Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)
1970-05-31 / 7018. szám
ELŐRE 2. oldal A legfontosabb tennivalónk most: AZ ÚJJÁÉPÍTÉS A TORDAI MUNKÁSOKRA SZÁMÍTANI LEHET AZ ÉPÍTŐANYAGIPARI ÜZEMEK TÚLSZÁRNYALJÁK TERVFELADATAIKAT AZ ÁRVÍZ okozta károk mielőbbi leküzdéséért MEGTETÉZIK versenyvállalásaikat Megyei pártbizottságok táviratai az RKP KB-hoz, NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRSHOZ A messziről látszó, örökké füstölgő cementgyár kéményei ugyanolyan jelképei az építőanyagipar egyik legjelentősebb hazai központjának, Tordának, mint a Pranova-völgyének a fúrótornyok erdeje. Ide nem ért el a tébolyult elem, folyóink emberéleteket, anyagi javakat elsöprő, pusztító árja. Azokban a napokban, amikor nem is olyan messze a békésen füstölgő, messze környéket szürke porral beszóró kéményektől, a megdühödött Maros és Szamos elől menekültek az emberek és menekítettek minden megmozdíthatót, Tordán az élet látszólag, a maga megszokott medrében folyt tovább. Csak látszólag, mert a tordaiak ugyanúgy mint az ország árvíz sújtotta többi városának, falvának lakói, szorongva figyelték az eseményeket. Amíg az elemek dühöngtek, nem szólhattak közbe, de az ár még el sem húzódott egészen, már ott voltak az első segélycsapatok tagjai közt. Testvérvállalatoknak, szomszéd településeknek nyújtottak segítőkezet és gyáranként sorra összeültek, megtárgyalták mit tehetnek a jövőben, mivel járulhatnak hozzá a legjobban az árvíz nyomainak mielőbbi eltüntetéséhez. Vállalásaik jelentősek, és jóval felülmúlják az év elején elhangzott fogadalmakat, a szocialista versenyben vállaltakat. Árutermelésben eredetileg 13 430 000 lejt tett ki a tordai üzemek vállalása. Ennyivel szándékoztak tervüket túllépni. Most, az egész országot átfogó szolidaritás és felelősségérzet szellemében vállalták, hogy az eredeti felajánlás felett, év végéig további 17 411 000 lej értékű árut termelnek. Nem könynyelmű ígéretet tettek, hanem kifejezésre juttatták a tordai dolgozók egyöntetű óhaját, hogy megsokszorozott erőfeszítéseikkel hozzájárulhassanak az árvíz okozta károk mielőbbi pótlásához, azoknak a feltételeknek a biztosításához, amelyek a nemzetgazdaság további, dinamikus fejlődését hivatottak elősegíteni. A terven felül elérendő termelés legnagyobb részét az építőanyagipari vállalatok adják, és olyan termékekből, amelyekre most, az árvíz utáni újjáépítés során az eddigieknél sokkal nagyobb szükség lesz. HÁROM TORDAI VÁLLALATOT KERESTÜNK FEL A NAPOKBAN ti Mire jó az év eleji ütemesség ? A cementgyár igazgatójához, HERTL CAROL mérnökhöz kissé aggódva kopogtunk be. Tudtuk, hogy tavaly ilyenkor bizony elég sok nehézséggel küzdöttek, az év első hónapjaiban lemaradtak a mészkő kitermelésnél és tervfeladataik teljesítésével még a negyedik évnegyedben is gondjaik voltak. Hogy áll vajon a gyár most, amikor a cement a helyreállítás, az építkezések meggyorsításának egyik legfontosabb kelléke lett ? — A tavalyi tanulságokat még az ősszel levontuk — mondta az igazgató —, miután részletesen elemeztük a nehézségek okait. Mindenre kiterjedő, részletes intézkedési tervet dolgoztunk ki. Először is nagyobb figyelmet fordítottunk a mészkőbányára, olyan mennyiséget szándékoztunk kitermelni, amivel akármilyen kemény tél esetében is biztosíthattuk a zavartalan termeléshez szükséges nyersanyagokat. Ez sikerült, a tél sem volt kemény és a kellő előkészítés eredményei már az év első heteiben megmutatkoztak. Kis füzetet lapoz föl az igazgató, abból olvassa a cementgyár tervteljesítési adatait: — Hónapról-hónapra, rendszeresen teljesítettük a tervet. Négy hónap alatt 11 550 tonna cementet, 1100 tonna meszet és 33 562 tonna értékesítésre szánt mészkövet termeltünk terven felül. Az összehasonlítás kedvéért említem meg, hogy tavaly április végén elsősorban a mészkőnél voltak jelentős lemaradások. Nem hogy másoknak, saját magunknak is csak nehezen biztosítottuk a szükségletet. Ezért nyugodtak most a cementgyáriak. Megfelelően előkészített nyersanyaguk van. S az árvíz következtében előállt helyzetben most nem lemaradások bepótlására kell törekedjenek, hanem a tervfeladatok túlszárnyalására. A második évnegyed végéig további 6000 tonna cementet szándékoznak előállítani és túl akarják szárnyalni a tervet a második félévben is. A kémények egyfolytában füstölögnek, a termelés így sem szünetel egy pillanatra sem. Hogyan lehetséges a terv túlteljesítése miközben másokat is segítenek . — A rendkívüli helyzetre való tekintettel vállaltuk, hogy a folyó javításokat, revíziókat menetközben, vagy, ha ez nem lehetséges, gyorsított ütemben végezzük el és így az ilyen természetű gépállásokat a lehető legrövidebb időre csökkentjük. A magunk részéről, figyelembe véve a majdnem 60 000 tonnányi raktáron levő készletet is, biztosak vagyunk benne — fejezte be Hertl Carol — hogy az igényeket azonnal és maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. A helyreállítás lendülete cementhiány miatt nem fog megtörni 150 tonna cementet kért sürgősen a dési kiskereskedelmi vállalat. Amikor ott jártunk, akkor rakták a vagonokat. Nem vártak a szállítással a szerződés aláírásáig, hanem a kérés vétele után gyorsított eljárással, azonnal intézkedtek. Ugyanúgy, mint a Szatmárról érkezett, talán még sürgetőbb felhívásnál. Négy nap alatt majdnem ezer tonna cement indult el Szatmárra, amiből 480 tonnát a kiskereskedelmi szerveknek küldtek a lakosság igényeinek kielégítésére. Legalább tízszázalékos túllépést közel van a cementgyárhoz a betonelemgyár, de nemcsak földrajzilag, hanem az elképzeléseket illetően is. — Amikor az árvízről hallottunk — mondja BRATU ION főmérnökhelyettes —, azonnal arra gondoltunk, hogy ránk komoly tennivalók hárulnak majd az elkövetkezendő időszakban. Olyan megyék tartoznak hatáskörünkbe, amelyek sokat szenvedtek az árvíztől és természetes, hogy a károk kiküszöböléséhez erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten mi is hozzá kell járuljunk. Az igényeket csak úgy elégíthetjük ki, ha a feladatok átcsoportosításával, munkánk jobb megszervezésével a második évnegyedben 10—15 százalékos túllépést érünk el. Ennek keretében elsősorban azoknak a termékeknek a termelését gyorsítjuk meg, amelyek az árvíz okozta pusztítások eltüntetéséhez leginkább szükségesek. Az árvízkárosult vállalatok igényeit előnyben részesítjük és a kért termékeket a legrövidebb időn belül szállítjuk. — Volt-e már ilyesmire példa az árvizet követő napokban ? — Hogyne. A Szatmár megyei árvízvédelmi bizottság 100 vagon zúzott követ kért. Azonnal gondoskodtunk az elszállításról. A dési Június 11 konzervgyár tönkrement raktárának helyreállításához 100 darab oszlopra van szükség. A rendelést május 22-én kaptuk meg, azonnal hozzáláttunk a sablonok elkészítéséhez és 26-án már öntöttük is az első darabokat. Normális körülmények között csak a következő évnegyedre vállaltuk volna az oszlopok szállítását. Most viszont, a helyre Marosvásárhelyen nemcsak a Maros tért vissza megszokott medrébe, rendes kerékvágásába talál vissza, napról napra egyre inkább, a termelő munka is. Felvételünk termelő tevékenysége közben ábrázolja az Electromures gyár dróthúzó részlegének néhány dolgozóját. Bízvást reméljük, hogy nem lesz szükségük többet felcserélni ezeket a szerszámokat a víz ellen védekezőkkel. állítási munkálatokhoz igényelt termékeknek elsőséget biztosítunk, de ezzel párhuzamosan a fogyasztókkal kötött szerződéseinkből eredő kötelezettségeinket is pontosan akarjuk teljesíteni. Háromezerháromszáz köbméter betonelemet, amiből 2300 köbméter födémlemezt, 300 köbméter betonoszlopot, 3500 folyóméter csatornacsövet, 2500 négyzetméter járdalapot, 9000 köbméter kavicsot adnak a terven és eredeti vállalásaikon felül a betonelemgyáriak. Ennek érdekében többet és jobban fognak dolgozni mint azelőtt, mert úgy határoztak, hogy miattuk egyetlen építőtelepen se legyen fennakadás. Ha kérik, többet is szállíthatunk A szomszéd vállalat, az épületszigetelőanyag gyár sem akar ebben a nemes versenyben lemaradni. Itt az eredeti felajánlást majdnem megháromszorozva, további 4 550 000 lej értékű árut szándékoznak terven felül termelni. Ez az érték év végéig 40 000 négyzetméter PVC-szőnyeget és 210 000 négyzetméter kátrányozott vásznat jelent. Az árvíz által megrongált épületek helyreállításához szükséges anyagok ezek, a normális élet mielőbbi beindulásához járulnak hozzá. Nem lesz hiány a gyár legjelentősebb termékéből, a kátránypapírból sem. Az év elejétől ütemesen termelő egység megfelelő készleteket alakított ki és még május vége előtt nagyjából az összes vevőknek leszállította a szerződések alapján csak júniusban esedékes mennyiséget. A megnövekedett igények tudatában, termelési tervük túllépésével június végéig további 300 000 négyzetméter kátránypapírt szállíthatnak az árvízkárosult megyékbe. Erre már megkapták a minisztériumtól az első kiutalást : a Szatmár megyei néptanács kért sürgősen 80 000 négyzetméter kátránypapírt. A kérés teljesítése az év elejétől végzett jó munka következtében nem okoz gondot. Elmondták a gyárban, hogy felajánlásaikat a termelési lehetőségek ismeretében az igények felbecsülésével tették, de természetesen anélkül, hogy a fontos szükségleteket ismernék. Az országos összesítésből könnyen a vállaltaknál nagyobb mennyiségek igénye adódhat elő, de a gyár erre az esetre is felkészült. Ha az igények nőnek és az épületszigetelő anyagokból többet fognak kérni, mint amennyit a terv, valamint a vállalások alapján termelni akartak, arra is megtalálják a megoldást és a kéréseket teljesíteni fogják. Sajnos, csak három vállalatba juthattunk el. De érdekes lett volna a Turdeana helyiipari vállalat szakembereivel is elbeszélgetni, hiszen ők voltak azok, akik felajánlották, hogy eddigi megtakarításaik jóvoltából ingyen adnak a környező árvízkárosult falvak néptanácsainak 1000 négyzetméter járdalapot, 1 km-nyi szegélykövet. A vegyiüzemekbe se mentünk be. Ők többek között 5000 tonna vakolatnak való mésziszapot adnak az árvízkárosultaknak. A Tordán látottak, hallottak arról győztek meg, hogy e nagymúltú iparváros dolgozói teljes lendülettel ki akarják venni részüket a helyreállításból, az árvíz pusztításainak eltüntetésére kibontakozott országos mozgalomból, az 1966—1970-es ötéves terv utolsó évére megállapított feladatok teljesítésének, társadalmunk további gyors fejlődésének érdekében. Keszthelyi Gyula GALAC • 82,7 MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ ÁRUTERMÉK AZ EDDIGI VÁLLALÁSON FELÜL • 218,8 MILLIÓ LEJJEL TÚLSZÁRNYALJÁK AZ 1970. ÉVRE ELŐIRÁNYZOTT ÁRUTERMELÉSI TERVET AZ RKP GALAC MEGYEI BIZOTTSÁGA TÁVIRATOT INTÉZETT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ . A súlyos megpróbáltatás e pillanataiban a megye összes lakosait az az eltökélt elhatározás hatja át, hogy mindent megtesz az áradások katasztrofális következményeinek mielőbbi kiküszöböléséért. A távirat rámutat, minden intézkedést megtettek és megtesznek továbbra is, hogy megzabolázzák a Dunát és a Prutot, amely a város ipari övezetét, sok ezer lakást és több tízezer hektár vetést veszélyeztet. Noha még javában folyik a harc a fékevesztett vizek ellen — hangzik a továbbiakban a távirat — máris arra gondolunk, mit kell majd tennünk a közeljövőben, hogy a legrövidebb időn belül felszámoljuk az áradások okozta károkat Ismét megvizsgálva, milyen tartalékokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, megyénk összes vállalatainak kollektívái, elhatározták, hogy kiegészítik néhány nappal ezelőtt tett vállalásaikat. Ennek megfelelően az év végéig a vállalásokon felül 82,7 millió lej értékű áruterméket állítanak elő az iparban, 13,1 millió lejjel túlszárnyalják a szállítási mennyiséget, 47,6 millió lejjel az építkezési-szerelési munkák mennyiségét, s a lakosság számára 5,4 millió lejjel több árut hoznak forgalomba. Ez többek között megfelel 5000 tonna vastaglemeznek, 375 tonna huzalnak, 2000 köbméter előregyártott betonelemnek, 100 tonna pamutfonalnak, 400 ezer négyzetméter pamutkelmének stb. Ezzel az újabb többlettel a Galac megyei ipari egységek vállalták, hogy 218,8 millió lejjel szárnyalják túl az 1970. évre előirányzott árutermelési tervet. 1970. MÁJUS 31., VASÁRNAP IAŞI • AZ IPARI ÁRUTERMELÉSRE TETT ÉVI VÁLLALÁSOKAT MEGKÉTSZEREZTÉK • A TERVEN FELÜLI JÖVEDELEM ÉRTÉKE 84,5 MILLIÓ LEJ LESZ, AZ EREDETI VÁLLALÁS SZERINTI 40 MILLIÓ LEJ HELYETT AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ INTÉZETT TÁVIRATÁBAN AZ RKP IAŞI MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS rámutat, hogy a megyebeli iparvállalatok újból megvizsgálták lehetőségeiket, s megtetézték az idei szocialista versenyben tett vállalásaikat. Ennek megfelelően a Zas megyei ipari egységek terven felül megvalósítanak 255 millió lej értékű árutermelést, vagyis 120 millió lejjel többet az eredeti 135 millió lejes vállalásnál. A kisipari szövetkezeti egységek négymillió lejről nyolcmillióra növelték tervtúlteljesítési vállalásukat az árutermelés és a szolgáltatások tekintetében. Az év végéig terven felül termelünk: 2200 tonna acélcsövet az eredetileg vállalt 400 tonna helyett; 2300 tonna hajlított idomvasat 600 tonna helyett; 1500 millió nemzetközi egység penicillint és származékot 500 millió nemzetközi egység helyett; 650 000 négyzetméter kelmét 100 000 négyzetméter helyett; 490 000 pamut kötöttárut 75 000 helyett; 6,3 millió lej értékű konfekciót 2 millió lej értékű helyett Ezenkívül előállítanak még: 150 tonna poliészter rostot, 780 tonna poliészter szemcsét, 180 millió nemzetközi egység sztreptomicint és származékot, 985 kiló más antibiotikumokat, 4,7 millió téglát és kerámiatömböt, 1500 köbméter fűrészárut, 7500 négyzetméter parkettát 187 tonna pamutszálat és más termékeket Iaki megye viszonylatában a terven felüli jövedelem értéke 84,5 millió lej lesz, s ebből 63,5 millió lej az iparban az eredeti vállalás szerinti 40 millió lej helyett TÖBBET MINT AZ ELMÚLT HÉTEN Brassó megye számos vállalatának dolgozói elhatározták, hogy május utolsó vasárnapján is bemennek a váltásokba, hogy a szünnap termelésével pótolják némileg az országot ért jelentős árvízkárokat. Az elmúlt vasárnap is hasonló helytállásról tettek tanúbizonyságot a brassói dolgozók, csak a megyeközpont területén 36 gyár és üzem termelt, 53 500 dolgozó jelentkezett munkahelyén és hozzávetőleg 39 millió lejt tett ki a termelt javai értéke. Volt, ahol három, volt ahol két műszakban dolgoztak, de minden munkahelyen arra törekedtek, hogy a lehető legtöbbet adják. A traktorgyárban 500 traktor hagyta ela szerelőszalagot. A tehergépkocsi gyárban pedig csaknem 4000 dolgozó munkájának értéke körülbelül 4100 000 lej. A golyóscsapágy gyárban 40 000 csapágy készült el két műszak alatt. A szerszám gyárban 250 000 lejre rúgott a termelés értéke. Brassó dolgozói azt is elhatározták, hogy május utolsó vasárnapján túlszárnyalják az elmúlt heti eredményeket, mint már annyiszor, most is helytállnak a munkában. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY JÓ ELLÁTÁSA ÉRDEKÉBEN GAZDASÁGOS takarmányozást A hatalmas áradások súlyos problémák elé állították állattenyésztésünket is. Az állategészségügyi intézkedésekkel párhuzamosan mindent meg kell tennünk a jószág megfelelő takarmányozása érdekében. Mit tett ezzel kapcsolatban a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium, milyen tennivalók előtt állnak a termelőegységek ? Kérdésünkre POSEA GHEORGHE mérnök, a minisztérium takarmánygazdálkodási igazgatóságának igazgatója válaszol. — Az óriási árvizek nagy területeken tönkre tették a termesztett takarmányokat, a legelőket és kaszálókat A Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium már a katasztrófa első napjaiban intézkedéseket hozott az árvíz sújtotta termelőegységek megsegítése végett, tartalékaiból bizonyos mennyiségű abraktakarmányt juttatott nekik. A takarmánykészleteket olyan termelőszövetkezetek kapták, amelyek gyakorlatilag képtelenek voltak pótolni a veszteségeket. Ugyanakkor egyes helyeken erdőrészeket is az mtsz-ek rendelkezésére bocsátottal, hogy az aljnövényzettel is pótolhassák a takarmányhiányt. Napok alatt ideszállították az állatokat, megszervezték a nyári szálláshelyeket. A minisztérium utasította a megyei mezőgazdasági szerveket és a természetes gyeptakarókat feljavító vállalatokat, hogy maximálisan használják ki saját, illetve az amv-ktől és a mgv-ktől kölcsönkért gépeket alakítsanak kaszáscsoportokat, hogy minden szénának való szálastakarmányt rövid idő alatt begyűjthessenek és azt kellőképpen bálázva jó körülmények között tárolhassák. Az így betakarított takarmányból 50 000 tonnát a legsúlyosabb helyzetbe került termelőszövetkezetekbe küldünk. A takarmányok szállítását gyorsan és felelősségteljesen kell lebonyolítani, hogy biztosíthassuk a gazdaságos elosztást. A mezőgazdasági szerveknek és szakembereknek pontosan ismerniük kell minden szövetkezet takarmányozási problémáit A takarmány elosztását végző csoportok gondosan végezzék munkájukat, el kell kerülni a pazarlást, reális szükségletek alapján szigorú ellenőrzés mellett juttassák el az állati eleségeket rendeltetési helyükre. A minisztérium egyébként ismételten felmérve a helyzetet gondoskodik arról, hogy az árvíz sújtotta vidékekre újabb abraktakarmány szállítmányt küldjön. Azok a termelőszövetkezetek, amelyeket elkerült az árvíz, felajánlották, hogy takarmányfölöslegükkel kisegítik a bajbajutottakat. Hogyan szervezték meg az ezzel kapcsolatos teendőket ? — Az mtsz-ek vállalásai alapján, valamint tüzetes felmérések nyomán, úgy véljük, hogy mintegy 100 000 tonna termesztett és természetes széna juttatható azoknak a gazdaságoknak, amelyek ezekben a napokban veszteségeket szenvedtek. Ezt az akciót alaposan kell megszervezniük a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak. Támogatniuk kell a szövetkezeteket a takarmánybetakarítás megszervezésében, az ésszerű takarmánygazdálkodásban, hogy minél több zöldtakarmányt etessenek fel az erdőkből, vasutak, utak mentéről, földek végéből stb. A mezőgazdasági igazgatóságok képviselője esetenként szervezzen autó- vagy szekérkaravánokat, igényelje a vasúti kocsikat és mindazt, amire a takarmányok zavartalan szállításához szüksége van. Természetesen pontos nyilvántartást kell vezetnie a takarmányok mennyiségét, szállítását illetően. — Mit kell tudni az erdei legeltetésről ? — Az árvíz sújtotta vidékek gazdaságainak megsegítése érdekében, mint a sajtó hírül adta, az Erdőgazdálkodási Főigazgatóság intézkedett, hogy kivételesen és ideiglenesen legeltetni lehessen bizonyos erdőrészekben is. Juhokat egy és fél méternél, szarvasmarhákat két és fél méternél magasabb faállomány közé lehet hajtani. Úgyszintén húsz évesnél idősebb degradált, gyengén termő erdőrészekben, valamint a méhlegelőknek használt akácos és hársfás részeken lehet legeltetni. Megjegyzendő, hogy az árvíz sújtotta vidékeken nem kell legeltetési díjat fizetni. — Hogyan fogják hasznosítani a károkat szenvedett legelőket ? — Sok helyen a legelőkön és kaszálókon viztócsák vannak, nagy területeket pedig iszap borít. Ilyen helyeken nyilvánvaló, a legeltetést fokozatosan kell megkezdeni, miután megfelelő karbantartási munkát végeznek rajtuk és csakis az állategészségügyi szervek jóváhagyásával. Mindenekelőtt az iszapot kell eltávolítani, a kevésbé károsodott legelőket meg kell boronálni és műtrágyával vagy trágyalével kell feljavítani Kertész János A Csanádi földeken már újra kapálnak Tíz borús nappal és ugyanannyi fehér éjszaka megfeszített kemény munkája után Csanádon, ebben a bánsági nagyközségben is kezd rendes medrébe terelődni az élet. A Maros, a zabolátlan, konok indulatú folyó tíz nap alatt sokszor próbált kiszabadulni az emberek erős keze által emelt és őrzött gátak közül, az árterületnél is tovább száguldani. Legutóbb május 25-ről 26-ra virradó éjjel kísérelt meg újabb beszivárgást, ismét eredménytelenül. Kiderült az ég, kisütött a nap, az árborította területekről fogy a víz, helyenként már szikkad a talaj. Az emberek 700 méteres levezető árkot ásnak a Maros mezőgazdasági termelőszövetkezet veteményeseiben, öt erős szivattyú segít nekik medrébe terelni a rabló vizeket. A község házai benépesednek, hazajönnek a gyermekek és az öregek, akiket a féltés, az előrelátó gondoskodás irányított napokkal ezelőtt biztonságosabb vidékre. A Csanádi földeken ezen a héten megindult a mezei munka. Két brigád a napraforgó kapálásához látott, a többiek a víztől felszabadult földeken próbálják eltüntetni az ár nyomait és készülnek az újravetésre. A szövetkezeti üzletek egész nap nyitva tartanak, igyekeznek minden szükségessel ellátni a lakosságot, mert van miből. Orvosok őrködnek a lakosság egészsége fölött, ügyelve arra, hogy járvány ne üthesse fel a fejét. Az élet, a mindennapi munka, ezernyi gondjával örömével, ott folytatódik, ahol tíz napja abbamaradt. De a gátakon tovább őrködnek az emberek, őrzik a község, a hazatért családok, a visszahódított és újraterelésre készülődő földek nyugalmát. Mert a víz megbízhatatlan. Az éberség — kötelesség. (Munkatársunktól)