Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)
1970-05-28 / 7015. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7015 sz. 6 oldalára 30 báni 1970. május 28., csütörtök NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA BUZAU, VRANCEA, VASLUI, IASI, BOTOSANI ÉS SUCEAVA MEGYÉBEN Alig néhány nappal a több olyan megyében tett látogatás után, amelyet az országunkra zúdult természeti csapás sújtott, amint már közöttük Nicolae Ceausescu elvtárs ismét a lakosság körébe ment. Ezúttal Buzau, Vrancea, Vaslui, Ias i, Botosani és Suceava megyébe látogatott el. Nicolae Ceausescu elvtárs, együtt Emil Bodnara$, Virgil Trofin, Emil Draganescu, Dumitru Popescu, Vasile Patilinet elvtársakkal munkamegbeszéléseket folytatott ezen megyék párt- és állami aktívájával, elbeszélgetett a megtekintett gazdasági egységek számos dolgozóival. A meglátogatott gyárakban, üzemekben, építőtelepeken, és helységekben pártunk főtitkárát mindenütt nagy lelkesedéssel, szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal, a szeretet és a tisztelet megannyi tanújelével fogadták. Nicolae Ceau?escu elvtárs személyében a dolgozók nagy elismeréssel adóznak a Román Kommunista Párt marxista-leninista politikájának, kifejezésre juttatják a párt, a pártvezetőség iránti mély ragaszkodásukat, valamint azt a töretlen elhatározásukat, hogy az egész nemzet megbonthatatlan összefogásának és egységének a jegyében haladnak tovább előre a X. pártkongresszus kijelölte ragyogó úton. A súlyos megpróbáltatások e napjaiban a párt főtitkárának jelenléte a lakosság körében bátorítóan hat az emberek millióira, megacélozza akaratukat, eltökéltségüket, azt az elhatározásukat, hogy mindent megtesznek a természeti csapás következményeinek mielőbbi elhárításáért, az élet rendes mederbe tereléséért. Ez a látogatás, akárcsak az árvíz sújtotta övezetek lakosságával való többi találkozó azt bizonyítja, hogy a párt főtitkára magas rendű felelősségérzetet és állhatatos gondoskodást tanúsít a nemzet sorsa iránt, népünk jelene és jövője iránt. Tanúi voltunk ma a határtalan szeretet, a nagy öröm megnyilvánulásainak, kezdve a vaslui-i pionírlánytól, aki spontán átnyújtotta Ceau§escu elvtársnak vörös nyakkendőjét, egészen ezer meg ezer ia$i-i lakosig, aki hosszú perceken át kiáltozta ütemesen a Palota-téren „Ceau$escu- Ceau§escu“, „Ceau?escu és a nép“, „RKP-Ceau§escu“. A munkaruhába öltözött, szerszámokat kezelő emberek józanul, férfiasan biztosítják vezetőjüket arról, hogy számukra nem létezik túlságosan nagy, áthághatatlan akadály akkor, amikor az egész román népet egyetlen gondolat, egyetlen akarat hatja át. Buzáuban a városi stadionban száll le a hivatalos helikopter. Fogadására megjelennek a helyi pártés állami szervek képviselői. A jelenlévő számos lakos meleg fogadtatásban részesíti a vezetőket, annak a mélységes ragaszkodásnak a kifejezéseként, amellyel egész népünk viseltetik kommunista pártja és annak vezetősége iránt. A város utcáin a lakosok éljeneznek, melegen köszöntik a párt- és államvezetőket. A megyei pártbizottság székházában rövid munkatanácskozásra kerül sor, amelyen a párt főtitkárát tájékoztatják a megye fiatal iparvállalataiban folyó termelő tevékenységről, a terv és a vállalások teljesítéséről. Ugyanakkor ismertetik az áradások helyze (Folytatása a 2. oldalon) Lendületes fejlődés Nicolae Ceausescu elvtárs értékes útmutatásokat ad a focsani-i fakitermelő és fafeldolgozó kombinát fejlesztésével kapcsolatban Bírlad lakosai meleg szeretettel köszöntik a párt- és államvezetőket MINDEN ERŐNKKEL AZ ÁRVÍZ OKOZTA KÁROK LEKÜZDÉSÉÉRT! A RÉGENI CIL-BEN ! A városba vezető műút zárva, nagyot kerül az autóbusz, hogy a közeli állomásra jusson. Mindenütt, amerre elhaladunk azott faluházak, feltépett, elsodort kockakövek, megrongált úttestek, mély kátyúk. Immár két hete, hogy az alig 24 órát tartó árvíz elvonult, de a dúlás nyomait még mindig nem sikerült eltüntetni. A földeken még itt-ott tócsákban áll a víz, gólyák csemegéznek benne. A kerteket araszos iszapréteg borítja, a házak nyitott ablakán át felpuffadt padló, omló vakolatú üres szobákat látunk, ahonnan a napra hordták száradni azt, ami a berendezésből megmaradt. Ez a kép fogad Régenben. Csökkentett kapacitással Ez a 30 000 lakosú, rohamosan fejlődő Maros megyei kisváros jelentős iparral rendelkezik. A fafeldolgozó vállalat forgácslemezből a világ minden részébe ismert sportcsónakoktól, a sílécektől a hegedűkig, a termékek egész sorát állítja elő. Tegyük hozzá : most, a katasztrófát követő napokban csökkentett kapacitással. A víz elvonult, a helyreállítás teljes erőbedobással folyik. Ám a kár oly nagy, a pusztítás annyira megviselte a gépi berendezéseket, hogy a napi 12 órás műszakot végző 2500 munkás csak lassan, lépésről lépésre képes az elemi csapás után helyreállítani a termelést. A forgácslemezgyárban, amely márciusban nyitotta meg kapuit , és a legkorszerűbb felszereléssel kitűnő minőségű terméket gyárt — június 3—5 előtt meg sem kezdhetik a technológiai próbákat. A fűrészgyár kapacitásának alig 60 százalékát használhatja ki, de a következő időszakban ez is csökkenni fog, mert az áradás elmosta az erdei utakat, a rönkellátás megoldása egyelőre lehetetlennek tűnik. A ládagyár már elérte teljesítőképességének 85 százalékát, június elején pedig a csónak éssportfelszerelés gyár, valamint a fémkellékgyár teljes kapacitással működik már. A hangszergyár — ezt is alaposan megviselte az áradás — 90 százalékos teljesítőképességgel dolgozik. Tíz millió lej kár és a termelési veszteség MOLDOVAN EMIL mérnök-igazgató számvetést végez, mielőtt kimondja az összeget. Tíz millió, no meg naponta mintegy 300—400 ezer lej, a termelési kiesésből származó veszteség. A vállalat május 14 óta nem termel teljes kapacitással... A helyreállítás legnagyobb és legnehezebb munkáját a raktárakban végzik. Mindennél fontosabb a kész és félkészáru helyrehozása. Minden darabot szét kell szedni. Gáspár Tibor (Folytatása az 5. oldalon) MEGKEZDŐDÖTT A TERMELÉS MUNKÁJUKAT ADJÁK, A LEGTÖBBET, AMIT ADHATNAK... Gyárak, munkások vállalásai Sok szépet és jót lehet írni ezekben a napokban az árvíz elleni küzdelemben a végsőkig helytálló megyék, termelővállalatok, városok dolgozóiról. De legalább ennyit azokról is, akik a termelő munka arcvonalain küzdik meg mindennap a maguk részét, ünnepnapokon, meghosszabbított műszakokban dolgoznak azért, hogy minél többet visszaszerezzenek abból a sok anyagi értékből, amit a víz rabolt el jogos tulajdonosától, országunk szorgalmas népétől. RENDKÍVÜLI műszakok - RENDKÍVÜLI TETTEK Ipari munkásságunk ismét jelesre vizsgázott ezekben a napokban. Nem tartják elegendőnek a felajánlott terven felüli termelést, munkát. Sokan közülük még többet tesznek. Közvetlenül igyekeznek segíteni az árvíz pusztította helységek lakosait. A Suceava megyei iparvállalatok például több mint 6 millió lejes többlettel zárták május második nekádját. Ebben az időszakban terven felül többek között 51 tonna cellulózt, 72 tonna papírt, 45 tonna farostlemezt, 16 000 darab kötöttárut, 4000 pár cipőt gyártottak. Basi megye üzemei egyetlen nap alatt 3 millió lej értékű termelést állítottak elő s felajánlották az országnak, hogy ezzel is enyhítse a károkat. A szatmári autójavító üzem hatalmas udvarán emberek százai ia- Albert Ilona Szabó Sándor Barabás Gizella (Folytatása az 5. oldalon) A VASKAPUTÓL JELENTIK Szerdán a Duna egész alsó szakaszán növekedett a vízállás : Báziásnál 16, Ó-Moldovánál 19, Drenkovánál 12, Svinicánál és Orsovánál 20, Turnu Severinnél 11, Gruiánál 10 centiméterrel. Gruia és Turnu Severin kikötőit elöntötte a víz. Mivel a Duna jugoszláviai mellékvizei apadnak, a Vaskapunál tegnap és ma legmagasabb a folyam szintje. A vaskapui vízierőműnél minden előkészületet megtettek az áradó folyamóriás „méltó“ fogadására. A 3,6-os turbinákat védő gátakat 54 méteres magasságig emelték meg. A Mehedinți megyei árvízvédelmi parancsnokság vezetésével nagyszabású árvízmegelőzési munkálatok folynak egyebütt is. A Turnu Severin-i hajóépítő telepen a galvanizáló és nikkelező műhelyek melletti védőgátakat magasítják. Svinica és Orsova közt — ahol az erőmű vízgyűjtő medencéje terül majd el — lebontották az összes 55 m-nél alacsonyabban fekvő épületeket. Ljubotina kikötőjében a rakodómunkások a környék ifjúságának segítségével uszályokba rakták annak a 10 vagonnyi szénnek a legnagyobb részét, amelyet a növekvő Duna veszélyeztetett. Gyors ütemben folynak azok a munkálatok is, amelyek az Orsova — Turnu Severin — Vinju Mare szakaszon található országutak és vasútvonalak védelmét hivatottak biztosítani. A SZATMÁR VIDÉKI FÖLDEKEN — A SZÁMBAVÉTEL UTÁN A MEGFESZÍTETT MUNKA NAPJAI KÖVETKEZNEK Nézem a jegyzetfüzetemben írt számokat. 121 000 hektár mezőgazdasági terület volt víz alatt Szatmár megyében. Több mint 17 000 darab állatot pusztított el a felbőszült folyó. 5000 házrom mellett állnak némán az emberek ... Bejártam a romhalmaz szegélyezte utcákat és rombadőlt falvakat. De a nagy pusztítás után az újjáépítés hatalmas erőfeszítése bontakozik ki e tájon is mindenütt. Lántán Ottilia, a megyei mezőgazdasági igazgatóság, az árvíznek a mezőgazdaságban okozott károk felmérésével foglalkozó munkatársa világosított fel a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, lévő állapotokról. Még sok faluban sáros lében, iszapban állnak az összeomlott házak. Daróc 240 házából alig harminc maradt épen. Udvariban 229 család vagyis 1540 ember maradt fedél nélkül. Sorolhatnám tovább a falvak, települések neveit, ahol csak a vízből kinyúló iszapos falak, a mocsárrá változó udvarokon kereső emberek emlékeztetnek, hogy itt nem is olyan rég virágzó kertek, csinos házak, álmokat valóra váltó dolgos kezű lakók éltek. Az adatok azonban nem véglegesek. Szatmár és vidéke a számbavétel napjait éli. De már teljes lendülettel folyik a megfeszített munka azért, hogy minél hamarabb eltörlődjenek a vízözön nyomai. Napok, hónapok szorgos munkájába kerül ez, de az emberek óhaja, hogy csak szomorú emlékké váljon az, ami ma még valóság: végig a folyó partján, árkok vezetik vissza a Szamosba a sárgásbarna vizet. Ha felszikkad kissé egy földrész, máris traktor szállja meg, maga után tárcsát vagy ekét húzva, ahogy a szükség megköveteli. A gépeken ugyanazok a traktoristáik, akik a megvadult folyóval viaskodva emberek százait mentették meg. Éjt nappallá téve dolgoztak, hogy a kárt minél jobban csökkentsék. A Szamos vidéki mezőgazdasági gépészek, most traktorra ültek, hogy megmentsék az idei termést. Emberségükről csak a legmagasabb fokon beszélhetünk. Mellettük fiatalabb kollegáik, a traktorosképző iskola növendékei is ott vannak a gépeken. A cél, hogy minél hamarabb földbe kerüljön a vetőmag a katasztrófa pusztította területeken. És 450 tonna kukorica, 95 kiló len, 405 tonna burgonya, 24 tonna kendermag került a természeti csapás sújtotta földekre. Nézem a lapokban megjelent egyik képet. A daróci állami mezőgazdasági vállalat istállóit ábrázolja az árhullám tetőzésekor. Hallottam, hogy mi történt a falak mögött, az árvíz itt talált többszáz szarvasmarhát. A vállalat munkatársai leleményességének köszönhető, hogy az állatállományban lévő veszteségek minimálisak. A takarmánymennyiség nagy része azonban tönkrement vagy elvitte az áradat. Alighogy visszahúzódott kissé a víz, máris megjött a nagykárolyi mezőgazdasági egységek részéről a segítség, a jelentős mennyiségű takarmány. A megye több téesze is küldött már segélyt. Csanálos, Börvely, Kálmánd, Piskártos, hogy néhányat említsünk, takarmánnyal, élelmiszerekkel, ruhákkal siettek az árvízkárosult falvak segítségére. A környező megyék felajánlották, hogy a megyei mezőgazdasági szervek kérésére 200 traktort, 100 tárcsát, 100 kukoricavetőgépet küldenek. SZIVATTYÚMOTOROK BERREGNEK TUDÓSÍTÁS EGY KÖZSÉGRŐL, AMELY SZIGET VOLT... Lázári nagyközség a Szamos és a Túr között. Hat falu tartozik hozzá: Szárazberek, Nagypeleske, Kispeleske, Sándorhomok, Sárfalu és Lázári. Az örökös harc a nehézségekkel, a természettel megedzette az itt lakó embereket. A túlságosan vizenyős földmizsor húzta át a földműves számításait. A jobb időjárású esztendőkben is nagyon meg kellett dolgozni minden magért. Most, a három nagy uradalom helyén két téesz földjén zúgnak a traktorok, fordult jobbra itt is az élet. Román Győző (Folytatása az 5. oldalon)