Előre, 1970. szeptember (24. évfolyam, 7096-7121. szám)

1970-09-19 / 7112. szám

Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7112 sz.­­ 6 oldal ára 30 báni­­ 1970. szeptember 19., szombat AZ ÉPÍTŐK ADÓSSÁGA M­aros megyében erre az év­re — ötéves tervünk utolsó esztendejére — jelentős beruházást irányoztak elő ; a kapott összegből min­denekelőtt az előző évek­ben megkezdett építkezéseket kell bevégezni és használatba adni, illet­ve olyan új objektumokat megkezde­ni, amelyek a sorra kerülő ötéves terv idején készülnek el. A hidegebb hónapok beköszönté­sétől már nem sok idő választ el, ami — köztudomásúlag — az építke­zéseket megnehezíti, de rohamosan közeledik az év vége is, ami egyben a jelenlegi ötéves terv végét is je­lenti. Mindenképpen indokolt tehát, hogy számba vegyük : hogyan állunk nyolc hónap elteltével a beruházá­sokkal Maros megyében ? Az említett időszak alatt az össz évi beruházások 53,5 százaléka való­sult meg, persze, a teljesítmény egy­általán nem kielégítő, jóval az adott lehetőségek alatt van. A hátralevő időszakra az évi terv majdnem fele jut, s hasonló ütemmel könnyen előfordulhat, hogy nem teljesítjük az előirányzatot. Az építkezés-szerelés valamivel kedvezőbben alakult, bár a 62,5 szá­zalékos megvalósítás itt sem meg­nyugtató, hiszen további értékes mun­kálatokat kell az év végéig elvégezni. Augusztusban egyes beruházások­kal jobban haladtunk, ennek köszön­hető, hogy a dicsői üveggyárban, a Metalotehnicában, a megyei villa­mossági vállalatban a tervteljesítés aránya meghaladja a megyei átlagot. A dicsői vegyipari kombinátban épü­lő 6-os számú karbid-kemencénél szintén kedvező a helyzet, az erre az evre szükséges összes felszerelések megvannak. Nagyobb nehézséget csupán a betonvas hiánya okoz. A báriumsó részlegen — ugyancsak a dicsői vegyipari kombinátban — szin­tén eltolódások mutatkoznak ; a ta­vaszi áradások okozta kieséseket ez­­idáig nem sikerült bepótolni. Ezen­kívül szervezési hibák is kedvezőtle­nül befolyásolták az építkezéseket. A marosvásárhelyi nitrogénes mű­trágya kombinátban­­ a megye összberuházásának egyhatodát képezi ugyancsak lemaradás észlelhető. A fővállalkozó július 31-ig nem köl­töztette el az építő egységek iroda­helyiségeit, hogy az így felszabadult épület lebontását meg lehessen kez­deni, s emiatt az építővá­l­la­lat, a te­repszervezési munkálatok mellett, ké­sőbbre tervezett építkezéseket is meg­kezdett, de lemondott olyanokról, amelyek most esedékesek. Ez később, előreláthatólag a megfelelő téli front előkészítésének hiánya miatt bosszul­ja meg magát. Persze, a hideg idő beálltáig még sokat lehet tenni ! A munkát különben kedvezőtlenül be­folyásolja egyes felszerelések és épít­kezési anyagok hiánya is. A szep­temberi előirányzatok teljesítése meg­követeli, hogy feltétlenül szerezzenek be — egyebek között — 8 darab kot­rógépet, egy emelődarut, 160 ezer darab téglát, 250 tonna betonvasat —, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük , ellenkező esetben még inkább lemaradnak. Az Electro-Mures számológépgyárá­ban sem kedvező a helyzet. Mintegy 4,8 millió lej értékű technológiai fel­szerelés nincs lekötve, s ami még na­gyobb baj, e felszerelések egy részét külföldről kell behozni. A fentiekhez hozzájárul még az a sajnálatos kö­rülmény is, hogy az építővállalat más munkálatoknak sem tett eleget. A könnyűipari felszereléseket gyár­tó vállalatban a szövőgép részleg adóssága augusztusban sem csök­kent, lassan halad az öntöde építése. A kötőgép-gyártó részleg építői je­lentős munkaerőhiánnyal küzdenek, s ha nem javul a helyzet, kétséges a szerelőcsarnok határidőben való át­adása. A társadalmi-kulturális jellegű épít­kezések közül csupán kettőt szeret­nénk megemlíteni. Megkésett a ma­rosvásárhelyi színház építése, egy­részt a tavaszi áradások okozta ki­esések miatt, másrészt a szükséges dokumentáció és munkaerő hiányá­ban. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az építőtelep nyersanyag-ellá­tása (különösen téglából és cement­ből) egyáltalán nem kielégítő. A má­sik beruházás a dicsői poliklinika. Itt is kétséges az év végi átadás, mi­vel a májusi lemaradásokat máig sem sikerült behozni, jelenleg pedig munkaerőhiánnyal küzd az építő­telep. A hibákból önként adódnak a ten­nivalók : minden építőtelepen meg kell teremteni a feltételeket, hogy év végéig valamennyi esedékes beruhá­zást befejezhessenek. Veress Gyula közgazdász k augusztusi mérleg tanulságai A megyei Statisztikai Igazgatóság összesítése alapján a fontosabb tervmutatókat augusztusban is si­kerrel teljesítették Szilágy megye iparvállalataiban, így megyei szin­ten az össztermelési mutatót 105,2 százalékban, az árutermelési tervet pedig 105,4 százalékban valósították meg és sikerrel tettek eleget szállí­tási kötelezettségeiknek azokban az egységekben, ahol exportárut ter­melnek. A megyei szinten történő összesítés viszont egy kevésbé sike­res számot is magába foglal az el­múlt havi tevékenységről. Ugyanis az eladott és elszámolt árutermelési tervet csak 99,9 százalékban valósí­tották meg s ez főleg a helyiipari vállalatokban észlelt hiányosságok­nak tudhatók be. Az el nem szá­molt ügyvitel nyomán 1 931 000 lej értékű a lemaradás a két vállalat esetében 79, illetve 93 000 lej értékű árut utasítottak vissza a megrende­lők. A minőséggel szemben támasz­tott kifogások tehát elég jelentő­sen befolyásolták augusztusban a szilágysomlyói és a zsibói helyiipari vállalatok gazdasági és pénzügyi e­­redmén­yeit. Három helyiipari vállalat ugyan­akkor árutermelési előirányzatainak sem tett eleget, hiszen a zilahi, a szilágysomlyói és a zsibói vállalatok nem rendelkeztek a szükséges nyersanyaggal, főleg a gőzölt bükk-fűrészáru hiányzott a bútor­gyárakból, melyekkel a Csíkszeredai és szamosújvári faipari kombinátok maradtak adósak. A lemaradás csa­kis akkor számolható fel e hónap során, ha a gazdasági törvények szellemében járnak el és ugyanak­kor az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak az egyes­ termékek mi­nőségére. Legalábbis a korábbi hó­napok eredményes tevékenysége erre kötelezi a helyi ipari vállalato­kat Szilágy megyében is. BRASSÓ MEGYE JELENTI AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK ötéves ipari össztermelési terve teljesítését A Brassó megyei pártbizottság a román, magyar és német dolgozók nevében táviratot intézett a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz, s ebben jelenti, hogy Brassó megye szeptember 17-én teljesítette a globális ipari termelésnél ötéves tervelőirányzatait. A távirat rámutat, hogy ilyképpen kedvező feltétele­ket teremtettek ahhoz, hogy az év végéig terven felül 5,7 milliárd lej értékű terméket adjanak. Az elért sikerek ismételten beigazolják a pártvezetőség által kezde­ményezett és egész munkásosztályunk által odaadással valóra váltott intézkedések helyességét és hatékonyságát a gazdasági vezetés tökéle­tesítésével, az üzemi termelés és munka tudományos megszervezésével, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozásával kapcso­latban. Ennek keretében, a munkások, mérnökök és technikusok kollek­tívái, élükön a Brassó megyei kommunistákkal, egész alkotó energiáju­kat és képességüket latba vetve, csaknem egy évvel hamarabb teljesí­tették a jelenlegi ötéves tervnek azt az előirányzatát, hogy 43,7 száza­lékkal emeljék a munkatermelékenységet és, hogy 1970 végéig 730 millió lej pótnyereséget érjenek el. A műszaki-anyagi és pénzeszközöket jobban felhasználva, a gép­gyártók az ötéves terv előirányzatain felül a nemzetgazdaságnak 3,2 milliárd lej értékű terméket, a vegyipari dolgozók 396 millió lej értékű terméket, az építőanyagipari dolgozók 15 000 tonna cementet és 10 600 köbméter előregyártott betonelemet, a cipőipari dolgozók 650 000 pár cipőt, a textilipari dolgozók 470 000 négyzetméter gyapjúkelmét és 1413 ezer darab kötöttárut, az élelmiszeripari dolgozók pedig 35 millió lej értékű terméket adnak a nemzetgazdaságnak. Erőforrásait mozgósítva, a megyei ipar fokozta hozzájárulását az ország nemzetközi cseréihez, ami egyik alapvető feltétele hazánk gazda­sági és társadalmi fejlődésének, így az ötéves exporttervet hat hőnap­pal hamarabb teljesítettük, s megvan a lehetőség arra, hogy export­terven felül 1,8 milliárd lej értékű terméket állítsunk elő. A jelenlegi ötéves terv megvalósításában, a szocialista versenyben tett vállalások teljesítésében elért eredmények szilárd alapot szolgál­tatnak az 1971-ben és a következő években ránk háruló fokozott gazda­sági feladatok előkészítéséhez és példás, minőségileg magasabb fokú teljesítéséhez. Biztosítjuk a párt és az állam vezetőségét, Önt személyesen szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs — hangzik a távirat —, hogy a Brassó me­gyei dolgozók egész népünkkel egyetemben még nagyobb odaadással és hazafias lendülettel fognak dolgozni, hogy valóra váltsák a szocia­lista Románia további felvirágoztatásának ragyogó programját, amelyet a Román Kommunista Párt X. kongresszusa fogadott el a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére Románia földjén. A DÉLHEGY ALATT — Mondanám, hogy menjünk át a másik szobába, de ... Nagy Endre, a néptanács titká­ra nem kell hogy befejezze a mondatot, tudom: a másik szo­bában, az elnökiben, nem ég a tűz, ami nélkül már bizony di­­dergető a levegő. Előbb a cuk­rászdában voltam. Feketével pró­báltam felmelegíteni magam. A szomszéd asztalnál fiatalok ültek, két fiú, meg egy lány. Edzett helybeliek. Belépett a helyiségbe egy bácsi. Bundát tartott a kezé­ben, s a meleg holmit a lány há­tára tette. Mondanom sem kell, a fekete nem sokat segített. Jól­esett hát a néptanácsnál a kály­hából áradó meleg. Augusztus 27-et írtak akkor, s a Szüzek ha­vának vége, itt, az ország leghi­degebb lakott helyén, már a fagynélküli napok búcsúzkodását jelenti — a hűvös estéket, regge­leket és hideg éjszakákat. Gyergyóalfalu... Egy idő óta lapunk minden számában olvas­ható ez a helységnév. Itt van or­szágos jelentőségű meteorológiai állomásaink egyike. S nem vélet­lenül. Vargyas Pál (a volt közép­­iskolás társaknak Antal Tóni is lehet...), a helybeli líceum föld­rajz-geológia tanára, mindennap kiollózza lapunkból és félreteszi magának a Meteorológiai Intézet adatait. Az egyetem befejezése óta, tizenötödik éve tanít itt, s ez idő alatt, sokszáz adat feldol­gozásával értékes tudom, anyói munkát készített el, a község földrajzi monográfiáját, amely­ben, természetesen, jelentős he­lyet kaptak az időjárástani té­nyezők is. Forgatom a dolgozatot, kijegyzek belőle magamnak né­hány tényt. Gyergyóalfaluban a nyári napi hőmérsékletingadozás meghaladja a 25 Celsius fokot. Az abszolút maximumot — 55 fo­kot — 1929 július 27-én mérték, a legalacsonyabb hőmérsékletet — mínusz 38 fokot — 1953 január 18-án. Tehát az abszolút ingado­zás eddig 73 fok volt. A hel­yi meteorológiai állomás igen gyak­ran regisztrál országos viszony­latban minimumot. Nem ritkák a szeptember eleji fagyok. Az 1963- 65-ös időszakban, évi átlagban, a fagynélküli napok száma mind­össze 118 volt!... Kizárólagos ér­telemben csak július és augusztus számít fagy nélkülinek. Az idén augusztus közepén éjszaka 2—3 fokra is lehűlt a levegő. Alfalu 749 méter magasan van a tenger szintje fölött, a környező hegyek pedig 800—900 méterre emelked­nek a medence síkja fölé. — Légy szíves, magyarázd meg ezt a zord éghajlatot. Illenék már nekem is tudnom ... — A Gyergyói medence zárt terület, s emiatt a bejutó levegő hosszabb ideig megreked itt. Mi­vel a hideg levegő nehezebb, té­len a hegyekből legördül a me­dencébe, s ha jön egy melegebb légáramlat, elvonul a medence fölött, útját állják a hegyek, nem tudja bejuttatni ide az enyhülést. S a levegő viszonylagos nyugodt­sága miatt gyakori a ködképző­­dés is. Érdekes ilyen szempont­ból összehasonlítani a Gyergyói Gy. Szabó Gyula (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! A jó termés alapja — a minőségi szántás. A következő ötéves terv bőséges kenyerének biztosításáért mindent megtesznek a lécfalvi határban dolgozó traktorosok. (BARTHA ÁRPÁD felvétele) SZURKOLÓSZEMMEL a vasárnapi labdarúgó mérkőzésekről Ez a hét két eseménnyel örven­deztette meg a labdarúgás szur­kolótáborát. Szerdán, a román fut­ball történetében először, csapa­taink nagyszerűen szerepeltek a kontinentális tornákon, három győ­zelmet arattak, és egy olyan dön­tetlenre játszottak, amely már szenzációszámba megy, holnap pe­dig, hosszas megszakítás után, is­mét egy stadionban találkozik a négy bukaresti csapat, újraszületett az izgalmas fővárosi kuplázs A két eseményről FLORIAN PITIR fiatal színésszel, a Lucia Sturdza Bulandra színház tehetséges mű­vészével beszélgettünk el, akit­ől-L­ejegyezte Gyarmathi János (Folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs találkozója az elektronikus számítási technika és a gazdasági információs rendszer sz terén működő szakemberekkel Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára csütörtök délelőtt az RKP KB szék­házában tartott munkatanácskozás keretében­ találkozott a számítási technika és az automatikus adat­feldolgozás területén működő szak­emberekkel — tudósokkal, felső­­oktatási tanerőkkel, nagyvállalatok igazgatóival és főmérnökeivel. Részt vettek Ilie Verdet, Manea Manescu elvtársak—,valamint egyes gazdasági minisztériumok és köz­ponti intézmények vezetői. A munkatanácskozáson elemezték az elektronikus számítási­­ technika alkalmazásának helyzetét és főbb vonatkozásait a gazdaság vezetési és irányítási tevékenységében, vala­mint a vállalatok ügyvezetésében. A tanácskozások keretében meg­vizsgálták hogyan valósul meg a nemzetgazdaság számítási berende­zésekkel történő felszerelésének az 1967—1970-es időszakra előirányzott programja. Hangsúlyozták az infor­mációs rendszer gazdasági beveze­téséhez szükséges előfeltételek meg­teremtésében elért eredményeket. Ismertették, milyen eredményeket értek el eddig az elektronikus szá­mítógépeknek a gazdasági ügyve­zetésben történő alkalmazásánál, egyes technológiai folyamatok ve­zetésében és irányításában szerzett tapasztalatokat, s ezúton a beren­dezések intenzív üzemeltetésében, a­­ termelékenység, a termékek minő- R sége, a termelés gazdasági haté- 9 konysága emelése terén elért ered- l ményeket. Ugyanakkor feltártak bi­zonyos megoldásra váró problémá­kat az elektronikus számítógépek szélesebb körű felhasználása cél­jából. A felszólalók számos javaslatot tettek a modern számítási techni­kával való dotálás javítására, a munka jobb megszervezésére, a nyilvántartások egyszerűsítését és ésszerűsítését célzó munkálatok meggyorsítására, a matematika és a kibernetika alkalmazásának, az automatikus adatfeldolgozásnak a kiterjesztésére. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a számítási programok kidolgozásának, a meg­­leő­­számítógépek teljes kapacitása kihasználásának, a gazdasági tevé-­­ kenység problémái jobb megoldá­sának. A tanácskozáson fontos helyet foglalt el az információs rendszer­hez szükséges szakemberek — ana- l lizálók, programozók, operatőrök —­­ kiképzésének problémája, s javas- I latok hangzottak el arról, hogyan és milyen intézkedésekkel biztosít­sák a szükséges szakembereket. Fel­tárták annak jelentőségét és szük­ségességét, hogy fokozott erőfeszí­tések történjenek az elektronikus számítógépek és más modern szá­mítási berendezések hazai gyártá­sának bevezetésére és kifejlesz­tésére. A részvevők kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat, hogy min­den erőfeszítést megtesznek a X. pártkongresszuson kijelölt felada­tok megvalósítására a gazdasági információs rendszer tökéletesítése céljából. A tanácskozás eredményeit ösz­­szegezve Nicolae Ceausescu elvtárs elismeréssel szólott azokról az ered­ményekről, amelyeket az elektro­nikus számítási technika nemzet­­gazdaságunkban történő bevezetése és alkalmazása terén értünk el, s kijelölte a jelenlegi és távlati kö­vetelményeknek megfelelően az ez irányú tevékenység javításának és fejlesztésének alapvető célkitűzéseit. A párt főtitkára hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy egységes koncepciót dolgozzanak ki és ér­vényesítsenek az országos infor­mációs és vezetési rendszer meg­valósításában, amely biztosítsa a gazdasági tevékenység minden foko­zatán az információk és a­­dön­t­és közötti szerves kapcsolatot. Úgy­szintén ajánlotta, hogy a soron kö­vetkező időszakban gondoskodjanak bizonyos számú erőteljes, a gazda­sági egységek szükségleteit azonnal kielégítő területi számító központok létesítéséről. Ugyanakkor rámuta­tott, hogy jobban egybe kell han­golni az egész tevékenységet ezen a területen, meg kell teremteni a meg­felelő szervezési keretet, amely le­hetővé teszi az összes erők össz­pontosítását és ésszerű felhasználá­sát a kitűzött célok megvalósítása érdekében. A párt főtitkára rámutatott, hogy a hangsúlyt elsősorban a termelési folyamat információs rendszerére kell helyezni, arra, hogy a számító­gépek és a kibernetika segítségével ténylegesen megoldják a termelő tevékenység tervezésének és veze­tésének felé­t, a in­gaz,­tiv­mnyagi ellátás és a termékeladás kérdéseit. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elektronikus számítógépek segít­ségével meg kell valósítani néhány fontosabb üzem termelési folyama­tának vezetését és teljes ügyvitelét, biztosítva megfelelő felszerelésüket, s az elért eredmények alapján rá kell térni kiterjesztésére más válla­latokban is. Nicolae Ceausescu elv­társ felhívta a figyelmet arra, hogy ebből a célból meg kell tenni a megfelelő előkészítő intézkedéseket. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a­ statisztikának, amelyre elsőrendű faladat hárul az egész nemzetgaz­daság információs rendszerének meg­valósításában. A káderképzés tekintetében Nicolae Ceausescu elvtárs megjelölt számos intézkedést a szükséges szakemberek további képzésére a következő években történő számítófelszerelé­sekkel való ellátás arányában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdaság, a párt- és az államappa­rátus felelősségteljes munkaköreiben dolgozó összes kádereknek el kell sajátítaniuk a korszerű információs rendszer alapelemeit, hogy annak előnyeit minél hatékonyabban föl­használhassák a vezetés munkájában. Ugyanakkor rámutatott, hogy mind a számítógépek gyártásában, mind az információs rendszer terén fo­kozni kell a saját tudományos ku­tatást, gyorsabban kell alkalmazni a gyakorlatban az elért eredményeket, tanulmányozni és hasznosítani kell a fejlett nemzetközi tapasztalatot. Annak a növekvő szerepnek a fé­nyében, amelyre az információs rendszer hazánk gazdasági haladá­sának biztosításában szert tesz, a párt főtitkára feladatul tűzte ki, hogy az országos információs és ve­zetési rendszer megvalósítása céljá­ból dolgozzanak ki programot az 1971—1980-as évtizedre a vállalatok és a számítóközpontok elektronikus gépekkel és felszerelésekkel való ellátására, a szükséges káderek kép­zésére. Az 1971—1975-ös időszakra előirányzott célkitűzések a nemzet­gazdaságfejlesztési ötéves terv szer­ves részét fogják képezni. Nicolae Ceausescu elvtárs kife­jezte azt a véleményét, hogy ha­zánkban már megvannak azok a káderek, amelyek biztosítani tudják az információs rendszer gyorsabb bevezetését a gazdaságba, s h­ogy a rendelkezésünkre álló összes m­érőket egyesítve jó fe­­lek mellét­trnie­­síthetjük relkit­ünket ezen i­­vékeliyseg. lerv . Végül a párt­itkára kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy az információs rendszer szakemberei egész hozzáértésüket és munkaerejü­ket a rájuk háruló fontos feladatok szolgálatába állítják, hozzájárulva ily módon a nemzetgazdaság korsze­rűsítésének általános folyamatához, szocialista hazánk felvirágzásához. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ Dusán Gligorjevics elvtársat Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára szeptember 17-én, csütörtökön fo­gadta Dusán G­ligorjevics elvtársat, Jugoszlávia SZSZK­ Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsának tagját, a román­­jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság jugoszláv felének elnökét. A fogadásnál jelen volt Emil Dra­­ganescu, a Minisztertanács alelnöke, a vegyesbizottság román felének el­nöke. Jelen volt Iso Nyegovan, Jugo­szlávia SZSZK bukaresti nagyköve­te is. Ebből az alkalomból szívélyes, ba­ráti légkörben megbeszélés folyt Románia és Jugoszlávia gazdasági és műszaki együttműködésének, a két ország és nép jóviszonya továb­bi fejlesztésének egyes kérdéseiről. Tun Abdul Razakot, Malaysia helyettes miniszterelnökét Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke szeptember 17-én fogad­ta Tun Abdul Razakot, Malaysia kormányának helyettes miniszterel­nökét,­ aki hivatalos látogatást tesz hazánkban. A fogadásnál jelen volt Ilie Verdej, a Minisztertanács első alelnöke és Cornel Burtica külkereskedelmi mi­niszter. A vendég kíséretében volt Tan Sri Zaiton Ibrahim Bin Ahmed, Ma­laysia moszkvai nagykövete és Zai­nal Abidin Bin Sulong, a malaysiai külügyminisztérium titkárhelyettese. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szívélyesen elbeszélgetett Malaysia helyettes mi­niszterelnökével a két ország közötti kereskedelmi csere és gazdasági kooperálás fejlesztésének kérdései­ről, valamint a jelenlegi nemzetköz helyzet egyes kérdéseiről. Mindkét fél kifejezte azt az óhaját, hogy fej­leszti és sokrétűvé teszi Románia és Malaysia kapcsolatait a két nép, a béke, a nemzetközi együttműködés és megértés érdekében. TÁVIRAT Ő excellenciája EDUARDO FREI MONTALVA úrnak, Chile Köztársaság elnökének Chile Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából, az Államtanács, a román nép és a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm Excellen­­ciádnak, haladást kívánok a baráti chilei népnek. v NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsénak elnöke

Next