — szük­ség szerint készpénzben vagy élelmi­szerekkel — az árvízkárosultak meg­segítéséhez. A BELGIUMI VEGYIPARI SZÖ­VETSÉG felhívást intézett tagjai­hoz, hogy járuljanak hozzá a ro­mániai árvízkárosultak segélyalap­jához. A felhívás nyomán 51000 belga frank értékű gyógyszert gyűj­töttek. a nyugat—németországi LURGI CÉG újabb levelet küldött, amelyben bejelenti, hogy 25 000 márkát adományoz az árvízkataszt­rófa sújtotta lakosság segélyezésé­re. Ugyancsak egy nyugatnémet cég — a Fritz Riess — közölte, hogy 10 000 márkát utal át az 1000-es bankszámlára. A DÁN EGYHÁZI SEGÉLYTÁR­­SASÁG közölte, hogy eredeti ado­mányát 50 000 dán koronáról 120 000 dán koronára emeli fel. Ebből az összegből 10 mozgó betonkeverőt, 4,5 darab 220 voltos villamos ge­­nerátort, 10 tonna konzervált disznóhúst, valamint gyógyszere­ket vásárolnak és küldenek Romániába. A MÁLTAI LOVAGREND szer­vezet 34 gyógyszercsomagot és két takarékat tartalmazó csomagot kül­dött. Az árvízkárosultak javára a BEL­GIUMI BARBIER CSALÁD 30 000 belga frankot, L. POENARU és C. ABRAMOVICI MÉRNÖK, ROMÁ­NIAI SZÁRMAZÁSÚ BRAZÍLIAI Állampolgárok pedig 100 pár cipőt, illetve 1000 cruzeirot adomá­nyoztak. Országunkban tartózkodó külföldi turisták és állampolgárok népünk iránti szolidaritásuknak kifejezést adva, különböző pénzösszegeket he­lyeznek letétbe. ZENOVIA BARONI romániai származású olasz állampol­gár 10 000 olasz lírát, 18 rubelt és 725 lejt fizetett be az 1000-es számlára, míg HANS GROSS ÉPÍTÉSZMÉR­NÖK­­Németország szkj 1000 lejt és a HOLLANDIAI JOHANES TIMMERS 300 forintot Az athéni román nagykövetségen és gazdasági kirendeltségen görög üzletemberek, különböző cégek kép­viselői, egyszerű emberek fejezik ki rokonszenvü­­ket az oly súlyos meg­próbáltatást szenvedő országunk iránt, s egyben bejelentik azt az el­határozásukat, hogy hozzájárulnak az áradás okozta károk kiküszöbölé­séhez. A fővárosban, a diákok művelődési házában berendezett gyűjtőközpont­ba kedden is újabb csomagok érkez­tek a diplomáciai testület tagjaitól. LENGYELORSZÁG, FRANCIAOR­SZÁG és JAPÁN NAGYKÖVETSÉ­GÉNEK SZEMÉLYZETE ruhákat, cipőt és élelmiszereket tartalmazó csomagokat küldött. Németország Szövetségi Köztársa­sága bukaresti nagykövetségének több tagja kedden 2480 nyugatnémet márkát és 1600 lejt helyezett letétbe a Román Külkereskedelmi Banknál az árvízkárosultak javára. Belgium nagykövetsége 100 dohért, míg a ba­neasai diplomata sportklub további 100 000 lejt fizetett be. Pakisztán bukaresti nagykövetsé­gének egész személyzete közölte, hogy egy napi fizetésével járul hozzá a segélyalaphoz. 1970. MÁJUS 30., SZOMBAT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK AZ RKP FEHÉR MEGYEI BIZOTTSÁGA táviratot intézett a párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz. A távirat többek között így hang­zik : Jelentjük a pártvezetőség­nek, hogy az utóbbi két napon emberek tízezreinek munkájával megszilárdítottuk a gátakat és újabb gátakat emeltünk, hogy megvédjük a lakosságot a Nagy­­küküllő, a Kisküküllő és a Ma­ros újabb kiöntésétől, s így sike­rült megfékezni a vizek erejét és eltávolítani minden veszélyt, ami újabb veszteségeket okozott vol­na emberéletekben és anyagi javakban. A munkások, mérnökök és technikusok kollektívái páratlan energiával és önfeláldozással dol­gozva 1970. május 25-ig üzembe helyezték az árvíz által megron­gált összes gazdasági egységeket, főbb közlekedési vonalakat, villa­mossági és távközlési vezetéke­ket, s így ettől az időponttól kezdve valamennyi vállalat tel­jes üzemmel működik. Az árvíz következményeinek elhárításáért, az ötéves terv utol­só esztendeje tervfeladatainak maradéktalan teljesítéséért vég­zett lendületes munka e légköré­ben, a megye gazdasági egységei­nek munkásai, mérnökei és tech­nikusai elhatározták, hogy ez évi eredeti vállalásaikat a követ­kezőkkel egészítik ki : az ipari árutermelésnél 6 millió lejjel, az exporttermékeknél 1,5 millió va­lutalejjel, a belső piacra szánt termékeknél egymillió lejjel, s több mint 3 millió lej többletnye­reséget érnek el. Pártunk felhívására egyöntetű szolidaritással válaszolva az elön­tött 47 falu szövetkezeti paraszt­jai a nem veszélyeztetett falvak ezreinek támogatásával az áradat fékevesztett erői ellen vívott hő­sies harccal megmentették az ál­latállományt, nagyszámú állati szálláshelyet, takarmányt, szer­számgépet és sok más anyagi ja­vat. A pártunk és államunk iránti forró szeretetet és mélységes ra­gaszkodást kifejezésre juttatva, az RKP Fehér megyei bizottsága — a megye munkásai, paraszt­jai és értelmiségiei érzéseinek és egyöntetű elhatározásának hangot adva — biztosítja Önt, szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy fáradságot nem kímélve minden­t megteszünk az áradások okozta pusztítások kiküszöböléséért, és példásan fogjuk teljesíteni a Ro­mán Kommunista Párt X. kon­gresszusán kidolgozott nagyszerű programból ránk háruló felada­tokat. KÖZÉLETI HÍREK Találkozás az RKP KB-nál Gheorghe Panu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó­ Bizottságának és Ál­landó Elnökségének tagja, a KB titkára találkozott Ruben Dario Sou­sa elvtárssal, a Panamai Népi Párt főtitkárával és Luther Thomas elv­társsal, a párt KB Politbürojának tagjával, akik a Panamai Népi Párt küldöttségének tagjaiként az RKP KB meghívására látogatást tesznek hazánkban. Részt vett Barbu Zaharescu elv­­társ, az RKP KB tagja és Estefan Andrei elvtárs, az RKP KB osztály­­vezetőjének első helyettese. A megbeszélésen a felek kölcsö-­ nösen tájékoztatták egymást a két­­ párt tevékenységéről és vélemény­­cserét folytattak a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egyes kérdéseiről, valamint az RKP és a Panamai Népi Párt közötti baráti kapcsolatok és szolidaritás fejleszté­séről és erősítéséről. A megbeszélések őszinte, elvtársi légkörben folytak le. A Dominikai Kommunista Párt képviselőjének látogatása országunkban Az RKP KB meghívására, Alfonso Sandoval elvtárs, a Dominikai KP KB Titkárságának tagja tíznapos lá­togatást tett országan­kban. A vendég megtekintette A Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokra­tikus Mozgalom Történelmi Múzeu­mát, a baneasai rádióalkatrész- és félvezető gyárat, a Tricodava textil­gyárat, a malom- és sütőipari vál­lalatot és a konstancai gyapjúfeldol­gozó vállalatot, a Konstanca megyei cumpánai mezőgazdasági termelő­szövetkezetet, a 30 Decembrie állami mezőgazdasági vállalatot, a copa­­ceni-i állami mezőgazdasági vállala­tot, valamint bukaresti új lakónegye­deket és tengerparti fürdőhelyeket. Sandoval elvtárs megbeszéléseket folytatott az RKP KB mellett mű­ködő Történelmi és Társadalom­­politikai Tanulmányi Intézetben és az RKP Konstanca megyei bizott­ságánál. Alfonso Sandoval elvtárs találko­zott Paul Niculescu-Mizil elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tagjá­val, a KB titkárával. A találkozásnál jelen volt Ștefan Andrei elvtárs, az RKP KB osztály­­vezetőjének első helyettese. A meleg barátság légkörében le-, folyt megbeszélésen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről és problémáiról, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, a kommunista és munkásmozgalom különböző kérdéseiről. Ez alkalomból megnyilvánult az a­­ közös óhaj, hogy a jövőben bővítsék a tapasztalat- és tájékoztatás cserét, fejlesszék a két párt közötti baráti, együttműködési és internacionalista szolidaritási kapcsolatokat mindkét párt, a kommunista és munkásmoz­galom és az összes demokratikus, haladó és antiimperialista erők egy­sége érdekében — a békéért, a de­mokráciáért, a nemzeti független­ségért és a szocializmusért vívott harcban A dominikai vendég elutazott Bu­karestből. A Bucuresti-Otopeni nem­zetközi repülőtéren Paul Niculescu- Mizil elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségé­nek tagja, a KB titkára és Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB póttagja búcsúztatta.

Next