Előre, 1970. augusztus (24. évfolyam, 7071-7095. szám)

1970-08-02 / 7072. szám

VASÁRNAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7072 sz. 6 oldal­ára 30 bráni 1970. augusztus 2., vasárnap MINÉL NAGYOBB TERÜLETEN -------MÁSOD VETÉST! E héten az időjárás országszerte kedvezett a mezei munkának. En­nek, s a jó munkaszervezésnek köszönhetően déli megyéink zömében befejezték a búza aratását. Sajnos, a nyugati övezetben indokolatlanul lassú az aratás üteme, noha a gabona immár túl­jutott a viaszérésen. Arad, Bihar és Temes megyében még mindig 20—30 000 hektár búza várja, hogy betakarítsák. A hűvösebb III. éghajlati övezet megyéiben most vágták le az első búzarendeket. A Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium legutóbbi ada­tai szerint, nem kielégítő a másodvetések üteme, még ott sem az, ahol immár napok óta tarlóról fúj a szél. Pedig az árpa még a hűvösebb vi­dékeken is lekerült már lábáról, a tarlóvetés lassú menete tehát ott sem indokolt. Országos viszonylatban a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek az előirányzott területeknek eddig mindössze 48 százalékát ve­tették be újra. A teljesítmény nyilván jóval nagyobb lehetett volna s ezt bizonyítja több megye példája is. Az aratási teljesítmény rendszerint azonos vagy megközelíti egymást, a vetési százalék viszont nagy elté­rést mutat. A csapadékos tavasz és esős nyárelő rendkívül kedvez a növények kettős termesztésének, a talaj elegendő nedvességet tartal­maz ahhoz, hogy a mag kicsirázzék s a növények jól fejlődjenek. Ezt a lehetőséget ki kell használnia minden termelőegységnek. A másodve­tések nagy takarmánytartalékok felhalmozását teszik lehetővé. Köny­­nyebb lesz az állatok teleltetése, mindenképpen a termelés növelésére számíthatunk ha a másodvetések segítségével gazdagabb takarmány­alapot teremtünk meg. Persze, a másodvetések kedvező időszaka is csak napokból áll, sietni kell hát a vetőgépek beindításával. A megyei mezőgazdasági szervek, a termelőegységek vezetőségei gondoskodjanak róla, hogy a területek mielőbb felszabaduljanak a szalmától, s más növényi marad­ványoktól mert napok alatt még 500 000 hektár földet kell másodjára bevetni. Gyors szántás vagy tárcsázás után tüstént mogos a talajba ! KOVÁSZNA MEGYÉBEN Jobban ki kell használni a gépek erejét A múlt heti egy százalékos aratási teljesítmény után, Kovászna megye szövet­kezetei eljutottak a tíz százalékig, ami még min­dig kezdet, még mindig szerény teljesítmény, ám az össze­sítés a betakarítás kibontakozására utal. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a próbálkozások, félsikerek után most az aratás kampánya követke­zik. Ami nem csak azt jelenti, hogy nagyobb napi ütemekre kell átvál­tani, hanem azt is, hogy a munka­szervezés és gépkihasználás le kell küzdje azokat a fogyatékosságokat, amelyek a kezdettel, az indulással járnak. Barátos példa arra, hogy a gépek hibamentes üzemeltetésével az üzem jó lehet : pénteken reggelig 103 hektárról takarították be a bú­zát. Elindultak Nagyajtán is, ahol a munkaerő mozgósítása révén 100 hektárról aratták le a termést. Za­bola, Arapatak további egységek, ahol a búzaaratás első napjai több­kevesebb sikerhez vezettek. Megyeszerte indokolt most a gépi aratás gyújtotta előnyöket jobban kihasználni. Az a tény ugyanis, hogy a learatott 1500 hektárnyi bú­zából csak 500­ hektárt sikerült ki­csépelni, arra utal, hogy elsősorban a kaszások dolgoztak. A kézi beta­karítási lehetőségek igénybevételére, persze, továbbra is nagy szükség van, annál is inkább, hiszen a gyo­­mos táblákon akadoznak a gépek és az aratás máris megkésett. De szük­séges az is, hogy a nagyszámú kombájn kiesés nélkül dolgozzék. Az üzemfokozás szempontjából in­dokolt az is, hogy most már Kézdi­­vásárhely környéki egységek is tel­jes erővel hozzálássanak a betakarí­táshoz. Az idei év sajátossága, hogy csa­padékban gazdag. Ez egy okkal több arra, hogy az aratással pár­huzamosan az igazgatóság és a szö­vetkezetek egyaránt nagyobb figyel­met szenteljenek a másodvetések­nek is. Flóra Gábor Miről vall a szilágysági falvak határa ? S­zilágyság földrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy egy­­egy domb tetejéről több község határát is át le­lehessen tekinteni. Monda­nom sem kell, ilyenkor, aratás és másodvetés idején a ha­tár a község védjegye, sok-sok kilo­méter távolságból látni, milyen gaz­daemberek lakják. Pár nappal ko­rábban a termelőszövetkezetek me­gyei szövetségének egyik alelnöke-­ vel és egy községi párttitkárral jár­­­­ták a dombtetőket, hágókat, s így fölösleges volt bármilyen papírbe­számoló, amely esetleg számadatok­kal tájékoztasson, hiszen elénk tárult a sámsoni, a szilágykövesdi, a sar­­masági határ. Nos, ott ahol végte­lennek tűnő területeken búzakeresz­tek álltak, fölösleges volt a látoga­tás. A baj az, hogy Szilágy megyé­ben még sok helyen nem látni a ka­langyokat, vagy a gépekkel learatott vetés helyén báláktól felszabadított és felszántott területet. Július végéig a kenyérgabonának még mindig csak 35—40 százalékát takarították be a megyében. A lemaradás okairól már korábbi tudósításokban is beszámoltam, ez­­alkalommal olyan tényekkel egészí­teném ki, amelyek remélhetőleg nem kerülik el a megyei mezőgazdasági igazgatóság illetékeseinek figyelmét. Szilágykövesden például — látogatá­sunk napján — a szövetkezet irodá­jában és a kombájnok mellett dol­gozók egybehangzó véleménye sze­rint, két napig nem is látták a gaz­daság főmérnökét. Az elnökre is a falu szélén bukkantunk rá egy bri­­gádos társaságában. Nem szeretnék arra hivatkozni, hogy már sokféle brigádossal megismerkedtem, de ha­sonló körülmények között még nem kötöttünk ismeretséget, a brigádos ugyanis a koradélutáni órákban nem tudni a hányadik üveg borral a ke­zében kínálgatta az arra haladókat. Ezek után elképzelhető, mi volt a ha­tárban. A szilágynagyfalusi gépesí­tési vállalat öt arató-cséplőgépet küldött a gazdaságba, ám ezekből az egyik nem működött, minden jel arra mutatott, egyetlen rendeltetése, hogy alkatrészeit leszereljék... A többi négyből egyetlen­egyet sem láttunk legalább órányi ideig meg­állás nélkül­ dolgozni, minduntalan üzemzavar állt be. Ilyenképpen tör­ténhetett meg, hogy négy nap alatt Fejér László (Folytatása a 2. oldalon) Néhány nap alatt országos viszony­latban még 500 000 hektár földet kell másodjára bevetni ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG FEGYVERES ERŐI MINISZTERÉNEK PARANCSA Az idén, augusztus 2-án ünnepeljük meg Románia Szocialista Köztársaság Tenge­részetének Napját. Az ünnepet tengerészhagyományainknak és tengerészeink fáradha­tatlan tevékenységének, a hazával szembeni nagy fokú felelősségérzetének tiszteletére rendezzük meg. A szabadságért és társadalmi haladásért küzdő elődök ragyogó példáját szem előtt tartó, a szocialista jelenünkre és a Román Kommunista Párt X. kongresszusa által or­szágunk elé tárt ragyogó távlatokra büszke katona-tengerészek következetesen megvaló­sítják a hadsereg főparancsnoka által kijelölt feladatokat, állhatatosan tökéletesítik harci és politikai felkészültségüket, mesterségbeli tudásukat. A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus nemes érzelmeitől lelkesített tengerészeink szilárd elhatáro­zása minden képességükkel hozzájárulni ahhoz, hogy fegyveres erőink teljesíthessék szent feladatukat — a román nép békés munkájának, a nemzeti függetlenségnek és szu­verenitásnak, a szocializmus és a béke ügyének megvédését. A szocialista építés éveiben kereskedelmi tengerészetünk nagyarányú és sokoldalú fejlődésen ment keresztül. A szocialista Románia külgazdasági kapcsolatainak sokasodá­sát, az anyagi és szellemi javak nemzetközi körforgásában való egyre aktívabb részvé­telét tanúsítva, mind több, a trikolort büszkén lobogtató román hajó fordul meg a világ tengerein és óceánjain. A hajógyárak és kikötők munkásai, technikusai és mérnökei minden energiájukat, hozzáértésüket és erejüket latba vetve, jelentős eredményeket érnek el a modern hajók építésében, a tengeri és folyami szállítások fejlesztésében. Az ünnep alkalmából gratulálok és újabb sikereket kívánok a katonai tengerészet és a kereskedelmi flotta személyzetének, a hajótervezőknek és -építőknek, a kikötőmun­­kásoknak. Románia Szocialista Köztársaság Tengerészetének Napja tiszteletére elrendelem: 1970. augusztus 2-án a mangáliai helyőrségnél üdvözlés jeléül 21 tüzérségi díszlö­­vést adjanak le. Éljen Románia Szocialista Köztársaság tengerészetet Éljen a Román Kommunista Párt, a nép kipróbált vezetője, győzelmeink sugalma­­zója és szervezője! __ . Éljen és virágozzék drága hazánk — Románia Szocialista Köztársasági ION IONITA vezérezredes, a fegyveres erők minisztere Mae Ceausescu elvtárs fogadta a Koreai NDK kormányküldöttségének vezetőjét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Észak-Man­­gálián fogadta Zang Zun Thek elv­­társat, a Koreai Munkapárt KB Po­litikai Bizottságának póttagját, a Koreai­­NDK Miniszteri Kabinetjé­nek alelnökét, a hazánkban látoga­tóban levő koreai kormányküldött­ség vezetőjét. Ott volt Iosif Banc elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke és Grigore Birgooanu elvtárs, a Gazdasági és Műszaki Együttműkö­dési és Kooperációs Kormánybizott­ság alelnöke. Jelen volt Kang Jang Szap, a Ko­reai NDK bukaresti nagykövete és Zan Szong Nam, a Külgazdasági Kapcsolatok Bizottságának alelnöke. A jelenlevők szívélyes, baráti megbeszélést folytattak, kölcsönösen hangsúlyozták, megelégedésükre szolgál a két szocialista ország párt­jai és népei közötti baráti kapcsola­tok és együttműködés szüntelen, kedvező fejlődése, s rámutattak, hogy e kapcsolatokat a szocialista internacionalizmus, a függetlenség és kölcsönös tisztelet, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján a jövőben is fejleszteni kívánják. A nemzetközi helyzet néhány idő­szerű vonatkozásának megtárgyalá­sa során hangsúlyozták, hogy a két párt és nép továbbra is harcolni fog a szocialista országok egységének és együttműködésének erősítéséért a szocializmus és a béke világméretű ügye érdekében. Nicolae Ceausescu elvtárs kijelen­tette, hogy a román nép mindenben szolidáris a koreai népnek hazája békés újraegyesítéséért vívott igaz küzdelmével. A megbeszélés után Nicola® Ceausescu elvtárs meghívta ebédre a koreai vendéget és a többi hivata­los személyt A 3.­4. OLDALON IRODALOM MŰVÉSZET MAROS MEGYÉBEN 52 millió lej állami segély Maros megye falvaiban­ és városaiban sok száz árvízkárosult család hozta helyre állami támogatással tönkre­ment otthonát és javait. Megyei vi­szonylatban több mint 52 millió lej se­gélyt juttattak csaknem 11 000 árvíz­­károsult családnak. Csupán a legsú­lyosabb károkat szenvedett Dicső­­szentmártonban 12,9 millió lejt tesz ki a 2258 árvízkárosult család kö­zött szétosztott segély. Ugyancsak anyagi segítségnek tekinthető az a 19 millió lej, amelyet 840 terven fe­lüli lakás építésére folyósítottak. KÖSZÖNTJÜK TENGERÉSZEINKET Akik a part békéjét őrzik KÖRÖS-KÖRÜL mélykék és nyugodt a tenger. Apró hullámok kergetőznek játékos-vidáman, s miriádnyi tükörként villódzva verik vissza a nap sugarait. Nem túl messze tőlünk, a jobb olda­lon, hajónk „ikertestvére“ hasít­ja nagy surrogással a tengert. Mélységes nyugalom uralkodik a vízsivatag felett. Szinte hely­ben állni látszunk, holott gyors­vonat sebességével száguldunk előre az „ellenség“ — a valahol a horizont — vonala mögött rejlő célpont felé. Fenn, az árbocon a rádiólokátor antennája végzi a maga egyhangú körforgását, „ta­pogatja az étert“. S a nagy nyu­galomban felsejlik, hogy vala­hol, a hajó ideggócaiban, az elek­tronikus csövekben és az embe­rek agyában feszült figyelem vibrál — készül valami... — Az utolsó gyakorlat alkal­mával — mondja Joan Murat másodosztályú kapitány — vala­mennyi hajó „jó“ minősítést ka­pott. S ily módon újabb lépést tettünk előre a Főparancsnok utasításának maradéktalan telje­sítése felé... Siker a felkészülésben, ami pedig itt, a tengerészetnél nem is olyan egyszerű! Szerettem volna megtudni, melyek a siker ténye­zői, meghatározó vonásai. — Az emberek ! — hangzott a parancsnok válasza. — Ők vív­ták ki a jó eredményt. Szívós munkával, kitartással. Nézzük csak meg például a szakembere­ket. Legtöbbjük fiatal mérnök­ember. Alaposan felkészültek a mesterségre. Csakhogy a hajón jó Ion Aramo kapitány (Folytatása az 5. oldalon) KŐOLAJIPARUNK FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI ÉS PROBLÉMÁI Irta NICOLAE TOADER, kőolajipari miniszter z RKP X. kongresszusa sokrétű nemzetgazda­ság-fejlesztési progra­mot dolgozott ki, hogy hazánk egy évtized alatt még inkább felzár­kózzék a fejlett gazdasággal ren­delkező országok soraiba. Ezen be­lül különleges­ feladatok hárulnak a régi hagyományokra visszatekintő, és az energetikai, valamint a nyers­anyagalapban fontos részarányt képviselő kőolajiparra. A most záruló ötéves tervben kő­olajiparunk minden­­szektora harmo­nikusan fejlődött. E fejlődést, a kő­­olajfúrás fellendülését a román kő­olajipari gépgyártásnak, közelebbről annak köszönhetjük, hogy a régi fel­szerelést nagy teljesítményű, modern felszereléssel újíthattuk fel. Ma már e szektor egész gépparkja korszerű hazai gyártmányokból áll ; 1962 óta a legkülönfélébb felszerelést gyárt­juk, román mélyfúró berendezésekkel 5000—6000 méterig, sőt még mé­lyebbre jutunk el. Igyekeztünk ésszerűbben kihasz­nálni a gépállományt és javítani a szondafúrás technológiáján. Egyik jelentős eredményünk, hogy bevezet­tük a hidraulikus fúrást (fúvókás fú­rófejekkel), amely vitathatatlanul jobb a klasszikus módszernél : a munka­sebesség 40 százalékkal, az előha­­ladás fúrófejenként 20—40 százalék­kal magasabb, az önköltség viszont folyóméterenként körülbelül 100 lej­jel alacsonyabb.­­ Nemcsak tökéletesebb fúrófelsze­relést használunk, hanem javítottunk ,a technológián is, új módszereket vezettünk be. A kutak több mint 80 százalékának fel-, illetve leszerelé­sénél betonelemeket használunk, egyszerűsítettük a béléscsőlerakás módját, leszorítottuk a fajlagos fo­gyasztásokat, gazdaságosabban, job­ban és gyorsabban dolgozunk. Né­hány esztendeje intenzívebben hasz­náljuk a gyémántos fúrófejeket, mert tízszer olyan gyorsan mélyítik a fúrólyukat, mint a szokásos gör­gősfúrók, nem is szólva a jelentős megtakarításról. Szakintézeteink behatóan tanul­­(Folytatása a 2. oldalon) . TÁVIRATOK Őcsászári Felségének, MOHAMMAD REZA PAHLAVI ARYAMEHRNEK, Irán Sahinsahjának TEHERÁN Az Államtanács, a román nép és a magam nevében mély együttérzé­semet fejezem ki Császári Felségednek, az iráni népnek, mindazoknak, akiknek szenvedniük kellett a Gorgan és Khorasszan tartományi föld­rengés miatt. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Őexcellenciája HANS PETER TSCHUDI úrnak,­­ a Svájci Államszövetség elnökének BERN Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a Svájci Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából az Államtanács és a magam nevében szívé­lyes jókívánságaimat küldjem­ Excellenciádnak és a Szövetségi Tanács tagjainak, békét és jólétet kívánjak a baráti svájci népnek. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke

Next