Előre, 1970. október (24. évfolyam, 7122-7148. szám)
1970-10-21 / 7139. szám
1970. OKT. 21., SZERDA NICOLAE CEAUSESCUNAK, ROMÁNIA ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK BESZÉDE az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének jubileumi ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról) összes államok között. Véleményünk szerint megvannak a kedvező feltételek ahhoz, hogy Európa, a civilizáció bölcsője, — amely nagy anyagi és szellemi értékeket adott az emberiségnek, de egyúttal az a hely is, ahonnan századunkban két világháború indult ki —, a béke és a kooperálás övezetévé váljék. Ez megfelel mind a kontinens népei, mind az egész világ népei érdekeinek. Természetesen, az európai biztonság erősödése feltételezi a második világháború és a hidegháborús időszak, maradványainak felszámolását, a fennálló határok sérthetetlenségének elismerését és általában a háború utáni időszakban a kontinensen bekövetkezett történelmi változások elismerését. Ebben a vonatkozásban az összes államoknak el kell ismerniük a Német® Demokratikus Köztársaságot, biztosítani kell mindkét német állam részvételét a világpolitikai életben, beleértve az ENSZ és más nemzetközi szervek kereteit is. Kontinensünk függőben maradt kérdéseinek megoldásához különleges fontosságúnak tartjuk, az összeurópai biztonsági konferencia megvalósítását. Románia nagyra becsüli az államok — függetlenül társadalmi rendszerüktől — kétoldalú kontaktusainak és egyezményeinek jelentőségét és széleskörűen fejleszti diplomáciai kapcsolatait, sokoldalú kapcsolatokat épít ki az összes európai országokkal. Ilyen összefüggésben a szovjet-nyugatnémet szerződés megkötése jelentős lépés a kontinens államközi kapcsolatainak normalizálása útján. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a nemzetközi enyhülés szempontjából különleges jelentősége van regionális megegyezések létrehozásának. Ezért Románia következetesen síkraszáll széles körű jószomszédi, egyetértési és sokoldalú együttműködési kapcsolatok fejlesztéséért az összes balkáni országokkal, tekintet nélkül a társadalmi rendszerre, hogy a világnak ez a térsége nukleáris fegyverektől mentes együttműködési és békeövezetté váljék. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a nemzetközi szervezetek jelentős szerepet tölthetnek be a nemzetközi jogelvek tiszteletben tartásában és az államok közötti kapcsolatok fejlesztésében, országunk aktívan hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezete és a többi nemzetközi szervezet életéhez. Ismeretes, hogy Románia és más államok kezdeményezésére az ENSZ fontos határozatokat fogadott el, nevezetesen határozatot a regionális akcióknak és a különböző társadalmi rendszerű államok jószomszédi kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint határozatot a béke, a kölcsönös tisztelet és a népek közötti megértés eszményeinek elmozdításáról az ifjúság soraiban. Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának napirendjén is szerepelnek román javaslatok, mint például : „A fegyverkezési hajsza gazdasági és társadalmi következményei és negatív hatása a békére és a biztonságra“, valamint „A modern tudomány és technológia szerepe a nemzetek fejlődésében és az államok közötti gazdasági és műszaki-tudományos kooperálás erősítésének szükségessége.“ Szervezetünk jelenlegi ülésszakának napirendjén számos nagy fontosságú nemzetközi probléma szerepel, köztük a leszerelés, az államok közötti együttműködés fejlesztése, a kolonializmus és a gyengén fejlettség felszámolása, a nemzetközi jogszabályok megvédése és tiszteletben tartása, a világbiztonság szavatolása. Reméljük, hogy ezekkel, az emberiség szempontjából létfontosságú javaslatokkal kapcsolatban olyan határozatokat fogadnak el, amelyek kedvezően befolyásolják a nemzetközi eseményeket, ténylegesen a világbéke és -enyhülés ügyét szolgálják majd. Elnök úr! Hölgyeim és uraim ! Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi ülésszaka véleményem szerint hivatott még erősebben fellendíteni a nemzetközi együttműködést és kooperációt, újabb lépéseket eredményezni az államok közötti vitás kérdések és konfliktusok rendezése útján, hozzájárulni a tartós béke megteremtéséhez. Természetesen, e kívánalmakat csakis az összes államok és népek összefogásával lehet megvalósítani. Ilyen értelemben az önök figyelmébe kívánom ajánlani a román kormány elképzeléseit arról, hogy milyen fontosabb irányokba kellene összpontosítanunk erőfeszítéseinket az emberiség előtt álló és a haladást, a békét és a nemzetközi biztonságot meghatározó égető problémák megoldása érdekében. A jelenkori nemzetközi élet egyik központi célkitűzése haladéktalanul véget vetni a jelenlegi háborúknak és fegyveres konfliktusoknak az államok között, mert ezek súlyosan veszélyeztetik az emberiség békéjét, felhagyni mindennemű agresszív cselekménnyel és a más államok belügyeibe való mindennemű beavatkozással, biztosítani a népek önrendelkezési jogának teljes tiszteletben tartását. Ilyen vonatkozásban különleges fontossággal bírna, ha az összes kormányok elismernék és töretlenül alkalmaznák a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elveit. Ebben a szellemben követelmény az, hogy az összes államok ünnepélyesen kötelezettséget vállaljanak, lemondanak az erőszak használatáról vagy az erőszakkal való fenyegetőzésről a vitás kérdések megoldásában, munkálkodnak a konfliktusok kizárólag politikai eszközökkel, békés úton, tárgyalások útján való rendezésén. Elsődleges fontosságúnak tartjuk továbbá, hogy az összes államok kötelezzék magukat, kapcsolataikat a teljes jogegyenlőségre, a nemzeti függetlenség és szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartására, a belügyekbe való be nem avatkozásra és a kölcsönös előnyökre alapozzák. Csakis az biztosíthatja az egészséges nemzetközi együttműködést és kooperációt, csakis az óvhatja meg a nemzetközi életet az újabb megrázkódtatásoktól, csakis az kínálhat teljes biztonságot minden egyes államnak, ha az összes államok megvédelmezik és szigorúan tiszteletben tartják ezeket az elveket. A nemzetközi problémák megoldásában szükséges, hogy tiszteletben tartsák minden nép érdekeit, míg a békét és az általános biztonságot érintő intézkedések kidolgozásában és valóra váltásában biztosítani kell az összes államok , nagy és kis államok egyenlő részvételét. Természetesen, mi egyetlen pillanatra sem feledkezünk meg arról, milyen rendkívüli felelősség hárul a nagy államokra a nemzetközi életben. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a kis és közepes országokra fontos szerep hárul a mai világban, s hogy ezeknek aktívan részt kell venniük az emberiséget foglalkoztató összes problémák megoldásában. Ez feltételezi, hogy ezek az országok fontosabb helyet töltsenek be az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a többi nemzetközi szervben. Korunkban a béke elválaszthatatlanul összefügg a társadalmi haladással, a népek életének demokratikus gazdasági és társadalmi fejlődésével, olyan körülmények kialakításával, amelyek között a tömegek hallathatják szavukat nemzetük sorsának irányításában. Abban a világban, amely felé elkerülhetetlenül haladunk, minden nép valóban ura lesz a maga sorsának, eldöntheti jövőjét, cselekedhet a többi néppel való békés együttműködés érdekében. Éppen ezért objektív követelmény, hogy vessenek véget a más államok ügyeibe való beavatkozási politikának, a reakciós, maradi társadalmi erők támogatásának, mivel ezek szembehelyezkednek a népeknek azzal az óhajával, hogy akaratuknak és létérdekeiknek megfelelően fejlődjenek. — Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk határozottan fellépni azért, hogy véglegesen megszűnjék a kolonializmus — ez a szégyenletes anakronizmus, amely szembeszökően ellentmond a világ népei által ma egyhangúlag meghirdetett nemzetközi etikának és elveknek. Napjainkban megengedhetetlen, hogy bármilyen formában egyik állam a másik felett uralkodjék, szilárdan fel kell lépni a neokolonializmus ellen, amely leplezett formában a népek kizsákmányolására törekszik. Abból a fontos szerepből kiindulva, amelyet a nemzet tölt be a társadalom fejlődésében, figyelembe véve, hogy tucatnyi nép nemzeti fejlődésének és nemzeti egysége megvalósításának a kezdeténél tart — minden erővel támogatni kell a küzdelmet az önálló nemzeti államok megalakításáért, valamint az újonnan létesített államok függetlenségének és szuverenitásának megvédéséért és megszilárdításáért. A nemzetközi élet arról tanúskodik, hogy egy nép nemzeti függetlenségének bármilyen megsértése nemcsak e nép létérdekeit, haladását és fejlődését érinti súlyosan, hanem magát a békének és a civilizációnak az általános ügyét is. Az események tanúsága szerint letűnt az uralmi és diktátumpolitika ideje, s a népeket nem lehet többé erőszakkal térdre kényszeríteni. Ez megköveteli, hogy új alapokra, egyenlőségre és kölcsönös tiszteletre építsék az államok közötti kapcsolatokat, megköveteli, hogy a nemzetközi kérdések megoldásában vegyék figyelembe a népek akaratát, nemzeti érdekeiket. A nemzetnek, a nemzeti államnak még hosszú ideig jelentős szerepe lesz az emberi társadalom fejlődésében. A nemzetközi békét és biztonságot csak a szabad és független nemzetek közötti olyan együttműködés és kooperálás szavatolhatja, amely biztosítja minden egyes ország gazdasági és társadalmi haladását. A fegyerkezési hajsza óriási méreteket öltött, évente több mint 200 milliárd dollárt költenek katonai célokra, s ez mélységesen negatív kihatással van sok nép gazdasági és társadalmi haladására, életszínvonalára. A nukleáris fegyverek súlyos veszélyt jelentenek magára az emberiség sorsára. Ilyen körülmények között égető szükségszerűségnek tartjuk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az összes államok a legnagyobb határozottsággal munkálkodjanak az általános leszerelés, mindenek előtt pedig a nukleáris leszerelés megvalósításán. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az összes államok vezetői, az összes politikusok nagy felelősséggel tartoznak a népeknek, az emberi civilizáció jövőjének azért, hogy megszabadítsák a világot a fegyverkezés terhétől és egy atomháború rémétől. Határozottan Nem-et kell mondanunk a fegyverkezési hajszának, Nem-et a nukleáris fegyvereknek ! Véleményünk szerint a genfi leszerelési bizottságnak megbízatást kell kapnia, hogy hatékonyan, reális felelősséggel tevékenykedjék annak a célnak az eléréséért, amelynek érdekében megalakították. Szükségesnek tartjuk, hogy e bizottság munkálatain részt vegyenek az öszszes érdekelt államok. Végül, itt az ideje, hogy a szavakról rátérjenek a tettekre, a vitáról a konkrét lépésekre a leszerelés irányában. Románia véleménye szerint a leszerelési erőfeszítésekre és általában a béke ügyére nézve üdvös volna, ha olyan lépések történnének, amelyek elvezetnek az Egyesült Nemzetek Szervezete elveivel összeegyeztethetetlen katonai tömbök meszüntetéséhez. Vajon beszélhetünk-e „egyesült nemzetekről“, amíg a világ ellentétes katonai tömbökre tagolódik ? Úgyszintén szükséges és fontos leszerelési intézkedés a más államok területén levő katonai támaszpontok felszámolása, az idegen csapatok visszavonása nemzeti határaik mögé. A román kormány az összes államok egyik alapvető feladatának tartja, hogy konkrét intézkedéseket kezdeményezzenek az általános és teljes leszerelés megvalósítása érdekében, elhatározása szilárdan küzdeni az emberiség e létfontosságú követelményének megvalósításáért. A mai világban óriási anyagi és szellemi értékek halmozódtak fel. Ez az emberiség évszázados erőfeszítéseinek, a megismerés korszakalkotó vívmányainak gyümölcse. Az emberi közösség egyik elsőrendű feladata őrködni, hogy e vívmányokat ne a civilizáció elpusztításának, hanem a haladásnak és a békének a szolgálatába, a természet ember javára történő átalakításának, bolygónk lakosai életkörülményei javításának szolgálatába állítsák. Ez a holnap kulcskérdése, az emberi társadalom jövőjének kulcskérdése, amely a legmesszebbmenően érdekli a népeket és elsősorban az ifjú nemzedéket. Az ifjúság jelenkori mozgalmának fő forrása az az óhaj, hogy megteremtsenek egy olyan világot, amelyben az emberek maradéktalanul élvezik a modern civilizáció gyümölcseit, mentesülnek a háborúk kilátásától. Véleményem szerint az ifjúságot meg kell hallgatni, szavának súlya kell, hogy legyen a holnap társadalmi életének megszervezésében. Meg kell teremteni a feltételeket, hogy az ifjúság aktívabban részt vehessen a társadalmi életben, energiáját az emberi társadalom tökéletesítésének irányában, az egész emberiség igazság-, szabadság- és jóléteszményeinek megvalósítása irányában fejtse ki. — Napjaink világának legégetőbb, megoldásra váró kérdései közé tartozik a gyengén fejlettség felszámolása is. Mint ismeretes, bolygónk egész övezetei maradtak le a termelőerők, a civilizáció, a fogyasztás, az egészségvédelem és a közoktatás színvonala tekintetében, s ez a lemaradás annak tudható be, hogy hoszszú ideig idegen uralom alatt tartották őket, kincseiket kizsákmányolták. A legviharosabb anyagi, tudományos és kulturális haladás századában az emberek százmilliói roszszultápláltságban szenvednek, nélkülözni kénytelenek a kulturális és tudományos fejlődés szükséges eszközeit. E helyzet állandósulása, a fejlett és az elmaradt országok közötti különbség fennmaradása, sőt növekedése akadályozza a civilizáció általános haladását; ugyanakkor továbbra is az ellenséges érzület, a bizalmatlanság és a konfliktusok forrása a nemzetközi életben. Itt az ideje, hogy a gyengén fejlettség felszámolásával kapcsolatos általános határozatokról rátérjünk a gyakorlati lépésekre, sokoldalú program formájában támogassuk az elmaradt államok haladást célzó erőfeszítéseit, s hogy e programhoz a fejlett országok lényegesen hozzájáruljanak. Az általános haladás gyorsítása érdekében minden államnak köteleznie kell magát, hogy előmozdítja a nemzetközi gazdasági-tudományos, műszaki és kulturális cserék zavartalan fejlődését, megszüntetve mindennemű sorompót, korlátozást és megkülönböztetést, ami jelenleg károsan hat ki a népek közötti együttműködésre. Minden nép értékesen hozzájárulhat a világ haladásának és civilizációjának ügyéhez. Ezért létre kell hozni a feltételeket a nemzetek fokozottabb együttműködésére, anyagi és szellemi fejlődésük kérdéseinek megoldásához. Magának az emberiség előrehaladásának egyik követelménye biztosítani az összes népek számára a modern tudomány és kultúra, az emberi ész mai nagy felfedezései széles körű megismerését. Ezzel kapcsolatban úgy véljük, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének, összes szerveinek fokozottabban síkra kell szállniuk a nemzetközi kooperálás ösztönzéséért, elősegítve a világ minden népe számára annak lehetőségét, hogy részesüljön a modern civilizáció előnyeiből. Az összes nemzeteknek egyesíteniük kell erőfeszítéseiket, hogy megoldást nyerjenek mindezek a nagy problémák, amelyek oly égetőek ma az emberiség számára. Ebben a vonatkozásban a jelenleg a világ 127 államát tömörítő Egyesült Nemzetek Szervezetének fontosabb szerepet kell játszania, hatékonyabban hozzá kell járulnia az államok közötti közeledéshez, a béke és az enyhülés politikájának az érvényesítéséhez, s ugyanakkor határozottabban kell cselekednie a háború megelőzéséért, bármilyen agresszió meghiúsításáért, az államok közötti viszályok politikai úton történő megoldásáért, az ENSZ-alapokmány elveinek megvédéséért. Ez megköveteli, hogy lényegesen javítsák az Egyesült Nemzetek Szervezete tevékenységét és mindenek előtt megvalósítsák az egyetemesség elvét. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének biztosítania kell az összes államok számára a keretet ahhoz, hogy aktívan közreműködjenek a nemzetközi élet kérdéseinek megoldásában, a népek közötti együttműködés, az enyhülés és a béke érdekében. Teljes képtelenség, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának 25. évfordulóján a szervezet egyik alapító tagját, a nagy kínai népet még mindig akadályozzák abban, hogy elfoglalja az őt megillető helyet ebben a szervezetben. Románia feltétlenül szükségesnek tartja, hogy helyreállítsák a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az Egyesült Nemzetek Szervezetében és ennek szerveiben; ez összhangban áll az összes népek érdekeivel, az együttműködés és a világbéke ügyével. Szükséges, hogy más olyan államok is, amelyeket még önkényesen távol tartanak a szervezettől, elfoglalják helyüket az ENSZ-ben. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hűségesen tükröznie kell a mai nemzetközi realitásokat, az egész nemzetközi közösség igazi fórumává kell válnia. Ennek megfelelően biztosítania kell azt, hogy minden állam — kis és nagy állam egyaránt — egyformán hallassa szavát és dönthessen a szervezet és a világbéke sorsáról. Az ENSZ fennállásának újabb negyedszázadába lépve tegyünk még nagyobb erőfeszítéseket a népek öszszefogásáért, területük nagyságára, gazdasági és katonai erejükre, valamint társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül, a béke diadaláért és a világméretű fejlődésért vívott harcban ! Elnök úr ! Hölgyeim és uraim ! Ismertettem a román kormány álláspontját a nemzetközi élet néhány nagyfontosságú kérdésében. Ezeknek a problémáknak a megoldása véleményünk szerint elvezethetné az államokat a megértés és az együttműködés légkörének kialakításához, az enyhüléshez és a békéhez. Természetesen senki sem ringathatja magát abban az ábrándban, hogy az ilyen bonyolult kérdések egyik napról a másikra varázsütésre megoldhatók. Egy újabb háború, újabb szenvedések és rombolások elkerülésének egyetlen lehetősége az, hogy türelemmel, kitartással és felelősségtudattal munkálkodjunk e kérdések megoldásán. Ne felejtsük el, hogy a történelem mond majd ítéletet arról, ahogyan mi, mai politikusok előkészítettük a holnap nemzedékeinek jövőjét, megértettük a népek törekvéseit és akaratát, a haladást, a civilizációt és a békét szolgáltuk. A román nép nevében, amelyet ezen a fontos nemzetközi összejövetelen képviselek, felhatalmazásom van kijelenteni, hogy Románia mindig fáradhatatlanul és szilárdan fog küzdeni a béke, a haladás és az emberiség együttműködése eszményeinek a megvalósulásáért, a nemzetközi együttélés összes alapelveinek érvényesüléséért és tiszteletben tartásáért. Országunknak elhatározása, hogy minden erejével hozzájárul az összes olyan akciók sikeréhez, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete a békéért, az együttműködésért és az enyhülésért tesz. Köszönöm figyelmüket. (Erőteljes, hosszasan ismétlődő taps.) (Folytatás az 1. oldalról) The Diaconescu nagykövet, Románia állandó ENSZ-kirendeltségének vezetője. Elena Ceausescu elvtársnő és az Államtanács elnökének kíséretében levő személyek a meghívottak páholyában foglaltak helyet. A protokollhivatal vezetőjének kíséretében Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke 11.55 órakor e nagyjelentőségű nemzetközi fórum szónoki emelvényére lépett, s elmondotta beszédét, amelyet élénk érdeklődéssel kísértek a jelenlevők. A fényképezőgépek és a tvkamerák megörökítik a jelentős pillanatot. Nyomban a beszéd megkezdése után elfogytak a sajtó rendelkezésére bocsátott szövegek és a nagy sajtóügynökségek már továbbították is az első visszhangokat, amelyek tartalmazzák a beszéd lényegbevágó kitételeit. A rádió és a televízió közvetíti a beszédet, amely kifejti Románia külpolitikájának alapvető vonalait. Egy külön kabinból a román televízió riporter csoportja egyenes adásban közvetítette a hazai tv-nézők milliói számára az eseményt. Leghitelesebb képviselőjének beszéde révén Románia az Egyesült Nemzetek Szervezete jubileumi ülésszaka ünnepélyes keretében, számos állam- és kormányfő jelenlétében kifejtette álláspontját a mai világ nagy kérdéseiben, ismertette azokat az elveket, amelyek abban a törekvésében vezérlik, hogy hozzájáruljon az összes népek közötti kooperálás világának megvalósításához. A beszédet hosszasan megtapsolták. Számos küldöttségvezető jött Románia asztalához, melegen gratulált és üdvözölte országunk Államtanácsának elnökét. Nicolae Ceausescu elnök ebédet adott Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu hétfő délben ebédet adott Edward Hambro, az ENSZ- közgyűlés elnöke és U Thant, az Egyesült Nemzetek főtitkára tiszteletére. A román képviselet székházában, az Államtanács elnökének hazánk zászlójával díszített New York-i rezidenciáján, adott ebéden részt vettek : Edvard Hambro és felesége, U Thant, Kenneth Kaunda Zambia elnöke, Jean Bedel Bokassa, Közép-Afrika Köztársaság elnöke, Mitja Ribicsics, Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke, Ahmed Laraki, Marokkó miniszterelnöke, Ashraf Pahlavi hercegnő, az iráni küldöttség vezetője, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, U. Kirchschläger, Ausztria külügyminisztere, Péter János, Magyarország külügyminisztere, Jan Marko, Csehszlovákia külügyminisztere, E. H. K. Mudenda, Zambia külügyminisztere, Ivan Basev, Bulgária külügyminisztere, Nestor Kombot- Nagyemon, Közép-Afrika Köztársaság külügyminisztere, Vernon Johnson Mwaanga, Zambia állandó ENSZ-képviselője, az ENSZ- közgyűlés 4. sz. bizottságának elnöke. Nicolae Ceausescu elnök és felesége szívélyesen fogadta a magas rangú vendégeket és hosszasan elbeszélgetett velük. Az ebéden részt vett Dumitru Popescu, Corneliu Manescu külügy- miniszter, valamint az ENSZ ülésszakán részt vevő román küldöttség tagjai — Maria Groza, Románia Nagy Nemzetgyűlésének alelnöke, az ENSZ-közgyűlés 3. számú bizottságának elnöke, Nicolae Ecobescu külügyminiszter-helyettes, Gh. Diaconescu és V. Pungan nagykövetek. A meleg szívélyesség légkörében lefolyt ebéden pohárköszöntök hangzottak el. Románia Államtanácsa elnökének megbeszélései Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke számos megbeszélést folytat állam- és kormányfőkkel, külügyminiszterekkel és más személyiségekkel abból az alkalomból, hogy részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének jubileumi ülésszakán. Nicolae Ceausescu elnök megbeszélést folytatott K. D. Kaunda zambiai elnökkel a román ENSZ-kirendeltség székházában. Ott volt E. H. K. Mudenda, Zambia külügyminisztere. A nap folyamán Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta A. A. Gromikot, a Szovjetunió külügyminiszterét, az ENSZ jubileumi ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetőjét. Jelen volt Corneliu Manescu, Románia külügyminisztere, valamint A. Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, a szovjet ENSZ-küldöttség tagja. Mindkét megbeszélés meleg, baráti légkörben folyt le. ELŐRE 3. oldal Megemlékezések az 1920-as általános sztrájk 50. évfordulójáról Az elmúlt napokban az ország számos helységében megemlékeztek az 1920-as általános sztrájk 50. évfordulójáról. A craiovai szakszervezeti kultúrházban rendezett gyűlésen Ion Zagoleanu, az RKP Craiova municípiumi bizottságának első titkára taglalta az 1920-as általános sztrájk szerepét a Román Kommunista Párt megalakításáért folytatott harcban. A craiovai Tineretului moziban szimpoziont rendeztek az évforduló alkalmából. Hasonló rendezvényekre került sor különböző Délj megyei helységekben is. A konstancai állami irattár és a városi könyvtár dokumentum-kiállítást nyitott Az 1920 októberi általános sztrájk 50. évfordulója címmel. Az eseményeket ismertető számos kiadványon kívül bemutatnak több mint 70 fényképmásolatot és eredeti okmányt, amelyek híven tükrözik a romániai munkásosztály akkori mélységes elégedetlenségét, forradalmi megmozdulását. Az okmányok, képek nagy része a vasutasok, kikötőmunkások és más kategóriájú dobrudzsai dolgozóknak a Romániai Szocialista Párt vezette akcióit szemléltetik. Egy Dobrudzsa-térképen megjelölték azokat a helyeket, ahol 50 évvel ezelőtt sztrájkokat és más tiltakozó akciókat indítottak : Konstancán, Cernavodán, Tulceán, Isaccean, Sulinán stb. Hasznos tájékoztató a romániai történészek munkásságáról *) Hazánk egyre változatosabb és gazdagabb történelmi irodalma nemrégen újabb munkával gyarapodott. Dr. Robert Deutch A TÖRTÉNÉSZEK ÉS A ROMÁNIAI TÖRTÉNETTUDOMÁNY — 1944—1969 című munkájáról van szó, amelyet haszonnal forgathatnak mindazok a hazai és külföldi olvasók, akik a romániai történészek munkásságáról és ennek eredményeiről szeretnének tájékozódni. A munka az eddigi legteljesebb felmérése a hazai történettudományi kutatásnak 1944 augusztusától 1969 augusztusáig. A mű több mint 8000 bibliográfiai utalást tartalmaz — e szám önmagában véve is szemlélteti, hogy mennyire gazdag az elmúlt negyedszázad romániai történettudományi termése. Mint ismeretes, az ilyen jellegű kézikönyv értéke nemcsak a műben foglalt tájékoztatási anyag mennyisége alapján mérhető fel, hanem aszerint is, hogy mennyire gyors, pontos és teljes ,az információ, amelyet a munka nyújt. A szerző részben eredeti, modern megoldást talált a könyvészeti adatok osztályozására és beosztására. Talán ez volt az egyetlen lehetséges megoldás, de ennek további tökéletesítése vagy kiegészítése egy újabb kiadásban igen célszerű volna, mégpedig önálló mű keretében, amely a 25 esztendő termését — többszáz szerző munkáját — tartalmazná és ezeket a történelmi korszakok, a hazai és a külföldi történetírás vonatkozásai és problematikája, valamenynyi történettudományi diszciplína figyelembe vételével foglalná rendszerbe. A bevezetőben leszögezett szempontok a négy világnyelven mellékelt igen aprólékos tartalomjegyzék, valamint a szerzői tárgymutató módot nyújt az olvasónak arra, hogy megtalálja a keresett adatot. Ám úgy véljük, hogy a szerzői tárgymutató célszerűbb lett volna, ha az oldalszámot tünteti fel, nem pedig a komplex osztályozási rendszer adatait, ami az adott helyzetben arra kényszeríti az olvasót, hogy minduntalan a tartalomjegyzéket is igénybe vegye. A mű nem csupán történeti bibliográfia, hanem különböző ada-atokat tartalmaz a közép- és felsőfokú történelemoktatásról, a történelmi tanszékek felépítéséről és összetételéről, arról, hogy a tudományágaknak milyen művelői szerezhetik meg a történelemtudományok doktora címet. A mű hosszabb fejezetben foglalkozik a Történelemtudományi Társaság munkásságával — néhány személyi adat feltüntetésével — közli a tagok névsorát, a társaság valamennyi fiókjának és alfiókjának névjegyzékét. Emellett kívánatos lett volna, hogy a szerző részletesebben foglalkozzék a történeti és régészeti intézetekkel — amelyekre csak egészen sommásan utal —, noha valójában ezekben a kutató intézetekben folyik a történeti kutatómunka oroszlánrésze. E fogyatékosságoktól eltekintve — igaz, hogy ezeknek egy része szinte elkerülhetetlen velejárója az ilyen úttörő munkának — ismételten hang,súlyozni kívánjuk, hogy a mű igen széles érdeklődésre tarthat számot a kutatók, diákok, társadalmi aktivisták és más kategóriájú olvasók körében. Chiper Ioan, az N. Iorga Történeti Intézet tudományos főkutatója *) Dr. Robert Deutch : Istoricii $i stiinta istorica din Románia 1944—1969, Editura $tiintifica, Bucure$ti, 1970, 680 old.