Előre, 1970. október (24. évfolyam, 7122-7148. szám)

1970-10-01 / 7122. szám

XXIV. évfolyam 7122 n. 6 oldal ara 30 báni 1970. október 1., csütörtök VIVAT ACADEMIA! Ma kezdődik az egyetemi tanév mm m a reggel több, mint gp 150 000 fiatal ajkáról is­­yRMm mét felcsendülnek a régi in­diákdal jól ismert sorai: ■ • TM V/Vas academia, Vivat professores ! Kezdődik az 1970—71-es egyetemi tanév. Ebből az alkalomból minden októ­ber elsején beszédes számokat szoktak idézni a köszöntők, hogy ennyivel meg m­ennyivel nőtt a diákok létszáma, meg hogy meny­nyivel többen végeztek az elmúlt tanévben, mint tíz évvel ezelőtt stb. Ha az idén akarnák ezt meg­tenni, hamarosan kiderülne, hogy például 1966-hoz viszonyítva sok mutatószám esetében alig beszél­hetünk valamelyes növekedés­ről. A fakultások száma például négy év alatt 183-ról 194-re, a diákok összlétszáma pedig 137 000- ről alig 152 000-re nőtt. Ezek a szá­mok igen megnyugtatóak: azt je­lentik, a felsőoktatás megszervezé­sében utolértük önmagunkat, vagyis elértük, hogy évente annyi új vég­zett hagyja el az egyetem pad­jait, ahányat a mi körülményeink között megfelelő, tehát a társa­dalmi haladás mai ütemétől meg­követelt színvonalon tud felkészí­teni a termelésben ráváró felada­tokra. Az egyetemi oktatás szín­vonalát a­múgy sem határozhatja meg az, hogy hány végzettet bo­csát útjára nyaranta, hanem az abszolvens képzettsége, pontosab­ban a teljesítmény, amelyet ked­vező körülmények között új mun­kahelyén elér majd. Huszonhat év­vel a felszabadulás után eljutot­tunk oda, hogy az egyetemi okta­tásban is a minőség javítására összpontosíthatjuk minden ener­giánkat, már nem azon kell tör­nünk a fejünket, hogy új egyete­meket, fakultásokat létesítsünk, ha­nem azon, hogy a meglévőkben hogyan emeljük a tanulmányi szintet, hogyan létesítsünk minél több új könyvtárt, laboratóriumot, műtermet, sportpályát, hogyan ja­vítsunk állandóan a diákok szociá­lis ellátottságán. Elértük például már azt, hogy míg négy év alatt az egyetemi hallgatók létszáma alig nőtt ötezerrel, a rendelkezésükre álló, újonnan átadott létesítmé­nyek összfelülete az idén megha­ladja a 43 000 négyzetmétert az 1966-ban átadott 18 000-rel szem­ben. De minőségi változást hoz egész sor olyan intézkedés is, a­­mely az 1968-as új oktatásügyi törvény életbeléptetése óta szüle­tett, és amelynek eredményét nem lehet számokban tükrözni. A felső­­oktatás esetében legnagyobb je­lentőséggel azok a törekvések bír­nak, melyek a főiskolát közelebb viszik a gazdasági egységekhez, az oktató folyamatot a vállalatok termelőmunkájához. Történelmünk folyamán társa­dalmi igény sosem találkozott még olyan szerencsés egyetértésben az ifjúság eszményeivel, mint a szo­cializmus éveiben, mikor a társa­dalom nemcsak hogy igen konkrét célt tűz az ifjú nemzedék elé — gazdasági téren is felzárkózni a fejlett országok sorába —, de a képességek kibontakoztatására meg is ad minden lehetőséget. Az iparosítás programja korlátlan te­ret nyújt a műszaki értelmiségnek tehetsége, munkaszeretete, politi­kai öntudatának demonstrálására 22 000 elsőéves diák ma lépi át először az előadótermek küszöbét. Néhány nap múlva ők ünnepélyes keretek között írják alá szerződé­süket az intézet rektorával, elkö­telezve ezzel magukat a társa­dalmi érdeknek , szakismereteiket államvizsga után ott fogják gyü­­mölcsöztetni, ahol legnagyobb szüksége van rá annak a társa­dalomnak, amely az egyetem évei alatt megfelelő élet- és munkakö­rülményeket biztosított minden ro­mán, magyar német és más nem­zetiségű egyetemi hallgatónak, ahhoz, hogy ki-ki legjobb képes­ségei szerint képzett szakemberré váljék. Hagyománnyá vált, hogy az egyetemi központokban tanévkez­déskor minden október elsején je­len vannak a központi párt- és állami szervek magasrangú kép­viselői, tavaly a bukaresti diákokat maga Nicolae Ceausescu elvtárs köszöntötte a becsengetés alkalmá­val. Ez a jelenlét is érzékelteti, milyen nagy fontosságot tulajdo­nít pártunk és államunk az egye­tem intézményének. A tisztelet ügyében köszöntünk ma minden diákot és tanárt. A Minisztertanács 256/1967-es Határozatában enge­délyezte a könnyűipari vállalatok mellett működő bemutató üzletek megnyitását, megszabta ezek fel­adatkörét és helyét a kereskedelmi hálózatban. E ha­tározat alapján így foglalhatnánk össze a bemutató üzletek funkcióit: 1. a lakosság vásárlási igényeinek megismerése, piackutatás ; 2. a vásárlók ízlésének alakítása ; 3. az új árucikkek bemutatása; 4. az árusí­táshoz szükséges termékek maradéktalan beszerzése; 5. a mintaszerű, tökéletes, civilizált kiszolgálás. Három esztendő telt el a határozat megjelenése óta, ez idő alatt a Könnyűipari Minisztérium 40 ilyen rendeltetésű üzletet létesített országszerte. A gya­korlat immár kétségtelenül igazolta ezek hasznos­ságát, jelenlétük és hálózatuk bővítése szükséges. De a gyakorlat ugyanakkor rávilágított arra is, hogy a bemutató üzletek nem mindenütt tesznek maradékta­lanul eleget­­említett funkcióiknak, feladatkörüknek. Ennek felismerése késztet bennünket arra, hogy cikk­sorozatban alaposan körülnézzünk bemutató üzle­teink háza táján, felfigyeljünk mindarra, ami jó és rossz tevékenységükben, s végül a felszínre kerülő problémák tisztázása céljából kerekasztal értekezlet­re hívjuk a Könnyűipari Minisztérium és a Belkeres­kedelmi Minisztérium illetékes szakembereit, hogy ol­vasóink teljes képet nyerjenek e kérdésről és biztosí­tékot kapjanak arra, hogy a bemutató üzletek a jö­vőben a vásárlók igényeinek érzékeny mérőműszerei lesznek s egyre inkább hozzájárulnak az áruforgalom javításához. A BEMUTATÓ ÜZLETEK A VÁSÁRLÓ IGÉNYEINEK MÉRŐMŰSZEREI (I.) M 1§ A m­in Elnyerte méltó helyét a kereskedelmi köztudatban a Könnyűipari Minisztériumnak a bu­karesti Victoria sugárúton megnyitott reprezentatív készruhaüzlete, a Con­fectia, s ennek gyermeköltözködési cikkekre szakosított kistestvére, a Há­rom mackó. Ritkán fordul elő, hogy vásárlókörútja alkalmából a fővárosi ember ne keresse föl ezeket az üzle­teket. Mert mindig akad itt valami új­donság, olyan áru, amit másutt nem kaphat meg. A korszerű üzlethelyisé­gekben aránylag civilizált és gyors a kiszolgálás, nincs nagy tömeg, s az áru bemutatása nyíltterű, tehát a le­hető legmodernebb. Mindkét üzletet ugyanaz a vállalat, a bukaresti kész­ruha- és kötöttáru kombinát (CCTB) látja el, ennek a termékeit hozzák forgalomba. Ezek az üzletek rentábilisak : évi 75 millió lej értékű eladási tervüket ma­radéktalanul teljesítik, az eladás fo­lyamatosságát biztosító normális árukészletük 22 millió lej. Ezzel dió­héjban be is mutattuk a két üzletet, az elkövetkezőkben megpróbáljuk elemezni tevékenységüket, megnéz­zük, valóban eleget tesznek-e rendel­tetésüknek, bemutató üzletek-e való­jában, vagy csupán egyszerű kereske­delmi egységek. HENRI LUPU elvtárs, a készruha és kötöttáru kombinát kiskereskedelmi árusítással foglalkozó igazgatója válaszol elsőnek kérdéseinkre. — Mind a Confectia, mind a Trei ursuleti jólmenő üzlet, kifizetődő vál­lalkozás. Elsősorban azért, mert kom­binátunk e két üzlet révén közvetlen kapcsolatot tarthat fenn a vásárlók­kal. A termelés orientálása, a szerző­déskötésekre vitt új cikkek „kipróbá­lása" e két üzlet révén történik. Nem elhanyagolható gazdasági tényező az sem, hogy ezeknél az üzleteknél lerö­vidül az áru útja : a futószalagról egyenesen az üzletbe kerül a termék és így kikapcsolódik a nagykereske­delmi vállalat, a kiskereskedelmi vállalat és végül az üzlet hármasa, a­­melynek megjárása, véleményem sze­rint, hosszadalmas és költséges. Be­mutató üzleteink első nagy előnye te­hát az operatív, közvetlen áruellátás biztosítása. Első számú tennivalónk : a piackutatás A minisztertanácsi határozat való­ban leszögezi, hogy ez a hivatásunk. A tudományos piackutatás célja vi­lágszerte az, hogy a termelő „szima­tolja ki" elsősorban a piac felvevő ké­pességét, a kereslet-kínálat bonyolult problémáit, de ez utóbbiban segítse őt a kereskedelem is. Nem ismeretlen előttünk a marketing — a komplex piackutatás —, de ezt is bevallhatjuk, hogy ennek alkalmazásától még mesz­­sze állunk. Egyelőre csak próbálkozá­saink vannak a vásárlási igény megis­merésére, különösen az idén fektet­tünk nagyobb hangsúlyt a piackuta­tásra. Kénytelenek vagyunk félbeszakítani Lupu elvtársat, hogy magunk győ­ződjünk meg, miben is áll a CCTB — az ország legnagyobb készruha kom­binátja — bemutató üzleteinek piac­megismerési próbálkozása. Először is a legelemibb módszert, az árukész­let operatív ellenőrzését jegyeztük fel. Miben áll ez ? A bizonyos idő alatt az eladott árut választék, szín és méret szempontjából elemzik és az annak idején beérkezett készlet ugyanilyen adataihoz viszonyítják. Például : negyedév végén az áruno­menklatúra alapján megállapítják, miből mennyit adtak el, mit kerestek inkább a vásárlók, melyek a kézirak­tárban elfekvő, lassú forgalomra ítélt cikkek. Ez természetesen befolyásolja az elkövetkező negyedév megrende­léseit. Az idén nagyszabású akciót indít­ványozott a Confectia üzlet a készru­hákat kísérő cédulák adatainak fel­dolgozásában. E módszer alkalmazá­sa nyilvánvalóan csak részletkérdé­sekben hozhat eredményt. Jelen eset­ben a női kiskosztümöknél elemezték a szín- és szabásvonal iránti igényt. Az adatok feldolgozása, a tanulságok leszűrése nyomán, mint arról maguk a vásárlók is meggyőződhettek, a bu­karesti készruha kombinát divatos szí­nű és modern szabásvonal kiskosztü­mökkel jelentkezett 1970 tavaszán. Annál kevésbé találtuk célszerűnek a piackutató kartotékok alkalmazá­sát. Ezekre a kartotékokra kell felje­gyezniük az elárusítóknak naponta mindazt, amit a vasú­takkal való kap­csolataikban észleltek : mit kerestek és mit nem találtak az üzletben, mi­lyen árut kértek, amely nincs rajta a kombinát gyártmánylistáján, milyen megjegyzéseket tettek az áruk minő­ségével kapcsolatban ? Ezeket a kar­totékokat naponta összesítenie és to­vábbítania kell az üzletvezetőnek a kombináthoz, annak pedig 24 órán belül orvosolnia kell az észlelt hiá­nyosságokat. Ezen kívül a kartotékok alapján a vállalatnak havonta értesí­tenie kell a minisztériumot, hogy me­ Lázár Edit (Folytatása a 3. oldalon) CSÖKKENTENI AZ ANYAGFOGYASZTÁST V­askohászatunk egyik leg­régebbi központja a pusz­­takaláni „VICTORIA“ ü­­zem (most készülnek a centenáriumot megünne­pelni), az idén méltán büszkélkedhetik termelési eredmé­nyeivel. Nyolc hónap alatt, a ter­melékenység állandó fokozásával, közel 10 millió lejjel lépték túl az össztermelési tervet, 105,3 százalék­ban teljesítették az áruértékesítési tervet, és jelentős, terven felüli meg­takarításokat értek el az önköltség csökkentésével. Az üzem­munkakö- PUSZTAKALÁNI GONDOK­ ­össége, az alapvető mutatók ütemes megvalósítására fordított figyelmen kívül, igen nagy hangsúlyt fekte­tett az idén az alapanyagok fogyasz­tásának csökkentésére, mint olyan tényezőre, amelynek kedvező vagy kedvezőtlen alakulása az egész üzem gazdasági hatékonyságának alakulá­sát befolyásolhatja döntő módon. JAKAB JÓZSEF mérnöknek, a műszaki osztály vezetőjének tájé­koztatójából megtudjuk, hogy a pusztakaláni üzem alapanyagai kö­zül az egyik legfontosabbnál, a ko­hókoksznál ebben az esztendőben a tervben megállapított anyagnormá­nál tonnánként 14 kilogrammal ala­csonyabb fogyasztást értek el. Ezt nagy mértékben elősegítette az a tény, hogy a múlt évhez viszonyítva, érezhetően emelkedett a kohókba fújt előmelegített levegő hőmérsék­lete. Természetesen nem ez volt az egyedüli oka az anyagfogyasztás csökkenésének. A kohók kihasználá­si fokának emelésével nőtt a köb­méterenkénti napi termelés és a jobb munkaszervezésnek köszönhe­tően, a nem tervszerűsített megállá­sok számát is sikerült leszorítani. A „Victoria“ üzem kokszfogyasz­tása csökkentésének jelentőségét fo­kozza az a körülmény, hogy az érc vastartalma hozzávetőlegesen há­rom százalékkal volt kevesebb mint a múlt év folyamán. Ez a kokszfo­gyasztás emelkedését kellett volna, hogy eredményezze, de az előbbi té­nyezők jóvoltából, az alacsonyabb vastartalmú ércek felhasználásának nem lettek negatív következményei a kokszfogyasztás szempontjából. A tavalyinál jobb,­­bár nem telje­sen kielégítő a helyzet az öntödei nyersvas-fogyasztásnál. 1969-ben 1055 kg nyersvasat, az idén, nyolc­havi átlagban 1052 kg-ot használtak fel egy tonna öntvény előállításához. A terv ezzel szemben további 4 kg­­os csökkenést írt elő, amelyet eddig még nem sikerült elérni és jelen­leg minimális a reménye annak, hogy a hátralevő néhány hónapban lényegesen javíthatnának a helyze­ten. Az öntödei anyagfogyasztási nor­mák túllépését több tényező okozza. Először is — a gyárban ezt tekin­tették alapvető oknak — általában, de főleg az első félévben igen gyen­ge minőségű kokszot kaptak. A be­szerzett öntödei koksz minősége jó­val elmaradt a kohókoksz mögött és emiatt kénytelenek voltak ez utób­biból is használni. A gyenge minő­ségű koksz mint ismeretes, öntési hi­bákhoz vezet, hézagokat, üregeket eredményez az öntvényben. Ugyan­csak a koksz gyengesége okozza a kelleténél magasabb kéntartalmat is, aminek következtében az öntés köz­beni modifikáció sem lehetséges. Ér­dekes különben, hogy a gyengébb koksz ellenére is az öntödei koksz­fogyasztási normát az üzem betar­totta. Főleg a koksz okozta az öntödei selejt növekedését. Amíg a tavaly a selejt csak 2,10 százaléknyi volt, ennek aránya az idén, nyolc hónap alatt 2,69 százalékra emelkedett és mint láttuk, a nyersvasfogyasztás túllépéséhez vezetett. A selejt okai­nak elemzésekor azonban az is ki­derült, hogy a koksz minőségén kí­vül más okok is közrejátszottak. Mint Jakab Józseftől megtudtuk, a Szamosi Gyula­­folytatása ott 8. oldalon! Világ proletárja­, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság A GÉPEK TÖBBRE KÉPESEK • SOK A VESZTEGLŐ BURGONYASZEDŐGÉP • VILLANYOSZLOP PLUSZ KÉZIVETÉS • A RÉPA­FÖLDEK HÍVOGATÓ­JA • TRAKTOROK A JEGE­NYEFÁK ÁRNYÉKÁBAN — Villámankétunk" Szeben és Fehér megyéből (a 3. oldalon) HATÁRIDŐ ELŐTT TELJESÍTETTÉK TERVÜKET A Dimbovita megyei statiszti­kai igazgatóság jelentése szerint a megye ipari egységei három nappal hamarabb teljesítették az első­ három évnegyed tervét va­lamennyi mutatónál. A január és szeptember közötti időszak­ban a megye ipari termelése 12 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A dimbovitai ipar a tervelőirány­zaton felül jelentős mennyiségű kőolajat, cementet, szenet, kő­olajipari technológiai berende­zést, permetezőt, villanykörtét, előregyártott autoklavizált sejt­betonelemet, szőtteseket és más anyagi javakat szállított a nem­zetgazdaságnak. Ezek értéke több mint 50 millió lej, vagyis meghaladja az évi vállalásokat. A helyi statisztikai igazgató­ság előzetes adatai szerint Sze­­ben megye ipara szeptember végén teljesítette az első kilenc hónapi tervelőirányzatait. A me­gye ipari egységei az évnegyed végéig csaknem 80 millió lej értékű többletterméket állítanak elő. A siker azoknak az erőfe­szítéseknek tulajdonítható, ame­lyeket a munkakollektívák az áradások által érintett termelő­­kapacitások sürgős újbóli üzem­be helyezése és az erőforrások hasznosítása érdekében tettek. A megvalósításokhoz számotte­vően hozzájárult a szebeni autó­­alkatrész-gyár és a mechanikai üzem, a medgyesi csavargyár és táblaüveg-gyár, a kiskapusi fém­ipari üzem, a mirsai mechanikai üzem stb. A napokban több pitesti-i iparvállalat teljesítette határidő előtt kilenc hónapi termelési ter­vét. Ezek között megemlítjük a fakitermelő és -feldolgozó kom­binát egységeit, amelyek terven felül 17 000 köbméter bükkrön­­köt, 12 000 tonna tűzifát, 9000 köbméter cellulózfát, 4000 köb­méter fenyőfűrész-árut és bútort állítottak elő 1 500 000 lej érték­ben. A kombinát egységeiben 4,5 százalékkal növekedett a munkatermelékenység a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. ELHUNYT GAMAL ABDEL NASSZER, AZ EAK ELNÖKE Nicolae Ceausescu elvtárs részvétét fejezte ki az Egyesült Arab Köztársaság nagykövetségén Kedd délután Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnöke, Emil Bodnaras, Gheorghe Radu­­lescu, Ilie Verdet elvtársakkal és Corneliu Manescu külügyminiszter elvtárssal egyetemben részvétét fe­jezte ki Ibrahim Yosszinak, az Egyesült Arab Köztársaság ideigle­nes ügyvivőjének Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztár­saság elnöke elhunytéval kapcsolat­ban. A párt- és államvezetők egy perc­nyi csenddel adóztak Gamal Abdel Nasszer gyászkeretes arcképe előtt és beírták nevüket a részvétnyilvá­nítási könyvbe. A keddi nap folyamán a nagykö­vetség székházát felkeresték köz­ponti intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, fővárosi nagy­üzemek és intézmények dolgozóinak küldöttei, hogy kinyilvánítsák rész­vétüket. Részvétüket nyilvánították Romá­nia Szocialista Köztársaságban­ akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. ★ Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának­ HATÁROZATA Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke elhunytával kapcsolatban Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke elhunytá­val kapcsolatban Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elhatározza : 1970. október 1-ét gyásznapnak nyilvánítja. Ezen a napon félárbócra ereszt® Románia Szocialista Köztársaság ál­lami zászlóját, a rádió és a televízió pedig megfelelő programokat köz­vetít. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG PÁRT­ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE ELUTAZOTT G. A. NASSZER TEMETÉSÉRE Szerdán Kairóba utazott Romá­nia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége, hogy részt vegyen Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke te­metésén. A küldöttséget Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó El­nökségének tagja, Románia Szocia­lista Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke vezeti. A delegációban részt vesz Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, George Macovescu elvtárs, első helyettes külügyminiszter és Titus Sinu, Ro­mánia Szocialista Köztársaság kai­rói nagyöveje. Az elutazó küldöttséget a követ­kező elvtársak búcsúztatták a Ba­­neasa-repülőtéren : Gheorghe Rá­­dulescu, Ilie Verdej, Emil Draga­­nescu, Fazekas János, Leonte Rau­­tu, Iosif Banc, Vasile Patilinei, Mihai Marinescu, Ion Pajan, Petru Burlacu helyettes külügyminiszter. Ott volt Ibrahim Yossri, az Egyesült Arab Köztársaság buka­resti ideiglenes ügyvivője. Őexcellenciája ANWAR SZADATNAK, az Egyesült Arab Köztársaság ideiglenes elnökének, az Arab Szocialista Unió Legfelsőbb Végrehajtó Bizottsága tagjának KAIRO Mély szomorúsággal értesültem, hogy elhunyt a jeles államférfi és az Egyesült Arab Köztársaság függetlensége megvédésének, a baráti egyiptomi nép jólétének és virágzásának harcosa, Garmial Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának elnöke, a jelenkori nemzetközi politikai élet kiemelkedő személyisége. E rendkívül nehéz pillanatokban a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, a román nép és a magam nevében mély együttérzése­met és őszinte részvétemet fejezem ki Excellenciádnak, az Arab Szocia­lista Unió Központi Bizottságának, az egyiptomi kormánynak és népnek, valamint a gyászoló családnak. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke (Riportunk a 4. oldalon) SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK GONDOSKODÁSA A NYUGDÍJASOKRÓL

Next